nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Szemely Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2019. (IV.25.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2019-04-26 -tól
Szemely Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2019. (IV.25.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről


Szemely község Képviselő-testületének

3/2019.(IV.25) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről


Szemely község Önkormányzata a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében 3. § (1) bekezdésében, 7. §-ában, 8.§ (3) bekezdésében, 9. § (3) bekezdésében, 11/B. § (4) bekezdésében, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 43/A.§ (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek, és a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 11/2017. (IX.10.) önkormányzati rendeletben felsorolt partnerek véleményének kikérésével az alábbiakat rendeli el:



I. FEJEZET

        Bevezető rendelkezések


1.A rendelet célja, hatálya


1.§ A rendelet (továbbiakban: Rendelet) célja a város sajátos településképének - társadalmi bevonás és konszenzus által történő - védelme és alakítása

  1. a helyi építészeti örökség egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
  2. a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
  3. a településképi követelmények meghatározásával;
  4. a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
  5. a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

2.§ A helyi védelem célja a község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

3.§ (1) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja:

  1. az eltérő karakterű kialakult területek településképi és arculati jellemzőinek –védelmét, és
  2. az Szemely alakuló/újonnan beépítésre szánt területek esetében – az a) pont szerinti területek kialakult településképi és arculati jellemzőihez alkalmazkodó – illeszkedést szolgáló előírások megalkotása

4.§ A Rendelet területi hatálya Szemely község közigazgatási területére terjed ki.

5.§ E rendelet előírásait a településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.



  1. Értelmező rendelkezések


6.§ A rendelet alkalmazásában használt fogalmak:

  1. az ingatlan alapadatait, illetve a védelem alapjául szolgáló, jelen rendelet 1. melléklete szerinti adatokat tartalmazó dokumentáció, melynek célja a helyi értékvédelem alá helyezés megalapozása, indoklása, megindítása.

2. Eredeti állapot: az eredeti építéskori állapot, vagy az a későbbi állapot, amelyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.

3. Főépület: az egyes építési övezetben kialakítható funkciók rendeltetésszerű használatának céljából létesítendő épület(ek).

4. Melléképület: az építmények azon csoportja, melyek az egyes építési övezetben kialakítható épületek rendeltetésszerű használatát kiegészítik, attól különállóan épülnek, de nem minősülnek melléképítménynek.

5. Cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.08.) Korm.rendelet 2. § 1b. alpontjában meghatározott fogalom

6. Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.

7. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.

8. Cégfelirat: Kereskedelmi és szolgáltató egység közterület felöli homlokzatán megjelenő, az adott rendeltetési egység funkcióját, megnevezését, jelképét, lógóját, címerét – vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertetőjegyét – tartalmazó tájékoztató szöveg és ábra.

9. Építési reklámháló: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017 (IV. 28.) Korm. rendelet 1 § 19. pontja szerinti berendezés

10.Illeszkedés:  A település építészeti karakterét megőrző, a környező meglévő építmények paramétereit , karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában, és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus. Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen tesz eleget:

     a) környezetéhez illeszkedik;

     b) a település építészeti karakterét megőrzi;

     c) a meglévő formakultúrát megtartja;

     d) léptékhelyes épülettömeget eredményez;

     e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.

11. Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.

12. Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.

13. Áttört kerítés olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t.





II. FEJEZET

A helyi védelemre vonatkozó szabályok


3.A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek


7.§ (1) A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti örökség

  1. meghatározása, dokumentálása,
  2. védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
  3. megőrzése, megőriztetése,
  4. lakossággal történő megismertetése.
  5. a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

(2) A fenti (1) bekezdés e) pontjában leírtak érdekében a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlanokon illetve a védettség alá eső ingatlanrészeken meg kell őrizni, illetve helyre kell állítani az épületek illetve építmények eredeti építészeti karakterét, eredeti szerkezeteit. Ennek érdekében mind épületek, épületrészek, mind kiegészítő építmények (kerítések, kapuk, kerti létesítmények, stb.) esetében:

  1. felújítások, átalakítások során törekedni kell az eredeti térrendszer, tömegformák, homlokzatok, építészeti részletek megőrzésére, helyreállítására,
  2. felújítások, átalakítások során törekedni kell az eredeti szerkezetek anyagában való megőrzésére, hasonló új anyagok használatára
  3. új építések, bővítések során a meglévő részekkel, a környező városi szövettel tömegformálásban, anyaghasználatban harmonizáló megoldásokat kell alkalmazni.
  4. épület felszerelések (különösen tüzelőberendezések és tartozékaik, hírközlési felszerelések, klíma- és közműberendezések, hirdető és reklámfelületek) létesítése alkalmával meg kell őrizni az épület, építmény eredeti karakterét, megjelenését.

(3) A védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési munka végezhető, illetve csak olyan állapot fenntartása engedélyezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték karakterét, megjelenését, eszmei értékét.

(4)  A helyi védelem az ingatlanügyi nyilvántartásban jogi jellegként kerül feljegyzésre. Amíg a jogi jelleg bejegyzése nem történik meg, a helyi védett ingatlanra vonatkozó, jelen rendelet szerinti előírások nem érvényesíthetők.



4. Helyi védelem alá helyezés, valamint

megszüntetése szabályai


8.§ (1) Az e rendelet 1. mellékletében felsorolt - helyi értékleltáron alapuló - vagy lehatárolt egyedi vagy területi helyi építészeti vagy természeti örökségi elemek védetté nyilvánítása (a továbbiakban: helyi védelem) e rendelet kihirdetésével történik. E rendelet megalkotását követően képviselő-testületi döntés alapján, jelen rendelet módosításával változtatható a helyi védetté nyilvánított (továbbiakban: helyi védett) értékek köre

  1. Építészeti érték helyi védelem alá helyezését vagy a helyi védelem megszüntetését bármelyik lakos, civil és gazdálkodó szervezet kezdeményezheti, továbbá hivatalból is megindítható.
  2. A kezdeményezés képviselő-testületi döntésre történő előkészítésről a jegyző gondoskodik.
  3. A helyi védelembe vétel a polgármesternek címzett kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető. A kérelemnek tartalmaznia kell a védelemre javasolt emlék beazonosítására és értékességre vonatkozó adatokat, különösképpen:
  1. helyét (helyrajzi szám, cím vagy földrajzi koordinátái vagy mindkettő),
  2. megnevezését,
  3. rövid leírását,
  4. a kezdeményezés indokolását,
  5. színes fényképét (minden lényeges oldalról) és
  6. javaslatot a megőrzésre, helyreállításra, vagy korábbi állapotra történő alakításra.
  1. Helyi védettség megszüntetése a polgármesternek címzett kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető. A kérelemnek tartalmaznia kell a védettség megszüntetésére javasolt érték beazonosíthatóságára és a megszüntetés indokoltságára vonatkozó alábbi adatokat:
  1. a helyi értékleltár szerinti számát,
  2. helyét (helyrajzi szám, cím vagy földrajzi koordinátái vagy mindkettő),
  3. megnevezését,
  4. a védettség megszüntetésének indokait és
  5. színes fényképet (minden lényeges oldalról).
  6. alaprajzi és homlokzati felmérés rajzait.
  1. A helyi védelem megszüntetése kizárólag a védelem tárgyának megsemmisülése, vagy állagának jelentős megromlása esetén kezdeményezhető. Állagának jelentős megromlása abban az esetben áll fenn, ha a helyreállítás költségei jelentős mértékben meghaladják az épület ltl képviselt kulturális értéket.
  2. A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védettség megszüntetése iránti eljárás megindításáról a tárgyi érték tulajdonosát, a tulajdonosi jogok gyakorlóját, és a kezdeményezőt írásban értesíteni kell. Az értesítésről a jegyző gondoskodik.
  3. A tulajdonos az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül véleményt nyilváníthat.
  4. Helyi védelem alá helyezés, vagy helyi védelem megszüntetése iránti kérelem hiánytalan benyújtása esetén a Képviselő-testület 60 napon belül, vagy a soron következő Képviselő-testületi ülésen döntést hoz, melyben kezdeményezi jelen rendelet 1. mellékletének módosítását, vagy a kérelmet elutasítja.



5. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó ösztönző rendszer


9.§ (1) A helyi védettséggel kapcsolatos szakmai segítséget, támogatást önkormányzat a főépítésze útján látja el.

(2) A helyi védettségből eredő, a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértéket meghaladó vagy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges költségek megtérítése érdekében nyújtandó támogatás a település éves költségvetésében külön erre elkülönített egyösszegű támogatás.

1. Támogatásban a helyi védett érték tulajdonosa részesülhet.

2. A támogatás mértékének megállapítása - az igazolt költségek képviselő-testület elé terjesztése esetén – a Képviselő-testület egyedi döntése alapján, az önkormányzati támogatásokat szabályozó jogszabályok figyelembe vételével történik, de nem haladhatja meg a helyi védelemmel összefüggő beruházás nettó bekerülési költségének 50%-át.

3. A támogatás a Képviselő-testület döntése alapján a kérelmező számára a költségek kifizetését igazoló iratok, az elkészült munkáról készült műszaki leírás és fotódokumentáció benyújtását követően, utófinanszírozással történik.




6.Az egyedi védelem meghatározása és

tulajdonosi kötelezettségek


10.§     (1) Helyi egyedi védelmet kell biztosítani:

„H” jelölésű épületekre, mely  védelem a teljes épületre, építményre, valamint a hozzá tartozó földrészletre terjed ki.

11.§ A helyi egyedi védettség alatt álló ingatlant a védettség sajátos követelményei és az értékek megőrzése érdekében a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészei örökség fennmaradását. A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat. Az egyedi védelem alatt álló épületek a településkép fontos elemei. A karbantartási, állapot megóvási kötelezettség elmulasztása esetén az ingatlan tulajdonosával szemben a jelen rendelet 30. § szerinti településképi kötelezési eljárás kezdeményezhető.



III. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL

MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK


7. Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása


12.§  (1) A településképi szempontból meghatározó területek a település jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó jellemzőkkel bíró lehatárolható településrészek.

(2) Az Önkormányzat településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területeket az e rendelet 2. mellékletében rögzített területi lehatárolással érintett ingatlanokra állapítja meg.



IV. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK


8. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó

területi építészeti követelmények


13.§ (1)  Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területként jelöli ki a 2. mellékletben jelölt területeket.

  1. A növénytelepítés szabályait, a telepítésre javasolt fajok megnevezését az 5. melléklet tartalmazza, a kerülendő inváziós fajok jegyzékét a 6. melléklet tartalmazza.

(3) Újonnan épülõ gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem telepíthető.”

14.§Kialakult falusias lakóterület” esetén

(1) A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemző telepítési módhoz, kivétel ez alól, ha a telek geometriai tulajdonságai olyanok, hogy a telken ezen elv szerinti telepítés kedvezőtlen beépítést eredményez.

(2) Amennyiben az előkert mérete az utcaképben egyértelműen meghatározható jellemző, és annak mérete az utcakép kialakításában meghatározó, az épületet erre az építési határvonalra kell telepíteni.


(3) Udvari épületek létesítése, kialakítása

a) Udvari épület oldalhatáron álló utcai épület esetén az utcai épülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő.

b) Udvari épület magassága az utcai épületét nem haladhatja meg.

 (4) Utcai kerítés kialakításánál az alábbiakat kell figyelembe venni:

a) épített jellegű, áttört, 1,5-1,8 m magas kerítés a településen hagyományos formák és díszítések felhasználásával

b) kerítések felületének a járdaszinttől mért 0,8 m és 1,8 m magasság közötti sávját legalább 30 %-ban áttört és átlátható felületként kell kialakítani

c) a 14 m-nél keskenyebb közterületek menti útkereszteződéseknél a telek sarokpontjától 6-6 m-en belül – a látóháromszögbe eső szakaszon – a kerítéseket teljes magasságukban átláthatóan kell kialakítani

d) új kerítés építésekor az új épületnek és az új kerítésnek harmonizálnia kell egymással, továbbá illeszkedni kell a szomszédos kerítések kialakításához, amennyiben azok megjelenésükben településképi értéket képviselnek és megfelelnek a kerítésekkel támasztott követelményeknek

e) amennyiben a személygépjármű tároló kerítéssel egybeépülve kerül kialakításra, úgy azt épített pillérvázas szerkezettel kell kialakítani a főépület architektúrájához illeszkedően, tetőzetét az utcafronti épülettel megegyező cserépfedéssel kell ellátni.


15.§  „Újszerű falusias lakóterület” esetén

(1)A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemző telepítési módhoz.

            (2) Utcai kerítés kialakításánál az alábbiakat kell figyelembe venni:

a) épített jellegű, áttört, 1,5-1,8 m magas kerítés a településen hagyományos formák és díszítések felhasználásával

b) kerítések felületének a járdaszinttől mért 0,8 m és 1,8 m magasság közötti sávját legalább 30 %-ban áttört és átlátható felületként kell kialakítani

c) ahol zavaró zajterhelés van, ott olyan jellegű áttört kerítést kell kialakítani, amelynek legalább az áttört felületei mögé sövény kerül telepítésre

d) a 14 m-nél keskenyebb közterületek menti útkereszteződéseknél a telek sarokpontjától 6-6 m-en belül – a látóháromszögbe eső szakaszon – a kerítéseket 0,8 m feletti teljes magasságukban átláthatóan kell kialakítani

e) új kerítés építésekor az új épületnek és az új kerítésnek harmonizálnia kell egymással, továbbá illeszkedni kell a szomszédos kerítések kialakításához, amennyiben azok megjelenésükben településképi értéket képviselnek és megfelelnek a kerítésekkel támasztott követelményeknek

f) új épület építésekor kerítéssel egybeépítve kell kialakítani a kukatárolót

g) amennyiben a személygépjármű tároló kerítéssel egybeépülve kerül kialakításra, úgy azt épített pillérvázas szerkezettel kell kialakítani a főépület architektúrájához illeszkedően, tetőzetét az utcafronti épülettel megegyező cserépfedéssel kell ellátni.

16.§  „Jellemzően beépítésre nem szánt terület” esetén

  1. Mezőgazdasági művelésű területen (kert, szőlő, gyümölcsös, rét, legelő, szántó) mezőgazdasági épület legfeljebb földszintes lehet, lakóépület legfeljebb fölszint + tetőtér magasságú lehet
  2. Az épületek szélessége a 9,0m-t nem haladhatja meg.
  3. Mezőgazdasági telephelyek, egyéb telephelyek esetében minden telekhatár mentén, attól legalább 1,5 m távolságra egy sor őshonos vagy honos fából fasort kell telepíteni.



9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó

egyedi  építészeti követelmények


17.§   (1) Csak anyaghasználatában, megjelenésében és színezésében a helyi hagyományokhoz illeszkedő épület építhető.

  1. Az építmények felületképzése során tilos a rikító, harsány színt és csillogó vagy fénylő felületet eredményező anyagok alkalmazása.
  2. A főépületek héjazataként hullámpala, műanyag hullámlemez, palafedés és nagy táblás fedések, valamint bitumenes hullámlemez tetőfedésként nem alkalmazható.


18.§Kialakult falusias lakóterület” esetén

  1. A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni.
  2. Természetes kőburkolat alkalmazása esetén nem alkalmazható a helyre jellemző színű kőtől eltérő kőburkolat.
  3. Építmények falazatának színezése során:
  1. nem alkalmazható a település hagyományos fehér, tört fehér, okkersárga árnyalatai, homok és agyagszín, tégla, terrakotta, földszínek szóhasználatától eltérő  

ba) fekete,

bb) kék

bc) továbbá környezetétől jelentősen eltérő és rikító színek használata.

  1. A homlokzat részleges felújítása során eltérő vakolatszínezés nem alkalmazható.
  2. Lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) – kialakult állapot kivételével - a helyi hagyományoknak megfelelő kialakítású, anyaghasználatú lehet.
  3. Udvari épületek, kerti építmények (kiülő, nyári konyha, tároló stb.) építésekor az alábbiakat kell betartani:

a) fa-, vagy épített szerkezetű lehet

b) az épített szerkezetű építmények felületképzése kizárólag természetes anyag lehet: tégla, kő vagy vakolat, a főépület színével és felületképzésével megegyező módon, vagy ahhoz illő kivitelben

c) az építmények fedése égetett agyag árnyalatú égetett agyagcserép vagy ahhoz hasonló színezésű betoncserép fedés lehet,

d) alacsonyabb hajlásszög esetén nem fényes, szürkés árnyalatú korcolt lemezfedés használandó

  1. Az egyes épületek egységes megjelenését biztosítani kell. Az épületek tetőzete a hagyományos formákhoz igazodó, magastetős konstrukcióban készülhet.
  2. Tetőidom és hajlásszög

a) A kialakult utcaképhez illeszkedjen 

b) új beépítésű területen magastető építendő 35-42 fokos hajlásszöggel

  1. Elsősorban hagyományos színezésû égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetõfedõ anyag 
  2. A tetőzet színhasználata során nem alkalmazható kék, fekete és rikító szín.
  3. A rendelet hatálya alá tartozó területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése műemléki környezetbe tartozó épületek utcai homlokzatain, valamint helyi egyedi védelem alatt álló épületek védett homlokzatain tilos.
  4. A         területen          parabola-antenna,       valamint          klímaberendezés kültéri        egysége           utcai homlokzaton valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen, a telekhatártól számított 4 méteren belül nem helyezhető el.
  5. Házi szélkerék nem helyezhető el.


  1. Szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) utcai homlokzaton nem építhető.
  2. Kerítés csak hagyományos építőanyagok felhasználásaval építhető.


19.§  „Újszerű falusias lakóterület” esetén

  1. Homlokzat színezés során a   településen hagyományos színezést kell alkalmazni  
  2. Természetes kőburkolat alkalmazása esetén nem alkalmazható a helyre jellemző színű kőtől eltérő kőburkolat.
  3. Építmények falazatának színezése során:

a) fekete,

b) kék

c) továbbá környezetétől jelentősen eltérő rikító színek használata.

  1. A területen fa szerkezetű ház csak abban az esetben építhető, ha annak külső megjelenése alkalmazkodik a községben kialakult építészeti karakterhez (kő, tégla, beton lábazat, vakolt homlokzat, stb.)
  2. Tetőidom és hajlásszög

a) kialakult utcában az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon

b) magastetõ 32-40 fok hajlásszöggel,

c) fő tetőgerinc iránya az utcára merőleges legyen

  1. Elsősorban hagyományos színezésû  égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetõfedõ anyag
  2. A tetőzet színhasználata során nem alkalmazható kék, fekete és rikító szín.
  3. Az utcai épület tetőgerincének irányát, a szomszédos ingatlanok gerincvonalával megegyezően kell kialakítani. E tekintetben a szomszédos 3-3- ingatlant kel vizsgálni, és a többségében jelenlevő irányt kell választani.
  4. A rendelet hatálya alá tartozó területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése műemléki környezetbe tartozó épületek utcai homlokzatain, valamint helyi egyedi védelem alatt álló épületek védett homlokzatain tilos.
  5.  A              területen                    parabola-antenna,                     valamint                  klímaberendezés kültéri        egysége                     utcai homlokzaton valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen, a telekhatártól számított 4 méteren belül nem helyezhető el.
  6. Házi szélkerék nem helyezhető el.
  7. Szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) utcai homlokzaton nem építhető.
  8. Kerítés csak hagyományos építőanyagok felhasználásaval építhető.


20.§  „Jellemzően beépítésre nem szánt terület” esetén

  1. Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.














10. A helyi védelemre vonatkozó építészeti követelmények


21. § (2) Helyi  egyedi  védelem  (H1)  alatt  álló  épületekkel  és  építményekkel  kapcsolatos bárminemű építési munka esetén az értékleltár figyelembevételével a következő előírásokat kell betartani:

a) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.

b) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje. Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól a lakóház eredeti főbejárata (konyhai bejárat) után. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.

c) A belső átalakításokat  az eredeti szerkezet  és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

d) Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó. e) Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság

beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követően.

f) rendelet hatálya alá tartozó területen a gáznemû égéstermékek homlokzati kivezetése a helyi egyedi védelem alatt álló épületek védett homlokzatain tilos.”



11. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése


22.§ (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények és műtárgyak elhelyezésével kapcsolatban az alábbi előírásokat kell betartani:

(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátás és elektronikus hírközlési sajátos építmények, a település egész területén elhelyezhetők

(3) Hírközlési magaslétesítmény (antenna, adótorony) a település belterületén, illetve külterületi, tájképvédelmi területen, ökológiai hálózat valamely elemével érintett területen, egyéb védett területen nem helyezhető el. 

(4) Új, vezeték nélküli elektronikus hírközlési és műsorszóró létesítményt és műtárgyat csak a lakott terület határától legalább 500 m távolságban lehet elhelyezni

(5) A település területén 6 m-nél magasabb antenna, zászlótartó oszlop csak tájképvédelmi, tájesztétikai szakvélemény (lásd: fogalommagyarázat) alapján helyezhető el.

(6) Új, vezeték nélküli elektronikus hírközlési és műsorszóró létesítményt és műtárgyat csak a lakott terület határától legalább 500 m távolságban lehet elhelyezni.

(7) A belterület már beépített területén, ahol a villamosenergia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamosenergia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén új építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(8) Azokon a területeken, amelyek nem állnak helyi területi védelem alatt:

a) bekötővezeték csak földkábellel csatlakozhat a gerinchálózathoz

b) a légvezetékek oszlopait faanyagúakra kell cserélni, vagy földkábeles hálózatra kell kiváltani

c) újonnan beépülő területeken az elektronikus és hírközlési hálózat felszín felett nem vezethető

(9) Vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antennáinak telepítése tilos az alábbi területeken:

a) ökológiai hálózat részét képező magterületen, ökológiai folyosón, és puffer területen,

b) tájképvédelmi területen,

c) natura 2000 területen,

d) helyi jelentőségű védett természeti területen,

e) helyi területi védelem alatt álló területen és

f) helyi egyedi védettségű épület 100 m-es környezetében.

(10) Transzformátor állomás:

a) a helyi védett területeken nem helyezhető el

b) helyi területi védelem alatt nem álló területeken kizárólag építményben helyezhető el, amelyet az adott területre előírt anyagokból kell kialakítani, és amely formavilágában illeszkedik a településképhez



12.A reklámhordozókra vonatkozó

településképi követelmények



23.§ (1) Reklámhordozó a település közigazgatási területén a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint létesíthető.

(2) Reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, utcabútor a település közigazgatási területén belül kizárólag a meglévő környezethez illeszkedő, egységes kialakítású, azonos megjelenésű lehet.

       (3) A település területén 2 m2-nél nagyobb reklám elhelyezésére alkalmas reklámhordozót tartó berendezés - közművelődési célú hirdetőoszlop, információs vagy más célú berendezés - nem helyezhető el.

(4) Információs vagy más célú berendezés, amennyiben reklámot is tartalmaz, előkertben nem helyezhető el.

(5) Közvilágítási berendezésen, hírközlési oszlopon reklám célú felület nem helyezhető el.
















13. Cégtábla, üzletfelirat, kirakat elhelyezésére

vonatkozó településképi követelmények



24.§ (1) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

(2) Ha cégérek és hirdetőtáblák utólagos elhelyezésénél az (1) bekezdésben foglaltak nem biztosíthatóak, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg.

(3) Tetőfelületre cégér, cégfelirat  nem helyezhető el.

(4) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

(5) Közterületről látható épületek egy-egy homlokzatának 10%-ánál nagyobb felületén nem helyezhető el cég- és címtábla, információs, vagy más célú berendezés.

(2) Amennyiben az épület egy üzlethelységet, irodát, stb. tartalmaz, az épület homlokzatán legfeljebb 2 db cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el. Amennyiben az épület több üzlethelységet, irodát, stb. tartalmaz, az épületen üzletenként 1 db cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el, mindezek megjelenésüket tekintve egységet képezve.

(3) Kerítésen ingatlanonként egy, saroktelek esetében kettő cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el.

(4) az 1-3 bekezdéseken túl, az épület kirakatában, kirakatportálonként további egy cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el.

(6) A szolgáltatást, kereskedelmi, vendéglátóipari szolgáltatást végző épület nyílászárója felületének legfeljebb 30%-a tartalmazhat üzletfeliratot, reklámot, hirdetést.

(7) A fal síkjára merőlegesen elhelyezett cégjelzés, a gyalogos közlekedési űrszelvény rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja, a gyalogosok közlekedését nem zavarhatja, biztonságát nem veszélyeztetheti. Elhelyezése a földszinti osztópárkány alatt, de minimum 2,50 méteres magasságban lehetséges.

(9) Épületen, önálló szerkezeten, kerítésen elhelyezett cégtábla, üzletfelirat, cégér, egyéb

reklámfelirat maximális mérete 2m2 lehet.

(10) Világítást is tartalmazó felirat kizárólag a cégér, céglogó, cég arculat színeiben készülhet, kivéve a nyitva / zárva felirat, mely lehet fehér, piros, és zöld színű is. Villogó, futó szöveget tartalamzó felirat, cégér, logó nem helyezhető el.

(11) Oszlopon, oszlop jellegűen elhelyezett cégtábla, logó legmagasabb pontja a 3,0m-t nem haladhatja meg.


25.§ (1) A helyi egyedi védelemmel érintett épületek közterületi homlokzati vonala előtt utcabútoron reklámhordozót elhelyezni nem lehet.

 (4) Épület valamennyi homlokzatának egyidejűleg történő felújítása esetén a közterületről látható homlokzat előtti építési állványzaton a felújítás ideje alatt homlokzatonként 100 m2-t nem meghaladó reklámfelület helyezhető el az építési hálón.

 (6) A településkép védelme érdekében az építési hálón a reklámcélú felület egy egységes képben összefogottan, egy hirdetést, reklámot és a felújításra vonatkozó tájékoztatást tartalmazóan jeleníthető meg.







14. Az egyéb műszaki berendezésekre

vonatkozó településképi követelmények



26.§ (1) A megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezést az ingatlanon álló épület utcai megjelenéséhez igazodóan kell elhelyezni. Utca felé eső, utcával párhuzamos tetősíkon, valamint utcára merőleges tetősík esetén, az épület utcai homlokvonalától számított 10 méteren belül, továbbá utcai homlokzaton nem helyezhetők el. A berendezések tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei az utcáról látható módon nem helyezhetők el. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat kerítésen, előkertben elhelyezni nem lehet. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat lapostetős épületeken a tető síkjában, vagy legfeljebb 5% lejtéssel kell létesíteni. Amennyiben az épület attika fallal rendelkezik, a lejtés tetszőleges lehet, de a berendezések egyik eleme sem emelkedhet az attika magassága fölé.

  1. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat magastetős épületeken a tető síkjában (azzal megegyező dőlésszögben) kell elhelyezni úgy, hogy a berendezés tartószerkezete napelem, napkollektor felülete alól nem lóghat ki. Továbbá egy tetőfelületen csak egy összefüggő felületen helyezhetők el, melyek lehatárolása (kontúrja) négyzet, vagy téglalap alakú lehet. Egy tetőfelületen csak egyirányú (álló vagy fekvő) elemek helyezhetők el. Kontyolt tetőfelületen napelem, napkollektor nem helyezhető el.
  2. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat földön (terepszinten) a természetes terepadottságokhoz igazítottan kell elhelyezni. A berendezés tereptől elemelkedő legmagasabb pontja az övezetben előírt kerítés magasságát nem haladhatja meg. Amennyiben az övezetben a kerítés magassága nem szabályozott, a berendezések legmagasabb pontja a 2,0 m-t nem haladhatja meg. Hatnál több berendezés telepítését az utca felől legalább cserjeszinten zárt növényzettel takartan kell kialakítani.


V. FEJEZET

Kötelező szakmai konzultáció


15. Rendelkezés a szakmai konzultációról


27.§ (1) A településkép védelme érdekében a polgármester a megkereséstől számítva 8 napon belül tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

(2) A szakmai konzultációt az építési tevékenység megkezdése előtt legalább 15 nappal kell kezdeményezni.

(3) A szakmai konzultáció során a polgármester javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.

(4) A szakmai konzultációról írásos emlékeztető készül, melyben foglaltakat a kötelezési eljárás során figyelembe kell venni.













VI. Fejezet

Településképi bejelentési eljárás szabályai


16.A bejelentési eljárással érintett építmények,

reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre


28.§ (1) Kötelező településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a Rendelet 1. mellékletében felsorolt „Helyi egyedi védelem alatt álló elemeit” érintő – a 312/2012.(XI.8) Korm. rendelet 1. Melléklet szerinti - építési engedély nélkül végezhető - építési tevékenységek közül:

  1. Építmény átalakítására felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik,
  2. Meglévő építmény homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása közterületre néző homlokzat esetén.
  3. Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0m-t nem haladja meg.
  4. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása közterületre néző homlokzat esetén.
  5. Közterületről látható vagy azt érintő, önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
  6. Közterülettel határos kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.

 (2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a település közigazgatási területén önálló reklámtartó építmény építése, reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén.

(3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a magasabb rendű jogszabályban kötelezően előírt esetekben.



17.A bejelentési eljárás részletes szabályai


29.§ (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – bejelentésre (4. melléklet) indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni. A papíralapú dokumentációnak, eredetinek és tervező/építtető által aláírtnak kell lennie.

(2) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – legalább az alábbi munkarészeket kell tartalmazni:

  1. a 37. § a), b), c) szerinti építési munkák esetében:

aa) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról,

ab) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével, amennyiben  a változás érinti,

ac) alaprajzot, amennyiben a változás érinti,

ad) valamennyi érintett homlokzatot, valamint

ae) amennyiben a változás az utcaképben megjelenik, utcaképi vázlatot, és/vagy látványtervet,

af) színtervet.

  1. rendeltetésváltozás esetében:

ba) műszaki leírást, mely ismerteti az új rendeltetésnek megfelelő (terület) használat, illetve technológia jellemzőit, a rendeltetés-módosítás következtében – a szomszédos és a környező ingatlanokat érintő – változásokat, hatásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat,

bb) helyszínrajzot a szomszédos építmények és terepviszonyok feltüntetésével,

bc) (szükség szerint) a megértéséhez szükséges alaprajzot, valamint

bd) (szükség szerint) a megértéshez szükséges homlokzatot vagy a közterületről látható felületek változását bemutató látványtervet, fotómontázst.

  1. információs vagy más célú berendezés és cégérek elhelyezése esetében

ca) formáját, mennyiségét, méretét és technológiáját,

cb) a műszaki berendezés által igénybe vett helyszínt és elhelyezésének módját.

(3) A bejelentési eljárásban vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység illetve rendeltetésváltoztatás:

  1. a környezetére környezetvédelmi – elsősorban zaj- és légszennyezési – szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremt-e,
  2. jelentősen megváltoztatja-e az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat,
  3. a jogszabályi előírásoknak megfelelően szükségessé teszi-e többlet-parkolóhelyek illetve rakodóhely kialakítását,
  4. érinti-e a közterület kialakítását, a meglévő berendezéseket vagy a növényzetet,
  5. befolyásolja-e a közterület közúti -, gyalogos-, illetve kerékpáros forgalmát, illetve veszélyezteti-e azok biztonságát,
  6. a tevékenység veszélyezteti-e az épített és természeti környezet értékeit, örökségét.

(4) Amennyiben a településképi bejelentési eljárásban érintett tevékenység megfelel a településképbe illeszkedés kívántalmainak, a tudomásul vétel illetve a kiadott igazolás

  1. állandó építmény esetén időkorlát nélkül, illetve az adott építmény elbontásáig, átalakításáig, rendeltetésváltozásáig,
  2. az ideiglenes létesítmények esetében a létesítmény elbontásáig, de legfeljebb 180 napig,
  3. rendeltetés részbeni vagy teljes megváltoztatása esetén a rendeltetés időszerűségéig érvényes.

(5) A polgármester a településképi igazolást a főépítész szakmai álláspontjára alapozva írásban adja ki.

(6) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó igazolást, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül adja ki.     




VII. Fejezet

A településképi kötelezés, településkép-VÉDELMi bírság


18. Településképi kötelezési eljárás


30. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le, melynél az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény előírásait kell alkalmazni.

(2) A településképi kötelezési eljárást a polgármester hivatalból vagy kérelemre folytatja le

(3) A polgármester a településképi követelmények teljesülése érdekében az érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására, illetve bírság fizetésére kötelezheti.

(4) Ha az elvégzett szabálytalan tevékenységet nem a telek vagy az építmény, építményrész tulajdonosa végezte, az építtetőt vagy az építési tevékenység végzőjét kell kötelezni.




19. településképi bírság kiszabásának településkép-védelmi bírság

 esetkörei és mértéke


31. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben 500 000 forintig terjedő, ismételten kiszabható bírság kiszabását rendelheti el.

(2) A szankció alkalmazására abban az esetben kerülhet sor, ha

a) a településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása,

b) a bejelentésben vagy a döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése,

c) a településképi követelmények be nem tartása,

d) a döntés végre nem hajtása

e) a településképet érintő reklámok, cégérek megszüntetése érdekében, amennyiben a hirdető-berendezés nem felel meg e rendeletben meghatározott szabályoknak (elhelyezés, létesítés, megjelenés, méret, stb.), különösen, ha a hirdetmény és hirdető berendezése:

ea) állapota nem megfelelő,

eb) tartalma idejétmúlt vagy félrevezető,

ec) nem illeszkedik a megváltozott környezetéhez;

f) a helyi építészeti értékvédelem, valamint a településkép védelme érdekében, amennyiben a településképi elem (bővítmény, szerkezeti elem, burkolat, stb.) fenntartása, karbantartása, rendeltetésének megfelelő használata nem felel meg a helyi jelentőségű építészeti értékek védelméről szóló előírásoknak, különösen:

fa) az épületek jókarbantartására, homlokzati elemeinek, színezésének védelmére, egységes megjelenésének biztosítására, rendeltetésnek megfelelő funkciójának megőrzésére,

fb) a jókarbantartására vonatkozó szabályokkal ellentétes.

(3) A kiszabható bírság a alsó határösszege 10 000 forint, felső határösszege 500 000 forint.



VIII. FEJEZET 

Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer


20. A településképi követelmények

alkalmazásának önkormányzati ösztönzése


32.§ A településképi követelmények alkalmazására az önkormányzat az alábbi ösztönzési rendszert alkalmazhatja:

a) a helyi védelem alatt álló érték megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítésére anyagi és/vagy természetbeni önkormányzati támogatás (a továbbiakban: anyagi támogatás) nyújtása;

b) arculati verseny meghirdetése/lebonyolítása a településképi követelményeket teljesítő épületek tulajdonosai számára;

c) a Településképi Arculati Kézikönyv módosításánál, a megvalósult jó példák fejezetébe az érintett épület/épületrész beemelése.






33.§ (1) Önkormányzati támogatásban a helyi védelem alatt álló érték tulajdonosa részesíthető.

(2) Az önkormányzati támogatás iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős építési engedélyt, amennyiben a tervezett építési tevékenység építési engedélyköteles;

b) amennyiben a tervezett építési tevékenység nem építési engedélyköteles:

ba) a tervezett felújítás részletes rajzát,

bb) helyszínrajzot,

bc) az ingatlan tulajdoni lapját;

c) a megvalósítást szolgáló tételes költségvetést;

d) az igényelt támogatási összeg megjelölését;

e) az önrész rendelkezésre állására vonatkozó nyilatkozatot;

f) az építési tevékenység elkészítésének határidejét;

g) előzetes kötelezettségvállalást arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a döntésnek megfelelően használja fel.

(4) Az önkormányzati támogatás iránti kérelemről és annak formájáról a képviselő-testület dönt.

(5) Az önkormányzati támogatás keretösszegéről – a pénzügyi lehetőségek függvényében – a képviselő-testület a mindenkori éves költségvetési rendeletében dönt

































IX. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK


21. Hatálybalépés

34. § (1) Jelen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet előírásait hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.



22. Hatályon kívül helyező rendelkezések

35. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Szemely Község Önkormányzata Képviselő-testületének Helyi Építési Szabályzatról szóló 4/2006.(Vl.30.) számú rendelet (továbbiakban: Rendelet) 8.§ (5) bekezdése hatályát veszti.

(2) A Rendelet 12. § (14) bekezdés hatályát veszti.

(3) A Rendelet 14. § (3) bekezdésének b) pontja hatályát veszti.

(4) A Rendelet 15. § (2) bekezdésének bb) pontja hatályát veszti.

(5) A Rendelet 16. § (2) bekezdésének bb) pontja hatályát veszti.

(6) A Rendelet 18. § (4) bekezdésének e) pontja hatályát veszti.

(7) A Rendelet 20. § (1) bekezdése hatályát veszti.

(8) A Rendelet 1. számú melléklete hatályát veszti.

(9) A Rendelet 4. mellékletének 4.1. pontjában „tetőidom és hajlásszög”, „tetőhéjalás”, „homlokzatszínezés”, „utcai kerítés” megkötései hatályukat vesztik.

(10) A Rendelet 4. mellékletének 4.2. pontjában „tetőidom és hajlásszög”, „tetőhéjalás”, „homlokzatszínezés”, „utcai kerítés” megkötései hatályukat vesztik.

(11) A Rendelet 4. mellékletének 4.3. pontjában „tetőidom és hajlásszög”, „tetőhéjalás”, „homlokzatszínezés”, „utcai kerítés” megkötései hatályukat vesztik.

(12) A Rendelet 5. mellékletének „utcai kerítés” megkötései hatályát veszti.

36.§ (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a reklámok, reklámhordozók elhelyezéséről szóló Szemely Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2017. (XII.29.) önkormányzati rendelete.



Szemely, 2019. 04. 24.



  Kumli József Ferenc                                          Kisasszondiné  Kavalecz Anita

     polgármester                                                                         jegyző


Záradék:

A rendelet a mai napon kihirdetésre került.


Szemely, 2019.04.24.

                                                                                          Kisasszondiné Kavalecz Anita                                                                                                             jegyző


1. Melléklet a 3/2019.(IV.25) önkormányzati rendelethez


Szemely község helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke


  1.  helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökség


sorszám

utca

házszám

helyrajzi szám

funkció

védettség foka

1.

Kossuth Lajos u.

5

17/1

Lakóépület

H1

2.

Kossuth Lajos u.

7

15

Istálló és pajta

H1

3.

Damjanich u.

7

24

Lakóépület

H1

4.

Iskola u


76/2

Harangtorony

H1

5.

József Attila u.

1

36

Lakóépület

H1








2. Értékleltár



sorszám

utca

házszám

helyrajzi szám

funkció

védettség foka

1.

Kossuth Lajos u.

5

17/1

Lakóépület

H1

leírás:

Utcával merőleges gerincű lakóépület. Az épület tömege, homlokzata védendő.

megjegyzés:

Az épület állapotának fenntartása, folyamatos karbantartása javasolt.





sorszám

utca

házszám

helyrajzi szám

funkció

védettség foka

2.

Kossuth Lajos u.

7

15

Istálló és pajta

H1

leírás:

Utcával merőleges gerincű gazdasági épülete amely a hátsókertben befordul. Védendő az épület tömege és a natúr téglaarchitektúra.

megjegyzés:

Az épület állapotának fenntartása, folyamatos karbantartása javasolt.





sorszám

utca

házszám

helyrajzi szám

funkció

védettség foka

3.

Damjanich u.

7

24

Lakóépület

H1

leírás:

Utcával merőleges gerincű lakóépület. Védendő az épület tömege, tornáca.

megjegyzés:

Az épület jó állapotú, azonban javasolt egy új felületképzés a lepergő színréteg eltávolításával.






sorszám

utca

házszám

helyrajzi szám

funkció

védettség foka

4.

Iskola u.


76/2

Harangtorony

H1

leírás:

Utcafronton lévő harangtorony, amely a mellette lévő épülettel össze épület. Védendő az épület tömege és a homlokzati részletek.

megjegyzés:

Az épület állapotának fenntartása, folyamatos karbantartása javasolt.






sorszám

utca

házszám

helyrajzi szám

funkció

védettség foka

5.

József Attila u.

1

36

Lakóépület

H1

leírás:

Utcával merőleges gerincű lakóépület. Védendő az épület tömege és tornácos kialakíátsa.

megjegyzés

Az épület állapotának fenntartása, folyamatos karbantartása javasolt.





2. Melléklet a 3/2019.(IV.25) önkormányzati rendelethez


Szemely község településképi szempontból meghatározó területeiről szóló jegyzéke


1. A településképi szempontból meghatározó területek elnevezése


  1. Kialakult falusias lakóterület
  2. Újszerű falusias lakóterület
  3. Jellemzően beépítésre nem szánt terület




  1. A településképi szempontból meghatározó területek

lehatárolásának térképi bemutatása



Ábra: Településképi szempontból meghatározó területek – Belterület








Ábra: Településképi szempontból meghatározó területek – Teljes közigazgatási terület




3.Melléklet a 3/2019.(IV.25) önkormányzati rendelethez


Szemely község településképi bejelentési eljárása


Kérelem településképi bejelentési eljáráshoz


A bejelentő neve: ……………………………………………………………………………...

A bejelentő lakcíme: ……………………………………………………………......................

telefonszáma***: …………………………………………………………………………..…

e-mail címe***: ………………………………………………………………………………

A szervezet székhelye*: ………………………………………………………………………

A folytatni kívánt építési tevékenység, reklámelhelyezés, vagy rendeltetésmódosítás megnevezése:

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

Helye: …………………………….……………………………………….. Hrsz.:……………………..

Az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a reklámozás tervezett időtartalma**:

…………………………………………………………………………………………………


dátum: ………………………….                                                     ………………………..

aláírás

* ha van, a bejelentő lakcíme helyett kitöltendő

** megfelelő rész aláhúzandó

*** nem kötelező






4. Melléklet a 3/2019.(IV.25) önkormányzati rendelethez


Szemely község növénytelepítési szabályai

Ültetési és fapótlási szabályok, őshonos és honos fajok


  1. Beépítésre szánt területen a telekhatárok és a növények között legalább a következő ültetési (telepítési) távolságot kell betartani:
  1. Szőlő, valamint 3,0 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb cserje (élősövény) esetében 1,0 m
  2. 3,0 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb cserje, valamint bármilyen fa esetében 2,0 m


  1. Beépítésre nem szánt területen a telekhatárok és a növények között legalább a következő ültetési (telepítési) távolságot kell betartani:
  1. gyümölcsfa-iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte (egres), ribiszke-, josta- és málnabokor, valamint 1,0 m-nél magasabbra nem növő dísz- vagy védelmi szerepű cserje (élősövény) esetében 0,8 m
  2. minden egyéb gyümölcsbokor (pl. mogyoró), továbbá birs, naspolya és birsalanyraoltott körtefa, valamint 3,0 m-nél magasabbra nem növő dísz- vagy védelmi szerepű cserje (élősövény) és – a c) pontban nem szereplő – fa esetében 2,0 m
  3. kajszi- és cseresznyefa, valamint vadalanyra oltott alma- és körtefa esetében 4,0 m
  4. 3,0 m-nél magasabbra növő dísz- vagy védelmi szerepű cserje (élősövény), továbbá dió- és gesztenyefa, valamint 5,0 m-nél magasabbra növő fa esetében 5,0 m


  1. Közút területén az építési területük határai és a növények között, a fentiektől eltérően:
  1. cserjék és 3,0 m-nél magasabbra nem növő fák esetében 1,5 m
  2. 3,0 m-nél magasabbra növő fák esetében 2,5 m


  1. Fapótlás szabályai
  1. A  település  területén  mellmagasságban  15  cm  törzsátmérőt  elérő,  vagy  meghaladó  fa kivágása – a gyümölcsfa kivételével – csak engedéllyel történhet.
  2. A kivágott fát pótolni kell. A fapótlás a 1. számú függelékben meghatározott öshonos, honos fafajokkal lehetséges.
  3. Fapótlásként annyi előnevelt fát kell ültetni, hogy azok törzsátmérőjének öszszege a kivágott fák törzsátmérőjének összegét legalább 20%-al meghaladja.
  4. A törzsátmérőt a terepszinttől számított 1 m magasságban kell mérni és számítani.
  5. A fapótlási kötelezettséget legalább 3cs törzsátmérőjű fákkal kell teljesíteni.


5. Őshonos és honos fafajok

5.1 A telepítésre javasolt fák meghatározásánál javasolt együttesen  figyelembe venni:

a) a növénytelepítésre vonatkozó jogi szabályozást,

b) Orlóci L. (szerk.) (2015): Közterületi sorfák jegyzékét,

c) az ökológiai viszonyokat.

5.2 Őshonos fajok: csertölgy (Quercus cerris), kocsányos tölgy, (Quercus robur), kocsánytalan tölgy (Quercus petrea), tatárjuhar (Acer tatarica), kőris (Fraxinus sp.), szil (Ulmus sp.), stb.

5.3 Honos fajok: kislevelű hárs (Tilia cordata), berkenye (Sorbus sp.), gyertyán (Ostria carpinifolia), dió (Juglans nigra). Vízpartra, vízközelbe, inkább ligetes telepítésre: fehér nyár (Populus alba), éger (Alnus sp.), fűz, stb.

5.4 Inváziós faj telepítését akkor sem támogatjuk, ha az szerepel a - korábban összeállított - Közterületi sorfák jegyzékében.

5.5 Kerülendő inváziós növényfajok jegyzékét a 6. melléklet foglalja össze.


5. Melléklet a 3/2019.(IV.25)önkormányzati rendelethez


Szemely község területén kerülendő inváziós növényfajok jegyzéke



A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendlelet 2. § (1) szerint fás szárú növények az ingatlan azon részén és oly módon telepíthető, hogy az – figyelemmel az adott faj, fajta tulajdonságaira, növekedési jellemzőire, szakszerű kezelésére – az emberi életet és egészséget nem veszélyeztetheti, a biztonságos közlekedést nem akadályozhatja azok biztonságos működését. A rendelet szerint a közterületen lévő fasor fahiányainak pótlása csak az adott fasor vonalába történő telepítéssel, a fasorra jellemző faj, fajta felhasználásával történhet, ha annak környezeti feltételei adottak. A rendelet meghatározza a fás szárú növények pótlására nem alkalmazható fajok listáját.


Ha a pótlás a rendelet mellékletben szereplő inváziós fás szárú növény kivételként meghatározott kertészeti változataival történik, az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, vagy az ingatlanon lévő fás szárú növényekkel bármely jogviszony alapján rendelkezni jogosult használója (továbbiakban együtt: használó) köteles gondoskodni a fás szárú növény továbbterjedésének megakadályozása érdekében az újulat eltávolításáról.

A telepíthető fás szárú növényfajok mindenképp őshonos, táji adottságoknak megfelelő növényfajok legyenek.


Az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendeletet, továbbá az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jegyzékének elfogadásáról szóló 2016/1141. végrehajtási rendelet, a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján, figyelembe véve Mihály B. -Botta-Dukát Z.: Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények I-II. A KvVM természetvédelmi Hivatalának 9-10 tanulmányköteteit.



Magyar név

Tudományos név

 Fehér akác

 Robinia pseudoacacia

 Mirigyes bálványfa

 Ailanthus altissima

 Keskenylevelű ezüstfa

 Eleagnus angustifolia

 Zöld juhar

 Acer negundo

 Amerikai kőris

 Fraxinus pennsylvanica

 Kései meggy

 Prunus serotina

 Kanadai nyár

 Populus x canadensis

 Nyugati ostorfa

 Celtis occidentalis

 Cserjés gyalogakác

 Amorpha fruticosa

 Kisvirágú nebáncsvirág

 Impatiens parviflora

 Bíbor nebáncsvirág

 Impatiens grandiflora

 Japánkeserűfű-fajok

 Fallopia spp.

 Magas aranyvessző

 Solidago gigantea

 Kanadai aranyvessző

 Solidago canadensis

 Közönséges selyemkóró

 Asclepias syriaca

 Ürömlevelű parlagfű

 Ambrosia artemisiiflora

 Arany ribiszke

 Ribes aureum

 Adventív szőlőfajok

 Vitis-hibridek

 Vadszőlőfajok

 Parthenocissus spp.

 Süntök

Echinocystis lobata

 Észak-amerikai őszirózsák

Aster spp.

 Magas kúpvirág

Rudbeckia laciniata

 Vadcsicsóka

Helianthus tuberosus s. I.

 Olasz szerbtövis

Xanthium strumaium subsp. italicum

amerikai karmazsinbogyó / amerikai alkörmös

Phytholacca americana

kínai karmazsinbogyó/ kínai alkörmös

Phytholacca esculenta

japán komló

Humulus japonicus

átoktüske

Cenchrus incertus

nem hazai tünderrózsa fajok,


kanadai átokhínár

Elodea canadensis

aprólevelű átokhínár/ vékonylevelű átokhínar

Elodea nuttallii

moszatpáfrányfajok

Azolla mexicana, Azolla filiculoides

borfa/ tengerparti seprűcserje

Baccharis halimif olia

karolinai tündérhínár

Cabomba caroliniana

közönséges vízijácint

Eichhornia crassipes

perzsa medvetalp

Heracleum persicum

kaukázusi medvetalp

Heracleum mantegazzianum

Szosznovszkij-medvetalp

Heracleum sosnowskyi

hévizi gazló

Hydrocotyle ranunculoides

nagy fodros-átokhínár

Lagarosiphon major

nagyviragú tóalma

Ludwigia grandiflora

sárgavirágú tóalma

Ludwigia peploides

sárga lápbuzogány

Lysichiton americanus

közönséges süllőhínár

Myriophyllum aquaticum

felemáslevelű süllőhínár

Myriophyllum heterophyllum

keserű hamisüröm

Parthenium hysterophorus

ördögfarok keserűfű

Persicaria perfoliata

kudzu nyílgyökér

Pueraria montana

aligátorfű

Alternanthera philoxeroides

óriasrebarbara

Gunnera tinctoria

tollborzfű

Pennisetum setaceum




Csatolmányok

Megnevezés méret
tkr
2.47 MB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!