nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Felsőpáhok Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2018.(V.29.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2018-06-13 -tól
Felsőpáhok Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2018.(V.29.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről

Felsőpáhok Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8. ) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörében eljáró Zala Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Soproni Igazgatóság, Zala Megyei Kormányhivatal Zalaegerszegi Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, Balaton- felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság véleményének és a partnerek kikérésével a következőket rendeli el:


I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


1. A rendelet hatálya


1.§       E rendelet hatálya Felsőpáhok Község teljes közigazgatási területére terjed ki.


2. Mellékletek


2.§       (1) Jelen rendelet mellékletei: 

  1. melléklet: A településkép-védelmi szempontból meghatározó területek lehatárolása
  2. melléklet: Helyi értékvédelem – helyi védett épületek, építmények listája
  3. melléklet: Településképi véleményezés – kérelem
  4. melléklet: Településképi bejelentés – kérelem


3.  Értelmező rendelkezések


3. §      E rendelet alkalmazásában:

a)Cégér: a 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 2. § 1b. Pontjában meghatározott fogalom

  1. Cégtábla: A cég nevét vagy egyéb adatait is feltüntető tábla.
  2. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, és/vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
  3. Hirdetmény: minden olyan közérdekű tájékoztatás, információ, amely a lakosság részére közérdekű információt biztosít.
  4. Fényreklám: reklám megjelenítésére alkalmas világító reklámberendezés
  5. Hirdető-berendezés: minden olyan hordozó eszköz vagy információk tárolására is alkalmas berendezés, amely kialakításától, anyagától, méretétől, továbbá elhelyezése módjától függetlenül hirdetmény megjelenítésére szolgál.
  6. Megállító tábla: általában mozgatható, mobil hirdetőtábla, vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató elé a közterületre kihelyezett egy vagy kétoldalú hirdető tábla.
  7. Molinó:építményen vagy építmények illetve fák vagy oszlopok között kifeszített, rögzített írásos vagy képi információt tartalmazó reklámhordozó.
  8. Útbaigazító táblarendszer: elsősorban közérdekű, idegenforgalmi valamint közművelődési célok elérését segítő egységes felépítésű táblacsoport

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM


4. A helyi védelem alá helyezés, valamint a védettség megszüntetése


4. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor vagy hivatalból az önkormányzat kezdeményezheti.

 (2)       A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

  1. a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát
  2. a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot;
  3. a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását;
  4. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(3)           A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

  1. a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, nyilvántartási számát.
  2. a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását;
  3. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(4)        A védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha 

  1. a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül;
  2. a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg;
  3. a védett érték magasabb védettséget kap.
  4. (5)    A helyi védelem alá helyezés értékvizsgálat alapján történik.


5. § (1) A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

  1. a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, ingatlanok tulajdonosait,
  2. műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
  3. a kezdeményezőket.

(2)        A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell az (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket.

(3)        A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.


6. § (1) A helyi védelem alá helyezésre, vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésről szóló előterjesztésben szerepelnie kell a védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálatnak és a 5. § (1) bekezdésben meghatározott érdekeltek észrevételeinek is.

(2)        A Képviselő-testület a 4. § (2) vagy (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő tartalmú kezdeményezés alapján e rendelettel illetve e rendelet módosításával  - amennyiben települési főépítészt alkalmaz, akkor a települési főépítész szakvéleménye alapján - dönt a helyi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetésről.

(3)        A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell a 5 § (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket.

(4)        A helyi védelem alá helyezést vagy megszüntetést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy megszüntetés esetén a törlését.

(5)        A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg.

(6)        Az (5) bekezdés szerinti tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik.




5. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek


7. § (1) A védett érték megőrzése, jókarbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2)        A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.


6. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása


8. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet a polgármesteri hivatalban.

(2)        A nyilvántartás tartalmazza a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 23/D.§-ában ismertetetteken túl a védett érték

  1. jelenlegi és ha ismert, az egykori rendeltetését,
  2. pontos helyét (utca, házszám, hrsz),
  3. a védett érték állapotfelmérésének adatait,
  4.  a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (korlátozás, támogatás),
  5.  egyéb adatokat, esetleges helyreállítási javaslatokat.

 (3)       A nyilvántartás naprakész vezetéséről a polgármester gondoskodik.


7. A településképi önkormányzati támogatás és ösztönző rendszer


9. § (1) Az önkormányzat helyi védett épületek, építmények, azok közvetlen környezete felújítása, helyreállítása érdekében végzett munkák megvalósulását segítheti támogatás formájában.

  1. A támogatás előirányzatát az Önkormányzat a mindenkori éves költségvetésében – lehetőségeihez mérten - biztosítja.
  2. A támogatást pályázat útján lehet igénybe venni.
  3. A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a Képviselő-testület írja ki. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a pályázati kiírás tartalmazza.
  4. A beérkezett pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el.
  5. A pályázat alapján vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatás nyerhető el.
  6. A támogatást elnyert pályázókkal a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester megállapodást köt.
  7. A megállapodás tartalmazza a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait.


10.§ (1)  A jelen rendeletben előírt településképi követelmények alkalmazását és a helyi védett érték jókarbantartását, példaértékű felújítását az alábbi módon ösztönözheti az önkormányzat:

  1. önkormányzati elismerést megszövegező tábla elhelyezése;
  2. arculati verseny meghirdetése, lebonyolítása;
  3. a megvalósult jó példa bemutatása a Településképi Arculati Kézikönyvben (annak módosításával);
  4. adókedvezmény meghatározott időszakra;
  5. pénzbeni díjazással, amennyiben erre az éves költségvetésben keretet biztosítanak.

(2)        A pontos feltételekről – a pénzügyi lehetőségek függvényében a mindenkori költésvetésben dönt a Képviselő-testület.


8. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények


11.§ (1) A 3. mellékletben szereplő helyi egyedi védelem alatt álló épületek (továbbiakban: védett épület) hagyományos építészeti tömegét, tetőformáját meg kell tartani, érintetlenül hagyva a hagyományos homlokzati nyílásrendet, és a nyílások osztásait, megőrizve a homlokzati tagozatokat és díszítéseket.

(2)        A helyi védett épületen állagmegóvási munkák végzése, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, tetőtérbeépítés, bővítés során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások alkalmazhatók.      

(3)        Az épületeken, építményeken végzett bármilyen építési munka esetén a védelmet nyilvántartó lap iránymutatásai szerint kell eljárni. 

(4)        Az épületnek nem minősülő helyi védett építmények felújításánál lehetőleg az eredeti anyaghasználatot és színezést meg kell őrizni, vagy ha ez nem lehetséges, az eredetihez hasonló anyaghasználattal, díszítéssel és megjelenéssel kell a felújítást elvégezni.

 (5)    A helyi védett épületek közterületről látható homlokzatán hirdetés, reklám nem helyezhető el, csak az épületben működő tevékenységhez kapcsolódó cégér és felirat alakítható ki legfeljebb 0,5 m2 méretben, a homlokzathoz igazodó módon.

 (6)       Helyi védett épület bontására csak a védettség 4.§ (4) bekezdés szerinti megszüntetését követően kerülhet sor.


9. A helyi védelem alatt álló értéken elhelyezett egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó anyaghasználati követelmények


12.§ (1)  Parabolaantennát, gépészeti szerelvényt, klímaberendezést, egyéb berendezések szellőzőnyílását az épület utcai homlokzatára csak más lehetőség hiányában rejtetten, illetve megfelelő takarással lehet elhelyezni.

(2)        Villanyóra szekrény: a nyílászárókkal harmonizálva létesíthető.

(3)        Égéstermék elvezetésére szerelt kémény nem, illetve csak falazott  burkolattal építhető.

(4)        Gázvezeték, gázóra utca felöli homlokzati falra nem telepíthető.

(5)        Napelem, napkollektor helyi védett épületen

  1. az utcafronti oldalon csak más műszaki lehetőség hiányában;
  2. az utcafront közelében lévő oldalakon pedig csak tetősíkban helyezhető el.


III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ ÉS A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELME SZEMPONTJÁBÓL KIEMELT TERÜLETEK


10. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása


13. § (1) Az önkormányzat az 1. melléklet szerinti lehatárolással az alábbi településképi szempontból  meghatározó területeket jelöli ki:

a)Hagyományos falusias karakterű terület

  1. Újonnan kialakuló településrész
  2. Kertes mezőgazdasági terület
  3. Üzemi terület
  4. Külterület

(2)        A településkép védelme szempontjából kiemelt területnek minősül Felsőpáhok területén:

  1. régészeti lelőhely területe,
  2. országos ökológiai hálózat – magterület,
  3. országos ökológiai hálózat – ökológiai folyosó
  4. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület,
  5. ex lege védett lápok



IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK


11. A településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények



14. § (1) A 13. § (1) bekezdés a) pontban meghatározott Hagyományos falusias karakterű településrészen az alábbi előírások érvényesek:

(2)        Területi építészeti követelmények:

  1. Új épületek telepítésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni.
  2.  Saroktelek esetében, a telek beépítési módjának figyelembevételével, az építési helyet az utcakép egységessége és a településkép megőrzése érdekében úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák építési vonalához igazodjon

 (3)       Egyedi építészeti követelmények:

  1. A településrészen 30-45° közötti tetőhajlásszögű épületek helyezhetők el, de az épület tetőszerkezetének összesen 50%-át meg nem haladó részén (zöldtető, tetőterasz) 30°-nál kisebb tetőhajlásszög is kialakítható.
  2. Az épületek homlokzati felfelületének színezésénél a környezethez való illeszkedés érdekében csak a fehér, sárgával tört fehér, szürke, okker árnyalatai, homok- és agyagszín, tégla- és terrakotta vörös színek illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók.
  3. A településrészen a tetőhéjalásnál nem alkalmazhatók az alábbi építési anyagok: műanyag hullámlemez, aluminium trapézlemez.
  4. A telek utcavonalán tömör kerítés nem építhető.

.

15. § (1) A 13. § (1) bekezdés b) pontban meghatározott Újonnan kialakuló településrészre az előírások az alábbiak:

(2)        Lakóterületeken a 1.§ (2), (3) bekezdések alkalmazandók.

(3)        A temető telekhatára mentén, telkén belül – amennyiben fizikailag lehetséges - min. 5 m széles háromszintű növénytakarás biztosítandó.

(4)       A zöldterületek növényzettel fedett részének legalább 1/3-át többszintű (gyep, cserje, fa) növényzetnek kell takarnia.


16. § (1) A 13. § (1) bekezdés c) pontban meghatározott Kertes mezőgazdasági terület településrészen az előírások az alábbiak:

(2)        Területi építészeti követelmények:

  1. Új épületek telepítésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni.

(3)        Egyedi építészeti követelmények:

  1. 30-45° közötti tetőhajlásszögű épületek helyezhetők el, de az épület tetőszerkezetének összesen 50%-át meg nem haladó részén (zöldtető, tetőterasz) 30°-nál kisebb tetőhajlásszög is kialakítható.
  2. Az épületek homlokzati felfelületének színezésénél a környezethez való illeszkedés érdekében csak a fehér, sárgával tört fehér, szürke, okker árnyalatai, homok- és agyagszín, tégla- és terrakotta vörös színek illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók.
  3. Tetőhéjalásnál nem alkalmazhatók az alábbi építési anyagok: műanyag hullámlemez, aluminium trapézlemez.
  4. Tömör kerítés nem építhető.


17. § (1) A 13. § (1) bekezdés d) pontban meghatározott Üzemi terület településrészen az alábbi előírások alkalmazandóak:

  1. Csarnok jellegű épület csak tájba illesztve, növényzettel takarva helyezhető el.
  2. Tömör kerítés utcafronton nem építhető

(2)        A lakóterülettel határos telekhatárok mentén összefüggő, többszintes növényállományú zöldsávot kell telepíteni.

(3)       Különleges terület – mezőgazdasági üzemi területen a minimális zöldfelületi mértéken belül, a telekhatárok mentén min. 10 m-es sávban többszintű növényzet telepítése kötelező.


18. § (1) A 13. § (1) bekezdés e) pontban meghatározott Külterület településrészen az alábbi előírások alkalmazandóak:

(2)       Mezőgazdasági területen kerítésként csak drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló építhető.

(3)       A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását:

  1. a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők;
  2. a település külterületén a vízfolyások, utak mentén fasorokat, erdősávokat, azaz fás növényzetet kell telepíteni, illetve a vízfolyások mentén lévő galérianövényzetet meg kell őrizni;
  3.      a  fasorokba, erdősávokba csak tájhonos, a területre jellemző, lombhullató fafajok telepítendők;
  4. külterületi utak mentén legalább egyoldali, átlagosan 10 méter tőtávolságot meg nem haladó őshonos fajokból álló fasor telepítendő.

(4)        Erdőterületen, mezőgazdasági területen csak tájba illeszkedő épület építhető.



12. Reklámokra, reklámhordozókra és cégérekre  vonatkozó településképi követelmények


19.§  (1) A lakosság általános tájékoztatását szolgáló útbaigazító tábla, térkép vagy más jelzés közterületen szabadon elhelyezhető.

(2)        Az (1) bekezdés szerinti elemek kialakítása, anyaghasználata, formavilága a helyi hagyományokhoz alkalmazkodjon.

(3)        A helyi termelő, szolgáltató, vendéglátó egységek tevékenységük hirdetésére saját ingatlanukon belül cégéreket, figyelemfelkeltő táblákat, feliratokat stb. (továbbiakban reklámot) helyezhetnek el, a reklámfelület mérete maximum 1,0 m2 lehet.

(4)        Reklám támfal, kerítés, kapuzat, épület/építmény homlokzatának szerves (építészetileg megkomponált) részeként, építési telkeken önállóan, továbbá  közterületen utcabútoron kerülhet kialakításra.

(5)        Hideg színhőmérsékletű fényforrás (neon, halogén, lézer fény) nem engedélyezhető, vibráló, pulzáló fényjelenség, fényreklám nem alkalmazható.

(6)        Közterületen csak az önkormányzat által engedélyezett egységes megjelenésű hirdető és reklámberendezések létesíthetők.

(7)        Közterületről látható magánterületen az 1,0 m2-es nagyságot meghaladó, hirdető-berendezés, cég-, címtábla, cégér nem helyezhető el.

(8)        Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, egyéb reklámhordozót, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania, valamint a felújítást követően az új településképi előírásoknak meg kell felelni.

(9)        Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú megállító tábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon,

(10)     Építési reklámháló, illetve ponyva – az építés, felújítás ideje alatt, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra - épületállványon elhelyezhető, amennyiben azt más jogszabály nem tiltja. Továbbá a felületen az építkezésre vonatkozó tájékoztatás, épületterv, látványterv tüntethető fel, az építési tevékenység időtartamára.

(11)     Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó reklámhordozó, reklám, molinó transzparens, hirdetmények elhelyezhetők közterületen illetve magán területen is.

(12)     A település közigazgatási területén óriásplakát nem helyezhető el.

(13)      A település területén az épületek tetőzetén hirdetési berendezések, fényreklámok nem helyezhetők el.

(14)     Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégérek, hirdetőtáblák méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető csak el.


13. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények


20.§ (1) A településképi szempontból meghatározó területen az egyéb műszaki berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények az alábbiak:

  1. Közműlétesítmények lehetőleg terepszint alatt létesüljenek, de minden esetben takartan és a tájba illesztést szolgáló igényes kialakítással, színezéssel, növényzettel.
  2. Antennatorony önálló építményként (nem épületben, kilátóban) a település belterületén illetve a 13.§ (2) bekezdésben felsorolt területeken nem létesíthető.
  3. Ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamos-energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni.
  4. Az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése a meglévő légvezetékes vagy szabadvezetékes rendszer igénybevételével is lehetséges.
  5. A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva   kell   kiválasztani. A berendezéseket az épületek alárendelt homlokzatára kell felszerelni, illetve a kerítésbe kell beépíteni – a közmű üzemeltetők előírásait figyelembe véve.
  6. Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény csak falazott burkolattal építhető.
  7. Műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli és klímaberendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés az épület közterületi homlokzatán nem helyezhető el, kivéve, ha műszaki szükségszerűség okán elhelyezése más módon nem oldható meg.
  8. Az épületen elhelyezett napelem és napkollektor csak tetősíkban helyezhető el.

 (2)       A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére alkalmas területként csak a meglévő antennaépítmények vehetők igénybe.



V. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK


14. Település-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció szabályai


21. § (1) A településkép védelme érdekében építtető kérelmére az önkormányzati főépítész (főépítész) – illetve, ha önkormányzati főépítész nincs alkalmazásban, akkor a polgármester - szakmai konzultáció keretében tájékoztatást ad a településképi követelményekről.

(2)        A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre a helyszínen is lefolytatható.


15. Szakmai konzultáció tartásának kötelező esetei


22. §  (1) Az építtető köteles szakmai konzultációt kérni

  1. új lakó épület építése esetén ide értve az „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység”[1] alapján történő építési munkát is.
  2. kereskedelmi, szolgáltató vagy vendéglátó funkciójú épület esetben 60 m2 felett, egyéb funkció esetén 300 m2 feletti alapterületű épület építése, átalakítása, bővítése esetén.

 (2)       Amennyiben a szakmai konzultációra vázlatterv, vagy műszaki terv dokumentáció is benyújtásra kerül, vizsgálni kell, hogy annak tartalma megfelel-e a jelen rendeletben foglalt előírásoknak.

(3)        A szakmai konzultációról a főépítész, vagy annak hiányában a polgármester emlékeztetőt készít.


16. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre


23. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az építési engedélyezési eljárást megelőzően az alábbi esetekben:

  1. helyi védett épületeket érintő, építési engedélyhez kötött építési munkák esetében;

b)        minden 300 m2 alapterületnél nagyobb épület elhelyezése esetében;

c)       a település területén 10 m-nél magasabb építmények elhelyezése esetén.

 (2)       A településképi vélemény a főépítész szakmai álláspontján alapul.



17. A településképi véleményezési eljárás szempontjai


24. § (1) Településképi véleményezési eljárással érintett építési tevékenység esetén a telepítéssel és építészeti kialakítással kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:

a)         a tervezett beépítés megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

b)         nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve kilátását,

d)         teljesíti-e a településképi szempontokkal kapcsolatos e rendeletben előírt tömegalakítási, homlokzatformálási, anyaghasználati követelményeket,

(2)        Településképi véleményezési eljárással érintett építési tevékenység esetén a határoló közterületekkel való kapcsolat vizsgálatával összefüggő részletes szempontok: az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve telepítendő fákra, fasorokra.


18. A településképi véleményezési eljárás szabályai


25.§  (1) A településképi véleményezési eljárást az építtető, vagy a tervező a rendelet 3. melléklete szerinti  papír alapú kérelem minta alapján terjesztheti elő, az abban felsorolt mellékeltek benyújtásával.

(2)        A véleményezési eljárás egyéb szabályait külön jogszabály tartalmazza.


19. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre


26. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:

  1. ha a meglévő lakórendeltetés megváltozása történik, illetve lakó rendeltetésre történő változtatás esetén. 
  2. reklám, reklámhordozó, cégreklám elhelyezése esetén.


20. A településképi bejelentési eljárás szabályai


27.§ (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – bejelentésre indul, a bejelentéshez szükséges bejelentőlapot az e rendelet 4. melléklete tartalmazza. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni.

(2)        A településképi bejelentési eljárást a polgármester folytatja le, az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapítva, amennyiben a településen van főépítész alkalmazásban.



VI. FEJEZET 

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS


21. A településképi követelmények megszegésének esetei


28. § (1) Településképi követelmény megszegésének minősül:

  1. az e rendelet előírásainak nem megfelelő építés, az előírásoktól eltérő szín és anyaghasználat, formai kialakítás,
  2. a településképi bejelentési eljárásban hozott döntésben foglaltak megszegése,
  3. a településképi bejelentési eljárás elmulasztása.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben a polgármester felhívja a figyelmet a jogszabálysértésre és megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.



22. A településképi kötelezési és településkép-védelmi bírság


29. § (1) Az önkormányzat polgármestere - a 28.§  (2) bekezdése szerinti határidő eredménytelen letelte után -  a 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 11. § (2) bekezdése szerint a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi.


  1. településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 100.000 - 500.000,- forint,
  2. a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 100.000 - 800.000,- forint,
  3. az e rendelet előírásaitól eltérő építészeti és településképi kialakítás esetén 100.000 - 1.000.000.-forint,
  4. a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően esetén 100.000 - 1.000.000,- forint,
  5.  településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként 100.000,- 1.000.000,- forint.
  6.      elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak a 28.§ (2) bekezdés szerinti felhívástól számított 30 napon belül el kell távolítani, ennek elmulasztása esetén 20.000 - 500.000,- forint.
  7. a bírság ismételten is kiszabható, a településképi követelmények teljesítéséig.

  1. a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
  2. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
  3. a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
  4. a jogsértő állapot időtartamát,
  5. a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
  6.          a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
  7. a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.




VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


23. Hatályba léptető rendelkezések



30. § (1) E rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

(2)        Jelen rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

(3)        Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az 13/2017. (XI.30.) önkormányzati rendelet.





                          Prótár Richárd Krisztián                                                                 Dr. Prótár Henrietta

                                   Polgármester                                                                                    jegyző


Kihirdetve:

Felsőpáhok, 2018. május 29.





Csatolmányok

Megnevezés méret
1-4 melléklet
873 KB
1-2 függelék
1.63 MB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!