nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Karancsberény Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2013.(V.30.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2019-01-25 - 2019-06-17
Karancsberény Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2013.(V.30.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (továbbiakban: Mötv.) 42. §.  és a 53. §. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Karancsberény község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról az alábbi rendeletet alkotja (továbbiakban: Rendelet):




I.   F e j e z e t


Általános rendelkezések


1. §.


A Mötv. rendelkezéseit, valamint az önkormányzat és szervei számára egyéb jogszabályokban megállapított hatásköri, szervezeti és működési szabályokat az Önkormányzat működési területén e rendeletben előírtakkal együtt kell alkalmazni.


2. §.


(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:


Karancsberény Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat)


(2) Székhelye: 3137 Karancsberény, Petőfi út 67.


(3) A helyi önkormányzás a település, valamint a megye választópolgárai közösségének joga, melynek során érvényre jut az állampolgári felelősségérzet, kibontakozik az alkotó együttműködés a helyi közösségen belül. A helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.


(4) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.


(5) Az önkormányzat, a képviselő-testület, és a polgármester hivatalos köralakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere található, a köríven a következő felirat olvasható:

a/ Községi Önkormányzat Karancsberény,

b/ Karancsberény község Képviselőtestülete,

c/ Karancsberény Község Polgármestere,

                                                                                              

(6) Az (5) bekezdésben hivatkozott pecsétek lenyomatát a Rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.


(7) Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.


(8) A település nemzetközi kapcsolatai:

Az Önkormányzat együttműködési megállapodást kötött Mucsiny (Szlovákia) önkormányzatával, illetve további megállapodásokat köthet külföldi önkormányzatokkal.


(9) Az Önkormányzat díszpolgári címeket, egyéb elismeréseket, díjakat adományozhat. Az erre vonatkozó szabályokat külön rendeletben rögzíti.




II.        F e j e z e t


A képviselő-testület és működése


3. §.


(1) A képviselő-testület tagjainak száma: 4 fő helyi képviselő és a település lakossága által közvetlenül választott polgármester. A települési képviselők és a polgármester névsorát, lakcímét a 2. sz. melléklet tartalmazza.


(2) A képviselő-testület elnöke a polgármester.


4. §.


(1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:

1. településfejlesztés, településrendezés;

2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);

3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;

4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;

5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);

6. óvodai ellátás;

7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;

8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;

9. lakás- és helyiséggazdálkodás;

10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;

11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;

12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;

13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;

14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;

15. sport, ifjúsági ügyek;

16. nemzetiségi ügyek;

17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;

18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;

19. hulladékgazdálkodás;

20. távhőszolgáltatás;

21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.


(2) Az önkormányzat a helyi közszolgáltatásokat intézményein keresztül látja el, melyek felsorolását a  3. sz. melléklet tartalmazza.


5. §.


A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:

1. a rendeletalkotás;

2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;

3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;

4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása;

5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;

9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása;

11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;

12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;

13. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;

14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;

15. területszervezési kezdeményezés;

16. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.


6. §.


(1) A képviselő-testület évente legalább hat alkalommal ülést tart, indokolt esetben ennél többször is összehívható.


(2) A helyi képviselők egynegyedének, illetőleg a képviselő-testület bizottságának a napirend megjelölését is tartalmazó írásbeli indítványára 10 napon belül az ülést össze kell hívni.


7. §.


(1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját és helyét, a tervezett napirendi pontokat és azok előadóit.



(2) A képviselő-testület ülésére szóló meghívót úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselők legalább 3 nappal az ülés előtt kézhez kapják.


(3) A meghívóhoz mellékelni kell az írásbeli előterjesztéseket.


(4) A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze.


(5) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testület ülését öt napon belül össze kell hívni a napirendek változatlanul hagyásával.


8. §.


(1) A képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal részt vesz:


      - a jegyző,

      - a hivatal csoportvezetője.



(2) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:


      - a választókerületben választott országgyűlési képviselőt,

      - azt a személyt, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges.


(3) Tanácskozási joggal vesz részt az őt érintő napirendi pont tárgyalásán:


       - az előterjesztő,

       - az önkormányzati intézmény vezetője.


(4) Tanácskozási joggal meg kell hívni az őt érintő napirendi pont tárgyalására:


      - a megyei közgyűlés tisztségviselőjét,

      - a Rendelet 3. sz. függelékében felsorolt helyi civil szervezetek képviselőit.


9. §.


(1) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és a tárgyalásra kerülő napirendről a község lakosságát írásbeli hirdetmény és/vagy hangosbemondó útján tájékoztatni kell, valamint közzé kell tenni a település honlapján.


(2) A képviselő-testület ülése nyilvános.


(3) A képviselő-testület

a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

 

(4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, továbbá meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.


10. §.


(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.


(2) Az ülés megnyitása után a polgármester megállapítja a határozatképességet, majd tájékoztatást ad az előző ülés óta eltelt időszak főbb eseményeiről, a főbb intézkedésekről. Ezt követően javaslatot tesz az ülés napirendjére. Amennyiben az arra jogosultak (Rendelet 13. §. (1) bekezdés) indítványozzák munkaterven kívüli napirend megtárgyalását, a polgármester ezt a javaslatot is szavazásra bocsátja.


11. §.


(1) A polgármester az egyes előterjesztések felett külön-külön nyit vitát. Az előadókhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre még a vita előtt kell válaszolni.


(2) A vita lezárására és a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. Az indítványról a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. A vita lezárását követően az előadó válaszol a hozzászólásokra.


(3) A polgármester a vita során elhangzott módosító, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra.


(4) Amennyiben a jegyző valamely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni, részére még a szavazás előtt szót kell adni.


(5) Az ülésen résztvevő állampolgárok hozzászólását az időtartam meghatározásával a képviselő-testület engedélyezi. Döntését vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozza meg.


12. §.


(1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik, amely tartalmazza a testületi ülések várható időpontjait, a javasolt napirendeket, a napirendek előadásának módját, az egyes napirendek előadóit, akik egyben felelősek az előterjesztések elkészítéséért. Külön meg kell jelölni azokat a napirendeket, amelyek valamely bizottság állásfoglalásával terjeszthetők be.


(2) A munkaterv elkészítéséért a polgármester a felelős. A munkaterv összeállításánál figyelembe kell venni a helyi képviselők, a helyi szervezetek, valamint az intézményvezetők javaslatát.


13. §.


(1) Munkaterven, illetve napirenden kívüli téma megtárgyalását, illetve valamely napirendi pontnak a napirendről történő levételét javasolhatja:


- bármely települési képviselő,

- a polgármester,

- a képviselő-testület bizottsága.


(2) A javaslat legkésőbb a testületi ülés megnyitása után, de a napirend elfogadását megelőzően terjeszthető a testület elé, amely arról egyszerű szótöbbséggel határoz.


14. §.


(1) A napirend előterjesztője lehet:


      - a polgármester,

      - az Önkormányzati Hivatal valamely csoportja a feladatkörében,

      - önkormányzati intézmény vezetője,

      - a képviselő-testület bizottsága feladatkörében,

      - bármely települési képviselő,

      - a képviselő-testület által felkért személy vagy szerv.


(2) Az írásbeli előterjesztéseket legkésőbb az ülést megelőzően 15 nappal le kell adni az Önkormányzati Hivatalban.


(3) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:


      - a tárgy pontos meghatározását,

      - annak áttekintését, hogy a téma szerepelt-e már korábban napirenden, ha igen milyen döntés született,

      - a meghozandó döntés indokainak bemutatását,

      - a határozati javaslatot (egyértelműen megfogalmazott rendelkező részt, a végrehajtásért felelős szerv vagy személy nevét, a végrehajtás határidejét).


15. §.


(1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - a kérdés címzettjének érdemi választ kell adnia. Ha a kérdezettek írásban adnak választ, arról a képviselő-testületet is tájékoztatni kell a következő ülésen.


(2) Amennyiben a kérdés valamely intézkedés elmulasztására, végre nem hajtására irányul (interpelláció), az interpelláló képviselő azonnali válaszadás esetén az ülésen, írásbeli válasz esetén a testület következő ülésén nyilatkozik annak elfogadásáról. Ezt követően a testület egyszerű szótöbbséggel dönt. Amennyiben a választ a testület nem fogadja el, az ügy kivizsgálásával illetékes bizottságát bízza meg. A vizsgálat eredményéről a bizottság a következő testületi ülésen ad tájékoztatást.


(3) Nem kell a képviselő-testületnek vitára tűznie a visszavont interpellációt, vagy amelynek vitáján az interpelláló nincs jelen és a tárgyalás elnapolását nem kérte.


(4) A települési képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.


16. §.


A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata.


Ennek keretében:


- figyelmezteti azt a hozzászólót, aki a tárgyalt témától eltér, rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,


- ismételt rendzavarás esetén, figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján.


17. §.


(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint fele jelen van. A határozatképességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni.


(2) A határozathozatalhoz, a javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.


(3) A képviselő-testület minősített többséggel - a megválasztott települési képviselők több mint felének egynemű szavazata - dönt az alábbi ügyekben:


- rendeletalkotás,

- szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,

- törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás,

- önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,

- megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,

- intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,

- törvényben és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntése,

- az önkormányzati képviselő kizárása, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapítása, - a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés,

- zárt ülés elrendelése a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.


(4) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.


(5) A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.



18. §.


(1) A szavazás - a titkos szavazás és a névszerinti szavazás esetét kivéve - kézfelemeléssel történik. A szavazatok megszámlálásáról a jegyző gondoskodik.


(2) A képviselőtestület titkos szavazást tarthat a 9. §. (3) bekezdésében foglalt ügyekben, ha a képviselő-testület a Rendelet 17. §. (3) bekezdése szerint hozott döntésével így határoz.


(3) A titkos szavazás az erre az alkalomra eseti jelleggel létrehozott bizottság – mely 3 tagú -  közreműködésével történik, akik előkészítik a szavazólapokat, amit a szavazásra jogosult képviselők egy – a képviselő-testületi ülés tanácskozótermétől eltérő – külön helyiségben elhelyezett lezárt dobozba dobnak. A szavazás befejezésével a bizottság tagjai a szavazatokat összesítik, a szavazás eredményét a jegyző hirdeti ki.


19. §.


(1) A képviselő-testület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben.  


(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző egyenként olvassa a települési képviselők nevét, akik nevük elhangzása után "igen"-nel vagy "nem"-mel szavaznak, illetőleg tartózkodásukat fejezik ki.


(3) Szavazategyenlőség esetén a polgármester ismételten vitára bocsátja a tárgyalt napirendet. A vita lezárása után újra szavaz a képviselő-testület.


20. §.


(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a testületi ülés helyét,  időpontját, a megjelent önkormányzati képviselők nevét, a meghívottak nevét, megjelenésük tényét, a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat, az előterjesztéseket, az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét, a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát, a döntéshozatalban résztvevők számát, a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát, a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését, a szavazás számszerű eredményét, valamint a hozott döntéseket.


(2) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Kormányhivatal vezetőjének.


(3) A képviselő-testületi ülés dokumentumait - a zárt ülést kivéve - a hivatal dolgozójának jelenlétében a községházán bármely választópolgár megtekintheti. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.


(4) A képviselő-testület üléséről hang- és képfelvétel készülhet, melyet – a zárt ülésen készültek kivételével – a hivatal dolgozójának jelenlétében a községházán bármely választópolgár meghallgathat.




III.      F e j e z e t


A képviselő-testület rendeletei és határozatai


21. §.


(1) A képviselő-testület döntéseit rendeleti vagy határozati formában hozza meg.


(2) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkothat a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján annak végrehajtására.


(3) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:


      - települési képviselő,

      - a polgármester, alpolgármester,

      - a jegyző,

      - a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői,

      - önkormányzati társulás tagjai.


(4) A kezdeményezés képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik. A képviselő-testület a kezdeményezés tárgya alapján dönt az előkészítés megindításáról, menetéről.


22. §.


Az önkormányzati rendeletek tervezetét hozzáférhetővé kell tenni az ügyfélszolgálati irodában, valamint a település honlapján, s erről a lakosságot írásbeli hirdetmény útján tájékoztatni kell. A rendeletek tervezetéhez bárki hozzászólhat, tartalmára – a külön rendeletben meghatározott tárgyú rendeleteket kivéve - javaslatot tehet.


23. §.


(1) A képviselőtestület rendeleteit és határozatait külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, és az alábbi elnevezéssel kell ellátni:


Karancsberény község Önkormányzata Képviselő-testületének  .../20..... (.....hó .....nap) rendelete.


Karancsberény község Önkormányzata Képviselő-testületének  .../20..... (.....hó .....nap) Öh. sz. határozata.


(2) A rendeleteket és határozatokat a polgármester és a jegyző írja alá. Az elfogadott rendeleteket ki kell hirdetni, melynek módja a rendeleteknek a Községháza hirdetőin történő kifüggesztése, valamint a település honlapján való közzététele.


(3) A hatályos rendeletek felsorolását az 1. sz. Függelék tartalmazza.



IV.      F e j e z e t


Közösségi fórumok

                          

24. §.


(1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.


(2) A közmeghallgatásra a képviselő-testület ülésén kerül sor, melynek időpontját legalább 10 nappal korábban meg kell hirdetni írásos hirdetmény útján, valamint a település honlapján.


25. §.       


(1) Indokolt esetben a napirendek meghatározásával a képviselő-testület falugyűlést hívhat össze.


(2) A falugyűlés előkészítéséről, összehívásáról a polgármester gondoskodik.


(3) A falugyűlés elé kerülő előterjesztéseket a képviselő-testület megtárgyalja és jóváhagyja.



V.        F e j e z e t


A képviselő-testület bizottságai


[1]26. §.

(1) A képviselő-testület ügyrendi bizottságot hoz létre három fővel.

(2) A bizottság feladatkörében előkészíti a testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.

(3) A bizottságra vonatkozó részletese adatokat, feladat- és hatásköröket a 6. sz. melléklet 


27. §.


A képviselő-testület esetenként - meghatározott feladat ellátására - ideiglenes bizottságokat hozhat létre.




VI.      F e j e z e t


Polgármester, alpolgármester


28. §.


(1) Karancsberény község Önkormányzatának polgármestere megbízatását főállásban látja el.


(2) A polgármester:

a) a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a közös önkormányzati hivatalt;

b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a közös önkormányzati hivatalnak feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;

c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére;

d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;

e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében;

g) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.


(3) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül, minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.


(4) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester– az 5. §-ban meghatározott ügyek kivételével - döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.


(5) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az 5. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.


(6) A polgármester külön rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.


(7) A képviselő-testület a külön rendeletben meghatározott szociális feladat-és hatásköreit a polgármesterre ruházza át.


(8) A képviselő-testület éves reprezentációs előirányzat tervezését engedélyezi. A reprezentációs keret összege az éves költségvetés elfogadásakor kerül meghatározásra.


29. §.


(1) Karancsberény Önkormányzatának képviselő-testülete 1 alpolgármestert választ, aki feladatait a polgármester irányításával, társadalmi megbízatásként látja el.


(2) Az alpolgármester feladata, hogy a polgármestert folyamatos, 1 hónapot meghaladó távolléte esetén helyettesítse, biztosítsa a képviselő-testület működését.


(3) A polgármester 1 hónapot meghaladó helyettesítése esetén az alpolgármester a képviselő-testület külön döntése alapján megállapított díjazás ellenében látja el feladatát.


30. §.


A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, a jogszabály keretei között meghatározza munkabérét. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.



VII.     F e j e z e t


A települési képviselő


31. §.


(1) A települési képviselőt a polgármester, a jegyző, az önkormányzat hivatalának köztisztviselői, valamint az önkormányzati intézmények vezetői és közalkalmazottai munkaidő alatt soron kívül fogadni kötelesek.


(2) A települési képviselő a hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a hivatal intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni.


(3) Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül  a polgármesternek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.


(4) A települési képviselő megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet.


(5) Köteles részt venni a képviselő-testület munkájában.


(6) A hivatal segítséget nyújt a települési képviselőnek tevékenysége ellátásához, a kívánt adminisztrációs teendők ellátásával.


(7) A települési képviselőket, a bizottságok elnökeit és tagjait megillető tiszteletdíj mértékét és szabályait a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.



VIII.  F e j e z e t


Az önkormányzati hivatal és a jegyző


32. §.


(1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Karancslapujtői Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel, egységes hivatalt (továbbiakban: hivatal) hoz létre. A hivatal ellátja a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatokat is.


(2) A hivatal kiadmányain, illetőleg körbélyegzőjén az elnevezést kell alkalmazni: Karancslapujtői Közös Önkormányzati Hivatal Karancsberényi Kirendeltsége.


(3)A hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a 4. sz. melléklet tartalmazza.



33. §.


(1) A Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti, akinek kinevezése a külön megállapodásban rögzített feltételek alapján történik.


(2) A jegyző:


a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében;

c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület ülésén;

e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;

f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;

g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;

i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;

j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.

      k) a hatásköröket megállapító jogszabályok módosulásáról, a hatáskörök változásáról rendszeresen tájékoztatja a képviselő-testületet.



IX.  F e j e z e t


[2]Helyi népszavazás, népi kezdeményezés



X.        F e j e z e t


A társulások


37. §.


A képviselő-testület feladatai hatékonyabb, célszerűbb megoldására szabadon társulhat. Az erről szóló megállapodásokat a Rendelet 2. sz. Függeléke tartalmazza.



XI.      F e j e z e t


Az önkormányzat gazdasági alapja


38. §.


(1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.


(2) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.


(3) A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon vagy forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes.


(4) A helyi önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről kormányrendeletben meghatározott módon nyilvántartást kell vezetni. Az önkormányzati vagyonnyilvántartás (vagyonkataszter) folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a jegyző felelős.


(5) Az Önkormányzat forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának körét a 5. sz. melléklet tartalmazza.



XII.  F e j e z e t


39. §.


(1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.


(2) Egyidejűleg az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló, a 10/2011. (X.12.) és a 10/2012. (VI. 20.) rendeletekkel módosított 7/2011. (IV.27.) rendelet hatályát veszti.


40. §.


A Rendelet mellékletei:


- 1. sz. melléklet: Az önkormányzat pecsétjeinek lenyomata.


- 2. sz. melléklet: A képviselő-testület tagjainak névsora, lakcímmel.


- 3. sz. melléklet: Az önkormányzat intézményei.


- 4. sz. melléklet: A Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata.


- 5. sz. melléklet: Az Önkormányzat vagyona.


41. §.


A Rendelet Függelékei:


  1. Hatályos rendeletek.
  2. Az Önkormányzat társulási megállapodásai.
  3. Helyi civil szervezetek
  4. Kimutatás a hatályos szakfeladatokról



Karancsberény, 2013. május 29.




Csabainé Freistág Erzsébet                                                                             Lantos Ibolya

     polgármester                                                                                                    jegyző




A Rendelet kihirdetve:



Karancsberény, 2013. május  30.


                                                                                                                          Lantos Ibolya

                                                                                                                               jegyző




[1]

A rendelet szövegét a 9/2014. (X.23.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2014. X. 23-tól

[2]

Hatályon kívül helyezte a 13/2017. (XI.10.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatálytalan: 2017. november 11-től


Csatolmányok

Megnevezés méret
3. sz. melléklet
23.5 KB
1. sz. függelék
23.16 KB
2. sz. függelék
12.71 KB
3. sz. függelék
23 KB
hivatali szmsz 1. melléklete
25 KB
hivatali szmsz 2. melléklete
25.5 KB
1. sz. melléklet
34.5 KB
4. sz. melléklet
48 KB
6. sz. melléklet
36.5 KB
2. sz. melléklet
35 KB
5.sz. melléklet
22.82 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!