nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Önkormányzat Képviselő-testületének 39/2008. (XII.19.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2017-10-03 -tól
Önkormányzat Képviselő-testületének 39/2008. (XII.19.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról

Kistarcsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)-(2) bekezdéseiben, 4. § (3) bekezdésében, 5. § (3) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 19. § (1)-(2) bekezdéseiben, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 27. § (2) bekezdésében, 31. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 34. § (1) ás (3) bekezdéseiben, 35. § (2) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében, 42. § (2) bekezdésében és 2. számú mellékletében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja


Bevezető rendelkezések

1. §


A rendelet hatálya a Kistarcsa Város Önkormányzata tulajdonában lévő és tulajdonába kerülő lakásokra (a továbbiakban: lakás) és nem lakás célú helyiségekre (a továbbiakban: helyiség) terjed ki.


2. §


[1][2]A képviselő-testület a bérbeadói jogok gyakorlásával és a bérbeadói kötelezettségek – ezen belül a törvényen alapuló elhelyezési és bérbeadási kötelezettségek – teljesítésével – a közérdekű célra történő bérbeadás kivételével – a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottságot (a rendeletben a továbbiakban: pénzügyi bizottság) bízza meg. A pénzügyi bizottság évente egy alkalommal tájékoztatja a képviselő-testületet az e rendelet szerinti tevékenységéről.



ELSŐ RÉSZ

A LAKÁSBÉRLET SZABÁLYAI


Általános rendelkezések

3. §

(1) Lakás nem lakás céljára nem adható bérbe.


(2) Lakás bérbeadásának általánosan alkalmazandó feltétele: a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, ezen feltételt a lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell. A lakásbérleti szerződésnek szó szerint tartalmaznia kell továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: „Lt.”)  3. § (2) bekezdésébe foglalt kikötéseket is.


(3) A bérbeadó vagy az általa felhatalmazott személy a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egy alkalommal ellenőrzi. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell felvenni. Az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet a bérbeadó részéről eljáró két személynek (tanúk) aláírásával hitelesítenie kell.


[3](4)

A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

  1. a bérbeadó és a bérlő nevét és címét,
  2. a lakás pontos leírását,
  3. a lakás közös használatú helyiségeinek megnevezését,
  4. a bérleti szerződés létrejöttét, kezdő időpontjának és hatályának pontos megjelölését,
  5. a bérleti díj összegét, fizetésének módját, feltételeit,
  6. a szerződő felek jogait és kötelezettségeit,
  7. a felújítással, karbantartással kapcsolatos bérbeadói és bérlői kötelezettségeket,
  8. a szerződés megszűnésének és megszüntetésének lehetőségeit és jogkövetkezményeit.


A lakásbérleti szerződést közjegyzői okiratba kell foglalni, amelynek költségét szociális célú bérbeadás esetén a bérbeadó, míg egyéb jogcímű bérbeadás esetén a bérlő köteles állni.


[4](5) A lakás átadásáról és visszaadásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a lakás állagára vonatkozó fontosabb megállapításokat, a lakás-berendezések és tartozékok állapotát, a víz-és gázóra, illetve villanyóra állását.


4.§


(1) A lakásbérleti jogviszony a következő jogcímek alapján jöhet létre:

         a) szociális bérbeadás céljával,

         b) lakáscsere szerződés alapján történő bérbeadással,

         c) piaci alapon történő bérbeadással

         d) közérdekű célra történő bérbeadással.


(2) Törvényen alapuló elhelyezési és bérbeadási kötelezettség teljesítésére, melyek az alábbiak:

         a) bérbeadás bérlőkijelölés alapján,

         b) elhelyezési kötelezettség teljesítése lakás megsemmisülése, vagy életveszély miatti

         c) kiürítés következtében,

         d) másik lakás bérbeadására vállalt kötelezettség teljesítése,

         e) felmondás mellett felajánlott cserelakás bérbeadása.


(3) Az üres vagy megüresedő lakások bérbeadásának jogcímeit a Képviselő-testület határozza meg.


(4) A pályázat útján bérbe adható lakások körét a Képviselő-testület határozza meg.


5. §


[5](1) A lakások bérbeadása pályázat alapján történik.


(2) A bérbeadó ajánlati kötöttsége a pályázat eredményének megállapítását tartalmazó bérbeadói levél nyertes pályázó általi kézhezvételét követő 30 napig áll fenn.


(3) A piaci alapon történő bérbeadás esetén a pályázók a pályázati kérelmük benyújtásával egyidejűleg pályázati biztosítékot kötelesek a bérbeadó számára fizetni, amelynek összege 50.000 Ft. Piaci alapon történő bérbeadás esetén a pályázati biztosíték összege az óvadék összegébe beleszámít.


[6](4) Amennyiben a nyertes pályázó a bérleti szerződés megkötését az érdekkörében felmerült okból elmulasztja, akkor az általa befizetett pályázati biztosíték összegét elveszíti, és ezen összeg, mint meghiúsulási kötbér a bérbeadót illeti meg. Piaci alapon történő bérbeadás esetén a fenti esetben a befizetett pályázati biztosíték illetve meghiúsulási kötbér összegén felül befizetett óvadék összege a pályázónak visszajár


Szociális célú bérbeadás

6. §


(1) Az önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadásakor figyelembe kell venni a méltányolható lakásigény mértékét a következők szerint:

a) Egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba,

b) Három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba,

c) Négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba,

d) Minden további személy esetében fél szobával nő a lakásigény mértéke.


(2) Nem köthető lakásbérleti szerződés, ha az együtt költöző személyek együttes létszámának figyelembevételével megállapítható, hogy a lakás nem érné el a méltányolható lakásigény mértékének alsó határát, vagy meghaladná annak felső határát.


 (3) Az önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadása pályázati eljárás alapján történik. A pályázati eljárás üres lakásra írható ki.


(4) A pályázati felhívást az önkormányzat hivatalos lapjában, az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni, és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján a pályázat teljes időtartamára ki kell függeszteni.


[7](5) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a) a bérbeadás jogcímét,

b) a lakás pontos címét, helyrajzi számát, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát, műszaki jellemzőit, felszereltségét, a lakbér mértékét, külön szolgáltatások díját,

c) a bérlet időtartamát,

d) a lakás megtekinthetőségének időpontját,

e) a kiíró megnevezését,

f) a pályázat benyújtásának idejét és helyét, a pályázat elbírálásának időpontját,

g) arról történő tájékoztatást, hogy a pályázat elbírálásának szempontját a pályázó szociális rászorultsága képezi,

h) a pályázati eljárási eredmény közlésének módját és időpontját,

i) a szerződéskötés határidejét,

j) ajánlati kötöttség vállalásának kötelezettségét,

k) a pályázat eredménytelenné nyilvánítása jogának fenntartását,

l) jövedelemigazolás benyújtására vonatkozó felhívást, mind a pályázóra, mind a pályázóval együttköltöző személyekre vonatkozóan,

m) az egyéb pályázati feltételeket


(6) A pályázat benyújtásának határidejét úgy kell meghatározni, hogy a benyújtásra a felhívástól számított 30 nap álljon rendelkezésre. Ezen határidő jogvesztő. A határidőn túl benyújtott, valamint a hiányos pályázat érvénytelen. A kiírás időpontja az a nap, amikor a pályázati felhívást a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztették, illetve amikor az önkormányzat hivatalos lapjában, vagy az önkormányzat honlapján közzétették.

(7) A pályázati határidőn belül érvényes pályázatot nyújthat be az a személy, akinek

a) a közös háztartásban élő családtagok egy főre jutó havi, tényleges (nettó) átlagjövedelme nem haladja meg a mindenkori minimálbér összegét,

b) a meghirdetett lakás nagysága eléri a pályázó és a vele együttköltöző közeli hozzátartozók létszámát figyelembe véve a méltányolható lakásigény alsó határát, de annak felső határát nem haladja meg.

c) nem rendelkezik beköltözhető állapotú lakóingatlan tulajdonjogával, vagy tulajdoni hányadával, vagy haszonélvezeti jogával,

d) nem rendelkezik az ország területén önkormányzati lakásra vagy vagyonhasznosító szervezet tulajdonában lévő lakásra vonatkozó határozatlan idejű bérleti joggal,

e) a pályázó, vagy családtagja bérleti joga önkormányzati lakásra nem szűnt meg pénzbeli térítés ellenében a pályázat benyújtását megelőző tíz éven belül,

f) nem minősül lakóingatlan tulajdonjoga, vagy lakásbérleti jog folytatása ellenében kötött eltartási szerződés szerint eltartónak,

g) nem minősül a pályázat megjelenésekor önkényes lakásfoglalónak vagy jogcím nélküli lakáshasználónak.


A fenti feltételek fennállását a pályázóval együtt költözni kívánó személyek tekintetében is vizsgálni kell.


[8](8) Amennyiben a bérbeadó a pályázat eredményének megállapítását követően szerez tudomást arról, hogy a pályázat nyertesével vagy a vele együtt költöző személlyel szemben a fenti (7) bekezdésben foglalt kizáró ok áll fenn, az érintett pályázat érvénytelen, és a már birtokba adott lakás kiürítése iránt haladéktalanul intézkedni kell.


(9) Amennyiben a pályázó nyilatkozatában szándékosan valótlan adatokat tüntet fel, úgy a pályázata érvénytelen, és őt a pályázati eljárásból kizártnak kell tekinteni.


(10) A pályázatokat a beadási határidő alatt, az erre a célra rendszeresített, a rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani a bérbeadónak.

A pályázathoz mellékelni kell jövedelemigazolást, amennyiben a pályázó rendelkezik munkaviszonnyal, akkor a munkaviszony fennállását igazoló igazolást, illetve a pályázó lakcímkártyájának másolatát is. Ezen kötelezettségre a pályázati kiírásban fel kell hívni a figyelmet.


[9](11)


7. §


[10](1) A pályázat benyújtására rendelkezésre álló határidő lejártát követően a pályázatokat az Humánpolitikai Bizottság értékeli, melynek során különösen környezettanulmányt folytathat a pályázónál és személyes meghallgatás céljából az ülésére meghívhatja.


[11](2) Az Humánpolitikai Bizottság az értékelés során minősíti a pályázatokat; első előkészítő intézkedésként, mint érvénytelent, elutasítja azt a pályázatot, amely nem felel meg az előírt pályázati feltételeknek.

A szociális bérlakások pályázatainak minősítésekor előnyben kell részesíteni a 3 vagy többgyermekes családokat, a gyermeküket egyedül nevelő szülőket, rokkantakat, testi fogyatékosokat.


8. §


(1) A pénzügyi bizottság a beadási határidő lejártától számított 30 napon belül az ajánlatok minősítése után az érvényes ajánlatok alapján választja ki a bérlőt, mérlegelve a pályázók szociális rászorultságát.


(2) A bérlő kiválasztását követően a bérbeadó megküldi az arról szóló értesítést a nyertes pályázónak, egyben felhívja a bérleti szerződés megkötésére. A bérbeadó ezzel egyidejűleg értesíti a sikertelen pályázókat.


9. §


(1) Lakás szociális bérbeadására szerződés határozatlan időre, feltétel bekövetkezéséig, vagy határozott időtartamra, legfeljebb 5 évre köthető.


(2) A szociális célú bérlet esetén a bérleti szerződés lejártát megelőző 90 napon belül a bérbeadó köteles felhívni a bérlőt nyilatkozattételre, hogy kezdeményezi-e a bérlet meghosszabbítását. Amennyiben a nyilatkozattétel időpontjában a bérlő vagyoni viszonyai változatlanul megfelelnek az e rendeletben foglalt feltételeknek (rászorultság megléte) a lakásbérlet időtartama –kérelemre- legfeljebb öt évre meghosszabbítható.


[12](3) A (2) bekezdés szerinti rászorultság megállapításáról és a bérlet további legfeljebb öt éves meghosszabbításáról a pénzügyi bizottság az Humánpolitikai Bizottság javaslatára hoz döntést. A döntés meghozatala során figyelembe kell venni a bérbeadónak a rendeltetésszerű használat körében végzett, a 3. § (3) bekezdés szerinti vizsgálata/ ellenőrzése során tett (jegyzőkönyvbe foglalt) megállapításait a bérlő szerződéses kötelezettségei teljesítéséről és a lakás használatáról.


(4) Rászorultság esetén sem hosszabbítható meg a lakásra kötött bérleti szerződés az alábbi esetekben:

a) a bérlő három havi lakbér összegének megfelelő, vagy ezt meghaladó összegű lakbérrel tartozik a bérbeadónak és lakbérhátralékát a bérleti szerződés meghosszabbítását kezdeményező nyilatkozatának benyújtásáig nem fizette meg,


b) a bérlőnek a lakás használatából adódó közüzemi díjhátraléka áll fenn és az esedékessé vált közüzemi díj tartozását (tartozásait) a bérleti szerződés meghosszabbítását kezdeményező nyilatkozatának benyújtásáig nem fizette meg,


[13]c) megállapítható a lakás rendeltetés-ellenes használata, vagy a bérlőnek a lakás karbantartására szóló kötelezettsége elmulasztása a lakás állapotának jelentős mértékű romlását eredményezően.


Bérbeadás lakáscsere szerződés alapján

10. §


(1) Önkormányzati lakás lakásbérleti joga kizárólag másik lakás bérleti vagy tulajdonjogára cserélhető.


(2) Határozott időre kötött lakásbérleti szerződés esetén a lakás nem cserélhető el.


Piaci alapon történő bérbeadás

11. §


(1) Piaci alapon bérbe adható lakásokat pályázat útján lehet bérbe adni. A pályázatot az önkormányzat hivatalos lapjában, az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni, és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján a pályázat teljes időtartamára ki kell függeszteni. Piaci alapon csak összkomfortos illetve komfortos lakások adhatóak bérbe.


[14](2)A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a) a bérbeadás jogcímét,

b) a lakás pontos címét, helyrajzi számát, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát, műszaki jellemzőit, felszereltségét, a lakbér mértékét, külön szolgáltatások díját,

c) a bérlet időtartamát,

d) a lakás megtekinthetőségének időpontját,

e) a kiíró megnevezését,

f) a pályázat benyújtásának idejét és helyét, a pályázat elbírálásának időpontját,

g) a pályázat elbírálásának szempontjait,

h) a pályázati eljárási eredmény közlésének módját és időpontját,

i) a szerződéskötés határidejét,

j) ajánlati kötöttség vállalásának kötelezettségét,

k) a pályázat eredménytelenné nyilvánítása jogának fenntartását,

l) jövedelemigazolás benyújtására vonatkozó felhívást, mind a pályázóra, mind a pályázóval együttköltöző személyekre vonatkozóan,

m) az egyéb pályázati feltételeket.


(3) A pályázat benyújtásának határidejét úgy kell meghatározni, hogy a benyújtásra a felhívástól számított 30 nap álljon rendelkezésre. Ezen határidő jogvesztő. A határidőn túl benyújtott, valamint a hiányos pályázat érvénytelen. A kiírás időpontja az a nap, amikor a pályázati felhívást a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztették, illetve amikor az önkormányzat hivatalos lapjában, vagy az önkormányzat honlapján közzétették.

(4) A pályázati határidőn belül érvényes pályázatot nyújthat be az a személy, akinek

a) a közös háztartásban élő családtagok egy főre jutó havi, tényleges (nettó) jövedelme meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíjminimum nettó összegének 175%-át, valamint a kérelem benyújtását megelőző 3 hónap óta folyamatos munkaviszonnyal vagy igazolt rendszeres jövedelemmel rendelkezik,

b) nem rendelkezik beköltözhető állapotú lakóingatlan tulajdonjogával, vagy tulajdoni hányadával, vagy haszonélvezeti jogával,

c) nem rendelkezik az ország területén önkormányzati lakásra vagy vagyonhasznosító szervezet tulajdonában lévő lakásra vonatkozó határozatlan idejű bérleti joggal,

d) a pályázó, vagy családtagja bérleti joga önkormányzati lakásra nem szűnt meg pénzbeli térítés ellenében a pályázat benyújtását megelőző tíz éven belül,

e) nem minősül lakóingatlan tulajdonjoga, vagy lakásbérleti jog folytatása ellenében kötött eltartási szerződés szerint eltartónak,

f) a pályázó életkörülményei megfelelnek a képviselő-testület által a pályázat kiírását megelőzően meghatározott egyéb, a résztvevők körének meghatározására irányuló feltételeknek,

g) nem minősül a pályázat megjelenésekor önkényes lakásfoglalónak vagy jogcím nélküli lakáshasználónak.


A fenti feltételek fennállását a pályázóval együtt költözni kívánó személyek tekintetében is vizsgálni kell.


[15](5) Amennyiben a bérbeadó a pályázat eredményének megállapítását követően szerez tudomást arról, hogy a pályázat nyertesével vagy a vele együtt költöző személlyel szemben a fenti (4) bekezdésben foglalt kizáró ok áll fenn, az érintett pályázat érvénytelen, és a már birtokba adott lakás kiürítése iránt haladéktalanul intézkedni kell.


(6) Amennyiben a pályázó nyilatkozatában szándékosan valótlan adatokat tüntet fel, úgy a pályázata érvénytelen, és őt a pályázati eljárásból kizártnak kell tekinteni.


(7) A pályázatokat az ajánlattételi határidő alatt az erre a célra rendszeresített, a rendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani a bérbeadónak. A pályázathoz mellékelni kell jövedelemigazolást, amennyiben a pályázó rendelkezik munkaviszonnyal, akkor a munkaviszony fennállását igazoló igazolást, illetve a pályázó lakcímkártyájának másolatát is. Ezen kötelezettségre a pályázati kiírásban fel kell hívni a figyelmet.


[16](8) A lakás piaci alapon történő bérbeadása esetén a bérlő a vonatkozó hirdetmény szerinti összegű óvadékot köteles fizetni. A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén a bérbeadó a bérlő által fizetett óvadékot lakbérhátralék, közüzemi díjtartozás, közös költség tartozás, továbbá a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának helyreállításához szükséges és egyéb költségei megtérüléséhez felhasználhatja.


12.§


[17](1) A pályázati határidő lejártát követően a pályázatokat a pénzügyi bizottság értékeli az alábbi szempontok szerint:



(2) A lakások bérbeadásáról a pénzügyi bizottság hoz döntést.


(3) A pénzügyi bizottság a lakások bérbeadásáról szóló döntését követően a bérbeadó megküldi az arról szóló értesítést a bérleti jogot nyert pályázóknak, egyben felhívja őket a bérleti szerződés megkötésére. A bérbeadó ezzel egyidejűleg értesíti a sikertelen pályázókat.


13. §


(1) Lakás piaci alapú bérbeadására szerződés határozatlan időre, feltétel bekövetkezéséig, vagy határozott időtartamra, legfeljebb 5 évre köthető.


(2) Az előző bekezdés szerint létrejött szerződés időtartamának lejártát megelőző 90 napon belül a bérlő kezdeményezheti írásban a lakásbérleti szerződés további öt évre szóló meghosszabbítását. Amennyiben a bérlő megfelel a pályázat benyújtásához előírt feltételeknek, bérbeadó újabb öt évre szerződést köt a lakás bérbeadásáról.


(3) A lakásbérleti szerződés egy alkalommal hosszabbítható meg, a 10 éves időtartam lejártát követően a bérlet időtartama nem hosszabbítható meg.


(4) A bérlet időtartamának meghosszabbításáról a pénzügyi bizottság hoz döntést.


13/A. §

Közérdekű célra történő bérbeadás


[18](1) Közérdekű hasznosítási célra kijelölt lakásra bérleti szerződés olyan személlyel köthető, akinek Kistarcsa városban történő letelepedése, vagy tartózkodása közérdekű, vagy aki Kistarcsa Város Önkormányzatával, illetve költségvetési szervével munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. A fent hivatkozott, közérdekű célú bérleti jogviszonyok esetében a polgármester dönt a bérbeadásáról, a bérleti szerződés megkötéséről, a bérbeadás feltételeiről, és a polgármester gyakorolja a bérbeadói jogokat, azzal, hogy a fenti jogok gyakorlása során nem kötik a jelen rendelet rendelkezései, azoktól eltérhet. A polgármester évente egy alkalommal tájékoztatja a képviselő-testületet a fenti tevékenységéről.


[19](2)

[20](3)


Közös rendelkezések

A lakás karbantartása, átalakítása, korszerűsítése

14. §


(1) A bérlő köteles gondoskodni a lakás belső burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról illetőleg cseréjéről, ezzel ellentétes tartalmú megállapodást lakásbérleti szerződésben a bérbeadó nem köthet.


(2) A lakás szerkezetét érintő átalakítási, beruházási munkákra vonatkozó megállapodást a bérbeadó az alábbi feltételekkel köthet:

a) a munkák elvégzésének költségei a bérlőt terhelik,

b) kiadásainak megtérítésére a bérlő a lakásbérleti szerződés megszűnése után sem tarthat igényt,

c) amennyiben a lakáskorszerűsítés egyben a komfortfokozat emelkedését is maga után vonja, ezt a körülményt a munkálatokat elvégző bérlő lakbére megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni.


(3) A bérlet megszűnése esetén a bérlő köteles a lakást tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, komfortfokozatának megfelelő berendezésekkel a bérbeadónak visszaadni, azonban az állag sérelme nélkül leszerelheti és elviheti mindazt, amit a saját költségén a lakásban felszerelt.


(4) A bérleményt átalakítani csak a bérbeadó hozzájárulásával lehetséges.


15. §


A bérlő a saját költségén, a bérbeadó hozzájárulásával a bérlet jellegére és időtartamára tekintet nélkül elvégezheti a bérleményen azokat a munkálatokat, amelyek mozgáskorlátozott bérlő, vagy a bérlővel együtt élő mozgáskorlátozott családtag számára biztosítják az akadálymentesítést.


A bérbeadói hozzájárulás megadása befogadáshoz, lakáscseréhez,

lakás albérletbe adása

16. §


(1) A bérlő az általa használt lakásba a törvényben meghatározott személyek körén kívül más személyt csak a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be. A bérbeadónak a hozzájárulásában ki kell kötnie, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnését követően jogcím nélkül visszamaradó személyek a lakásból kötelesek kiköltözni.


(2) A bérbeadói hozzájárulás megadását a bérlő és az általa befogadni kívánt személy közösen, írásban benyújtott nyilatkozattal kezdeményezheti. Bérlőtársak által bérelt lakás esetén be kell nyújtani a másik bérlőtárs írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát, vagy a bérbeadói hozzájárulást kezdeményező nyilatkozatot kell mindegyik bérlőtársnak aláírásával ellátnia.


(3) A bérbeadói hozzájárulás kizárólag írásban, az alábbi esetekben és feltételekkel adható meg:

             a) a bérlő élettársának a befogadásához,

b) bérlőnek a Lt. 21.§ (2) bekezdésében nem említett unokája befogadásához, ha az unoka kiskorú és neveléséről bizonyíthatóan a bérlőnek kell gondoskodnia.


(4) Szociális célú bérbeadás esetén a (3) bekezdésben felsorolt esetekben sem adható a befogadáshoz bérbeadói hozzájárulás, ha a befogadást követően a lakásban életvitelszerűen együttlakó személyek együttes létszáma figyelembevételével a lakás nem érné el a méltányolható lakásigény mértékének alsó határát. Nem adható hozzájárulás akkor sem, ha a bérlőnek lakbér vagy közüzemi díj tartozása áll fenn, vagy ha megállapítható, hogy a kérelmező szándéka ténylegesen a lakás jogellenes albérletbe adására irányul.


(5) A befogadáshoz adott bérbeadói hozzájárulás elhelyezési igényt nem keletkeztet, ilyen kötelezettség sem a bérlőhöz, sem a befogadott személyekhez címzetten nem vállalható.


[21](6) Lakás bérleti joga kizárólag másik lakásra vonatkozó jogra (lakásbérleti jog, vagy lakástulajdon jog) cserélhető.


(7) Lakás albérletbe adásához bérbeadói hozzájárulás nem adható.


(8) Amennyiben a bérbeadó az albérletbe adásról tudomást szerez, a bérleti jogviszonyt írásban azonnali hatállyal felmondja.


Bérbeadói hozzájárulás tartási szerződéshez

17. §


(1) Bérbeadói hozzájárulás tartási szerződéshez kizárólag határozatlan időtartamra bérbe adott lakás bérleti jogának folytatása ellenében kötött tartási szerződéshez adható.


(2) A bérbeadói hozzájárulás az alábbi együttes feltételek megléte esetén adható meg:

a) az eltartó nagykorú személy, igazoltan önálló jövedelemmel rendelkezik és jövedelmi viszonyai alapján megállapítható, hogy képes tartási kötelezettségének teljesítésére és

             b) a bérlő életkora meghaladja a 70 évet, és

c) a bérlő öregségi, illetve rokkantsági nyugdíján felül más jövedelemmel nem rendelkezik, a nyugdíj összege ismeretében pedig valószínűsíthető, hogy tartásra szorul.


(3) Az eltartó tartásra képességének és a bérlő tartásra szorultságának megállapítása során figyelembe kell venni a tartási szerződésben vállalt eltartói kötelezettségeket is.


Bérlőtársi szerződéskötés feltételei

18. §


Az Lt. 4. § (4) bekezdésében foglalt eseten kívül bérlőtársi szerződés az alábbi együttes feltételekkel köthető:

             a) a leendő bérlőtárs a bérlő élettársa és

b) a bérlőtársi szerződés megkötésének kezdeményezésekor a lakásban legalább öt éve életvitelszerűen a bérlővel együtt lakik.


A lakbér

19. §


(1) A bérlő a bérbeadó részére köteles havonta lakbért fizetni.


[22](2)


A lakbér mértéke

20. §


(1) A lakbér mértéke, szociális célból bérbe adott önkormányzati lakások esetén:


                 a/ összkomfortos lakás esetében:   491,- Ft/m2

                 b/ komfortos lakás esetében: …     373,- Ft/m2

                 c/ félkomfortos lakás esetében: …194,- Ft/m2

                 d/ komfort nélküli lakás esetében:  76.,- Ft/m2

                 e/ szükséglakás esetében: ………   37,- Ft/m2


[23](2) A lakbér mértéke piaci alapon bérbe adott önkormányzati lakások esetén a kapcsolódó pályázati eljárásban tett legjobb ajánlat szerinti, de legalább az (1) bekezdés szerinti összegben kerül megállapításra.


(3 A szociális célból és piaci alapon bérbe adott lakások lakbérének mértékét a képviselő-testület évente felülvizsgálja. A szociális célból és piaci alapon bérbe adott lakások lakbérének mértéke évente emelkedik a jegybanki alapkamat mértékének megfelelő mértékben.


(4) A lakbér összege tartalmazza a bérbeadó által biztosított külön szolgáltatások köréből a

a) összkomfortos lakás esetén a villany- és vízellátás, valamint a szennyvízelvezetés, a távhőszolgáltatás és melegvízellátás, illetve más központos fűtési mód és melegvízellátás igénybevételének lehetőségét,

b) komfortos lakás esetén a villany- és vízellátás, valamint a szennyvízelvezetés, a melegvízellátás, illetve központos fűtési mód, vagy egyedi fűtési mód igénybevételének lehetőségét,

c) félkomfortos és komfort nélküli lakás esetén a villany- és vízellátás igénybevételének lehetőségét, a szennyvízelvezetés, vagy a közcsatornára nem kötött lakóépületek esetén a szennyvíz elszállításának lehetőségét,


(5) Az önkormányzati tulajdonú társasházak esetében a bérlő kötelezettsége a közös költség fizetése.


(6) A szociális célból bérbeadott lakásokra vonatkozóan az Lt. 34. § (3) bekezdése szerinti lakbértámogatás nem igényelhető.


[24]21. §


Nem a bérbeadót terhelik az alábbi költségek:

a) a szemétszállítás költsége,

b) a bérlők egyéni közüzemi fogyasztásának megfelelő díjak és közös költség összege,

c) a csatornahálózatba nem kötött épületekben lévő lakások esetén a szennyvíz elszállításával kapcsolatosan felmerült tényleges költségek,

d) tv, antenna, kábel-tv és telefon csatlakozási lehetőség biztosításával kapcsolatos költségek, és ezek használati díjainak összege.


22. §


(1) A bérbeadó a bérlők részére biztosított külön szolgáltatásokért a lakbéren felül díjtérítést állapíthat meg.


(2) A lakásokban rendelkezésre álló közüzemi szolgáltatások az alábbiak szerint vehetőek igénybe:

a) bérlő köteles a közmű mérőórákat (elektromos áram, víz, gáz stb.) a nevére íratni és a közmű szolgáltatások díját közvetlenül a közműszolgáltatóknak teljesíteni,

b) a szemétszállításra a lakás bérlője köteles a közszolgáltatóval szerződést kötni és a szemétszállítási díjat közvetlenül részére teljesíteni.


23. §


(1) A lakást jogcím nélkül használó személynek lakáshasználati díjat kell fizetnie, amelynek mértéke azonos a lakásra megállapított bérleti díj összegével. A bérbeadó jogosult két havonként a használati díj mértékét további egyszeres összeggel felemelni.


(2) A lakáshasználati díjat havonta előre, minden tárgyhó 15. napjáig kell megfizetni a bérbeadó által megbízott személynek, vagy átutalással teljesíteni a bérbeadó által megjelölt számlára.


[25](3) A közüzemi szolgáltatások igénybevételének költségei és a közös költség összege a jogcím nélküli használót terhelik.


[26]A lakásbérlet megszűnése, a pénzbeli térítés mértéke

24. §


(1)


(2)



25. §


Határozott időre, vagy feltétel bekövetkeztéig kötött lakásbérleti szerződés megszűnése esetére a bérlő elhelyezésére a bérbeadó kötelezettséget nem vállalhat.


A pénzbeli térítés mértéke

26. §


(1) Határozatlan időtartamra kötött bérleti szerződés bérbeadó részéről történő felmondása esetén, amennyiben a felmondás nem a bérlő érdekkörében felmerülő okból következik be:

a) amennyiben a bérlő másik lakásra nem tart igényt, a lakás beköltözhető forgalmi értékének 25%-a,

b) amennyiben a bérlő kisebb szobaszámú, vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakásra tart igényt, a lakások beköltözhető forgalmi érték-különbözetének 25%-a.”


(2) Hatályon kívül helyezte a 37/2013. (VIII. 29.) önkormányzati rendelet 15. §. (2) bekezdése


(3) Hatályon kívül helyezte a 37/2013. (VIII. 29.) önkormányzati rendelet 15. §. (2) bekezdése


(4) Az önkormányzati lakásra kötött szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén nem köthető olyan megállapodás, amely a bérlő számára  a bérleti jogviszony megszűnésére tekintettel másik lakás bérleti jogát, vagy pénzbeli térítést biztosít.


A pénzbeli térítés kifizetésére vonatkozó szabályok

27. §


[27](1) A pénzbeli térítést a bérbeadó a lakás átadásakor haladéktalanul, egy összegben köteles a bérlőnek kifizetni, a térítés összegéből le kell vonni a bérlőnek a bérbeadónál fennálló lakbér, valamint költségtérítés vagy egyéb címén fennálló tartozásait, ezen túlmenően levonásba kell helyezni a közüzemi szolgáltatóknál fennálló tartozások és a közös költség összegeit. Ez utóbbi összegeket a jogosult szolgáltatóknak át kell utalni.


(2) A bérleti jogviszony megszűnését és a pénzbeli térítést tartalmazó megállapodásban ki kell kötni, hogy a bérlő a megállapodás aláírását követően legfeljebb 2 hónapon belül köteles a lakás átadására.


(3) Abban az esetben, ha a bérlő a 27.§ (2) bekezdésében meghatározott és vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, az egyébként fizetendő térítési díj összege havonta 10%-kal csökken.


MÁSODIK RÉSZ

A helyiségbérlet szabályai


A helyiségbérlet létrejötte

28. §


[28](1) Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiségekre (a továbbiakban helyiségekre) a bérbeadó határozatlan időre vagy feltétel bekövetkeztéig vagy határozott időtartamú, legfeljebb 5 évre szóló bérleti szerződést köthet. A helyiségbérletre a jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakásbérlet szabályai ­– a 22. § (2) bekezdés a) pontjában, valamint a 3.§ (4) bekezdésében előírt közjegyzői okiratba foglalási kötelezettség kivételével – megfelelően irányadóak.


(2) A bérbeadó köteles a megüresedett önkormányzati helyiségek bérleti jogát nyilvánosan meghirdetni.


(3) A helyiségre a bérleti szerződést azzal a személlyel lehet megkötni, aki a nyilvános meghirdetéstől számított 15 napon belül a legmagasabb összegű bérleti díj megfizetésére tett ajánlatot.


(4) Ha a meghirdetett bérleményre 15 napon belül mindössze egy ajánlat érkezik, akkor a bérbeadó szerződést köthet azzal az ajánlattevővel, aki a Képviselő-testület által megállapított bérleti díj fizetését vállalja és elfogadja a szerződéskötés egyéb feltételeit.


[29](5) Bármilyen helyiség csak azt követően adható birtokba, hogy a bérlő a vonatkozó hirdetmény szerinti összegű óvadékot megfizette a bérbeadónak.


29. §


Helyiség nem adható bérbe kimért szeszesital árusítás, játékterem üzemeltetése, erotikus áruk forgalmazása és szexuális szolgáltatás céljára.


30. §


[30](1)


[31](2)


31. §


[32](1)


[33](2)


A felek jogai és kötelezettségei

32. §


(1) A bérbeadó megállapodhat bérlővel abban, hogy a helyiséget bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá vagy egyébként előzetes bérbeadói engedéllyel a tulajdonos helyett végez vagy végeztet munkát, ez esetben bérlő javára hitelt érdemlően igazolt költségek erejéig bérbeszámítási jog biztosítható.


(2) Az (1) bekezdésben foglalt bérbeszámításnál bérlő a helyiségbérleti díj 50%-ának megfelelő összeget fizeti mindaddig, amíg költségei beszámításra nem kerülnek.


33. §


A bérbeadó nem biztosíthat bérbeszámítást bérlőnek az alábbi munkák elvégzése címén:

             a) a helyiség festése, burkolatainak cseréje;

             b) a portál átalakítása, kialakítása a bérlő tevékenysége érdekében;

             c) a bérlő kizárólagos használatában lévő központi berendezések karbantartása;

d) a helyiségnek az épület szerkezetét nem érintő kialakítása, berendezése a bérlő tevékenységéhez szükséges mértékben;

             e) a helyiség állagának fenntartása, megóvása érdekében szükséges munkálatok.


34. §


Helyiségre bérlőtársi szerződés nem köthető, kivéve

a) a helyiségben egyéni vállalkozóként kiskereskedelmi vagy javító szolgáltató tevékenységet folytató bérlő házastársával;

[34]b) ) ha a helyiség egy része a bérlő számára feleslegessé vált és a helyiségrész önálló bérleményként nem hasznosítható, a bérlőtársi szerződés megkötésének feltétele, hogy a bérlők a bérleti díj, valamint a bérbeadónak teljesítendő közüzemi díj, közös költség fizetésére egyetemleges felelősséget vállaljanak.


[35]35. §


A bérbeadó akkor járulhat hozzá, hogy a bérleti joggal rendelkező bérlő más személyt a helyiségbe befogadjon, ha a bérlő kiskereskedelmi vendéglátó vagy fogyasztási szolgáltató tevékenységének folytatására, az üzlethelyiség üzemeltetésére szerződést köt.


[36]36. §


A bérbeadó helyiségbérleti jog átruházásához akkor járulhat hozzá, ha a személy, aki a bérleti jog átvételéről a bérlővel szerződést kötött, előzetesen írásban nyilatkozik, hogy a helyiségre érvényben lévő bérleti szerződést ismeri és az abban foglaltakat szerződéskötés esetén magára nézve kötelezőnek ismeri el.


[37]37. §




38. §


A bérbeadó az üzlethelyiség bérleti jogának elcseréléséhez akkor adhat hozzájárulást, ha a bérlő helyiségbérleti jogot szerez és a cserélő fél a szerződéskötést megelőzően írásban nyilatkozik, hogy a bérleti szerződésben foglaltakat feltétel nélkül elfogadja.


[38]39. §


A bérbeadó a garázshelyiséget abban az esetben adhat bérbe, illetve garázshelyiség bérleti jogának elcseréléséhez akkor adhat hozzájárulást, ha bérlő, illetve a cserélő fél saját tulajdonú személygépkocsival rendelkezik és csere esetében a szerződés megkötését megelőzően írásos nyilatkozatot ad a bérleti szerződésben foglaltak feltétel nélküli elfogadásáról.


[39]A helyiségbérlet megszűnése

40. §




41. §


(1) A bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén bérbeadó megállapodhat bérlővel cserehelyiség biztosításában, vagy pénzbeli térítés fizetésében is.


(2) A Pénzbeli térítés összegét a helyiség nagysága, újrahasznosítási lehetősége, a bérlő által a tulajdonos helyett elvégzett és a szerződés megszűnésekor még el nem számolt munkák értéke, valamint a bérleti jog időtartama alapján kell megállapítani, az önkormányzat által felkért igazságügyi szakértőnek.


HARMADIK RÉSZ

Vegyes és záró rendelkezések


Hatálybalépés

42. §


(1) E rendelet 2011. július 1. napján lép hatályba.


(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kistarcsa Önkormányzatának tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról szóló 39/2008. (XII.19.) számú önkormányzati rendelet.


(3) Jelen rendeletnek nincs a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvvel ellentétes rendelkezése.


Adatvédelmi rendelkezések

43. §


(1) Az önkormányzati lakások és helyiségek bérletével kapcsolatban az érintett állampolgároktól személyi adataik körében kizárólag az e rendeletben megjelölt - elsődlegesen jövedelmi, illetve hozzátartozói minőség igazolását célzó - adatok kérhetőek.


(2) A bérbeadó köteles titkosan kezelni az önkormányzati lakások és helyiségek bérbeadására irányuló eljárása során tudomására jutott személyi adatokat.



[1]

A rendelet szövegét a 25/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet 9. § (1) bekezdése módosította. Hatályos: 2014. október 23-tól

[2]

A rendelet szövegét a 41/2015. (X.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2015. X.30-től

[3]

A rendelet szövegét a 41/2015 (X.29.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2015. X.30-tól

[4]

A rendelet szövegét a 41/2015. (X.29.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2015. X.30-tóll

[5]

A rendelet szövegét a 41/2015 (X.29.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította. Hatályos: 2015. X.30-tól

[6]

A rendelet szövegét a 41/2015 (X.29.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította. Hatályos: 2015. X.30-tól

[7]

A rendelet szövegét a 33/2017. (IX. 28.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2017.09.29-től

[8]

A rendelet szövegét a 41/2015 (X.29.) önkormányzati rendelet 4.§-a módosította. Hatályos: 2015. X.30-tól

[9]

Hatályon kívül helyezte a 41/2015 (X.29.) önkormányzati rendelet 19. §-a. Hatálytalan: 2015.X.30-tól

[10]

A rendelet szövegét a 25/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet 9. § (2) bekezdése módosította. Hatályos: 2014. október 23-tól

[11]

A rendelet szövegét a 25/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet 9. § (2) bekezdése módosította. Hatályos: 2014. október 23-tól

[12]

A rendelet szövegét a 25/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet 9. § (2) bekezdése módosította. Hatályos: 2014. október 23-tól

[13]

A rendelet szövegét a 41/2015 (X.29) önkormányzati rendelet 5. §-a módosította. Hatályos: 2015. X.30-tól

[14]

A rendelet szövegét a 33/2017. (IX. 28.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2017.09.29-től

[15]

A rendelet szövegét a 41/2015 (X.29.) önkormányzati rendelet 6. §-a módosította. Hatályos: 2015. X.30-tól

[16]

A rendelet szövegét a 41/2015 (X.29.) önkormányzati rendelet 6. §-a módosította. Hatályos: 2015. X.30-tól

[17]

A rendelet szövegét a 33/2017. (IX. 28.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította. Hatályos: 2017.09.29-től

[18]

A rendelet szövegét a 41/2015 (X.29.) önkormányzati rendelet 7. §-a módosította. Hatályos: 2015. X.30-tól

[19]

Hatályon kívül helyezte a 41/2015 (X.29.) önkormányzati rendelet 19. §-a. Hatálytalan: 2015.X.30-tól

[20]

Hatályon kívül helyezte a 41/2015 (X.29.) önkormányzati rendelet 19. §-a. Hatálytalan: 2015.X.30-tól

[21]

A rendelet szövegét a 41/2015 (X.29.) önkormányzati rendelet 8. §-a módosította. Hatályos: 2015. X.30-tól

[22]

Hatályon kívül helyezte a 41/2015 (X.29.) önkormányzati rendelet 19. §-a. Hatálytalan: 2015.X.30-tól

[23]

A rendelet szövegét a 41/2015 (X.29.) önkormányzati rendelet 9. §-a módosította. Hatályos: 2015. X.30-tól

[24]

A rendelet szövegét a 41/2015 (X.29.) önkormányzati rendelet 10. §-a módosította. Hatályos: 2015. X.30-tól

[25]

A rendelet szövegét a 41/2015 (X.29.) önkormányzati rendelet 11. §-a módosította. Hatályos: 2015. X.30-tól

[26]

Hatályon kívül helyezte a 41/2015. (X.29.) önkormányzati rendelet 19. §-a. Hatálytalan: 2015.X.30-tól

[27]

A rendelet szövegét a 41/2015 (X.29.) önkormányzati rendelet 12. §-a módosította. Hatályos: 2015. X.30-tól

[28]

A rendelet szövegét a 41/2015 (X.29.) önkormányzati rendelet 13. §-a módosította. Hatályos: 2015. X.30-tól

[29]

A rendelet szövegét a 41/2015.(X.29.) önkormányzati rendelet 13.§-a egészítette ki. Hatályos 2015.X.30-tól

[30]

Hatályon kívül helyezte a 41/2015 (X.29.) önkormányzati rendelet 19.§-a. Hatálytalan: 2015. X.30-tól

[31]

Hatályon kívül helyezte a 41/2013 (X.29.) önkormányzati rendelet 19. §-a. Hatálytalan: 2015.X.30-tól

[32]

Hatályon kívül helyezte a 41/2015 (X.29.) önkormányzati rendelet 19. §-a. Hatálytalan: 2015.X.30-tól

[33]

Hatályon kívül helyezte a 41/2015 (X.29.) önkormányzati rendelet 19 §-a. Hatálytalan: 2015.X.30-tól

[34]

A rendelet szövegét a 41/2015 (X.29.) önkormányzati rendelet 14. §-a módosította. Hatályos: 2015.X.30-tól

[35]

A rendelet szövegét a 41/2015 (X.29.) önkormányzati rendelet15. §-a módosította. Hatályos: 2015.X.30-tól

[36]

A rendelet szövegét a 41/2015 (X.29.) önkormányzati rendelet 16 §-a módosította. Hatályos: 2015. X.30-tól

[37]

Hatályon kívül helyezte a 41/2013 (X.29.) önkormányzati rendelet 19. §-a. Hatálytalan: 2015.X.30-tól

[38]

A rendelet szövegét a 33/2017. (IX. 28.) önkormányzati rendelet 4. §-a módosította. Hatályos: 2017.09.29-től

[39]

Hatályon kívül helyezte a 41/2015 (X.29.) önkormányzati rendelet 19. §-a. Hatálytalan: 2015.X.30-tól


Csatolmányok

Megnevezés méret
1. sz. melléklet
32.72 KB
2. sz. melléklet
26.47 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!