nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Somogyszentpál Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2016 (II.16.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2016-02-17 -tól
Somogyszentpál Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2016 (II.16.) önkormányzati rendelete
önkormányzat 2016. évi költségvetéséről

- a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény (a továbbiakban: hatásköri törvény) 139. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint,

- az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 24. § (3) bekezdése alapján, valamint

- az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 27. § (2) bekezdés alapján

a mellékelt költségvetési rendelet-tervezetet terjesztem az önkormányzat képviselő-testülete elé.


A költségvetési rendelet-tervezet benyújtási határideje a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő 45. nap.


A mellékelt rendelettervezet:

- a vonatkozó jogszabályok által előírt szerkezetben és tartalommal,

- a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet figyelembe-vételével,

- a jegyző irányításával

került összeállításra.


Az önkormányzat képviselő-testülete a rendeletet a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében kapott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva alkotja meg. (A hivatkozott törvény kimondja, hogy: feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.)

Az önkormányzat a költségvetési rendeletét az alábbi felhatalmazások alapján alkotja meg:

- Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontja, mely kimondja, hogy a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között rendeletet alkot,

- Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés f) pontja, mely kimondja, hogy a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között meghatározza költségvetését, annak alapján gazdálkodik.

Az önkormányzatnak a költségvetési rendelet alkotási kötelezettségét előírja továbbá:

- az Áht. 23. § (1) bekezdése, mely így szól: a helyi önkormányzat a költségvetését költségvetési rendeletben állapítja meg,

- a hatásköri törvény 138. § (1) bekezdés b) pontja, mely kimondja, hogy a képviselő-testület megalkotja a helyi önkormányzat költségvetéséről szóló rendeletet, illetve az ahhoz kapcsolódó rendeleteket.


1. Általános rendelkezések


A rendelet hatálya az önkormányzatra, valamint az önkormányzat költségvetési szerveire terjed ki.

Az önkormányzati költségvetésben a költségvetési szerveket nem kell címenként kezelni az Áht. alapján, ezért a költségvetési rendelet nem határozza meg a címrendet.


2. Az önkormányzat összesített 2016. évi költségvetése


A költségvetési rendelet szerkezetének kialakításakor figyelembe vételre került:

- az Áht. 4/A. § (1) bekezdése,

- az Áht. 6. § (3) és (6) bekezdése, amelyben a költségvetési kiemelt bevételek és kiadások találhatók, 

- az Áht. 6. § (7) bekezdése, melyben a finanszírozási bevételek és kiadások kerülnek meghatározásra,

- az Áht. 23-24. §-a és az Ávr. rendelet 24., 27-28. §-a amely a költségvetési rendelet  szerkezetére, elkészítésére  vonatkozó előírásokat határozza meg.


A rendelet ezen része az önkormányzati szintű adatokat tartalmazza.


Az önkormányzat önkormányzati szintre összesített költségvetési főösszege


Az önkormányzat 2016 évi önkormányzati szintre összesített költségvetésének főösszege 112.461 ezer forint.


Az önkormányzati szinten összesített:

a) költségvetési bevételek összege: 86.682 ezer forint,

b) a költségvetési kiadások összege: 112.461 ezer forint,

c) a költségvetés egyenlege - a költségvetési bevételek és költségvetési kiadások különbözete – 25.779 ezer forint hiány.

2.1. A bevételek


A költségvetési bevételek vonatkozásában

- az Áht. 23. § (2) bekezdés a) pontja kimondja, hogy a helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza a helyi önkormányzat költségvetési bevételi előirányzatait működési bevételek, felhalmozási bevételek, és kiemelt bevételi előirányzatok szerint, továbbá

kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban,

- az Ávr. 24. § (1) bekezdés a) pontja rendelkezik arról, hogy a helyi önkormányzat költségvetési bevételei között kell megtervezni:

- a helyi önkormányzat bevételeit, így különösen:

- a helyi adó bevételeket,

- az általános működéshez és az ágazati feladatokhoz kapcsolódó támogatásokat,

- a központi költségvetésből származó egyéb költségvetési támogatásokat,

- elkülönítetten az EU-s forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit;

- az Áht. 6. § (2) bekezdése adja meg azt, hogy a költségvetési bevételi előirányzatok két csoportba sorolandók: működési bevételi előirányzat csoportba vagy felhalmozási bevételi előirányzat csoportba,

- az Áht, 6. § (3) bekezdése meghatározza a Működési bevételek közé tartozó kiemelt bevételi előirányzatok körét,

- az Áht. 6. § (4) bekezdése rögzíti a Felhalmozási bevételek közé tartozó kiemelt bevételei előirányzatokat.


Az önkormányzat összesített bevételei az alábbi kiemelt előirányzatok szerint kerülnek tervezésre

Kiemelt bevételi előirányzatok

2016. évi

eredeti előirányzat

összege

ezer forintban

megoszlása

(%)

B1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről

74.008

85,4

B2. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről

0

0

B3. Közhatalmi bevételek

5.957

6,9

B4. Működési bevételek

6.717

7,7

B5. Felhalmozási bevételek

0

0

B6. Működési célú átvett pénzeszközök

0

0

B7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök

0

0

Költségvetési bevétel összesen

86.682

100 %

A fentiek alapján a bevételek között a legnagyobb arányt a következő kiemelt bevételi előirányzatok jelentetik:

- Működési célú támogatások államháztartáson belülről

A bevételek elemzése


Működési célú támogatások államháztartáson belülről kiemelt előirányzatán belül a következők kerültek tervezésre:

- az önkormányzatok működési támogatásai,

- közfoglalkoztatás és OEP támogatás.

Az önkormányzatok működési támogatásai jogcímen 74.008 ezer forint került tervezésre, melyen belül:

- helyi önkormányzatok működésének általános támogatása: 12.665 ezer forint,

- települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása: 23.658 ezer forint,

- települési önkormányzatok szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása: 16.345 ezer forint,

- települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása: 1.200 ezer forint,

- működési célú költségvetési támogatások és kiegészítő támogatások : 20.140 ezer forint,


Közhatalmi bevétel kiemelt előirányzatán belül az alábbi bevételek kerültek figyelembe vételre:

- adók:

- vagyoni típusú adók, gépjármű adó

A működési bevételek közé azok a bevételek kerültek beszámításra, amelyek a működés során keletkeznek, így különösen:

- a szolgáltatások ellenértéke, 2.495 ezer forint,

- tulajdonosi bevételek, 1.098 ezer forint,

- az ellátási díjak, 1.945 ezer forint,

- a kiszámlázott általános forgalmi adó bevételek, 1.071 ezer forint,

- kamatbevételek, 107 ezer forint,


A rendelet a bevételeket csoportosítja aszerint, hogy azok milyen feladatokhoz kapcsolódnak. Így az összes bevételen belül:

            - a kötelező feladatok bevételei: 86.682 ezer forint,

            - az önként vállalt feladatok bevételei: 0 ezer forint,

            - az államigazgatási feladatok bevételei: 0 ezer forint.


A bevételek ilyen jellegű tagolásának követelményét írja elő:

- az Áht. 23. § (2) bekezdés ab) pontja, valamint

- a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 111. § (3) bekezdése, mely alapján a rendeletnek elkülönítetten kell tartalmazni a kötelező feladatokat, és a kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatokat.


A rendelet az Áht. 23. § (2) bekezdés aa) pontja alapján a bevételeket csoportosítja működési, illetve felhalmozási előirányzat csoportra.


Az Áht. 6. § (3) bekezdés alapján működési bevételek előirányzat csoportjába tartoznak: 

- B1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről:             74.008 ezer forint,

- B3. Közhatalmi bevételek:                                                               5.957 ezer forint,

- B4. Működési bevételek:                                                                  6.717 ezer forint,

- B6. Működési célú átvett pénzeszközök:                                         0 ezer forint,

Működési bevételek előirányzat csoport összesen:                             86.682 ezer forint.


Az Áht. 6. § (4) bekezdés alapján felhalmozási bevételek előirányzat csoportjába tartoznak:

B2. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről:          ....................... ezer forint,

B5. Felhalmozási bevételek:                                                               ....................... ezer forint,

B7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök:                                       ....................... ezer forint,

Felhalmozási bevételek előirányzat csoport összesen:                        0 ezer forint.


Egyes önkormányzati bevételek


Az Ávr. 24. § (1) bekezdés a) pontja alapján a helyi önkormányzat költségvetési bevételei között kell megtervezni:

- a helyi adó bevételeket,

- a helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatásokat,

- a központi költségvetésből származó egyéb költségvetési támogatásokat.


A rendelettervezet ennek megfelelően utal arra, hogy a költségvetési bevételek között e tételek részletezésére a rendelet 1. számú mellékletében kerül sor.


Az EU-s forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek


Az Ávr. 24. § (1) bekezdés a) pontja rögzíti, hogy az önkormányzat bevételei tekintetében a költségvetés tartalmazza elkülönítetten az EU-s forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit.


Az önkormányzat Európai Uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programjainak, projektjeinek bevételeit a rendelettervezet 2. számú melléklete tartalmazza.


2.2. A kiadások


A költségvetési kiadások vonatkozásában:

- az Áht. 23. § (2) bekezdés a) pontja kimondja, hogy a helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza a helyi önkormányzat költségvetési kiadási előirányzatait működési kiadások, felhalmozási kiadások, és kiemelt kiadási előirányzatok szerint, továbbá

kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban,

- az Áht. 6. § (2) bekezdése adja meg azt, hogy a költségvetési kiadások két csoportba sorolandók: működési kiadási előirányzat csoportba vagy felhalmozási kiadási előirányzat csoportba,

- az Áht. 6. § (5) és (6) bekezdése rögzíti a kiemelt kiadási előirányzatokat.


Az önkormányzat kiemelt költségvetési kiadási előirányzatai


Kiemelt költségvetési kiadási előirányzatok

2016. évi

eredeti előirányzat

összege

ezer forintban

megoszlása

(%)

K1. Személyi juttatások

25.116

27,3

K2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó

5.805

6,3

K3. Dologi kiadások

30.730

33,3

K4. Ellátottak pénzbeli juttatásai

7.972

8,6

K5. Egyéb működési célú kiadások

6.661

7,2

K6. Beruházások

0

0

K7. Felújítások

15.875

17,3

K8. Egyéb felhalmozási célú kiadások

0

0

Költségvetési kiadás összesen

92.159

100 %


A rendelet a kiadásokat csoportosítja aszerint, hogy azok milyen feladatokhoz kapcsolódnak. Így az összes kiadáson belül:

            - a kötelező feladatok kiadásai:92.159. ezer forint,

            - az önként vállalt feladatok kiadásai: 0 ezer forint,

            - az államigazgatási feladatok kiadásai: 0 ezer forint.

A kiadások ilyen jellegű tagolásának követelménye megegyezik a bevételek tagolásánál leírt követelményekkel.


A rendelet az Áht. 23. § (2) bekezdés aa) pontja alapján a kiadásokat csoportosítja működési, illetve felhalmozási előirányzat csoportra. A kiadási előirányzatok előirányzat csoportjait, és a hozzájuk tartozó kiemelt kiadási előirányzatokat az Áht. 6. § (5) és (6) bekezdése határozza meg.


A működési költségvetés kiadási előirányzat csoporton belül a kiemelt előirányzatok a következők szerint alakulnak


Működési költségvetés kiadási előirányzat csoport

kiemelt előirányzatai

2016. évi

eredeti előirányzat

összege

ezer forintban

megoszlása

(%)

K1. Személyi juttatások

25.116

32,9

K2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó

5.805

7,6

K3. Dologi kiadások

30.730

40,3

K4. Ellátottak pénzbeli juttatásai

7.972

10,4

K5. Egyéb működési célú kiadások

6.661

8,8

Összes költségvetési működési kiadás

76.284

100 %


A fentiek alapján a kiadások között a legnagyobb arányt a következő kiemelt előirányzatok jelentették:

- dologi kiadások és személyi juttatások


A személyi juttatások jellemzői


A köztisztviselők illetményalapja a 2016. évben 38.650 forint.


Jutalom tervezésre nem került.


A munkaadókat terhelő járulékok és a szociális hozzájárulási adó jellemzői


A kiadások előirányzata a személyi jellegű kiadások változását követi.


Dologi kiadások jellemzői


A dologi kiadások között a legnagyobb arányt:

- az üzemeltetési anyagok beszerzése kiadás, valamint

- az egyéb szolgáltatások kiadás jelenti.


Ellátottak pénzbeli juttatásai jellemzői


Az ellátottak pénzbeli juttatásai között tervezésre kerültek a következők:

- családi támogatások

- betegséggel kapcsolatos ellátások,

- foglalkoztatással kapcsolatos ellátások,

- lakhatással kapcsolatos ellátások,

- egyéb nem intézményi ellátások.

Az egyéb működési kiadások jellemzői


Egyéb működési célú kiadások között a következők kerültek tervezésre:

- Egyéb működési célú kiadások államháztartáson belülre

- Egyéb működési célú kiadások államháztartáson kívül


A felhalmozási költségvetés kiadási előirányzat csoporton belül a kiemelt előirányzatok a következők szerint alakulnak


Felhalmozási költségvetés kiadási előirányzat csoport

kiemelt előirányzatai

2016. évi

eredeti előirányzat

összege

ezer forintban

megoszlása

(%)

K6. Beruházások



K7. Felújítások

15.875

100

K8. Egyéb felhalmozási célú kiadások



Összes költségvetési felhalmozási kiadás


100 %


Az Ávr. 24. § (1) bekezdés ba) pontja rögzíti, hogy az önkormányzat költségvetési kiadásai tekintetében a költségvetés tartalmazza a helyi önkormányzat nevében végzett beruházások, felújítások kiadásait beruházásonként, felújításonként.

A rendelet ennek megfelelően a kiadásoknál részletezi a helyi önkormányzat nevében végzett beruházási és felújítási kiadásokat.


Az Ávr. 24. § (1) bekezdés bb) pontja rögzíti, hogy az önkormányzat költségvetési kiadásai tekintetében a költségvetés tartalmazza a helyi önkormányzat által a lakosságnak juttatott támogatásokat, szociális, rászorultsági jellegű ellátásokat.

A rendelet ennek megfelelően a kiadásoknál részletezi a lakosságnak juttatott támogatásokat, szociális, rászorultsági jellegű ellátások jogcímen tervezett kiadásokat.


Tartalékok


Az Áht. 23. § (3) bekezdése, valamint az Ávr. 24. § (1) bekezdés bc) pontja rögzíti a tartalékkal kapcsolatos szabályokat. Ezek alapján a költségvetési rendeletben elkülönítetten kell szerepeltetni az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalék és céltartalék összegét.

Az általános tartalék tervezett összege 812 ezer forint.


Létszám adatok


A létszám adatok szerepeltetése már nem kötelező eleme a költségvetési rendeletnek.

Az önkormányzat összesített létszámkerete az átlagos statisztikai állományi létszámot tekintve 16 fő.


A költségvetési egyenleg működési és felhalmozási cél szerint


Az Áht. 23. § (2) bekezdés c) pontja alapján a rendeletben meg kell határozni a költségvetési egyenleg összegét, illetve az egyenleg összegét:

- működési bevételek és működési kiadások egyenlege, és

- felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyenlege

szerinti bontásban.

A rendelet már a költségvetési bevételi és kiadási főösszeg meghatározásánál megadja a költségvetési egyenleg összegét. A rendelet így a vonatkozó részben már csak utal erre az egyenlegre, és felosztja a költségvetési egyenleget:

            - működési célú költségvetési egyenlegre, illetve

            - felhalmozási célú költségvetési egyenlegre.


Az egyenleg a következők szerint adódik:


Megnevezés

Költségvetési

bevételek

Költségvetési

kiadások

Költségvetési egyenleg

Költségvetési

többlet

Költségvetési

hiány

Működési

86.682

76.284

10.398


Felhalmozási


15.875


15.875

Összesen

86.682

92.159

10.398

15.875


A költségvetési rendeletben az Mötv. 111. § (4) bekezdése, valamint az Áht. 23. § (4) bekezdése alapján külső finanszírozású működési hiány nem tervezhető.


A rendelet tartalmazza a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási kiadásokat.


A rendelet tartalmazza a költségvetési hiányok finanszírozására vonatkozó adatokat, megadva a hiány belső, illetve külső finanszírozásból származó összegét, valamint a finanszírozási módokat.

A belső és külső finanszírozáshoz tartozó tételeket az Áht. 23. § (2) bekezdés d)-e) pontjai határozzák meg.


3. A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek költségvetése és

 az önkormányzat költségvetési szervek nélküli költségvetése


A helyi önkormányzat rendeletének az Áht. 23. § (2) bekezdés b) pontja alapján tartalmaznia kell a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek költségvetését.

A rendeletnek az irányított szervek tekintetében tartalmaznia kell: a költségvetési bevételi és költségvetési kiadási előirányzatait:

- a kiemelt előirányzatok,

- a kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok

szerinti bontásban.


3.1. A SOMOGYSZENTPÁL KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK ÓVODÁJA költségvetése


Az Óvoda a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv.


A rendelettervezet tartalmazza az Óvoda

- költségvetési bevételeit (18.653 ezer forint),

- költségvetési kiadásait (18.653 ezer forint),

- létszám előirányzatát.


Az óvoda főbb bevételei: intézmény finanszírozás

Az óvoda főbb kiadásai: személyi juttatások, dologi kiadások és munkáltatót terhelő járulékok.

Az óvoda költségvetési egyenlege a következők szerint adódik:


Megnevezés

Költségvetési

bevételek

Költségvetési

kiadások

Költségvetési

egyenleg

hiány

Működési

18.653

18.653

0

Felhalmozási

0

0

0

Összesen

18.653

18.653

0


3.2. A KÖZSÉGI KÖNYVTÁR költségvetése


A Községi Könyvtár a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv.


A rendelettervezet tartalmazza a Községi Könyvtár

- költségvetési bevételeit (1.649 ezer forint),

- költségvetési kiadásait (1.649 ezer forint),

- létszám előirányzatát.


A Községi Könyvtár főbb bevételei: intézmény finanszírozás.


A Községi Könyvtár főbb kiadásai: személyi juttatások, dologi kiadások és munkáltatót terhelő járulékok.


A Községi Könyvtár költségvetési egyenlege a következők szerint adódik:


Megnevezés

Költségvetési

bevételek

Költségvetési

kiadások

Költségvetési

egyenleg

hiány

Működési

1.649

1.649


Felhalmozási




Összesen

1.649

1.649



3.3. Az önkormányzat saját költségvetése


A rendelettervezet a teljesség érdekében tartalmazza az önkormányzat által irányított költségvetési szervek költségvetésén kívüli, intézményekhez nem tartozó önkormányzati költségvetést. Az önkormányzat költségvetési szervekhez nem tartozó költségvetésének

- költségvetési bevételei: 86.682 ezer forint,

- költségvetési kiadásai:92.159. ezer forint,

- költségvetési egyenlege: 25.779 ezer forint hiány.


Az önkormányzat költségvetési szervekhez nem tartozó költségvetése összeállításakor figyelembe vett feladatok, tevékenységek:

- zöldterültek karbantartása

- közvilágítás

- köztemető fenntartás

- város és községgazdálkodás

- közfoglalkoztatás

- házi orvosi és védőnői ellátás

- gyermekétkeztetés

- szociális étkeztetés.


A rendeletben itt szerepeltetett:

- főbb bevételek: Működési célú támogatások államháztartáson belülről, közhatalmi bevételek, működési bevételek.


- főbb kiadások: személyi juttatások, dologi kiadások és munkáltatót terhelő járulékok.


Az önkormányzat költségvetési szervekhez nem tartozó költségvetésében szereplő létszám előirányzat: 16 fő.


4. Adósságot keletkeztető ügyletek


Az Áht. 23. § (2) bekezdés f)-g) pontja kimondja, hogy a költségvetési rendeletnek tartalmaznia kell:

„f) a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Gst. tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt,

g) a Gst. tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és az önkormányzati garanciákból és az önkormányzati kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a garancia, kezesség érvényesíthetőségéig, és a Gst. tv. 45. § (1) bekezdés a) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit, és…”


A Gst. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet:

„(1) Adósságot keletkeztető ügylet és annak értéke:

a) hitel, kölcsön felvétele, átvállalása a folyósítás, átvállalás napjától a végtörlesztés napjáig, és annak aktuális tőketartozása,

b) a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala a forgalomba hozatal napjától a beváltás napjáig, kamatozó értékpapír esetén annak névértéke, egyéb értékpapír esetén annak vételára,

c) váltó kibocsátása a kibocsátás napjától a beváltás napjáig, és annak a váltóval kiváltott kötelezettséggel megegyező, kamatot nem tartalmazó értéke,

d) az Szt. szerint pénzügyi lízing lízingbevevői félként történő megkötése a lízing futamideje alatt, és a lízingszerződésben kikötött tőkerész hátralévő összege,

e) a visszavásárlási kötelezettség kikötésével megkötött adásvételi szerződés eladói félként történő megkötése - ideértve az Szt. szerinti valódi penziós és óvadéki repóügyleteket is - a visszavásárlásig, és a kikötött visszavásárlási ár,

f) a szerződésben kapott, legalább háromszázhatvanöt nap időtartamú halasztott fizetés, részletfizetés, és a még ki nem fizetett ellenérték,

g) hitelintézetek által, származékos műveletek különbözeteként az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nél (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) elhelyezett fedezeti betétek, és azok összege.”


Az adósságot keletkeztető ügylet megítélésénél azonban figyelembe kell venni a Gst. törvény 3. § (2) bekezdését, mely így szól:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti adósságot keletkeztető ügyletként nem kell figyelembe venni a költségvetési év első hat hónapjában lejáró adósság előző költségvetési évben történő előfinanszírozását, amelynek összege nem haladja meg a költségvetési év első hat hónapja során várható törlesztések összegét.”


Az adósságot keletkeztető ügyleteknél figyelembe kell venni még a Gst. tv. 45. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározott saját bevételt. Az érintett jogszabály az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet. A rendelet 2. § (1) bekezdése tartalmazza az önkormányzat saját bevételeit.

„2. § (1) Az önkormányzat saját bevételének minősül

1. a helyi adóból és a települési adóból származó bevétel,

2. az önkormányzati vagyon és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jog értékesítéséből és hasznosításából származó bevétel,

3. az osztalék, a koncessziós díj és a hozambevétel,

4. a tárgyi eszköz és az immateriális jószág, részvény, részesedés, vállalat értékesítéséből vagy privatizációból származó bevétel,

5. bírság-, pótlék- és díjbevétel, valamint

6. a kezesség-, illetve garanciavállalással kapcsolatos megtérülés.”


A rendelet 4. számú melléklete tartalmazza az ilyen jellegű ügyleteket.


5. A költségvetés végrehajtásra vonatkozó szabályok


Az Áht. 23. § (2) bekezdés h) pontja rendelkezik arról, hogy a helyi önkormányzatnak a költségvetési rendeletében kell meghatároznia:

- az Mötv. 68. § (4) bekezdése szerinti értékhatárt,

- a finanszírozási bevételekkel kapcsolatos hatásköröket,

- a finanszírozási kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket.


Az Mötv. 68. § (4) bekezdése szerinti értékhatár meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a hivatkozott jogszabályhely kimondja, hogy a polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.


Finanszírozás


A finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos jogkörök a korábbi évek gyakorlata és tapasztalatai alapján került meghatározásra. Ezek a képviselő-testület által módosíthatóak.


A finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos jogkörökkel kapcsolatos hatáskörök a helyi önkormányzat, illetve a költségvetési szervek tekintetében figyelembe vehető finanszírozási bevételek és kiadások alapján kerültek meghatározásra.

A költségvetési szervek finanszírozási bevételei tekintetében sajátos szabályok érvényesülnek: a betét megszüntetésre, az irányító szervi támogatásra, a pénzmaradvány igénybevételére.


Előirányzat átcsoportosítás és előirányzat módosítás


Az előirányzat-átcsoportosítás, illetve előirányzat-módosítás fogalmát az Áht. 1. § 5. és 6. pontjai határozzák meg:

„e) előirányzat-átcsoportosítás: az átcsoportosítást végrehajtó költségvetésének - az Országgyűlés vagy a Kormány intézkedése, és a fejezetet irányító szervek megállapodása esetén a központi költségvetés, a fejezetet irányító szerv intézkedése esetén a fejezet, az államháztartás önkormányzati alrendszerében a költségvetési rendelet, határozat összesített - kiadási előirányzatai főösszegének változatlansága mellett a kiadási előirányzatok egyidejű csökkentésével és növelésével végrehajtott módosítás,

f) előirányzat-módosítás:  bevételi előirányzat vagy kiadási előirányzat növelése vagy csökkentése ,"


A fentiek alapján:

a) előirányzat átcsoportosítás:

- a kiadási előirányzat csökkentése és egyidőben történő növelése (ha a csökkentés és a növelés összege összességében megegyezik, az átcsoportosítás eredményeképpen a költségvetési főösszeg változatlan);

- a bevételi előirányzatok tekintetében nem értelmezhető,

b) előirányzat módosítás:

- kiadási előirányzat növelése és egyidőben a bevételi előirányzat növelése (eredményeképpen a költségvetési főösszeg nő)

- kiadási előirányzat csökkentése és egyidőben a bevételi előirányzat csökkenése (eredményeképpen a költségvetési főösszeg csökken).


Az előirányzat átcsoportosítás


Az Áht. 34. § (1) bekezdése, valamint az Ávr. 43/A. § (1) és (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételi és kiadási előirányzatok átcsoportosításáról, - ha arról a költségvetési rendeletben a képviselő-testület másként nem rendelkezik,- a képviselő-testület dönt.

A rendelettervezet az előirányzat átcsoportosítás jogkörével kapcsolatban felhatalmazást nem tartalmaz:

- sem a kiemelt kiadási előirányzatok közötti,

- sem pedig a kiemelt kiadási előirányzatokon belüli rovatok közötti

előirányzat átcsoportosításra vonatkozóan.


Az Áht. 34. § (3) bekezdése, valamint az Ávr. 43. § (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörben átcsoportosítást hajthat végre:

- a költségvetési kiadások kiemelt előirányzatai között, illetve

- a kiemelt kiadási előirányzatain belüli rovatok között.

Az átcsoportosítás feltételeit az Ávr. 43. § (3) és (4) bekezdései tartalmazzák.

Az előirányzat módosítás


Az Áht. 34. § (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételi és kiadási előirányzatok módosításáról, - ha arról a költségvetési rendeletben a képviselő-testület másként nem rendelkezik, - a képviselő-testület dönt.

A rendelettervezet az előirányzat módosítás jogkörével kapcsolatban felhatalmazást nem tartalmaz.


Az Áht. 34. § (3) bekezdése, valamint az Ávr. 42. § alapján a költségvetési szerv saját hatáskörben módosíthatja (megemelheti, csökkentheti) a bevételi és a kiadási előirányzatait.

Az előirányzat-módosítás feltételeit az Ávr. 36. § (2)-(3) bekezdései tartalmazzák.


A költségvetési rendelet módosítása az előirányzat átcsoportosítás és módosítás miatt


Az Áht. 34. § (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy a képviselő-testület a döntése szerinti időpontokban módosítja a költségvetési rendeletét az előirányzat-módosítás és előirányzat átcsoportosítás miatt.


A környezetvédelmi alap bevételei és kiadásai


A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 58. § (5) bekezdése írja elő, hogy a települési önkormányzati környezetvédelmi alap felhasználásáról a képviselő-testületnek évente a költségvetési rendelet elfogadásával egyidejűleg kell rendelkeznie.


A rendelet kihirdetést követő napon lép hatályba.


Somogyszentpál, 2016.  február 09.


         Babina Sándor                                                                    Dr. Berényi Sándor

             jegyző                                                                                    polgármester







Csatolmányok

Megnevezés méret
rendelet melléklet
84 KB
melléklet
44.5 KB
melléklet
61.5 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!