nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007(XI.7.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2017-06-07 -tól
Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007(XI.7.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól

Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testületének

13/2007. (XI.7.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól

(a módosításokkal egységes szerkezetben)

A rendeletet módosította a 19/2011.(VIII.05.), a 11/ 2012. (III.03.),  a 13/2012.(III.22.), a

35/2012.(IX.13.), a 17/2014. (IX.22.) a 30/2014. (XII.11.) és a 15/2017.(VI.07.) sz. önkormányzati rendelet.




Veresegyház Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. 5. § (2) b) pontjában és 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a), illetve e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbiakat rendeli el:


I. fejezet

A RENDELET HATÁLYA


  1. §

    1. E rendelet hatálya kiterjed:
    a) Veresegyház Város Önkormányzatára, annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre (a továbbiakban: intézmények), valamint az önkormányzati tulajdont használó szervezetekre.
    b) Mindazokra a dolgokra, melyek városi önkormányzati tulajdonban vannak, így az ingatlan és ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, a gazdasági és közhasznú társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint az értékpapírokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon)
  2. Az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra és nem lakás célját szolgáló helyiségekre e rendelet szabályait a tárgykörben hatályban lévő önkormányzati rendeletekkel együtt kell alkalmazni.


Értelmező rendelkezések

2. §

  1. Vagyoni értékű jog: polgári jogi értelemben minden olyan jog, ami pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet.
  2. Vagyonelem: a vagyon meghatározott fizikai, természeti, forgalmazási ismérvek alapján elkülönült és ezen ismérvek alapján közös tulajdonságokkal rendelkező, viszonylag homogén csoportja. Ilyen az ingó, ingatlan, portfolió, vagyoni értékű jog, mint vagyonelemek.
  3. Vagyontárgy a vagyonelem térben, időben, forgalmazásban elkülöníthető, önálló értékkel és megjelenítési formával bíró egyede.
  4. [1] Törzsvagyon: az a vagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, a közhatalom gyakorlását, illetve közfeladat ellátását szolgálja.


  1. Forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak az a képessége, hogy a polgári jogi jogügylet szabad tárgya lehet.
  2. Korlátozott forgalomképesség: a törzsvagyon törvényben vagy e rendeletben meghatározott vagyontárgyainak azon tulajdonsága, mely szerint polgári jogi jogügylet tárgyai csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek betartásával lehetnek.
  3. Forgalomképtelenség: törvényben vagy e rendeletben meghatározott vagyontárgyak azon tulajdonsága, hogy az ilyen vagyontárgy tulajdonjoga jogügylet útján nem ruházható át, nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet tartozás fedezete és végrehajtás sem vezethető rá.
  4. [2] Üzleti vagyon: az a törzsvagyonba nem tartozó, forgalomképes vagyon, amely az önkormányzat számára várospolitikai vagy üzletpolitikai okból nélkülözhetetlen, hasznosítása erre tekintettel történhet.
  5. Kedvezményes átruházás: a vagyon olyan értéken történő átruházása, amely egyébként a polgári jogi szabályok szerint a szerződés feltűnő értékaránytalansága címén történő megtámadását tenné lehetővé.
  6. Vagyonleltár: az önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglévő vagyon állapota szerinti kimutatása. Célja az önkormányzati vagyon számbavétele értékben és mennyiségben.
  7. Stratégiai vagyon: az a forgalomképes vagyon, amely az önkormányzat számára várospolitikai vagy hosszabbtávú üzletpolitikai okból nélkülözhetetlen, kiemelkedő jelentőségű és hasznosítása erre tekintettel történhet.
  8. [3]  Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon: azon nemzeti vagyon, amelynek állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban történő megőrzése hosszú távon indokolt
  9.   [4]  A rendelet szövegében, ahol a „forgalomképes vagyon” kifejezés szerepel, minden esetben „üzleti vagyon” kifejezést kell érteni.

II. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON ÉS NYILVÁNTARTÁSA

Az önkormányzati vagyon

3. §

  1. Az önkormányzat teljes vagyona a vagyonleltárban és vagyonkataszterben meghatározott vagyontárgyakból áll.
  2. [5]    A vagyon – rendeltetése szerint – törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
  3. A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét törvények, valamint az önkormányzat jelen rendelete állapítják meg.
  4. A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek, vagy korlátozottan forgalomképesek.
  5. A forgalomképtelen törzsvagyon tárgyai:
    a) a törvény erejénél fogva:

                 - a helyi közutak és műtárgyaik,
                 - a terek és parkok,
                 - a vizek és közcélú vízi létesítmények,
                 - a levéltári anyagok
b) jelen rendelet alapján:

               - a városi ravatalozó,
               - a városháza (benne a polgármesteri hivatallal)

  1. A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tárgyai:
    a) a törvény erejénél fogva:

                 - a közművek,
                 - intézmények,
                 - középületek,
                 - műemlék épületek,
                 - védett természeti területek,
                 - vízi közművek,
                 - muzeális értékek
b)  jelen rendelet alapján:

- az önkormányzat tulajdonában lévő köztéri műalkotások, egyéb művészeti alkotások,
- medvemenhely ingatlana és az ott elhelyezett – önkormányzati tulajdonú – állatok.

(7)   [6]   Az önkormányzati törzsvagyon elemei közül a nemzetgazdasági szempontból kiemelt nemzeti vagyon kategóriába tartozó vagyontárgyat nem jelöl ki.

  1. [7]  E rendelet 3.§ (5) – (6) bekezdésében meghatározott vagyontárgyain felül minden egyéb az önkormányzat forgalomképes vagyonának minősül.


Az önkormányzati vagyon nyilvántartása

4. §

  1. Az önkormányzat vagyonát a polgármesteri hivatal tartja nyilván a számviteli törvény előírásainak megfelelően.
  2. Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyon és annak változásai a módosított 147/1992. (XI.6.) Korm. rendelet szerinti ingatlan vagyonkataszterben kerül nyilvántartásra.
  3. A kataszter elkészítéséről és folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik. A vagyonkataszter a rendelet függelékét képezi.
  4. Ha az önkormányzat vagyona új vagyontárggyal gyarapszik, a szerzéssel egyidejűleg vagy a szerzést követő képviselő-testületi ülésen kell dönteni a vagyontárgy minősítésére vonatkozóan.


Az önkormányzati vagyon számbavétele, a vagyonleltár

5. §

  1. A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.
  2. A vagyonleltár az önkormányzati vagyont:
    a) törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes és
    b) forgalomképes bontásban tartalmazza.
  3. A forgalomképes vagyon azon részére, amelynek hasznosulásához különösen fontos önkormányzati érdek fűződik a forgalomképes vagyon körén belül, de attól elkülönülten, stratégiai vagyonként kell nyilvántartani. A forgalomképes vagyontárgyak minősítését a vagyongazdálkodási irányelvek keretében kell elvégezni, illetve évente felülvizsgálni.
  4. A vagyonleltár az egyes vagyoncsoportokon belül:
    a.) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen,
    b.) az ingó vagyontárgyakat vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értéken,
    c.) portfolió vagyont tételesen és értékben veszi számba.
  5. A vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz kell mellékelni.


Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

6. §

  1. Az önkormányzat a vagyontárgyának értékesítése, megterhelése esetén a vagyontárgy értékét:
    a) ingatlan vagyon és vagyoni értékű jog esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,
    b) ingó vagyon esetén legalább a könyv szerinti nyilvántartása alapján,
    c) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén

-  társasági részesedés esetén 3 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján,

-  a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapírt a tőzsdei árfolyamon,

-  másodlagos értékpapír piacon forgalmazott értékpapírt az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi középárfolyamon,

-  egyéb esetben a névértéken határozza meg.

  1. Az önkormányzati vagyonnak nem pénzbeni hozzájárulásként gazdasági társulás, gazdasági társaság, egyesülés illetve közhasznú társaság részére tagként történő szolgáltatásakor csak a könyvvizsgáló által jóváhagyott értéken vehető figyelembe.
  2. Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
    (4)  [8]Nem kell az (1) bekezdés a) pontban meghatározott értékbecslés csatolása, ha az ár meghatározását ármegállapítási jogkörben a Képviselő-testület határozatában térségre állapítja meg.


A vagyongazdálkodás irányelvei

7. §

  1. [9]   A képviselő-testület a költségvetési koncepció részeként állást foglal a vagyongazdálkodási irányelveket tartalmazó közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervéről..
  2.  [10]  A vagyongazdálkodási irányelveknek tartalmazniuk kell az önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, gyarapítására vonatkozó aktuális elképzeléseket, az értékesítésre, hasznosításra kijelölt vagyontárgyak felsorolását és az üzleti vagyon körének meghatározását.



III. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON FELETTI TULAJDONOSI JOGOK

GYAKORLÁSÁNAK KÖZÖS SZABÁLYAI

8. §

  1. [11]  Az önkormányzatot a felsőbb jogszabályi rendelkezésekben meghatározott kivételekkel megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
  2. A tulajdonosi jogokat az önkormányzat képviselő-testülete, illetve átruházott hatáskörben bizottságai és a polgármester gyakorolja.
  3. A tulajdonosi jogok gyakorlását a képviselő-testület az önkormányzat vagyonkezelő szerveire e rendelet szerint ruházza át.

9. §

  1. [12]Az önkormányzat vagyonkezelő szervei a 3. § (6) bekezdésében meghatározott, a törvényben meghatározott közfeladatainak ellátásához szükséges korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe, valamint az üzleti vagyon körébe tartozó vagyonelemek esetében a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 19. pont b) alpontjának ba)-be) alpontjaiban meghatározott jogi személyek.”
  2. [13]Vagyonkezelői jog létesítése történhet ingyenes átengedéssel vagy ellenérték fejében. A vagyonkezelői jog létesítéséről szóló szerződés megkötéséről értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt.
  3. [14] Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása a vagyonkezelő által teljesített ellenérték fejében történik, az ellenértéket pénzösszegben vagy a vagyonkezelő által a vagyonkezelési szerződésben vállalt, a vagyonkezelésbe adott vagyonelem állagát, értékét megőrző vagy annak megnövekedését eredményező vagyonkezelői tevékenységként, szerződéses kötelezettségvállalásként kell meghatározni a vagyonkezelési szerződésben. Az ellenérték meghatározásánál figyelembe kell venni a vagyonelem sajátos jellegét és a vagyonkezelő által végzett önkormányzati közfeladattal kapcsolatos szempontokat, a közfeladat ellátásának bevételeit és gazdasági feltételeit.
  4. A vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – a törvények és e rendelet keretei között gazdálkodik.
  5. [15]  Az önkormányzat vagyonkezelő szerveit megilleti a közfeladat ellátás feltételeit biztosítandó, a működés feltételeként rájuk bízott vagyonra vonatkozó ingyenes használat joga.
  6. Az önkormányzat vagyonkezelő szervei jogosultak illetve kötelesek a működés feltételeként rájuk bízott vagyontárgyak:
    a) birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, a birtokvédelemre,
    b) a bérbeadásra, egyéb hasznosításra,
    c) az ingó vagyontárgyak elidegenítésére,
    d) a közterhek viselésére.
  7. A (4) bekezdésben meghatározott jogokat e rendelet szabályai szerint kell alkalmazni.
  8. A vagyonkezelő szervek kötelesek a kezelésükben lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátására.
  9. A vagyonkezelő önkormányzati intézmény beruházást, felújítást csak a költségvetési rendeletben szabályozott módon és keretek között végezhet. Más vagyonkezelőnek a munkák végzéséhez a tulajdonos előzetes hozzájárulását be kell szerezni.

 (10)[16]  A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a polgármester a polgármesteri hivatal köztisztviselői útján ellenőrzi. A tulajdonosi ellenőrzés célja a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő és az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyonkezelői intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(11) [17] Az Önkormányzat a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

a) az ellenőrzött szerv vagyonkezelésében álló, önkormányzati tulajdonba tartozó ingatlan területére belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba - a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával - betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, tanúsítványt készíttetni, ennek érdekében a vagyonkezelő szerv irodai helyiségeibe belépni és ott tartózkodni,

c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.

(12)[18]  Az Önkormányzat a tulajdonosi ellenőrzés során

a) jogait úgy gyakorolja, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,

b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 8 nappal tájékoztatja,

c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalja és a jelentéstervezetet és a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldi.

(13) [19] Az ellenőrzött vagyonkezelő vagy képviselője jogosult:

a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.


Eljárás a tulajdonos képviseletében

10. §

  1. A tulajdonosi jogokat gyakoroló szerv, vagy személy, vagy annak megbízottja, illetve a képviselet jogát szerződés, meghatalmazás alapján ellátó személy, a vonatkozó törvényi rendelkezésekkel összhangban önállóan gyakorolja a vagyontárgyat érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírói eljárásban az ügyfél, vagy peres fél jogát.
  2. A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy, illetve annak megbízottja gyakorolja az osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonostársakat megillető jogokat és teljesíti kötelezettségeit.
  3. A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy a vagyontárgy használatával, bérletével összefüggésben gyakorolja a használatba adó vagy a bérbeadó jogait és kötelezettségeit..


Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes átengedése
és megszerzése

11. §

  1. [20]    Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát ingyenesen vagy kedvezményesen átruházni csak közfeladat ellátás céljából lehet: :
    a) ingatlanok tulajdonjogi helyzetének rendezése érdekében
    b) más önkormányzat vagy állami szerv
    c) közalapítvány javára, alapítványi hozzájárulás jogcímén
    d)
    [21], [22]  alapítványok, egyesületek, történelmi egyházak, valamint magánszemélyek részére, közösségi hasznosítás céljára.


  1. [23] , [24]   Hatályon kívül helyezve.
  2. Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes átruházásáról vagy átadásáról a képviselő-testület határoz, kivéve a 17.§.g-h pontjaiban meghatározottak.

Felajánlott vagyon elfogadása, követelések elengedése

12. §


  1. Vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, felajánlás elfogadásáról a képviselő-testület határoz.
  2. Ha a vagyon ingyenes vagy kedvezményes felajánlása a 9.§ (1) bekezdésében megjelölt vagyonkezelő részére történik, a felajánlás elfogadásához szükséges a vagyonkezelő nyilatkozata, hogy képes a felajánlott vagyonhoz esetlegesen kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére.
  3. Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan hagyaték, melynek ismert terhei elérik, vagy meghaladják a hagyaték értékét.
  4. Az önkormányzat és szerve a következő esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:
    a) csődegyezségi megállapodásban,
    b) bírói egyezség keretében,
    c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az  várhatóan nem térül meg,
    d) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költség ráfordítással érvényesíthető,
    e) a kötelezett bizonyíthatóan nem lelhető fel, 
    f),[25]A képviselő-testület egyedi esetben a kérelmező helyzetére tekintettel, valamint üzletpolitikai érdekből a követelés egy részétől vagy egészétől eltekinthet.



IV. fejezet

RENDELKEZÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYONNAL

A forgalomképtelen törzsvagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

13. §

  1. A forgalomképtelen törzsvagyon nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, vállalkozásba nem apportálható, nem lehet követelés biztosítéka és tartozás fedezete.
  2. A forgalomképtelen vagyon alkalmanként történő hasznosítása 5,0 MFt értékig, továbbá ha a vagyontárgy hasznosítására irányuló szerződés időtartama az egy évet nem haladja meg, a polgármester hatáskörébe tartozik.
  3. A polgármester a forgalomképtelen vagyon hasznosítása során gondoskodik a vagyontárgyak hasznosítására vonatkozó megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi nyilatkozatok megtételéről. A hatáskör gyakorlása különösen a bérleti szerződésekre, használatra illetve használati és reklámjogra valamint a telekrendezési eljárás végrehajtására vonatkozó megállapodások megkötését foglalja magába.
  4.  [26]    A forgalomképtelen törzsvagyont érintő esetleges koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a képviselő-testület a vonatkozó törvényi előírásokkal összhangban dönt.


A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

14. §

  1. E rendelet 3.§ (6) bekezdésében meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, bérleti vagy használati jogának átengedéséről, bármilyen megterheléséről vagy gazdasági társaságba való beviteléről 1,0 MFt alatt a polgármester, e feletti értéknél a képviselő-testület határoz, minősített többséggel.
  2. Mindazon esetekben, amikor más jogszabályok szerint az illetékes miniszter hozzájárulása szükséges, azt a tulajdonosi jogok gyakorlója köteles beszerezni.
  3. A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, bérleti vagy használati jogának átengedéséről, bármilyen megterheléséről vagy gazdasági társaságba való beviteléről e rendelet 9.§ (2) bekezdésében felsorolt vagyonkezelő szervek esetében a képviselő-testület dönt.
  4. [27], [28]  Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő egyszemélyes  gazdasági társaságnak – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 12. §-a alapján alkalmazandó, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben meghatározott – a társaság legfőbb szerve kizárólagos hatáskörébe tartozó jogait a képviselő-testület gyakorolja.
  5. [29] Az önkormányzatot többszemélyes gazdasági társaságban meglévő tagsági jogai és részesedései vonatkozásában a társaság tagját megillető jogokat a képviselő-testület gyakorolja.
  6. Gazdasági társaságban az önkormányzatot a polgármester, akadályoztatása esetén a képviselő-testület által megbízott személy képviseli. A képviselő-testület meghatározhatja a képviselet tartalmát, a kötelezettségvállalás terjedelmét.


A forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

15. §

  1. Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető forgalomképes vagyonnal vállalkozás végezhető.
  2. Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.
  3. [30] A (2) bekezdésben meghatározottakon kívül a tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja. A vételárra, haszonbérre vonatkozóan a döntést a képviselő-testületnek a Pénzügyi Bizottság készíti elő.
  4. [31]   A (3) bekezdésben meghatározottakon kívül a tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja. A vételárra, haszonbérletre a képviselő-testületnek a Pénzügyi Bizottság készíti elő.
  5. A vállalkozói vagyon hasznosításának előkészítése a jegyző által vezetett polgármesteri hivatal feladata.


Vagyonkezelő szervek tulajdonnal kapcsolatos jogai

16. §

  1. A 9.§ (1) bekezdésében megjelölt vagyonkezelő szerv vezetője az alapító okiratban, illetve a vagyonkezelési szerződésben meghatározott tevékenységi körön és mértéken belül, az alaptevékenység sérelme nélkül jogosult:

a) [32] a rábízott vagyont, két évet meg nem haladóan bérbeadás, szennyvízközmű vagyon esetén a 2011. évi CCIX. törvény 17. § (2) bekezdése szerint 15 évet meghaladó, de 35 évet meg nem haladó időtartamban üzemeltetési szerződés útján hasznosítani, ...

b)  100.000,- Ft értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyakat, vagyoni értékű jogot értékesíteni,

  1. A vagyon hasznosításából  származó bevétel a vagyonkezelőt illeti meg. Vagyonkezelő fenti bevételt a rendelkezésre bocsátott vagyon megőrzésére, karbantartására illetve egyéb tárgyi eszközök vásárlására köteles fordítani.
  2. [33]  A vagyonkezelő szerv a hasznosításból származó bevételről évente legkésőbb a tárgyévet követő év  április hónap 15. napjáig köteles a képviselő-testületet tájékoztatni.


 Az önkormányzat vagyonához kapcsolódó egyéb rendelkezések

17. §

(1)    Az önkormányzat képviselő-testülete dönt a tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatban
a)  [34]   gazdasági  társaság alapításáról
b) ,[35] alapítványhoz, civil szervezethez való csatlakozásról
c),[36]  gazdasági társaságban fennálló részesedésének, üzletrészének, értékesítésre kijelöléséről, pénzbeni és apport befektetésről,
d) kötvénykibocsátásról,
e) kezességvállalásról,
f) behajthatatlan követelések törléséről
g) ,[37] 5,0 MFt fölötti  összegű és 1 hónapot meghaladó időre szóló kölcsönök nyújtásáról, alatta a polgármester
h) ,[38]  5,0 MFt fölötti  összegű pénzek végleges átadásáról, alatta a polgármester


(2) [39] Új vagyontárgy megvásárlásáról 1 MFt összeg felett a képviselő-testület, 1 MFt alatt a polgármester dönt. Árverési vétel esetén az értékhatár összege 10 Mft. A licitértékre vonatkozó felhatalmazásról 10 MFt értékhatárt meghaladó árverési vétel esetén a képviselő-testület egyedi határozattal dönt.



V. fejezet

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

18. §

A vagyon elidegenítését, hasznosítását:             

                a.) a képviselő-testület illetve bizottsága,

                b.) a polgármester,

                c.) a jegyző,

                d.) az önkormányzat vagyonkezelő szerve kezdeményezheti.


VI. fejezet

ZÁRÓ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK

19. §

(1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszíti Veresegyház Nagyközségi Önkormányzat 3/1993. (VI.15.) ÖR. számú rendelete.

(2) [40]   A rendeletet a  város honlapján közzé kell tenni, valamint az önkormányzati vagyongazdálkodók részére meg kell küldeni.

(3) A rendelet kihirdetéséről az SZMSZ-ben meghatározott módon a jegyző gondoskodik.

(4) [41]   A rendelet végrehajtásakor, a vagyonnal való gazdálkodási jogok gyakorlása során a közterület használatáról szóló 9/2008.(IV.30.)ÖR. számú, valamint a piac-, vásár-, és búcsútartásról szóló 4/1997.(III.1.)ÖR. számú rendeletekben foglalt díjakat megfelelően alkalmazni kell.


Veresegyház, 2007.szeptember 18.


     Lebek László sk.                                                                                                               Pásztor Béla sk.

           jegyző                                                                                                                               polgármester



Záradék:


Módosítással egységes szerkezetben kihirdetve: 2011. VIII. 5-én


Garai Tamás sk.

   jegyző


Módosítással egységes szerkezetben kihirdetve: 2012. III. 3-án


Garai Tamás

    jegyző sk.



Módosítással egységes szerkezetben kihirdetve: 2012. IX.13-án


Garai Tamás sk.

   jegyző


Módosítással egységes szerkezetben kihirdetve: 2014. IX. 22-én



Garai Tamás sk.

   jegyző


Módosítással egységes szerkezetben kihirdetve: 2014. XII.11-én


Garai Tamás sk.

  jegyző


Módosítással egységes szerkezetben kihirdetve: 2017. VI.07-én


Garai Tamás

  jegyző





[1]

    A 11/2012.(III.03.) sz. rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályba lép: 2012. III.04.

[2]

 A 11/2012.(III.03.) sz. rendelet  1. §(2) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályba lép: 2012. III.04.

[3]

A 11/2012.(III.03.) sz. rendelet  1. §(3) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályba lép: 2012. III.04.

[4]

A 11/2012.(III.03.) sz. rendelet  1. §(4) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályba lép: 2012. III.04.

[5]

A 11/2012.(III.03.) sz. rendelet  2. §(1) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályba lép: 2012. III.04.

[6]

A 11/2012.(III.03.) sz. rendelet  2. §(2) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályba lép: 2012. III.04.

[7]

A 11/2012.(III.03.) sz. rendelet  2. §(3) bekezdésével átszámozott  szöveg. Hatályba lép: 2012. III.04.

[8]

A 17/2014.(IX.22.) önk.rend. 1.§-ával megállapított szövet. Hatályba lép: 2014. IX.23.

[9]

  A 11/2012.(III.03.) sz. rendelet  3. §(1) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályba lép: 2012. III.04.

[10]

 A 11/2012.(III.03.) sz. rendelet  3. §(2) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályba lép: 2012. III.04.

[11]

A 11/2012.(III.03.) sz. rendelet  4. §(1) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályba lép: 2012. III.04.

[12]

A 17/2014.(IX.22.) önk.rend. 2.§-ával megállapított szöveg. Hatályba lép: 2014. IX.23.

[13]

A 17/2014.(IX.22.) önk. rend 3.§-ával beemelt szöveg. A R. (2)-(7) bekezdéseinek számozása (4)-(9) bekezdésre változik.  Hatályba lép: 2014. IX.23.

[14]

A 17/2014.(IX.22.) önk.rend. 3.§-ával beemelt szöveg. Hatályba lép: 2014. IX.23.

[15]

A 11/2012.(III.03.) sz. rendelet  5. §(2) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályba lép: 2012. III.04

[16]

A 17/2014.(IX.22.) önk.rend 4.§-ával beemelt szöveg. Hatályba lép: 2014.IX.23.

[17]

A 17/2014.(IX.22.) önk.rend. 4.§-ával beemelt szöveg. Hatályba lép: 2014. IX.22.

[18]

A 17/2014.(IX.22.) önk. rend. 4.§-ával beemelt szöveg. Hatályba lép: 2014. IX.22.

[19]

A 17/2014.(IX.22.) önk.rend. 4.§-ával beemelt szöveg. Hatályba lép: 2014. IX. 22.

[20]

A 11/2012.(III.03.) sz. rendelet  6. §(1) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályba lép: 2012. III.04

[21]

A 19/2011.(VIII.5.) sz. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. Hatályba lép: 2011. VIII. 6.

[22]

Módosította a 35/2012.(IX.13.) sz. rendelet 1. §. Hatályba lép: 2012. IX.14.

[23]

 A 19/2011.(VIII.5.) sz. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg. Hatályba lép: 2011. VIII. 6.

[24]

A 11/2012.(III.03.) sz. rendelet  6. §(2) bekezdésével hatályon kívül helyezve. Hatályba lép: 2012. III.04

[25]

Kiegészítette a 30/2014.(XII.11.) önk.rend. 1.§-a. Hatályba lép: 2014.12.12.

[26]

A 11/2012.(III.03.) sz. rendelet  7. §(1) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályba lép: 2012. III.04

[27]

A 11/2012.(III.03.) sz. rendelet  8. §(1) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályba lép: 2012. III.04

[28]

A 17/2014.(IX.22.) önk.rend 5.§-ával módosított szöveg. Hatályba lép: 2014. IX.23.

[29]

A 11/2012.(III.03.) sz. rendelet  8. §(2) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályba lép: 2012. III.04

[30]

A 17/2014. (IX.22.) önk. rend. 6.§-ával módosított szöveg. Hatályba lép: 2014. IX. 23.

[31]

A 11/2012.(III.03.) sz. rendelet  9.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályba lép: 2012. III.04

[32]

A 17/2014.(IX.22.) önk. rend. 7.§-ával megállapított szöveg. Hatályba lép: 2014. IX. 23.

[33]

A 17/2014. (IX.22.) önk.rend. 8.§-ával módosított szöveg. Hatályba lép: 2014. IX.23.

[34]

A 11/2012.(III.03.) sz. rendelet  10.§ (1) bekezdés a) pontjával megállapított szöveg. Hatályba lép: 2012. III.04

[35]

A 17/2014. (IX. 22.) önk. rend. 9.§-ával módosított szöveg. Hatályba lép: 2014. IX. 23.

[36]

A 11/2012.(III.03.) sz. rendelet  10.§ (1) bekezdés b) pontjával megállapított szöveg. Hatályba lép: 2012. III.04

[37]

A 17/2014. (IX.22.) önk. rend. 9.§-ával módosított szöveg. Hatályba lép: 2014. IX. 23.

[38]

  A 17/2014. (IX.22.) önk. rend. 9.§-ával módosított szöveg. Hatályba lép: 2014. IX. 23.

[39]

A rendelet szövegét a 15/2017 (VI.07.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos:2017. VI.07-től

[40]

A 11/2012.(III.03.) sz. rendelet  11.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályba lép: 2012. III.04

[41]

A 11/2012.(III.03.) sz. rendelet  11.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályba lép: 2012. III.04

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!