nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata képviselő-testületének 24/2013. (XI.5.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2016-11-01 - 2017-05-08
Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata képviselő-testületének 24/2013. (XI.5.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás célú helyiségek bérbeadásának feltételeiről

Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) és (2) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében, az e rendelet 32. §-a tekintetében a 4. § (3) bekezdésében, e rendelet 27. § tekintetében a 12. § (5) bekezdésében, e rendelet 25. § (1) bekezdésének tekintetében a 19. § (1) bekezdésében, e rendelet 28. §-ának tekintetében a 20. § (3) bekezdésében, e rendelet 37. § (2)-(5) bekezdése tekintetében a 21. § (6) bekezdésében, e rendelet 20. § (1) bekezdése és 31. §-a tekintetében a 23. § (3) bekezdésében, e rendelet 20. § (3) bekezdése és 31. §-a tekintetében a 27. § (2) bekezdésében, e rendelet 35-36. § -a tekintetében a 33. § (3) bekezdésében, e rendelet 53-55 §-a tekintetében a 42. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


  1. Fejezet

Általános rendelkezések

  1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló, a kerület közigazgatási területén és azon kívül található lakásokra, nem lakás célú helyiségekre, a lakás céljára szolgáló házas ingatlanokra és a hozzátartozó földrészletre, a Magasház utca 1. szám alatt lévő nyugdíjasházi lakásokra, az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanokban lévő lakások és helyiségek önkormányzati tulajdoni hányadára terjed ki.


(2)[1]


2. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a polgári törvénykönyvről szóló törvény, a lakások és helyiségek bérletéről szóló törvény, valamint az Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet szabályait kell alkalmazni.


2. A tulajdonosi jogokat gyakorló szervek

3. § A lakások és helyiségek bérbeadásával kapcsolatos tulajdonosi jogokat – önkormányzati rendeletben meghatározott kivétellel – a polgármester gyakorolja.


3. Értelmező rendelkezések


4. § E rendelet alkalmazásában:


a) Pályakezdő fiatal: a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 1. § (2) bekezdés 2. pontja szerinti fogalom;


b) Fiatal házas: a házaspár egyik tagja, aki a bérbeadására irányuló pályázat megjelenése napján nem töltötte be a 35. életévét;


c) Jövedelem: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti fogalom;


d) Vagyon: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti fogalom;


e) Fogyatékos személy: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontja szerinti fogalom.


f) Életvitelszerű tartózkodás: a két hónapot meg nem haladó távollétet is beleértve, a bérlő akkor tartózkodik életvitelszerűen a lakásban, ha a lakás a bérlő otthona, és ez az ingatlan szolgál a bérlőnek mindennapi teendőinek (különösen pihenés, étkezés) megszervezéséhez, továbbá amely ingatlan a családi élete helyszínéül szolgál, és ahol rendszeresen közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe. Nem tekinthető életvitelszerű tartózkodásnak, ha a magánszemély csupán ritkán, alkalomszerűen, az ott lakás látszatának keltése miatt használja az ingatlant.


g) Rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot: a lakás vagy helyiség (lakás és helyiség együtt e fogalom magyarázata során a továbbiakban: ingatlan) akkor alkalmas a rendeltetésszerű használatra, ha az épület központi berendezéseinek az ingatlanban lévő részei, és az ingatlan berendezései üzemképesek, valamint az ingatlan az ingatlan-nyilvántartásban rögzített megnevezése szerinti célra alkalmas.


h) Együtt költöző személyek alatt azokat a 37. § (1)-(2) bekezdés szerinti személyeket kell érteni, akik a bérlővel a lakásba együtt költöznek be vagy a bérleti szerződés fennállása alatt jogszerűen tartózkodnak ott.


i) Bérlő kifejezés alatt, ahol a rendelet külön nem említi, bérlőtársakat is érteni kell.


j) díjhátralék: a bérlőnek vagy használónak az önkormányzattal szemben fennálló bérleti- vagy használati díjtartozása, külön szolgáltatási díjtartozása, a bérlőnek továbbszámlázott közüzemi és közös költség tartozása, valamint a bérlőnek vagy a használónak a közüzemi szolgáltatóval szemben fennálló, a használt lakással összefüggő tartozása.


  1. Fejezet


Lakás bérbeadásának általános feltételei


4. A lakások bérbeadásának jogcímei


5. § Lakást kizárólag az alábbi jogcímeken lehet bérbe adni:

a) bérbeadás

aa) pályáztatás útján szociális helyzet alapján;

ab) pályáztatás útján költségelvű bérleti díj vállalása mellett;

b) bérbeadás piaci alapú bérleti díj vállalása mellet;

c) lakáscsere;

d) lakásbérleti jog folytatása;

e) lakásbérleti szerződés meghosszabbítása;

f) közérdekű feladatok megvalósítása érdekében történő bérbeadás;

g) lakásgazdálkodási cél alapján történő bérbeadás;

h) nyugdíjasházi lakás bérbeadása;

i) bérlőkijelölési vagy bérlő-kiválasztási jog alapján történő bérbeadás;

j) a lakás korábbi bérlője részére történő bérbeadás;

k) jogcím nélküli lakáshasználat rendezése.


5. Lakás bérbeadására vonatkozó általános rendelkezések


6. § (1) Lakás annak a természetes személynek adható bérbe, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:

a) a bérleti szerződés megkötésekor cselekvőképes;

b) a bérbevételre irányuló pályázat benyújtásakor és a bérleti szerződés megkötésekor nem használ az Önkormányzat tulajdonában álló lakást jogcím nélkül;

c) akinek az Önkormányzat tulajdonában álló lakásra vonatkozó bérleti szerződése nem neki felróható okból szűnt meg a pályázat elbírálása vagy pályázaton kívüli bérbeadás esetén a bérleti szerződés megkötését megelőző öt évben;

d) akinek a bérleti szerződés megkötésekor nem áll fenn lakbér tartozása az Önkormányzattal szemben;

e) akinek a bérleti szerződés megkötésekor nem áll fenn – önkormányzati lakásbérleti jogviszonya során felhalmozott – közüzemi díjtartozása közüzemi szolgáltatóval szemben;

f) vállalja, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt életvitelszerűen tartózkodik a lakásban.



(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti feltételeket nem kell figyelembe venni, ha a bérbeadó a bérlővel az 5. § j) vagy k) pontja szerinti jogcím alapján köti meg a bérleti szerződést.


(3) Az (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti feltételeket nem kell figyelembe venni, ha a bérbeadó a bérlővel az 5. § f) vagy g) pontja szerinti jogcím alapján köti meg a bérleti szerződést.


(4) Az (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti feltételeket nem kell figyelembe venni, ha a bérbeadó a bérlővel az 5. § d) pontja szerinti jogcím alapján köti meg a bérleti szerződést.


  1. Bérbeadás pályáztatás útján szociális helyzet alapján

7. § A szociális helyzet alapján történő bérbevételre kiírt pályázat elbírálásakor és az 5. § c)-k) pontokban meghatározott esetekben a szerződés megkötése előtt vizsgálni kell a pályázó vagy a szerződő fél (pályázó vagy szerződő fél a 7-8. § alkalmazása során a továbbiakban: bérlő), valamint a vele a lakásba együtt költöző személyek szociális, jövedelmi és vagyoni helyzetét a 8. § (1)-(2) bekezdés alapján.


8. § (1) Szociális helyzet alapján lakást akkor lehet bérbe adni

a) ha a bérlő vagy a vele együtt költöző személyek egyike sem rendelkezik lakás tulajdon-, bérleti-, használati-, vagy haszonélvezeti jogával;

b) ha a pályázat elbírálásakor vagy pályázaton kívüli bérbeadás esetén a bérleti szerződés megkötésekor a bérlő és a vele együtt költöző személyek egy főre jutó havi nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2-szeresét nem haladja meg;

c) ha a bérlőnek és a vele együtt költöző személynek nincs vagyona; és

d) ha a pályázó - a pályázat benyújtását megelőző három hónap átlagában számolt - olyan jövedelemmel rendelkezik, hogy az együtt költöző személyeket figyelembe véve az egy főre eső rendszeres jövedelme eléri a bérbe adandó lakás lakásbérleti díját, egyedülálló személy esetén a lakásbérleti díj kétszeresét.


(2) Az (1) bekezdés b) pontjától eltérően szociális helyzet alapján lakást akkor is bérbe lehet adni

a) ha a lakásba legfeljebb 2 fő költözik, és a bérlő és a vele együtt költöző személyek egy főre jutó havi nettó jövedelme a pályázat elbírálásakor vagy pályázaton kívüli bérbeadás esetén a bérleti szerződés megkötésekor az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a kettő és félszeresét nem haladja meg;

b) ha a lakásba legfeljebb egy fő költözik, és a lakásba beköltöző személy havi nettó jövedelme a pályázat elbírálásakor vagy pályázaton kívüli bérbeadás esetén a bérleti szerződés megkötésekor az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a háromszorosát nem haladja meg;

c) ha a lakásba egyedülálló szülő költözik egy vagy több gyermekével és a lakásba beköltöző személyek egy főre jutó havi nettó jövedelme a pályázat elbírálásakor vagy pályázaton kívüli bérbeadás esetén a bérleti szerződés megkötésekor az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a kettő és félszeresét nem haladja meg vagy

d) ha a lakásba beköltöző személyek valamelyike fogyatékos személy, és a bérlő, és a lakásba a bérlővel együtt költöző személyek egy főre jutó havi nettó jövedelme a pályázat elbírálásakor vagy a bérleti szerződés megkötésekor az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a kettő és félszeresét nem haladja meg.


(3) Amennyiben

a) a 9. § (3) bekezdés szerinti éves felülvizsgálat időpontjában vagy

b) az 5. § a) és b) pont kivételével a bérleti szerződés megkötésekor vagy meghosszabbításakor

az (1) bekezdés a)-c) pontja, a (2) bekezdés vagy az (5) bekezdés szerinti feltételek nem állnak fenn, a bérleti díjat – a 8/A. §-ban meghatározott kivétellel – költségelvű bérleti díjra kell módosítani vagy költségelvű bérleti díjat kell megállapítani.”


(4) A jövedelmet igazolni kell különösen a munkáltató által kiállított jövedelemigazolással, az adóhatóság vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiállított jövedelemigazolással.


(5) Szociális helyzet alapján a lakásigény mértékét meg nem haladó szobaszámú lakás adható bérbe. A méltányolható lakásigény mértéke a bérlő és a vele együtt költöző személyek számától függően:

a) egy személy esetén 1 lakószoba,

b) két személy esetén legfeljebb 1+ ½  lakószoba,

c) három személy esetén legfeljebb 2 lakószoba,

d) négy személy esetén legfeljebb 2 + ½  lakószoba,

e) öt vagy hat személy esetén legfeljebb 3 lakószoba,

f) hét és ennél több személy esetén legfeljebb 3 + ½  lakószoba.


(6) A szociális helyzet alapján történő bérbeadásra olyan pályázat is kiírható, amelynek alapján a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot elérését, a lakás felújítását vagy komfortfokozatának emelését a bérlőnek kell vállalnia. A felújítási kötelezettség részletszabályait, és a bérbeszámítással kapcsolatos rendelkezéseket a pályázati kiírásban kell meghatározni.


(7) A bérbeadó a pályázati kiírásban jogosult meghatározni azokat a szempontokat, amelyek alapján a pályázók meghatározott köre előnyben részesíthető.


8/A. § (1) Amennyiben a bérlő, a bérlőtárs és a lakásban a 37. § alapján jogszerűen tartózkodó valamennyi személy mindegyike kizárólag öregségi nyugdíjban vagy az öregségi nyugdíj mellett – a jövedelemmel nem rendelkező, nappali tagozatos közoktatási vagy felsőoktatási képzésben részt vevő személy után folyósított – családi pótlékban vagy a gyermek után folyósított óvodáztatási támogatásban, vagy más, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásáról szóló törvény szerinti pénzbeli és természetbeni ellátásban részesül, a 9. § (1) bekezdés szerinti jogosultság felülvizsgálat során a nyugellátást a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerinti, 2012. januári emelést megelőző összeggel kell figyelembe venni.


(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő bérlő a szociális alapú lakbér felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint [9. §] terjesztheti elő az alacsonyabb összegű öregségi nyugdíj figyelembe vételére vonatkozó kérelmét. Az (1) bekezdés szabályai szerint lakbért első alkalommal 2015. április 1. napját követő időszakra lehet megállapítani.


9. § (1) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakások esetén a bérlő szociális alapú lakbérre vonatkozó jogosultságát évente felül kell vizsgálni. A jogosultságot igazoltnak kell tekinteni, ha a bérlő rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben vagy rendszeres szociális segélyben vagy normatív lakásfenntartási támogatásban részesül.


(2) A jogosultság megállapítására vonatkozó nyilatkozatot minden évben január 31-ig a Polgármesteri Hivatalban kell a bérlőnek előterjesztenie. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a 8. § (1) bekezdés a)-c) pontjai és a (2) bekezdés, valamint – ha a bérlő annak megfelel – a 8/A. § (1) bekezdés szerinti feltételek fennállását, és azok 8. § (4) bekezdés szerinti igazolását.


(3) A szociális helyzet alapján történő bérbevételre való jogosultságot a Szociális, Egészségügyi, Esélyegyenlőségi és Sportbizottság (a továbbiakban: SZEB) állapítja meg minden év március 10. napjáig. A SZEB a szociális helyzet alapján történő bérbevételre való jogosultságot megállapítja, ha a bérlő megfelel a 8. § (1)-(2) bekezdés, - külön kérelem esetén a 8/A. § - szerinti feltételeknek. A jogosultságról történt döntés függvényében a bérlő április 1-jétől szociális vagy költségelvű lakbért köteles fizetni.


(4) Amennyiben a bérlő a jogosultság megállapítása iránti nyilatkozatot január 31-ig nem terjeszti elő, április 1-jétől költségelvű lakbért kell fizetnie. A bérlőnek lehetősége van a jogosultság megállapítása iránti nyilatkozat pótlólagos benyújtására. A szociális helyzet alapján történő bérbevételre való jogosultságot a SZEB állapítja meg a jogosultság megállapítása iránti nyilatkozat benyújtásától számított 30 napon belül. A bérlő bérleti díját – jogosultsága fennállása esetén – a jogosultság megállapítása iránti nyilatkozat pótlólagos benyújtását követő hónap első napjától, amennyiben a nyilatkozatot február hónapban nyújtja be, a benyújtást követő második hónap első napjától kell szociális alapú lakbérre módosítani.


(5) A szociális alapú lakásbérleti szerződés esetében a változást követő 30 napon belül a bérlő a bérbeadónak írásban köteles bejelenteni, hogy a 8. § (1)-(2) bekezdés szerinti vagyoni és jövedelmi viszonyai megváltoztak.


(6) Amennyiben a bérlő az (5) bekezdésben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a bejelentésben valótlan adatokat közöl, és a tényleges változás alapján költségelvű lakbért kell megállapítani, a bérbeadó a tudomására jutást követően a vagyoni helyzetnek megfelelően költségelvű bérleti díjra módosítja a lakbért. A lakbér módosításának időpontja a jogosultság megszűnésének bizonyított időpontja. Amennyiben a vagyoni és jövedelmi viszonyok változásának időpontja kétséges, a lakbér módosításának időpontját a tudomására jutás napjában kell meghatározni.


(7) Az a bérlő, aki e rendelet hatálybalépésének évében a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatot nem nyújtotta be, köteles ezt az e rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül pótolni. A szociális alapú bérleti díj jogosultság megállapítására vonatkozó eljárási határidőkre a (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.


(8) Ha a bérlő a (7) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, a bérleti díját 2014. január 1. nappal költségelvű bérleti díjra kell módosítani.


7. Bérbeadás pályáztatás útján költségelvű bérleti díj vállalása mellett

10. § (1) Lakás bérbeadására költségelvű bérleti díj vállalása mellett – az 5. § c)-k) pontokban meghatározott jogcímeket és a 8. § (3) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve – pályázat útján kerülhet sor.


(2) Költségelven lakbérrel lakást akkor lehet bérbe adni

a) ha a pályázó vagy a vele együtt költöző személyek egyike sem rendelkezik beköltözhető lakástulajdonnal, önálló lakásnak minősülő tulajdoni hányaddal, lakás bérleti-, használati-, vagy haszonélvezeti jogával; és

b) ha a pályázónak és a vele együtt költöző személyeknek nincs vagyona; és

c) a pályázó – amennyiben feltételként előírásra került – vállalja az óvadék megfizetését; és

d) a pályázó és a vele együtt költöző személyek egy főre eső nettó jövedelme a pályázat benyújtását megelőző három hónapban havonta az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

da) egyedül költöző esetében a 3-szorosát eléri, de nem haladja meg az 5,5-szörösét;

db) két együtt költöző személy esetében a 2,5-szeresét eléri, de nem haladja meg az 5-szörösét;

dc) három együtt költöző személy esetében a 2-szeresét eléri, de nem haladja meg a 3,5-szeresét ;

dd) négy vagy több együtt költöző személy esetén az 1,75-szeresét eléri; de nem haladja meg a 2,5-szeresét; és

e) amennyiben a pályázó az Önkormányzat tulajdonában álló lakás bérlője volt a pályázat benyújtását megelőző két évben, és ezen időszak alatt nem állt fenn 30 napon túli, lejárt határidejű lakbér tartozása; és

f) [2]


(3) A költségelven történő bérbeadásra olyan pályázat is kiírható, amelynek alapján a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba tételére, felújítására, komfortfokozatának emelésére kell ajánlatot tenni. A felújítási kötelezettség részletszabályait, és a bérbeszámítással kapcsolatos rendelkezéseket a pályázati kiírásban kell meghatározni.


(4) A bérbeadó a pályázati kiírásban jogosult meghatározni azokat a szempontokat és azok pontszámait, amelyek alapján a pályázók meghatározott köre előnyben részesíthető. Előnyben részesíthetők különösen a pályakezdő fiatalok és a fiatal házasok.


(5) A (2) bekezdés a) pont szerinti – a bérbeadó tulajdonában lévő lakásra vonatkozó – bérleti jogviszony fennállása nem zárja ki a költségelvű lakbérrel történő bérbeadást, feltéve, ha a bérlő vagy a vele együtt költöző személy a bérleti szerződés megkötéséig a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadja.


(6) Amennyiben a pályáztatás útján költségelvű bérleti díj vállalása mellett megkötött bérleti szerződés határozott ideje lejár, a szerződés akkor is meghosszabbítható, ha a bérlő és a vele együtt költöző személyek egy főre eső nettó jövedelme meghaladja a (2) bekezdés d) pont szerinti felső jövedelmi határt, de ebben az esetben piaci alapú bérleti díjat kell megállapítani.


11. § (1) A bérbeadó a lakásbérleti szerződés megkötéséig, a szerződés fennállásának időtartamára óvadékfizetési kötelezettséget köthet ki. Az óvadék a bérleti díj és egyéb, a lakással összefüggő fizetési kötelezettségek biztosítéka. Az óvadék mértéke

a) legfeljebb 3 évig tartó határozott idejű szerződés esetén 3 havi lakbérnek megfelelő összeg;

b) határozatlan idejű vagy legfeljebb 5 évig tartó határozott idejű szerződés esetén 6 havi lakbérnek megfelelő összeg.


(2) Ha a bérlőnek tartozása nem maradt fenn, a bérleti szerződés megszűnését követő 15 napon belül az óvadék összegét részére kamat felszámítása nélkül vissza kell fizetni.


(3) A bérbeadó az (1) bekezdés b) pontja szerinti óvadék megfizetését kérelemre legfeljebb két részletben engedélyezheti, úgy, hogy az első részletben legalább 4 havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot kell megfizetni. Az első részletet a bérleti szerződés megkötéséig kell megfizetni, a második részletre a bérleti szerződés létrejöttétől számított legfeljebb 30 napos fizetési halasztás adható.


(4) A 10. § (3) bekezdés szerinti felújítási kötelezettség vállalása esetén a (3) bekezdéstől eltérően a bérlő kérelmére a bérbeadó engedélyezheti az óvadék legfeljebb három egyenlő részletben történő megfizetését. Az óvadék első részletét a bérleti szerződés megkötésekor, a fennmaradó két részletet a szerződés létrejöttétől számított további 90 napon belül kell megfizetni.


III.Fejezet

A pályázati eljárás

 

8. A pályázat kiírása

12. § (1) A lakás bérbevételére vonatkozó pályázatot az Önkormányzat helyi lapjában legalább egy alkalommal kell megjelentetni. A pályázati kiírást az Önkormányzat hirdetőtábláján, valamint a www.budafokteteny.hu honlapon legalább 30 napig kell közzétenni.


(2) A pályázóknak legalább kettő időpont felkínálásával biztosítani kell a lakások megtekintését.


(3) Egy személy legfeljebb három lakásra nyújthat be pályázatot.


13. § A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell legalább:

a) a bérbeadó megnevezését, székhelyét;

b) a meghirdetett lakás bérletének fajtáját (szociális alapú vagy költségelvű bérbeadás);

c) a lakás címét, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát, rövid műszaki leírását;

d) a meghirdetett lakás bérbeadásának időtartamát, a lakásbérleti szerződés lényeges elemeit;

e) a fizetendő lakbér mértékét, a fizetendő közüzemi költségek becsült összegét;

f) a 6. § (1) bekezdés, bérbeadás típusától függően a 8-11. § és a 12. § (3) bekezdés szerinti pályázati feltételeket;

g) felújítási kötelezettség esetén a vállalandó felújítási munkák leírását, azok tételes költségvetését, a felújítás elvégzésének határidejét, az elvégzett felújítás összegének lakbérbe történő beszámítási módját;

h) szociális alapú pályázat esetén a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény 13. § (2) bekezdése szerinti munkák felsorolását;

i) a pályázat benyújtásának módját, címét, határidejét; és

j) az elbírálás szempontjait, az eredmény közlésének módját, határidejét.


9. A pályázat benyújtása és elbírálása

14. § (1) A pályázatot az ingyenesen rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon, az adatokat kitöltve, a (2) bekezdés szerinti – a pályázó által beszerezendő – igazolásokkal és nyilatkozatokkal együtt zártan, egy példányban kell benyújtani.


(2) A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a pályázó nevét, lakcímét, értesítési címét, telefonszámát;

b) a megpályázott legfeljebb három lakás címét;

c) a lakásba a bérlővel együtt költöző személyek nevét és rokonsági fokát;

d) nyilatkozatot a 6. § (1) bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelésről;

e) a 8. § (1)-(2) bekezdés, költségelvű pályázat esetén a 10. § (2) bekezdés szerinti feltételek meglétének igazolását;

f) felújítási kötelezettség előírása esetén a feltételek elfogadását és a felújítás vállalását;

g) nyilatkozatot arra vonatkozólag, hogy a pályázati anyagban szereplő személyes adatok kezeléséhez, valamint a pályázó a neve, és a pályázatra adott pontszáma (7) bekezdés szerinti közzétételéhez hozzájárul;

h) szociális alapú bérbeadásra vonatkozó pályázat esetén annak vállalását, hogy a bérbeadó által előírt kötelező együttműködést a Gyermekjóléti Központ és Családsegítő Szolgálattal teljesíti, amennyiben bérleti díj-fizetési hátralék keletkezik;

i) költségelvű pályázat esetén a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a fizetendő lakbér és óvadék nagyságát megismerte, és annak megfizetését vállalja;

j) minden olyan nyilatkozatot vagy igazolást, amely a rendelet 1. és 2. melléklete szerinti elbírálási szempontrendszer alapján figyelembe vehető.


(3) A pályázatok sorrendjét – a rendelet 1. és. 2. melléklete szerinti szempontrendszer alapján – a polgármester állapítja meg. A szociális lakásbérletre kiírt pályázatokat a SZEB, a költségelvű pályázatokat a Gazdasági, Vállalkozás- és Turizmusfejlesztési Bizottság (a továbbiakban: GVTB) előzetesen véleményezi.


(4) A pályázatok bontására és értékelésére a pályázatok benyújtásáig legalább háromtagú előkészítő munkacsoportot hoz létre a pályázatok véleményezésére jogosult bizottság, és ezzel egyidejűleg megállapítja annak ügyrendjét.


(5) Az előkészítő munkacsoport legalább két tagját – a pályázat típusától függően – a SZEB vagy a GVTB tagjai sorából kell megválasztani. Az előkészítő munkacsoportnak tagja a Polgármesteri Hivatal vagyongazdálkodási feladatait ellátó szervezeti egység kijelölt ügyintézője is.


(6) Lakásonként meg kell határozni az első, a második, a harmadik, és a negyedik helyezett pályázót. Amennyiben az első helyezett pályázó a szerződéskötés előtt visszalép, vagy a bérleti szerződés megkötése bármilyen okból meghiúsul, a soron következő pályázóval kell szerződést kötni. Ezt a rendelkezést akkor is alkalmazni kell, ha a bérleti szerződés létrejön, de a bérleti szerződés megszűnik, és a lakás kiürítése a bérleti szerződés megkötésétől számított hat hónapon belül megtörténik.


(7) A pályázati eljárás során első, második és harmadik helyezett pályázók nevét és a kapott pontszámot az Önkormányzat hirdetőtábláján és a www.budafokteteny.hu honlapon kell közzétenni legalább 8 napon keresztül.


(8) Amennyiben a (6) bekezdés szerinti pályázati sorrend azért nem állapítható meg, mert kettő vagy több pályázat azonos pontszámot kapott, annak a pályázatnak kell további egy pontot adni, amelyben a benyújtott igazolások alapján az egy főre eső jövedelem a legalacsonyabb, költségalapú pályázat esetén a legmagasabb.


15. § (1) A benyújtott pályázatot a bérbeadó érvénytelennek nyilvánítja, ha

a) a pályázat nem vagy hiányosan tartalmazza a 14. § (2) bekezdés szerinti adatokat, igazolásokat, nyilatkozatokat vagy a pályázó több, mint három lakást jelölt meg;

b) a pályázó nem felel meg a 6. § (1) bekezdés feltételeinek, továbbá szociális alapú lakásbérletre irányuló pályázat esetén a 8. § (1)-(2) és (4) bekezdés szerinti feltételeknek;

c) a pályázó költségelvű lakbér vállalása mellett történő bérbeadásra kiírt pályázaton nem felel meg a 10. § (2) bekezdés szerinti feltételeknek; vagy

d) ha a pályázat a benyújtási határidőn túl érkezett.


(2) A benyújtott pályázatot a bérbeadó akkor nyilvánítja első helyezettnek, ha a pályázat érvényes, és az 1. melléklet – költségelvű pályázat esetén a 2. melléklet –, valamint a 14. § (6) bekezdése szerint a pályázat a legmagasabb pontszámot kapja. Második, harmadik valamint negyedik helyezett az a pályázat, amelyek a soron következő legmagasabb pontszámot kapják.


IV. Fejezet

Bérbeadás pályázaton kívül


10. Bérbeadás piaci alapú bérleti díj vállalása mellett


16. § (1) Az üres lakások közül a GVTB jelöli ki azokat a lakásokat, melyeket piaci alapú bérleti díj vállalása mellett kíván hasznosítani. A kijelölt lakásokat bérbevevői ajánlat alapján lehet bérbe adni. Piaci alapú bérbeadásra kijelöltnek kell tekinteni azokat a lakásokat, melyek a rendelet hatályba lépése napján piaci alapon, érvényes bérleti szerződéssel bérbe vannak adva.


(2) Az (1) bekezdés szerinti lakás bérbevételére vonatkozó felhívást a www.budafokteteny.hu honlapon addig kell közzétenni, amíg a bérbevételre ajánlat nem érkezik.


(3) A (2) bekezdés szerinti közzétételben a bérbeadó előírhatja, hogy a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba tételére, felújítására, komfortfokozatának emelésére kell ajánlatot tenni. A felújítási kötelezettség részletszabályait, és - amennyiben bérbeadó a bérbeszámítás lehetőségét biztosítani kívánja - a bérbeszámítással kapcsolatos rendelkezéseket, és annak mértékét a közzétételben kell meghatározni.


(4) Amennyiben egy lakás bérbevételére ugyanazon a napon több ajánlat is érkezik, azzal az ajánlattevővel kell szerződést kötni, aki annak benyújtásakor a legmagasabb egy főre eső nettó jövedelemigazolással rendelkezik. Amennyiben az ajánlattevők egy főre eső jövedelme megegyezik, a bérbeadó jogosult dönteni a bérlő személyéről.


(5) Az óvadékfizetési kötelezettség mértékére a 11. §-ában foglalt rendelkezéseket is kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy hat havi óvadék megfizetést minden esetben ki kell kötni. A bérbeadó jogosult kikötni az ajánlattevő jogvesztését, amennyiben az óvadékot a bérbeadó által meghatározott határidőn belül nem fizeti meg.


(6) A bérbevételi ajánlat benyújtásának feltétele, hogy az ajánlatot benyújtó és a vele együtt költöző személyek egy főre eső nettó jövedelme a pályázat benyújtását megelőző három hónap átlagában el kell, hogy érje a bérbe venni kívánt lakás lakbérének és üzemeltetési költségének

a) egyedül költöző esetében a 220%-át;

b) két együtt költöző személy esetében a 150%-át;

c) három együtt költöző személy esetében a 90%-át;

d) négy együtt költöző személy esetében a 65%-át;

e) öt vagy több együtt költöző személy esetében az 55%-át.


(7) Amennyiben a lakás komfortfokozata legfeljebb félkomfortos, a (6) bekezdés b)-e) pontjaitól eltérően a bérlő és a vele együtt költöző személyek egy főre eső nettó jövedelme a bérbevevői kérelem benyújtását megelőző három hónap átlagában el kell, hogy érje a havi bérleti díj összegét.


(8) A bérbeadó a határozott időre kötött bérleti szerződésben előírhatja, hogy a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésének feltétele, hogy a szerződést megszüntetni kívánó bérlő maga helyett új bérlőt állítson. Az új bérlőre az (5)-(7) bekezdés szerinti rendelkezéseket alkalmazni kell.


(9) A (8) bekezdés szerint állított bérlővel szerződést kötni legfeljebb a közös megegyezéssel megszüntetett szerződés szerinti határozott időig lehet.


(10) A polgármester a legalább három hónapja kiadatlan, piaci alapú bérbeadásra kijelölt lakás hasznosítási módját megváltoztathatja.


(11) A 19. § (1) bekezdés d) pontja szerinti jogcímen történő bérbeadás esetén, amennyiben a lakásba együtt költöző személyek egy főre eső havi nettó jövedelme a kérelem benyújtásakor meghaladja a 10. § (2) bekezdés d) pontja szerinti egy főre eső nettó jövedelem felső határát, a bérlő piaci alapú bérleti díjat köteles fizetni.


(12) A (11) bekezdéstől eltérően, amennyiben a lakásba négy vagy több személy költözik, a bérlő akkor köteles piaci alapú lakbért fizetni, ha a kérelem benyújtásakor az egy főre eső havi nettó jövedelem meghaladja a 80.000,-Ft-ot.


(13) A piaci alapú bérleti díjjal, közérdekből történő bérbeadás során a 16. § (1)-(10) bekezdéseket nem kell alkalmazni.


11. Lakás bérbeadása bérlőkijelölési vagy bérlő-kiválasztási jog alapján

17. § (1) Az a szerv, amelyet jogszabály vagy megállapodás alapján az Önkormányzat tulajdonában álló lakásra bérlőkijelölési, vagy bérlő-kiválasztási jog illet meg, e jogosultságát köteles igazolni.


(2) Ha a lakást ismételten bérbe lehet adni, a bérlő kijelölésére, vagy a bérlő kiválasztására jogosultat fel kell hívni arra, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül - jogosultságának igazolásával - közölje a bérlő személyét és határozza meg a bérbeadás feltételeit.


(3) Amennyiben a jogosult határidőben nem válaszol, jogosultságát nem igazolja, vagy az általa közölt adatok alapján a szerződést nem lehet megkötni, a lakás bérének megfelelő összeget és a bérbeadónak számlázott közüzemi (társasházi) közös költségeit köteles megtéríteni. Erre előzetesen a jogosult figyelmét fel kell hívni.


(4) Új bérlő-kijelölési jogot biztosító megállapodást a Képviselő-testület köthet. A megállapodásban szabályozni kell a bérlő-kijelölésre jogosult, a bérbeadó és a kijelölt bérlő jogait és kötelezettségeit, valamint a bérlő-kijelölési jog ellenértékét és gyakorolhatóságának számát.


12. Lakásbérleti jog folytatása

18. § Aki a lakásbérleti jogviszonyt folytatni kívánja, a bérlő halálától számított 60 napon belül köteles ezen igényét bejelenteni a bérbeadóhoz. Ennek elmulasztása esetén őt írásban fel kell hívni e kötelezettségének a teljesítésére.


13. Közérdekű feladatok megvalósítása érdekében történő bérbeadás

 

19. § (1) Közérdekből valósul meg a bérbeadás

a) az Önkormányzat – koncepcióban, önkormányzati rendeletben vagy képviselő-testületi határozatban lefektetett – céljainak megvalósítása érdekében;

b) az elemi csapás, vagy más ok miatt megsemmisült, vagy az építési hatóság által életveszélyesnek minősített lakás tulajdonosának, bérlőjének vagy használójának ideiglenes elhelyezése esetén;

c) az önkormányzati rendeletek, valamint határozatok végrehajtásához kapcsolódó járulékos elhelyezési kötelezettségek (különösen szabályozási tervek, tömb rehabilitáció, önkormányzati tulajdonú épületek szanálása) teljesítése esetén;

d) az Önkormányzat által fenntartott intézményekben foglalkoztatott személyek elhelyezése esetén.


(2) Amennyiben az önkormányzati bérlakást az (1) bekezdés a)-c) pontok alapján kell kiüríteni, a bérlő részére másik lakást kell bérbe adni.


(3) Az (1) bekezdés b) pont esetén az átmeneti elhelyezést – bérleti szerződés megkötése nélkül – az Önkormányzat legfeljebb 30 napon keresztül biztosítja.


(4) Az (1) bekezdés d) pontja alkalmazása során a bérlő lakásbérleti szerződése legfeljebb a foglalkoztatási jogviszony fennállásáig szólhat.


(5) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti bérbeadáshoz a foglalkoztatottnak csatolnia kell a munkáltató írásos véleményét a benyújtott kérelemhez.


(6) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti ideiglenes elhelyezés céljára legalább egy lakást kell a Nyugdíjasházban fenntartani.


(7) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti közérdekű elhelyezésről a Képviselő-testület dönt.


14. Bérbeadás lakásgazdálkodási cél megvalósítása érdekében

20. § (1) Lakásgazdálkodási feladat jogcímen annak lehet lakást bérbe adni

a)  akivel a bérbeadó úgy állapodott meg, hogy a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésekor részére másik lakást ad bérbe; vagy

b)  akinek a bérbeadó felmondta a szerződését, és részére cserelakást kell adni.


(2) Az (1) bekezdés esetén a pénzbeli térítés szabályaira a 31. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.


(3) Lakásgazdálkodási cél megvalósítása jogcímen kell bérbe adni lakást a 22. § (1) bekezdése szerinti esetben is.


15. Nyugdíjasházi lakás bérbeadása


21. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő nyugdíjasházi lakás bérlője az lehet, aki:

a) az Önkormányzat tulajdonában álló lakás határozatlan időre szóló bérlője, és a lakást üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az Önkormányzatnak átadja; vagy

b) a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló lakás bérlője, és e lakás bérlő-kiválasztási jogát a tulajdonos önkormányzat biztosítja; vagy

c) adásvételi szerződés keretén belül a kizárólagos tulajdonában álló, üres, beköltözhető lakóingatlan tulajdonjogát a lakóingatlan és a nyugdíjasházi lakás forgalmi értéke közötti különbözetnek megfelelő összegért az önkormányzat tulajdonába egyidejűleg átadja; vagy

d) állampolgár tulajdonát képező lakóingatlanban, mint elismert kényszerbérlő lakik; vagy

e) pénzbeli térítésként megfizeti az önkormányzatnak a nyugdíjasházi lakás beköltözhető forgalmi értékének 80 %-át; vagy

f) a nyugdíjasházi lakás bérleti jogát költségelvű pályázattal nyeri el.


(2) Nyugdíjasházban lévő lakás bérlője az lehet, aki

a) öregségi nyugellátásban részesül és önmaga ellátására képes és

b) rendszeres - a bérleti szerződés megkötését megelőző három hónap átlagában számolt - olyan jövedelemmel rendelkezik, hogy az együtt költöző személyeket figyelembe véve az egy főre eső rendszeres jövedelme eléri a bérbe adandó lakás lakásbérleti díjának háromszorosát, egyedülálló személy esetén a lakás bérleti díjának négyszeresét.


(3) A nyugdíjasházi elhelyezés iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalban kell benyújtani. A nyugdíjasház bérlőjének személyéről a SZEB - az (1) bekezdés f) pont esetében a GVTB - javaslata alapján a polgármester dönt a lakásgazdálkodási szempontok figyelembevételével.


(4) A nyugdíjasházi lakásra vonatkozó bérleti szerződés – az (1) bekezdés f) pont szerinti bérbeadás kivételével – határozatlan időtartamú.


(5) A nyugdíjasházi lakás lakásbérleti joga csak akkor cserélhető el, ha a bérlő az (1) bekezdés f) pont szerinti pályázattal nyerte el a bérleti jogot, és a cserélő fél megfelel a (2) bekezdésben foglalt előírásoknak.


(6) Nyugdíjasházi lakás költségalapú lakbérrel történő bérbeadása során a 10. § rendelkezéseit alkalmazni kell. A 10. § (2) bekezdés d) pontját nem kell alkalmazni


22. § (1) Amennyiben a nyugdíjas házban lévő lakásra vonatkozó bérleti szerződést a bérlő felmondja, a 21. § (1) bekezdés a) és d) pontja esetén a korábbi bérlakásának megfelelő másik lakás bérletére, a 21. § (1) bekezdés c) és e) pontja esetén pénzbeli térítésre tarthat igényt.


(2) Amennyiben a nyugdíjas házban lévő lakásra vonatkozó bérleti szerződést a bérbeadó a bérlőnek felróható okból felmondja, a 21. § (1) bekezdés c) és e) pontja esetén a bérlő pénzbeli térítésre tarthat igényt.


(3) A pénzbeli térítés mértéke a 21. § (1) bekezdés c) pont esetén a bérlő tulajdonában lévő lakóingatlan önkormányzati tulajdonba adáskori forgalmi értékének évente a bérlő vagy a bérbeadó által gyakorolt felmondás napjáig 10%-kal csökkentett összege, de legalább 500 000 forint.


(4) A pénzbeli térítés mértéke a 21. § (1) bekezdés e) pont esetén a bérlő által megfizetett térítés összegének évente a bérlő vagy a bérbeadó által gyakorolt felmondás napjáig 10%-kal csökkentett összege, de legalább 500 000 forint.


(5) A pénzbeli térítés fizetésének vagy másik lakás bérbeadásának feltétele, hogy a bérlő a nyugdíjasházi lakást üresen, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át a bérbeadónak.


(6) E § alkalmazásában a bérlőnek felróható felmondási oknak minősül különösen a bérleti díj vagy a közüzemi díj meg nem fizetése, a lakás nem rendeltetésszerű használata, vagy botrányos, tűrhetetlen vagy a lakóközösséget zavaró magatartás tanúsítása.


(7) A (3)-(4) bekezdés szerinti pénzbeli térítésből le kell vonni a lakáson fennálló bérleti díj és közüzemi díj hátralékot.


16. A lakás korábbi bérlője részére történő bérbeadás


23. § (1) Akinek a bérleti szerződése a határozott idő elteltével díjhátralék fennállásával szűnik meg, vagy díjhátralék miatt a bérbeadó a bérleti szerződést felmondja, annak kérelme alapján a SZEB javaslatának figyelembevételével a polgármester engedélyezheti legfeljebb egy éves határozott időre szóló bérleti szerződés megkötését a jogcím nélkül használt lakásra.


(2) Akinek a polgármester már legalább egy alkalommal engedélyezte az egy éves határozott időre szóló bérleti szerződés megkötését, az (1) bekezdés szerinti, egy éves bérleti szerződés megkötésére vonatkozó engedélyt akkor adja meg, ha a kérelmet a jogcím nélküli használó legkésőbb

a) a lakás kiürítésére indított polgári peres eljárásnak a lakáskiürítésre vonatkozó kötelezést tartalmazó bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő 15. napig, vagy

b) amennyiben a bérlő és a bérbeadó között közjegyző előtt jött létre bérleti szerződés, a kiürítésre vonatkozó végrehajtható okirat közjegyzői kibocsátásának napját követő 15. napig

benyújtotta, és rendelkezik a fennálló díjhátralék megfizetésének igazolásával vagy az önkormányzat és a lakáshasználó között – közüzemi szolgáltatóval szemben fennálló tartozás esetén a közüzemi szolgáltató és a lakáshasználó között – létrejött részletfizetési megállapodással, peren kívüli egyezséggel, perbeli egyezség létrejöttét igazoló irattal, vagy a díjhátralék harmadik személy közreműködésével történő jövőbeni megfizetésének igazolásával.


(3) Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználónak a közüzemi szolgáltató felé is áll fenn díjtartozása, az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolnia kell a közüzemi díjak megfizetéséről szóló igazolást vagy a közüzemi szolgáltatóval kötött részletfizetési megállapodást.


(4) Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználó díjhátralékát harmadik személy közreműködésével kívánja megfizetni, az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolnia kell a díjhátralék harmadik személy közreműködésével történő jövőbeni megfizetésének igazolását, és amennyiben a lakáshasználó önerő fizetésére kötelezett, az önerő – egy összegben vagy részletekben történő – megfizetésének igazolását is.


23/A. § A polgármester legfeljebb egy évre szóló határozott idejű bérleti szerződést köthet a jogcím nélküli lakáshasználó kérelmére, amennyiben az általa jogcím nélkül használt lakásra vonatkozó bérleti szerződés határozott ideje díjhátralék fennállása nélkül szűnt meg.


V. Fejezet

A bérleti szerződés létrejötte és megszűnése


17. A bérleti szerződés időtartama, meghosszabbítása


24. § (1) Lakás – az 5. § c) pont, a 17. §, 19. § (1) bekezdés a) és c) pontjai, a 20. § (1) és (3) bekezdése, 21. § (1) bekezdés a)-e) pontjai, és 23. § (2) bekezdése kivételével – legfeljebb öt éves határozott időtartamra adható bérbe.


(2) A bérleti szerződés öt év határozott időtartamra meghosszabbítható, kivéve a 19. § (1) bekezdés d) pontja szerinti bérbeadást. A szerződés időtartamának meghosszabbítása iránti kérelmet a szerződés határozott idejének megszűnéséig be kell nyújtani.


(3) Költségelvű pályázaton elnyert lakásbérleti szerződés meghosszabbítására a 10. § (2) és (6) bekezdés szerinti feltételeket, piaci alapú bérleti szerződés meghosszabbítására a 16. § (5)-(7) bekezdés szerinti feltételeket alkalmazni kell.


(4) A 19. § (1) bekezdés a) és c) pontjai, 20. § (1) és (3) bekezdése szerinti esetekben akkor köthető határozatlan idejű szerződés, ha az alapul szolgáló, megszüntetett bérleti szerződés határozatlan időre szólt.


18. A lakásbérlet megszűnésével és a bérlői kötelezettségekkel kapcsolatos szabályok

 

25. § (1) A bérlő a szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét különösen akkor nem teljesíti, ha

a) az e rendelet szerinti bérbeadói hozzájárulást nem kérte meg, vagy a hozzájárulásban foglaltakat nem tartja be, azoktól eltér;

b) a jogszabályban előírt, vagy megállapodásban vállalt, a lakás használatával kapcsolatos valamely tilalmat megszegi;

c) önkormányzati rendeletben megállapított lakbér és a külön szolgáltatások díját felszólítás ellenére sem fizeti meg vagy a bérlő az óvadék megfizetésére részletfizetést kapott, és a részleteket határidőben nem fizeti meg;

d) a lakásban nem életvitelszerűen tartózkodik.


26. § (1) A bérlő a szerződésben meghatározott határozott idő lejártakor, vagy meghatározott feltétel bekövetkezésekor, vagy a bérleti jogviszony bármely egyéb okból történő megszűnésekor köteles a lakást kiüríteni és a vele lakó személyekkel együtt elhagyni, továbbá – a felek eltérő megállapodásnak hiányában – rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban azt a bérbeadó birtokába visszaadni.


(2) A bérlő – e rendelet vagy más jogszabály, valamint a szerződés eltérő rendelkezésének hiányában – másik lakásban való elhelyezésre vagy pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.


(3) Amennyiben a volt bérlő kiköltözési kötelezettségét maga, vagy a vele együttlakó elmulasztja, ellene(ük) a jogcím nélküli lakáshasználókra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.


27. § A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, és a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – ellenőrzi.


19. Jogcím nélküli lakáshasználat rendezése


28. § A lakást jogcím nélkül használó személy a jogcím nélküli használat kezdetétől használati díjat köteles fizetni. A használati díj mértéke megegyezik a lakásbérleti szerződés megszűnésekor érvényes bérleti díj mértékével.


29. § (1)[3]


(2) A lakáshasználati díj nem mérsékelhető.


(3)[4]


30. § (1) Lakásbérleti szerződést a 37. § (1) bekezdése szerinti személyekkel akkor lehet megkötni, ha a bérlő halála után a lakásban visszamaradtak, és bérleti szerződés velük – a lakások és helyiségek bérletéről szóló törvény szerint – lakásbérleti jog folytatására nem köthető.


(2) A visszamaradt személyekkel nem lehet lakásbérleti szerződést kötni az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén sem, ha Magyarország területén rendelkeznek beköltözhető lakástulajdonnal, önálló lakásnak minősülő tulajdoni hányaddal, lakás használati vagy haszonélvezeti jogával, önkormányzati lakás bérleti, vagy bérlőtársi jogával.


30/A. § (1) A polgármester kérelemre bérleti szerződést köthet azzal a jogcím nélküli lakáshasználóval, akinek a bérleti szerződése azért szűnt meg, mert az őt foglalkoztató intézmény jogállása jogszabályváltozás miatt megváltozott, így a továbbiakban nem önkormányzat által fenntartott intézmény foglalkoztatottjaként folytatja munkáját Budapest XXII. kerület területén.


(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezést a jogcím nélküli lakáshasználó halála esetén közeli hozzátartozójára is alkalmazni kell.


20. A pénzbeli térítés feltételei szerződés

közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén


31. § (1) A bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak, hogy a határozatlan idejű lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó pénzbeli térítés nyújtásával szünteti meg. A megállapodásra a bérbeadó kezdeményezésére kerülhet sor. A pénzbeli térítés mértékéről – a (2) bekezdés keretein belül – a SZEB véleményének ismeretében a polgármester dönt.


(2) Pénzbeli térítésként a bérlő által bérelt lakás forgalmi értékének legfeljebb 50 %-a fizethető ki.


(3) A pénzbeli térítés összegét ingatlanforgalmi értékbecslés figyelembevételével kell meghatározni. Az értékbecslés elkészítésének költsége a bérbeadót terheli.


(4) A pénzbeli térítés a használatra alkalmas, beköltözhető lakás bérbeadó részéről történő átvétele után fizethető ki.


VI. Fejezet

A bérbeadói hozzájárulás szabályai

21. Hozzájárulás bérlőtársi jogviszony létesítéséhez

32. § (1) A bérlő és a vele együtt lakó testvére, továbbá a gyermeke, vagy a befogadott gyermekétől az együttlakás ideje alatt született gyermek közös kérelmére, hozzá kell járulni a bérlőtársi jogviszony létesítéséhez, ha az említett személyek nagykorúak, és a bérlővel a lakásban legalább három éve együtt laknak.


(2) Nem lehet hozzájárulni a bérlőtársi szerződés létesítéséhez, ha az (1) bekezdésben említett személyek rendelkeznek önálló beköltözhető lakástulajdonnal, önálló lakásnak minősülő tulajdoni hányaddal, lakás haszonélvezeti jogával, önkormányzati lakásnak a bérleti, vagy bérlőtársi jogával.


(3) A bérbeadó, a bérlő és az élettársa közös kérelmére – amennyiben az élettársi kapcsolat legalább öt éve fenn áll, vagy az élettársi kapcsolatból gyermek született – hozzájárul a bérlőtársi szerződés megkötéséhez.


22. Hozzájárulás tartási szerződés megkötéséhez

33. § A bérbeadó hozzájárul a tartási szerződés megkötéséhez, ha nem állnak fenn a törvényben meghatározott kizáró feltételek. Hozzájárulás esetén a bérlő az eltartót a lakásba befogadhatja.


23. Lakás bérbeadása nem lakás céljára


34. § (1) Lakás nem lakás céljára történő bérbeadásáról a GVTB véleményének ismeretében a polgármester dönt.


(2) Nem lakás célú használathoz akkor lehet hozzájárulni, ha a bérlő vagy a 37. § (1) bekezdés szerinti személy

a) saját jogán vagy gazdasági társaság tagjaként kíván a lakásban gazdasági vagy szolgáltatási tevékenységet végezni;

b)  polgári szolgálat, gyógykezelés, munkavállalás vagy egyéb rendkívüli, méltányolható okból a lakásból két hónapot meghaladó időre van távol vagy

c)  bérlőtársa írásban tudomásul veszi a lakás egy részének más célra történő használatát.


(3) A 19. § (1) bekezdés b) és d) pontjai alapján bérbe adott lakást nem lehet nem lakás céljára bérbe adni.


24. Hozzájárulás albérletbe adáshoz

35. § (1) Egyszobás lakás, nyugdíjasházi lakás, valamint a 19. § (1) bekezdés b) és d) pontja alapján bérbe adott lakás albérletbe adásához nem adható tulajdonosi hozzájárulás.


(2) Az albérletbe adáshoz csak akkor adható hozzájárulás, ha

a) legalább egy lakószoba a bérlő használatában marad, és

b) az albérleti jogviszony alapján a lakásba költözők, és már a lakásban jogszerűen lakók számát figyelembe véve a lakás egy használójára legalább 6 m2-es lakóterület jut, és

c) a lakásra nem áll fenn díjhátralék.


(3) A (2) bekezdésekben foglalt feltételek esetén is kizárólag határozott idejű, legfeljebb egy évre, de legkésőbb a lakásbérleti szerződés határozott időtartamának leteltéig kötött albérleti szerződéshez adható bérbeadói hozzájárulás.


(4) A (2) bekezdés c) pontja alkalmazásában díjhátralék-mentesnek kell tekinteni azt, aki a hátralék megfizetésére részletfizetést kért, és legalább az első részletet határidőben teljesítette.


36. § (1) Az albérletbe adáshoz való bérbeadói hozzájárulás az albérlőt nem jogosítja fel a bérleti jogviszony folytatására, vagy másik lakásban való elhelyezés igénylésére.


(2) A bérleti jogviszony bármilyen okból történő megszűnése esetén a lakásban visszamaradt albérlő köteles a lakást elhagyni. Az albérlőnek a hozzájárulás megadását megelőzően írásban kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy bérleti szerződés megszűnése esetén a lakást elhagyja.


25. Hozzájárulás a lakásba való befogadáshoz



37. § (1) A bérlő a lakásba a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatja a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 21. § (2) bekezdése szerinti személyeket.


(2) A bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása esetén a bérlő befogadhatja a testvérét, gyermekének házastársát, az élettársát, és az élettárs kiskorú gyermekét.


(3) A SZEB véleményének figyelembevételével a polgármester hozzájárulhat más, a Polgári Törvénykönyv szerinti egyenesági vagy oldalági rokon befogadásához, amennyiben annak a lakásba történő beköltözését a vele együtt lakó személy részéről erőszakos cselekmény elszenvedése indokolja.


(4) Az (2)-(3) bekezdés szerinti esetekben a hozzájárulás csak akkor adható meg, ha a lakásban lakó személyekre a befogadás után személyenként legalább 6 m2 lakóterület jut.


(5) A (3) bekezdés szerinti esetben, amennyiben a befogadásra kerülő személy kiskorú, a polgármester felmentést adhat az egy főre eső lakóterületre vonatkozó, (4) bekezdés szerinti előírás alól.


(6) A befogadáshoz való hozzájárulás a bérleti jogviszony időtartamára szól.


(7) A bérleti jogviszony bármilyen okból történő megszűnése esetén – a lakásbérleti jog folytatása kivételével – a befogadott személy köteles a lakást elhagyni. A befogadott személynek a hozzájárulás megadását megelőzően írásban kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy bérleti szerződés megszűnése esetén a lakást elhagyja.


(8) A befogadáshoz való bérbeadói hozzájárulás a befogadottat nem jogosítja fel a bérleti jogviszony folytatására, vagy másik lakásban való elhelyezés igénylésére.


VII. Fejezet

A helyiségbérlet általános szabályai

26. A helyiségek bérbeadásának jogcímei

38. § (1) A helyiségeket az alábbi jogcímeken lehet bérbe adni:

a) nyilvános versenytárgyalás;

b) zártkörű versenytárgyalás;

c) versenyeztetés nélkül

ca) hirdetmény útján történő bérbeadás;

cb) bérbevevői ajánlat elfogadása;

cc) bérbeadói ajánlat elfogadása;

cd) cserehelyiség biztosítása;

ce) bérleti jog meghosszabbítása;

cf) bérleti jog átruházása;

cg) bérleti jog cseréje.


(2) Helyiséget csak annak a pályázónak (ajánlattevőnek) lehet bérbe adni, akinek

a) a bérleti szerződés megkötésekor nem áll fenn bérleti díj tartozása és köztartozása a bérbeadóval szemben, nem folyik ellene csőd-, felszámolási-, vagy végelszámolási eljárás, továbbá nem folyik ellene végrehajtás és

b) a bérleti szerződés megkötésekor nem áll fenn – önkormányzati helyiségbérleti jogviszonya során felhalmozott – közüzemi díjtartozása közüzemi szolgáltatóval szemben.


(3) A versenytárgyalásra és a hirdetmény útján történő bérbeadásra vonatkozó szabályokat a rendelet 3. melléklete tartalmazza.


39. § (1) A bérbeadó a helyiségbérleti szerződésben óvadékfizetési kötelezettséget ír elő. Az óvadékfizetési kötelezettségre egyebekben – a részletfizetés kivételével – a 11. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az óvadék mértéke 3-6 havi bérleti díjnak és a helyiséget terhelő közös költség összegének megfelelő összeg.


(2) A bérbeadó kérelemre dönthet az óvadék részletekben történő megfizetéséről. Amennyiben a bérlő a helyiség bérleti jogát versenytárgyalás során nyerte el, részletfizetés vagy a versenytárgyalási felhívásban megjelölt óvadék megfizetése alól felmentés nem adható.


(3) A bérbeadó dönthet a helyiségbérleti szerződés közjegyzői okiratba foglalásáról, azonban ezt a feltételt a versenytárgyalási felhívásban vagy a hirdetményben szerepeltetni kell. A szerződés közjegyzői okiratba foglalásának költségei a bérlőt terhelik.


27. Bérbeadás nyilvános versenytárgyalás útján

40. § (1) Amennyiben a helyiségre megállapítandó havi bérleti díj a 100 000 forintot eléri vagy meghaladja, az üres helyiség bérlőjét nyilvános versenytárgyalás útján kell kiválasztani.


(2) Amennyiben a helyiségre megállapítható havi bérleti díj a 100 000 forintot nem éri el, az üres helyiség bérlőjét hirdetményi eljárás alapján kell kiválasztani.


(3) A bérbeadó dönthet nyilvános versenytárgyalás kiírásáról az (2) bekezdés szerinti esetben is.


28. Hirdetmény útján történő bérbeadás

41. § (1) A hirdetmény útján történő bérbeadásra kínált helyiségeket az Önkormányzat honlapján legalább 15, legfeljebb 30 napon keresztül kell közzétenni.


(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti, a bérbeadó által meghatározott hirdetményi határidőben egy vagy több ajánlat érkezik

a) egy ajánlat beérkezése esetén a bérbeadó nyilvános versenytárgyalás kiírásáról dönthet, vagy az ajánlattevővel megköti a bérleti szerződést;

b) több ajánlat beérkezése esetén a bérbeadó a legmagasabb bérleti díjat ajánló részére bérbe adja a helyiséget vagy

c) több ajánlat beérkezése esetén a bérbeadó nyilvános vagy zártkörű versenytárgyalás során választja ki a bérlőt.


(3) Ha a hirdetményi eljárással történő bérbeadás az adott helyiségre legalább kettő alkalommal eredménytelenül zárult, a helyiséget további hirdetmény vagy versenytárgyalás mellőzésével az első ajánlatot tevő részére bérbe lehet adni a 38. § (1) bekezdés cb) alpontja alapján.


(4)[5]


(5) Garázsok és pincehelyiségek bérbeadását megelőzően a versenytárgyalást vagy hirdetményi eljárást nem kell lefolytatni, a szerződést az első bérbevevői ajánlatot benyújtó személlyel meg lehet kötni a 38. § (1) bekezdés cb) alpontja alapján.


29. Bérbeadás versenytárgyalás és hirdetmény mellőzésével; kedvezményes bérbeadás

42. § (1) Amennyiben a helyiségre kiírt nyilvános versenytárgyalás 6 hónapon belül legalább kettő alkalommal eredménytelenül zárult, a helyiséget pályázati eljárás nélkül, a 38. § (1) bekezdés cb) vagy cc) alpontja alapján is bérbe lehet adni.


(2) Az (1) bekezdés valamint a 40-41. §-ának mellőzésével a 38. § (1) bekezdés cb) vagy cc) alpontja alapján lehet bérbe adni azokat

a) a helyiségeket, amelyek a bérbevételi kérelem benyújtását megelőzően egybefüggően legalább hat hónapon át nem kerültek hasznosításra, vagy

b) a távfűtéssel rendelkező vagy társasházban lévő helyiségeket, amelyek a bérbevételi kérelem benyújtását megelőzően egybefüggően legalább három hónapon át nem kerületek hasznosításra, és

ez alatt az időtartam alatt legalább egy alkalommal a bérbeadó honlapján bérbeadásra meghirdetésre kerültek.


(3) A 39-41. § és az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseinek mellőzésével a 38. § (1) bekezdés cb) vagy cc) alpontja alapján helyiséget valamint a 16. § (1) bekezdés alapján lakást akkor lehet bérbe adni, ha a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (13) bekezdése alapján a helyiség a bérlő részére egyébként ingyenesen vagy a 11. § (16) bekezdése alapján versenyeztetés nélkül hasznosítható.


(4) Nem kell versenytárgyalási vagy hirdetményi eljárást lefolytatni a 223599/1 hrsz. ingatlanon megvalósításra kerülő „Budafoki Szomszédok Piac” helyiségcsoport helyiségeinek bérbeadására, ha

a) a helyiség bérbevételére a Képviselő-testület 27/2014. (II.06.) határozata szerint jogosult személy 2015. március 31-ig helyiségbérleti előszerződést köt a bérbeadóval, és

b) a jogosult személy 2014. február 6-tól a helyiségbérleti előszerződés megkötésének napjáig megszakítás nélkül rendelkezik a Játék utca 1-3. szám alatti piacon tartós árusítóhely használati-szerződéssel vagy ebben az időszakban a rendszeres területhasználati díjat minden hónapban megfizette.


(5) A (4) bekezdés b) pont alkalmazásában tartós árusítóhely használati-szerződéssel rendelkezőnek kell tekinteni azt is, aki a Képviselő-testület 27/2014. (II.06.) határozata szerint jogosult őstermelő, és 2014. december 31-ig tartós árusítóhely használati-szerződést kötött a Játék utca 1-3. szám alatti piacon a bérbeadóval.


43. § (1) Helyiséget – a 42. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti feltételek teljesülése esetén – kedvezményes bérleti díjjal, versenytárgyalás lefolytatásával is bérbe lehet adni.


(2) Az (1) bekezdés szerint bérbeadásra kínált helyiséget az Önkormányzat honlapján és az Önkormányzat hivatalos lapjában legalább egy alkalommal kell közzétenni.


(3) A kedvezményes bérleti díj fizetésének feltétele, hogy az ajánlattevő a versenytárgyalási felhívás szerinti határidőben és műszaki tartalommal, költségvetéssel a helyiséget felújítja. Amennyiben a bérlő a felújítási kötelezettséget csak részben teljesíti, a felújítási kötelezettség elmulasztásával arányosan teljes bérleti díjat kell fizetnie.


(4) A kedvezményes bérleti díjra a 45. § (2) bekezdését nem kell alkalmazni.


44. § (1) Helyiséget bérbe adni feltétel bekövetkezéséig vagy legfeljebb öt éves, felújítási kötelezettség vállalása esetén legfeljebb tíz éves határozott időtartamra lehet.


(2) A határozott idejű szerződés a határozott idő leteltét követően öt éves időtartamra a bérbeadó és a bérlő közös megegyezésével meghosszabbítható, amennyiben a bérlő a határozott idő megszűnését megelőző 15. napig a bérbeadó bérleti díj ajánlatát elfogadja. A meghosszabbításra a 38. § (2) bekezdését alkalmazni kell.


(3) A (2) bekezdés szerinti bérbeadói bérleti díj ajánlat a határozott idejű szerződés utolsó évében fizetett vagy bérbeszámítás nélkül fizetendő bérleti díjnál nem lehet alacsonyabb. Bérbeszámítás nélkül fizetendő bérleti díjnak minősül a 43. § (3) bekezdés szerinti kedvezményes bérleti díj is.


(4) Ha a bérlő a (3) bekezdés alapján számított bérbeadói bérleti díj ajánlatot nem fogadja el, a helyiséget a szerződés határozott idejének megszűnését követően az általános szabályok alapján kell bérbe adni.


(5) Feltétel bekövetkezéséig helyiséget bérbe adni akkor lehet, ha

a)  az épület bontásáról, felújításáról, korszerűsítéséről a bérbeadó döntött , de ennek időpontja nem ismert, vagy

b)  a helyiségre az Önkormányzat szervének, intézményének, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságának van igénye, és ennek teljesítése legalább egy év eltelte után várható, vagy

c)  jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján a helyiség feletti tulajdonosi rendelkezési jog előre meg nem határozható időpontban megszűnik.


(6) A 43. § szerint felújítási kötelezettség vállalása mellett bérbe adott helyiség bérleti szerződése a (2) bekezdés szerint hosszabbítható meg.


(7) A bérlő halálától számított 30 napon belül az elhunyt bérlő közeli hozzátartozója vagy az egyéni vállalkozás folytatására jogosult személy a bérleti jogviszony folytatására kérelmet nyújthat be. A bérleti jog folytatására a 38. § (2) bekezdés és a 39. § rendelkezéseit alkalmazni kell, valamint az új bérlőnek meg kell fizetnie az elhunyt bérlő bérleti-, és használati díj, közös költség és közüzemi díj hátralékát.


30. Bérleti díj

 

45. § (1) A bérleti díj megállapítása versenytárgyalás, hirdetmény útján történő bérbeadás, bérbevevői ajánlat vagy bérbeadói ajánlat alapján történik.


(2) A bérleti díjat minden évben az előző évi éves fogyasztói árindex mértékével meg kell emelni.


(3) A bérlőnek a bérleti díjon felül meg kell fizetnie a közös költséget, valamint szerződést kell kötnie a közüzemi szolgáltatások igénybevételére, és ezek díját köteles megfizetni.


46. § (1) A helyiség jogcím nélküli használója használati díjat köteles fizetni. A használati díj megegyezik a szerződés megszűnésekor érvényes bérleti díj összegével.


(2) Amennyiben a helyiség jogcímnélküli használója cserehelyiségre nem jogosult, a használati díj a helyiségbérleti szerződés megszűnésétől számított két hónap elteltével a helyiségre megállapítható bérleti díj kétszereséig terjedhet.


31. A helyiség használatával kapcsolatos szabályok

 

47. § (1) A bérlő saját költségén a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenységének gyakorlásához szükséges módon átalakíthatja vagy felújíthatja. A munkákhoz a tulajdonos hozzájárulását a bérlőnek előzetesen meg kell kérnie, és a felújítási munkák ellentételezéseként bérbeszámításra nem tarthat igényt.


(2) A bérlő – eltérő megállapodás hiányában – köteles gondoskodni

a) az épület központi vezetékei, berendezései, valamint a tartó-, teherhordó- és tetőszerkezet kivételével a helyiség állagmegóvási, javítási, hibaelhárítási és karbantartási munkálatait elvégzéséről saját költségén;

b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény, előtető, ernyős szerkezet karbantartásáról;

c) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ és

d) a bérlő tevékenységével összefüggően a helyiség, a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztántartásáról, megvilágításáról valamint a tevékenység eredményeként keletkező hulladék elszállításáról.


(3) A (2) bekezdésben felsoroltakon kívüli bérlői kötelezettségekre a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó.


48. § (1) A helyiség átadás-átvételekor a bérbeadónak jegyzőkönyvet kell felvenni, amely leltárszerűen tartalmazza a helyiség berendezési és felszerelési tárgyait és azok, valamint a helyiség tényleges műszaki állapotát, a közüzemi mérőórák állását, és a bérlő esetleges észrevételeit. A jegyzőkönyvet a jelenlévők aláírják, a bérlő és a bérbeadó ezzel igazolja a helyiség átvételét.


(2) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor - ha a felek másként nem állapodtak meg - rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban és az átadáskori felszereltséggel köteles a bérbeadónak visszaadni.


49. § (1) Ha a bérlő vállalja a helyiség rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba tételét, vagy az ingatlan értékét növelő beruházást kíván végezni és ehhez a bérbeadó hozzájárul, akkor erről írásbeli megállapodást kell kötni.


(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodásnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) az elvégzendő munkák pontos megjelölését;

b) a munka tételes költségvetését,

c) a költségek bérlő részére történő megtérítésének módját és feltételeit;

d) a munkálatok befejezésének határidejét, valamint azt, hogy

e) a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyeket a bérlő köteles beszerezni.


(3) Hozzájárulás nélkül végzett értéknövelő beruházás költségeit megállapodás hiányában a bérlő viseli.


50. § (1) A helyiséget a bérlő köteles rendeltetésszerűen használni.


(2) A helyiség bérlője a bérleti szerződés fennállása alatt a helyiségben köteles a bérleti szerződésben meghatározott tevékenységet folytatni. Amennyiben a tevékenységét egy naptári évben összesen két hónap időtartamot meghaladóan szüneteltetni kívánja, azt csak a bérbeadó hozzájárulásával teheti meg. A tevékenység szüneteltetését minden esetben be kell jelenteni a bérbeadónak.


VIII. Fejezet

A bérbeadói hozzájárulás szabályai

32. Bérbeadás bérlőtársak részére

51. § (1) A helyiséget akkor lehet bérlőtársak részére bérbe adni, ha ebben a bérlő és a leendő bérlőtárs megállapodtak, és az általuk folytatni kívánt tevékenységek egy helyiségben történő gyakorlása jogszabályba nem ütközik.


(2) Bérlőtársi szerződés csak olyan helyiségre köthető, mely méreténél fogva a bérlőtársak által folytatni kívánt tevékenységre alkalmas.


(3) A bérlőtársaknak vállalniuk kell a tulajdonosi hozzájárulásban előírt feltételeket.


33. Tevékenység megváltoztatása

52. § (1) A tulajdonos a bérlő kérelmére hozzájárulást adhat a helyiségben folytatott tevékenység megváltoztatásához, ha

a) a bérlő által folytatni kívánt tevékenység nem ütközik jogszabályba, és

b) a bérlő a bérleti szerződésben vállalt és a jogszabályban előírt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett és

c) a bérlő vállalja az új bérleti szerződés vagy a szerződés-módosítás feltételeit, és

d) a bérlőnek nem áll fenn bérleti díj és közüzemi díj hátraléka a helyiségre.


(2) Bérlőtársi jogviszonyban használt helyiség esetén a tevékenység megváltoztatásához a bérlőtárs hozzájárulása szükséges.


34. Bérleti jog átruházása

 

53. § (1) A helyiség bérleti jogát a bérlő a tulajdonos hozzájárulásával átruházhatja.


(2) Az átruházásról megállapodást kell kötni, amelyet a szerződés keltétől számított 15 napon belül a bérbeadóhoz be kell nyújtani.


(3) A tulajdonosi hozzájárulás feltétele, hogy a bérleti jog átvevőjének az új bérleti díj mértékében és a bérbeadás egyéb feltételeiben a bérbeadóval meg kell állapodnia, és bérleti szerződést kell kötnie.


54. § (1) A bérleti jog átadásához nem adható tulajdonosi hozzájárulás, ha

a) a helyiség bérleti jogát átvevő által folytatni kívánt tevékenység gyakorlása jogszabályba ütközik, vagy a helyiség a folytatni kívánt tevékenységre nem alkalmas és alkalmassá sem tehető, vagy

b) az új tevékenység folytatása a lakosság nyugalmának nem indokolható megzavarásával járna, vagy

c) a helyiségre díjhátralék áll fenn, vagy

d) a helyiség bérleti jogát átvevő nem felel meg a 38. § (2) bekezdés szerinti feltételeknek vagy

e) a bérleti jog átruházására kötött megállapodást szerződő felek az 53. § (2) bekezdésben meghatározott határidőn túl nyújtják be a Bérbeadóhoz.


(2) A helyiség bérleti jogának cseréjére a bérleti jog átruházására vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.


35. Albérletbe adás

 

55. § (1) Amennyiben a bérbeadó és a bérlő a helyiségbérleti szerződésben úgy állapodtak meg, hogy a bérbeadó hozzájárulásával a bérlő a helyiséget vagy egy részét albérletbe adhatja, az albérleti szerződést annak létrejöttétől számított 15 napon belül be kell nyújtani tulajdonosi hozzájárulásra.


(2) Az albérleti szerződéshez a bérbeadó a bérlő bérleti jogviszonyának lejártáig járulhat hozzá.


(3) Az albérlő a bérlő bérleti jogviszonyának, vagy az albérleti szerződés megszűnésekor köteles a helyiséget minden elhelyezési, kártalanítási igény nélkül kiüríteni.


(4) A bérbeadói hozzájárulás megadására az 52. § (1) bekezdés d) pont szerinti feltételeket alkalmazni kell.


IX. Fejezet

Záró rendelkezések

56. § Ez a rendelet 2013. november 15. napján lép hatályba.


57. § A rendelet szabályait a hatályba lépése után indult ügyekben kell alkalmazni.


57/A. § (1) A 16. § (11)-(13) bekezdések valamint a 19. § (4) bekezdés, a 24. § (1)-(2) bekezdés 2015. december 1-jétől hatályos módosítást, és a 30/A. § rendelkezéseit a 2015. december 1-jét követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.


(2) A 30/A. § (2) bekezdése 2016. április 30-án hatályát veszti.


58. § [6]


59. § [7]



[1]

Hatályon kívül helyezte a 22/2015 (XI.16.) önkormányzati rendelet 7. §-a. Hatálytalan: 2015. december 1-től

[2]

Hatályon kívül helyezte a 15/2014 (VI.25.) önkormányzati rendelet 16. § a) pontja. Hatálytalan: 2014. július 1-től

[3]

Hatályon kívül helyezte a 15/2014 (VI.25.) önkormányzati rendelet 16. § b) pontja. Hatálytalan: 2014. július 1-től

[4]

Hatályon kívül helyezte a 15/2014 (VI.25.) önkormányzati rendelet 16. § c) pontja. Hatálytalan: 2014. július 1-től

[5]

Hatályon kívül helyezte a 15/2014 (VI.25.) önkormányzati rendelet 16. § d) pontja. Hatálytalan: 2014. július 1-től

[6]

Hatályon kívül helyezve a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 12.§ (2) bekezdése értelmében, jelen rendelet alapján.
Hatálytalan: 2013. november 16-tól.

[7]

Hatályon kívül helyezve a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 12.§ (2) bekezdése értelmében, jelen rendelet alapján.
Hatálytalan 2013. november 16-tól.


Csatolmányok

Megnevezés méret
1. A szociális alapú pályázat elbírálási szempontjai
61.5 KB
2. A költségelvű pályázat elbírálási szempontjai
34.5 KB
3. Nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának szabályzata
74 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!