nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Újcsanálos község képviselő testületének 20/2004 (XI.30..) önkormányzati rendelete
Hatályos:2005-01-01 - 2016-03-20
Újcsanálos község képviselő testületének 20/2004 (XI.30..) önkormányzati rendelete
Újcsanálos község kül- és belterületének Szabályozási tervéről és a Helyi Építési Szabályzatáról

Újcsanálos Községi Önkormányzat Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. tv. 16.§ (l)-ében kapott felhatalmazás alapján a 7.§ (3) bekezdésének c pontjában foglaltakra tekintettel az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet
Általános rendelkezések

1 .§

A rendelet hatálya

Jelen rendelet hatálya Újcsanálos község teljes közigazgatási területére kiterjed.

2 . §

( 1 ) Az l.§-ban meghatározott területen belül területet felhasználni, továbbá telket alakítani, rendeltetését megváltoztatni és ezekre engedélyt adni az általános hatósági előírások (OTÉK, Étv, szabványok, stb.) jelen rendelet, valamint a településszerkezeti terv leírása és a településszerkezeti terv együttes alkalmazásával szabad.

( 2 ) Erdőterületek fenntartása, használata, bővítése és védelme a vonatkozó rendeletek szerint történjék.

( 3 ) Környezetvédeleméről a 21/2001 (11.14) Kormányrendelet intézkedik.

3. §

Az egyes területi elhasználási egységek, melyek meghatározását a településszerkezeti terv tartalmazza, övezeti szabályozását a szabályozási terv és jelen Helyi Építési Szabályzat határozza meg.

4. §

Telkek beépítésének feltételei

  1. Az építési övezetekben előírt közműellátottság megléte az építés feltétele. A természetben meg nem osztható ingatlanokra csak egy lakóépület építhető.
  2. A lakóövezetekben építési engedélyt kiadni – a zártrendszerű      szennyvíz és a        zártrendszerű

csapadék vízelvezetés kivételével - csak a teljes közműhálózat vagy azokat pótló berendezések megléte esetén lehet.

  1. A zárt rendszerű egyedi szennyvíztározó megléte, annak üzembe helyezése a lakóépület használatbavételének feltétele.
  2. Az építés során keletkező hulladék elszállítása vagy annak ártalommentes elhelyezése a használatbavételi engedély megadásának feltétele.
  3. Valamennyi övezetben elhelyezhetők:
  1. nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak, a külön jogszabály keretei között
  2.   köztárgyak
  3. a kutatást és ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények
  4.   a honvédelmet és belbiztonságot szolgáló műtárgyak
  5.   a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők
  1. A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett - még beépítetlen - 1 ha-nál nagyobb, összefüggő területek régészeti lelőhelyek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.
  2. Az 1 sz. mellékletben meghatározott telekpárok 1 telekként kezelendők. A beépítési százalék a két telek összterülete alapján számítandó. Az építési hely mélysége és az élőkért meghatározása az Rákóczi utca felőli telektől számítandó. Kivételt képeznek azok a telekpárok ahol az utca felőli telken építési tilalom van. Itt az előkertet a hátsó telek Rákóczi utca felőli oldalától kell számítani.

5. §

Építéshatósági eljárások

( 1 )    Jelenleg a rendelet hatálya alá eső területen az engedélyköteles építési munkák körét az egyes építményekkel, építési munkákkal, tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásra vonatkozó 37/2007.(XII.13.) ÖTM. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles munkák közé sorolja:

  1. Építmények felületképzésének átalakítása
  2. Az építmények közterületről és közterületként használt telekterületről látszó homlokzati felületein, az lm2-nél nagyobb reklámfelület csak építési engedéllyel létesíthető. Az engedélyezési tervnek tartalmaznia kell a reklámhordozó műszaki terveit, illetve a homlokzati tervrajzot.
  3. A község belterületén minden 50 m2-t meghaladó területű térburkolat
  4. Kereskedelmi, szolgáltató valamint vendéglátó tevékenység céljára közterületen épület, reklám illetve pavilon nem létesíthető.


6. §

A szabályozási terv elemei

(1)   A szabályozási-terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.

(2)   Kötelező szabályozási elemek:

a) a bel- és külterületek lehatárolását (belterületi határvonal),

b) a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, illetőleg az azokon belüli egyes területrészek (övezetek) lehatárolását,

c) az egyes területrészeken belül a közterületek és az egyéb területek elkülönítését,

d) a közterületeken belül a különböző célokat szolgáló területeket (közút, köztér, közpark stb.),

e) a közterületnek nem minősülő területeken belül a telkek, építési telkek, területek kialakítására és beépítésére vonatkozó megállapításokat,

f) az egyes területrészeken belül a védett és a védelemre tervezett, valamint a védő területeket, továbbá építményeket,

g) az infrastruktúra-hálózatok és építmények szabályozást igénylő elemeit,

(3)   Irányadó szabályozási elemek az azonos övezeten belüli telekosztás és telekhatárok.

(4)   A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosítható:

a) A    kötelező szabályozási elemek módosításához a településszerkezeti terv és szabályzási terv, valamint a településszerkezeti terv leírása és a Helyi Építési Szabályzat egyidejű módosítása szükséges.

b) Az irányadó szabályozási elemek módosítása - az a) pontban meghatározottak módosítása nélkül - akkor lehetséges, ha az egyéb előírásokban meghatározott feltétel teljesítésre kerül.

c) A meglévő telekhatárok megváltoztatásához (telekcsoport újraosztása, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár rendezés), melyet kötelező szabályozási vonal és telekterület korlátozás nem tilt településrendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani.

d) Telekösszevonások esetén is a szabályozási tervben meghatározott kötelező szabályozási elemeket be kell tartani.


II. fejezet

Terület felhasználási egységek övezeti szabályozása

Beépítésre szánt területek

7. §

A területre vonatkozó általános előírások

(1) A terv hatályán belüli területen telket alakítani a terv vonatkozó kötelező erejű szabályozási elemeinek betartásával lehet.

(2) Az építési telken a telek beépített területébe be nem számíthatóan az alábbi építmények helyezhetők el:

a)   Elő és oldalkertben:

-    Közmű becsatlakozási műtárgy

-    Hulladéktartály, tároló legfeljebb 1,5 m-es magassággal

-    Kirakatszekrény legfeljebb 0,4 m-es mélységgel és 1 m2 felülettel

b)  Oldal- és hátsókertben:

-    Kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszinttől 50cm-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)

-    Kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor

-    Kerti épített tűzrakó hely

-    Lugas

-    Kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes felülettel

-    Szabadlépcső, lejtő

-    Szabadon álló és legfeljebb 6, 0 m magas szélkerék, antennaoszlop

(3)     Az építési telken a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi egyéb épületek helyezhetők el az övezeti szabályoknak megfelelően:

a)   Járműtároló

b)  Nyári konyha, mosókonyha

c)   Kisipari v. barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet

d)  Turizmushoz kapcsolódó épületek - idegenforgalmi, kereskedelmi szolgáltató szálláshely funkciójú épületek

e)   Mezőgazdasági termékek, gépek tárolására szolgáló építmények

8. §

Lakóterület

Lakóterületek funkcionális besorolása:

- falusias lakóterület    (Lf)

(1) Az övezetet legalább részleges közművesítettséggel kell ellátni. Szennyvízcsatorna hiányában a szennyvizet zárt rendszerű szennyvíztárolóban       kell tárolni és időszakosan elszállítani.

(2) Az övezetben nem alakíthatóak ki tömb méretű telkek.

(3) Az övezetben a haszonállat tartását önkormányzati rendelet szabályozza.

(4) Az állattartás épületeire vonatkozó előírások:

a)   Építménymagasság: max. 6,0 m

b)  Saját lakóépülettől való távolság: min. 8,0 m, szomszéd lakóépülettől min. 15 m

c)   Épületet csak természetes anyagokból lehet építeni

(5) Zajvédelmi besorolása lakó- és intézményterület laza beépítéssel.

(6) Terepszint alatti építmények amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem éri el az 1,0 m-t, a telek beépítettségébe nem beszámíthatóan építhetők, a zöldfelületi fedettség figyelembevételével.

(7) Az övezetek építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó minimális telekméretet, azok beépítettségét, továbbá a maximális építménymagasság mértékét a vonatkozó táblázat tartalmazza.

(8) A táblázatban megadott legkisebb         telekméreteket minden újonnan kezdeményezett telekalakításnál figyelembe kell venni. Telekalakítással a táblázatban megadott értéknél kisebb telek nem alakítható ki.

(9) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

a)   lakóépület,

b)  mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,

c)   kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,

d)  szálláshely szolgáltató épület,

e)   kézműipari építmény,

f)   helyi igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épület, amennyiben a beépített szintterületük nem haladja meg az 500 m2-t

(10)   Zöldfelületi fedettség mértéke: min. 40 %

(11)   Építési övezet funkcionális besorolása: falusias lakóterület

(12)   Szintterület-sűrűség: max. 0,5

(13)   Élőkért a kialakult állapotnak megfelelő vagy minimum 5,0 m, az illeszkedés szabályainak is megfelelően alakítható ki.

(14)   Telekszélesség: min. 20,0 m

(15)   Telekösszevonással kialakított telkek maximális utcafronti szélessége 40,0 m lehet.

övezet

beépítési

Legkisebb

kialakítható

telekméret

max.

max.

jele

mód

beépítettség

építménymagasság

Lf.

Oldalhatáron

900 m2

20%

4,50 m

álló

1200 m2

20%


9. §

Településközpont vegyes terület


(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

a) lakóépület,

b) igazgatási épület,

c) kereskedelmi-,       szolgáltató-, szálláshely szolgáltató épület,

d) egyéb közösségi szórakoztató épület, c részén, amelyben a gazdasági célú elsődleges,

e) egyházi-, oktatási-, egészségügyi- épület,

f) sportépítmény vendéglátó-, terület azon használat az szociális


övezet

jele

beépítési

mód

Legkisebb

telekméret

max.

beépítettség

max.

építménymagasság

Vt.

szabadon álló


K

50%

6,0 m


Ahol a K a kialakult állapot.

10. §

Üdülőházas terület

(1) Az üdülőházas területen olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.

(2) Az üdülőházas területen csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el.

(3) Az övezetet legalább részleges közművesítettséggel kell ellátni. Szennyvízcsatorna hiányában a szennyvizet zárt rendszerű szennyvíztárolóban kell tárolni és időszakosan elszállítani.

övezet

jele

beépítési

mód

Legkisebb

telekméret

max.

beépítettség

max

építménymagasság

Üü

Oldalhatáron

álló

500 m1 2

15%

4,5 m


11. §

Gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató terület


(1) A gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

a) mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

c) igazgatási, egyéb irodaépület

(3) Zöldfelületi fedettség mértéke: min. 20%

(4) Szintterület sűrűség:  2,0

(5) A területeket a szabályozási terven feltüntetett ütemezéssel lehet igénybe venni.

övezet

jele

beépítési

mód

Legkisebb

telekméret

max.

beépítettség

max.

építménymagasság

Gksz

Szabadon

álló

2000 m2

30%

9,0 m


12. §

Különleges terület


(1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (temető, sportpálya, szabadidőpark)

(2) Temetőre vonatkozó előírások

a) Kripta és más sírhelyhez kapcsolódó építmény magassága max: 2,5 m lehet.

övezet

jele

beépítési

mód

Legkisebb

telekméret

max.

beépítettség

max

építménymagasság

T

Szabadon

álló


3 %

3,0 m

b) A területen csak kiszolgáló építmények helyezhetők el.

(3) Sportpályára vonatkozó előírások

a) A területen csak a sportolás és annak kiszolgálását szolgáló építmények helyezhetők el.

övezet

jele

beépítési

mód

legkisebb

telekméret

Max.

beépítettség

max.

építménymagasság

SP

Szabadon

álló





(4)   Szabadidőközpontra vonatkozó előírások

  1. Kertépítészeti tervek alapján kell megvalósítani
  2. Zöldfelületi fedettség mértéke: min. 80%


övezet

jele

beépítési

mód

legkisebb

telekméret

max.

beépítettség

max

építménymagasság

SZK

Szabadon

álló


5%



III. Fejezet

Beépítésre nem szánt területek övezeti szabályozása


13.§

Közterületek kialakítása, nyilvántartása és hasznosítása

  1. A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a szabályozási terv határozza meg
  2. A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
  3.  A közterület rendeltetésétől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat engedélye szükséges.
  4.  Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonos önkormányzat engedélyén túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
  5. A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
  1. Hirdető berendezés
  2. Közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények
  3. Köztisztasággal kapcsolatos építmények
  4. Köztárgyak (szobor, díszkút, egyéb műalkotások)
  5. Távbeszélő fülke
  6. Építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok), építőanyag tárolás
  7. Zöldfelületek, fasorok
  8. Közművek felépítményei
  9. Egyéb az önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók
  10. Az önkormányzat a közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a használat egyéb feltételeit, illetve használati díját, az engedély nélküli használat szankcióit esetleg tulajdonosi elvárásokat is tartalmazó önkormányzati rendeletben szabályozza.
  11. Az építési telkek közművesítettségét a közterületekről kell megoldani.
  12. Közterületről látható hirdető-berendezések elhelyezésére engedélyt kell kérni.

14. §

Közlekedési területek

(1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) - a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, rendszere  és közművek és a közlekedést mindezek csomópontjai, vízelvezetési környezetvédelmi létesítményei, továbbá a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési területen elhelyezhető kiszolgáló:

a)   közlekedési építmények,

b)   kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató épület,

c)   igazgatási épület,

d)   a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.

(3) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott (ÚT 2-1.201:2004 szabvány) területsávjai mentén építményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.

(4) A harmadik bekezdés szerinti területsávba eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység csak a területsáv kialakításának várható idejét, az épületeknek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével engedélyezhető.

(5) A közúthálózat a jövőben (terv távlatában) megvalósuló területbiztosítást igénylő elemei:

a)   Települési főút: a 370101 sz. bekötőút a Kossuth és Táncsics utcák nyomvonalán - az átkelési szakaszán – 22,0  m-ben határoztuk meg a szabályozási szélességet.

b)   Települési mellékút: a Kossuth utca keleti részén, a szabályozási szélességet 20,0 m-ben határoztuk meg.

c)   Lakóutcák: a lakóutcák szabályozási szélességét 12-1 m-ben határoztuk meg.

d)   Parkoló területek: a kialakult parkolóhelyek megfelelő kiépítését és bővítését irányoztuk elő (községközpont). A szabályozási sávban kialakítandó parkolók lehetőségét biztosítani kell.

(6) A helyi közutak létesítési költségeit - amennyiben a helyi Önkormányzat létesíti - az érintett ingatlan tulajdonosaira az Önkormányzat átháríthatja.


15. §


Közműterület, közműlétesítmények


(1) A kőművek területigényes létesítményei a szabályozási terven feltüntetett területen nyert elhelyezést (szennyvízátemelő).

(2) Az ivóvízhálózat védőterületén csak az üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható, valamint a művelési előírásokat be kell tartani.

(3) A 2. bekezdés előírásai a szennyvízcsatorna hálózatra is vonatkoznak.

(4) A gázvezeték védőterületén belül végzendő munkálatainknál, az üzemeltető által kiadott és az érvényben lévő hatályos előírásokat be kell tartani.

(5) A közművek hálózati elemei számára szükséges területen belül építmény elhelyezése csak az illetékes szakhatóság eseti előírásainak figyelembevételével és a szükséges engedélyek, előírások betartásával történhet.

(6) Beépítésre szánt területen a szennyvizet a csatornahálózat kiépítéséig zárt medencébe kell gyűjteni és elszállítani.

(7) A folyékony é szilárdhulladék elhelyezésére szolgáló új területeket kijelölni csak a földtani és vízügyi szakvélemény alapján lehet.

(8) A tervezett gázvezeték részére az MSZ 7487/2-80 sz. szabványban előírt közmű elrendezésének megfelelő helyet kell biztosítani.


16. §


Zöldterület

(1)  A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).

(2) A zöldterületnek közútról,  köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(3) A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(4) A zöldterületen elhelyezhető:

a) a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.),

b) vendéglátó épület,

c) a terület fenntartásához szükséges épület.

(5) A zöldterületen épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el.


17. §

                                                     Erdőterületek

  1. Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.
  2. Az erdőterületen lévő erdő elsődleges felhasználás szerint védelmi erdő.
  3. Az  erdő egyes rendeltetései       egymástól elválaszthatatlanok, ezért az erdőgazdálkodási tevékenység során e rendeltetésre tekintettel kell lenni.
  4. Az erdők elsődleges rendeltetését az erdészeti hatóság állapítja meg. A rendeltetés megváltoztatásához az erdészeti hatóság engedélye szükséges.
  5. A természetben összefüggő erdőterületen a tulajdonosok
  1. Kötelesek társult erdőgazdálkodást folytatni
  2. Az erdő védelmének, valamint fenntartásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséért - erdőgazdálkodó hiányában- egyetemleges felelősséggel tartoznak
  1. Az 1996.évi LVI „Az erdőről és az erdő védelméről szóló tv, illetve annak 15-22 §-aiban foglaltakat mindenkor figyelembe kell venni.
  2. A 10 ha-t meghaladó területnagyságú gazdasági rendeltetésű erdőterületen 0,5%-os        beépítettséggel      az erdő rendeltetésének megfelelő építmény elhelyezhető.
  3. Az erdőterületen az övezeti előírások betartásával elhelyezhetők:
  1. Közutak, közterek, és gépjármű várakozóhelyek
  2. Közművek, közműpótlékok (szennyvíztisztító és komposztáló telep kivételével)
  3. Nyomvonal jellegű vezetékek
  4. Távközlés
  5. Vízgazdálkodás
  6. Köztárgyak
  7. Nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők
  8. Kutatás és ismeretterjesztés építményei
  9. Vadgazdálkodás célját szolgáló építmények


18. §

Mezőgazdasági terület

  1. A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban:     mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el.
  2. A mezőgazdasági területen elhelyezhetőek az alábbi nem mezőgazdasági jellegű építmények:
  1. nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak, a külön jogszabály keretei között
  2. köztárgyak
  3. a kutatást és ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények
  4. a honvédelmet és belbiztonságot szolgáló műtárgyak
  5. a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők
  6. geodéziai jelek
  1. A mezőgazdasági területet más célokra felhasználni nem lehet,  a rendeletetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.
  2. A mezőgazdasági területen
  1. a 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad
  2. a 720-1500 m2 közötti területnagyságú telken - a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - 3%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el
  3.  az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény 3%-os beépítettséggel helyezhető el.
  4. a felszínmozgásra érzékeny területeken építmény nem helyezhető el, mezőgazdasági művelés nem folytatható.
  1. A mezőgazdasági területen lakóépület szőlő-, gyümölcsös- és kertművelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet.
  2. A mezőgazdasági területen több önálló telekből az OTÉK 1. számú melléklet 55/A. pontja szerinti birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtok-központ), ha a telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri és a beépítés a szomszédos telkek         rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 45%-ot nem haladhatja meg.
  3. A korlátozott felhasználhatóságú mezőgazdasági területeken (Természeti területek) építményt elhelyezni nem lehet.
  4. A Má-K jelű mezőgazdasági területen belül jelölhető ki csak a megújuló energiaforrás hasznosítására szolgáló övezet: Kk-Sz (szélerőmű park).


18/A. §


Különleges területek

 (1) A K-Sz megújuló energiaforrások hasznosítására szolgáló övezet (szélerőmű park) előírásait az alábbi táblázat tartalmazza.

Övezet jele

Beépítés módja

Kialakítható legkisebb telekterület

m2

Beépítettség legnagyobb mértéke

%

Megengedett legnagyobb építmény magasság m

K-SZ

SZ

250

10%

3,0(119+56)


(2) A szélerőmű park telepítésére kijelölt külterületek:

a) 1. számú terület: 090 hrsz-ú közút, 058/5 hrsz-ú ingatlan déli telekhatára, 056 hrsz-ú közút és közigazgatási határ által határolt tömb. A területen belül szélerőmű telepítésére kijelölt ingatlanok: 058/5, 058=7 hrsz-ú telkek.

b) 2. számú terület: Újcsanálos közigazgatási határa, 013 hrsz.-ú patak, 023 hrsz-ú közút és a 011/20 hrsz-ú telek nyugati telekhatára által határolt tömb.

Szélerőmű telepítésére kijelölt területek: 011/8-12 hrsz-ú ingatlanok.

(3) A telepítésre kijelölt területen belül, a széltorony részére kialakítandó 2500 m2-es telekterület kötetlenül elhelyezhető a közterületi kapcsolatok kialakításával. (Köu-sz)

(4) A közterület kapcsolat magánútról is biztosítható.

(5) A telken belül engedélyezett kialakítható legnagyobb építmény magasság 3,0 méter, kivéve a széltorony magasságát, mely a technológiai értékből adódóan 119+ 56 méter lehet (119 méter a torony és 56 méter a rotorlapát sugara)

(6) A tornyok látképhatásának csökkentése érdekében a tornyokat és a rotor lapátokat világos színűre kell festeni.

(7) K-Sz jelű terület csak a Má-K mezőgazdasági területen helyezhető el.

(8) Magasság korlátozással érintett területen belül (a toronytól mért 56,0 méter sugarú kör) tornyon kívül építmény elhelyezhető, de a nem technológiai jellegű építmény a maximum 5,0 méteres magasságot nem haladhatja meg.

(9) A dőléstávolságon belüli területen (toronytól mért 175,0 méter) emberi tartózkodásra alkalmas építmény nem helyezhető el.

IV. FEJEZET

KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

19. §

                                                    Belterület

(1) Levegőtisztaságvédelmi előírásokat 2001. július 1-vel hatályba lépett 21/2ool./II.14./ kormányrendelet előírásai tartalmazzák.

(2)  A Zaj- és rezgés elleni védelem érdekében gazdasági területen nem építhető lakóház, óvoda, iskola, egészségügyi intézmény.

Gazdasági területeken a 8/2oo2./III. 22 ./ KöM-EiiM. Együttes rendelet 1. számú mellékletének 4. sora szerint a megengedett zajterhelési határérték nappal 6o dR, éjszaka 5o dB, üzemi tevékenységből származó zajkibocsátás esetén.

A határértékek akkor érvényesítendők, ha a területen van valamilyen védendő létesítmény.

(3)  Vízvédelmi szempontból a település teljes területe szennyeződésre kevésbé érzékeny /"C"/ minősítésű. A területre tervezett tevékenységek meghatározásánál be kell tartani a 33/2ooo. /II.17./ Kormányrendelet 4.§./l/ és az 5.§.szerinti tiltásokat, korlátozásokat.

A beépítésre szánt területeken kiemelten fontos a szennyvízelvezetés megnyugtató megoldása. A szennyvízcsatorna kiépítése után a keletkező szennyvizeket közcsatornába kell vezetni. A kibocsátott szennyvíz minősége meg kell, hogy feleljen a 2o4/2ool./X.26./Korm.rendelet 2 sz.-ú mellékletében foglalt küszöbértékeknek.

Vízgazdálkodási szempontból be kell tartani az 1995.évi LVII. törvényt, valamint az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 2ol/2ool./X.25./ Kormányrendeletet.

(4) Hulladékgazdálkodási szempontból fokozottan érvényt kell szerezni a hulladékgazdálkodással kapcsolatos követelményeknek és kötelezettségeknek, amelyek részletes szabályait a hulladékgazdálkodásról szóló 2ooo.éví LXIII., és a hozzá kiadott, ill. kiadásra kerülő végrehajtási utasításokat tartalmazzák.

Ennek értelmében minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy a környezetet a lehető legkisebb mértékben terhelje, ne okozzon környezetveszélyeztetést, ill. környezet szennyezést.

Biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását.

Konzekvensen érvényt kell szerezni annak, hogy a tevékenységek során keletkező veszélyes hulladékokat a mindenkori hatályos jogszabályok - jelenleg a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló módosított 98/2ool./VI.o5/sz.-ú kormányrendelet, valamint a hulladékok jegyzékét tartalmazó, módosított 16/2ool./VII•18./ KÖM rendelet előírásai szerint kell kezdeni /gyűjteni, szállítani, átvenni, átadni, bejelenteni, dokumentálni/.

Külterület


(5) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a gazdasági területekre leírtak természetesen külterületre is vonatkoznak, hiszen a védelmi övezet kialakítására vonatkozó kötelezettség a tevékenység függvénye. Amennyiben a rendelet 2 sz. melléklete nem határoz meg az adott tevékenységre védelmi övezetet, úgy az egyéb levegőtisztaság-védelmi követelményeket kell figyelembe venni.

Külterületen az állattartás miatt a 21/2ool./II.14./sz.-ú Kormányrendelet 14.§.-ában előírtak az irányadók. Az állattartó telepeket úgy kell elhelyezni, a trágyakezelést úgy kell megoldani, hogy az ne okozzon a közeli lakóterületeken lakossági panaszra okot adó bűzszennyezést. Célszerű ebben az esetben is védőerdőt telepíteni, ami csökkentheti a szaghatást.


(6)  Zaj és rezgés elleni védelem szempontjából fontos, hogy ne engedélyezzék hétvégi és üdülőházak építését, mezőgazdasági gépjavítók, bányaterületek közelségében. A község külterületén a szélerőmű park üzemelése esetén a kritikus pontokon ellenőrzésképpen történjen zajmérés.


(7) Vízvédelmi szempontból külterületen általában szennyvíz, ill. szennyvíziszap elhelyező területek létesíthetők. A szennyvíztisztító, szennyvíziszap-kezelő és tároló telepek lakóterülettől való védőtávolságát "A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Miniszter 8ool/1994./K.tfp.£rt.11./ KTM tájékoztató" szabályozza. A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása esetén be kell tartani az 5o/2ool./IV.o3./ sz.-ú kormányrendelet előírásait. Állattartó telepek létesítése során a 49/2ool./III,o3./sz. kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni a tervezésnél.

A külterületek esetén is gondoskodni szükséges azok belvíz- védelméről.


(8)  Hulladékfelügyeleti szempontból külterületeken az illegális hulladéklerakók kialakulásának megelőzése érdekében fel kell számolni az esetlegesen ott fellelhető elhagyott hulladékokat. Fokozottan meg kell követelni, hogy az elvárható felelős gondosság elve alapján a hulladék mindenkori birtokosa vállaljon kötelezettséget, ill. tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a hulladék környezetet terhelő hatása a legkisebb legyen.


(9)  A természeti területeken a művelési ág váltásához meg kell kérni az illetékes szakhatóság /Bükki Nemzeti Park Igazgatósága/ hozzájárulását is.


V.  FEJEZET


20§. §


Helyi értékvédelem



(1) A helyi védelem alatt álló épületekre vonatkozó szabályozást a helyi értékvédelmi rendelet tartalmazza.

20/A. §


Régészeti értékek védelme


 (1) A régészeti lelőhelyek védelméről magasabb szintű törvény rendelkezik. A még beépítetlen területre el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását és biztosítani kell a régészeti értékek védelmét.

(2) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhelyek akár részleges állapotromlását eredményezheti. A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni, ha ez nem lehetséges, előzetes feltárást kell végezni.

(3) A régészeti feltárás költségeit- a mentő feltárások kivételével- annak kell fedeznie, akinek az érdekében a feltárás szükségessé vált.

(4) Az Újcsanálos-Lencsés sor néven ismert régészeti lelőhely területét (azonosító: 70151 hrsz. 011/11-12) a 9. és a 10. számú széltornyok és nyomvonalas létesítmények érintik.

A megjelölt régészeti lelőhely beruházás által érintett területein (toronyalapok területe, nyomvonalas terület két oldalához tartozó biztonsági sáv) megelőző régészeti feltárását, ennek első fázisában próbafeltárást kell végezni. A próbafeltárás során kell tisztázni a lelőhely kiterjedését, a beavatkozási területre eső részének teljes rétegsorát.

(5) A szórványos jellegű Újcsanálos-Vén hegy néven (058/5-7 hrsz.) ismert neolit település földalatti maradványait őrző régészeti lelőhely területét a 15. számú széltorony és nyomvonalas létesítményei érintik.  Miután a lelőhelyen csupán néhány szórványterület került elő, ezért a kivitelezés kezdeti földmunkái, a széltorony telepítési helyének humuszolása, a nyomvonalas létesítmények árkainak kiásása kizárólag folyamatos régészeti megfigyelés biztosítása mellett végezhető.



VI. FEJEZET

21. §

Sajátos jogintézmények

(1)  Építési tilalom alá kerülnek az alábbi helyrajzi számú telkek: 345, 4ol, 4o2/l.

(2)  Az alábbi helyrajzi számú telkeken lakó funkciójú épület nem helyezhető el:      327,   343,   4o9/l-2,   41o-412.

VII.   FEJEZET

22. §

Kapcsolódó rendeletek


(1)  Ezen építési szabályzathoz kapcsolódó, helyi önkormányzati rendeleteket e szabályzat alkalmazása során figyelembe kell venni.

(2)  E helyi rendeletet módosíthatja az elkészítendő országos és a jóváhagyás előtt álló megyei rendezési terv.

(3) A településen a feladatok megvalósításához közérdekből szükséges ingatlanok az arra vonatkozó külön jogszabályokban szabályozott keretek között sajátíthatók ki.

VIII.  FEJEZET

23.§

Záró rendelkezések

(1) Jelen rendelet előírásai a kihirdetése után 3o nappal lépnek hatályba.

(2) Kihirdetéséről a helyben szokásos módon Újcsanálos község jegyzője gondoskodik.



dr. Szabó Zoltán  sk.                                     Dávidházyné Győrfi Erzsébet

         jegyző                                                       polgármester sk.



Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!