nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Tapsony Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 7/2007. (XI.30.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2012-01-01 - 2015-12-31
Tapsony Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 7/2007. (XI.30.) önkormányzati rendelete
a helyi adókról

Tapsony Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény l. §.(1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a közszolgáltatások színvonalának növelése, a fejlesztési célkitűzések megvalósítása érdekében - az alábbi rendeletet alkotja:

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

Az adókötelezettség

1.§.

(1) E rendelet alkalmazásában adóalany:

a.) a magánszemély,

b.) a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,

c.) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése.

(2) Adómentes az (1) bekezdés b)-c) pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magán- nyugdíjpénztár,  a költségvetési szerv  és a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési oktatási intézmény  abban az adóévben, amelyet megelőző adó évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter  állásfoglalása az irányadó.

2.§.

(1) Az adókötelezettség Tapsony Önkormányzat illetékességi területén a következőkre terjed ki:

a.) az ingatlantulajdonra, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra,

b.) munkaerő foglalkoztatására,

c.) az 1990. évi C. törvényben meghatározott gazdasági tevékenység gyakorlására.

(2) Tapsony Önkormányzat az alábbi helyi adókat állapítja meg:

a.) építményadó,

b.) magánszemélyek kommunális adója,

c.) vállalkozók kommunális adója,

d.) helyi iparűzési adó.


MÁSODIK RÉSZ

Az egyes adókra vonatkozó különös rendelkezések

Építményadó

Az adókötelezettség

3.§.

(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt:

építmény).

(2) Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges –az épületnek minősülő építmény esetén annak hasznos alapterületével , épületnek nem minősülő építmény esetén  az általa lefedett  földrészlettel egyező nagyságú-  föld- részlet.

(3) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.

Az adó alanya

4.§.

(1) Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.

Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.

(2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.

(3) Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.


Az adómentesség

5.§.

(1) Mentes az adó alól:

a.) a szükséglakás,

b.) a gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen fekvő komfort nélküli lakásból 100 m2,

c.) a szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi és oktatási-nevelési célra szolgáló helyiség,

d.) a költségvetési szerv, a közszolgáltató szervezet, valamint az egyház tulajdonában álló építmény,

e.) a lakás és az üdülő épülethez tartozó kiegészítő helyiségek,

f.) az állattartást szolgáló épület, valamint az ehhez kapcsolódó raktárak, tárolók, továbbá a növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épületek,

g.) valamennyi lakás és garázs, ha az Tapsony községben állandó lakcímmel rendelkező lakos tulajdonában van.

h.) a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész, kivéve  a vállalkozás céljára szolgáló épület, épületrész , valamint a garázs.



Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

6.§.

(1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

(2) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

(3) Az építmény használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti.


Az adó alapja és mértéke

7.§.

(1) Az építményadó mértéke a  vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze után évi 25.-Ftm2 azaz Huszonöt forint / négyzetméter

*(2) Az építményadó mértéke  minden más építmény esetében 800 Ft/m2, azaz nyolcszáz forint/ négyzetméter.


Az adó bevallása és megfizetése

8.§.

(1) Az építményadóról az adóbevallást az adókötelezettség keletkezését köve tő 15 napon belül be kell nyújtani az adóhatósághoz.

(2) Az építményadót az adózónak félévenként, két egyenlő részletben, az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell megfizetnie.


Magánszemélyek kommunális adója

Az adókötelezettség

9. §.

(1) Adóköteles a magánszemély tulajdonában álló:

a.) lakás,

b.) az önkormányzat illetékességi területén lévő nem lakás céljára szolgáló épületek,

c.) az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi föld- részlet ( a továbbiakban: telek).

(2) Nem magánszemély tulajdonában álló lakásra fennálló bérleti jog.

Az adó alanya

10.§.

(1) Az adó alanya az a magánszemély, aki a naptári év első napján a lakás, épület, telek tulajdonosa, valamint az a magánszemély, aki a lakásra vonatkozó bérleti jog jogosultja.

Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.

Amennyiben az adótárgyat az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.

(2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.


________________________________________________________________

mód.13/2011.(XII.15.) Hatálybalépés: 2012.január 01.

Az adómentesség

11.§.

(1) Mentes az adó megfizetése alól:

a.) valamennyi lakás, ha az nem tapsonyi állandó lakos tulajdonában van.

b.) a nem lakás céljára szolgáló épületek közül a garázs.

Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése

12.§

(1)  Az adókötelezettség a rendelet 9.§. (1) bekezdés a.) - b.) pontjában meghatározott adótárgy esetében a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy a nélkül használatba vett adótárgy esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

(2) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az első félévben történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

(3) Az adótárgy használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

(4) Az adókötelezettség a rendelet 9.§. (1) bekezdés c.) pontjában meghatározott adótárgy esetében a földrészlet belterületté minősítését ‚ illetőleg az építési tilalom feloldását követő év első napján keletkezik.

(5) Az adókötelezettség a belterületi földrészlet külterületté minősítése, illetőleg - beépítés esetén - a beépítés évének utolsó napján, építési tilalomnak az év első felében történt kihirdetése esetén a félév utolsó napján szűnik meg.

(6) A 9.§. (2) bekezdésében meghatározott adótárgy esetében az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik és a jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg. A lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.


Az adó mértéke

13.§.

* (1) A rendelet 9. §. (1) bekezdés a.) pontjában és a (2) bekezdésében meghatározott adótárgy esetében az adó évi 7.000 Ft.

(2) A rendelet 9. §. (1) bekezdés b.) pontjában meghatározott adótárgy esetében az adó évi 4.000 ________________________________________________________________

*Mód.13/2011. (XII.15.) Hatálybalépés: 2012.január 01.

(3) A rendelet 9. §. (1) bekezdés c.) pontjában meghatározott adótárgy esetében az adó évi 2.000 Ft.


Vállalkozók kommunális adója*

Az adókötelezettség

l4.§.

(1) Kommunális adófizetési kötelezettség terheli az 1.§. (1) bekezdésében meghatározott adóalanyok közül a vállalkozót, függetlenül a l0.§. alapján egyéb ként fennálló adókötelezettségétől.

(2) Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy az adóalany székhelye vagy Csupán telephelye (részlege)található az önkormányzat illetékességi területén.


Az adó alapja és mértéke

15.§.

(1) Az adó alapja az adóalany által az önkormányzat illetékességi területén foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai létszáma.

16.§.

(1) Az adó évi mértéke a 15.§. alapján számított létszámra vetítve 2000,- Ft/fő.

(2) Ha az adókötelezettség nem áll fenn teljes évben, az adó évi mértékének időarányos részét kell számításba venni.


V.

Helyi iparűzési adó

Az adókötelezettség, az adó alanya

17.§.

(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység.

(2) Az adó alanya a vállalkozó.

18.§.

(1) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

*mód.10/2010.(XII.15) Hatályát vesztette: 2011.január 01.

(2) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

a) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat,

b) építőipari tevékenységet folytat illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül

c) bármely – az a) és b) pontba nem sorolható- tevékenység, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.


Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

19.§.

(1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

(2) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.

Az adó alapja

20.§.

(1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével  a  közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel Mentes az adóalapnak az a része- legfeljebb azonban az adóalap 90 %-a- amely a külföldön létesített telephelyen végzett  tevékenységből származik, feltéve, ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységből eredő adó terheli.


(2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell az 1990. évi C. törvény mellékletében meghatározottak szerint megosztania.

(3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számit.





Az adó mértéke

21.§.

* (1) Az iparűzési adó mértéke az adóalap 1,8 %-a.

(2) Az iparűzési adó mértéke ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóátalány naptári naponként 1.000 Ft.

(3) Közterület-használattal vagy helyiségbérlettel végzett tevékenység esetén az iparűzési adót a közterület-használati vagy helyiségbérleti díjjal együtt kell megfizetni.


Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése

22.§.

(1) A vállalkozó a kommunális és az iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni.

(2) Az adóelőleg összege

a) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, az adóévet megelőző adóév adójának megfelelő összeg,

b)ha  az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelőző adóév adójának az adóévet megelőző  adóév naptári napjai alapján adóévre számított összege;

c) z adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén  az adóév közben kezdő vállalkozónál az adóévre bejelentett várható adó összege.

(3) A vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdésétől, a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény alapján a cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozónak a cégbírósági bejegyzése napjától számított 15 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést kell tennie az adóhatósághoz.

(4) Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli.

(5) Ha a vállalkozó kommunális adókötelezettsége nem áll fenn az egész évben, az adó (adóelőleg) megállapításához az egy főre meghatározott évi adómérték egy hónapra eső hányadát szorozni kell a korrigált átlagos statisztikai állományi lét számmal és az adókötelezettség hónapjainak számával. Ennek során minden meg kezdett hónap egész hónapnak számit.


*mód.11/2009.(XII.16.) ÖK.rend. Hatálybalépés 2010. január 01.


(6) Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig az 1990. évi C. törvény 41. §. (2) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott vállalkozó az adóelőlegét az előző fizetési meghagyás alapján fizeti.

23.§.

(1) Az adó megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.


HARMADIK RÉSZ

Hatályba léptető rendelkezések

24.§.


(1) A módosított rendelkezések 2012. január 01.napjától lépnek hatályba.

(2) A rendelet többi rendelkezése változatlanul hatályban marad.

(3) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyadókról szóló 1990. évi C. és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.


Tapsony, 2011. december 15..



Fábos István                                             Károlyné Csobod Hajnalka

polgármester                                                         körjegyző


A rendelet kihirdetve 2011.december 15.

Károlyné Csobod Hajnalka

            körjegyző






Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!