nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Tapsony Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 3/2001. (V.31.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2014-01-01 - 2015-04-17
Tapsony Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 3/2001. (V.31.) önkormányzati rendelete
Tapsony község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról

                                 (módosításokkal egységes szerkezetben)


Tapsony Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§-ában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 8.§. (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet 4.§. (3) bekezdésében biztosított felhatalmazással élve a mellékelt dokumentáció alapján az alábbi rendeletet alkotja.


Általános előírások


Az előírások hatálya


1.§.


Jelen építési szabályzat hatálya Tapsony község (továbbiakban település) igazgatási területére terjed ki.


Az előírások alkalmazása


2.§.


(1)[1]   Az előírásokat a Fazekas és Társa Bt. tervezőirodája által készített R-2 jelű külterületi szabályozási tervvel, és az R-3 jelű belterületi szabályozási tervvel , valamint  Tapsony község közigazgatási területén belül a Jókai  utca, a Dózsa Gy.utca, a 298/1.hrsz-ú út , valamint az 1126/1.hrsz-ú út által határolt  telektömb  vonatkozásában a rendelet mellékletét képező  (Földi István településtervező által készített) R-1 jelű tervlap szerint kell alkalmazni.A rendelet ezen tervlappal együtt étvényes , azzal együtt értelmezendő és alkalmazandó.





(2)    Az 1.§-ban meghatározott település területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni - az országos érvényű rendelkezések mellett - csak a szabályozási terv és a jelen építési szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad.


A szabályozás elemei


3.§.


  1. Kötelező szabályozási elemek


  1. Beépíthető terület határvonala.

A beépített és beépítésre szánt, illetőleg beépítésre nem szánt terület határa.

  1. Szabályozási vonal

A szabályozási vonal a közterületet és nem közterületet elválasztó vonal, a szabályozási terv tünteti fel.

  1. Területfelhasználás módja és határa
  2. Építési övezet, övezet előírásai és határa
  3. Építési határvonal


  1. Irányadó szabályozási elemek


  1. Irányadó telekhatár

Az irányadó telekhatár a szabályozási terv által javasolt telekkialakítást rögzíti.

  1. Megszüntető jel

A szabályozási terv által megszüntetendő telekhatárokat jelöli.


  1. A kötelező szabályozási elemek módosítása csak a szabályozási terv módosításával hajtható végre.


  1. Az irányadó szabályozási elemek pontosítását, módosítását az építési hatósági engedélyezheti. Ehhez szükség szerint településrendezési szakvéleményt kérhet.


  1. A helyi védettségre és törlésre vonatkozó 1. sz. melléklet a szabályozási terv módosítása nélkül önkormányzati rendelettel módosítható, építészeti szakvélemény alapján.


Az építés általános feltételei


4.§.



  1. Építési telken és területen az egyes területfelhasználási egységek (építési övezetek és övezetek) előírásainak megfelelő építmény akkor helyezhető el, ha


  1. biztosítható az építési telek közútról, illetve magánútról gépjárművel történő közvetlen megközelíthetősége
  2. a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamos energia, ivóvíz (szükség esetén technológiai víz) ellátás és a megközelíthetőség,
  3. a keletkező szennyvíz ártalommentes elhelyezése, és a csapadékvíz elvezetése, a szennyvízcsatorna megépítése után a szennyvizek csatornában való elvezetése, továbbá
  4. a használat során keletkező nem veszélyes és veszélyes hulladékok elszállításának vagy ártalommentes elhelyezésének, illetőleg helyi komposztálásának lehetősége egyidejűleg biztosítható, és
  5. az építmény nem befolyásolja károsan a föld alatti vizek szintjét, mozgását és tisztaságát,
  6. a levegő minőségét, valamint
  7. a vonatkozó zajvédelmi rendeletekben előírt határértékeknél nagyobb zajterhelést nem okoz.



A telekalakítás és az építési engedélyezési eljárás helyi szabályai


5.§.



  1. Telekalakítás a meglévő telekstruktúrához igazodva a tervlapok szerinti minimális teleknagyság betartásával és a tervezett úthálózat kötelező szabályozási vonalainak figyelembevételével engedélyezhető.


  1. A telkek területén tereprendezési munkák - a talajerózió elkerülése végett - csak hatóságilag engedélyezett tereprendezési terv alapján végezhetők, ha az eredeti terepszint 1 méternél nagyobb mértékben átrendezésre kerül (bevágás, feltöltés, rézsű, támfal stb.).


  1. Közterületről látható épülethomlokzaton, építményfelületen alkalmazott mindenfajta reklám, hirdetés létesítése, festése, felszerelése építési engedély alapján alakítható ki.


  1. Felvonulási épület építési engedély alapján kizárólag az építkezés időtartamára létesíthető, és a használatba vétel időpontjaiba, de maximum 3 évig tartható fenn.


  1. A mezőgazdasági üzemek védőtávolságán belül csak az egészségügyi hatóság hozzájárulásával lehet az építmények állagmegóvását célzó építési munkára építésügyi hatósági engedélyt adni.


  1. Amennyiben a földrészletek tényleges és ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ága eltér, úgy az építési engedély kiadását megelőzően az eltérést rendezni kell, hogy az engedélyezés, az államigazgatási eljárás a tényleges művelési ágnak megfelelően történjen.


  1. A termőtalaj védelme érdekében, építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa.


  1. Az építmények kivitelezése során a kivitelező, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.


  1. Az ásványi nyersanyag – a talaj kivételével – kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásába a Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül


  1. A terepszint alatt kialakított építményeket (pincéket) javasolt mesterséges béléssel ellátni, környezetükben a csapadékvíz elvezetését hiánytalanul kell megoldani.


  1. A Magyar Geológiai Szolgálat bevonása szükséges az elvi építési és az építési engedélyezési eljárásba az alábbi építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatban:



Külterület és belterület


6.§.


  1. A belterületi határ módosításáról a szabályozási tervnek és jelen előírásoknak megfelelően kell gondoskodni.


  1. A rendezési tervben kijelölt beépítésre szánt területek belterületbe vonására csak akkor kerülhet sor, ha az ez által belterületté nyilvánított terület tervezett felhasználása időszerű.


  1. A belterületbe vonásra kijelölt területek belterületbe vonásáig nem építhetők be, átmenetileg mezőgazdasági műveléssel hasznosíthatók.



Területfelhasználás


7.§.


  1. A település területét építési szempontból
  1. beépített és beépítésre szánt
  2. beépítésre nem szánt

területbe kell sorolni.


  1. A település területe az alábbi területfelhasználási kategóriákba tagozódik:


  1. beépített és beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint
  1. beépítésre nem szánt területek


Beépített és beépítésre szánt területek



Falusias lakóterület


8.§.



  1. A lakóterületen lakóépületek, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek, szálláshely szolgáltató épületek, kézműipari építmények, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, sportlétesítmények, helyezhető el.





O

20

FL

(2)       Az                                                                 


4,5

900

           

jellel ellátott falusias lakóterület (FL) építési övezetben az épületek oldalhatáron álló beépítési móddal alakítható ki. Elhelyezésük meglévő vagy kialakítandó, egyedi telkeken történhet.


  1. Az övezet beépíthető telkeinek minimális mérete 900 m2. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 12 m.


  1. Az övezetben kialakítható telek területe nem lehet kisebb a 900 m2-nél, szélessége nem lehet kevesebb 18 méternél. Nyeles telek nem alakítható ki.


  1. Az épületeket a szabályozási terven jelölt építési helyen, a kialakult építési vonalra kell elhelyezni. Ahol ez nem állapítható meg legalább 5 méteres előkertet kell elhagyni. Oldalkertnek minimum 6 métert el kell hagyni.


  1. Kialakult állapot esetén a tűzoltóság szakhatósági szakvéleménye figyelembevételével minimum 4 m-es oldalkerti méret is engedélyezhető


  1. Az övezet részleges közművesítettség esetén is beépíthető. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig a keletkezett szennyvizeket és szennyezett csapadékvizet ellenőrzött, zárt tárolóba kell gyűjteni, melyek ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni kell.


(8)[2]A területen megengedett építési használat határértékei:

  1. Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,4
  2. Megengedett legnagyobb beépítettség: 20%
  3. Megengedett legkisebb építménymagasság: 3,0 m
  4. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m, mező-és erdőgazdasági (üzemi) építmények esetén 15 m.
  5. Megengedett legkisebb zöldfelület: 40 %


 (9)Az övezetekben található – a szabályozási terv elfogadásakor már jogerősen kialakított – foghíjtelkek akkor is beépíthetők beépíthetőség mértékéig, ha a telek területe nem éri el az övezet szerinti minimális telekmértéket.


(10)Meglévő épület a telek méretétől függetlenül helyben felújítható, illetve az építési helyen (előkert, oldalkertek, hátsókert területének biztosításával) a beépíthetőség mértékéig bővíthető.


(11)Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 40°-nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. A tetőhéjazatként cserépfedések alkalmazása megengedett.


(12)Az építési telkeken meghatározott építési helyen több épület is elhelyezhető, melyeket egymáshoz viszonyítva az OTÉK-ban és a tűzvédelmi előírásokban meghatározott módon kell elhelyezni.


(13)Építési telkeken a be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket kertszerűen kell kialakítani és fenntartani.


(14)Lakóterületen gazdasági tevékenység csak akkor folytatható, továbbá telephely csak akkor alakítható ki, ha az a lakóterületet a vonatkozó mindenkori környezetvédelmi határértékeknél nagyobb mértékben nem terheli. 


(15)Az lakóterület telkeit legfeljebb 2,0 m magas átlátható kerítéssel, vagy 1,80 m magas nem átlátható kerítéssel lehet bekeríteni.


(16)A lakóépület földszinti padlószintje az épület mellett kialakított terep legmagasabb szintje felett maximum 0,45 m-re, a legalacsonyabb szintje felett 1,40 m-re lehet.


(17)  [3]Tapsony 81.hrsz-ú ingatlanon a beépíthető  telek miniműális mérete  900 m2 alatt is lehet, megengedett legnagyobb beépítettség : 30 %, a megengedett  tető hajlás 20-45 0 között lehet.

Településközpont vegyes terület

9.§.

  1. 4[4][5]

TV

O

40

(2) A                                                                   


900

6,0

           

jellel ellátott településközpont vegyes terület (TV) építési övezetben épületek oldalhatáron álló beépítési móddal alakítható ki. Elhelyezésük meglévő vagy kialakítandó, egyedi telkeken történhet.


  1. Az övezet beépíthető telkeinek minimális mérete 900 m2. A beépíthető telek minimális szélessége a beépítési vonalon 15 m.


  1. Az épületeket a szabályozási terven feltüntetett építési helyen, a kialakult építési vonalra kell elhelyezni. Ahol ez nem állapítható meg, legalább 5 méteres előkertet kell elhagyni. Oldalkertnek minimum 6 métert, míg hátsókertnek minimum 8 métert el kell hagyni.


  1. [6][7]


  1. Az övezet részleges közművesítettség esetén is beépíthető. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig a keletkezett szennyvizeket és szennyezett csapadékvizet ellenőrzött, zárt tárolóba kell gyűjteni, melyek ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni kell.


  1. A területen megengedett építési használat határértékei:
  1. Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,8
  2. Megengedett legnagyobb beépítettség: 40%
  3. Megengedett legkisebb építménymagasság: 4,0 m
  4. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
  5. Megengedett legkisebb zöldfelület: 40 %.


  1. Az övezetekben található – a szabályozási terv elfogadásakor már jogerősen kialakított – telkek a akkor is beépíthetők beépíthetőség mértékéig, ha a telek területe nem éri el az övezet szerinti minimális telekmértéket.


  1. Meglévő épület a telek méretétől függetlenül helyben felújítható, illetve az építési helyen (előkert, oldalkertek, hátsókert területének biztosításával) a beépíthetőség mértékéig bővíthető.


  1. Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 40°-nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. A tetőhéjazatként cserépfedések alkalmazása megengedett.


  1. A területeken elhelyezett létesítmények parkolási igényeit saját területen belül kell biztosítani.


  1. Az övezet telkeit legfeljebb 2,0 m magas átlátható kerítéssel, vagy 1,80 m magas nem átlátható kerítéssel lehet bekeríteni.


Gazdasági terület



Kereskedelmi, szolgáltató terület


10.§.



  1. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépületek, üzemanyagtöltő, sportlétesítmény helyezhető el.


  1. A kereskedelmi, szolgáltató területen nem helyezhetők el a környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek.


  1. A KG övezeti jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetben az épületek szabadonálló beépítési móddal alakíthatók ki. Elhelyezésük meglévő vagy kialakítandó egyedi telkeken történhet.


  1. Az övezet beépíthető telkeinek minimális mérete 4000 m2. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 30 m.


  1. Az övezetben az épületek a kijelölt építési helyen helyezhetők el. Amennyiben az nem került megállípításra, új épület 10 méteres előkert, 6 méteres oldalkert, illetve 10 méteres hátsókert által megállapíott helyen alakítható ki.


  1. [8] [9]



  1. Az övezet részleges közművesítettség esetén is beépíthető. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig a keletkezett szennyvizeket és szennyezett csapadékvizet ellenőrzött, zárt tárolóba kell gyűjteni, melyek ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni kell.


  1. A területen megengedett építési használat határértékei:
  1. Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,6
  2. Megengedett legnagyobb beépítettség: 30%
  3. Megengedett legkisebb építménymagasság: 4,0 m
  1. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m, technológiai okokból magasabb is engedélyezhető egyedi építési engedélyezési eljárás alapján
  1. Megengedett legkisebb zöldfelület: 40 %.


  1. A telkek be nem épített, illetve gazdasági céllal nem hasznosított részét parkosítva kell kialakítani, illetve fenntartani. A telekhatárok mentén legalább egy fasort kell létrehozni.


  1. A területeken elhelyezett létesítmények parkolási igényeit saját területen belül kell biztosítani.


  1. A szomszédos területeket az azokra vonatkozó mindenkori környezetvédelmi határértékeknél nagyobb mértékben környezetszennyező, bűzös, fertőző vagy robbanóanyaggal kapcsolatos termelő, tároló létesítmények nem helyezhetők el.



Mezőgazdasági üzemi terület


11.§.



  1. A mezőgazdasági üzemi terület építési övezet növénytermesztés és állattartás, és azokat kiszolgáló létesítmények, a mezőgazdasági üzemi tevékenységgel összeegyeztethető ipari építmény, valamint a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el.


  1. A övezeti jelű mezőgazdasági üzemi terület építési övezetben épületek szabadonálló beépítési móddal alakíthatók ki. Elhelyezésük meglévő vagy kialakítandó egyedi telken történhet.


  1. Az övezet beépíthető telkeinek minimális mérete 900 m2. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 20 m.


  1. Az övezetben az építési hely 10 méteres előkert, 6 méteres oldalkert, illetve 10 méteres hátsókert elhagyásával állapítható meg.


  1. Az övezet részleges közművesítettség esetén is beépíthető. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig a keletkezett szennyvizeket és szennyezett csapadékvizet ellenőrzött, zárt tárolóba kell gyűjteni, melyek ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni kell.


  1. A területen megengedett építési használat határértékei:
  1. Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,5
  2. Megengedett legnagyobb beépítettség: 30%
  3. Megengedett terepszint alatti beépítettség: 30%
  4. Megengedett legkisebb építménymagasság: 3,0 m
  5. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m, technológiai okokból magasabb is engedélyezhető egyedi építési engedélyezési eljárás alapján
  6. Megengedett legkisebb zöldfelület: 40 %.


  1. A mezőgazdasági üzemi terület szomszédos építési övezetektől való elválasztása érdekében többszintes növényállománnyal fedett, 10 méter széles védősávot kell kialakítani.


  1. A területeken elhelyezett létesítmények parkolási igényeit saját területen belül kell biztosítani.


  1. Környezetvédelmi hatásvizsgálat alapján vizsgálni kell a mezőgazdasági üzemi terület védőtávolságát. A szomszédos lakóterületekre a vonatkozó mindenkori környezetvédelmi határértékeket biztosítani kell.


  1. Környezetszennyező hulladékok és melléktermékek ártalommentes elszállításáról és tárolásáról az üzemeltetőnek folyamatosan gondoskodni kell.


  1. [10]A területen  gazdasági tevékenység  csak akkor folytatható, továbbá telephely csak akkor alakítható ki, ha az a lakóterületet  a vonatkozó  hatályos  környezetvédelmi  határértéknél nagyobb mértékben nem terheli.


Különleges terület


12.§.


  1. Különleges terület területfelhasználási kategóriájú területbe kell sorolni:



  1. A temető területén csak a temetésekhez tartozó, illetve azt kiszolgáló épületek és létesítmények (kápolna, halottasház, ravatalozó, sírépítmények, kripták, urnahelyek), valamint úthálózat, közművek, utcabútorok, képzőművészeti alkotások és növényzet helyezhető el.


  1. A temetők 50 m-es védőtávolságán belül, az építési engedélyezési eljárásba az egészségügyi hatóságot be kell vonni.


  1. A temetőt kerítése mentén 10 méter távolságon belül új koporsós temetkezés nem engedhető meg, e sávban növényzet (fasor) telepítendő.


  1. Sportterületen csak sportpályák, sportlétesítmények, valamint ezekhez tartozó kiszolgáló épületek és létesítmények helyezhetők el.


Beépítésre nem szánt területek



Közlekedési- és közműterület


13.§.



  1. A közlekedési és közműterületek (utcák, terek, gyalogutak) a község közterületein a gépjármű, kerékpár és gyalogos közlekedés és kapcsolódó létesítményei elhelyezésére szolgáló területek, melyeket a szabályozási terv tüntet fel.


  1. A közlekedési és közműterületeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a szabályozási terv ábrázolja.


  1. A tervezett kiszolgáló utak szabályozási terven jelölt területét az Önkormányzat helyi közútak részére lejegyezheti, és azt a földhivatali ingatlan-nyílvántartásban megjelenítheti.


  1. Az utak szabályozási területébe eső, illetve a szabályozási vonal korrigálása következtében a közlekedési területbe került épületrészeken - az utak fejlesztésének várható idejét, az épületnek az út szabályozási területében elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, - csak karbantartás, felújítás jellegű munkálatok hajthatók végre. Ezen épületek bővítése az utak szabályozási területén belül nem lehetséges.


  1. A közutak elhelyezésére az OTÉK-ban megállapított, illetve alábbi szabályozási, építési szélességű területeket kell biztosítani:
  1. helyi gyűjtőurak: minimum 22 m, illetve a kialakult állapot szerint
  2. kiszolgáló utak: minimum 12 m, illetve a kialakult állapot szerint.
  3. kerékpár és gyalogos utak minimum 6 m.
  4. egy telket feltáró magán és közutak minimum 4 m.
  5. külterületi dűlőutak min 8 m.


  1. A rálátás biztosítása érdekében a szabályozási vonalak csatlakozásánál 5-5 méteres lesarkítás szükséges, a szabályozási terven ábrázolt módon.


  1. Külterületen az országos meglévő, és tervezett közutak tengelyétől mért 50 - 50 méteres távolságon belül csak a közlekedési szakhatóságok engedélye alapján helyezhető el épület.


  1. A közlekedési területen műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, a sarkok beláthatóságát ne akadályozza.


  1. A közösségi létesítmények parkolási igényeit elsősorban saját telken belül kell kielégíteni. Amennyiben ez nem lehetséges, a parkolóhely a létesítménytől számított 500 m-en belül közterületen, vagy magántelken biztosítható.

Négy gépjárműnél nagyobb befogadó képesség esetén a parkolót fásítással kell kialakítani.


  1. A település utcái mentén, ahol nincs akadályozó tényező fasort kell telepíteni.

A zöldsáv fenntartását, gyommentesítését folyamatosan meg kell oldani.


  1. Új utak kialakításakor az engedélyezés során környezetvédelmi hatástanulmányt kell készíteni, az előírások és határértékek betarthatósága érdekében.


14.§.


  1. Nyomvonal jellegű közműlétesítmény elsősorban a közlekedési területen, közterületen, vagy a közművet üzemeltető szerv területén helyezhető el.        

Amennyiben ez nem oldható meg, a közművezetékek magánterületen, a tulajdonosok hozzájárulásával is elhelyezhető az egyéb hatályos jogszabályokban leírtak figyelembevételével.


  1. A közművezetékek védelme érdekében az előírt védőtávolságokat - MSZ 7487 - be kell tartani.


  1. Épületet, építményt közműves, vagy házi vízellátó rendszerbe csak akkor lehet bekötni, ha a szennyvíz elvezetése, illetve tárolása, ürítése megoldott. A szennyvízcsatorna hálózat kiépüléséig csak zárt és szigetelt szennyvízgyűjtő alkalmazható.


  1. Tilos a szennyvizet, szemetet felhagyott kutakba, a csapadékvíz-elvezető rendszerbe gyűjti, illetve bevezetni.


  1. Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.


  1.  [11]


  1. A meglévő 20 kV-os elektromos légvezetékek szabad megközelítését, védőtávolságát biztosítani kell.


  1. A település csapadékvíz elvezetését nyílt árokhálózatban, csapadékvíz csatornahálózatban kell elvezeti. A vízelvezető árkokat gyepesíteni kell.


  1. Az ingatlanok előtt húzódó csapadékvíz-elvezető árkokat az ingatlantulajdonosok kötelesek tisztítani, karbantartani.



  1. A tervezett közművezetékek építésekor az esetleges közös kivitelezés érdekében a vezetékek nyomvonalát egyeztetni kell a közmű-üzemeltetőkkel.


Zöldterületek


15.§.


  1. A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).


  1. A zöldterületen víz- és zöldfelületek, gyalogutak, játék, sport, pihenés célját szolgáló területek, közművek, a szabadidő eltöltéséhez szükséges létesítmények helyezhetők el.


  1. A zöldterületen épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el.


  1. A zöldterületen bármilyen építmény csak úgy helyezhető el, hogy a kivágott fákat pótolni kell.


  1. A szabályozási tervlapok szerinti zöldterületeket más célra felhasználni nem szabad.


  1. Közpark zöldfelületi kialakítása előtt a területre vonatkozó kertészeti tervet kell készíteni.


  1. A meglévő és az újonnan létesítendő zöldterületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.


Erdőterület


16.§.



  1. Az erdőterület más területfelhasználási egységbe nem sorolható.


  1. Az erdő esetleges rendeltetésének megváltoztatását – a talajvédelmi erdők kivételével – az erdészeti hatóság engedélyezi.


  1. Az erdőterület az erdő elődleges rendeltetése szerint gazdasági (EG) rendeltetésű lehet.


  1. Gazdasági erdőterületeken a faállomány kitermelése után a területek felújításáról is gondoskodni kell. A faállomány kitermelésénél fokozottan kell ügyelni a természetes növény és állatállomány védelmére. 


Mezőgazdasági terület


17.§.



  1. A mezőgazdasági területen a növénytermesztés és az állattenyésztés, valamint az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el a következő funkciókkal:
  1. állattartó létesítmények (ha a talajt nem szennyezik),
  2. nem állattartó mezőgazdasági üzemi létesítmények
  3. mezőgazdasági termeléssel összefüggő lakó és szállásépületek
  4. a falusi turizmust szolgáló építmények.


  1. Mezőgazdasági területen kerítés nem építhető. A már meglévő kerítések bontását az elsőfokú építési hatóság elrendelheti.

Állattartás céljára szolgáló terület esetében egyedi hatósági elbírálás alapján karámszerű lehatárolás engedélyezhető.

(3) A képviselő-testület a tapsony 749. hrsz-ú  külterületi ingatlanon mobiltelefon állomás  elhelyezését és az állomás körül a kerítés kialakítását engedélyezi.


(4) Állattartás céljára szolgáló épület csak egyedi, hatósági elbírálás alapján, kétlépcsős engedélyezési eljárás – elvi építési engedély, + építési engedély - szerint helyezhető el. Ehhez az alábbi szervek bevonása szükséges:


(5)Állattartó épületet felszíni vizektől 200 méternél közelebb elhelyezni nem szabad.


(6) Amennyiben bármely épület, beruházás elhelyezése mezőgazdasági rendeltetésű földterületen történik, úgy az építési engedély kiadását megelőzően a körzeti földhivatal más célú használatára vonatkozó engedélyét minden esetben be kell szerezni.


(7) Mezőgazdasági művelési területeket belterületbe vonni, illetve azokon beruházásokat folytatni csak akkor lehet, ha a szabályozási terv beépítésre szánt területfelhasználási kategóriába sorolta a területet és a művelési ág alóli végleges kivonást, az illetékes földhivatal jóváhagyta.


(8)Az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa.


(9)A mezőgazdasági területen a szántőterületeket védőfásítással, fasorokkal kell tagolni.


  1. [12] Mezőgazdasági rendeltetésű területeken figyelembe kell venni a természetvédelmi, tájvédelmi és környezetvédelmi előírásokat.



M0 jelű mezőgazdasági övezet


18.§.



  1. Az M0 jelű mezőgazdasági övezetbe sorolt területek a település gyep, rét, nádas, mocsár művelési ágú területei.


  1. Az M0 jelű mezőgazdasági övezetben épület nem helyezhető el.



  1. Telekalakítással az övezetben 1 ha-nál kisebb földterület nem alakítható ki.


M1 jelű mezőgazdasági övezet


19.§.


  1. Az övezeten belül az építési helyen mezőgazdasági termelés, tanya, illetve farmergazdaság építményei helyezhetők el.


  1. Az M1 jelű mezőgazdasági övezetben építmény csak 10 ha-nál nagyobb földrészleteken helyezhetők el, 0,1 %-os beépítettséggel, ha a földrészlet szélessége legalább 50 méter.



  1. Építmény a mezőgazdasági földrészleteket feltáró utak, dűlőutak tengelyétől mért 10 méteren belül nem helyezhető el. Az építési hely az utak tengelyétől 10 méterre mért, maximum 100 méter mély területsáv, a minimális 8 méter hátsókert betartása mellett. Oldalkert minimális mérete 8 méter.



MK jelű mezőgazdasági kert övezet


20.§.



  1. A mezőgazdasági kert övezetben a növénytermesztés, az ezzel kapcsolatos terménytárolás és feldolgozás gazdasági épületei helyezhetők el.


  1. A mezőgazdasági kert (MK) övezetben oldalhatáron álló beépítési móddal telkenként maximum egy épület helyezhető el.


  1. Az övezet beépíthető telkeinek minimális mérete 1000 m2. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 10 m.


  1. Az övezetben kialakítható földrészletek területe nem lehet kisebb a 1000 m2-nél, szélessége nem lehet kevesebb 18 méternél. Nyeles telek nem alakítható ki.


  1. Az épületeket a szabályozási vonaltól mért 10 méteres előkert elhagyásával kell elhelyezni. A hátsó építés határvonal távolsága a szabályozási vonaltól 50 méter. Oldalkertnek minimum 6 métert kell hagyni.


  1. A földrészletek legalább  80 %-án a mezőgazdasági művelést biztosítani kell. A földrészletek be nem épített területét, a gépjármű várakozóhely, illetve közlekedés célját szolgáló területek kivételével, kertszerűen kell kialakítani és fenntartani. A földrészleteken gépjármű várakozóhely csak az előkertben helyezhető el.


  1. Az övezetben földi pince, vagy földszintes, pince + földszintes, magastetős épületek alakíthatók ki maximum 3 %-os beépítettséggel úgy, hogy az épület alapterülete nem haladhatja meg a 60 m2-t. Az építménymagasság a 4,0 m-t nem haladhatja meg. Az épületekben a gazdasági funkción kívül elhelyezhető szociális helység, illetve pihenést szolgáló helyiség is. 


  1. A terepszint alatt kialakított építményeket (pincéket) mesterséges béleléssel kell ellátni, környezetükben a csapadékvíz elvezetését hiánytalanul kell megoldani.


  1. Az épületek – pincék kivételével - csak magastetővel, a kialakult állapotnak megfelelően létesíthetők. A tető hajlásszöge 40°-nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. A tetőhéjazatként lemez, hullámlemez fedések alkalmazása nem megengedett.


  1. Az övezet részleges közművesítettség esetén is beépíthető. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig a keletkezett szennyvizeket és szennyezett csapadékvizet ellenőrzött, zárt tárolóba kell gyűjteni, melyek ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni kell.


  1. A mezőgazdasági kert övezetben létesítendő gazdasági épületek, hétvégi házak udvar stb. által elfoglalt területre az illetékes földhivataltól a más célú használatra vonatkozó engedélyt be kell szerezni, a terület után földvédelmi járulékot kell fizetni. Az építési engedély csak a más célú használatra vonatkozó földhivatali engedély birtokában adható ki.



Vízgazdálkodási terület


21. §.



  1. A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő terület:


  1. a folyóvizek medre és partja,
  2. az állóvizek medre és partja,
  3. a közcélú nyílt csatornák medre és partja,
  4. a vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrogeológiai védőterület),
  5. vízgazdálkodási területek.


  1. A területen a közforgalmú vízi közlekedési építményeken túlmenően csak a vízkár-elhárítási, a vízi sport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények, üzemviteli épületek helyezhetők el.


  1. A vizek és a közcélú vízi létesítmények fenntartására vonatkozó feladatok meghatározásánál a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat kell figyelembe venni.


  1. A vízpartok mentén egyoldali (minimum 6 méter széles) fenntartási sávot kell biztosítani. A fenntartási sávban semmiféle tevékenység nem folytatható, növényzet nem telepíthető.


  1. A területen minden területfelhasználási és építési tevékenység a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság engedélyével végezhető.


  1. Vízpartok mentén 30 méteren belül csak a vízgazdálkodással kapcsolatos üzemi épületek helyezhetők el.



Környezetszabályozás



Környezetvédelem


22.§.



  1. A település teljes igazgatási területe levegőtisztaság védelmi szempontból védett I. kategóriába tartozik. A település teljes területén kizárólag olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyező anyag kibocsátása (emissziója) a vonatkozó jogszabályok szerinti határértékeket nem haladja meg.


  1. A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény és tevékenység csak abban az esetben alakítható ki, illetve folytatható, ha a zaj mértéke lakókörnyezetben nappal 50 dB, éjjel 40 dB hangnyomásszint határértékeket nem haladja meg.


  1. A beépített területtől - lakóterülettől - közegészségügyi szempontok figyelembevételével 1000 méter védőtávolságon belül szagos-bűzös és fertőzőveszélyes tevékenység nem folytatható, ilyen építmény nem építhető.


  1. Kommunális hulladéklerakó telep, veszélyes hulladéklerakó telep, szennyvízürítő hely, nyitott szennyvíztelep, szennyvíziszap lerakóhely a település igazgatási területén nem létesíthető.


  1. A településen keletkező kommunális folyékony hulladékot (szippantott szennyvizet) erre engedéllyel rendelkező vállalkozó gyűjtheti, és erre kijelölt, engedéllyel rendelkező ürítő helyre kell szállítani.


  1. Az állati tetemek környezet-higiéniás szempontból megfelelő elhelyezését biztosítani kell.


  1. Meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vizekbe szerves és műtrágya, továbbá más szennyezőanyag bejutását.


  1. A vízminőség védelme érdekében el kell érni, hogy a vízfolyások és víznyerő helyek körzetében, lévő ingatlanokon talajjavításra csak érett komposztot vagy tőzegterméket használjanak.


  1. A település hulladékát csak szervezett szemétgyűjtéssel, az e helyre kijelölt helyre szabad szállítani.


  1. Az illegális hulladéklerakó helyeket fel kell számolni az adott terület helyreállításával egyidejűleg, az esetleges hulladékot össze kell gyűjteni és engedéllyel rendelkező lerakóhelyre kell elszállítani. Az illegális hulladéklerakást folyamatos ellenőrzés mellett önkormányzati szabályozással is korlátozni kell.


  1. Az építmények kivitelezése során a kivitelező, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.


  1. A környezetvédelem részletes előírásait az önkormányzatnak környezetvédelmi és településtisztasági rendeletben kell szabályozni.




Műemlékvédelem, régészet


23.§.



  1. A műemlékvédelem alatt álló épületek az 1. sz. mellékletben kerültek felsorolásra.


  1. A műemlékek fenntartásáról, felújításáról a műemléki törvény, illetve az érvényes rendeletek alapján kell gondoskodni és eljárni.


  1. Az építési munkálatok során napvilágra kerülő régészeti leletekről a Múzeumi Igazgatóságot értesíteni kell.
  1. A kiküldött szakember véleményezéséig a munkálatokat fel kell függeszteni.
  2. A közvetlenül nyomvonalba eső feltárás költségei a beruházót terhelik.



Helyi értékvédelem


24.§.



(1)A helyi értékvédelem kiterjed:


  1. A védelem alatt álló épületek az 1.sz. mellékletben kerültek felsorolásra.


  1. A helyi védelem alatt álló építményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárás során az építésügyi hatóság kikérheti a megyei főépítész szakvéleményét.


  1. A helyi védelem alatt álló épületek építési engedélyezési eljárásához a jogszabályban előírt mellékleteken kívül csatolni kell:
    1. állapot-felmérési rajzot
    2. fényképet
    3. homlokzati színtervet.


  1. Az építésügyi hatóság az építési engedély megadását megtagadhatja, vagy feltételhez kötheti, ha a tervezett építési munka:
    1. egyedi védettség esetén az épület, építmény tömegének, homlokzatának, tetőzetének, homlokzati tagozatának, díszítő elemeinek, burkolatainak, nyílászáró szerkezeteinek, valamint egyéb épülettartozékainak megváltoztatásával, eltávolításával jár,
    2. környezetbe nem illő építéstechnológia, homlokzati képzés, felületképzés és színezés alkalmazását tervezi, mely a védett érték megőrzését veszélyeztetné, jellegét hátrányosan megváltoztatná,


  1. Az építési hatóság az engedélyezési eljárás során:
    1. meghatározhatja az épület tetőfedésének anyagát,
    2. előírhatja a homlokzat kialakításának módját és színezését,
    3. korlátozhatja az építmények falán reklám felfestését, vagy reklámhordozó elhelyezését,
    4. megtilthatja az épületek közterületről látható megjelenítését kedvezőtlenül befolyásoló gépészeti berendezések, antennák, légvezetékek, árnyékolók alkalmazását.



A H1 jelű helyi védelem


25.§.



  1. A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet, és a nyílások osztásait, megőrizve a homlokzati tagozatokat és díszítéseket.


  1. A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő hasznosítását.


  1. A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi megjelenése ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedjen, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.


  1. A védett épület bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően.


Tűzvédelem


26.§.


  1. A tűzvédelmi előírásokat a mindenkor érvényben lévő, vonatkozó jogszabályok, kötelezően alkalmazandó szabványok, tűzvédelmi előírások figyelembevételével az illetékes tűzvédelmi szakhatóság állapítja meg.


  1. A tűzoltóság vonulása és működése céljára olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltógépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.


  1. Kialakult állapot esetén, amennyiben a jogszabályban előírt épületek közötti legkisebb távolság nem tartható, a tűzvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása irányadó az elsőfokú építési engedélyezési eljárásban.


  1. A területen a tűzvizet vezetékes hálózatról az OTSZ által meghatározott mennyiségben és módon föld feletti tűzcsapok alkalmazásával kell biztosítani.


  1. A területen tűzjelzésre alkalmas, mindenki számára hozzáférhető nyilvános telefonfülkét kell üzemben tartani.


Záró rendelkezések


27.§.


  1. Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.


  1. A rendelet kihirdetéséről a körjegyző a helyben szokásos módón gondosodik.



Tapsony, 2000.augusztus 31.


                        Dr.Vizi Jenő                                                                           Epstein Ferenc

                        Polgármester                                                                            jegyző


A rendelet kihirdetve 2000.aug.31.napján

                                                                       Epstein Ferenc

                                                                          jegyző

Záradék:

A rendelet egységes szerkezetbe foglalva.


Tapsony, 2013.december 31.


                                                                      Károlyné Csobod Hajnalka

                                                                                      jegyző





[1] 6/2005.(VIII.30.) ÖR.1.§-ának megfelelően megállapított szöveg.Hatályos 2005.augusztus 30.napjától.

[2] A 10/2003.(X.30.) ÖR. 1.§-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos 2003.október 30.napjától.

[3] A 3/2004.(III.18.) ÖR. 1.§-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos 2004.március 18.napjától.

[4] A 5/2008.(V.15.) ÖR.1.§-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos 2008.május 15.napjától.

[5] A 9/2013.(XII.30.) ÖR.megfelelően megállapított szöveg. Hatálytalan 2014.január 01.napjától.

[6] A 4/2012. (VIII.22.).ÖR. megfelelően megállapított szöveg. Hatálytalan 2012. augusztus 22.napjától

[7] A 5/2012. (XI.15.) ÖR. Megfelelően megállapított szöveg. Hatálytalan 2012.november 15.napjától.

[8] A 7/2008.(VI.12.) ÖR.1.§-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos 2008.június 12.napjától.

[9] 9/2013.(XII.31.) ÖR. Megfelelően megállapított szöveg. Hatálytalan 2014.január 01.napjától

[10] A 6/2005.(VIII.30.) Ör. 2.§-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos 2005.augusztus 30.napjától.

[11] Hatályon kívül helyezte a 6/2005.(VIII.30.) ÖR. 3.§-a.Hatálytalan 2005.augusztus 30.napjától.

[12] A 10/2003.(X.30.) ÖR. 2.§-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos 2003. október 30.napjától.



Csatolmányok

Megnevezés méret
1. melléklet
57.5 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!