nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Mezőkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2008 (IX.25.) rendelete
Hatályos:2016-02-01 - 2016-02-09
Mezőkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2008 (IX.25.) rendelete
Mezőkeresztes Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) és Szabályozási Tervéről

Mezőkeresztes Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdés szerinti feladatkörben, az 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdés szerinti jogkörben, valamint az „Épített környezet alakításáról és védelméről” szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés szerinti hatáskörben az építés helyi rendjének biztosítása érdekében megalkotja Mezőkeresztes Nagyközség Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban HÉSZ), és elrendeli annak alkalmazását.

Mezőkeresztes Nagyközség Helyi Építési Szabályzatát és a rendelet részét képező mellékleteket együttesen kell alkalmazni.




I. Fejezet
Általános rendelkezések


1. §.

A rendelet hatálya


(1) E rendelet hatálya Mezőkeresztes Nagyközség közigazgatási területére terjed ki.



    (2) Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket, területet kialakítani, valamint kötelezést előírni csak a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, (továbbiakban Ktv.) az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény, (továbbiakban Étv.), valamint e törvény alapján meghatározott, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló többször módosított 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban OTÉK) előírásai, illetőleg Mezőkeresztes Nagyközség Helyi Építési Szabályzata (továbbiakban HÉSZ), és a rendelet mellékletét képező szabályozási tervek előírásainak együttes figyelembevételével lehet.


    (3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. Jelen rendelet előírásaitól eseti eltérést az I. fokú építési hatóság csak azon a területen és csak abban a körben biztosíthat – az országos érvényű előírások keretein belül, ahol és amely tárgyat érintően erre a HÉSZ kifejezetten feljogosítja.


    (4) A HÉSZ mellékletét képezi a Belterületek szabályozási terve (1. sz. melléklet, rajzszám: SZT_01), valamint a Külterületek szabályozási terve (2. sz. melléklet, rajzszám: SZT_02)


    (5) A HÉSZ mellékletét képezi a Belterületek szabályozási terve (1. sz. melléklet, rajzszám: SZT_01), valamint a Külterületek szabályozási terve (2. sz. melléklet, rajzszám: SZT_02)


    2. §.

    Az igazgatási terület, a belterület és a határok módosítása


    (1) Az Igazgatási terület lehetséges változásainak helyét, területét, valamint határvonalát a szabályozási tervek és a 3. sz. melléklet (rajzszám: SZT_3) jelöli. A tervben kijelölt területek változását az Önkormányzat kezdeményezheti.


    (2) A belterület határvonalát a szabályozási tervek tüntetik fel. A határvonal a 2007. december 31-én érvényes ingatlan-nyilvántartás szerinti állapot alapján került feltüntetésre.


    (3) A Belterületi határvonal lehetséges változásainak helyét és területét, valamint a beépítésre szánt terület határvonalát a szabályozási tervek és a 3. sz. melléklet, (rajzszám: SZT_4) jelöli. A tervben jelölt területek belterületbe vonását az Önkormányzat kezdeményezheti.


    (4) A belterületbe vonás feltételei:

    a) A belterületbe vonandó terület közvetlenül csatlakozzon a meglévő belterülethez;

    b) szigetszerű belterületbe vonás csak legalább 5 hektár nagyságú terület esetén kezdeményezhető;

    c) A belterületbe vonás legkisebb egysége a Szabályozási Terven jelölt területfelhasználási egység, tömb, építési övezet.

    d) A belterületbe vonás ütemezetten is végrehajtható.



    (5) Azon területeket, melyek nem szerepelnek az előirányzott belterületbe vonandó területek között, csak a Településszerkezeti terv és a Szabályozási terv módosítása után lehet belterületbe vonni.


    (6) A tényleges belterületbe vonás előtt Képviselőtestületi döntést kell hozni, mely tisztázza a belterületbe vonás műszaki, gazdasági, üzemeltetési és egyéb feltételeit, a belterületbe vonás költségvonzatait és költségviselésének feltételeit. A belterületbe vonás költségeit az Önkormányzat az Étv-ben meghatározott mértékig előzetes megállapodás alapján a tulajdonosokra átháríthatja.


    (7) A tervezett területhasználat a HÉSZ szerint előírt infrastrukturális ellátásáról, a közmű- és közlekedési kapcsolatok kiépítéséről, illetve az egyéb terület-előkészítési feladatok végrehajtásáról és tervi előkészítéséről, valamint a terület üzemeltetési feltételeiről a belterületi határ változásáról szóló határozat megalkotásával egyidejűleg kell dönteni.


    II. Fejezet

    Településrendezési követelmények


    3. §.


    (1) Mezőkeresztes Nagyközség igazgatási területén építési használat szerint:

    a) Beépítésre szánt területek, valamint

    b) Beépítésre nem szánt területek kerültek kijelölésre, melyek területfelhasználási és övezeti besorolását a Szabályozási tervek (külterületi, belterületi) határozzák meg, és határolják le.


    4. §.

    A beépítésre szánt területek területfelhasználása


    (1) A beépítésre szánt területek az alábbi területfelhasználási kategóriákba sorolandók:

    TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉG

    JELE

    Lakóterületek

    L

    Kisvárosias lakóterület          

    Lk

    Falusias lakóterület    

    Lf

    Vegyes területek

    V

    Településközponti vegyes terület

    Vt

    Gazdasági területek

    G

    Kereskedelmi, szolgáltató terület

    Gksz

    Ipari terület

    Gip

    Különleges területek

    K

    Sportpályák területe

    K/sp

    Repülőtér területe

    K/rep

    Temető területe

    K/te

    Kegyeleti park területe

    K/kegy

    Bányaterület

    K/ba



    (2) A területek övezeti határvonalait és építési övezeti besorolásukat a Szabályozási Tervek határozzák meg.


    5. §.

    A beépítésre nem szánt területek területfelhasználása


    (1) A beépítésre nem szánt területek az alábbi területfelhasználási kategóriákba sorolandók:

    TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉG

    JELE

    Közlekedési területek

    Közutak területe

    Köu

    Országos főút

    Köu/1

    Országos mellékút

    Köu/2

    Települési gyűjtőút

    Köu/3

    Kiszolgáló út

    Köu/4

    Kiemelt külterületi kiszolgáló út

    Köu/5

    Vegyes használatú út

    Köu/6

    Kerékpárút

    Köu/7

    Gyalogút

    Köu/8

    Parkoló

    Köu/p

    Vasút területe

    Kök

    Zöldterületek

    Z

    Közpark

    Z/kp

    Közkert

    Z/kk

    Erdőterületek

    E

    Védelmi célú erdőterület

    Ev

    Védelmi célú erdőterület, másodlagosan egészségügyi-turisztikai rendeltetéssel

    Ev/e



    Mezőgazdasági területek

    M

    Általános mezőgazdasági területek

    Szántóterület

    Má/sz

    Gyepterület

    Má/gy

    Korlátozott funkciójú általános mezőgazdasági területek

    Mákf

    Korlátozott funkciójú gyepterületek

    Mákf/gy

    Kertes mezőgazdasági területek

    Mk

    Kertes mezőgazdasági területek

    Mk/k

    Vízgazdálkodási területek

    V

    Folyóvizek medre és parti sávja

    Vá/f

    Állóvizek medre és parti sávja

    Vá/á

    Időszakos vízfelületek területe (vízjárta területek, vízmosások, mocsarak)

    Vi/v

    Csatornák (csatornák, vízelvezető árkok)

    Vi/cs

    Vízbeszerzési és vízmű területek

    Vm



    (2) A területek határvonalait és övezeti besorolásukat a Szabályozási Tervek határozzák meg.


    6. §.

    Szabályozási elemek


    (1) A kötelező szabályozási elemek jelölését és jelkulcsát a Szabályozási Tervek tartalmazzák.


    (2) A Szabályozási Tervek kötelező szabályozási elemei:

    a) A beépített és beépítésre szánt, illetőleg a beépítésre nem szánt területek határvonala;

    b) A közterületek és egyéb funkciójú területek határvonala - tervezett szabályozási vonal;

    c) Szabályozási szélesség – a tervezett szabályozási vonalak közötti minimális közterület keresztmetszeti szélessége;

    d) A területfelhasználási mód, az építési övezet és az övezet határa;

    e) A területfelhasználási, az építési övezeti és az övezeti besorolás, ezen belül:

    ea) Az építési övezetben elhelyezhető építmények rendeltetése;

    eb) A beépítés feltételei;

    ec) A beépítési mód;

    ed) A legnagyobb beépítettség mértéke;

    f) A funkcionális korlátozások;

    g) A telek területének és utcai homlokvonalának minimális mérete – ha azt az övezeti előírás meghatározza;

    h) A telken belül kialakítandó zöldterület minimális mérete;

    i) Az építménymagasság megengedett legnagyobb, - és ha az övezeti előírás tartalmazza - az építménymagasság legkisebb mérete;

    j) Az elő-, hátsó- és oldalkertek minimális méretei, valamint a kötelező építési vonal, az építési hely, az építési terület, - ha azt az építési övezeti előírás, és/vagy a Szabályozási terv külön meghatározza;

    k) A terepszint alatti építmények előírásai;

    l) A területre, az építményekre, a természeti környezetre, és az objektumokra vonatkozó védelmi előírások;

    m) Az egyes területfelhasználási egység és építési övezet minimális közművesítésének előírásai.


    (1) A kötelező szabályozási elemek módosításához a Szabályozási terv módosítása szükséges, kivéve az alább felsoroltakat:

    a) A nem kottázott kötelező szabályozási elemeket a digitális terven méréssel kell meghatározni. Azoktól eltérni a belterületen maximum 1 m, a külterületen maximum 2 méter eltéréssel lehet.

    b) Az építési övezet határa egy tömbön belül a szabályozási terv módosítása nélkül akkor változhat, ha a telekméretekre vonatkozó övezeti előírások megtarthatóak, és a telekalakítások nem eredményezik az érintett övezetek ellehetetlenülését, vagy nem haladják meg az érintett övezet területének 20%-át.  Az övezeti határ telekhatárhoz kötött, övezeti határ csak telekhatáron lehet. Egy telek csak egy övezetbe tartozhat.


    7. §.

    A telekalakítás szabályai


    (1) Az egyes építési övezeteken és egyéb övezeteken belül a telekalakítás és telekosztás a meglévő, ill. kialakított közútról vagy magánútról biztosított közvetlen kapcsolat mellett a Szabályozási terv, a HÉSZ, magasabb rendű egyéb jogszabályok, valamint Telekalakítási terv alapján végezhető.


    (2) Új építési telek kialakítása esetén az övezeti szabályozásban megadott minimális telekméreteknél kisebb telket nem lehet kialakítani.


    (3) A Képviselőtestület az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény alapján kapott felhatalmazás szerint a közterületek konkrét kialakításáról és annak költségmegosztásáról, támogatásáról külön önkormányzati határozatban rendelkezik.


    (4) Az építési telek kialakítható legkisebb utcai homlokvonalának szelességét az építési övezetek előírásai tartalmazzák. Ennek hiányában – zártsorú beépítés kivételével – az alakítható legkisebb utcai homlokvonal legalább 14,0 m, kivéve, ha az illeszkedési szabályok alapján ettől eltérő méret állapítható meg.


    (5) Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki. Meglévő, közterületi kapcsolatokkal nem rendelkező (csak szolgalmi joggal megközelíthető) telkek esetében nyúlványos telkek kizárólag a kialakult állapot rendezése céljából alakíthatók ki ezeken a területeken belül.


    (6) Az önkormányzati határozattal jóváhagyott területhasználattól és a szabályozási tervtől eltérő kialakult használat esetén a terv szerinti igénybevétel időpontjáig telekalakítás csak a kijelölt új területhasználat és szabályozás szerinti funkció esetén engedélyezhető, illetve a kialakult használat megtartásával, csak telekegyesítés és telekhatár-rendezés, valamint út céljára történő lejegyzés esetén engedélyezhető.


    (7) A szabályozási terven jelölt út céljára történő kötelező lejegyzéseket, telekalakítási kötelezettségeket, valamint telekrendezést az építéshatósági eljárás során kell elvégezni.


    (8) Kialakult falusias lakóterületen belül azon telkek, melyeket legalább két oldalról utca határol (sarok vagy átmenő telek, akkor is megoszthatóak, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület értéke nem tartható, de az alakítandó és megmaradó telek legalább 500 m2 területű.


    8. §.

    A telkek beépítésének feltételei


    (1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.



    (2) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei nem biztosítottak építési engedély nem adható ki.


    (3) A HÉSZ érvényességi területén belül minden belterületen és külterületen lévő beépítésre szánt terület-felhasználási egységre és építési telekre a megközelítést közútról vagy magánútról biztosítani kell.


    (4) A külterületen lévő beépítésre nem szánt mezőgazdasági- és erdőterületek megközelítése a településen belül kialakult határhasználati és megközelítési rend szerint történhet. Ilyen esetben a kialakult rend szerint az egyes területfelhasználási egységek, illetve az ezen belüli földrészletek magánterületről is megközelíthetőek szolgalmi jog bejegyzésével.


    (5) Amennyiben a beépítésre nem szánt területeken az OTÉK és a HÉSZ adta keretek között épület építésére kerül sor, úgy a megközelítést jelen rendelet ezen paragrafusának (3) bekezdése szerint kell biztosítani.


    (6) A korábbi előírásoknak megfelelően beépített, ill. jogerős építési engedély, vagy fennmaradási engedély alapján kialakult állapot esetén további beépítés, – amennyiben a telek jelenlegi beépítettsége eléri vagy meghaladja a jelen előírásban meghatározott mértéket -, csak a meglévő beépítettség megtartásával, az engedélyezhető szintterület-növelés mértékéig engedélyezhető.


    (7) Állandó és időszakos vízfolyások menti területek beépítésének előfeltétele a felszíni vízfolyások, patakok mértékadó vízhozamra történő kiépítése, mederrendezése. A telkek beépítésének előfeltétele a terület vízrendezésének és csapadékvíz elvezetésének a megoldása


    (8) A közművesítés kötelező mértéke:

    a) A kertvárosias és falusias lakóterületeket, különleges területeket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

    b) A kisvárosi lakóterületeket teljes közművesítéssel kell ellátni.

    c) A településközponti vegyes, gazdasági és üdülő területeket teljes közművesítéssel kell ellátni.

    d) Ahol szennyvízcsatorna kiépül, kötelezően rá kell kötni. A szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. Ezeken a területeken a zárt rendszerű szennyvíztározót üzemen kívül kell helyezni, illetve új zárt rendszerű szennyvíztározóra engedélyt kiadni nem lehet.

    e) Amennyiben a szennyvízkezelés zárt rendszerű egyedi szennyvíztározóban történik, ennek üzembe helyezését a használatbavétel feltételeként kell meghatározni, és vízzáróságát hivatalos mérési dokumentumokkal, a vízzáróság próbájával kell igazolni.

    f) Az egyes építési övezetekben a belterületen és a beépítésre szánt területen használatbavételi engedélyt kiadni csak az előírt közműhálózat kiépítése, vagy az azokat pótló berendezések megléte esetén lehet.


    g)   A repülőtér területén a vízellátást közüzemi vezetékes, vagy helyi vízbázissal, az energia-ellátást közüzemi, vagy azzal környezetvédelmi szempontból legalább egyenértékű módon kell megoldani.


    (9) Az úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat kiépítése, melynek megvalósítása az átadó tulajdonosnak, vagy jogutódjának kötelezettsége.


    (10) Valamennyi övezetben elhelyezhetők:

    a) A nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között;

    b) Köztárgyak;

    c) A kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények;

    d) A honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak,

    e) A nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.


    III. Fejezet

    Építéshatósági eljárások kiegészítő szabályai


    9. §.

    Építéshatósági eljárások kiegészítő szabályai általános esetekben


    (1) Közterületen állandó használatú kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó tevékenység céljára épület, pavilon nem létesíthető, kivéve ha azt a Képviselőtestület külön rendeletben szabályozza. A közterületen elhelyezni kívánt pavilonra és egyéb építményre építési engedélyt kell kérni.


    (2) Állattartó épület építése az egyes építési övezeteken belül a Képviselőtestület által meghatározott állattartási rendelete alapján engedélyezhető. Mindenféle állattartó épület esetében a zárt rendszerű, a környezetszennyezést megakadályozó szilárd és hígtrágya tárolást kötelezően elő kell írni. Trágya, trágyalé közcsatornába nem vezethető.


    (3) Ahol az érvényben lévő magasabb szintű rendelet szerint telekalakítási tervet kell készíteni, a tervet beépítési javaslattal is ki kell egészíteni. A telekalakítási tervet az engedélyezési eljárás során építéshatósági egyeztetés után a Képviselőtestület hagyja jóvá, a jóváhagyást követően a HÉSZ mellékletei közé kell emelni.


    (4) A repülőtér teljes területe régészeti érdekű terület.


    (5)  Régészeti érdekű területről régészeti emlékek csak feltárás keretében mozdíthatók el. A területen 30 cm-t meghaladó földmunkával járó beruházások csak állapotfelmérést követően végezhetőek.


    (6)  A település M3 autópálya és 3. sz forgalmi út közötti külterületén a 7,5 m-nél magasabb épületek, építmények építési engedélyezési eljárásába a légügyi hatóságot be kell vonni. Engedély csak a légügyi hatóság hozzájárulásával adható ki.


    10. §.

    Tervek véleményezése


    Tervtanács véleményezése


    Az építéshatósági eljárás során a magasabb rendű jogszabályokban előírt illetékes Tervtanács véleményezése szükséges.


    11. §.

    Az illeszkedés szabályainak alkalmazása


    Az illeszkedés szabályainak alkalmazásával kell eljárni minden olyan esetben, amikor a HÉSZ és a Szabályozási terv nem ad egyértelmű szabályozást.


    IV. Fejezet

    Területfelhasználási egységek övezeti szabályozása


    BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK


    12. §.

    Az övezeti jelek értelmezése


    (1) Az övezeti jeleket a 3. sz. melléklet tartalmazza.


    (2) A területfelhasználás kategóriájának meghatározásánál a 4. és 5. §.-ban meghatározott jeleket kell alkalmazni.


    13. §.

    A területfelhasználási egységek szintterület sűrűsége


    (1) A nagyközség területén az egyes területfelhasználási egységek esetén betartandó maximális szintterület sűrűségi mutatók értéke:


    Jel

    Területfelhasználás egység

    Szintterület sűrűség

    Lk

    Kisvárosias lakóterület

    1,5

    Lf

    Falusias lakóterület

    0,5

    Vt

    Településközponti vegyes terület

    2,4

    Gksz

    Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület

    2,0

    Gip

    Ipari gazdasági terület

    1,5

    K

    Különleges

    2,0



    14. §.

    Az egyes területfelhasználási egységekre vonatkozó általános előírások


    (1) Építési telken és területen épület, építmény csak akkor helyezhető el, ha:

    a) az építmény, továbbá a szomszédos ingatlanok és építmények rendeltetésszerű és biztonságos használata biztosított,

    b) személy- és közszolgálati járművek (tűzoltó, mentő, stb.) által megközelíthető,

    c) a rendeltetésszerű használathoz szükséges – energia, ivóvíz – (szükség esetén technológiai víz) ellátás biztosítható és használatával az ellátó rendszer működésében zavart nem okoz,

    d) a keletkező szennyvíz ártalommentes elvezetése vagy elhelyezése, és a telek, ill. az épület csapadékvíz elvezetése biztonságosan megoldható,



    (2) Azokon a területeken, ahol az építés feltételei nem biztosítottak, építési munka csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre állását követően engedélyezhető, végezhető. Kivétel az előközművesítés, melyet elegendő a használatbavételi engedély kiadásának időpontjáig biztosítani.


    (3) Az építési telken belül a telek beépített területébe be nem számítandóan az alábbi mellék funkciójú építmények helyezhetők el, a biztonságos gépjárművel való beközlekedés biztosítása – 3 m széles bejáró – megtartása mellett.


    a) előkertben:

    aa) közmű csatlakozási műtárgy

    ab) hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es külső magassággal)

    ac) kirakatszekrény (legfeljebb 0,50 m-es külső szélességgel, és 1,5 méteres külső magassággal)


    b) oldalkertben:

    ba) közmű csatlakozási műtárgy

    bb) hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es külső magassággal)

    bc) kirakatszekrény (legfeljebb 0,50 m-es külső szélességgel, és 1,5 méteres külső magassággal)

    bd) kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

    be) napkollektor

    bf) kerti épített tűzrakó hely, lugas,

    bg) kerti szabadlépcső és lejtő,


    c) hátsókertben:

    ca) közmű csatlakozási műtárgy,

    cb) hulladéktartály tároló (legfeljebb 2,00 m-es külső magassággal),

    cc) kirakatszekrény (legfeljebb 0,50 m-es külső szélességgel, és 1,5 méteres külső magassággal)

    cd) kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

    ce) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

    cf) kerti épített tűzrakó hely, lugas,

    cg) kerti szabadlépcső és lejtő,

    ch) kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedőkerti épített tűzrakó hely, ci) lugas, háztartási célú kemence

    cj) kerti tető, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,


    (4) Terepszint alatti építmény – a közművek és közműépítmények kivételével – a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósítása mellett engedélyezhető. Amennyiben a terepszint alatti építmény, vagy épületrész terepszinttől számított magassága az 1,0 métert meghaladja, úgy a beépítettség mértékének megállapításakor és az építménymagasság számításánál figyelembe kell venni. Kivételt képeznek a már meglévő picék, valamint esetleges technológiai berendezések, ezek felújítása, rendeltetésének megváltoztatása és a telekhatáron belüli területi bővítése engedélyezhető.


    (5) Az építési telken a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi mellék funkciójú építmények helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:

    a) jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló

    b) a háztartással, lakófunkcióval kapcsolatosan

    ba) nyári konyha, mosókonyha, szárító

    bb) tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.)

    bc) az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, külön önkormányzati rendeletben megadott feltételek teljesítése esetén

    bd) kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet

    be) fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház)

    bf) pince, pincefelépítmény.

    c) előkertben melléképület, pavilon nem helyezhető el.


    (6) A község belterületén egy önálló adótorony létesíthető.


    (7) Az épületek és építmények rendeltetésszerű használatához szükséges parkolószámot az OTÉK előírásainak megfelelően telken belül kell biztosítani. Ha az építmény elhelyezésének feltétele az OTÉK szerint előírt parkoló szám kialakítása, és erre részben vagy egészben saját telken belül nincs lehetőség, akkor az erre megalkotott külön önkormányzati rendelet, ill. az építtető és az önkormányzat között létrejött megállapodás szerint kell eljárni.



    (8) A közös udvar magánútnak tekintendő, amennyiben a szolgalmi jog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerül, így a róla megközelíthető telkek építési teleknek minősülnek a közterületi megközelítés vonatkozásában. Abban az esetben, amikor a közterületi kapcsolat kapualjon keresztül történik, úgy a kapualj alatti terület is a magánút részét képezheti.


    (9) A maximális építménymagasság az utcai épületrésznél az utcaképbe illeszkedően a kialakult, szomszédos épületek magasságához kell, hogy illeszkedjen. Az illeszkedés szabályait konzultációt követően az építésügyi hatóság állapítja meg.


    15. §.

    Építési hely, az épület elhelyezése az építési helyen belül


    (1) Előkertek

    a) Az előkertek méretét a szabályozási terv szerint kell meghatározni. A szabályozási terven az alábbi jelölés használatos:

    EK: kötelezően megtartandó minimális előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel.

    b) Ha a szabályozási terv nem rendelkezik az előkert méretéről, akkor az illeszkedés szabályait kell alkalmazni.



    (2) Oldalkertek

    Az oldalkertek minimális méretének meghatározása az OTÉK-ban meghatározott méret.


    (3) Építési vonal

    a) Az építési vonalat - ha a szabályozási terv másképp nem rendelkezik – az alábbiak szerint kell meghatározni:

    aa) Új beépítéseknél az előkert mérete egyben az építési vonalat is jelöli.

    ab) Kialakult beépítések esetében az építési vonalat az illeszkedés szabályai szerint kell megállapítani.


    ac) A repülőtér területén az előkert mérete nem jelöli egyben az építési vonalat is.


    16. §.

    A kialakult állapot értelmezése


    (1) Az egyes építési övezetekben megadott övezési előírások az újonnan kialakított telkekre, és újonnan létesített épületekre, funkciókra vonatkoznak.


    (2) Kialakult telek akkor is beépíthető, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület a minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel meg, de azon épület a szükséges telepítési távolságok (OTÉK és HÉSZ 17. §.), valamint a sajátos övezeti előírások) betartásával elhelyezhető.


    (3) Amennyiben az oldalhatáron álló új beépítésű épület megépítését a szomszéd telken lévő meglévő épület akadályozná, az új épület a HÉSZ 17. §. előírásai alapján építhető.


    (4) Abban az esetben, ha meglévő épület kialakult építmény és homlokzatmagassága nagyobb, mint az övezeti szabályozásban megadott építménymagasság értéke úgy megtartható.


    (5) Kisvárosias, hagyományos beépítésű egyedi telkes, kertvárosias, falusias lakóterületen és településközponti vegyes területen belül lévő azon telkek, melyeket legalább két oldalról utca, közterület határol (sarok vagy átmenő telek) akkor is megoszthatóak, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület értéke nem tartható, de az alakítandó és megmaradó telek legalább 350 m2 területű.


    (6) Saroktelek és átmenő telek esetében a megengedett legnagyobb beépítettségi mérték növelhető az alábbiak szerint a kötelező egyéb övezeti szabályok megtartása mellett:

    a) Zártsorú beépítés esetén 10%-kal, de a beépítés mértéke nem haladhatja meg a 80%-ot;

    b) Átmenő telek esetében, amennyiben mindkét utca felé főépület épül, a beépítettség mértéke 5%-kal növelhető.


    17. §.

    Az épületek kialakítására vonatkozó általános előírások


    (1) Műemléki környezetben, műemléki jelentőségű, meglévő és később kijelölendő helyi értékvédelmi területen álló és a helyi védelem alá vont épületen, valamint a hozzá tartozó ingatlanon 1 m2 felületet meghaladó reklámtábla vagy reklám célt szolgáló homlokzatfestés és fényreklám nem helyezhető el.


    (2) Az elhelyezni kívánt reklám több elemből állhat, azonban ezt az illetékes szakhatóságokkal jóvá kell hagyatni.


    (3) Védelem alatt álló területen vagy védett épületek esetében nem helyezhető el utcai homlokzatfelületen klíma berendezés kültéri egysége.


    (4) Saroktelken az előkertek által meghatározott építési vonalra csak „sarokház” épülhet, az utcák felé egyenrangú homlokzatokkal.


    (5) Fém kémény csak körbefalazva helyezhető el.


    (6) Szabadlépcső csak legfeljebb 1,50 m szintkülönbségig alkalmazható.


    (7) Közterület felé a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető sem egyedi, sem összefogott formában, sem szabad oldalfalakkal, sem tetőhéjalással fedett formában. Helyette a homlokzat 1/3-ad részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény (melynek minimális szélessége 3,0 m) megjelenhet megszakított, vagy végigfutó tetőpárkánnyal. Fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.


    (8) Közterület fölé zárt épületrész 60 cm-nél nagyobb mélységben nem nyúlhat ki, csak a közterület tulajdonosának és az önkormányzatnak a külön hozzájárulásával.


    (9) Közterület fölé nyitott épületrész (erkély, oldalfolyosó, előtető, eresz, stb.) 60 cm fölött csak abban az esetben nyúlhat, ha az a közterület rendeltetésszerű és biztonságos használatát, az esetleges légvezetékek biztonsági zónáját valamint a közterületi fák, növényzet lombozatát, állagát nem veszélyezteti.


    (10) Közterület fölött átívelő, a szemközti ingatlanokat, illetve épületeket összekötő híd, épület építése és reklám elhelyezése, csak a szabványos közúti űrszelvény biztosítása mellett, és az önkormányzat valamint a szakhatóságok egyedi hozzájárulásával lehetséges.


    (11) Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető, melyen belül galéria szint létesíthető.


    LAKÓTERÜLETEK

    18. §.

    Lakóterületek általános előírásai


    (1) A település egyedi telkes lakóövezeti területein az épületek az alábbiak figyelembe vételével kerülhetnek elhelyezésre:

    a) A szabályozási terv alapján előírt építési helyen belül a megengedett legnagyobb beépítettség mértékének megfelelő nagyságú telekterület építhető be, de ez az érték nem lehet több, mint 1500 m2, kivéve ha a telek övezeti szabályozása a telken belül több önálló főépület építését is megengedi.

    b) Az utcai telekhatártól számított 40 méteren túli telekrész – amennyiben a Szabályozási terv másképp nem rendelkezik - egyik lakóövezetben sem építhető be. Nyeles telek esetében a beépített hátsó telek minimum 5 m-es előkertjét a nyél nélküli telekrészhez viszonyítva kell kijelölni.


    (2) Falusias lakóterületeken belül a minimális telekterület, vagy annál kisebb telekterület esetében csak egy lakóépület építhető (melléképület csak a lakóépülettel egybeépítve).


    (3) Lakóterületen belül az egyes területfelhasználási kategóriáknak megfelelően az alábbi legkisebb telekszélességi méretet kell alkalmazni újonnan alakítandó telkek esetében:

    a) Kisvárosi lakóterület esetében:             14 m

    b) Falusias lakóterület esetében:               16 m


    19. §.

    Kisvárosias lakóterületek (Lk)


    (1) A kisvárosias lakóterületeken a lakóépületeken kívül az alábbi létesítmények helyezhetők el:

    a) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épületek,

    b) oktatási, egyházi, szociális és egészségügyi építmények,

    c) sportépítmények, játszótér,

    d) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény.


    (2) A kisvárosias lakóterületen belül nem helyezhetők el a következő létesítmények:

    a) üzemanyagtöltő állomás,

    b) 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek illetve az ezeket szállító járművek számára parkoló terület és garázs,

    c) fólia-sátor.


    (3) Az övezeten belüli garázsokat egységes építészeti kialakítás mellett csoportosan is el lehet helyezni.


    (4) A meglévő, egységesen beépített, azonos építészeti karakterű lakóterületeken a tervezett bővítéseket, átalakításokat, előtető és melléképület építéseket csak a kialakult építészeti karakterhez illeszkedve lehet végezni.


    (5) A kialakítható kisvárosias lakóterület telkeire, beépítettségére és használatára vonatkozó övezeti jellemzőket és előírásokat a 3. sz. melléklet tartalmazza.


    20. §.

    Falusias lakóterületek (Lf)


    (1) A falusias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók:

    a) 1 lakóépület építhető, melyben legfeljebb 2 önálló rendeltetési egység (lakás) helyezhető el.

    b) Mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény – max. 100 m2 alapterülettel.

    c) Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület.

    d) Kézműipari építmény.

    e) Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.

    f) Sportépítmény.

    g) Termelő kertészeti építmények.


    (2) A falusias lakóterületen belül nem helyezhető el:

    a) üzemanyagtöltő állomás,

    b) 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek illetve az ezeket szállító járművek számára parkoló terület és garázs.


    (3) A lakóépületeket, a lakófunkciót kiegészítő épületeket, és az egyéb épületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a falusias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértékeket betartja.


    (4) A kialakítható falusias lakóterület telkeire, beépítettségére és használatára vonatkozó övezeti jellemzőket és előírásokat a 3. sz. melléklet tartalmazza.


    VEGYES TERÜLETEK


    21. §.

    Településközponti vegyes területek (Vt)


    (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, melyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.


    (2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

    a) lakóépület,

    b) igazgatási épület,

    c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

    d) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,

    e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

    f) sportépítmény,

    g) parkolóház.


    (3) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el:

    a) üzemanyagtöltő állomás,

    b) zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,

    c) fólia-sátor,

    d) 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek illetve az ezeket szállító járművek számára parkoló terület és garázs.


    (4) Az övezeten belül garázsokat önálló építményként nem lehet elhelyezni.


    (5) A kialakítható településközponti vegyes terület telkeire, beépítettségére és használatára vonatkozó övezeti jellemzőket és előírásokat a 3. sz. melléklet tartalmazza.


    GAZDASÁGI TERÜLETEK

    22. §.

    Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz)


    (1) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

    a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület;

    b) gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások;

    c) igazgatási és egyéb irodaépület;

    d) sportépítmény;

    e)üzemanyagtöltő.


    (2) A kereskedelmi, szolgáltató területen kivételesen elhelyezhető:

    a) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;

    b) egyéb közösségi szórakoztató épület.


    (3) A részben meglévő, illetve tervezett Gksz övezetekben a telekalakítást elősegítő telekalakítási, telekrendezési tervet kell készíteni.


    (4) Azokon a Gksz övezeteken belül, ahol a területi besorolás lakóterületből változik gazdasági övezetté, az önálló lakófunkció megmaradhat, de új lakófunkció nem engedélyezhető, csak szolgálati lakásként. Legfeljebb két szolgálati lakás létesíthető.


    (5) A kialakítható kereskedelmi- szolgáltató gazdasági terület telkeire, beépítettségére és használatára vonatkozó övezeti jellemzőket és előírásokat a 3. sz. melléklet tartalmazza.


    23. §.

    Ipari területek (Gip)


    (1) A település területén jelentős mértékű zavaró hatású gazdasági terület nem jelölhető ki.



    (2) Az ipari területek funkcionális besorolása:

    a) Gip-1

    Ipari terület, mely elsősorban a környezetére kis mértékben zavaró hatású ipari létesítmények, ill. az energiaszolgáltatást és a településgazdálkodás építményeinek elhelyezésére szolgál. Az egyéb iparterületen belül az azt kiszolgáló építmények helyezhetők el.

    b) Gip-2

    Környezetbarát iparterület a nem zavaró hatású, elsősorban könnyűipari gazdasági tevékenységhez szükséges építmények, épületek elhelyezésére, jelentős zöldterületi környezetbe helyezéssel. Környezetvédelmi határértékei a lakóterületekével egyezik meg.

    c) Gip-mg

    Mezőgazdasági jellegű iparterület, mely elsősorban az állattenyésztéssel és az élelmiszeriparral kapcsolatos ipari tevékenységek elhelyezésére szolgál. Egyes esetekben a funkcióval járó egyedi védőtávolságokat kell kijelölni, ahol csak védőerdő létesíthető.


    (3) A Gip-1 és a Gip-2 övezetben kivételesen elhelyezhető:

    a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó - és a személyzet számára szolgáló lakások,

    oktatási, egészségügyi, szociális épületek.


    (4) Az ipari területek övezetében a technológiához kapcsolódó környezetvédelmi berendezéseket meg kell valósítani. A kötelező védőfásítás megvalósítását az engedélyezés során kell elrendelni.


    (5) Az iparterületeken az egyes részterületek várható zaj és rezgéshelyzetének minősítése csak részletes elemzés során tehető meg, ezért minden esetben zajkibocsátási határértékek megállapítását kell kérni az illetékes hatóságtól.


    (6) A kialakítható ipari-gazdasági terület telkeire, beépítettségére és használatára vonatkozó övezeti jellemzőket és előírásokat a 3. sz. melléklet tartalmazza.


    24. §.

    Különleges területek (K)


    (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük külső hatásaitól is védelmet igényelnek.


    (2) A nagy zöldfelülettel rendelkező, rögzített intézményfunkciójú területeken csak az övezeti és szabályozási terven jelölt intézmények és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.



    (3) Különleges területek lehetnek:

    Repülőtér területe                                                        – jele: K/rep;

    Temető területe                                                            – jele: K/te;

    Kegyeleti park területe                                                 – jele: K/kegy;

    Bányaterület                                                                – jele: K/ba;

    Sportpálya területe                                                      – jele K/sp


    (4) Repülőtér területe – K/rep


    a)   Az országos kereskedelmi repülőtérnek minősítendő repülőtér szabályozás előírásai:


    Sajátos hasz­nálat szerint


    Építési övezet jele

    Be­építési mód

    Kialakítható leg­kisebb

    telek­terület m2

    Telekre vonatkozó legnagyobb

    megengedett

    Leg­kisebb meg­enge­dett

    zöldfelület (%)

    Be­épí­tettség (%)

    Építmény magasság (m)

    Szint­területi mutató

    Minimális-

     telekszélesség (m)

    Minimális-

     telekmélység (m)

    különleges, repülő­téri terület

    K/rep

    Szaba­don­álló

    5000

    40

    30

    2,0

    -

    -

    40



    b)   Az építménymagasságot a terület egyes részein a légügyi hatóság korlátozhatja.


    c)  Az övezetben elhelyezhető épületek, funkciók:

    ca) A repülőtér üzemeléséhez és üzemeltetetéséhez szükséges épületek;

    cb) Mindenfajta – a repülőtér üzemelésével összeegyeztethető - gazdasági tevékenységi célú épületek, amely a környezetére nem gyakorol jogszabályban meghatározott határérték feletti terhelést;

    cc) Szolgálati lakások;

    cd) Parkolóház, üzemanyagtöltő állomás;

    ce) A repülőtérhez kapcsolódó oktatási épületek;

    cf) A repülőtér üzemeltetéséhez kapcsolódó egészségügyi funkció elhelyezésére szolgáló épületek.


    d) Az övezetben kivételesen elhelyezhető épületek, funkciók:

    da) Egyéb közösségi szórakoztató épület.


    e) Az övezetben nem helyezhető el:

    ea) Lakás;

    eb) Üdülő, hétvégi ház;

    ec) Állattartó épület;

    ed) A reptérhez nem kapcsolódó egészségügyi, nevelési, oktatási intézmény;

    ee) Szociális otthon, pihenő, alkotó célú intézmény.


    f) A 9,0 m építménymagasságnál magasabb épületeket lapostetővel, vagy legfeljebb 20°-os nyeregtetővel, ill. félnyeregtetővel kell fedni. A 9,0 m-nél alacsonyabb építménymagasságú épületek max. 40°-os nyeregtetővel, ill. félnyeregtetővel fedhetők.


    Temető területe – K/te


    (5) A temetőterületen a temetéssel összefüggő építményeken kívül csak a szertartáshoz kapcsolódó kiszolgáló, ravatalozó és egyházi épület építhetők, melyek építménymagassága nem haladhatja meg a 6,0 m-t.


    (6) A temető telkén belül, a telekhatár mentét legalább 10 m széles, fásított védőterületet kell kialakítani és többszintes növényzettel betelepíteni, amennyiben erre elegendő hely biztosítható, illetve tájképvédelmi érdekeket nem sért.


    Kegyeletei park területe – K/kegy


    (7) A kegyeleti park területén a terület fenntartáshoz, a kegyeleti védelemhez szükséges tevékenységek végezhetők, a kialakult beépítettség fenntartható, de új épület nem létesíthető.


    Bányaterületek – K/ba


    (8) Minden bánya rekultivációja természetközeli, ill. természeti állapotok visszaállításával történjen (mérnökgeológiai módszerek, növénytelepítés, gyepesítés, erdősítés).


    (9) A rekultiváció, illetve a helyreállítás elsődleges célja az erózió csökkentése, oly módon, hogy elősegítse a természetesen lezajló regenerálódási folyamatokat, a várható (már megkezdődött) spontán szukcessziót katalizálja, ennek megfelelően a beavatkozás inkább kezelés jellegű legyen (főként biztonságtechnikai intézkedések, vízrendezés, talajréteg kialakítása, esetleg erózió elleni növénytelepítés stb.).


    (10) A bánya újrahasznosítása, tájrendezése előtt ökológiai értékvizsgálatot kell végezni, hogy a roncsolt területen kialakultak-e védelemre érdemes élőhelyek. Amennyiben kialakultak értékes élőhelyek, erről az illetékes Nemzeti Park Igazgatóságot értesíteni kell, és a további munkálatokat csak az illetékes természetvédelmi hatóság egyetértésével lehet folytatni.


    Sportterület – K/sp


    (11) A sportterületen sportépítmények, ezek kiszolgáló létesítményei, a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó létesítmények helyezhetők el. A parkolást és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell.


    (12) A kialakítható különleges terület telkeire, beépítettségére és használatára vonatkozó övezeti jellemzőket és előírásokat a 3. sz. melléklet tartalmazza.



    BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

    25. §.

    Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata


    (1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a Szabályozási Tervek határozzák meg.


    (2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.


    (3) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos és az önkormányzat hozzájárulása szükséges.


    (4) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.


    (5) A település közterületein elhelyezhető és engedélyezhető létesítmények és a rendeltetéstől eltérő használatok:

    a) hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,

    b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,

    c) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),

    d) szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése,

    e) távbeszélő fülke elhelyezése,

    f) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag-tárolás,

    g) zöldfelületek, fasorok,

    h) közművek felépítményei,

    i) egyéb, az Önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.


    (6) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, - esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó - külön rendeletben szabályozza.


    (7) Az építési telkek közművesítését közterületről vagy közforgalom számára átadott magánútról kell megoldani.


    (8) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását is.


    (9) Biztosítani szükséges minden parkolóban legalább egy kerekesszékkel is igénybe vehető (méreteiben nagyobb) gépkocsi parkoló létesítését, melyet kizárólagos használatot biztosító tábla jelezzen


    26. §.

    Közlekedési és közmű területek (KÖ)


    (1) A település közlekedési területei a terven szabályozási vonalak által meghatározott közterületek, melyek közlekedési és közműlétesítmények elhelyezésére szolgálnak.


    (2) A közlekedési és közműelhelyezésére szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a közterületi parkolók, járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, a közmű rendszerek és környezetvédelmi létesítmények, továbbá a közművek és hírközlés - kivétel a toronyjellegű - építményeinek elhelyezésére szolgál.


    (3) A terv szerinti közlekedési és közműterületen csak az OTÉK 26. § (3) bekezdés 1. pontja szerinti építmények helyezhetők el.


    (4) Tájképvédelmi övezetben új közutak létesítésénél az utak mentén zöldfolyosóként funkcionáló növénytelepítést is ki kell alakítani.


    27.§

    Közlekedési területek



    (1) A közlekedési területek övezeti besorolása a tervben:

    a) Köu – közutak területe

    b) Kök – kötöttpályás közlekedési terület - vasúti pálya területe


    (2) A település közúti közlekedési területeinek besorolása:

    a) Országos főút – Köu/1

    b) Országos mellékút (települési főút) – Köu/2

    c) Települési gyűjtőút - Köu/3

    d) Kiszolgáló út - Köu/4

    e) Kiemelt külterületi kiszolgáló út – Köu/5

    f) Vegyes használatú út - Köu/6 (Gyalogos és korlátozott kiszolgáló forgalom számára fenntartott, díszburkolattal fedett, növényzettel és utcabútorokkal, köztéri műalkotásokkal.)

    g) Kerékpár út – Köu/7

    h) Gyalogút – Köu/8

    i) Parkoló – Köu/p

    j) Vasútvonal és vasútállomás – Kök


    (3) A közlekedési építmények számára építési telket kell kialakítani.


    (4) A meglévő és tervezett belterületi utakat tűzvédelmi, tűzoltási és környezetvédelmi szempontok miatt szilárd burkolattal kell ellátni.


    (5) Közlekedési területen a műszaki létesítményeken (útpálya, biztonsági berendezések, stb.)  túl

    a) az utazóközönséget ellátó épületek (kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek)

    b) egyéb közlekedési és az utazóközönséget kiszolgáló építmények (pl. váróhelyiség, esőbeálló, forgalomirányító-helyiség, igazgatási épület, a közlekedésben dolgozók szociális helyiségei, stb.)

    c) külön önkormányzati rendeleti szabályozás szerint - a szakági előírások betartásával - reklámok is elhelyezhetők.


    (6) A vasúti közlekedés céljára kijelölt területen csak az országos közforgalmi vasúti, ill. az ahhoz kapcsolódó építmények, berendezések, valamint az utazóközönséget kiszolgáló létesítmények (vendéglátás, kereskedelem, váróterem stb.) építményei helyezhetők el.


    (7) Az országos főutak, közlekedési létesítmények és az országos vasutak védőtávolságával érintett telkek esetében a védőtávolságba eső területsávjában építkezés csak a szakági előírások által korlátozott formában, külön szakhatósági hozzájárulással engedélyezhető. Az övezet védőtávolságon kívüli területeit a korlátozás nem érinti.


    (8) A kialakítható közlekedési területekre vonatkozó övezeti jellemzőket és előírásokat a 6. sz. melléklet tartalmazza.


    28.§

    Közmű területek


    (1) A település területén minden beépítésre szánt övezetben biztosítani kell a teljes közmű-vesítettséget a távhőellátás kivételével. A közművesítés az építmény használatának feltétele.


    (2) A közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati előírásokat, szabványokat figyelembe kell venni. A meglevő és a tervezett vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamos energia ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben, - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetének helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. A szolgalmi jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.


    (3) Az előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.


    (4) A területen a víziközmű kiépítés mértéke:

    a) A vezetékes ivó-, használati- és tűzoltóvíz-ellátás kiépítése és üzemképes állapotban tartása a területfelhasználás feltétele. Az ivóvízhálózat körvezetéki rendszerében épüljön ki. A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők.

    b) A csatlakozó és házi bekötővezetékek ingatlanonként elkülönítve épüljenek. A fogyasztásmérők ingatlanon belül az Üzemeltető előírásai szerint valósítandók meg.

    c) A szennyvízelvezetés a csapadékvíz elvezetésétől függetlenül elválasztott rendszerben ingatlanonkénti bekötésekkel valósítható meg.

    d) A csapadékvíz-elvezetés nyílt rendszerű csapadékcsatornával indokolt esetben zárt rendszerű csapadékcsatornával épüljön ki.

    e) Ahol a szennyvízcsatorna kiépült az ingatlanokat kötelezően rá kell kötni.


    (5) A közművek építéséről, átépítéséről és kiváltásáról az utak építése előtt kell gondoskodni.


    (6) A közműépítés számára szükséges felépítményeket a terven kialakított építési területen kell megvalósítani.


    (7) A védett területeken a közművezetékeket föld alatt kell vezetni, a műemléki környezeten belül a légvezetékeket meg kell szüntetni.


    (8) Bármilyen okból feleslegessé vált közműhálózatot, közműlétesítményt el kell bontani. Funkciót vesztett vezeték lehetőség szerint eltávolítandó a földből.


    (9) A településen az ingatlan-nyilvántartásban árokként jelölt területet vízgazdálkodási területnek kell tekinteni. Az árokként jelölt területet érintő bármilyen tevékenység csak az illetékes hatóság hozzájárulásával engedélyezhető. Igény esetén - ha az árok a felszíni vízrendezésben már szerepet nem tölt be - az árokként történő jelölése felülvizsgálható és a hatóság által jóváhagyott engedéllyel az ingatlan-nyilvántartásból történő törlését a Polgármesteri Hivatal kezdeményezheti.


    (10) A közművek építéséről, átépítéséről és kiváltásáról az utak építése előtt kell gondoskodni. A közműépítés számára szükséges felépítményeket a terven kialakított építési területen kell megvalósítani.


    (11) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjain belül építményt elhelyezni csak a terv előírásainak megfelelően szabad.


    29. §.

    Zöldterületek (Z)


    (1) A zöldterületnek az állandóan növényzettel fedett közterületek minősülnek. A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.


    (2) Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése csak kertépítészeti kiviteli terv alapján történhet. A zöldterületek karbantartásáról a települési önkormányzat gondoskodik.


    (3) A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.


    (4) Zöldterületek kialakításánál a növények telepítésére vonatkozó telepítési távolságokat a 8. sz. melléklet és egyéb vonatkozó jogszabályok szerint be kell tartani.


    (5) A zöldterületek funkcionális besorolása a tervben:

    Közpark – Z/kp

    Közkert – Z/kk


    30.§

    Közpark


    (1) Az övezet területén elhelyezhetők:

    a) a pihenés és testedzés építményei (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.),

    b) a vendéglátás, az idegenforgalom építményei (a szálláshelyek kivételével),

    c) az ismeretterjesztés építményei,

    d) Parkberendezés, közterületi bútorok.






    (2) Az övezetben az épületek által elfoglalt beépített terület a közpark területének legfeljebb 2%-a lehet. A közhasználat elől elzárt terület nem haladhatja meg a 10%-ot.


    (3) Önálló építménnyel bíró reklámok az övezetben nem helyezhetők el.


    31. §

    Közkert


    (1) Az övezetben épület nem helyezhető el.



    (2) Az alövezetben elhelyezhető:

    a) A pihenést és testedzést szolgáló műtárgy (pl. játszótér, pihenőhely stb.),

    b) Sétaút (max. 1,5 m széles),

    c) Pihenőpad,

    d) Hulladékgyűjtő edény,

    e) Növénykazetta.


    32. §.

    Erdőterületek (E)


    (1) A település területén az erdőterületek az erdő elsődleges rendeltetése szerint:

    Ev – védelmi célú erdő (védő, ill. védett erdő)

    Ev/e – védelmi célú erdő, másodlagosan egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetéssel.


    (2) Nemesnyárasok, akácosok, fekete és erdei fenyvesek, ill. egyéb tájidegen faültetvények fafaj-cseréjét fokozatosan el kell végezni honos, természetközeli, vegyes állományú erdők kialakításával. Az erdőtelepítésnél, fenntartásnál a mozaikosságra kell törekedni. A monokultúrákat vegyes lombhullató társulások telepítésével lehet ellensúlyozni.


    (3) Az erdőterületen az övezeti előírások betartása mellett az erdészeti hatóságnál lefolytatott erdőterület igénybevételi eljárást követően az erdő rendeltetésének megfelelően elhelyezhető:

    a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű várakozóhelyek,

    közművek (szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),

    nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között),

    vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás) létesítményei,

    geodéziai, turisztikai jelek,

    köztárgyak,

    nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők (rendszeres ürítésüket meg kell szervezni),

    biztonsági okból szükséges őrházak és ezek melléképületei, melléképítményei,

    kutatás és az ismeretterjesztés építményei,

    vadgazdálkodás célját szolgáló létesítmények,

    termékvezeték és műtárgyai.


    (4) Tilos erdőterületen bármilyen szemetet és hulladékot elhelyezni.


    (5) Az övezetben önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.


    33.§

    Védelmi rendeltetésű erdő (Ev)


    (1) Védelmi rendeltetésű erdő besorolású a település teljes erdőállománya az alábbi okokból:

    Védett természeti területen,

    Természeti területen,

    Érzékeny természeti területen,

    Natura 2000 területen,

    Tájképvédelmi övezeten belül,

    Hullámtérben (nyílt ártérben),

    Vízbázis külső védőterületén,

    Lejtős, erózióval veszélyeztetett területen,

    Vízmosásban stb. helyezkedik el.




    (2) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.


    34. §.

    Védelmi rendeltetésű erdő másodlagosan egészségügyi-szociális,

    turisztikai rendeltetéssel (Ev/e)


    (1) Az alövezetben érvényesíteni kell a védelmi rendeltetésű erdőkre (Ev) vonatkozó előírásokat, emellett:

    a) A turisztikai, azaz közhasználatra szánt erdő területén közjóléti rendeltetésű műtárgyak és a rendeltetésszerű használathoz és fenntartáshoz szükséges műtárgyak helyezhetők el.

    b) Csak olyan – a természetvédelmi és erdészeti hatóság által engedélyezett – szabadidő eltöltését, sportolást, játékot, pihenést szolgáló létesítmények helyezhetők el, melyek az erdőt rendeltetése betöltésében károsan nem befolyásolják (pl.: erdei tornapálya, kerékpárút, turistaút, pihenőhely, esőbeálló, sétautak, sétányok; azonos stílusú, természetes anyagú parkbútorok (padok, hulladékgyűjtők)),

    c) Erdőterületen épületek, építmények, új funkciók elhelyezése csak az erdészeti hatóság jóváhagyásával történhet.


    35. §.

    Mezőgazdasági területek (M)

    Mezőgazdasági területek általános előírásai


    (1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.


    (2) A külterületi szabályozási terven mezőgazdasági rendeltetésű területként lehatárolt területek, ill. övezetek más területfelhasználási egységbe, ill. övezetbe csak a külterületi szabályozási terv módosításával sorolhatók át.


    (3) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik:

    – Általános mezőgazdasági terület

    Má/gy – gyep

    Má/sz – szántó

    Mkf– korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület

    Mkf/gy – Korlátozott funkciójú gyepterület


    (4) A mezőgazdasági rendeltetésű területen az alábbi építmények helyezhetők el:

    a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű-várakozó helyek,

    a kutatás és ismeretterjesztés építményei,

    közművek és közműpótlók (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),

    nyomvonal jellegű vezetékek, termékvezetékek és műtárgyai, a védőtávolság

    a távközlés létesítményei,

    a vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás) létesítményei,

    geodéziai jelek, köztárgyak,

    a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,

    nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,

    a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi és ellátó létesítmények,

    biztonsági okokból szükséges őrház,

    komposztáló telep és építményei


    (5) Ha az egyes alövezetekbe eső terület nem éri el az előírt minimálisan szükséges telekméreteket, akkor a terület nem építhető be.


    (6) A külterületi mezőgazdasági létesítményeknél keletkező hulladékok ártalmatlanításához szükséges műszaki feltételeket egyénileg kell biztosítani. A keletkező szennyvizek ártalmatlanítási lehetőségéről eseti vízügyi szakhatósági állásfoglalást kell beszerezni. Amennyiben a keletkező szennyvizeket egyénileg működtetett kisberendezéssel kell tisztítani, akkor a vízjogi engedélyektől függően a tisztított szennyvizet vagy a jelölt befogadóig kell eljuttatni. Tisztítatlan szennyvíz közvetlen szikkasztása tilos. Szippantott szennyvíz csak a kijelölt szennyvíztisztító-telepre szállítható.


    (7) A csatornahálózatba nem bekapcsolható mezőgazdasági területen bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik. Szippantott szennyvíz csak a kijelölt szennyvíztisztító-telepre szállítható.


    (8) A kerítés külterületen lábazat nélküli, fa vagy fém oszloprendszerű, áttört kapuzatú és kialakítású, a környező tájba semleges látvánnyal illeszkedő lehet. A kerítés építését kiváltó, cserjéből telepített határoló cserjesáv telepítését a hatósági engedélyezésnél előnyben kell részesíteni.


    (9) A település mezőgazdasági területeinek terven jelölt területei az érvényben lévő, magasabb szintű rendelet értelmében az Érzékeny természeti területek övezetébe tartoznak, ezért a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program célkitűzéseinek megfelelő, és az érzékeny természeti területek hasznosítását biztosító célprogramok szerint a tájkép és az élőhelyek védelmét, a természeti értékek, a biológiai sokféleség és a kultúrtörténeti értékek megóvását, a táj ökológiai és turisztikai potenciálját megőrző és azt növelő környezetkímélő mezőgazdasági termelési szerkezetet kell kialakítani.


    (10) Vízfolyások, tavak, tározók partján legalább 50 méter széles sávban a mezőgazdasági területek csak korlátozott funkciójúak lehetnek, ahol gazdasági épületek csak az illetékes szakhatóság engedélyével létesíthetők.


    (11) Az övezetben önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.


    (12) Az övezetben önálló reklámtábla, reklámépítmény csak az övezethez tartozó közutak területén helyezhető el.


    (13) Birtokközpont az OTÉK előírásai szerint létesíthető. A birtokközpont elsősorban lakóépület, könnyűipari és mezőgazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.




    (14) A birtokközpontot teljes közművesítéssel kell ellátni, és az egyes mezőgazdasági major területeken belül a technológiához kapcsolódó helyi környezetvédelmi berendezéseket meg kell valósítani. A lakóterületek felé kötelezően védőfásítást kell elrendelni.


    Általános mezőgazdasági területek – Má


    (15) Az általános mezőgazdasági területeken épületet elhelyezni az OTÉK előírásai alapján lehet.



    (16) Az Má övezetben jellemzően elhelyezhető építmények a mezőgazdasági termeléshez (növénytermesztés, feldolgozás, állattartás és feldolgozás) szükséges épületek (jellemzően állattartó épületek, terménytárolók, szárítók, gépjárműtároló)


    (17) Az övezetben birtokközpont kialakítható.


    (18) Az övezet az alábbi művelési ágú alövezetekre tagolódik:

    Szántó (Má/sz),

    Gyep (Má/gy)


    (19) Az mezsgyék közt található egyedi fákat, fasorokat meg kell őrizni. Őshonos fajokból külterületi utak mentén fasorok telepítése szükséges.


    Szántóterületek – Má/sz


    (20) A szántóterületeken művelési ág váltás esetén gyepesítés, vagy gyümölcsös telepítése engedélyezhető.



    (21) Amennyiben az OTÉK előírásainak megfelelően építmény elhelyezhető, az csak nyeregtetős, a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő gazdasági épület lehet. Ettől eltérni csak akkor lehet, ha azt a speciális és szükségszerű mezőgazdasági üzemi technológia azt feltétlenül szükségessé teszi.


    Gyepterületek – Má/gy


    (22) Amennyiben az OTÉK előírásainak megfelelően építmény elhelyezhető, az csak nyeregtetős, a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő lakó, ill. gazdasági épület lehet.


    Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület – Mákf


    (23) A korlátozott funkciójú mezőgazdasági területek:

    a) a természeti területek,

    b) a Natura 2000 hálózat,

    c) az Érzékeny Természeti Területek,

    d) a hullámtér, ill. nyílt ártér,

    e) a vízbázisok védőterülete,

    f) a vízfolyások menti 50 m széles sáv által érintett területeken kerültek kijelölésre.


    (24) Az övezetben a területeken az értékek védelme érdekében a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat, törvényeket be kell tartani.


    (25) Külterületen a vízfolyások partjától számított 50 méter széles védősávon belül épület nem helyezhető el, növényvédő-szerek, nitrogén alapú műtrágyák kihelyezését kerülni kell.


    (26) Az övezet területén bármely építmény csak akkor alakítható ki, ha az a táji-, természeti értéket nem károsítja.


    (27) Az építésre és területhasználatra vonatkozó előírások az alábbiak (az egyes alövezetekben ennél szigorúbb előírások is lehetnek):

    Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területen a mezőgazdasági termeléshez szükséges gazdasági épületek elhelyezhetők, ha a telek területe legalább 1,0 ha (homlokzatmagassága a 6 métert nem haladhatja meg és a terület beépítettsége nem lehet több mint 3%);

    lakóépület legalább 10 ha (100.000 m2) területű telekre építhető (homlokzatmagassága a 6 métert nem haladhatja meg. A lakóépület alapterülete a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg, ugyanakkor az épület alapterülete max. 200 m2 lehet).


    Korlátozott funkciójú gyepterület – Mákf/gy


    (28) Az övezet területén csak nyeregtetős, a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő, a gyepek fenntartását szolgáló legeltetéses állattartása, bemutató- és sportolási célú állattartás és szénatárolás építményei elhelyezhetők.


    (29) Építmények csak az 5 ha-nál nagyobb telken helyezhetők el. A telek beépítettsége nem lehet több 2%-nál.


    (30) Környezet-, táj- és természetvédelmi érdekből csak olyan mezőgazdasági tevékenység folytatható, amely a táji természeti értékeket, a felszíni és felszín alatti vizeket nem károsítja.


    36. §.

    Vízgazdálkodási területek (V)


    (1) A vízgazdálkodási területek övezeti besorolása:

    a) Vá/f – Folyóvíz medre és parti sávja

    b) Vá/á – Állóvíz medre és parti sávja (holtág, morotva, halastó)

    c) Vi/cs – Közcélú nyílt csatorna és árok medre és parti sávja, és vésztározó

    d) Vi /v– Időszakos vízmosások, árkok, vízjárta területek

    e) V/m – Vízbeszerzési és vízműterület



    (2) A területen csak a vízkárelhárítás célját szolgáló építmények, és a vízellátással kapcsolatos technológiai épületek helyezhetők el.


    (3) A vízgazdálkodási övezeteken, illetve árvízveszélyes területeken bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani csak építési engedély és az ahhoz tartozó vízjogi engedély alapján lehet.


    (4) A területen építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni, művelési ágat a vonatkozó rendelkezések előírásai szerint, valamint az alábbiak figyelembevételével, és csak úgy lehet, hogy a beavatkozás:

    a) a biztonságos felszíni vízelvezetést szolgálja, ill. ne veszélyeztesse,

    b) segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra visszatartását,

    c) biztosítsa a meglévő élőhelyek védelmét és újak kialakulását,


    Vá/f - Folyóvíz medre és parti sávja


    (5) Minden vízfolyást ökológiai folyosóként kell kezelni. A vízfolyások, mint természetvédelmi értelemben vett ökológiai folyosók esetében az ökológiai folyosókra vonatkozó övezeti előírásokat kell betartani.



    (6) Az élővizek természetes mederalakulatait és az élővizeket kísérő természetes társulásokat a biológiai öntisztító-képesség fenntartása és a vízi élővilág sokféleségének megőrzése érdekében meg kell őrizni.


    (7) A település közigazgatási területét érintő vízfolyás(ok) mentén a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról magasabb szintű rendelet intézkedik.


    (8) A parti birtokosok sem évelő, sem évszakos növényeket nem telepíthetnek a szabályozási területre, nem foglalhatják el a patak medrét, rézsűjét, a földműveket (töltéseket) időszakosan sem kerti művelés céljából. Tilos az olyan növényzet ültetése, továbbá az olyan tevékenységek folytatása, amely a szakfeladatok ellátását akadályozza.


    (9) Ha a parti sáv rendeltetését és ennek megfelelő használatát, szükség szerinti igénybevételét nem akadályozza, illetőleg a meder állapotát nem veszélyezteti, az arra hatáskörrel rendelkező hatóság – a vízügyi hatóság hozzájárulásával – a parti sávban szántó vagy egyéb művelési ágnak megfelelő hasznosítást engedélyezhet. Preferálható a parti sávban a gyepsáv, ligetes gyep, erdősáv létesítése, illetve a meglévő természetközeli (fás, cserjés) növényzet megtartása.


    (10) Parti sávban épületet, építményt csak kivételesen – a vonatkozó magasabb szintű törvény, továbbá az OTÉK által meghatározott hatóság, valamint az illetékes vízügyi-, természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával – lehet elhelyezni. A partélt, illetve a 10 m-es fenntartási sávot érintő telekalakításhoz az illetékes szakhatósági hozzájárulását be kell szerezni.


    (11) Külterületen a természetes, illetve természetközeli vízfolyások mellett természetközeli élőhelyek megőrzése, helyreállítása szükséges az ökológiai folyosó kibővítése érdekében, amennyiben az mederfenntartási és árvízvédelmi feladatokat nem akadályoz. A vízfolyások menti természetes élőhelyek fenntartása, szakszerű kezelése, vágása az érintett telek tulajdonosának feladata.


    (12) A meder kísérő felületeként a településeken kívül legalább a meder természetes keresztmetszet háromszorosát elérő területet, folyók esetén a teljes hullámteret épületmentesen meg kell tartani az ökológiai rendszer fejleszthetősége érdekében.


    Vá/á - Állóvíz meder és parti sávja


    (13) Kiemelt figyelmet kell fordítani a jó vízminőség megőrzésére, javítására, ezért csak olyan hasznosítás engedélyezhető, amely a víz minőségére nincs káros hatással.


    (14) A vízfelület mellett mederfenntartási munkák folytatásához a mindenkori partélektől számított 6,0-6,0 m széles felvonulási terület biztosítása (parti sáv) szükséges. Ahol a kataszteri birtokhatár a partél közelében van, csak mobil kerítés építhető, amely szükség esetén árvédekezéskor elbontható. A fenntartási területre semmiféle építési engedély nem adható ki.


    (15) Külterületen a parti sávban (parttól számított 3-3 méterig) csak gyepgazdálkodás folytatható.



     V. Fejezet

    A települési környezet védelmének előírásai


    37. §.

    Általános előírások


    (1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy

    a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

    b) megelőzze a környezetszennyezést,

    c) kizárja a környezetkárosítást.


    (2) Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelem külön jogszabályokban megadott előírásait.


    (3) A települési környezetvédelem előírásai kiterjednek:

    a) a levegőtisztaság-védelem,

    b) a zaj és rezgés elleni védelem,

    c) a föld és vízvédelem,

    d) a hulladékgazdálkodás,

    e) a sugárzás,

    f) a természetvédelem,

    g) az épített környezet védelmének témaköreire, valamint

    h) az állattartással kapcsolatos előírásokra


    A KÖRNYYEZETVÉDELEM ELŐÍRÁSAI


    38. §.

    Levegőtisztaság-védelem


    (1) A település területének levegőtisztaság védelméről külön jogszabályokban, szakhatóságok által meghatározott határértékek betartásával kell gondoskodni.


    (2) A területen csak olyan építmények elhelyezésére és tevékenységek folytatására adható engedély, melyek során a területre vonatkozó technológiai kibocsátási határértékek teljesülnek.


    (3) A szállópor terhelés mérséklésére az utak vonalában zárt, nagy lombozatú fasorok telepítéséről legkésőbb az út felújítása, kiépítése során az út tulajdonosának, ill. kezelőjének kell gondoskodni.


    39. §.

    Zaj és rezgés elleni védelem előírásai



    (1) A belterületek zaj és rezgés elleni fokozott védelméről külön jogszabályokban, szakhatóságok által meghatározott határértékek betartásával kell gondoskodni.



    (2) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó rendelet szerinti határértéket nem haladja meg.


    (3) A település külterületén a zajgátló, illetve a tervezett zajgátló védőövezetekben

    a) figyelembe kell venni a „a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól” szóló 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet az egyes övezetekre előírt korlátozásait, tekintet nélkül arra, hogy ezek jóváhagyott, vagy tervezett övezetek.

    b) állattartó épület zajgátló védőövezetben, tervezett zajgátló védőövezetben nem helyezhető el.





    (4) A repülőtér tervezett zajgátló védőövezetét a 2. sz. melléklet jelöli.


    40. §.

    A föld védelme


    (1) A mezőgazdasági termőföldek minőségének megóvása, a termőképesség fenntartása, rendeltetésszerű használata a földtulajdonosok ill. használók kötelessége.


    (2) A termőföld védelméről magasabb szintű törvény rendelkezik. A termőföldön történő beruházások esetében a beruházó köteles a területileg illetékes Földhivatal földvédelmi hatósági engedélyét beszerezni. A beruházó köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről.


    (3) A kataszterezett, vagy később jegyzékbe vett Természetvédelmi és Természeti Területek, valamint a NATURA 2000 védett területei kezelési előírásairól az illetékes Nemzeti Park gondoskodik.


    (4) Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.


    (5) A volt bányaterületek, szeméttelepek területének rekultivációját úgy kell megoldani, hogy megfeleljen a külterületi szabályozási terven jelölt funkcióknak.


    41. §.

    A vizek védelme


    (1)  Fokozottan kell védeni a települést érintő vízfolyások vízminőségét. A felszíni és felszín alatti vizek minőségére, vízminőségi határértékére vonatkozóan a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit figyelembe kell venni.


    (2) A területfelhasználás és az építmények elhelyezése során biztosítani kell, hogy szennyeződés a vizekbe ne juthasson, továbbá a vizek mennyisége, minősége és szintje kedvezőtlenül meg ne változzon.


    (3) A mélyfekvésű területek csak nem szennyezett anyaggal tölthetők föl.


    42. §.

    Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás


    (1) A hulladék elhelyezéséről magasabb rendű jogszabályok intézkednek. A települési hulladék ellenőrzött és előírt módon szervezett gyűjtését és szállítását egyéb önkormányzati rendelet szabályozza.


    (2) A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos és átmeneti tárolásáról, elszállításáról, ártalmatlanításáról a hulladéktermelő gondoskodik magasabb rendű jogszabályok alapján. A területen működő létesítmények veszélyesnek minősülő hulladékaikat a szennyvízhálózatba nem bocsáthatják, kommunális szilárd hulladékkal együtt nem kezelhetik.


    (3) A település területén belül kommunális és egyéb hulladék csak zárt edényzetben tárolható elszállításig.


    43. §

    Környezetbiztonság


    (1)   A környezetbiztonság védelméről a vonatkozó, magasabb szintű jogszabályokban és szakhatóságok által meghatározott határértékek betartásával kell gondoskodni.


    44. §

    Sugárzásvédelem


    (1)   A sugárzásvédelemről magasabb rendű jogszabályok betartásával kell gondoskodni.


    45. §

    A természet értékeinek védelme


    (1) A természet védelméről magasabb rendű jogszabályok rendelkeznek.


       VI. Fejezet
       A táji- és a természeti környezet védelmének előírásai


    46. §.

    A táj- és a természet értékeinek védelme


    (1) A természeti értékek és az erdők védelméről szóló magasabb szintű jogszabályok előírásai betartandók.


    (2) A helyi művi-, táji- és természetvédelmi értékek védelmét az Önkormányzat külön helyi értékvédelmi rendelet keretében szabályozza.


    (3) A természeti területek kezelési előírásairól az illetékes Nemzeti Park Igazgatósága gondoskodik.


    (4) A helyi táji- és természetvédelmi értékek védelmét, a területek kezelését az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.


    (5) A tájfásítás mezőgazdasági területeket tagoló, valamint a meglévő vonalas létesítményeket kísérő fasorait, erdősávjait védeni és a karbantartásukról gondoskodni kell. Építéshatósági engedélykérelem (pl. területhasználat módosítás, építés, telekalakítás, stb.) esetén - a tájfásítás meglévő elemeinek fenntartása mellett - a szabályozási terven jelölt helyeken az engedélykérőt, a terület(ek) tulajdonos(ait), illetve kezelő(it) kötelezni kell a védelmi célú fásítás elvégzésére.


    Tájvédelmi Körzet területe


    (6) Az övezetben bármely tevékenység, új épület létesítése csak az illetékes természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával valósítható meg.


    (7) Az övezet területén levő gyepterületeket fenn kell tartani, területük nem erdősíthető.


    (8) Új épület létesítéséhez, meglévő épület felújításához az illetékes szakhatóság hozzájárulása szükséges. Új épület létesítése, a meglévő épületek felújítása csak a térség építészeti hagyományainak megfelelően, tájba illő módon történhet.


    (9) Turisztikai létesítmények (pihenőhely, turistaút, stb.) a védett területek kezelési terve szerint létesíthetők.


    (10) A területen bányászati tevékenység nem folytatható, bányatelek nem létesíthető és bányászati célú különleges terület nem jelölhető ki.


    (11) Az övezetben hulladéklerakó- és kezelőtelep, szippantott szennyvízürítő hely, szennyvíz iszaptároló, hígtrágya tároló, komposztálótelep, dögkút, dögtér, dögtemető, veszélyes hulladéktároló, szélerőmű, szélkerék nem létesíthető.


    (12) Az övezetben új nagyfeszültségű villamos légvezeték nem vezethető. A meglévő hálózat felújítása, rekonstrukciója csak földkábellel vagy a védett területek kiváltásával történhet. Az övezetben új közép-és kisfeszültségű légvezeték csak földkábelben vezethető. A meglevő vezetékek felújítása, rekonstrukciója is csak földkábellel történhet.


    (13) Az övezetben új adótorony, távközlési magasépítmény nem létesíthető.


    (14) Az övezetben önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el. Épületek homlokzatán csak az épület funkciójának megfelelő reklám létesíthető.



    (15) Felszín alatti vezeték csak a természeti értékek sérelme nélkül létesíthető.


    Természeti területek


    (16) Természeti területként meghatározott telkek, területek területén minden tevékenység csak a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. Az övezetben csak a NPI-vel egyeztetett extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók.


    (17) Új épület, építmény elhelyezése, oktatási, kutatási, ismeretterjesztési, ökoturisztikai és a természeti terület fenntartását szolgáló céllal létesíthető az illetékes természetvédelmi szakhatóság egyetértése esetén.


    (18) Az övezetben új külszíni művelésű bánya nem nyitható.


    (19) Az övezetben területhasználat változtatás illetve művelési ág váltás csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet. A természetközeli gyepeket feltörni nem szabad, kivétel ez alól az illetékes Nemzeti Park Igazgatósága által engedélyezett védelmi célú erdőtelepítés.


    20) A kataszterezett, vagy később jegyzékbe vett Természeti Területek kezelési előírásairól az illetékes Nemzeti Park Igazgatósága gondoskodik.


    (21) Természeti területek övezetében a vizes élőhelyek, különösen folyóvizek, tavak partvonalának, valamint a vizeket kísérő természetes életközösségek (növénytársulások) állapotának megváltoztatásához, valamint a vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren belül meglévő épületek, építmények, létesítmények, átépítéséhez, átalakításához az igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.


    Natura 2000 területek


    (22) Tilos a Natura 2000 terület állapota, állaga és jellege elsődleges rendeltetésével ellentétesen történő megváltoztatását, valamint minden olyan beruházás végzését, illetve tevékenység folytatását - kivéve, ha kiemelt közérdekről van szó - amely a terület elsődleges rendeltetéséből fakadó védelmi célokkal ellentétes. A fentieknek megfelelően a jogszabályban rögzített Natura 2000 területeken a jelenlegi területhasználatok fenntartása szükséges, esetleges módosításokhoz a természetvédelmi szakhatóság hozzájárulása szükséges.


    (23) A Natura 2000 területre - ha külön jogszabály alapján védett természeti terület - a Természet-védelméről szóló törvény, a védetté nyilvánító jogszabály, illetve a HÉSZ vonatkozó előírásait együttesen kell alkalmazni.


    (24) Az övezet területén tilos engedély nélkül olyan tevékenységet folytatni, vagy olyan beruházást végezni, amely a terület védelmi céljainak megvalósítását akadályozza.


    (25) Natura 2000 területen az elsőfokú természetvédelmi hatóság engedélye, illetve hozzájárulása szükséges

    a) a gyep feltöréséhez, felülvetéséhez;

    b) a terület helyreállításához, jellegének, termőföld más célú hasznosítását eredményező területhasználathoz;

    c) az erdőkről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fás legelőn lévő fa kivágásához, telepítéséhez;

    d) talajfelszínen zajló, technikai jellegű sporttevékenység folytatásához.


    (26) A Natura 2000 területre közvetlen kihatással lévő vagy azt közvetlenül érintő más hatósági eljárás során a természetvédelmi szakhatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges, így különösen:

    telekalakítás, területfelhasználás, építés és használatbavétel engedélyezéséhez;

    nyomvonalas létesítmény és földmű építése engedélyezéséhez;

    vízimunka, vízilétesítmény és vízhasználat engedélyezéséhez;

    ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges telep létesítésének engedélyezéshez;

    erdészeti, vadászati, halászati hatósági eljárásban;

    bányatelek megállapítására, módosítására;

    az ásványi nyersanyag feltárására, kitermelésére, vagy a kitermelés szünetelésére;

    meddőhányó hasznosítására;

    bányászati létesítmények építésére és üzembe helyezésére;

    továbbá a bányászattal összefüggő vízjogi hatósági eljárásokra.


    Érzékeny természeti területek övezete


    (27) Mezőkeresztes területét érinti a Borsodi Mezőség Érzékeny Természeti Terület.


    (28) Az övezetbe – a vonatkozó, magasabb szintű rendelettel összhangban – a természeti (ökológiai) szempontból érzékeny földrészletek összefüggő térségei tartoznak, ahol olyan természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása és támogatása a cél, amelyek biztosítják az élőhelyek védelmét a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését.


    (29) Érzékeny természeti területek övezetében a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program célkitűzéseinek megfelelő és az érzékeny természeti területek hasznosítását biztosító célprogramok szerint a tájkép védelmét, a természeti értékek megóvását, a táj ökológiai és turisztikai potenciálját megőrző és azt növelő környezetkímélő mezőgazdasági termelési szerkezetet kell kialakítani.


    Egyedi Tájértékek területei


    (30) Az egyedi tájértékek kataszterezése és kihirdetése után a természetvédelmi törvény és a vonatkozó kormányrendelet alapján, az egyedi tájértékekkel kapcsolatos eljárásokban az illetékes természetvédelmi felügyelőséget, mint szakhatóságot be kell vonni.


    47. §.

    Települési zöldfelületek, növényzet védelme


    (1) A meglévő fásított közterek, fasorok településképi szempontból értékes faegyedei, valamint az utcaképet meghatározó településképi jelentőségű gyepes zöldsávok és zöldfelületek védendő zöldfelületi elemit érintő rendezés, változtatás csak önkormányzati és szakértői engedély alapján történhet.


    (2) A település zöldfelületeinek védelme érdekében meglévő fát, egyéb fás növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben lehet.


    (3) Az engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított fás növényzet pótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett kell gondoskodni, kivéve ha a területen a visszapótlás a meglévő lombkoronaszint borítottsága miatt nem kívánatos. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként kell meghatározni.


    (4) A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét az eljáró hatóság meghatározhatja. A visszapótlásra szánt növényzetet az építési területen, vagy annak közelében kell telepíteni. A visszapótlásra szánt növényzet kiültetéséről - általában - az építési tevékenység megkezdése előtt kell gondoskodni, különösen, ha a visszapótlásra nem az építési területen kerül sor.


    (5) A közterületen található fák vázágait eltávolítani, valamint a fák törzsét az ágrendszerük alatt átvágni - a szakszerű ifjító visszametszés és a szabályszerű fakivágás kivételével - tilos.


    (6) A település területén amennyiben a zöldfelület rendezési kertépítészeti terv nyár (Populus) fajok telepítését írja elő, csak faiskolai, klónozott, vegetatív szaporítású, porzós nyárfaegyedeket szabad telepíteni. A "vattázó termésű" termő egyedek telepítése tilos.


    (7) A közutak építési területén, a műszaki lehetőségek szerint legalább egyoldali zöldsávot, út menti fasorokat kell telepíteni amennyiben az utak szabályozási szélessége eléri a 16 m-t.


    (8) Ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik, a meglévő utcákban is fasorokat kell telepíteni.


    (9) Légvezeték alatt csak olyan kis növésű fák, cserjék ültethetők, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges.


    (10) A zöldfelületek kialakításánál a termőhelyi adottságoknak megfelelő, elsősorban honos fafajok alkalmazandók.


    (11) A területre előírt zöldfelületi fedettség, védőfásítás kialakítását és módját az építmények engedélyezési tervében - egyedi előírás hiányában az OTÉK 25. §-ában foglalt táblázat szerint - kell igazolni.


    (12) Az építési engedélyben elő kell írni a szabályozás szerinti növénytelepítést és a védelmi célú fásítást, melyet az építményekkel egy időben kell megvalósítani.


    (13) Meglévő zöldfelületek rekonstrukciójára engedély csak kertészeti kiviteli terv alapján adható.


    (14) Az építmények elhelyezése és használata során a természetes élőhelyek védelmét, továbbá a területen átvezető vonulási útvonalakat „zöldfolyosók" fenntartásával kell biztosítani.


    (15) Az erdőként, közparkként és közterületek zöldfelületként jelölt területre fatelepítés beültetési kötelezettséget be kell tartani.


    (16) Gondoskodni kell a meglévő utak környezetrendezéséről, új utak létesítése estén, a tervezés folyamán gondoskodni kell az utak menti környezetrendezésre vonatkozó tájépítészeti tervek elkészítéséről. A környezetrendezési tervnek a természetvédelmi, tájképvédelmi, környezetvédelmi és a vezetésbiztonsági szempontoknak egyaránt meg kell felelni


                                                                                VII. Fejezet
                                                             A kulturális örökség védelmi előírásai


    48. §.


    Az épített környezet értékvédelme


    (1) A nagyközség helyi rendeletet alkotott „Az építészeti értékek helyi védelméről” Mezőkeresztes területén az építészeti örökség helyi védelme biztosítása érdekében. A védett épületek és területek felsorolását a hivatkozott rendelet tartalmazza.




    (2) A műemlékvédelmi környezetben és helyi védelmi területeken az egyes épületek kialakításánál (akár védett az épület egyedileg akár nem) az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni, és az építtető tudomására hozni:


    a) Építési anyaghasználat


    aa)Lábazatképzés

    1.Kő, műkő, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével, lehetőleg faragott vagy fűrészelt hagyományos kő.

    ab) Homlokzatok

    1. Vakolt, vagy nyers kőfelület plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint.

    2. Tájidegen burkolóanyagok használata tilos. (Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzatburkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet; illetve ragasztott szabálytalan kőlap).

    3. Kémény csak téglaburkolatú vagy vakolt felületű lehet.

    ac)Tető

    1. A tetőfedés anyaga mázatlan agyag vagy betoncserép legyen. A műemléki védett területen, illetve helyi védelem alatt álló épületek esetében csak vörös vagy natúr színű, lehetőleg hódfarkú agyagcserép használható.

    2. Nem alkalmazható fém tetőhéjalás, (kivételt képeznek a cserepes lemezek), kislemezes palafedés, hullámpala, műanyag vagy fém hullámlemez, műanyag síklemez.

    3. Ipari-gazdasági épületek esetében vörös színű cseréplemez héjalás 20°-nál kisebb tetőlejtés esetén engedélyezhető.


    b) Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme:


    aa)Térarányok, utcaképek

    1. A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőfelépítményeiben.

    2. A település területén kerülendők az erős, élénk, a hagyományos földfestékektől eltérő (zöld, kék, lila stb.) színek, javasolt a lélegző szilikátfestékek használata. Fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.


    ab) Homlokzati arányrendszer védelme

    1.A műemléki környezetben és helyi védelem alatt álló területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg. (Szalagablak, erkélysor, stb.)

    2.A műemléki környezetben és helyi védelem alatt álló területeken a meglévő épületek párkánymagasságához szükséges igazodni.


    ac)Tetőformák szabályozása

    1. Zártsorú beépítésnél a magastető utcával párhuzamos gerinccel építendő, melyet a homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó mértékben homlokzattal egybeépített tetőfelépítménnyel meg lehet szakítani.

    2. Oldalhatáron álló övezetekben utcára merőleges gerincű magastető építendő, a kialakult utcaképhez igazodóan oromfalasan vagy teljes kontyolással.

    3. A hajlított (L alakút) beépítések esetében a tetőforma a zártsorú beépítéseknél megadott szempontok szerint kontyolt tetőidommal épüljön.

    4. Hézagosan zártsorú beépítés esetén a szomszédos telek felé tetőkontyolást kell alkalmazni.

    Az oldalszárnyak esetében a szomszédos telek felé nyeregtetőt kell alkalmazni. Kizárólag épület rekonstrukció estében félnyeregtető is alkalmazható a kialakult helyzetnek megfelelően.



    c) Az egyedi védelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai:

    ca) Az egyedi védelem alá tartozó épületek esetében a műemléki hatósághoz tartozó védett épületekre a műemlékvédelmi jogszabályok vonatkoznak.

    cb) A nem védett környezetben lévő egyedileg védett épületek esetében a helyi területi értékvédelmi környezet szabályait kell alkalmazni.

    cc) Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet.

    cd) A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épület-kiegészítőket, korlátokat, belső nyílászárókat, kapukat, stb.

    ce) Az egyedi védelem alatt álló épületek esetében az egységes homlokzati megjelenés érdekében az építéshatóság a helyreállítási kötelezettséget elrendelheti.

    cf) A védett épületek átépített földszintjeinek helyrehozatalát az eredeti épület jellemző stílusjegyeivel és anyaghasználatával kell megoldani. A földszinti homlokzatszakasz alkalmas építészeti megoldással külön is kezelhető. Az épület földszintjén az egyes portálokat és reklámhordozókat, azok elhelyezési területeit az illeszkedés szabályai szerint kell megállapítani.

    cg) Védett területeken a maximális építménymagasság az utcai épületrésznél az utcaképbe illeszkedően a kialakult, szomszédos épületek magasságához kell, hogy illeszkedjen.

    ch) A homlokzaton a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető sem egyedi, sem összefogott formában, sem szabad oldalfalakkal, sem tetőhéjalással fedett formában. Helyette a homlokzat 1/3 részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény megjelenhet akár megszakított, akár végigfutó tetőpárkánnyal.

    ci) A tetőfelépítmény minimális szélessége 3 méter.

    cj) Fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.

    ck) Műemléki környezetben, műemléki jelentőségű és meglévő és később kijelölendő helyi értékvédelmi területen álló és a helyi védelem alá vont épületen, és a hozzá tartozó ingatlanon 1,0 m2 felületet meghaladó reklámtábla vagy reklám célt szolgáló homlokzatfestés és fényreklám nem helyezhető el. Nem helyezhető el közterület határvonalától számított 1,0 m-en belüli homlokzatfelületen klíma berendezés kültéri egysége, csak az épületek hátsó homlokzatán és takartan.

    cl) Településképi jelentőségű területek sajátos építési szabályai:

    A településképi jelentőségű területen közterületről látható melléképület nem építhető.

    A területen a nem megfelelően befejezett, vagy zavaró utcaképet nyújtó épületekre helyrehozatali kötelezettséget kell elrendelni.

    cm) A műemlékileg védett illetve helyi védelemre javasolt épületek esetében a tervezést csak műemléki tervezésben jártas tervező végezheti.

    cn) Közterületen mobil reklám nem helyezhető el. Egy épületen illetve rendeltetési egységen csak egy reklám vagy cégér, továbbá maximum három irányító tábla helyezhető el.


    49. §.

    A helyi védettség keletkeztetése, megszüntetése


    (1) Helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a Képviselőtestület rendelettel dönt.


      (2) A helyi védelem alá helyezés alapjául a település rendezési terv értékvizsgálata szolgál. Ezen túl önálló értékvizsgálat alapján bármely természetes, vagy jogi személy írásban kezdeményezheti a védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését.


      (3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

      a) egyedi építmények és természeti értékek esetén:

      aa) a védendő értékek megnevezését, szükség esetén körülhatárolását

      ab) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész)

      ac) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók)

      ad) a kezdeményezés indoklását

      b) településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes esetén:

      ba) az együttes megnevezését

      bb) körülhatárolását

      bc) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását

      bd) a kezdeményezés indoklását


      (4) A kezdeményezés alapján induló eljárás során a döntés-előkészítésről, illetve az előzetes értékvizsgálat elkészíttetéséről a Képviselőtestület gondoskodik.


      (5) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell:

      a) az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell;

      b) nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel;

      c) a használó értesítése a tulajdonos útján történik;

      d) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, az értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.


      (6) A védettséggel kapcsolatos javaslatot - az erről szóló döntést megelőzően a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni.


      (7)  A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését a településen biztosítani kell.


      (8) A helyi védettség elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni és a tulajdonost értesíteni kell. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről és a tulajdonos értesítéséről a jegyző gondoskodik.


      50. §.

      A védett értékekre vonatkozó általános szabályok


      (1) Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető.


      (2) A védelem megszüntetésének, vagy részleges bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak, az új épületbe (épületeibe) történő beépítése, vagy annak megőrzése előírható.


      (3) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása, a tulajdonos kötelessége.


      (4) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését - egyebek között - a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.  Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használatot - a hatályos jogszabályok keretei között - az illetékes építésügyi hatóság korlátozza, illetve megtiltja.


      51. §.

      A védett értékek fenntartásának támogatása


      (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat vagy az általa létrahozott alapítvány, illetve szervezet támogatást adhat.


      52. §.

      A védett értékek nyilvántartása


      (1) A helyi védettségről magasabb rendű jogszabályok alapján (a 241/1997. (XII.19.) Kormányrendelettel összhangban) nyilvántartást kell vezetni, mely nyilvános, abba bárki betekinthet.


        (2) A nyilvántartás tartalmazza:

        a) a védelem szakszerű, rövid indoklását,

        b) fotódokumentációt,

        c) a védettségi kategóriát magasabb rendű jogszabályok alapján,

        d) a helyrajzi számot.


        (3) Egyedi védettség esetén a (2) bekezdésben felsoroltakon túl tartalmaznia kell:

        a) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),

        b) helyszínrajzot,

        c) a védett érték rendeltetését és használatának módját.


        (4) Területi védelem esetén (2) bekezdésben foglaltakon túl a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot.


        53. §.

        Régészeti örökség védelme


        (1) Mezőkeresztes nyilvántartott régészeti lelőhelyeit a 3. sz. függelék tartalmazza.


        (2) A regisztrált régészeti lelőhelyeket a kulturális örökség védelméről szóló, magasabb szintű törvény szerint a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal el kell kerülni. Ha a lelőhelyek elkerülése a földmunkával járó fejlesztés/beruházás költségeit aránytalanul megnöveli, vagy a beruházás máshol nem valósítható meg, a beruházás azon területén, ahol a tervezett földmunka érinti a bolygatatlan, vagy kevésbé bolygatott eredeti külső felszínt, a munkálatok megkezdése előtt megelőző régészeti feltárást kell végezni. A régészeti feltárást a beruházó és a feltárást végző területileg illetékes intézmény előzetes írásos megállapodása alapján a beruházó költségviselésével kell megvalósítani.


        (3) A régészeti emlékek és leletek előkerülése esetén a leletmentést, a régészeti lelőhelyen végezhető munkálatokat, a régészeti feltárást, stb. illetően a kulturális örökség védelméről szóló törvény, valamint a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészei lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló rendelet vonatkozó előírásait kell alkalmazni.


        (4) A még beépítetlen területeken el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, és biztosítani azok anyagának megfelelő elhelyezését.


        (5) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen tilos olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhely állapot-romlását eredményezheti. A régészeti területen az építkezés, földmozgatás megkezdését a munkák megindítása előtt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Regionális Irodájában be kell jelenteni. Az örökségvédelmi területet érintő beruházások esetében a KÖH szakhatóságként vesz részt.


        (6) Mezőkeresztes területén, ha földmunka végzés bármely szakaszában régészeti leletek kerülnek elő, vagy ennek gyanúja felmerül, a munka felelős vezetője köteles a bolygatást azonnal abbahagyni, az esetről a KÖH területileg illetékes hivatalát haladéktalanul értesíteni, a területet és a talált leletet a felelős őrzés szabályai szerint megőrizni és a hivatal képviselőjének átadni.


        (7) Földmunkával járó, 1 hektárnál nagyobb kiterjedésű területet érintő beruházások esetén, az érintett területen található régészeti lelőhelyek megőrzése és szakszerű feltárásának biztosítása érdekében szükséges, hogy a beruházó végeztesse el a terület előzetes régészeti felmérését.


        VIII. Fejezet

        Sajátos jogintézmények


        54. §.

        A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények


        (1) A településrendezési feladatok megvalósítását a vonatkozó magasabb szintű törvény biztosította sajátos jogintézmények szerint kell végrehajtani.



        (2) A települési területek rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében sajátos jogintézményeket kell alkalmazni, azok felhatalmazása alapján kell eljárni. (9. sz. melléklet)


        (3) Építési tilalmat kell elrendelni a célok megvalósulása érdekében.


        (4) Az önkormányzat a közérdekű célok megvalósítása, valamint a rendezett településfejlődés biztosítása érdekében a meghatározott célok teljesítéséhez elővásárlási jogot állapít meg.


        (5) Beépítésre szánt területen kiszolgáló utak és közművek kialakítására az útépítés és közművesítési hozzájárulás mértékének és arányának megállapítását a Képviselőtestület külön rendeletben szabályozhatja.


        (6) A településrendezési kötelezettségek közül

        a) helyrehozatali kötelezettséget kell előírni,

        b) beültetési kötelezettséget kell előírni.


        (7) A településrendezési feladatok megvalósulása érdekében önkormányzati rendelettel előírt

        a) tilalmat, vagy annak megszüntetését a vonatkozó rendelet alapján az I. fokú építésügyi hatóság az érintettekkel határozatban közli, és egyidejűleg az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről gondoskodik,

        b) az elővásárlási jogot az önkormányzat köteles az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni,

        c) a településrendezési kötelezettség határozattal történő elrendeléséről, és az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről az építésügyi hatóságnak kell intézkednie. 


        (8) A tervben meghatározott területeken az ingatlanok azonosítása a közigazgatási eljárás megindításakor érvényes ingatlan-nyilvántartás szerint kerül megállapításra.


        (9) A tilalommal terhelt ingatlanon az Étv. 22. §. (2) bekezdés szerinti építési tevékenység engedélyezhető.


        (10) Az ingatlanok rendeltetésének, használati módjának megváltozása, vagy korlátozása során keletkező károkozásért az ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét külön jogszabály szerinti kártalanítás illeti meg. A kártalanítást az köteles megtéríteni, akinek tevékenysége miatt korlátozást kell elrendelni.


        IX. Fejezet

        Záró rendelkezések


        55. §.


        (1) Jelen rendelet a jóváhagyását követő 15. napon lép hatályba. A kihirdetésről Mezőkeresztes Nagyközség Jegyzője gondoskodik a helyben szokásos módon. Rendelkezéseit a hatályba lépését követő ügyekben kell alkalmazni.


        Jelen rendelet mellékletei:

        1. sz. melléklet: Belterület Szabályozási Terve                                       (rajzszám: SZT_01)

        2. sz. melléklet: Külterület Szabályozási Terve                                       (rajzszám: SZT_02)

        3. sz. melléklet: Szabályozási jelek összefoglaló táblázata

        4. sz. melléklet: Az igazgatási határ lehetséges változásai                     (rajzszám: SZT_03)

        5. sz. melléklet: A belterületi határ lehetséges változásai                       (rajzszám: SZT_04)

        6. sz. melléklet: Közlekedési területek besorolása

        6.1. sz. melléklet: Közúti közlekedési területek

        6.2. sz. melléklet: Kötöttpályás közlekedési területek

        7. sz. melléklet: Területigényes közmű létesítmények számára kijelölt területek

        8. sz. melléklet: A növények telepítési távolságára vonatkozó előírások

        9. sz. melléklet: Sajátos jogintézmények

        9.1. sz. melléklet: Építési tilalommal érintett ingatlanok jegyzéke

        9.2. sz. melléklet: Elővásárlási joggal érintett ingatlanok jegyzéke

        9.3. sz. melléklet: Helyrehozatali kötelezettséggel érintett ingatlanok jegyzéke

        9.4. sz. melléklet: Beültetési kötelezettséggel érintett ingatlanok jegyzéke


        Jelen rendelet függelékei:

        1. sz. függelék: Országosan védett természeti területek                        (rajzszám: SZT_05)

        6.1. sz. függelék: Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet által érintett területek

        6.2. sz. függelék: Természeti területek

        6.3. sz. függelék: Natura 2000 hálózat

        6.4. sz. függelék: Kunhalmok

        2. sz. függelék: Műemlék objektumok és környezetük                           (rajzszám: SZT_06)

        3. sz. függelék: Nyilvántartott régészeti lelőhelyek                                (rajzszám: SZT_07)

        4. sz. függelék: Helyi értékvédelmi rendelet kivonata

        5. sz. függelék: Bányászattal érintett területek

        6. sz. függelék: A közlekedési területek fogalom-meghatározása

        7. sz. függelék: Állattartási rendelet kivonata

        8. sz. függelék: HÉSZ készítésénél figyelembe vett jogszabályok tájékoztató listája



        Mezőkeresztes, 2008. szeptember 25.





        Dr. Dózsa György

        polgármester


        Monoki László

        jegyző







        Csatolmányok

        Megnevezés méret
        3. melléklet
        15.55 KB
        4. melléklet
        12.86 KB
        5. melléklet
        11.06 KB
        6. melléklet
        25.5 KB
        7. melléklet
        16.88 KB
        8. melléklet
        13.07 KB
        9. melléklet
        11.84 KB
        1. függelék
        268.84 KB
        2. függelék
        11.59 KB
        3. függelék
        12.26 KB
        4. függelék
        15.62 KB
        5. függelék
        11.8 KB
        6.függelék
        12.66 KB
        7. függelék
        13.82 KB
        8. függelék
        15.69 KB
        1. melléklet
        3.85 MB
        2. melléklet
        5.19 MB


        Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
        Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!