nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Csömend Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 7/2005. (VIII.3.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2017-08-03 -tól
Csömend Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 7/2005. (VIII.3.) önkormányzati rendelete
„Csömend helyi építési szabályzatá”-ról

Csömend Község Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 6.§-ában kapott felhatalmazás alapján – a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balaton Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény (a továbbiakban BTSZ) és az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban OTÉK) előírásaira tekintettel - az alábbi rendeletet alkotja:



I. FEJEZET

Általános előírások

1.§.


(1) A rendelet hatálya Csömend község közigazgatási területére terjed ki.


(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni - az általános érvényű jogszabályok mellett - e rendelet előírásainak és a szabályozási terveknek (tervező: Virányi Építész Stúdió Kft 2004. július, jsz.: 14/2003.) megfelelően szabad.


(3) A szabályrendeletben nem szabályozott esetekben az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.


(4) A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:

-a külterületi és a belterületi határvonal

-a szabályozási vonalak

-a területfelhasználási módok és határok

-az övezeti határok és övezeti jelek

-az övezeti és az építési övezeti előírások

-az építési határvonalak

-az e rendelettel védetté nyilvánított természeti és művi értékek

-a sajátos jogintézmények

-az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei

-az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettség

-a telekalakítási terv készítési kötelezettség

-a kertépítészeti terv készítési kötelezettség.


(5) [1]


(6) [2]


(7) [3]


(8) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-és az építészeti-érték védelmi követelményeknek. 2500 m2-nél nagyobb összes szintterületű, csarnok jellegű épületek nem építhetők.


(9) A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát, a beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek kialakítása nem engedélyezhető. A már beépült telkek megosztása nem engedélyezhető, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek beépítettsége az adott területen érvényes szabályozási előírások által megengedett mértéket meghaladná.


(10) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során biztosítani kell azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.


(11) [4]


(12) A mélyfekvésű, magas talajvízállású területeken megvalósuló területfejlesztési és építési szándék esetében a beépítést, illetve az építési engedélyezési eljárást megelőzően olyan talajmechanikai szakvélemény készítendő, mely tisztázza a geotechnikai, mérnökgeológiai és vízföldtani jellemzőket, értékelően feltárja az építésföldtani adottságokat, valamint a tervezett területfelhasználás várható hatásait is.


(13) A felszín alatti létesítmények a talajvíz várható szintjének ismeretében kell megvalósítani. Terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetnek. Az érintett területeken a tervezésnél figyelembe kell venni és az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési terület pince- és üregviszonyait.


(14) [5]


(15) [6]


(16) [7]


(17) Haszonállat-tartás céljára szolgáló épületet és trágyatárolót lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb – a hátsókert felöli részen – kell elhelyezni. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.


(18) [8]


(19) Az igazgatási területen a hirdető berendezések, tájékoztató táblák elhelyezésének szabályait külön önkormányzati rendelet határozza meg.


(20) Beépítésre szánt területeken különálló terepszint alatti építmény (pince) csak a falusias lakóterületen létesíthető. A többi területfelhasználási egység területén terepszint alatti építmény csak épület alatt helyezhető el oly módon, hogy nem korlátozhatja a szomszédos ingatlanok beépítését.


(21) A beépítésre nem szánt területeken terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10 %-át nem haladhatja meg.


(22) Az igazgatási területen növényzetet telepíteni csak az 1.sz. mellékletben meghatározott távolságok figyelembevételével szabad.



II. FEJEZET

Településszerkezet, területfelhasználás

2. §.


(1) A település igazgatási területének

         a./ beépítésre szánt területei - építési övezetei:

aa., falusias lakóterület (Lf)

                          ab., egyéb ipari gazdasági terület

    -a közműellátást biztosító területigényes létesítmények (szennyvízátemelő) (Gip-kv) területe

                          ac., különleges terület, ezen belül

-temető (Kü-T) területe

   -idegenforgalmi fogadóhely (esetleg börtön) (Kü-I)


         b./ beépítésre nem szánt területei – övezetei:

                  ba., közlekedési és közműterület, ezen belül:

                           - közút (KÖu)

                  bb., zöldterület, ezen belül:

                           - közpark (Zkp)

                  bc., erdőterület, ezen belül:

                           - gazdasági (Eg)

                           - védelmi (Ev)

                  bd., mezőgazdasági terület, ezen belül:

                           - általános mezőgazdasági terület (Má)

                           - általános mezőgazdasági terület építési lehetőség nélkül (Má-0)

                           - kertes mezőgazdasági terület (Mk)

                           - kertes mezőgazdasági terület építési lehetőség nélkül (Mk-0)

                  be., vízgazdálkodási terület

                       - folyó és állóvizek medre és parti sávja


(2) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek (területfelhasználási egységek), valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.



III. FEJEZET

Beépítésre szánt területek


Falusias lakóterület

3. §.


(1) A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14.§. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

            a., a legnagyobb megengedett építménymagasság értékét a szabályozási terv rögzíti,

            b., nem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás.


(2) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:


Jel

Beépítési mód

Beépítési % maximum

Építménymag. maximum

Telekterület minimum

Lf1

O

30

4,5

1200

Lf2

O

25

4,5

2000

Lf3

O

20

4,5

2500

Lf4

O

20

4,5

3000


(3) A lakóterület építési telkein – egy épülettömegben – 1-2 egységes lakóépületek építhetők.


(4) A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a történeti fejlődés során kialakult jelenlegi telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:

a.,a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új lakóterület kialakításánál az átlagos telekszélesség 18,0 méternél kevesebb nem lehet.

Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.

b.,a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet

c.,az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a hagyományos építészeti karakterhez igazodó legyen

d.,az épületek tetőidoma jellemzően oldalhatárral párhuzamos legyen. Az épületek tetőfedése színes kerámia- és betoncserép, a tető hajlásszöge 35-45o közötti lehet

e.,az építési telken az OTÉK fogalommeghatározásai között definiált melléképítmények helyezhetők el, a kirakatszekrény és a föld feletti gáztartály kivételével

f.,az elő- oldal-és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:

-az előkertet – az építési határvonal figyelembe vételével - a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni

-az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az OTÉK 35. és 36. §. előírásai alapján – kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy az OTÉK 35. § (6) bekezdésben előírtak az oldalkert egészére vonatkoznak. Kialakult állapot esetén a meglévő épületek egyedi építési ügyeinek engedélyezési eljárásba a jogszabályban előírt értéknél kisebb oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek megtarthatók a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával. Új épületek építése esetén a jogszabályban előírt oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretetek csökkentése a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával, és csak azon esetekben alkalmazható, ha a telek régebbi jogszabályok szerint alakult ki. (Jóváhagyásához a területi főépítész a 93/2005. iktatószámú levelében hozzájárult.)

        -a hátsókertet az építési határvonal figyelembevételével kell

               biztosítani.


(5) [9]  [10]


(6) A lakóterületen

a./ teljes közműellátás, és

       b./ a burkolt út

       biztosítandó.


(7) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.


(8) A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen.


(9) A lakóterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.



Egyéb ipari gazdasági terület

4. §.


(1) Az egyéb ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 20.§. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el a (3) és az (5) bekezdés szerinti létesítmények.


(2) Az egyéb ipari gazdasági terület a közműellátást biztosító területigényes létesítmény (szennyvízátemelő) (Gip-kv) területe, így azon csak a településüzemeltetéssel kapcsolatos szennyvízátemelő berendezések helyezhetők el.


(3) Az egyéb ipari gazdasági területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.



Különleges terület

5. §.


(1) A település területén különleges területek a temető (Kü-T) és a tervezett idegenforgalmi fogadóhely (esetleg börtön) területe (Kü-I).


(2) A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők. A lezárt temetők területe kegyeleti parkká alakítandó és akként kezelendő.


(3) A temető kerítése csak faszerkezetű pallókerítésként vagy élő sövényként alakítható ki.


(4) A temető szabad területeit fásítani kell; a zölddel való fedettség min. 50% kell legyen.


(5) A különleges területek övezeti előírásait a szabályozási tervek is tartalmazzák, az alábbiak szerint:



Jel


    Beépítési mód



   Beépítési %

   maximum



    Építménymag.

   maximum



   Telekterület

    minimum

    

   Zölddel való fedettség (%)


Kü-T


SZ


10


4,5


K

50


Kü-I1


SZ


20


7,5


5000

50


Kü-I2


SZ


20


4,5


3000

50


A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt a funkcióra vonatkozó előírások indokolttá teszik (harangtorony, uszoda, teniszcsarnok, stb).


(6) [11]


(7) A különleges területen az épületek tetőfedése – a 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – színes kerámia- és betoncserép, a tető hajlásszöge 35-45o közötti lehet. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – lovarda, uszoda, teniszcsarnok, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemezfedéssel is építhetők.


(8) A területen:

            a., teljes közműellátás, és

            b., a burkolt út

      biztosítandó.


(9) A parkolószükségletet elsősorban telken belül kell kielégíteni. Amennyiben a szükséges parkolóhelyeket telken belül nem lehet biztosítani, akkor – az OTÉK előírásai szerinti – helyi parkolási rendeletben szabályozott módon, a közterület tulajdonosának hozzájárulásával lehet a gépjárműveket közterületen elhelyezni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.


(10) A különleges területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.



IV. FEJEZET

Beépítésre nem szánt területek

6. §.


(1) A település külterületén a beépítésre nem szánt területeken – a közmű berendezések és létesítmények telkének kivételével - 3000 m2-nél kisebb telket kialakítani nem szabad.


(2) Ahol új épület építését a BTSZ nem engedi, a meglévő épületek bővítése a vonatkozó szabályozási előírásoknak megfelelően – ahol ezzel a lehetőséggel 1989. január 1. után még nem éltek – legfeljebb nettó 25 m2-rel, egy alkalommal engedélyezhető.


(3) A beépítésre nem szánt területeken 10 m-nél magasabb építményeket – e rendelet 15 §. (7) bekezdés előírásaira is figyelemmel – a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni. Ezen építmények építési engedély iránti kérelméhez tájesztétikai vizsgálatot és külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni.


(4) Bányanyitás csak a rendkívüli értékű, az ország más területén föl nem lelhető ásványi kincs, illetve a helyi, tájba illő építkezés nyersanyagai lelőhelyének területén – környezeti hatásvizsgálat alapján – engedélyezhető.



Közlekedési és közműterület

7. §.


(1) A közlekedési és közműterületekre vonatkozóan az OTÉK 26.§. előírásait kell alkalmazni, a (3) bekezdés 2,3,4 pontja kivételével.


(2) A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.


(3) A közlekedési- és közmű területen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat – a belterületen föld alatt – elhelyezhető legyen.


(4) Az utak mentén – külterületen egyoldali - egyoldali fasorok ültetendők, a meglévő fasorok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben. amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.


(5) A területen nem létesíthető – a mezőgazdaságból élők ingatlanainak kivételével - 3,5 m-nél szélesebb gépkocsibehajtó.


(6) A közlekedési és közműterületeket a szabályozási tervek tartalmazzák.



Zöldterület

8. §.


(1) A területre vonatkozóan az OTÉK 27.§. előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhető el az OTÉK 27. §. (4) bekezdés c pontja szerinti létesítmény.


(2) A kertépítészeti terv készítési kötelezettséggel érintett terület kialakítása csak szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.


(3) A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen (gyep, cserje, fa) kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.


(4) A zöldterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.



Erdőterület

9. §.


(1) Az erdőterületekre vonatkozóan e rendelet 6.§. és az OTÉK 28.§. előírásai közül a gazdasági (Eg) és a védelmi (Ev) rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a beépítettség max. 0,3 % lehet.


(2) A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság engedélye alapján történhet a más művelési ágra való átminősítés.


(3) Az erdő művelési ág létrejöttéig a területen csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható.


(4) Az erdőterületen kerítést létesíteni csak ideiglenesen, természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdőgazdálkodási célból szabad.


(5) Az Eg-1 és az Ev-1 övezeti jelű – védelemre javasolt, illetve helyi természetvédelem alatt álló – erdőterületeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közút, közmű- és hírközlési nyomvonalas létesítmény építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.


(6) Az Eg-2 és az Ev-2 övezeti jelű – ökológiai hálózat által érintett – erdőterületen csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók, illetve a kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.


(7) Az Ev-3 övezeti jelű – ökológiai hálózat által érintett, valamint tájképvédelmi, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű – erdőterületen a (6) bekezdés előírásai mellett az alábbiakat is figyelembe kell venni:

a.,a művelési ág váltás, illetve más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető.

b.,új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhető, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.

c.,ezen előírástól eltérni csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet.


(8) [12]


(9) Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.



Mezőgazdasági terület

10 §.


(1) A mezőgazdasági területekre vonatkozóan e rendelet 6.§. és az OTÉK 29.§. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a (3) és (4) bekezdés előírásai helyett jelen rendelet előírásait kell alkalmazni.


(2) A település közigazgatási területén a mezőgazdasági területek az alábbi övezetekre tagozódnak:

               -általános mezőgazdasági terület (Má)

               -általános mezőgazdasági terület építési lehetőség nélkül (Má-0)

               -kertes mezőgazdasági terület (Mk)

               -kertes mezőgazdasági terület építési lehetőség nélkül (Mk-0)


(3) A mezőgazdasági területen 3000 m2-nél kisebb területű, 12 m-nél keskenyebb telket kialakítani nem szabad.


(4) A mezőgazdasági területen az új épületeket, építményeket szabadon állóan kell elhelyezni és kialakítani. Az épületek tetőfedése – a 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – színes kerámia- és betoncserép, a tető hajlásszöge 35-45o közötti lehet. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez, stb.) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.


(5) A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.



Általános mezőgazdasági terület

11.§.


(1) Az Má övezeti jelű területen e rendelet 10.§. előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni:

a.,szántóföldi művelés esetén 20 ha-nál nagyobb telken, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 0,1 %-át, illetve az 500 m2-t nem haladhatja meg

b.,gyep művelési ágú, 5 ha-nál nagyobb telken, hagyományos almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 0,5 %-át, illetve a 400 m2-t nem haladhatja meg

c.,szőlőműveléssel hasznosított területen – a d., pontban foglaltak kivételével – 2 ha-nál nagyobb telken, a termelést és a borturizmust szolgáló, valamint a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 1 %-át, illetve az 500 m2-t nem haladhatja meg

d.,szőlőműveléssel hasznosított telkekkel rendelkező tulajdonos – ha az egy borvidéken lévő telkeinek összterülete 5 ha-nál nagyobb – a szőlője művelésével, feldolgozásával, illetve ehhez kapcsolódó (nem szállodai célú) borturizmussal összefüggő építési szándékát megvalósíthatja, csak az egyik telkén. A beépíthető terület nagysága a beszámított telkek összterületének 1 %-át, egyúttal a beépített telek beépítettsége a 25 %-ot nem haladhatja meg. Az 5 ha-nál nagyobb összterület megállapításánál a kertgazdasági területek alövezetén lévő telkek is beszámíthatóak, de építési jogot e telkekre csak a kertgazdasági területek alövezeti előírásai szerint lehet szerezni. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem került telkekre telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére bejegyezni

e.,művelt gyűmölcsültetvény esetén 3 ha-nál nagyobb telken a mezőgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 0,5 %-át, illetve az 1000 m2-t nem haladhatja meg.


(2) A telek művelési ága a beépítés feltételeként akkor fogadható el, ha az a telek területének legalább 80 %-án meghatározó.


(3) Állattartó épületet víztározótól, vízfolyásoktól legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni.


(4) Az Má övezeti jelű területen a lakásfunkció a megengedett beépítettség 50 %-át nem haladhatja meg. A létesíthető lakóépületek építménymagassága legfeljebb 4,5 m, az üzemi illetve gazdasági épület és építmény építménymagassága – az alkalmazott üzemtechnológia függvényében – ennél nagyobb is lehet.


(5) Az általános mezőgazdasági területen lévő 053/7 hrsz-ú ingatlanon meglévő lakó- és gazdasági épületek adottságként kezelendők, felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóépület egy alkalommal max. nettó 25 m2-rel bővíthető.


(6) Az Má-0 övezeti jelű – építési lehetőség nélküli – területen épületet építeni nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.


(7) Az Má-1 övezeti jelű – helyi természetvédelem alatt álló – területeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.


(8) Az Má-2 övezeti jelű – ökológiai hálózat által érintett – területeken

a.,csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók

b.,a kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.


(9) Az Má-3 övezeti jelű – ökológiai hálózat által érintett és tájképvédelmi, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű – területeken a (8) bekezdés előírásai mellett figyelembe kell venni, hogy a művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető.



Kertes mezőgazdasági terület

12.§.


(1) Az Mk övezeti jelű területen e rendelet 10.§. előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni:

a.,a beépíthető telek legkisebb nagysága 2000 m2

b.,gazdasági épület csak művelt telekre, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel építhető úgy, hogy az építménymagasság nem haladhatja meg a 4 m-t, és a legnagyobb homlokzatmagasság nem lehet több 6 m-nél

c.,a 720 m2-nél nagyobb, de 1500 m2-nél kisebb telken meglévő gazdasági épületek eredeti kubatúrájukban megtarthatók, felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők.


(2) A területen műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80 %-án szőlő, gyümölcs illetve más intenzív kertészeti kultúra található.


(3) Az Mk-0 övezeti jelű – építési lehetőség nélküli – területen épületet építeni nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.



Vízgazdálkodási terület

13.§.


(1) Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30.§. előírásait kell alkalmazni. Emellett figyelemmel kell lenni a parti sávok és a vízjárta területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet, valamint a vizek és a közcélú vizilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet előírásaira is.


(2) Természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en belül meglévő épületek, építmények, létesítmények átépítéséhez, átalakításához, vízi létesítmények, kikötők, illetve a halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények létesítéséhez, kivitelezéséhez a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.


(3) A vízfolyások jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6-6 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.


(4) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.


(5) A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.



V. FEJEZET

Közhasználatra szolgáló területek

14.§.


(1) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), valamint a zöldterületek a közhasználatra szolgáló területek.


(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.



VI. FEJEZET

Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények

15.§.


(1) A beépítésre szánt területeken – belterületen és külterületen egyaránt- teljes közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:

a., a közüzemi energia-szolgáltatás (villamos energia és vezetékes gáz)

b., a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a külön jogszabályban meghatározott oltóvízintenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)

c., a közüzemi szennyvízelvezetés

d., a közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvízelvezetés

               megoldott legyen.

       Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telekké nyilvánításnak, illetve a beépíthetőségnek.


(2) A település közigazgatási területén a szennyvízcsatorna-hálózatra kiépítése után a rákötés kötelező.


(3) A szennyvízcsatorna rendszer kiépítéséig a zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet engedélyezett ürítő helyre kell szállítani.


(4) [13]


(5) A külterületen a beépítésre nem szánt területeken – amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára történő csatlakozásra – új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén lehet.


(6) A településen a csapadékvíz-elvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni. Új területek beépítésének alapfeltétele a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése. Az igazgatási terület csapadékvizeinek elvezetése vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől kell megkérni a vonatkozó külön jogszabályok szerint.


(7) A belterületen, a kertgazdasági területeken, a régészeti lelőhelyeken és a régészeti érdekű területeken, a védelemre javasolt területeken, valamint a művi- és természetvédelem alatt álló területeken – település- és tájképvédelmi okok miatt – táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetők. Az ilyen célú berendezések más területeken is csak önkormányzati egyetértéssel helyezhetők el.



Kommunális ellátás, kommunális létesítmények

16.§.


(1) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása jelenleg – a marcali térségi kommunális hulladéklerakóba – megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.


(2) Az esetleges állati tetemeket ATEV feldolgozóhelyre kell szállítani.



VII. FEJEZET

Környezetvédelem

17.§.


(1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

  a./a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

  b./megelőzze a környezetszennyezést                     

  c./kizárja a környezetkárosítást.


(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.


(3) A településre az általános és az ökológiailag sérülékeny területi levegőtisztaság-védelmi értékek vonatkoznak. A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek ezen előírásokat kielégítik. A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a hatályos országos jogszabályok szerint kell figyelembe venni.


(4) A település igazgatási területe szennyeződésérzékenységi szempontból felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny terület, ahol korlátozott vegyszer- és műtrágya használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés, ezen belül integrált szőlőtermesztés folytatható.

 A település területén talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető.


(5) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés és az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.


(6) A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint a 6704. sz. összekötő út menti lakóterületen 60/50 dB, az egyéb lakóterületeken 55/45 dB.


(7) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.


(8) A település közigazgatási területén üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.


(9) A falusias lakóterületeken az alábbi, “telepengedély”-hez kötött tevékenységekhez kapcsolódó létesítmények nem alakíthatók ki (a hatályos TEÁOR kódszámai csoportosítása szerint):

vegyi anyag készítő és előállító [24.1, 24.2], építési betontermékgyártás [26.61], előkevert beton gyártása [26.63], habarcsgyártás [26.64], egyéb beton-, gipsz-, cementtermék gyártása [26.66], kőmegmunkálás [26.70], csiszoló termék gyártása [26.81], vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása [27.10], öntött cső gyártása [27.21], acélcső gyártás [27.22], hidegen húzott vas, acéltermék gyártása [27.31], alumíniumgyártás [27.42], ólom, cink, ón gyártása [27.43], rézgyártás [27.44], fémszerkezet gyártás (fémszerkezet lakatos) [28.11], fémtartály gyártása [28.21], fémalakítás, porkohászat [28.40], fémfelület kezelés (pl. galvanizáló, ónozó, ólmozó, mártó) [28.51], gépgyártás [29.24, 29.31, 29.32, 29.40, 29.51, 29.52, 29.53, 29.54, 29.55, 29.56], autófényező, karosszérialakatos, autóbontó [50.20.], műanyagfeldolgozás, műanyagdarálás, -darabolás [25.24], építőanyag-kereskedés [51.53, 52.46].



Természet- és tájvédelem

18.§.


(1) A településen az ökológiai hálózat által érintett területeket, valamint az e rendelettel védetté nyilvánított helyi jelentőségű természetvédelmi területeket és védett természeti emlékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat az 2. sz. melléklet tartalmazza. A BTSZ-ben védelemre javasolt – de helyi védelem alá nem kerülő – területeket a külterület szabályozási terv jelöli.


(2) Az ökológiai hálózat övezetén belül a 2003. XXVI. tv. előírásait kell alkalmazni.


(3) [14]


(4) [15]


(5) [16]


(6) A helyi jelentőségű védett természeti érték csak balesetveszély elhárítás okából vágható ki az elsőfokú természetvédelmi hatóság által kiadott fakivágási engedély alapján, amennyiben azt a természeti érték egészségi állapota szükségessé teszi. A kivágást követő egy éven belül a helyi jelentőségű védett természeti érték helyén a természeti emlék azonos fafajjal és fajtával pótlandó.


(7)Táj- és településkép-védelmi okokból

-a belterületi szabályozási terven jelölt helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos faluképhez illeszkedő cserjékkel, valamint

-útsorfásítást kell végezni az utak mentén. Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő és a javasolt fasorok nyomvonalában.



Művi értékek védelme

19.§.


(1) Az e rendelettel helyi védetté nyilvánított művi értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 3. sz. melléklet tartalmazza.


(2) [17]


(3) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a külterület szabályozási terv tartalmazza.



VII. FEJEZET

Sajátos jogintézmények

20.§.


(1) [18]


(2) [19]


(3) [20]


(4) Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelező védőfásítás – terheli környezetvédelmi, valamint táj- és településképvédelmi okokból a belterületi ingatlanok egy részét a belterület szabályozási terv szerinti helyeken.



VIII. FEJEZET

Záró rendelkezések

21.§.


(1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.


(2) [21]


(3) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.


(4) E rendelet 2005. augusztus 3-án lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az – 1/1985. (XI. 1.) KT. számú rendelettel jóváhagyott – Csömend község egyszerűsített összevont rendezési terve.




            Brunnerné Szita Henrietta                                  Szabó István

                      körjegyző                                                  polgármester


Kihirdetve: 2005. augusztus 3.



            Brunnerné Szita Henrietta

                      körjegyző               






Kihirdetve: 2012. június 01.


                Dr. Dégi Zoltán

                     körjegyző





Záradék:


A rendelet egységes szerkezetbe foglalva:


Csömend, 2017. július 19.


Hajdu Szabina

                                                                                                                                     jegyző




[1]

Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (VII.19.) Ör. 1.§-a. Hatályos 2017. augusztus 3. napjától.

[2]

Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (VII.19.) Ör. 1.§-a. Hatályos 2017. augusztus 3. napjától.

[3]

Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (VII.19.) Ör. 1.§-a. Hatályos 2017. augusztus 3. napjától.

[4]

Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (VII.19.) Ör. 1.§-a. Hatályos 2017. augusztus 3. napjától.


[5]

Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (VII.19.) Ör. 1.§-a. Hatályos 2017. augusztus 3. napjától.

[6]

Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (VII.19.) Ör. 1.§-a. Hatályos 2017. augusztus 3. napjától.

[7]

Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (VII.19.) Ör. 1.§-a. Hatályos 2017. augusztus 3. napjától.

[8]

Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (VII.19.) Ör. 1.§-a. Hatályos 2017. augusztus 3. napjától.


[9]

Az 5/2012.(VI.01.) önkormányzati rendelet.1.§- ának megfelelően megállapított szöveg.

Hatályos 2012. június 01.napjától

[10]

Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (VII.19.) Ör. 1.§-a. Hatályos 2017. augusztus 3. napjától.


[11]

Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (VII.19.) Ör. 1.§-a. Hatályos 2017. augusztus 3. napjától.


[12]

Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (VII.19.) Ör. 1.§-a. Hatályos 2017. augusztus 3. napjától.


[13]

Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (VII.19.) Ör. 1.§-a. Hatályos 2017. augusztus 3. napjától.


[14]

Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (VII.19.) Ör. 1.§-a. Hatályos 2017. augusztus 3. napjától.

[15]

Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (VII.19.) Ör. 1.§-a. Hatályos 2017. augusztus 3. napjától.

[16]

Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (VII.19.) Ör. 1.§-a. Hatályos 2017. augusztus 3. napjától.


[17]

Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (VII.19.) Ör. 1.§-a. Hatályos 2017. augusztus 3. napjától.

[18]

Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (VII.19.) Ör. 1.§-a. Hatályos 2017. augusztus 3. napjától.

[19]

Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (VII.19.) Ör. 1.§-a. Hatályos 2017. augusztus 3. napjától.

[20]

Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (VII.19.) Ör. 1.§-a. Hatályos 2017. augusztus 3. napjától.


[21]

Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (VII.19.) Ör. 1.§-a. Hatályos 2017. augusztus 3. napjától.



Csatolmányok

Megnevezés méret
1. melléklet
13.67 KB
2. melléklet
12.6 KB
3. melléklet
12.21 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!