nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 11/2012. (II.24.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2018-01-27 - 2019-09-25
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 11/2012. (II.24.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól

I. Fejezet

Általános rendelkezések


1. A rendelet hatálya


1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő

a) ingatlanokra, ingókra, (tárgyi és forgóeszközökre), vagyoni értékű jogokra (immateriális javakra) és követelésekre,

b) [1]a tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokra, társasági részesedésre, a pénzvagyonra és az adatvagyonra.

(a továbbiakban együtt: vagyontárgy).


(2)[2] [3] [4]  A rendelet hatálya nem terjed ki az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről, elidegenítéséről és használatáról szóló 44/2012. (IX.24.) önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó ingatlanokra, a közterületek használatáról szóló 31/2008. (X.15.) önkormányzati rendeletben, a Pécs Város környezetkímélő forgalmi rendjéről, a fizetőparkoló-helyek működtetéséről, valamint a várakozási díjakról szóló 49/2011. (X.29.) önkormányzati rendeletben, valamint a közterületek burkolatának felbontásáról és a közúton folytatott munkálatok szabályairól szóló 16/2012. (III.23.) önkormányzati rendeletben szabályozott, és a Támogatási Szabályzatban meghatározott eljárásokra.


2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

(1) Értékpapír: a váltó, a kötvény, a részvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a vagyonjegy, a közraktárjegy, a kárpótlási jegy, a befektetési jegy, a szövetkezeti üzletrész, csekk, állampapír.


(2) Tagsági részesedést megtestesítő vagyoni értékű jog: korlátolt felelősségű társasági üzletrész, szövetkezeti részjegy.


(3) Vagyoni értékű jog: minden olyan jog, ami pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír, és önálló forgalom tárgya lehet, beleértve a (2) bekezdésben foglaltakat is.


(4)2 Törzsvagyon: a nemzeti  vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tör-vény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. § (2) – (5) bekezdésében meghatározott körbe tartozó, a 6. § (1), (4), (5) és (6) bekezdésébenn meghatározott feltételek szerinti olyan vagyon, amely közvetlenül önkormányzati feladat és hatáskör ellátását, a közhatalom gyakorlását szolgálja.

 

2 Módosította a 45/2012. (X.19.) Ör. 1. § (1) bekezdése, mely hatályos 2012. november 1-től.


(5) Forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak az a jogi jellege, mely szerint polgári jogi jogügylet szabad tárgya lehet.


(6) Korlátozott forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak azon jogi jellege, mely szerint polgári jogügylet tárgya csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén lehet.


(7)3Forgalomképtelenség: törvényben, vagy-e rendeletben meghatározott vagyoni körbe tartozó vagyontárgyak olyan tulajdonsága, hogy – törvényben meghatározott kivételektől eltekintve –

a) tulajdonjoga jogügylet útján nem ruházható  át,

b) osztott  tulajdon nem létesíthető rajta,

c) nem terhelhető meg,

d) nem lehet tartozás fedezete,

nem vezethető rá végrehajtás.

 

3 Módosította a 45/2012. (X.19.) Ör. 1. § (2) bekezdése, mely hatályos 2012. november 1-től.


(8) Forgalmi érték: erre jogosultsággal rendelkező szakértő által megállapított, készpénzben kifejezett érték, amelyen az adott vagyontárgyak tulajdonjoga normál, nyílt piaci körülmények között a legnagyobb valószínűséggel értékesíthető, mely minden esetben nettó összegben értendő.


(9) Bérleti díj: bérleti szerződés alapján a bérlő által a bérbeadónak fizetett díj, mely minden esetben nettó összegben értendő.


(10) Portfolió: értékpapírból és/vagy más befektetési eszközökből álló együttesen kezelt befektetés állomány.


(11)[5] Kedvezmény nyújtása: a vagyontárgy tulajdonjogának a rendelet 10. § (2) és (3) bekezdés szerint meghatározott forgalmi értéknél alacsonyabb értéken történő átruházása vagy hasznosítása. Ide kell érteni vagyontárgynak a becsült forgalmi értékével megegyező, de a 27. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak mellőzésével történő átruházását, vagy hasznosítását is.


(12) Vagyonleltár: az Önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglevő vagyon állapota szerinti kimutatás.  Célja az önkormányzati vagyon számbavétele értékben és mennyiségben.


(13)4 Stratégiai jellegű vagyontárgy: az üzleti vagyon részét képező forgalomképes vagyontárgy, amely az önkormányzat számára várospolitikai, vagy hosszabb távú üzletpolitikai célból nélkülözhetetlen, kiemelkedő jelentőségű, és a hasznosítása erre tekintettel történhet.

 

4 Módosította 6/2013. (III.1.) Ör. 1. § (1) bekezdése, mely hatályos 2013. március 1-jén 10 órától.


(14) Üzleti vagyontárgy: önkormányzati törzsvagyonba nem tartozó gazdasági, pénzügyi tranzakció vagy ügylet lebonyolításával kapcsolatos forgalomképes vagyontárgy.


(15) Gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, az egyesülés, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, továbbá az egyéni vállalkozó.


(16) Nonprofit gazdasági társaság: nem jövedelemszerzésre irányuló, közös gazdasági tevékenység folytatására alapított gazdasági társaság.


(17) Rendelkezési jog: a tulajdonost megillető azon jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja, vagy más módon megterhelje, továbbá hogy a tulajdonjogát másra átruházza, vagy azzal felhagyjon.


(18) Tulajdonosi jog: magába foglalja az ingatlanokra, az ingókra, vagyoni értékű jogokra vonatkozó rendelkezési jogot és a tagsági viszonyból eredő és a részvényesi jogokat, valamint a gazdasági társaságokban, vállalatokban a tulajdonost megillető jogok gyakorlását.


(19) Vagyonkezelő: olyan, az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19 pont b) alpontjában meghatározott személy, vagy szervezet, amely az önkormányzati vagyont Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.[6])  109. § (1) bekezdés szerinti vagyonkezelői jog alapján használja.


(20) Vagyonhasználó: az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott követelményeknek megfelelő személy, vagy szervezet, amely törvény, önkormányzati rendelet, vagy szerződés alapján – bármely jogcímen – önkormányzati vagyont használ, birtokol, hasznát szedi.


(21) Vagyonkezelési szerződés: az Önkormányzat és a Vagyonkezelő – kivéve a Polgármesteri Hivatalt és az önkormányzati intézményeket – közötti írásbeli szerződésforma.


(22) Követelésről való lemondás: a polgári, munkajogi és egyéb jogviszonyból származó szerződésekből és jogszabályi rendelkezésekből eredő, pénzben kifejezhető igényről való kifejezett lemondás, mely a fő- és/vagy mellékkövetelés részben vagy egészben történő elengedésében, mérséklésében, halasztott fizetés, vagy részletfizetés engedélyezésében valósulhat meg.


(23) Behajthatatlan követelés: az a követelés, amelyet az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 1. § (1) bekezdés 1. pontja[7] behajthatatlan követelésnek minősít.[8]


(24)6 Civil szervezet: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2. § 6. pontjában meghatározott szervezet.

 

6 Módosította a 45/2012. (X.19.) Ör. 1. § (3) bekezdése, mely hatályos 2012. november 1-től.


(25) Vagyonkezelői jog: az önkormányzati vagyonnak a Mötv.[9] 109. §-ában meghatározott jogcím szerinti használata


II. Fejezet

Az Önkormányzat vagyona

 

3. Az önkormányzati vagyon elemei

 

3. § (1)7 Az önkormányzat vagyona (a továbbiakban: önkormányzati vagyon) az Nvtv. 1. § (2) bekezdésében meghatározott nemzeti vagyon része.

 

7 Módosította a 6/2013. (III. 1.) Ör. 2. §-a, mely hatályos 2013. március 1-jén 10 órától.


(2) Az önkormányzati vagyon az 1. § (1) bekezdésében meghatározott vagyontárgyakból áll.


(3) Az önkormányzati vagyon törzsvagyoni és üzleti vagyoni körbe tatozó vagyontárgyakból áll.


(4) Az önkormányzati törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek, vagy korlátozottan forgalomképesek, és közvetlenül[10] kötelező önkormányzati közfeladat ellátását, vagy hatáskör gyakorlását szolgálják.


4. § (1)[11] [12] A forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyontárgyakból tevődik össze. Ezen vagyontárgyakra vonatkozó tulajdonosi jogok gyakorlása során az Nvtv. 6. §-ában foglalt szabályok szerint kell eljárni.


  1. (2)9 Kizárólagos önkormányzati tulajdonban állnak az Nvtv. 5. § (3) bekezdésében meghatározott vagyoni körbe tartozó vagyontárgyak.
 

9 Módosította a 45/2012. (X.19.) Ör. 2. §-a, mely hatályos 2012. november 1-től.


(3) A (2) bekezdés szerinti vagyontárgyak az önkormányzati vagyon-nyilvántartásba és az ingatlanvagyon-kataszterbe kerülnek felsorolásra.


5. §10 (1) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyontárgyak[13] köre:

a) külön törvényben ilyen vagyonelemnek[14] minősített vagyontárgyak, valamint ilyennek minősített vagyoni körbe tartozó vagyontárgyak,

b) önkormányzati rendelettel ilyennek minősített vagyontárgyak

  1. 1. pécsi 17514 hrsz-ú ingatlan (7621 Pécs, Széchenyi tér 1.)
  2. 2. önkormányzati tulajdonban lévő köztéri műalkotások (szobrok, emlékművek),
  3. 3. minden olyan vagyon, amelyet a Közgyűlés ilyennek minősít.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott vagyontárgyak az Önkormányzat vagyonnyilvántartásában és a vagyonkataszterében kerülnek felsorolásra, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyontárgyakat az 1. melléklet tartalmazza.


6. § (1)11 Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak:

a) az Nvtv. 5. § (5) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott vagyoni körbe tartozó vagyontárgyak,

b) törvényben korlátozottan forgalomképessé minősített vagyontárgyak, vagy ilyenné minősített vagyoni körbe tartozó vagyontárgyak,

c) önkormányzati rendelettel korlátozottan forgalomképessé minősített vagyontárgyak:

1. kulturális, oktatási, sport, egészségügyi, szociális és egyéb kötelező önkormányzati feladat ellátásának átadása során vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak, ide nem értve az Nvtv. 5. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyontárgyakat,

2. a lezárt temetők,

3.12

4. az erdők,

5. a muzeális gyűjtemények, kivéve amelyeket törvény kizárólagos, vagy törvény, valamint önkormányzati rendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti [15] vagyonnak nyilvánít,

6. minden vagyontárgy, amelyet a Közgyűlés korlátozottan fogalomképesnek nyilvánít.  


(2) Az (1) bekezdés a pontja szerinti vagyontárgyak az Önkormányzat vagyonnyilvántartásában és az ingatlanvagyon-kataszterében kerülnek felsorolásra, az (1) bekezdés c) pontjában[16] meghatározott vagyontárgyakat a 2. melléklet tartalmazza.


(3)[17]  A 6. § (1) bekezdés c) pontja szerinti vagyoni körbe tartozó vagyontárgyak korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni minősítése addig áll fenn, amíg ezek közvetlen önkormányzati közfeladat és hatáskör ellátását, vagy közhatalom gyakorlását szolgálják.


(4)[18]   A 6. § (1) bekezdés c) pont 1. és 4. alpontja szerinti vagyontárgyakat biztosítékul adni, vagy egyéb módon megterhelni kizárólag önkormányzati hitelfelvétel biztosításához lehet .

7. § Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. A forgalomképes vagyontárgyak jegyzékét az Önkormányzat vagyonnyilvántartása tartalmazza.


4. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása


8. § (1)[19] [20] Az önkormányzat vagyonát az Nvtv. 10. § (1) bekezdésében foglaltkövetelmények betartásával a számvitelről szóló törvény és az Áhsz. 30. §-ában meghatározott előírásoknak megfelelően a tulajdonosi jogok gyakorlója tartja nyilván. A nyilvántartási adatok – a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény szerinti minősített adatok kivételével – nyilvánosak. 


(2)14 Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyont és annak változásait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi. CLXXXIX. törvény 110. § (1) bekezdése alapján és az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992.(XI.6.) Korm. rendelet szerint az ingatlan-vagyonkataszterben kell nyilvántartani.

 

14 Módosította a 6/2013. (III.1.) Ör. 4. §-a, mely hatályos 2013. március 1-jén 10 órától.


(3) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről továbbá az Önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a Jegyző gondoskodik.


(4) [21] [22]Az önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak 4. § - 7. § szerinti tulajdoni besorolása és minősítése vagy ezek megváltoztatása az alábbiak szerint történik:

a) az 5. § (1) bekezdés b) pontja és a 6. § (1) bekezdés c) pontja szerinti törzsvagyoni körbe tartozó és a rendelet 1. és  2. mellékletében felsorolt  vagyontárgyak esetében a Közgyűlés e rendelet módosításáról rendeletet alkot

b) az a) pontban foglalt minden más vagyontárgy esetében a Közgyűlés külön rendeletet alkot.


(5)[23] A vagyonelemek besorolásának törvényi változtatása, valamint a (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben a vagyontárgy új minősítését a vagyon-nyilvántartáson és – ingatlanvagyon esetén – az ingatlanvagyon-kataszteri nyilvántartáson a változtatást elrendelő jogszabály hatályba lépésétől számított 5 napon belül át kell vezetni.


5.[24] Az önkormányzati vagyon számbavétele, a vagyonleltár és vagyonkimutatás


9. § (1) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont:

a) törzsvagyon, ezen belül kizárólagos önkormányzati tulajdonú, nemzeti gazdasági szempontból kiemelt jelentőségű forgalomképtelen, valamint korlátozottan forgalomképes és

b)forgalomképes üzleti vagyon

bontásban tartalmazza.


(2) A forgalomképes vagyon azon részét, amelynek hasznosításához különösen fontos önkormányzati érdek fűződik, a forgalomképes vagyon körén belül, de attól elkülönülten, stratégiai vagyonként kell nyilvántartani. A forgalomképes vagyontárgyak minősítését a Vagyon-gazdálkodási Irányelvek keretében kell elvégezni és felülvizsgálni.


(3) A vagyonleltár az egyes vagyoncsoportokon belül

a) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen,

b) az ingó vagyontárgyakat vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értékben,

c) a portfolióvagyont tételesen és értéken veszi számba.


(4) A vagyonleltár egyaránt tartalmazza az Önkormányzatot terhelő kötelezettségeket és az Önkormányzatot megillető követeléseket.


(5) A vagyonleltárt évenként kell elkészíteni, és az éves költségvetési beszámolóhoz mellékelni.


(6)[25] Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 91. § (2) és a Mötv. 110. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségének megfelelően a vagyon állapotról az éves zárszámadáshoz kapcsoltan az Önkormányzat vagyonkimutatást készít, amelyben a saját és az intézményei vagyonát mutatja be.


(7)[26] A vagyonkimutatást az Önkormányzat az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet 30. §-a és 5. melléklete szerinti tartalommal készíti el.


6. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

10. §(1) Az Önkormányzat az ingatlanvagyonát a számviteli szabályok szerinti bruttó értéken, értékbecslés esetén becsült értéken, az ingóvagyonát nyilvántartási értéken, a portfolióvagyonát pedig névértéken tartja nyilván.


(2) A vagyontárgy szerzésére, továbbá az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére vagy ellenérték fejében történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét:

a) ingatlan- és ingóvagyon esetén hat hónapnál nem régebbi – erre jogosult szakértő által készített – forgalmi értékbecslés alapján,

b) értékpapír esetén – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – az egyes értékpapírtípusok piacán az értékesítés, hasznosítás idején kialakult árfolyam alapján,

c) társasági részesedést megtestesítő és egyéb vagyoni értékű jog esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján

kell meghatározni.


(3)16 Vagyontárgy ingyenes, vagy kedvezményes ellenérték fejében történő hasznosítási jogosultságának megállapításakor, továbbá kötelező önkormányzati feladat átadásához kapcsolódóan, az 5. melléklet szerinti hasznosítás esetén, az Önkormányzat másik ugyanilyen, vagy hasonló vagyontárgyának hasznosítási ellenértékét kell alapul venni. A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság a jogosultság megállapításához elrendelheti a vagyontárgynak a (2) bekezdés a) pontja szerinti előzetes forgalmi értékbecslését.

 

16 Kiegészítette a 45/2012. (X.19.) Ör. 6. §-a, mely hatályos 2012. november 1-től.


7. Vagyongazdálkodás irányelvei, vagyongazdálkodási koncepció

11. § (1) Az Önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet és éves vagyongazdálkodási koncepciót köteles készíteni. A vagyongazdálkodási terveknek tartalmaznia kell – az Nvtv. 7. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények szerint – az Önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, fejlesztésre, gyarapítására vonatkozó célkitűzéseket és feladatokat, ezek végrehajtásának eszközeit, módjait, időbeli (éves) ütemezését.


(2) A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elkészíti és a Közgyűlés elé terjeszti a közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet,[27] valamint minden évben a vagyongazdálkodási tervből adódó feladatok megvalósításának módját és eszközeit.


(3) A Közgyűlés[28]„A vagyongazdálkodás irányelvei” címmel az időszerű vagyonpolitikai feladatokról rendelkező határozatot hoz, melyben meghatározza többek között vagyongazdálkodása fő célját, a hasznosítás jellegét, annak ütemezését.


(4) A vagyongazdálkodás irányelvei tartalmazzák:

a) a forgalomképtelen vagyon megjelölését, annak körében a hasznosítás fő célját és jellegét,

b) a korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartozó vagyonelemek körét a jelen rendelet szabályainak megfelelő bontásban, megjelölve kategóriánként a lehetséges és indokolt kezelés, hasznosítás, értékesítés célját, a

c) forgalomképes vagyon körébe tartozó azon 

1. stratégiai jellegű vagyontárgyakat, melyek értékesítése, hasznosítása az adott évben lebonyolítandó, megjelölve azt, hogy a vagyon hasznosítása, értékesítése, mely különös érdekeket – többek között városképvédelmi, környezetvédelmi szempontokat – figyelembe véve történhet meg,

2. üzleti jellegű vagyontárgyakat, melyek értékesítése, hasznosítása az adott évben indokolt, és a vagyon jellegénél fogva az értékesítésüknek akadálya nincs,

3. vagyoni kört, melynek – a hatáskörrel rendelkező szerv döntésével – üzleti, vagy stratégiai vagyonná történő át-, vagy visszaminősítése az adott évben indokolt.


(5) A vagyongazdálkodás irányelveiben foglalt előírások az Önkormányzat szerveire, továbbá az önkormányzati vagyon kezelőire, használóira egyaránt kötelezőek.


III. Fejezet

Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jogok gyakorlásának közös szabályai 

8. A rendelkezési jogok gyakorlása

12. § (1) Az Önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazon a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik és terhelik.


(2) A tulajdonosi jogokat a Közgyűlés, valamint e rendeletben megállapított mértékben és feltételekkel a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság, továbbá a Polgármester gyakorolja. A Polgármester a hatáskörébe tartozó döntések meghozatalát megelőzően – ha az ügy tárgyi súlya, különös bonyolultsága, vagy jelentősége a Polgármester megítélése szerint ezt indokolja – a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság előzetes állásfoglalását kérheti akkor is, ha a Bizottság állásfoglalásának kikérése egyébként nem kötelező. A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság állásfoglalása a Polgármestert a döntés során nem köti.


(3)17 A Közgyűlés az önkormányzati vagyontárgyaknak az Nvtv.  3. § (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott hasznosítására (különösen: bérlet, haszonbérlet, használat), valamint a haszonélvezetre vonatkozó jogainak gyakorlására az Nvtv. 11. § (10)–(13) bekezdésében, valamint a (16)–(18) bekezdésében meghatározott feltételek szerint, az Nvtv. 3. § (1) bekezdésében felsorolt szervezeteket bízhat meg (a továbbiakban: vagyonhasználók).

 

17 Módosította a 45/2012. (X.19.) Ör. 7. §-a, mely hatályos 2012. november 1-től.


9. Az önkormányzati vagyon használói és a vagyonhasználók jogállása

 

13. §18 (1) A 12. § (3) bekezdésében meghatározott önkormányzati vagyont használók (a továbbiakban: megbízott vagyonhasználók) közül

a) a Polgármesteri Hivatalt,

b) az Önkormányzat költségvetési szerveit,

c) az Önkormányzat gazdasági társaságait,

d) az önkormányzati társulásokat,

e) az egyházakat,

f) a civil szervezeteket,

g) nemzetiségi önkormányzatokat

önkormányzati közfeladat ellátása céljából – az ehhez szükséges mértékig –  a rájuk bízott vagyonra vonatkozóan megilleti az ingyenes használat joga.

 

18 Módosította a 45/2012. (X.19.) Ör. 8. §-a, mely hatályos 2012. november 1-től.


(3) Az önkormányzati vagyon használóját köteles a rá bízott vagyont megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni és gyarapítani.


(4) Az önkormányzati vagyon használóját jogosult és köteles a működés feltételeként rábízott vagyontárgyak:

a) birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, birtokvédelemre,

b) bérbeadásra és egyéb hasznosításra,

c) ingó vagyontárgyak elidegenítésére az Nvtv. 13. § (3) bekezdésében foglalt követelmények betartásával,

d) közterhek viselésére.


(5) A (4) bekezdésben meghatározott jogokat e rendelet szabályai szerint kell gyakorolni.


(6) A vagyonhasználó köteles a hasznosításában lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátására.


(7) A vagyonhasználó – az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglalt kivétellel – beruházást, felújítást csak a költségvetési rendeletben szabályozott módon és keretek között végezhet.


  1. (8) A megbízott vagyonhasználó – a szerződés szerint – a tulajdonos nevében eseti, vagy általános meghatalmazás alapján a szerződésben meghatározott mértékben gyakorolja a tulajdonost megillető jogokat, és teljesíti a tulajdonost terhelő kötelezettségeket.

  1. (9) A civil szervezetekkel és nonprofit gazdasági társaságokkal 60 napot meg nem haladó időtartamra kötendő haszonbérleti szerződésekről a Polgármester, minden más esetben a Közgyűlés dönt.

(10) Önkormányzati tulajdonú ingatlanok civil szervezetek és nonprofit gazdasági társaságok részére történő haszonbérbe adása során az 5. melléklet szabályait kell alkalmazni.


[29]A megbízott vagyonhasználók a rájuk bízott önkormányzati vagyonban bekövetkezett változásokról a 8. § (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartás vezetése érdekében az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI.6.) Korm. rendelet 4. § (1) és (2) bekezdése szerint kötelesek adatot szolgáltatni


10. Az önkormányzati intézmények használatában lévő vagyonnal kapcsolatos szabályok
14. § (1) Az Önkormányzat az intézményei részére a feladataik ellátásához szükséges vagyont a feladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben biztosítja.

(2) Az Önkormányzat intézményei az alapító okiratban rájuk bízott vagyont térítésmentesen használhatják, és ennek keretében gondoskodnak annak fenntartásáról és karbantartásáról.


(3) Az Önkormányzat intézményei a használat jogánál fogva a jó gazda gondosságával jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére és a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására.


(4) Az Önkormányzat intézményeitől a vagyontárgyak hasznosításának jogát a Közgyűlés megvonhatja, ha az – az intézményi feladat ellátásának veszélyeztetése nélkül – az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja.


(5) Az intézmény vezetője felelős a vagyon rendeltetésszerű használatáért és gazdaságos működtetéséért.


(6) Az önkormányzati intézmény használatában lévő ingatlan vagy ingatlanrész egy évet meg nem haladó időtartamú és további előjogokat nem biztosító bérbeadásáról és használatának átengedéséről az intézmény vezetője dönt a (7) bekezdésben foglalt kivétellel.


(7) Az önállóan működő intézményeknél a (6) bekezdés szerinti jogokat az intézmény vezetője véleményének kikérését követően a gazdálkodás lebonyolítását végző önállóan működő és gazdálkodó intézmény vezetője gyakorolja.


(8) Az intézmény használatában lévő ingatlan, ingatlanrész egy éven túli, vagy egy évet meg nem haladó időtartamú, de egyéb tulajdonosi részjogosítvány gyakorlását biztosító, és a határozatlan időre történő bérbe-, használatba adásához

a) öt évet meg nem haladó időtartam esetén, ha az éves bérleti díj összege a tízmillió forintot nem haladja meg a Polgármester,

b) öt évet meg nem haladó időtartam esetén, ha az éves bérleti díj összege az ötvenmillió forintot nem haladja meg, a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság,

c) minden egyéb esetben a Közgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges.


(9) Az önállóan működő intézmények a 31. § (5) bekezdésben megjelölt jogosítványaikat a gazdálkodás lebonyolításáért felelős  önállóan működő és gazdálkodó intézmény vezetője véleményének kikérését követően gyakorolhatják.


(10)20 Az intézmények a rájuk bízott vagyont a számvitelről szóló törvény és az Áhsz. szabályi szerint saját könyveikben tartják nyilván.

 

20 Módosított a 6/2013. (III. 1.) Ör. 5. §-a, mely hatályos 2013. március 1-jén 10 órától.


(11) Önkormányzati forrásból beszerzett és az intézmények működéséhez rendelt vagyontárgyakat közvetlenül az intézmény veszi nyilvántartásba.


(12) A pályázaton elnyert támogatásból beszerzett és az intézmények működéséhez rendelt vagyontárgyakat

a) amennyiben a pályázati kiírásban, vagy a támogatási szerződésben foglalt feltételek azt megengedik, az intézmények közvetlenül veszik nyilvántartásba,

b) amennyiben a pályázati, vagy támogatási feltételek a közvetlen intézményi nyilvántartásba vételt nem teszik lehetővé, úgy az Önkormányzat veszi nyilvántartásba és az intézmény működteti (használja).

Az Önkormányzatot terhelő pályázati, vagy támogatási feltételek teljesülésével a vagyontárgyat az Önkormányzat átadja az intézmény részére, amely azt ettől az időponttól a saját könyveiben tartja nyilván.


(13) Az önkormányzati tulajdonú vagyontárgynak intézmény részére a (11)–(12) bekezdés szerint történő átadása a Polgármester által aláírt átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján történik.


11. Az önkormányzati vagyon kezelői, a vagyonkezelői jog és a Vagyonkezelő jogállása


15. § (1) Az önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében az Önkormányzat a tulajdonában levő nemzeti vagyonra a Mötv.[30] 109. §-ában és az Nvtv. 11. § (1)–(9) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, az Nvtv. 3. § 19. pont b) alpontjában meghatározott szervezetek (vagyonkezelők) részére – a közfeladat egyidejű átadása mellett – vagyonkezelői jogot létesíthet.


(2) A vagyonkezelésbe átadott vagyon a közfeladat ellátását biztosítja, ezért a vagyonkezelésbe adható vagyoni kör az átadni kívánt önkormányzati közfeladatokhoz igazodik.


(3) Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti vagyonkezelői jog jogosultját, a részére átadott közfeladat megnevezését, a közfeladat ellátásához szükséges vagyontárgyakat, a vagyonkezelői jog ellenértékét, vagy az ingyenes átengedés tényét és a vagyonkezelői jog időtartamát a 4. melléklet tartalmazza.


(4) Az Önkormányzat vagyonkezelői jogot az Nvtv. 11. § (1) bekezdésében foglalt szabályok szerint és kizárólag az itt meghatározott szervezetekkel létesíthet. A vagyonkezelői jog csak ezen szervezetek által gyakorolható.


(5)[31] Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakóépületekre, a vegyes rendeltetésű épületekre, a társasházban lévő lakásokra és a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vagyonkezelői jog a Mötv.[32] 109. § (1) bekezdésében meghatározott szervekkel létesíthető és kizárólag általuk gyakorolható.


(6) Önkormányzati tulajdonban levő védett természeti értékek, erdők, védett műemlék ingatlanok, védetté nyilvánított kulturális javak, valamint történeti emlékek vagyonkezelésben adásához a Mötv.[33] 109. § (5) bekezdés szerinti előzetes hozzájárulás szükséges.


(7) Vagyonkezelőt a vagyonkezelői jog gyakorlása során az Nvtv. 11. § (8) bekezdésében foglalt jogok és kötelezettségek illetik meg.


(8) Vagyonkezelő a (7) bekezdés szerinti jogkörén túlmenően különösen 

1. köteles teljesíteni az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget, 

2. viseli a vagyonhoz kapcsolódó terheket, 

3. évente elszámol a vagyonkezelésében lévő vagyon után elszámolt és a bevételeiben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról, 

4. teljesíti a vagyonkezelési szerződésben vállalt, és a jogszabályokban előírt egyéb kötelezettségeket.


(9) Vagyonkezelő a kezelésében lévő vagyonnal történő gazdálkodás keretében a Mötv.[34] 109. § (6)–(7) bekezdéseiben foglalt követelményeken túl köteles gondoskodni az önkormányzati vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról. Köteles továbbá a vagyonkezelésében lévő önkormányzati vagyonnal rendeltetésszerűen, az adott ágazati szabályok szerint, az általában elvárható gondossággal gazdálkodni. Ezen tevékenységéért a polgári jog általános szabályai szerint felelősséggel tartozik.


10. A vagyonkezelői jog létrejötte és megszűnése

16. § (1) Az önkormányzati tulajdonú nemzeti vagyonon a vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel – kivételesen törvényben történő kijelöléssel – ellenérték fejében, vagy ingyenesen, határozott, vagy határozatlan időre jön létre.


(2)22 Amennyiben a vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel jön létre, az ingatlan vagyontárgyakra létesített vagyonkezelői jogot az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. § a) pontja alapján – az ingatlan-nyilvántartásba is be kell jegyeztetni.

 

22 Módosította a 6/2013. (III.1.) Ör. 6. §-a, mely hatályos 2013. március 1-jén 10 órától.


(3) Szerződéssel létesített vagyonkezelői jog versenyeztetés nélkül létesíthető.


  1. (4)23 Az  önkormányzati tulajdonban lévő nemzeti vagyonra szerződéssel létesített vagyonkezelői jogot ingyenesen szerezhetik meg az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontjában,  a 19. pont b)–c) alpontjában, továbbá a 15. § (5) bekezdésében meghatározott körbe tartozó és önkormányzati közfeladatot átvállaló szervezetek.
 

23 Módosította a 45/2012. (X.19.) Ör. 10. §-a, mely hatályos 2012. november 1-től.


(5)24


 24Hatályon kívül helyezte a 45/2012. (X.19.) Ör. 20. § b) pontja, hatálytalan 2012. november 1-től.


(6) A vagyonkezelői jog megszűnik

a) a vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével,

b) határozatlan idejű vagyonkezelés esetében a szerződés rendes felmondásával,

c) a szerződésnek a Mötv.[35] 109. § (10) bekezdésében, egyéb jogszabályokban és szerződésben meghatározott okok miatt történő rendkívüli felmondásával,

d) a vagyontárgy  megsemmisülésével,

e) a Vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével,

f) feleknek közös megegyezésen alapuló, erre irányuló írásbeli megállapodásával,

g) az Nvtv. 11. § (4) bekezdésében meghatározott körülmények bekövetkezése esetén,

h) a törvény erejénél fogva, a szerződésben meghatározott egyéb ok, vagy feltétel bekövetkezése esetén.


(7) A szerződés azonnali felmondása esetén a Vagyonkezelő köteles a kezelt vagyont az Önkormányzat birtokába adni oly módon, hogy az szükség esetén változatlan színvonalon biztosítsa az adott közfeladat folyamatos ellátásához a személyi és tárgyi infrastruktúrát.


11. Vagyonkezelési szerződés

17. § (1) A vagyonkezelési szerződést írásba kell foglalni.


(2) [36] A vagyonkezelési szerződésnek az önkormányzati közfeladatra vonatkozó ágazati jogszabályokban meghatározottakon, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerződésekre vonatkozó általános szabályaiban foglaltakon kívül tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

a)a Vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és hozzá kapcsolódóan a Vagyonkezelő által ellátható egyéb tevékenységek pontos megjelölését,

b)a vagyonkezeléssel érintett vagyontárgyaknak az Önkormányzat számviteli nyilvántartásával megegyező tételes jegyzékét, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon érték szerinti megjelölését,

c)a vagyonkezelőnek a feladatai ellátásához és a kezelésbe átadott vagyon működtetéséhez alvállalkozók és közreműködők igénybevételével kapcsolatos jogait és kötelezettségeit,   a közreműködők és alvállalkozók igénybevételéhez az előzetes közgyűlési hozzájárulás szükségességét,

d)a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit,

e)[37] a vagyonkezelői jog megszerzésének az ellenértékét, vagy az ingyenesség tényét,

f)a Vagyonkezelőnek, mint az önkormányzati vagyon-nyilvántartáshoz szükséges adatszolgáltatási kötelezettnek a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyakkal kapcsolatos kötelezettsége teljesítésének módját és formáját,

g)az önkormányzati vagyon kezeléséből az Önkormányzatot megillető befizetések teljesítésére és a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,

h)a szerződés teljesítésére vonatkozó biztosítékokat, esetlegesen egyéb mellékkötelezettségeket, a vagyontárgyakra vonatkozó biztosítás megkötésének kötelezettségét,

i)a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhető eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat,

j)az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos, valamint a vagyonkezelés megszűnésével keletkező elszámolást, továbbá az önkormányzati költségvetést megillető bevételek és a költségeknek az egyéb bevételektől történő elhatárolásának módját,

k)a vagyonkezelési szerződés időtartamát,

l)a vagyonkezelési szerződés megszűnésének e rendelet 15. § (6) bekezdésében foglaltakon kívüli eseteit, valamint a szerződés felmondásának egyéb okait,

m)a vagyonkezelési szerződés megszűnése esetére a közfeladat folyamatosságának biztosítása érdekében a felek által teljesítendő szolgáltatásokat és elszámolást,

n)a vagyonkezelői jog gyakorlásának az ellenőrzését,

o)amennyiben a vagyonkezelői jog alapítását,, továbbá a vagyonkezelési szerződés hatályba lépését egyéb jogszabályok kötik más szerv hozzájárulásához, a hozzájáruló nyilatkozatok a szerződés mellékletét képezik,

p)a vagyonkezeléssel kapcsolatos számviteli és adatszolgáltatás tartalmát, formáját és határidejét.




(3) A felek a vagyonkezelői jog ellenértékét nem csak pénzösszegben, vagy bizonyos részben nem pénzösszegben, hanem a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyakon az értékcsökkenést meghaladóan végzett csak értéket növelő, a szakma szabályai szerinti szokásos üzemeltetési költségek keretébe nem tartozó, állagvédelemre irányuló és a vagyonkezelési szerződésben meghatározott tevékenységben is megállapíthatják.


(4) A (3) bekezdésben meghatározott tevékenység értékét a Vagyonkezelő előzetes tételes költségvetéssel és számlákkal köteles igazolni, és arról köteles a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon legalább évente egyszer beszámolni az Önkormányzat Közgyűlésének.


(5) A vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell, hogy az Önkormányzat a vagyonkezelői jog ellenértékeként a Vagyonkezelő által végzett tevékenységkövetkeztében felmerülő általános forgalmi adó kötelezettségét áthárítja a Vagyonkezelőre.


(6) A Vagyonkezelő köteles évente egyszer a tárgyévet követő február 15-éig a vagyonkezelésbe adott ingatlanvagyon változásairól az Önkormányzat Vagyonnyilvántartásával és ingatlanvagyon-kataszter vezetésével megbízott szervezeti egységének a megfelelő bizonylatokat és dokumentumokat átadni.


(7) Amennyiben a vagyonkezelésbe átadott vagyon, vagy annak meghatározott eleme bármely okból alkalmatlanná válik a Vagyonkezelő által vállalt feladat ellátására, vagy a feladat ellátására való szükségessége megszűnik, a Vagyonkezelő köteles erről a Polgármestert 8 napon belül értesíteni. A vagyonkezelésből történő kivonásról, a szerződés módosításáról a Közgyűlés dönt.


12. A vagyonkezelésbe adott vagyon birtokba adására vonatkozó szabályok

18. § (1) A vagyonkezelésbe adandó vagyon birtokba adása előtt az Önkormányzatnak rendeznie kell az ingatlanra fennálló közterheket és az általa létesített jogviszonyból származó esedékes kifizetéseket, teljesítéseket – a folyamatban lévő befejezetlen beruházások kivételével – el kell végeznie a megkezdett, de még be nem fejezett, őt terhelő feladatokat.


(2) A birtokba adási eljárás során jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet az Önkormányzat vagyonnyilvántartásába és ingatlanvagyon-kataszter vezetésével megbízott szervezeti egysége részére kell 15 napon belül eljuttatni.


13. A vagyonkezelés során felmerülő tulajdonosi hozzá-járulások és jóváhagyások szabályai

19. § (1) A Vagyonkezelőnek tulajdonosi hozzájárulást kell beszereznie a vagyonkezelési tevékenység körében felmerülő bármely hatósági engedélyhez kötött tevékenységhez. A tulajdonosi hozzájárulást a Polgármester jogosult megadni.


(2) A tulajdonosi hozzájárulás beszerzésének kötelezettsége nem terjed ki az azonnali veszélyelhárítást szolgáló, de egyébként hozzájáruláshoz kötött tevékenységre. Az így elvégzett tevékenységet és annak indokolását a tulajdonosnak 15 napon belül jelenteni kell.


(3) A Vagyonkezelő tulajdonosi hozzájárulás nélkül adhat be kérelmet elvi hatósági engedély, szakhatósági hozzájárulás, állásfoglalás iránt.


14. A kezelt vagyon nyilvántartása

20. § (1) A Vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyakról olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, mely tételesen tartalmazza azok könyv szerinti nettó és bruttó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét és az azokban bekövetkezett változásokat.


(2) A Vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, a közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen.


(3) Abban az esetben, ha a Vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésbe vett és a saját eszközökkel együttesen végzi, a  használatból, a működtetésből származó bevételeit, valamint a közvetlen költségeit és ráfordításait köteles elkülöníteni.


(4)[38]​  A vagyonkezelők a rájuk bízott önkormányzati vagyonban bekövetkezett változásokról a 8. § (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartás vezetése érdekében az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI.6.) Korm. rendelet 4. § (1) és (2) bekezdése szerint kötelesek adatot szolgáltatni.


15. A vagyonkezelés ellenőrzése

21. § (1) A Vagyonkezelő köteles tűrni, hogy az Önkormányzat a vagyonkezelésébe adott önkormányzati vagyonnal kapcsolatos tevékenyégére, annak célszerűségére, törvényességére vonatkozó ellenőrzési jogait (tulajdonosi ellenőrzés) zavartalanul gyakorolhassa.


(2) Az Önkormányzat (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzési jogainak gyakorlása érdekében a Vagyonkezelő köteles az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Adatvédelmi törvény) rendelkezéseit nem sértő adat kiszolgáltatására, okirat bemutatására.


(3) Az Önkormányzatnak az (1) bekezdésben biztosított ellenőrzési jogát a Polgármester a Polgármesteri Hivatal közreműködésével gyakorolja.


(4) A Polgármester a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

a) az ellenőrzött szerv önkormányzati tulajdonba tartozó, vagyonkezelésében álló ingatlanának területére belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – a külön jogszabályokban meghatározott adat - és titokvédelmi előírások betartásával – betekinteni,

c) azokról másolatot, kivonatot, tanúsítványt készíttetni, az ellenőrzött Vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.


(5) A Polgármester a tulajdonosi ellenőrzés során köteles:

a) jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött Vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,

b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött Vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 15 nappal tájékoztatni, megállapításait tárgyszerűen,

c) a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet. valamint a végleges jelentést az ellenőrzött Vagyonkezelő vezetőjének megküldeni.


(6) Az ellenőrzött Vagyonkezelő, vagy képviselője jogosult:

a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.


(7) Az ellenőrzött Vagyonkezelő, vagy képviselője köteles:

a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba való betekintést biztosítani,

c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,

d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,

e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot tájékoztatni.


(8) A Felek az ellenőrzéssel kapcsolatos jogaikat és kötelezettségeiket a vagyonkezelési szerződésben szabályozzák.


16. Eljárás a tulajdonos képviseletében

22. § (1) Közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek, valamint az Önkormányzat javára közigazgatási hatóság vagy bíróság határozatával alapított használati jog bejegyzéséhez szükséges megállapodás megkötése előtt – amennyiben ilyen megállapodás megkötését a rendelkező határozat előírja – a használati jog ellenértékéről

a) ha a 10. § (2) bekezdésben foglalt módon meghatározott ellenérték a kétmillió forintot nem haladja meg, a Polgármester,

b) ha a 10. § (2) bekezdésben foglalt módon meghatározott ellenérték a kétmillió forintot meghaladja, a Közgyűlés,

c) ha az Önkormányzat az ellenérték megfizetésétől eltekint, a Közgyűlés dönt.


(2) [39] Megállapodással létrejövő – a Ptk. 5:145. §-ában meghatározott földhasználati jog kivételével – használati, vezeték- és telki szolgalmi jogot alapító megállapodások megkötése során az (1) bekezdésben meghatározott módon kell eljárni.


(3)[40] Az Önkormányzat tulajdonában lévő – nem forgalomképtelen – ingatlan esetén a Ptk. 5:145. §-ában meghatározott földhasználati jog alapításáról, valamint az önkormányzati ingatlanra – kivéve a közterületet és a Pécsi Építési Szabályzat (a továbbiakban: PÉSZ) szerint közlekedési célra fenntartott területet – építés esetén a tulajdonosi hozzájárulás megadásáról a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság dönt.


(4) A Polgármester dönt:

a)önkormányzati tulajdonú ingatlanra vonatkozó és az Önkormányzatot egyéb ingatlanok tekintetében megillető fellebbezésről és[41] a fellebbezési jogról való lemondásról,

b)[42]közterületen, a PÉSZ szerint közlekedési célra fenntartott területen, valamint önkormányzati tulajdonú közművagyonon történő építés esetén a tulajdonosi hozzájárulás megadásáról, a Városfejlesztési és Kommunális Bizottság javaslata alapján, az 58/2013. (II.27.) Korm. rendelet szerinti ivóvíz- és szennyvíz bekötővezeték, közterületi vízmérőhely kialakítása, valamint a 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelt 47. § (10) bekezdése szerinti zárt csapadékcsatorna bekötés vonatkozásában önállóan,

c)az Önkormányzat által elrendelt jelzálogjog és elidegenítési és terhelési tilalom feloldásáról, valamint törléséről a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság javaslata alapján,

d)elővásárlási jogról történő lemondásról

  1. lakás esetében a Népjóléti és Sport Bizottság,
  2. egyéb ingatlan esetében a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság,
  3. műemléki épületben lévő lakás esetében a Népjóléti és Sport Bizottság, műemléki épületben lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség esetében a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság javaslata alapján,

e)közös tulajdon esetében a tulajdonostársat, társasház és lakásszövetkezet esetében a külön tulajdoni illetőség tulajdonosát megillető jogok gyakorlásáról és kötelezettségek teljesítéséről költségvetési forrást érintő kérdésekben a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság, a közös tulajdoni hányaddal való gazdálkodás kérdéseiben a Népjóléti és Sport  Bizottság javaslata alapján,

f)társasház alapító okirat módosításáról,

g)osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanok használati megállapodásának megkötéséről,

h)jogszabály által előírt beépítési kötelezettség meghosszabbításáról és törléséről,

i)a pécsi 17514 hrsz-ú ingatlan (Pécs Széchenyi tér 1.) az Önkormányzat közhatalmi funkciói gyakorlására nem használt részeinek üzleti célú hasznosításáról a Pénzügyi és Gazdaság Bizottság állásfoglalása alapján,

j)a kisajátítási eljárás kezdeményezéséről, és nyilatkozik a kártalanításra vonatkozó pénzügyi fedezetnek és lakásnak a rendelkezésre állásáról a Közgyűlés döntése alapján,

k)[43]önkormányzati közművagyonba  tartozó közmű, továbbá közcélú villamos, távhő-, gáz- és távközlési célú vezeték építése esetén, kivéve, ha ezen vezeték építése csatlakozó berendezés építésével jár.

Ezen esetekben a tulajdonosi hozzájárulás kiadásához a Városfejlesztési és Kommunális Bizottság előzetes hozzájárulása szükséges.    

l)[44]bérleti jog átruházásáról a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság javaslata alapján,

m)[45]az Önkormányzat üzleti vagyonának minősülő ingatlanon szobor vagy egyéb műalkotás elhelyezéséről Az Oktatási és Kulturális Bizottság javaslata alapján.”

n)[46] az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanra ellenérték fejében történő székhely, telephely bejegyzéséhez tulajdonosi hozzájárulás kiadásáról. [47]


17. Az önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átengedése


23. §[48] [49] [50] (1) A Közgyűlés dönt ingyenesen önkormányzati vagyon 

a)tulajdonjogának – bármilyen jogcímen – történő átruházásáról, csak törvényben meghatározott esetekben és az Nvtv. 13. § (2) –(13) bekezdése és 14. §-ában foglalt szabályok betartásával, 

b)hasznosítási jogának, természetes személy és az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott szervezetek részére történő átengedéséről, vagyonkezelő jogának, az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. pont b) és c) alpontjában meghatározott szervezetek részére történő létesítéséről – kizárólag közfeladat ellátása, a lakosság közszolgáltatással való ellátása, valamint ezen feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítása céljából – az Nvtv. 11. §-ában és a Mötv. 109. §-ában meghatározott feltételek betartásával.


(2)  A vagyoni juttatás módjai az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott  esetekben:

a) haszonélvezeti jog létesítése (Nvtv. 11. § (3) bekezdés),

b) vagyonkezelői jog létesítése (Nvtv. 11. § (3) bekezdés),

c) vagyontárgyaknak törvényben meghatározott ingyenes, vagy kedvezményes tulajdonba adása, az Önkormányzatot megillető valamely bevételről történő teljes, vagy részleges lemondás, ide nem értve a 24. §-ban meghatározott követelésről lemondás,

e) vagyontárgyak használatba, kölcsönbe adása.


(3)  A vagyoni juttatás módjai az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben:

a) vagyontárgyak használatba, kölcsönbe adása,

b) törvényben meghatározott esetekben vagyontárgyak tulajdonjogának átruházása,

c) vagyontárgyak tulajdonjogának átruházásával nem járó közérdekű kötelezettségvállalás,

d) vagyonkezelői, továbbá haszonélvezeti szerződések kötése.


(4) A (2) és a (3) bekezdésben meghatározott vagyoni juttatások nyújtására csak akkor kerülhet sor, ha a vagyontárgyat ez alapján használó az ebből adódóan az Önkormányzatot terhelő ÁFA összegét tartozás-átvállalás jogcímén megfizeti.


(5) Az Önkormányzat az (1) bekezdésekben felsorolt személyek részére a vagyontárgyait a (2)–(3) bekezdésben meghatározott módon abban az esetben engedheti át, ha a vagyoni juttatásban részesülő

a) legalább 20 új munkahelyet létesít, vagy

b) a város érdekeit szolgáló oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális és sporttevékenységet folytat, vagy

c) közbiztonsági, vagy védelmi feladatot lát el, vagy

d) városfejlesztési feladatot végez, vagy

e) nemzetiségi  önkormányzatok céljait valósítja meg, vagy

f)[51] a környezet és természet védelmére irányuló beruházást végez, vagy

g)[52] a Városban ipari üzemet létesít.


(6) Az (1)–(5) bekezdés alapján a vállalkozások részére nyújtott vagyoni juttatásoknak minden esetben meg kell felelniük az Európai Közösségek Bizottsága EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimális) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 69/2001/EK rendeletében foglalt szabályoknak.


18. Követelésekről való lemondás

24. § (1) Az Önkormányzat a polgári, munkajogi és egyéb jogviszonyból származó, vagy jogszabályi rendelkezésekből eredő követeléseiről kizárólag e §-ban foglalt esetekben és módon mondhat le.


(2) Az Önkormányzat a behajthatatlannak nem minősülő követelésről – amennyiben az nem veszélyezteti kötelezett-ségeinek teljesítését – akkor mondhat le, ha

a) a nem kisösszegű követelés érvényesítése aránytalanul nagy, vagy a követelés mértékét meghaladó költségekkel járna,

b) a követelés érvényesítése a kötelezett természetes személy életkörülményeit bizonyítottan megnehezítené, vagy ellehetetlenítené, így különösen kiskorú gyermekei tartását, lakhatását, vagy tartási kötelezettsége körébe tartozó egyéb hozzátartozója tartását veszélyeztetné,

c) a követelés érvényesítése a kötelezett gazdálkodó szervezet felszámolását, vagy végelszámolását eredményezné, és ez valamely közérdekű cél megvalósítását veszélyeztetné, vagy az Önkormányzat érdekeit sértené,

d) a követelésről való lemondással járó előnyök összességükben meghaladják a lemondásból származó hátrányokat, így különösen, ha a lemondás megkötött ügylet meghiúsulását akadályozná meg, vagy annak teljesedésbe menését segítené elő.


(3)[53]​ A követelésről való lemondást a kötelezettnek írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton kell kérnie, amelyet részletesen indokolni köteles, és a kérelméhez az azt alátámasztó dokumentumokat is csatolnia kell.


(4) A követelésről való lemondásról 

a)[54]ötszázezer forintot meg nem haladó értékű követelés esetében a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság javaslata alapján a Polgármester, halasztott fizetés, vagy részletfizetés engedélyezésekor a Polgármester, 

b)ötmillió forintot meg nem haladó követelés esetén a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság, 

c)ötmillió forintot meghaladó követelés esetén a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság javaslata alapján a Közgyűlés [55] dönt.


(5)[56] A követelés megtérülése érdekében – a kötelezett jövedelmi viszonyai és vagyoni helyzete figyelembevételével – a (4) bekezdésben meghatározott értékhatárok szerinti, az ott meghatározott döntési jogkört gyakorló, a kötelezettnek legfeljebb 1 évig terjedő halasztott fizetést, vagy legfeljebb 5 évre szóló részletfizetést engedélyezhet.


(6) A követelésről való lemondás feltételeit a jogosult döntését követő 15 napon belül okiratba kell foglalni.


(7)[57] A költségvetési rendelet hatálya alá tartozó költségvetési szervek és az önkormányzat behajthatatlan követeléseinek, kintlévőségeinek törléséről (leírásáról) a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság dönt. A behajthatatlanság tényét és mértékét hitelt érdemlően igazolni kell.


19. Felajánlott vagyon elfogadása 


25. § (1)[58] [59]Vagyontárgy tulajdonjogának az Önkormányzat részére ingyenesen,  vagy kedvezményes ellenérték fejében történő felajánlás elfogadásáról – a Mötv. 42. § 16. pontjában, továbbá a 29. § (1) és 30. § (1) bekezdésében meghatározott esetek kivételével – tízmillió forint értékhatárig a Polgármester, ötvenmillió forint értékhatárig a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság, ötvenmillió fölötti érték esetén a Közgyűlés dönt.


(2)[60] Abban az esetben, ha a vagyontárgy ingyenes vagy kedvezményes felajánlása a 13. § (1) bekezdésében megjelölt vagyonhasznosító részére történik, – a Mötv. 42. § 16. pontjában, továbbá a 29. § (1) és 30. § (1) bekezdésében meghatározott esetek kivételével – egymillió forint értékhatárig a vagyonhasznosító vezetője, ezt meghaladó érték esetén tízmillió forint értékhatárig a Polgármester, ötvenmillió forint értékhatárig a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság, ötvenmillió forint feletti érték esetén a Közgyűlés dönt. A hatáskör jogosultja döntést megelőzően kikéri a vagyonhasznosító vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy a szerv képes-e a felajánlott vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére


(3) Nem fogadható el olyan ingyenes vagy kedvezményes felajánlás, amelynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a felajánlott vagyontárgy értékét.


(4) Az Önkormányzat köteles az ingyenesen vagy kedvezményesen felajánlott és elfogadott vagyontárgyat a felajánló által megjelölt vagyonkezelő, vagyonhasznosító szerv részére a felajánló által meghatározott célra átadni.


20. Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos perbeli vagy peren kívüli egyezségkötés


26. § (1) Az Önkormányzat vagyonát vagy követelését érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötésére ötvenmillió forintot meg nem haladó perértékig a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság előzetes egyetértését tartalmazó állásfoglalása[61] alapján a Polgármester jogosult.


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeget meghaladó perérték, átminősítést igénylő vagyontárgy esetén az egyezség megkötéséről a Közgyűlés dönt.


21. Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága

 

27. § (1)31 Önkormányzati vagyontárgy elidegenítése, használatba, vagy bérbeadása, továbbá más módon történő hasznosítása – a 23. § (1)–(3) bekezdésében és a (4) bekezdésben foglaltak kivételével –32 az Nvtv. 11. § (16) bekezdése és a 13. § (1) bekezdése alapján versenyeztetési eljárás keretében történik.

 

31 Módosította a 45/2012. (X.19.) Ör. 13. §-a, mely hatályos 2012. november 1-től.

32 A szövegrészt módosította a 17/2013. (V.23.) Ör. 3. § (1) bekezdése, mely hatályos 2013. május 22-én 10 órától.


(2)33,34 A versenyeztetési eljárás pályáztatás vagy árverés. A versenyeztetési eljárás szabályait a 3. melléklet, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek vonatkozásában a 6. melléklet tartalmazza.

 

33 Módosította a 24/2012. (IV.23.) Ör. 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2012. április 24-től.

34 Módosította a 40/2013. (IX.23.) Ör. 6. § a) pontja, mely hatályos 2013. szeptember 24-től.


(3) Vagyontárgy elidegenítését, használatba vagy bérbeadását, továbbá más módon történő hasznosítását:

a) a Közgyűlés és bizottságai,

b) a Polgármester,

c) a Jegyző,

d) az Önkormányzat vagyonhasznosító és vagyonkezelő szerve kezdeményezheti.


(4) Nem kell versenyezetési eljárást lefolytatni:

a)[62] [63]az Nvtv. 11. § (3), (17) és (18) bekezdésében és a Mötv.  108/A. § - 109 §-ában[64] meghatározott esetekben.

b)  külön törvényben meghatározott forgalmi értékhatárt meg nem haladó ingatlan vagyontárgy tulajdonjogának átruházása, vagy hasznosítása esetén,

c)  ingóvagyon átruházása és hasznosítása[65] esetén, ha a forgalmi érték nem haladja meg az egymillió forintot,

d)  ingatlan bérbeadása esetén, ha az ingatlanforgalmi szakértő által megállapított éves bérleti díj nem haladja meg az ötmillió forintot,

e)[66]vagyoni értékű jog átruházása és hasznosítása esetén, ha a forgalmi érték nem haladja meg az az ötmillió forintot.


(5)[67]



22. A szerződések nyilvántartása és közzététele

28. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére és hasznosítására kötött szerződésekről nyilvántartást kell vezetni.


(2)[68]A szerződésekről készített nyilvántartás nyilvános, a benne foglaltak tartalmáról az  információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései szerint szolgáltatható adat. A vonatkozó hatályos jogszabályok szerinti jogügyleteket tartalmazó szerződések jogszabályban meghatározott adatait az Önkormányzat „Üvegzseb” szabályzatában foglalt eljárási rend szerint az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.


IV. Fejezet

Rendelkezés egyes önkormányzati tulajdonú vagyontárgyakkal

23. A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

29. § (1) A Közgyűlés hatáskörébe tartozik a forgalomképtelenné minősítendő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba vétele, az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak forgalomképtelenné minősítése, továbbá önkormányzati tulajdonban lévő forgalomképtelen vagyontárgyak korlátozottan forgalomképessé és forgalomképessé minősítése. A Közgyűlés ezen hatáskörét a 8. § (4) bekezdésében meghatározott szabály szerint gyakorolja.


(2) A 4. § – 5. §-ban meghatározott vagyontárgyakkal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlása során a forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyontárgyakra az Nvtv. 6. § (1) és (4) – (5) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni.


(3) Az Önkormányzat a 4. § – 5. § szerinti forgalomképtelen törzsvagyonába tartozó vagyontárgyak fenntartása és működtetése a 2. § 19. és 20. pontjában meghatározott feltételek szerint, a 13. § (1) bekezdésében és a 15. § (1) bekezdésében megnevezett vagyonhasználókkal és vagyonkezelőkkel végeztethető. A fenntartás és a működtetés feltételeiről rendelkező megállapodást, szerződést a Közgyűlés hagyja jóvá.


(4)38 A forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak bérbeadására, megterhelésére, vagy egyéb módon történő hasznosítására irányuló szerződések megkötéséről:  

a) öt évet meg nem haladó időtartam esetén, ha az éves bérleti díj összege az ötmillió forintot nem haladja meg, a Polgármester,

b) öt évet meg nem haladó időtartam esetén, ha az éves bérleti díj összege az ötvenmillió forintot nem haladja meg, a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság,

c) minden egyéb esetben a Közgyűlés dönt.

 

38 Módosította a 40/2013. (IX.23.) Ör. 6. § b) pontja, mely hatályos 2013. szeptember 24-től.


(5) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken, azok alatt vagy felett lévő közművek és közcélú távközlési eszközök, egyéb vezetékes létesítmények létesítésével, bővítésével és áthelyezésével kapcsolatos megállapodás megkötése és az ellenérték megállapítása:

a) egymillió forintot meg nem haladó értékhatár esetén a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság állásfoglalása alapján a Polgármester,

b) ellenérték nélküli, és egymillió forintot meghaladó értékhatár esetén a Közgyűlés hatáskörébe tartozik.

A Közgyűlés az Önkormányzat és a szolgáltatók között létrejövő keretszerződésben határozhatja meg azokat a feltételeket, amelyek alapján az egyes ingatlanokra vonatkozóan vezeték, szolgalmi és egyéb használati jogot alapító szerződés köthető. A keretszerződés alapján, az abban meghatározott feltételek szerint a szerződéseket a Polgármester köti meg.


(6) Az 5. § (1) bekezdés b) pont 1. alpontjában39 meghatározott pécsi 17514 hrsz-ú ingatlan fenntartásáról és karbantartásáról az Ellátási Igazgatóság gondoskodik. Az ingatlannak az Önkormányzat közhatalmi funkciói gyakorlására nem használt részeinek üzleti célú – a vagyontárgy törzsvagyoni minőségének megfelelő – hasznosítása a rendelet 22. § (4) bekezdés i) pontja szerint történik.


39 Módosította a 45/2012. (X.19.) Ör. 18. § (1) bekezdése, mely hatályos 2012. november 1-től.


(7)40 Az Nvtv. 12. § (2) bekezdése szerinti kizárólagos önkormányzati gazdasági tevékenység gyakorlási jogának időleges átengedésére, valamint az ehhez kapcsolódó forgalomképtelen vagyontárgy, továbbá jogszabály által meghatározott egyéb forgalomképtelen vagyontárgy használatba adására vonatkozó koncessziós pályázat kiírásáról, elbírálásáról és a koncessziós szerződés megkötéséről a Közgyűlés dönt. A koncessziós pályázat kiírására, a koncessziós szerződés megkötésére és annak tartalmi elemeire a koncesszióról szóló 1991. évi. XVI. törvény és az Nvtv. 12. § (3) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni.


40 Módosította a 6/2012. (III. 1.) Ör. 8. §-a, mely hatályos 2013. március 1-jén 10 órától.


24. A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

30. § (1) A Közgyűlés hatáskörébe tartozik a korlátozottan forgalomképessé minősítendő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba vétele, az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak korlátozottan forgalomképessé minősítése, továbbá az Önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak forgalomképtelenné és forgalomképessé történő minősítése. A Közgyűlés e hatáskörét az 8. § (4) bekezdésében meghatározott szabály szerint gyakorolja.


(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogának ellenérték fejében történő megszerzésére irányuló eljárás során a közbeszerzési eljárás szabályait, vagy a beszerzést végző vagyonkezelő, vagyonhasznosító szerv belső szabályzatában foglaltakat kell alkalmazni.


(3) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogának elidegenítéséről, vagyonkezelői jog alapításáról, bérbeadásáról, használati jogának átengedéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba, önkormányzati társulásba, kistérségi társulásba viteléről a (4) bekezdés és 14. § (6)–(7) bekezdés kivételével a Közgyűlés dönt.


(4)41 A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak bérbeadására, megterhelésére, egyéb módon történő hasznosítására irányuló szerződések megkötésekor:

a) öt évet meg nem haladó időtartam esetén, ha az éves bérleti díj összege az ötmillió forintot nem haladja meg – a 14. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel – a Polgármester,

b) öt évet meg nem haladó időtartam esetén, ha az éves bérleti díj összege az ötvenmillió forintot nem haladja meg a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság, 

c) minden egyéb esetben a Közgyűlés dönt.

 


41 Módosította a 40/2013. (IX.23.) Ör. 6. § b) pontja, mely hatályos 2013. szeptember 24-től.


25. A forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jogok gyakorlása

31. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető forgalomképes vagyonnal vállalkozás végezhető.


(2) Az Önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.


(3) A forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogának ellenérték fejében történő megszerzésére irányuló eljárásban a közbeszerzési eljárás szabályait és a beszerzést végző vagyonkezelő, vagyonhasznosító szerv belső szabályzataiban foglaltakat kell alkalmazni.


(4) [69] Az Önkormányzat tulajdonában lévő forgalomképes ingatlan, ingóvagyon és vagyoni értékű jog elidegenítéséről, egyéb módon történő hasznosításáról, a 22. § (1) – (3) bekezdésében foglaltakon kívüli megterheléséről, ötmillió forint értékhatárig, a Polgármester, ötvenmillió forint értékhatárig, a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság, ötvenmillió forintot meghaladó érték felett a Közgyűlés dönt. Bérbeadás esetén a fenti összegeken az éves bérleti díj értendő.


(5) A 13. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonhasználók –  a 13. § (1) bekezdés c) pontja kivételével – a működésükhöz rendelt ingóvagyontárgyak szerzéséről, elidegenítéséről és megterheléséről egymillió forint értékhatárig önállóan döntenek. A döntést a vagyonhasznosító vezetője hozza meg.


(6) Az egymillió forintot meghaladó értékű ingó vagyontárgyak elidegenítése és megterhelésekor – a 13. § (1) bekezdés c) pontjában írt vagyonhasznosító kivételével – a (4) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.


(7) A forgalomképes üzleti vagyonnak minősülő önkormányzati vagyontárgyak tulajdonjogának ellenérték fejében történő átruházásakor az Nvtv 13. § (1) – (2) bekezdése, valamint 14. § (2) – (3) bekezdésében foglalt követelményeket teljesíteni kell.


31/A. §42 Az Önkormányzat tulajdonában lévő, a  lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) hatálya alá tartozó forgalomképes nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlására a Lakástörvény és a 6. melléklet rendelkezéseit  kell alkalmazni.       

 

42 Beiktatta a 40/2013. (IX.23.) Ör. 1. §-a, mely hatályos 2013. szeptember 24-től.


26. Tulajdonosi jogok gyakorlása gazdasági társaságokban

32. §(1) Gazdasági társaság alapítására, üzletrész vagy részvény vételére, értékesítésére, elővásárlási jog gyakorlására, önkormányzati vagyontárgy gazdasági társaságba vitelére – az Nvtv. 8. § (1), (3), (6), (8) és (9) bekezdésében foglalt követelmények betartásával – kizárólag a Közgyűlés jogosult.


(2)  Ha többszemélyes gazdasági társaságban az önkormányzati tulajdonrész 25 % vagy az alatti, úgy a társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) ülésén a tagsági, (részvényesi) jogokat a Polgármester gyakorolja. Ezt a jogát az általa megbízott személy útján is gyakorolhatja. Amennyiben a társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) ülésén a megbízott személy az ott felmerülő kérdésben felhatalmazással nem rendelkezik, a meghozandó döntéshez azt megelőzően, vagy – indokolt esetben –  utólagosan a Polgármester hozzájárulása szükséges.


(3) Ha többszemélyes gazdasági társaságban lévő önkormányzati tulajdonrész 25 %-nál nagyobb (vagy 25 % + 1 szavazati jog esetén), a társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) hatáskörébe tartozó alábbi kérdésekben a meghozandó döntést megelőzően, vagy – különösen indokolt esetben – utólagos jóváhagyással az Önkormányzat Közgyűlése dönt:

a)Korlátolt felelősségű társaság esetében:

1.pótbefizetés elrendeléséről és visszafizetéséről, a törzstőke felemeléséről és leszállításáról,

2.az Nvtv 3. § (1) bekezdés szerint átlátható szervezetté történő átalakításról vagy – amennyiben ez nem lehetséges – az önkormányzati tulajdoni részesedés megszüntetéséről;

3.üzletrész felosztásához való hozzájárulásról és az üzletrész bevonásának elrendeléséről,

4.a tag kizárásáról,

5.a magához vont üzletrész tagok általi megvásárlásáról,

6.az ügyvezető, cégvezető megválasztásáról, visszahívásáról, és megválasztásakor díjazásának megállapításáról,

7.az Önkormányzat által jelölt felügyelő bizottsági tagok megválasztásáról, visszahívásáról, megválasztáskor a felügyelő bizottsági tagok díjazásának megállapításáról,

8.a könyvvizsgáló megválasztásáról, visszahívásáról, megválasztásakor díjazásának megállapításáról,

9.[70]

10.az alapításért felelős tagok, az ügyvezetők és a felügyelő bizottsági tagok ellen kártérítési igények érvényesítéséről,

11.a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározásáról,

12.döntés más gazdasági társaság alapításáról, működő társaságba tagként való belépésről,

13.[71]társasági szerződés (alapító okirat) megállapításáról és – a telephely meghatározásának, valamint adminisztratív jellegű adatokban bekövetkező változások kivételével – módosításáról,

14.üzletrész elővásárlási jogáról történő lemondásról,

15.elismert vállalatcsoportban való részvételről,

16.[72]a társasági szerződésben (alapító okiratban) meghatározott értékhatár felett a társasági vagyon elidegenítéséről, megterheléséről, hitel és kölcsön felvételéről, hitel és kölcsön meghosszabbításáról és valamennyi egyéb szerződésről, jogügyletről, melyről a döntést a társasági szerződés (alapító okirat) a társaság legfőbb szervének hatáskörébe utalja.

           b) Részvénytársaság esetében:

1. [73]az alapszabály megállapításáról és – a telephely meghatározásának valamint adminisztratív jellegű adatokban bekövetkező változások kivételével – módosításáról,

2.    a részvénytársaság működési formájának megváltoztatásáról,

3.    a részvénytársaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározásáról,

4.[74] a Ptk. 3:123. §-ában foglalt jogosultság alapján kine-vezett tisztségviselők kivételével az Önkormányzat által jelölt igazgatósági tagok, felügyelő bizottsági tagok megválasztásáról, visszahívásáról, megválasztáskor az igazgatóság, továbbá a felügyelő bizottság tagjai díjazásának megállapításáról,

5.    a könyvvizsgáló megválasztásáról, visszahívásáról, megválasztásakor díjazásának megállapításáról,

6.     az Nvtv. 3. § (1) bekezdés szerint átlátható szervezetté történő átalakításról, vagy – amennyiben ez nem lehetséges – az önkormányzati tulajdoni részesedés megszűntetéséről,

7.    a részvények típusának átalakításáról,

8.    az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatásáról,

9.    az egyes részvényfajták, osztályok átalakításáról,

10.  átváltoztatható, vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról,

11.  saját részvény megszerzéséről, továbbá a nyilvánosan működő részvénytársaság esetében saját részvényre kapott nyilvános vételi ajánlat elfogadásáról,

12.  az alaptőke felemeléséről és leszállításáról,

13.  más gazdasági társaság alapításáról, működő társaságba tagként való belépésről,

14.  amennyiben az alapító okirat úgy rendelkezik a vezérigazgató, cégvezető megválasztásáról, visszahívásáról és megválasztáskor díjazásának megállapításáról,

15.   jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásáról,

16.   elismert vállalatcsoportban való részvételről,

17.[75]a társasági szerződésben (alapító okiratban) meghatározott értékhatár felett  a társasági vagyon elidegenítéséről, megterheléséről, hitel és kölcsön felvételéről, hitel és kölcsön meghosszabbításáról és valamennyi egyéb szerződésről, jogügyletről, melyről a döntést a társasági szerződés (alapító okirat) a társaság legfőbb szervének hatáskörébe utalja.

c) Az a) és b) pontban megjelölt döntéseket érintő olyan esetekben, amikor ezt jogszabály előírja, a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat) módosításáról.


(4)  Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő egyszemélyes tulajdonú gazdasági társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozó, a (3) bekezdésben felsorolt jogokat az Önkormányzat Közgyűlése gyakorolja.


(5)44 Az Önkormányzat által külön, vagy az Állam és az Önkormányzat által együttesen többségi befolyással tulajdonolt gazdasági társaságok esetén (korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság) a (3) bekezdésben felsorolt jogok gyakorlásán túlmenően a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik

a) további gazdálkodó szervezet alapítására vagy meg-szüntetésére,

b) gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzésére, vagy átruházására irányuló döntés.

 

44 Módosította a 45/2012. (X.19.) Ör. 14. § (1) bekezdése, mely hatályos 2012. november 1-től.


(5a)45 Azokban a gazdasági társaságokban, ahol az Önkormányzat külön, vagy az Állam és az Önkormányzat együttesen 50%-ot meghaladó tulajdoni részesedéssel rendelkezik a Közgyűlésnek

a) az Nvtv. 8. § (10) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben minősített többségű,

b) az Nvtv. 8. § (10) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben egyszerű többségű 

jóváhagyó határozata szükséges.

 

45 Kiegészítette a 45/2012. (X.19.) Ör. 14. § (2) bekezdése, mely hatályos 2012. november 1-től.


(6)  A társaságok legfőbb szervének hatáskörébe tartozó, a (3) bekezdésben fel nem sorolt egyéb kérdésekben a Polgármester dönt.


(7)  A Polgármester az (6) bekezdésben meghatározott döntés előtt az alábbi ügyekben köteles kikérni a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság állásfoglalását:

a)a számvitelről szóló törvény szerinti beszámoló elfogadásakor – ide értve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést is -,

b)az ügyvezető igazgató, az igazgatóság, a felügyelő bizottság és a könyvvizsgáló díjazásának megállapításakor,

c)[76]igazgató, ügyvezető igazgató, vezérigazgató, igazgatóság prémiumfeladatainak és sikerdíj feltételeinek jóváhagyásakor, a prémiumfeladat és sikerdíj feltételei teljesítésének elfogadásakor, a prémium előleg kifizetésének jóváhagyásakor,

d)a társaság stratégiai tervének elfogadásakor,

e)a gazdasági társaság éves üzleti (gazdasági) tervének elfogadásakor,

f)az 1 évet meghaladó, vagy határozatlan időtartamú használatra irányuló szerződések megkötésekor,

g)osztalékelőleg fizetésére vonatkozó döntéskor,

h)[77] [78] olyan szerződés megkötésének a jóváhagyásához, amelyet a társaság a saját tagjával, ügyvezetőjével, vagy azok Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. és 2.  pontja[79] szerinti hozzátartozójával köt, kivéve, ha ezen szerződés megkötése a társaság szokásos tevékenységéhez tartozik, továbbá, ha tudományos, oktatási, vagy művészeti tevékenységre vonatkozik, abban az esetben is, ha az összege meghaladja a társaság által kötött szokásos ügyleti értéket.


(8)[80] A Közgyűlés jogosult  a 100 %-ban önkormányzati tulajdonú, önkormányzati feladatot ellátó társaságaival a tulajdonosi jogok gyakorlásáról – az azonos vagy hasonló önkormányzati feladat ellátását szolgáló társasági tulajdonrészei tekintetében – egyedi megállapodást kötni. A megállapodás nem terjedhet ki a (3) bekezdésben meghatározott döntési kérdésekre.


(8a)[81]A tulajdonosi jogok gyakorlásának átengedésére vonatkozóan a  (8)  bekezdésben foglalt megállapodás szerinti esetben a Közgyűlés – az adott társaság megbízási szerződésekben meghatározott feladatellátását (közszolgáltatás, vagyonkezelés, egyéb közfeladat-ellátás) érintő valamennyi kérdésben – a tulajdonosi jogok gyakorlásával megbízott társaság előzetes véleményének ismeretében dönt.


(9) Azon gazdasági társaságok taggyűlésén vagy közgyűlésén, ahol az Önkormányzat jelentős befolyással (25%-nál nagyobb tulajdonnal) rendelkezik, az Önkormányzat képviseletével a Polgármester csak alpolgármestert bízhat meg. Kivételes esetben – az alpolgármesterek akadályoztatása esetén – a képviselettel bizottsági elnök, tanácsnok vagy vezető beosztású köztisztviselő is megbízható.


(10) Ha a társaság legfőbb szerve az Önkormányzat Közgyűlése által előzetesen nem tárgyalt – a (3) bekezdésben meghatározott – kérdésekben, vagy a Polgármester hatáskörébe tartozó kérdésekben kíván dönteni, az Önkormányzat képviselőjének az érintett napirend elhalasztását kell kérni, kivéve, ha a társaság legfőbb szerve az utólagos önkormányzati közgyűlési vagy polgármesteri jóváhagyást a társasági döntés érvényességi feltételeként elfogadja.


(11) Önkormányzati társulás esetén a társulási szerződés szerint létrehozandó társulási tanácsba, ellenőrző szervezetbe az Önkormányzatot képviselő személyek megválasztásáról (delegálásáról) a Közgyűlés dönt.


  1. (12) Az (1) – (11) bekezdésben felsorolt kérdések csak a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság állásfoglalásának figyelembevételével terjeszthetők a Közgyűlés elé.

(13)  Azokban a gazdasági társaságokban, ahol az Önkormányzat tulajdoni hányaddal rendelkezik, a Polgármester a társaság ügyeiről felvilágosítást kérhet, az üzleti könyvekbe és iratokba való betekintést, valamint vizsgálat lefolytatását kezdeményezheti.


27. Az Önkormányzat vagyonához kapcsolódó egyéb rendelkezések

33. § A Közgyűlés a 11. § (1) bekezdésében meghatározott terv alapján, a mindenkor hatályos költségvetési rendeletben meghatározottak szerint dönt az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatban:

a) kötvénykibocsátásról,

b) kezességvállalásról,

c) társadalmi szervezethez való csatlakozásról.


V. Fejezet

Záró rendelkezések 

 

34. § (1) E rendelet 2012. március 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.


  1. (2) Hatályát veszti
    1. a) az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának a szabályáról szóló 40/2008. (XI.26.) és az ezt módosító 10/2009. (IV. 21.), 36/2009. (X. 15.), 40/2009. (XI. 9.), 48/2009. (XII. 21.), 20/2011. (V.31.), 38/2011. (VII. 19.), és a 69/2011. (XII.22.) önkormányzati rendelet,
    2. b) a 35/2010. (XI. 22.) önkormányzati rendelet 30. §-a,
    3. c) a 29/2009. (VII. 31.) önkormányzati rendelet 14. §-a.

  1. (3)49 E rendeletnek az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 11/2012. (II.24.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 45/2012.(X.19.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Rend.) megállapított 2. § (4) (7) és (24) bekezdését, 4. § (2) bekezdését, 5. §-át, 6. § (1) bekezdését, 7. § (4) bekezdés a) pontját, 10. § (3) bekezdését, 12. § (3) bekezdését, 13. § (1) bekezdését, 15. § (5) bekezdését, 16. § (4) bekezdését, 23. §-át, 24. § (4) bekezdését, 27. § (1) bekezdését és (4) bekezdés a) pontját, a 32. § (5) bekezdését és (5a) bekezdését, 29. § (6) bekezdését, az 1. melléklet címét, a 2. mellékletét, a 4. melléklet 20. sorát a Rend. hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
 

49 Kiegészítette a 45/2012. (X.19.) Ör. 15. § -a, mely hatályos 2012. november 1-től.


(4)50 E rendeletnek az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 11/2012. (II.24.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 6/2013. (III.1.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Rend1.) megállapított 2. § (13) bekezdését, (23) bekezdését, 3. § (1) bekezdését, 4. § (1) bekezdését, 8. § (1) bekezdését és (2) bekezdését, 14. § (10) bekezdését, 16. § (2) bekezdését, 17. § (2) bekezdés e) pontját, 29. § (7) bekezdését, 32. § (7) bekezdés h) pontját a Rend1. hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

 

50 Beiktatta a 6/2013. (III. 1.) Ör.10. §-a, mely hatályos 2013. március 1-jén 10 órától.


(5)51 E rendeletnek az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 11/2012. (II.24.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 17/2013. (V.22.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Rend2.) megállapított 23. §-át, a 27. § (1) bekezdésében a  „– a 23. § (1)–(3) bekezdésében és a (4) bekezdés kivételével –” szövegrészt, a 27. § (4) bekezdés c) pontjában az „ingó vagyon átruházása és hasznosítása estén” szövegrészt, a 4. mellékletét a Rend2. hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

 

51 Beiktatta a 17/2013. (V.22. ) Ör. 4. §-a, mely hatályos 2013. május 22. 10 órától.


(6)52 E rendeletnek az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 11/2012. (II.24.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 32/2013.(VI.24.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Rend3.) kiegészített 4. mellékletét a Rend3. hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.       

 

52 Beiktatta a 32/2013.(VI.24.) Ör. 1. §-a, mely hatályos 2013. július 1-től.


(7)53 E rendeletnek az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 11/2012. (II.24.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 40/2013. (IX.23.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Rend4.) megállapított 1. § (2) bekezdését, 22. § (4) bekezdés b) és k) pontját, 29. § (4) bekezdését, 30. § (4) bekezdését, 31/A. §-át, 32. § (7) bekezdés c) pontját és 6. mellékletét a Rend4. hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

 

53 Beiktatta a 40/2013. (IX.23.) Ör. 2. §-a, mely hatályos 2013. szeptember 24-től.


(8)[82]    E rendeletnek az átruházott közgyűlési hatáskörök módosításáról szóló 44/2014. (XII.1.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Rend5.) megállapított 27. § (4) bekezdés e) pontját a Rend5. hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.


(9)[83] E rendeletnek az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 11/2012. (II.24.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 4/2015. (II.27.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Rend6.) módosított 1. § (2) bekezdését, 2. § (11) bekezdését,  6. § újonnan beiktatott (3) és (4) bekezdését,  8. § (1) és (4) bekezdését és újonnan beiktatott (5) bekezdését, 9. § újonnan beiktatott (6) és (7) bekezdését, 22. § (2) és (3) bekezdését, módosított (4) bekezdés d) pontját és beiktatott l) m) és n) pontját, 23. §-át, 24. § (7) bekezdését, 32. § (3) bekezdés a) pont 16. alpontját, b) pont 17. alpontját és (8) bekezdését, valamint a Rend6. 10. § a)-o) pontjai szerinti  szövegrész módosításokat a Rend6. hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.


(10)[84] E rendeletnek  az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulaj-donosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 11/2012. (II.24.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 7/2017. (II.21.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Rend7.) módosított 1. § (1) bekezdését, 25. § (1) és (2) bekezdését, a  32. § újonnan beiktatott (8a) bekezdését a Rend7. hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.


35. §  E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.


                     Dr. Páva Zsolt s.k.                                              Dr. Lovász István s.k.

                         polgármester                                                              jegyző

Záradék:

Elfogadta: a Közgyűlés 2012. február 23-i ülésén

Kihirdetve: 2012. február 24. napján.



[1]

Módosította a 7/2017.(II.21.) Ör. 1. §-a, mely hatályos 2017. február 22-től.

[2]

Módosította a 40/2013. (IX.23.) Ör. 4. §-a, mely hatályos 2013. szeptember 24-től.

[3]

Módosította a 4/2015. (II.27.) Ör. 1. §-a, mely hatályos 2015. március 1-től.

[4]

Módosította a 36/2017. (VI.20.) Ör. 2. §-a, mely hatályos 2017.  június 21-től.

[5]

Módosította a 4/2015. (II. 27.) Ör. 2. §-a, mely hatályos 2015. március 1-től.

[6]

Módosította a 44/2014. (XII.1.) Ör. 13. § (1) bekezdése, mely hatályos 2014. december 2-től.


[7]

Módosította a 44/2014. (XII.1.) Ör. 13. § (3) bekezdése, mely hatályos 2014. december 2-től.

[8]

Módosította a 6/2013. (III.1.) Ör. 1. § (2) bekezdése, mely hatályos 2013. március 1-jén 10 órától.

[9]

Módosította a 44/2014. (XII.1.) Ör. 13. § (3) bekezdése, mely hatályos 2014. december 2-től.

[10]

Módosította a 4/2015. (II. 27.) Ör. 10. § a) pontja, mely hatályos 2015. március 1-től.

[11]

Módosította a 6/2013. (III 1.) Ör. 3. §-a, mely hatályos 2013. március 1-jén 10 órától.

[12]

Módosította a 4/2015. (II.27.) Ör. 10. § b)pontja, mely hatályos 2015. március 1-től.

[13]

Módosította a 4/ 2015. (II. 27. ) Ör. 10. § c) pontja, mely hatályos 2015. március 1-től.

[14]

Módosította a 4/2015. (II.27.) Ör. 10. § d) pontja, mely hatályos 2015. március 1-től.

[15]

Módosította a 4/2015. (II.27. ) Ör. 10. § e) pontja, mely hatályos 2015 március 1-től.

[16]

Módosította a 31/2014.(VI.24) Ör. 5. §-a, mely hatályos 2014. június 25-től

[17]

Beiktatta a 4/2015. (II.27.) Ör. 3. §-a, mely hatályos 2015. március 1-től.

[18]

Beiktatta a 4/2015. (II.27.) Ör. 3. §-a, mely hatályos 2015. március 1-től.

[19]

Módosította a 6/2013. (III.1.) Ör. 4. §-a, mely hatályos 2013. március 1-jén 10 órától.

[20]

Módosította a 4/2015. (II.27.) Ör. 4. § (1) bekezdése, mely hatályos 2015. március 1-től.

[21]

Módosította a 45/2012. (X.19.) Ör. 5. §-a, mely hatályos 2012. november 1-től.

[22]

Módosította a 4/ 2015. (II.27.) Ör. 4. § (2) bekezdése, mely hatályos 2015. március 1-től.

[23]

Beiktatta a 4/ 2015. (II.27.) Ör. 4. § (3) bekezdése, mely hatályos 2015. március 1-től.

[24]

Az alcímet kiegészítette  a 4/ 2015. (II. 27.) Ör. 10. § f) pontja, mely hatályos 2015. március 1-től.


[25]

Beiktatta a 4/2015. (II.27.) Ör. 5.§-a , mely hatályos 2015. március 1-től.

[26]

Beiktatta a 4/2015. (II.27.) Ör. 5.§-a , mely hatályos 2015. március 1-től.

[27]

Az „a következő évre tervezett” szövegrészt hatályon kívül helyezte a 4/2015. (II.27.) Ör. 12. § b) pontja, hatálytalan 2015. március 1-től.

[28]

A „Az éves költségvetésről szóló rendelet koncepciójának megalkotásáig” szövegrészt hatályon kívül helyezte a 4/2015. (II. 27. ) Ör. 12. § c) pontja, hatálytalan 2015. március 1-től.



[29]

Módosította az 57/2017. (XII.18.) Ör. 6. § (1) bekezdése, mely hatályos 2017. december 19-től.

[30]

Módosította a 44/2014. (XII.1.) Ör. 13. § (3) bekezdése, mely hatályos 2014. december 2-től.

[31]

Módosította a 45/2012. (X.19.) Ör. 9. §-a, mely hatályos 2012. november 1-től.

[32]

Módosította a 44/2014. (XII.1.) Ör. 13. § (3) bekezdése, mely hatályos 2014. december 2-től.

[33]

Módosította a 44/2014. (XII.1.) Ör. 13. § (3) bekezdése, mely hatályos 2014. december 2-től.

[34]

Módosította a 44/2014. (XII.1.) Ör. 13. § (3) bekezdése, mely hatályos 2014. december 2-től.

[35]

Módosította a 44/2014. (XII.1.) Ör. 13. § (3) bekezdése, mely hatályos 2014. december 2-től.

[36]

Módosította a 44/2014. (XII.1.) Ör. 13. § (3) bekezdése, mely hatályos 2014. december 2-től.

[37]

Módosította a 6/2013. (III.1.) Ör. 7. §-a, mely hatályos 2013. március 1-jén 10 órától.


[38]

Módosította az 57/2017. (XII.18.) Ör. 6. § (2) bekezdése, mely hatályos 2017. december 19-től.


[39]

Módosította a 4/2015. (II.27.) Ör. 6. § (1) bekezdése, mely hatályos 2015. március 1-től.

[40]

Módosította a 4/2015. (II.27.) Ör. 6. § (1) bekezdése, mely hatályos 2015. március 1-től.

[41]

Módosította a 4/2015. (II.27.) Ör. 10. § g) pontja, mely hatályos 2015. március 1-től.

[42]

Módosította a 40/2013. (IX.23.) Ör. 5. § (1) bekezdés a) pontja, mely hatályos 2013. szeptember 24-től.

[43]

Módosította a 40/2013. (IX.23.) Ör. 5. § (1) bekezdés b) pontja, mely hatályos 2013. szeptember 24-től.

[44]

Beiktatta a 4/2015. (II.27.) Ör. 6. § (2) bekezdése, mely hatályos 2015. március 1-től.

[45]

Beiktatta a 4/2015. (II. 27 ) Ör. 6. § (2) bekezdése, mely hatályos 2015. március 1-től.

[46]

Beiktatta a 4/2015. (II. 27.) Ör. 6. § (2) bekezdése, mely hatályos 2015. március 1-től.

[47]

Módosította a 11/2015. (IV.24.) Ör. 8. §-a, mely hatályos 2015. április 24-én 8.00 órától.

[48]

Módosította a 45/2012. (X.19.) Ör. 11. §-a, mely hatályos 2012. november 1-től.

[49]

Módosította a 17/2013. (V.22. ) Ör. 1. §-a, mely hatályos 2013. május 22. 10 órától.

[50]

Módosította a 4/2015. (II.27.) Ör. 7.§-a, mely hatályos 2015 március 1-től.

[51]

Módosította a 37/2015. (XI.24.) Ör. 2. §-a, mely hatályos 2015. november 25-től.

[52]

Kiegészítette a 37/2015. (XI.24.) Ör. 2. §-a, mely hatályos 2015. november 25-től.

[53]

Módosította az 57/2017. (XII.18.) Ör. 6. § (3) bekezdése, mely hatályos 2017. december 19-től.

[54]

Módosította a 45/2012. (X.19.) Ör. 12. §-a, mely hatályos 2012. november 1-től.

[55]

Az „(a továbbiakban együtt: jogosult)” szövegrészt hatályon kívül helyezte a 4/2015. (II.27.) Ör. 12. § d) pontja. Hatálytalan 2015. március 1-től.

[56]

Módosította  4/2015. (II.27.) Ör. 10. § h) pontja, mely hatályos 2015. március 1-től.

[57]

Módosította  4/2015. (II.27.) Ör. 8. §-a, mely hatályos 2015. március 1-től.

[58]

Módosította a 4/2015. (II. 27. ) Ör. 10. § i) pontja, mely hatályos 2015. március 1-től.

[59]

Módosította a 7/2017. (II.21.) Ör. 2. §-a, mely hatályos 2017. február 22-től.

[60]

Módosította a 7/2017. (II.21.) Ör. 2. §-a, mely hatályos 2017. február 22-től.

[61]

Módosította a 4/2015. (II.27.) Ör. 10. § j) pontja, mely hatályos 2015. március 1-től.

[62]

Módosította a 45/2012. (X.19.) Ör. 13. §-a, mely hatályos 2012. november 1-től.

[63]

Módosította a 4/2015. (II.27.) Ör. 10. § k) pontja, mely hatályos 2015. március 1-től.

[64]

Módosította a 44/2014. (XII.1.) Ör. 13. § (3) bekezdése, mely hatályos 2014. december 2-től.

[65]

A szövegrészt módosította a 17/2013. (V.22.) Ör. 3. § (2) bekezdése, mely hatályos 2013. május 22-én 10 órától.

[66]

Beiktatta a 44/2014. (XII.1.) Ör. 13. § (1) bekezdése, mely hatályos 2014. december 2-től.

[67]

Hatályon kívül helyezte a 45/2012. (X.19.) Ör. 20. § c) pontja, hatálytalan 2012. november 1-től.

[68]

Módosította a 4/2015. (II. 27.) Ör. 10. § l) pontja, mely hatályos 2015. március 1-től.

[69]

Módosította a 4/2015. (II. 27.) Ör. 10. § m) pontja, mely hatályos 2015. március 1-től.

[70]

Hatályon kívül helyezte a 24/2012. (IV. 23.) Ör. 9. § c) pontja. Hatálytalan 2012. április 24-től.

[71]

Módosította a 4/2015. (II. 27.) Ör. 10. § n) pontja, mely hatályos 2015. március 1-től.

[72]

Módosította a 4/2015. (II.27.) Ör. 9. § (1) bekezdése, mely hatályos 2015. március 1-től.

[73]

Módosította a 4/2015. (II.27.) Ör. 10. § o) pontja, mely hatályos 2015. március 1-től.

[74]

Módosította a 44/2014. (XII.1.) Ör. 13. § (3) bekezdése, mely hatályos 2014. december 2-től.

[75]

Módosította a 4/2015. (II.27.) Ör. 9.§ (2) bekezdése, mely hatályos 2015. március 1-től.

[76]

Módosította a 40/2013. (IX.23.) Ör. 6. § c) pontja, mely hatályos 2013. szeptember 24-től.

[77]

Kiegészítette a 24/2012. (IV. 23.) Ör. 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2012. április 24-től.

[78]

Módosította a 6/2013. (III. 1.) Ör. 9. §-a, mely hatályos 2013. március 1-jén 10 órától.

[79]

Módosította a 44/2014. (XII.1.) Ör. 13. § (3) bekezdése, mely hatályos 2014. december 2-től.

[80]

Módosította a 4/2015. (II. 27.) Ör. 9. § (3) bekezdése, mely hatályos 2015. március 1-től.

[81]

Beiktatta a 7/2017. (II.21.) Ör. 3. §-a, mely hatályos 2017. február 22-től.

[82]

Beiktatta a 44/2014. (XII.1.) Ör. 13. § (2) bekezdése, mely hatályos 2014. december 2-től.

[83]

Beiktatta a 4/2015. (II.27.) Ör. 11. §-a, mely hatályos 2015. március 1-től.

[84]

Beiktatta a 7/2017. (II.21.) Ör. 4. §-a, mely hatályos 2017. február 22-től.


Csatolmányok

Megnevezés méret
3. melléklet
118.81 KB
5. melléklet
122.7 KB
6. melléklet
120.4 KB
4. melléklet
212.26 KB
2. melléklet
382.61 KB
1. melléklet
354.86 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!