nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Szepetnek Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2015. (IX.30.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2016-01-01 - 2016-04-26
Szepetnek Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2015. (IX.30.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról


Egységes szerkezetben a 23/2015. (XI. 25.) önkormányzati rendelettel




Szepetnek Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:



I. FEJEZET

Általános rendelkezések


1.§


(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szepetnek Községi Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat),

Székhelye: 8861 Szepetnek, Petőfi u. 70.


(2) Az Önkormányzat Képviselő-testületének elnevezése: Szepetnek Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület),

Székhelye: 8861 Szepetnek, Petőfi u. 70.


(3) Az Önkormányzat hivatalos kör alakú pecsétjén Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat:

a) Szepetnek Községi Önkormányzat

Ezen bélyegzővel kell ellátni a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben kiadmányozásra kerülő iratokat.


b) Szepetnek Község Polgármestere

Ezen bélyegzővel kell ellátni a polgármester hatáskörébe tartozó ügyekben kiadmányozásra kerülő iratokat.


(4) Az Önkormányzat illetékességi területe: Szepetnek község közigazgatási területe


(5) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg.


(6) Szepetnek Községi Önkormányzat Képviselő-testületét a polgármester képviseli.


(7) A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről külön rendelet rendelkezik.


(8) A díszpolgárságról, a díszpolgári cím viseléséről, valamint a „Szepetnekért” emlékérem adományozásáról külön rendelet rendelkezik.


(9) Az önkormányzat hivatalos honlapja: szepetnek.hu





II. FEJEZET

Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervei


2. §


(1)[1] A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat a Mötv. 13. § (1) bekezdése határozza meg. 2016. január 1-jétől a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás Szepetnek Községi Önkormányzat - mint a közös hivatal székhelytelepülése - által, a közös hivatalhoz tartozó valamennyi település – Szepetnek, Eszteregnye, Rigyác - ellátási területének figyelembe vételével és ellátásával kerül ellátásra.


(2) Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel, biztosítja a helyi közügyekben való széles körű állampolgári részvételt.


(3) Az önkormányzati feladatok ellátását a Képviselő-testület és szervei biztosítják.

A Képviselő-testület szervei:

-a polgármester,

-a Közművelődési és Településfejlesztési Bizottság,

-a közös önkormányzati hivatal,

-a jegyző,

-a társulás.




A Képviselő-testület átruházott hatáskörei


3. §


(1) A Képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja:

a) polgármesterre,

b) bizottságra,

c) jegyzőre,

d) társulásra - törvényben meghatározottak szerint.


(2) A Képviselő-testület a hatáskörgyakorlás átruházásáról, illetőleg visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.


(3) A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja, illetőleg az átruházott hatáskört gyakorló szervet beszámoltatja.


(4) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.


(5) Az átruházott hatáskör gyakorlója - az e kereten belül tett - intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő - rendes - ülésen beszámol.


(6) A Képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatásköröket a Mötv. 42. §-a tartalmazza.







A Képviselő-testület


4. §


  1. A Képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő A képviselők névsorát az 1. melléklet tartalmazza.


  1. A Képviselő-testület feladat- és hatáskörét Képviselő-testületi ülésen gyakorolja.


  1. Képviselő-testület akkor határozatképes, ha a megválasztott települési képviselők több mint fele - azaz 4 fő - jelen van.


  1. A Képviselő-testület a polgármester, az önkormányzati képviselővel szemben kezdeményezett összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálását Közművelődési és Településfejlesztési Bizottság hatáskörébe utalja.


  1. A képviselő vagyonnyilatkozatot köteles tenni – törvényben valamint önkormányzati rendeletben meghatározott módon és időben -, melyet a Közművelődési és Településfejlesztési Bizottság tart nyilván és ellenőriz.



A Képviselő-testület ülései


5. §


(1)  A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.


(2) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal tart ülést. 


(3) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetén az alpolgármester gondoskodik a Képviselő-testület összehívásáról, és a polgármester távollétében vezeti az ülést.


(4) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülését a Közművelődési és Településfejlesztési Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.


(5)  Az ülés helye: 8861 Szepetnek, Petőfi u. 70. (a Képviselő-testület székhelye)


(6)Abban az esetben, ha valamely fontos ok ezt szükségessé teszi, a polgármester az (5) bekezdéstől eltérő más helyszínre is összehívhatja az ülést. A jegyzőkönyvvezetésre vonatkozó szabályokat ebben az esetben is maradéktalanul be kell tartani.


  1. A (4) bekezdés szerinti tartós akadályozatásnak minősül a 30 napot meghaladó távollét.



6. §


(1)A Képviselő-testület tagjait

-az ülés helyének,

- napjának és kezdési időpontjának,

-a javasolt napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

A meghívóhoz mellékelni kell a tárgyalandó napirendi pontokhoz kapcsolódó írásos előterjesztéseket.


(2) A meghívó és az írásos előterjesztés kiküldése történik elektronikus úton (e-mail-en) a képviselő által megadott elektronikus elérhetőségre. Amennyiben valamely képviselő nem rendelkezik e-mail címmel és kéri, részére írásos formában kell a meghívót és mellékleteit kézbesíteni.


(3) Meghívó és előterjesztés kiküldése:

a) Rendes ülés esetén a meghívót és az írásos előterjesztést úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselők az ülés időpontja előtt legalább 5 nappal megkapják.

b) Rendkívüli ülés esetén a meghívót és az írásos előterjesztést úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselők az ülés időpontja előtt legalább 24 órával megkapják.

c) Halasztást nem tűrő esetben a meghívóval egyenértékű a képviselők telefonon történő értesítése.


  1.  A Képviselő-testület ülése nyilvános. A nyilvánosság biztosítása érdekében a Képviselő-testület ülésének időpontjáról és helyszínéről, a javasolt napirendi pontokról a nyilvánosságot (a település lakosságát) az önkormányzat hirdetőtábláján kell tájékoztatni.


  1. A Képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdésében nevesített napirendi ügyek esetében.


(6)A Képviselő-testület zárt ülést rendel el a választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor,


a. ha az ügyben érintett személy a nyilvános ülésen való tárgyalásba nem egyezik bele,

b.ha az ügyben érintett személy személyes adatainak nyilvános ülésen történő tárgyalásához nem járul hozzá,

c.és erről szóló nyilatkozatát a napirend tárgyalását megelőzően a nyilvános ülésen szóban jelzi a Képviselő-testület felé.


(7)A Képviselő-testület zárt ülést rendelhet el egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül

a.a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá

b.az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor,

c.a pályázat tárgyalásakor,

ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.


(8)A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a Képviselő-testület a zárt ülés tartása esetén is biztosítja. A közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot tartalmazó Képviselő-testületi döntés nyilvánosságát a Képviselő-testület a döntés közzétételével biztosítja. A közzététel biztosításának felelőse a jegyző. A közzétételt az önkormányzat hirdetőtábláján vagy Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos honlapján történő kihirdetésével lehet biztosítani.


(9)A Képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

a.a jegyzőt,

b.a napirendi pontok előadóit,

c.akiket a polgármester és a Képviselő-testület indokoltnak tart.


(10)A Képviselő-testület zárt üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

a.a jegyzőt,

b.a napirendi pontok előadóit,


(11) A határozatképtelen ülést 15 napon belül ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására újra össze kell hívni.


  1. A képviselő-testületi ülésen két jegyzőkönyv-hitelesítő kijelölése kötelező. A jegyzőkönyv-hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyv aláírással történő hitelesítése.



Alakuló ülés


7.§


(1) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.


(2) Az alakuló ülés napirendi pontjai:

       a.) a Helyi Választási Bizottság tájékoztatója

       b.) önkormányzati képviselők eskütétele

       c.) polgármester eskütétele

       d.) polgármesteri program ismertetése

       e.) alpolgármester megválasztása

       f.) alpolgármester eskütétele

       g.) bizottsági tagok megválasztása

       i.) polgármester illetményének megállapítása

       j) Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálata


(2)Az alpolgármester választását lebonyolító ideiglenes bizottság tagjaira a polgármester tesz javaslatot.


Rendes ülés


8. §


(1)A Képviselő-testület az évente elfogadott munkaterve szerint legalább 6 rendes ülést tart.


(2)A rendes ülést munkanapokon kell megtartani.



Rendkívüli ülés


9. §


(1)A polgármester a Képviselő-testület ülését a soron kívül is összehívhatja, amennyiben arra a döntés meghozatalára vonatkozó idő rövidsége miatt szükség van.


(2)Rendkívüli ülést kell összehívni

-képviselők 1/4-ének (2 fő)

-a Képviselő-testület bizottságának,

-a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára

-ha haladéktalanul dönteni kell a hatáskörbe tartozó ügyben.


(3)Amennyiben az ülés összehívására a (2) bekezdésben nevesítettek indítványára kerül sor, úgy az indítványnak tartalmaznia kell:

a.az ülés időpontjára,

b.az ülés napirendjére,

c.az ülés összehívásának indokára vonatkozó

valamennyi rendelkezésre álló információt.


(4)A (2) bekezdés szerinti indítvány beérkezésétől vagy az ok felmerülésétől számított 15 napon belül a polgármester köteles az ülést összehívni.



A Képviselő-testületi ülés vezetése


10. §


(1) A polgármester a Képviselő-testület ülését;

a./ összehívja, megnyitja, berekeszti, szünetet rendel el,

b./ megállapítja a határozatképességet, számba veszi a távollévőket,

c./ javaslatot tesz a jegyzőkönyv-hitelesítők személyére.



(2) A polgármester ülésvezetési feladatai, jogköre:

a./ az ülés vezetése,

b./ a szó megadása, megtagadása,

c./ szó megvonása, tárgyra térésre felszólítás,

d./ napirend előtti és ügyrendi kérdésben történő szó megadása és megtagadása,

e./ az ülés félbeszakítása, zárt ülés elrendelése

f./ javaslattétel a napirendi pont tárgyalásának elnapolására,

g./ javaslattétel napirendek összevont illetve elkülönített tárgyalására, a napirendi pontok felcserélésére

h./ a polgármester a vitára bocsátott  kérdés tárgyalásakor csak a vita berekesztése, az ülés félbeszakítása esetén, illetve a határozathozatalt követően szünet elrendelése illetve az ülés berekesztése után hagyhatja el az üléstermet.


(3) Rendkívüli esemény esetén (vendég érkezése, egészségügyi ok) félbeszakításnak, illetve szünet elrendelésének van helye.


(3) A polgármester vitavezetési feladatai:

a./ napirendi pontként megnyitja és berekeszti a vitát,

b./ szavazást rendel el

c./ megállapítja a szavazás eredményét

d./ kimondja a határozatot.


(4) A polgármester egyéb feladatai, jogköre:

a./ megilleti a felszólalási jog a  Képviselő-testület  ülésén bármikor,

b./ az ülés rendjének biztosítása,

c./ tájékoztatást nyújt az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről.

d./ beszámol a két ülés között hozott – átruházott hatáskörében meghozott döntéseiről,

e./ jelentést ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.





Tárgyra térés, a szó megvonása


11.§


(1)Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra. A felszólításnak tartalmaznia kell, hogy annak eredménytelensége esetén az a felszólalótól a szó megvonásra kerül.


(2) A polgármester a felszólítás eredménytelensége után megvonja a szót.



Az ülés félbeszakítása


12.§


(1)Ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakítja.


(2) A félbeszakítás időtartama nem haladhatja meg a 30 percet, kivéve, ha a rend helyreállításához indokoltan hosszabb idő szükséges.



Napirendi pontok tárgyalásának elnapolása


13.§


(1)A polgármester vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását.


(2)Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz és meghatározza a napirend tárgyalásának határidejét.


(3)Amennyiben az előterjesztő az elnapolással nem ért egyet az elnapolás kérdését a polgármester vitára bocsátja. A testület ezt követően hozza meg határozatát, melyben a napirend tárgyalásának határidejét megjelöli.



Vita bezárása


14.§


(1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát bezárja. Nem zárható be a vita, ha olyan képviselő kíván hozzászólni, aki az adott napirendi pont vitájában még nem kapott szót, vagy az előterjesztő szóbeli kiegészítés előtt kapott csak szót.


(2) Az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita bezárását. A Képviselő-testület e kérdésben vita nélkül határoz.








Rendfenntartás


15. §


(1)Ha valamely jelenlévő felszólalása során a Képviselő-testület tekintélyét vagy valamely jelenlévőt sértő kifejezést használ, illetőleg ha egyébként a szabályzatnak a tanácskozás rendjére és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, a polgármester rendreutasíthatja.


(2)Ha a polgármester felszólalása során a testület tekintélyét, vagy bármely képviselőt sértő kifejezést használ, abban az esetben a sértett, a Képviselő-testület tekintélyének sérelme esetén bármely képviselő a Képviselő-testülethez fordulhat. A Képviselő-testület a polgármestert határozatban figyelmezteti, hogy a jövőben tartózkodjon az ilyen magatartástól. A továbbiakban a polgármesterre a rendfenntartás szabályai ugyan úgy vonatkoznak, mint bármely képviselőre. 


(3)A polgármester a rendfenntartás érdekében tett - a szabályzatban meghatározott- intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem szabad.


(4)Ha valamely jelenlévő zavarja meg a tárgyalás rendjét a polgármester először rendreutasítja, ismételt rendzavarás esetén – szükség szerint az ülés félbeszakításával – a rendzavaró tárgyalóteremből való eltávolításáról gondoskodik. A rendreutasításnak tartalmaznia kell a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetést.



Részvétel


16. §


A képviselő köteles részt venni a Képviselő-testület ülésén, valamint a bizottságnak az ülésén, amelynek tagja.



Napirend


17. §


(1) A Képviselő-testület ülése napirendjének tárgyalási sorrendje:


(2) A Képviselő-testület üléseinek napirendjére fel kell venni az előterjesztésnek minősülő, továbbá a Képviselő-testület, a Képviselő-testület bizottsága, a polgármester és a jegyző által előzetesen javasolt:

a./ rendeleti javaslatot,

b./ határozati javaslatot,

c./ beszámolót,

d./ és tájékoztatót.


Előterjesztés


18. §


(1) Az előterjesztések írásban és szóban terjeszthetők elő.


(2) Kizárólag írásban terjeszthetők elő:

-a rendelet-tervezetek,

-a gazdasági és vagyoni ügyek.


(3) A testületi ülésre előterjesztést tehet:

-a polgármester,

-a bizottság elnöke,

-bármely képviselő,

-a jegyző,

-mindazok, akiket a Képviselő-testület előterjesztés elkészítésére kötelez.



Írásbeli előterjesztés


19. §


(1) Az írásbeli előterjesztéseket a Közös Önkormányzati Hivatalnak kell leadni, legalább az ülést megelőző 10 nappal előbb.


(2) Az írásos előterjesztés főbb elemei:

-a tárgy pontos meghatározása

-az előterjesztő meghatározása

-az előkészítésben résztvevők megnevezése

-a tárgykört rendező jogi normák felsorolása

-annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen, akkor milyen döntés született

-az előkészítés során felmerült kisebbség véleményének bemutatása (ha a kisebbségben maradt fél kéri)

-az önkormányzat költségvetését befolyásoló tényezők bemutatása

-a határozati javaslat, amely egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll

-az esetleges alternatív döntésre előterjesztett javaslatok egymástól elkülönülő megfogalmazása

-a meghozandó döntés indokainak bemutatása

-a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megnevezése

-a végrehajtási határidő megjelölése.

  1. A kiküldött előterjesztésekkel kapcsolatban a bizottság és bármely képviselő módosító indítványt nyújthat be a Képviselő-testületi ülésen.






Szóbeli előterjesztés


20. §


(1)Egyszerűbb ügyekben az előterjesztés írásbeli megfogalmazása elhagyható, elegendő egy jól megszerkesztett és világosan megfogalmazott határozati javaslat.


(2)A szóban előterjesztett határozati javaslatról a Képviselő-testület

a.)érdemben dönt, vagy

b.)írásbeli előterjesztés benyújtásához köti az érdemi döntést, és felhívja a szóbeli előterjesztőt az írásos előterjesztés benyújtására.



Beszámolók


21.§


(1) Az alábbi szervezetek írásban beszámolni kötelesek:

-Közös Önkormányzati Hivatal vezetője – külön törvényben meghatározott esetekben történő - beszámolója

-a költségvetési rendeletben támogatást kapott, nem önkormányzati fenntartású önszerveződő közösségek képviselői, mely beszámoló része a támogatás felhasználását tartalmazó, iratokkal (pénzügyi dokumentummal) alátámasztott pénzügyi beszámoló és szakmai beszámoló

-jogszabályban beszámolásra kötelezett szervek és szervezetek.


(2) A beszámoló elfogadásáról a testület határozatot hoz. Amennyiben a beszámolót a testület nem fogadta el, határozatot hoz a beszámoló újbóli előterjesztésének időpontjára. Ezzel egy időben – pénzügyi támogatást kapott szervezet esetében – határoz a pénzügyi támogatás folyósításának felfüggesztéséről. 



Felszólalás a képviselő-testület ülésén


22.§


(1) A felszólalások típusa:

a./ napirend előtti felszólalás,

b./ felszólalás ügyrendi kérdésben,

c./ napirendhez kapcsolódó felszólalás,

d./ interpelláció.


(2) Tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a Képviselő-testület ülésén az alábbi önszerveződő közösségek, nemzetiségi önkormányzatok képviselőit:


Szepetneki Faluvédő- és Faluszépítő Egyesület

Szepetneki Horgászegyesület

Királyi Pál Kulturális Egyesület

Nefelejcs Egyesület

Szepetneki Sportegyesület

Szepetneki Polgárőr Egyesület

Szepetneki Önkéntes Tűzoltó Egyesület

Roma Nemzetiségi Önkormányzat

Német Nemzetiségi Önkormányzat

Horvát Nemzetiségi Önkormányzat


(2) A nemzetiségi önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodást a 3.-5. mellékletek tartalmazzák.




Felszólalás az ügyrendhez


23. §


A tárgyalt napirendet érintő kérdésben bármelyik képviselő, bármikor szót kérhet és javaslatot tehet, a Képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül határoz.



Napirendhez kapcsolódó felszólalás


24.§


(1)Az elfogadott napirendhez tartozó előterjesztés tárgyalása előtt a napirend előadója az előterjesztését szóban kiegészítheti. Az előterjesztés előadójához a testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre választ kell adni. A polgármester minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.


(2)Az ülésen megjelent állampolgároknak - kérdésükre - a polgármester hozzászólási jogot biztosíthat.


(3)A napirendi ponthoz való hozzászólásra kézfelemeléssel kell jelentkezni.


(4)Az ülés során egy felszólaló egy napirendi ponthoz legfeljebb háromesetben szólhat hozzá. Az első felszólalás ideje 10 percnél, a második 5 percnél hosszabb nem lehet. Rövid (fél percnél nem hosszabb) hozzászólások száma meghaladhatja a hármat.


(5)Az előterjesztő, a polgármester, az alpolgármester és a jegyzőtöbb alkalommal is hozzászólhatnak.


(6)A tanácskozási joggal rendelkezők, illetve az eseti felszólalásra engedéllyel rendelkezők napirendi pontonként legfeljebb egy esetben 5 perc időtartamban szólalhatnak fel.


(7)A felszólalások során a korábban tett módosító javaslatot annak előterjesztője visszavonhatja.


(8)A vita lezárása után és a vita közben is a napirend előterjesztője válaszolhat a hozzászólásokra. Az előterjesztőt megilleti a zárszó joga, melyben összefoglalja az elhangzottakat. Amennyiben módosító javaslat hangzott el, azok támogatásáról illetve elutasításáról indokoltan nyilatkozik.Nem kell arra a módosító javaslatra reagálni, melyet annak előterjesztője a zárszót megelőzően visszavont.







A szavazás rendje


25. §


(1) A Képviselő-testület a napirendi pont vitájának lezárása és a zárszó után nyílt szavazással rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.


(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat, rendeletet módosító indítványokat egyenként bocsátja szavazásra, úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati, rendeltet módosító javaslatról döntsön a testület.


(3) A szavazás előtt a polgármester a jegyzőnek ad szót, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.


  1. Szavazni „igen”-nel, vagy „nem”-mel lehet. A képviselő a szavazástól „tartózkodhat”.


(5)Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt, úgy a polgármester szünet elrendelése után újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.


(6)Ha a Képviselő-testület a (2) bekezdésben szabályozott eljárásban újból nem hoz döntést, akkor az eredeti javaslatot a legközelebbi ülésen ismételten napirendre kell tűzni, feltéve, hogy a döntésre:

a.törvényi kötelezettség, vagy

b.szerződésből eredő kötelezettség teljesítése miatt van szükség.


(7) Az Mötv. 49. § (2) bekezdése szerinti személyes érintettségre vonatkozó képviselői – ide értve a polgármestert is - bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye a megrovás, melyet a Képviselő-testület nyilvános ülésén meghozott határozattal mond ki.




Név szerinti szavazás


26. §


(1)Név szerinti szavazást kell tartani

a.)a képviselők 1/4 –ének indítványára,

b.)bizottság indítványára.


(2)Név szerinti szavazás esetén a jegyző egyenként felolvassa a jelenlévő képviselők nevét (ABC sorrendben). Az a képviselő, akinek a nevét felolvassák, értetően „igen” vagy „nem” kifejezéssel nyilvánítja ki véleményét, vagy „tartózkodhat” a szavazástól.


(3)Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni.


(4)Név szerinti szavazást rendelhet el:

a.)önkormányzati tulajdonról való rendelkezés

b.)nagyobb összegű hitelfelvétel

c.)a helyi népszavazás kiírása

d.)Képviselő-testület feloszlatása esetén.


(5)Nem lehet név szerinti szavazást tartani:

a.)a bizottság összetételére és létszámára tekintettel, valamint

b.)ügyrendi kérdésekben.



Titkos szavazás


27. §


(1) A Képviselő-testület a Mötv 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazást tarthat. A titkos szavazás elrendelésére indítványt tehet:

a) polgármester

b)bármely képviselő,

c)bizottság.


(2) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely a testületi ülés jegyzőkönyvének része.


(3) Titkos szavazásnál a Közművelődési és Településfejlesztési Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság jár el.


(4) Szavazni akként lehet, hogy a szóban feltett kérdésre a képviselő olvashatóan „igen” vagy „nem”, ”tartózkodom” kifejezést ír. Amennyiben más alternatívák közül kell választani, akkor az alternatíva – Közművelődési és Településfejlesztési Bizottság által meghatározott – számát illetve jelét kell a szavazólapon feltűntetni.



A Képviselő-testület döntései


28. §


 (1) A képviselő-testület döntései:

- Képviselő-testületi határozat,

- önkormányzati rendelet.


(2) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

a.)a jegyzőkönyv-hitelesítők személyéről,

b.)a napirend elfogadásáról,

c.)az ügyrendi kérdésekről,

d.)a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a kérdésre adott válasz elfogadásáról

e.)név szerinti szavazás elrendeléséről.


(3) A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza

-a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban,

-a végrehajtás határidejét és

-a végrehajtásért felelős megnevezését.


(4) A Képviselő-testület hatósági határozataira - az Mötv-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.



(5) A Képviselő-testület határozatait naptári év elejétől folyamatos, növekvő egyedi sorszámmal kell ellátni.

A határozatok jelölése a következő formában történik:

"***/20***. (...................... hó ... nap) Kt. határozat"



29. §


(1) A Képviselő-testület, a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.


(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

-polgármester

-települési képviselő

-Képviselő-testület bizottsága,

-jegyző.


(3) A települési képviselő és Képviselő-testület bizottsága rendeletalkotásra irányuló indítványát a polgármesterhez kell benyújtani, aki tájékoztatja a testületet a rendelet kezdeményezéséről. A Képviselő-testület állást foglal a rendelet szükségességéről, a rendelettervezet előkészítéséről és annak módjáról. Állásfoglalását határozati formában hozza meg.


(5) Megfelelő előkészítés és előzetes hatásvizsgálat lefolytatása után nyújtható be a Képviselő-testülethez a rendelet tervezete, annak indoklásával együtt.

Az indoklásában és az előzetes hatásvizsgálatban be kell mutatni azokat a társadalmi, gazdasági és szakmai körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismertetni kell a jogi megoldás szempontjait is.


(6) Rendeletben kell szabályozni különösen:

-az önkormányzat vagyonával kapcsolatos kérdéseket,

-a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeit és eljárási rendjét,

-a helyi adók megállapítását,

-az önkormányzat költségvetését,

-a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadását.


(7) A rendelet elfogadását követően a hiteles szöveg megszerkesztése a jegyző feladata.


(8) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.


(9) Az önkormányzati rendelet a helyben szokásos módon kell kihirdetni, a kihirdetésről a jegyző gondoskodik.


(10) Helyben szokásos módnak az önkormányzat hirdetőtáblán történő, legalább 15 napig történő folyamatos kifüggesztés minősül.


       (11) Az önkormányzati rendeleteket a Képviselő-testület ciklusonként felülvizsgálja.




(12) A Képviselő-testület rendeleteit naptári év elejétől folyamatos, növekvő egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját.

A rendeletek jelölése a következő formában történik:

"Szepetnek Községi Önkormányzat Képviselő-testületének ****/20**. (......................... hó ... nap) önkormányzati rendelete".


(13) A jegyző gondoskodik a Képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról, valamint a módosított rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.



A jegyzőkönyv


30.§


(1) A Képviselő-testület üléséről egy példányban, a tanácskozás lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni.  A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.


(2) A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv. 52. § (1) bekezdésében felsoroltakat, továbbá:

a.)a távol maradt képviselők nevét,

b.)a jegyzőkönyv-hitelesítők személyét,

c.)a napirend előtti felszólalásokat és annak lényegét,

d.)napirendi pontonként az előadók nevét,

e.)a szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, és az előterjesztett határozati javaslatokat

f.)a határozathozatal módját,

g.)az elhangzott bejelentéseket, kérdéseket, interpellációkat, azokkal kapcsolatos válaszokat

h.)a képviselő-testület ülésén /folyamatában/ történt fontosabb eseményeket,

i.)a képviselő kérésére véleményének szó szerinti rögzítését.


(3) Bármely képviselő, valamint tanácskozási joggal rendelkező jelenlévő az ülésen kérheti, hogy nyilatkozatát szó szerint vegyék jegyzőkönyvbe, mely nem tagadható meg. Ennek tényét a jegyzőkönyvben jelezni kell.


(4) A jegyzőkönyv elválaszthatatlan melléklete a jelenléti ív, a meghívó, az írásbeli előterjesztések, a módosító javaslatok és egyéb beadványok.


(5) A jegyzőkönyvet, az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Zala Megyei Kormányhivatal részére.


(6) Az előző évi jegyzőkönyvek egy-egy példányát az év elején be kell köttetni, s az önkormányzat irattárába el kell helyezni.



Nyilvánosság


31. §


(1)A választópolgár - zárt ülés kivételével - betekinthet a Képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyveibe, (a Közös Önkormányzati Hivatal erre kijelölt irodájában, ügyfélfogadási időben) azok egyes részeiről vagy egészéről másolatot kérhet. A másolás költségei a kikérőt terhelik.


(2)A nyílt testületi ülésről készült jegyzőkönyvek hozzáférhetők az Önkormányzat honlapján.





Lakossági fórumok


32. §


(1) A jelentősebb testületi döntések, helyzetértékelések előtt az önkormányzat választott képviselői lakossági fórumot szervezhetnek. A lakossági fórumok a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatást, a fontosabb döntések előkészítésében való bevonását szolgálják.


(2) Lakossági fórumok

-Falugyűlés

-Közmeghallgatás


(3) A falugyűlés:

A helyi önkormányzat a lakosság tájékoztatása, véleményének megismerése céljából falugyűlés elé terjesztheti a helyi közösség életében alapvető jelentőségű kérdéseket.


(4) Közmeghallgatás:

a) A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, amely nem számít bele az évente kötelezően megtartandó testületi ülések számába.

b) A Képviselő-testület közmeghallgatáson lehetővé teszi az állampolgároknak, a társadalmi szervezeteknek, hogy közvetlenül terjesszék elő közérdekű kezdeményezéseiket.


(5) A közmeghallgatás kiírására a testületi ülés összehívásával kapcsolatos szabályok az irányadók.


(6) A közmeghallgatáson feltett kérdésekre lehetőség szerint azonnal válaszolni kell. Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester megvizsgálja, és arra 15 napon belül írásbeli választ nyújt a kérdezőnek. A válaszról a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.



III. FEJEZET

A Képviselő-testület szervei


A Képviselő-testület bizottsága


33. §


(1) A Képviselő-testület bizottsága előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó, döntési jogkörrel rendelkező választott testületi szerv.


(2) A Képviselő-testület ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre.


(3) A Képviselő-testület az ideiglenes (ad hoc) bizottságot meghatározott időre vagy feladat elvégzésére hozza létre. Az ideiglenes (ad hoc) bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.


(4) Ideiglenes (ad hoc) bizottságot célszerű létrehozni:

-önkormányzati rendelet előkészítésére, felülvizsgálatára, előzetes hatásvizsgálatának lefolytatására

-beruházás, felújítás, környezetvédelmi program végrehajtásának megszervezésére.


(5) Az ideiglenes (ad hoc) bizottság megszűnik, ha

       a./ a feladatát elvégezte és jelentését a testület jóváhagyta,

       b./ a testület a bizottságot határozatával felosztatta,

       c./ a bizottság megalakítását kimondó határozatban megjelölt feltétel bekövetkezett, határidő eltelt.


(6)  A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre: Közművelődési és Településfejlesztési Bizottság.


(7) A bizottság tagjainak számát és összetételét, valamint feladatkörét a 2. melléklet tartalmazza.


(8) A bizottság tagjaira javaslatot tehet a polgármester.


(9)  A bizottság szükség szerint ülésezik. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti, de a bizottságot a polgármester indítványára is össze kell hívni.  Az elnököt akadályoztatása esetén az elnök-helyettes helyettesíti.


(10) A bizottság üléseire a Képviselő-testületi ülésekre alkalmazott szabályokat kell alkalmazni.



A polgármester


34. §


(1)A polgármester megbízatását főállásban látja el.


(2)A megválasztott polgármester illetményét és költségtérítését a Képviselő-testület állapítja meg


(3)A polgármester az Mötv. 67. §.ban meghatározott feladatokat látja el, továbbá feladata

a.)az önkormányzat demokratikus működésének, széleskörű nyilvánosságának biztosítása,

b.)a településfejlesztés, közszolgáltatások szervezése,

c.)a települési képviselők, bizottságok munkájának segítése,

d.)együttműködés a önszerveződő közösségi szervezetekkel és egyéb szervekkel,

e.)kapcsolattartás a nem önkormányzati tevékenységet végző szervekkel, vállalatokkal, intézményekkel.


(4) A polgármester az Mötv. 68. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottak alapján bármely olyan ügyben dönthet, amelyet az Mötv. 42. §-a nem említ.


(5) A polgármester a Mötv. 69. § (2) bekezdésében foglalt írásbeli nyilatkozatát az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége esetén a Közművelődési és Településfejlesztési Bizottság  elnökének adja át, részére juttatja el.




Az alpolgármester


35. §


A Képviselő-testület saját tagjai közül egy alpolgármester választ a polgármester javaslata alapján, aki nem főállásban látja el a tisztségét.



A jegyző


36.§


(1)A jegyző vezeti a Közös Önkormányzati Hivatalt, és ellátja az Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározott feladatokat.


(2)A jegyző munkájának segítésére – Mötv-ben meghatározottak alapján – a Közös Önkormányzati Hivatalt vezető polgármester aljegyzőt nevezhet ki.


(3)A jegyző a Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó települések tekintetében biztosítja – a Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásáról szóló megállapodásban foglaltak alapján – az állandó ügyfélfogadást.


(4)A jegyző az ügyfélfogadás rendjét a Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozza.


(5)A jegyző köteles jelezni a Képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel. Jelzését a Képviselő-testület és a bizottság ülésén a döntés meghozatalát megelőzően, szóban terjeszti elő. A polgármester által meghozott döntés esetében írásban, hivatalos feljegyzés formájában teszi meg jelzését, melyet a polgármester részére hivatalos iratként eljuttat, részére átad.


(6)A Képviselő-testület által meghozott döntés esetében írásban, hivatalos feljegyzés formájában teszi meg jelzését, melyet a Képviselő-testület valamennyi tagja részére hivatalos iratként eljuttat, részére átad.


(7)A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége esetén – figyelemmel az Mötv 82. § (2) – (3) bekezdéseiben meghatározottakra – külön jogszabályi rendelkezések szerinti képesítéssel és alkalmazási feltételekkel rendelkező közös önkormányzati hivatali köztisztviselő bízható meg a jegyző helyettesítésére, a helyettesítési rend szerint.



Társulások


37. §


(1) Amennyiben az önkormányzat társulásban vesz részt, úgy a társulásban az önkormányzatot a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester képviseli.


(2) A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén az önkormányzatot a társulásban a polgármester által megjelölt személy képviseli.



A Közös Önkormányzati Hivatal


38. §


(1) A Képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdésében foglalt feladatai ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre.


(2) A Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos elnevezése: Szepetneki Közös Önkormányzati Hivatal. Székhelye: 8861 Szepetnek, Petőfi u. 70.


(3)  A Közös Önkormányzati Hivatal – a létrehozását megállapító megállapodásban foglaltak alapján – Kirendeltséget működtet az állandó ügyfélszolgálat biztosítása érdekében.


(4) A Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltségeinek elnevezése, és címe:

-Szepetneki Közös Önkormányzati Hivatal Eszteregnyei Kirendeltsége,


(5) A Közös Önkormányzati Hivatal működését és ügyfélfogadási rendjét Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg.



IV. FEJEZET

Az önkormányzat gazdasági alapjai


39. §


(1) Az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik, éves költségvetésében meghatározottak alapján.


(2) Az önkormányzatok költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az önkormányzati költségvetés az állami költségvetéstől elkülönül, ahhoz az állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik.


(3) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a Képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.




Az önkormányzat vagyona


40. §


(1) Az önkormányzat vagyona a nemzeti vagyon része, az önkormányzat vagyona törzsvagyon és a törzsvagyon körébe nem tartózó, üzleti vagyon lehet. Az önkormányzat törzsvagyona az a nemzeti vagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja.


(2) A Képviselő-testület az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályaitól külön rendeletet alkot.





V. FEJEZET

Záró rendelkezések


41. §


(1)Jelen rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.


(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szepetnek Községi Önkormányzat Képviselő-testületének és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2014. (III. 20.) és a 14/2014. (X. 21.) önkormányzati rendeletekkel módosított 9/2013. (IV. 18.) önkormányzati rendelet.

            


Szepetnek, 2015. november 24.




Vlasicsné Fischl Timea sk.

Szalai-Gaál Mónika sk.

polgármester

jegyző



Záradék:


Az egységes szerkezetű rendelet kihirdetésre került: 2015. november 25.





Szalai-Gaál Mónika


jegyző





[1]

Megállapította a 23/2015. (XI. 25.) önkormányzat rendelet 1. §-a. Hatályos: 2016. január 1-jétől


Csatolmányok

Megnevezés méret
1. melléklet
12.76 KB
2. melléklet
14.12 KB
3. melléklet
20.88 KB
4. melléklet
21.88 KB
5. melléklet
21.4 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!