nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Szepetnek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2005. (V. 18.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2015-12-10 - 2017-03-28
Szepetnek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2005. (V. 18.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról


Egységes szerkezetben a 10/2009. (IX. 16.), 17/2011. (XI. 22.), 24/2015. (XI. 25.) önkormányzati rendeletekkel





Szepetnek Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított - 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló – többször módosított - 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Építési törvény) 13. § (1) felhatalmazása alapján a következő rendeletet alkotja:




I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

A szabályzat hatálya és alkalmazása

1. §.


(1)     E rendelet - a Helyi Építési Szabályzatról (továbbiakban: HÉSZ) - hatálya Szepetnek közigazgatási területére terjed ki.

(2)     A Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) csak a mellékelt M=1:2000 méretarányú SZT-1 (belterületi) és az 1:4000 méretarányú SZT-2 (külterületi) Szabályozási Tervvel együtt alkalmazható.

(3)     Jelen építési szabályzat mellékletei:

  1. sz. melléklet: fogalommeghatározások
  2. sz. melléklet: Művi értékvédelem - országos védelem
  3. sz. melléklet: Művi értékvédelem - helyi védelem
  4. sz. melléklet: Régészeti területek



A szabályozás elemei

2. §


(1)     A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani a  (2) és a (3) pontban felsorolt szabályozási elemeket.

(2)     Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szerkezeti terv és a Szabályozási terv módosítása esetén lehetséges:

(3)     Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosítása esetén lehetséges:

- építési hely

- szabályozási vonal, ha az nem területfelhasználási egységeket választ el egymástól

- építési övezet határa és paraméterei

(4)     Az (1)-(3) bekezdésben nem említett szabályozási elemek javaslati jellegűek, a további tervezési és építési tevékenység során irányadóként veendők figyelembe.

 


Telekalakítás és építés engedélyezése

3.§.


(1)     Az 1.§. (1) bekezdésben meghatározott területen telket alakítani és építési munkát végezni csak a Szabályozási Tervekben jelölteknek megfelelően, valamint a vonatkozó jogszabályok alapján szabad.

(2)[1]    Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület szélesítése céljából kerül sor, a telekalakítás akkor is elvégezhető, ha a telek mérete alapján a telekalakítást megelőzően beépíthető lett volna, de a telekalakítást követően a telek méretei már nem érik el az övezetben előírtakat, de alapterülete meghaladja az 240 m2-t, s a telek beépítése az szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.

(3)[2]    Telekalakítás csak úgy végezhető, hogy az eljárás eredményeként még átmenetileg sem jön létre:

s a létrejövő telek egyszerű kontúrú, alakja az övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza.

(4)[3]      Telekalakítás abban az esetben végezhető, ha:

  1. a telekalakítás / telekosztás a szabályozási terven jelölésre került és a kialakítandó telekszám szabályozási terven jelölteknek megfelel.
  2. a szabályozási terven nem került kijelölésre, de az övezet paraméterei alapján a telekalakítás végrehajtható és

                         a (3) bekezdésben foglaltakat kielégíti.

(5)[4]

(6)     Újonnan kialakításra kerülő építési telkek minimális szélessége az építés sávban:

(7)     A település beépített részén, “K”-val jelölt övezetekben,

szélességű telek is beépíthető.

(8)     A beépítésre szánt területeken az építési telkek legkisebb területei esetében a “K”-val jelölt övezetekben a kialakult telkek tovább nem oszthatók, telekhatárkorrekció során egy telek területe az övezeti minimális telekterületig (a zárójelben jelölt mértékig) csökkenthető.

(9)     Amennyiben egy meglévő telek mérete nem elégíti ki az övezet telekméretére vonatkozó előírásokat, de nagyobb mint 360 m2, úgy beépíthető.

(10)   Ha egy telek területe és szélességi mérete a (7), (9) bekezdésben foglaltakat sem elégíti ki, úgy

  1. a meglévő épület a szomszédos épülettől való távolságtól függetlenül felújítható, tetőtere beépíthető, alapterülete egyszeri alkalommal max. 10% al bővíthető, ha az övezet egyéb előírásait kielégíti (pl. beépítettség, építménymagasság)

(11)[5]  Amennyiben egy telek beépítésre nem szánt gyepterületen található, s a telek mérete nem elégíti ki az övezeti előírásokat, úgy a meglévő épület felújítható, tetőtere beépíthető, de bővítése vagy új épület építése nem lehetséges.


Amennyiben egy telek beépítésre nem szánt gyepterületen (gyep) található, úgy a meglévő épület felújítható, tetőtere bővíthető, de bővítése vagy új épület építése nem engedélyezett.

(12)[6] 

(13) A település területén bármely beépítésre szánt övezetben közműterület céljára telek az övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.

(14)[7] 

(15)   A szabályozási terven jelölt temető védőtávolságán belül található, meglévő lakóépület felújítható, tetőtere beépíthető, de bővítése vagy új épület építése nem engedélyezett.

(16)   Oldalhatáron állóként szabályozott övezetekben saroktelek, szabadon állóként is beépíthető.

(17)   A telekalakítás az SZT1 –en jelölt ütemezés alapján történhet.

(18)[8] 

(19)[9]    A település beépítésre szánt területén -a csatornahálózat kiépítését követően- új épület építése csak teljesen közművesített építési telken lehetséges.

(20)[10]   A csatornahálózat kiépítéséig zárt engedélyezett szennyvíztároló vagy alternatív szennyvíztisztítási technológia (lásd: fogalommeghatározások) alkalmazása esetén is építhető új épület.

(21)   A település területén terepszint alatti építmény az adott övezetben meghatározott max. beépíthetőség + 10%.






II. FEJEZET

TERÜLETFELHASZNÁLÁS


BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

4. §.


Szepetnek  területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók:


Sportterület                                                            (K-sp)

temető                                                                    (K-t)

                           

Kisvárosias lakóterület

5. §.


(1)     Kisvárosias lakóterület a Szabályozási Terven (SZT-1) Lki1 jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 5,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2)     A kisvárosias lakóterületen lakóépület és a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató épületek (a beépíthetőség maximum 10%-án), valamint közmű építmények helyezhetőek el.

(3)     Az övezet építési telkein egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épület, sportépítmény, kézműipari épület, szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, termelő kertészeti építmény, üzemanyagtöltő, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény kivételes esetben sem helyezhetők el.

(4)     Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni:



AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti jele

beépítés módja

Legkisebb területe (m²)

Legnagyobb beépítettsége (%)

Építmények legnagyobb építmény-magassága (m)

Minimális zöldfelületi aránya (%)

Lki1

SZ

5000

30

5,5

40


SZ     - szabadon álló beépítés


(5)     Gépjárműtároló telken belüli elhelyezése, a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben lehetséges.

(6)     Az övezet területén meglévő önálló telken lévő kereskedelmi, vendéglátó épület felújítható, funkciója megtartható, helyére az övezet paraméterein betartásával új épület építhető.

(7)     A kisvárosias lakóterületen a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:

(8)     Az övezet területén állattartást szolgáló épületek, építmények és melléképületek nem helyezhetők el.

(9)     Az övezet területén a kialakult összefüggő zöldfelületek nem építhetők be.

(10)   A szabályozási terven jelöltek szerint a telken belüli védőterületeket figyelembe kell venni.

(11)   A kisvárosias lakóterület teljes övezetében az övezethatár kivételével épített kerítés nem helyezhető el.

(12)   A kisvárosiai lakóterület övezetében található fák maximum 50%-a vágható ki, kizárólag építési hely kialakítása céljából.

(13)   Az övezet területén elhelyezendő lakóegységek tagoltan, az egyes építményrész tömegét megmozgatva helyezhetők el, úgy hogy 10 méternél nagyobb hosszúságú sík felületek ne alakuljanak ki.




Falusias lakóterület

6. §


(1) Falusias lakóterület a Szabályozási Terven (SZT-1) Lf jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 4,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál, melyen gazdasági építmények is elhelyezhetők.

(2) A falusias lakóterületen a (3) és a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az OTÉK 14. §. (2) bekezdése szerinti épületek helyezhetők el.

(3) Az övezet építési telkein önálló épületként mező és erdőgazdálkodási üzemi építmény, valamint üzemanyag töltő állomás nem helyezhető el.










(4) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési módot – a következő táblázat szerint kell meghatározni:


AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti

 jele

beépítés

 módja

legkisebb

területe (m2)

legnagyobb

beépítettsége %

építmények

legnagyobb építmény-magassága (m)

minimális

zöldfelületi

aránya %

Lf1

O

1100

20

4,5

50

Lf2

O

K(1100)

20

4,5

50

Lf3

O

K(900)

20

4,5

50

Lf4

O

900

25

4,5

50

Lf5

O

K(900)

25

4,5

50

Lf6

O

900

30

4,5

50

Lf7

O

K(900)

30

4,5

50


O – oldalhatáron álló beépítés

K - kialakult


(5)     Az övezet telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épületben nyerhet elhelyezést.

(6)     Gépjárműtároló telken belüli elhelyezése

  1. új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben
  2. önálló épületben, kizárólag meglévő főépület esetén, a főépület mögött, utcai homlokzatának két szélső pontjára állított merőleges közé eső terület.

(7)     Az övezetben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként:

(8)     A falusias lakóterületen a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:

(9)     A szabályozási terven jelöltek szerint a telken belüli védőterületeket figyelembe kell venni, a védőterületen belül épület, építmény nem helyezhető el. 

(10)   Az övezeten belül egy építési telken belül, maximum 2 lakás helyezhető el.




Településközpont vegyes terület

7. §.


(1)     A településközpont vegyes terület a Szabályozási Terveken Vt jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2)     A településközpont vegyes területen, a (3) bek.-ben foglaltak kivételével az OTÉK 16. §. (2) és (3) bekezdése szerinti épületek helyezhetők el.

(3)     Az övezet építési telkein nem helyezhető el: üzemanyagtöltő állomás, önálló főépületként (lásd fogalommagyarázat) egyéb gazdasági építmény, termelő kertészeti építmény.

(4)     Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni:


AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti

 jele

beépítés

 módja

legkisebb

területe

m2

legnagyobb

beépítettsége %

építmények

legnagyobb építmény-magassága (m)

minimális

zöldfelületi

aránya %

Vt1

O

K(700)

30

6,0

40

Vt2

O

K(700)

30

4,5

40


K         - kialakult állapot                    

O       - oldalhatáron álló beépítés                 


(5)     A településközpont vegyes területen a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:

 





Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

8. §.


(1)     Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, a Szabályozási Terveken Gksz jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek lehelyezésére szolgál.

(2)     Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen az OTÉK 19.§-a szerinti épületek helyezhetők el, amennyiben az a tájat és a környezetet nem zavarja, kivéve üzemanyagtöltő állomás.

(3)     A területfelhasználási egység övezeteiben az építményelhelyezés feltételei a következők:


AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti

 jele

beépítés

 módja

legkisebb

területe

m2

legnagyobb

beépítettsége %

építmények

legnagyobb építmény-magassága (m)

minimális

zöldfelületi

aránya %

Gksz1

SZ

5000

30

7,5

40


SZ     - szabadonálló beépítés


(4)     A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen új épület az utcai telekhatártól legalább 10 m távolságban létesíthető.

(5)     A minimális zöldfelületi mértéken belül, a telekhatárok mentén min. 10 m-es sávban többszintű növényzet (fa- és cserjesor) telepítése kötelező.

(6)     Az övezet területén jelenleg is meglévő lakóházak, saját telken – annak méretétől függetlenül - felújíthatók, de nem bővíthetők, s új lakóépület nem építhető.

(7)[11]  

(8)     A telken belüli zöldfelület megengedett legkisebb mértéke a telekterület 40 %-a.

(9)[12]   A területen a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db lombhullató fa ültetendő, min. 16/18-as törzskörmérettel.

(10)[13] A parkolószükségletet a telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.



Ipari gazdasági terület

9. §.


(1)     Ipari gazdasági terület, a Szabályozási Terveken Gip jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely olyan gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetőek el.

(2)     Az ipari gazdasági területen az OTÉK 20.§-a szerinti épületek helyezhetők el, amennyiben az a tájat és a környezetet nem zavarja.


(3)     A területfelhasználási egység övezeteiben az építmény elhelyezés feltételei a következők:


AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti

 jele

beépítés

 módja

legkisebb

területe

m2

legnagyobb

beépítettsége %

építmények

legnagyobb építmény-magassága (m)

minimális

zöldfelületi

aránya %

Gip

SZ

5000

30

9,0

40


SZ       - szabadonálló beépítés


A[14] rendelet mellékletét képező szabályozási terven a szepetneki 077. és 085. hrsz-ú ingatlanokat a „Gip” jelű ipari gazdasági övezetből „Gip-e” jelű egyéb ipari övezetbe kerülnek átsorolásra.


(4)     Az ipari gazdasági területen új épület az utcai telekhatártól legalább 10 m távolságban létesíthető.

(5)     A minimális zöldfelületi mértéken belül, a telekhatárok mentén min. 10 m-es sávban többszintű növényzet (fa- és cserjesor) telepítése kötelező.

(6)     Az övezet területén jelenleg is meglévő lakóházak, saját telken – annak méretétől függetlenül - felújíthatók, de nem bővíthetők, s új lakóépület nem építhető.

(7)[15]  

(8)     A telken belüli zöldfelület megengedett legkisebb mértéke a telekterület 40 %-a.

(9)[16]   A területen a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db lombhullató fa ültetendő, min. 16/18-as törzskörmérettel.

(10)[17]





Különleges területek

10. §.


(1)     Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt káros hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegük) miatt a következők:

  1. sportterület (K-sp),      
  2. temető (K-t)

(2)     A különleges területen önálló gépkocsitároló épület elhelyezése nem lehetséges.



Sportterületek (K-sp)

11.§.


(1)     A terület főként sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.



(2)     A sportlétesítmények területén

(3)     Új sportépület ill. terület létesítése esetén a tervezett funkciónak megfelelően a parkolást és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell.

/4       Az építési övezetben max. F+1  szintszámú épület helyezhető el.

(5)     Az építési övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni


AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti

 jele

beépítés

 módja

legkisebb

területe

m2

legnagyobb

beépítettsége %

építmények

legnagyobb építmény-magassága (m)

minimális

zöldfelületi

aránya %

K-sp

SZ

1 ha

10

6,0

 60

SZ       - szabadon álló beépítés


Temetők területe (K-t)

12.§.

(1)     A területen a temetkezés kegyeleti épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítő épületek helyezhetők el.

(2)     Az építési övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni:


AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti

 jele

beépítés

 módja

legkisebb

területe

m2

legnagyobb

beépítettsége %

építmények

legnagyobb építmény-magassága (m)

minimális

zöldfelületi

aránya %

K-t

SZ

K

5

4,5

80

SZ       - szabadon álló beépítés

K         -kialakult állapot

 



BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

13. §.


(1)     Szepetnek területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységek közé sorolandók:


 




Zöldterület

14. §.


(1)     Zöldterület (közpark) a szabályozási terven Z-kp, Z-kt szabályozási jellel jelölt területfelhasználási egység.

(2)     A zöldterületen pihenést, szabadidő eltöltést, testedzést szolgáló építmény, vendéglátó épület, sport és kulturális célú épület, valamint a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el.

(3)     A területre vonatkozóan az OTÉK 27. §. előírásait kell alkalmazni.

(4)     A kertépítészeti terv készítési kötelezettséggel érintett területek kialakítása csak szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

(5)     A területen a zölddel való fedettség min. 70 %-os legyen, melyet többszintesen kell kialakítani úgy, hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.

(6)     A zöldterületen az épületek legfeljebb 2 %-os beépíthetőséggel helyezhetők el.


Erdőterület

15. §.


(1)     Erdőterület a szabályozási terven „E” jellel szabályozott, erdőművelési ágú, illetve a településrendezési terv által erdőnek javasolt fásodott területek.

(2)[18]   Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28. §. előírásait kell alkalmazni.

(3)     Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.


Mezőgazdasági területek

16. §.


(1)     A mezőgazdasági területet a tájkarakter, a természeti értékek, a termőtalaj, a termőföld védelme, a termelési adottságok hasznosítása érdekében a szabályozási terv az alábbi területfelhasználási egységekre osztja:

(2)     Az általános mezőgazdasági területbe az árutermelő mezőgazdasági termelésre alkalmas, illetve a nagykiterjedésű, elsődlegesen természetvédelmi rendeltetésű gyep, nádas területek tartoznak.

(3)     A kertes mezőgazdasági terület részben a kisüzemi jellegű termelés, illetve saját ellátást szolgáló kertészkedés és döntő mértékben az aktív szabadidő eltöltését biztosító kertészeti (szőlő-, gyümölcsművelés) tevékenységének helyszíne.




(4)     A mezőgazdasági területeken az OTÉK 29. § előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

a)         Lakóépület

(5)     Az Mk1 és az Mk2 övezeti jelű területeken új telekalakításkor 1500 m2-nél kisebb telek nem alakítható ki.

(6)[19]     Az Mk1 jelű övezetben gazdasági épület csak akkor építhető, ha az ingatlan területének min. 60 %-a szőlő- ill. gyümölcsterületként művelt.”

(7)     Épület csak a kijelölt építési helyen helyezhető el, oldalhatáron álló beépítéssel.

(8)     Abban az esetben, ha egy épület nem kijelölt építési helyen található maximum 50%-al bővíthető, felújítható, azonban helyére új épület nem építhető.

(9)     A Vöröshegyi épületek a népi építészeti hagyományokat továbbörökítő módon építhetők. Az épületek kizárólag:

(10)   A mezőgazdasági területeken birtokközpontot az OTÉK 29. §. (5) és (6) bekezdés előírásai alapján lehet kialakítani.

(11)   A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

(12)[20]


Vízgazdálkodási terület

17. §.

(1)     Vízgazdálkodási terület a szabályozási terven „V” folyóvizek és állóvizek medre, partja, „V-kv” felszíni vízkivételi mű, „V-m” mocsár jellel szabályozott területhasználati egység.

(2)[21]  

(3)     A vízfolyások és tavak jó karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6-6 m és a tavak körül 3 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.

(4)     A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.

(5)     A vízgazdálkodási területek lehatárolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.


 



Közlekedési területek

18. §.

 


(1)     Közlekedési terület (a Szabályozási tervlapon jele: K) az országos és helyi közutak és csomópontok, valamint a közlekedéssel kapcsolatos egyéb létesítmények elhelyezésére szolgáló terület.

(2)     A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a Szabályozási Terv tartalmazza.

(3)     Az országos összekötő és bekötő utak külterületi szakaszán a tengelytől mért 50 – 50 m védőtávolságot kell biztosítani.

(4)     A közutak védőtávolságán belül építési engedélyt csak a közút kezelőjének hozzájárulásával szabad megadni.

(5)     A külterületi utak mentén min. 8 m tőtávolsággal fasor telepítendő.

(6)     Az országos összekötő utak külterületi szakaszának szabályozási szélessége 30,00 m.

(7)     Az összekötő és bekötőutak külterületi szakaszának szabályozási szélessége 22,00 m.

(8)     A Petőfi Sándor utcai körforgalmú csomópont szabályozása úgy alakítandó ki, hogy abba egy R = 22 m sugarú kör elférjen.

(9)     A tervezett új lakó és kiszolgáló út szabályozási szélessége min. 12,00 m, a gyűjtőúté 16,00 m.

(10)   A tervezett gyalogút, kerékpárút szabályozási szélessége 3,00 m.

(11)[22]

(12)[23]














(13)   Az utak tervezési osztályba sorolása

Külterületi összekötőút                                 K.V.B.

                                   6834 és 6837 sz. utak

                                   Eszteregnye felé vezető út

Külterületi bekötőút                                      K.VI.B.

                                   Petrivente – Tótszentmárton felé vezető út

                                   Fityeház – Bajcsa felé vezető út

Külterületi egyéb közút                                 K.VIII.B.

                                   Gyóta puszta

Külterületi kerékpárút                                   K.IX.

Belterületi gyűjtőút                                       B.V.c.C.

                                   Petőfi Sándor utca

                                   Jókai Mór utca

                                   Sormási utca

                                   Keleti új út - Csapási út- Fityeház felé

                                   Petrivente felé

Eszteregnye felé

Belterületi kiszolgálóút                                 B.VI.d.C.

                                    Minden egyéb út, melyről ingatlanok nyílnak.

Belterületi gyalogút                                       B.X.




Közműterület

19. §.


(1)     Közterületen a közműhálózatokat a vonatkozó szabványoknak, ágazati előírásoknak, eseti szakhatósági, ill. üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell elhelyezni, kialakítani, az adott szabályozási szélességen belül.

(2)     A szükséges oltóvizet föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani. A tűzcsapok távolsága a védendő létesítménytől 100 m-nél nagyobb és 5 m-nél kisebb nem lehet.

(3)     Új beépítések esetében szennyvíz szikkasztása nem engedélyezhető. Közműpótló műtárgyként hatóságilag ellenőrzött zárt szennyvíztároló létesíthető. A csatornahálózat kiépülte után az érintett ingatlanokat a csatornahálózatra haladéktalanul rá kell kötni.

(4)[24]  

(5)[25]  

(6)     A közterületek megvilágítását kategóriába sorolásuknak megfelelő módon kell biztosítani.

(7)[26]  

(8)     Az új beépítésű területeken a légvezetékek - 0,4 kV elektromos, közvilágítás, távközlés, kábel TV - egyoldali közös oszlopsoron vezethetők.


iii. fejezet

ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE


Általános előírások

20. §


(1)     Építmények elhelyezése, ha jelen szabályzat területfelhasználási egységekre és azokon belül az építési övezetekre, övezetekre vonatkozó előírásai szigorúbb szabályokat nem állapít meg, az OTÉK vonatkozó előírásai szerint történhet.

(2)     Az épületek elő-, oldal- és hátsókertjeinek minimális méreteit illetően a külön nem szabályozott területeken, az OTÉK elő-, oldal- és hátsókert előírásairól szóló 35. §-ában foglaltak a mérvadóak.

(3)     Az előkert méretének meghatározásánál - kialakult beépítés esetén – ha a SZT külön nem jelöli – az utcában jellemző méretekhez, illetőleg a szomszédos telkeken kialakult állapothoz kell alkalmazkodni.

(4)     Az előkertben

(5)     Új beépítés esetén az előkert 5,0 méter.


 




KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE


Épített környezet védelme

Országos védelem

21.§.


(1)     Szepetnek országos művi értékvédelem alá eső épületét a 2. sz. melléklet tartalmazza, a SZT1 jelű, belterületi szabályozási terven került megjelölésre.

(2)     Az országos védelem alatt álló művi értékek kezelésére, megőrzésére vonatkozóan a hatályos országos rendelkezéseket, valamint ezen rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.


Helyi művi értékvédelem

22.§.


(1)     Szepetnek területén a 3. számú melléklet (2). pontja szerinti épületek és építmények helyi védelem alatt állnak.

(2)     A helyi védett épületeken bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység bővítés, átépítés (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró-csere, tető felújítás, tetőtér beépítés...) csak az épület eredeti állapotához közelítő módon, annak stílusjegyeit visszaállítva lehetséges.


Régészeti területek

23.§.


(1)     Szepetnek régészeti területeit a 4. sz. melléklet tartalmazza, az egyes területek SZT1 jelű, belterületi illetve az SZT2 jelű külterületei szabályozási terven pontosan lehatároltak.

(2)     A régészeti érdekeltségű területen, a szabályozási terven jelölt kiterjedésben a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

(3)     Régészeti lelőhelyeken csak megelőző régészeti feltárást követően lehet bármilyen földmunkát – építkezést, közműépítést, 30 cm-t meghaladó mezőgazdasági tevékenységet – végezni


Táji és természeti értékek védelme

24.§.


(1)     A településen védett fasor a 078 hrsz-ú út két oldalán húzódó diófasor, amelynek védelméről gondoskodni kell, a fasor kivágni nem szabad. A védelemről az ingatlan tulajdonosát értesíteni kell.

(2)     A területet érinti az Ökológiai Hálózat, amelyet a külterület szabályozási terv tartalmaz.

(3)     Az ökológiai hálózaton belül épület építmény még kivételes esetben sem helyezhető el.







Általános építészeti előírások

25.§


(1)     Az építési engedélyezés során kizárólag a beépítés módjában, épület megjelenésében a helyi hagyományokhoz illeszkedő épület építésére adható ki engedély.

(2)     A település területén nem alkalmazhatóak az alábbi építőanyagok:

hullámpala, műanyag hullámlemez, alu. trapézlemez.

(3)     Szepetnek teljes területén kétszintes tetőterű épület nem létesíthető.


Egyedi építészeti előírások a helyi védett épületekre vonatkozóan

26.§


(1)     A helyi védett épületek (32.§, ill. a 3. sz. melléklet) bővítése felújítása, során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások engedélyezhetők.

(2)     Helyi védett épület bontása csak indokolt esetben lehetséges.

(3)     Amennyiben a bontás elkerülhetetlen (pl: életveszély) a képviselőtestületnek a védettséget meg kell szüntetnie.


Reklám, hirdetőtábla

27. §[27]




Közterületek, közterek kialakítása

28. §.


(1)     Közterületen, illetve közhasználat céljára átadott területen, köztéren (továbbiakban: közterület) elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármű és gyalogos közlekedést.

(2)[28]  

(3)[29]  

(4)[30]  


Környezetvédelem

29. §


(1)     Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

(2)     A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(3)     A településre az általánosan érvényes levegőtisztaság-védelmi értékek vonatkoznak. A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek ezen előírásokat kielégítik. a területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a hatályos országos jogszabályok szerint kell figyelembe venni.

(4)[31]   A település szennyezés-érzékenységi szempontból érzékeny terület, a területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el.

(5)     Gyepesítéssel kell gondoskodni a szántóföldi porszennyezés valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.

(6)     A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítmények egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból – a közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint bekötő út mentén 55/45 dB, egyéb lakóterületeken 50/40 dB.

(7)     A területen a 20 férőhelyet elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 10 férőhelyet elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(8)     A település területén üzemanyagtöltő állomás kialakítása tilos, kivétel: gazdasági területeknél.

(9)     Állattartó épületet és trágyatárolót lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni.

(10)[32] A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő elhelyezésekor érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.”

(11)[33]

(12)   A település területén tilos a szennyvizeket közvetlenül a talajba juttatni, kivétel ez alól a 04/1, 132/1, 132/2. hrsz-ú területeken engedélyezett barázdateknős szennyvízürítés.

(13)   A csatornahálózat kiépüléséig csak zárt szennyvíztároló létesítése engedélyezhető.

(14)   A területen csak olyan tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést. Vízfolyásokba állattartásból származó hígtrágya, szerves és műtrágya, valamint növényvédőszer csurgalékvize nem kerülhet.

(15)   A szennyvízcsatorna kiépülését követően kötelezni kell az ingatlantulajdonosokat a rákötésre. A meglévő zárt gyűjtőket és az egyedi szennyvízkezelési megoldásokat a szennyvízcsatorna hálózatra történő csatlakoztatása után fel kell számolni.

(16)[34]

(17) A településnek meg kell alkotni a hulladékgazdálkodási tervét.




Záró rendelkezések

30. §


  1. E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba és ezzel egyidejűleg Szepetnek Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szepetnek község összevont rendezési terv szabályozási előírásairól szóló, a 14/2000. (XI. 29.) számú rendelettel módosított 2/1993. (III. 1.) rendeletét, valamint a Szepetnek – Kisperházi-tó környezetének szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló, a 14/2000. (XI. 29.) és a 13/2001. (XI. 20.) rendeletekkel módosított 2/2000. (III. 6.) rendelete hatályát veszti.


 (2)    Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.



Szepetnek, 2005. május 17.



Vlasicsné Fischl Timea sk.                                                  Szalai- Gaál Mónika sk.

polgármester                                                                       jegyző



Egységes szerkezetbe foglalva kihirdetve: 2015. november 25.

Hatályos: 2015. december 10.



1.sz. melléklet


Fogalommeghatározások


E rendelet alkalmazásában:           


  1. Beépítettség:  a bruttó földszinti alapterület és a telekterület hányadosa


  1. főépület: a telek fő rendeltetés szerinti funkciójú épülete


  1. Homlokzatmagasság: az építmény terepcsatlakozása feletti  vetületének átlagos magassága, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni.
    1. a kémények, szellőzőkürtök, tetőszerelvények magasságát.
    2. a vizsgált homlokzatfelülettől 12 m-nél távolabbi (hátrább álló) építményrészeket,
    3. a vizsgálat homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3 m magasságútetőfelépítmény, építményrész, attika, álló tetőablak stb.,
    4. terepbevágás mögötti homlokzatrész  magasságát, továbbá
    5. a magastető és oromfalainak 6 m-t meg nem haladó magasságú részét. A gömb, félgömb, donga vagy sátortető alakú építmények („tetőépítmények”) homlokzatmagasságát, ha az a
    6. 12 m magasságot nem haladja meg, a  vetületmagasság felében,
    7. 12 m magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6 m-rel csökkentett értékében kell  meghatározni


  1. Nyúlványos (nyeles telek): olyan telek, mely telekmegosztás során jön létre, úgy hogy a megosztást követően kialakul egy, a közterülettel továbbra is homlokvonalával kapcsolódó telek (visszamaradó telek) és egy „hátsó” telek (nyeles telek), mely a közterülethez mindössze egy, min. 3 m széles teleknyúlvánnyal kapcsolódik.


  1. Rendezett telek: rendezettnek tekinthető egy telek, ha a Szabályozási Tervekben előírt telekalakítási eljárást (közterület céljára való területlejegyzés stb.) maradéktalanul elvégezték, s azt végrehajtották (kerítésáthelyezés, épületbontás, stb.)


2. sz. melléklet


Művi értékvédelem

ORSZÁGOS VÉDELEM


(1)       A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartása szerint Szepetnek országos művi értékvédelem alá eső épülete:


Ssz

Műemlék védelmi szám

Cím

Ház sz.

Hrsz

Funkció

Megjegyzés

1.

M III 6399

Petőfi Sándor u.

63.

317

Katolikus templom



3. sz. melléklet[35]


Művi értékvédelem

Helyi védelem


(1)       Szepetnek helyi védelemre javasolt épületeik, építményei:


Ssz.

cím

Hrsz

Funkció

1.

Petőfi Sándor u. 61

319

Iskolaépület

2.

Jókai Mór u.

260/2

Kripta építmények

3.

Petőfi Sándor u.

574

Feszület

4.

Petőfi Sándor u.

75

Emlékmű

5.

Petőfi Sándor u.

427

Emlékmű

6.

külterület

010/1

Kúria







4. sz. melléklet


Régészeti területek



A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartása szerint a településen tizennégy régészeti lelőhely található, helye a település fejlődése szempontjából történő szabályozása a Településrendezési tervvel párhuzamosan készülő örökségvédelmi hatástanulmányban tisztázandó.


A tervezési területen jelenleg ismert régészeti lelőhelyek:











[1]

Megállapította 10/2009. (IX. 16.) rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2009. október 1-jétől

[2]

Megállapította 10/2009. (IX. 16.) rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos: 2009. október 1-jétől

[3]

Megállapította 10/2009. (IX. 16.) rendelet 1. § (3) bekezdése. Hatályos: 2009. október 1-jétől

[4]

Hatályon kívül helyezte a 10/2009. (IX. 16.) rendelet 1. § (4) bekezdése. Hatálytalan: 2009. október 1-jétől

[5]

Megállapította 10/2009. (IX. 16.) rendelet 1. § (5) bekezdése. Hatályos: 2009. október 1-jétől

[6]

Hatályon kívül helyezte a 10/2009. (IX. 16.) rendelet 1. § (6) bekezdése. Hatálytalan: 2009. október 1-jétől

[7]

Hatályon kívül helyezte a 10/2009. (IX. 16.) rendelet 1. § (7) bekezdése. Hatálytalan: 2009. október 1-jétől

[8]

Hatályon kívül helyezte a 10/2009. (IX. 16.) rendelet 1. § (8) bekezdése. Hatálytalan: 2009. október 1-jétől

[9]

Megállapította 10/2009. (IX. 16.) rendelet 1. § (9) bekezdése. Hatályos: 2009. október 1-jétől

[10]

Megállapította 10/2009. (IX. 16.) rendelet 1. § (10) bekezdése. Hatályos: 2009. október 1-jétől



[11]

Hatályon kívül helyezte a 10/2009. (IX. 16.) rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatálytalan: 2009. október 1-jétől

[12]

Megállapította 10/2009. (IX. 16.) rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos: 2009. október 1-jétől

[13]

Hatályon kívül helyezte a 10/2009. (IX. 16.) rendelet 2. § (3) bekezdése. Hatálytalan: 2009. október 1-jétől


[14]

Megállapította: 24/2015. (XI. 25.) önkormányzati rendelet 1-2. §-a. Hatályos: 2015. december 10.

[15]

Hatályon kívül helyezte a 10/2009. (IX. 16.) rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatálytalan: 2009. október 1-jétől

[16]

Megállapította 10/2009. (IX. 16.) rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos: 2009. október 1-jétől

[17]

Hatályon kívül helyezte a 10/2009. (IX. 16.) rendelet 3. § (3) bekezdése. Hatálytalan: 2009. október 1-jétől


[18]

Megállapította 10/2009. (IX. 16.) rendelet 4. §-a. Hatályos: 2009. október 1-jétől


[19]

Megállapította 10/2009. (IX. 16.) rendelet 5. §-a. Hatályos: 2009. október 1-jétől

[20]

Hatályon kívül helyezte a 10/2009. (IX. 16.) rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatálytalan: 2009. október 1-jétől

[21]

Hatályon kívül helyezte a 10/2009. (IX. 16.) rendelet 6. §-a. Hatálytalan: 2009. október 1-jétől



[22]

  Hatályon kívül helyezte a 10/2009. (IX. 16.) rendelet 7. §-a. Hatálytalan: 2009. október 1-jétől

[23]

Hatályon kívül helyezte a 10/2009. (IX. 16.) rendelet 7. §-a. Hatálytalan: 2009. október 1-jétől


[24]

Hatályon kívül helyezte a 10/2009. (IX. 16.) rendelet 8. § (1) bekezdése. Hatálytalan: 2009. október 1-jétől

[25]

Hatályon kívül helyezte a 10/2009. (IX. 16.) rendelet 8. § (1) bekezdése. Hatálytalan: 2009. október 1-jétől

[26]

Hatályon kívül helyezte a 10/2009. (IX. 16.) rendelet 8. § (2) bekezdése. Hatálytalan: 2009. október 1-jétől

[27]

Hatályon kívül helyezte a 10/2009. (IX. 16.) rendelet 9. §-a. Hatálytalan: 2009. október 1-jétől

[28]

Hatályon kívül helyezte a 10/2009. (IX. 16.) rendelet 10. §-a. Hatálytalan: 2009. október 1-jétől

[29]

Hatályon kívül helyezte a 10/2009. (IX. 16.) rendelet 10. §-a. Hatálytalan: 2009. október 1-jétől

[30]

Hatályon kívül helyezte a 10/2009. (IX. 16.) rendelet 10. §-a. Hatálytalan: 2009. október 1-jétől


[31]

Megállapította 10/2009. (IX. 16.) rendelet 11. § (1) bekezdése. Hatályos: 2009. október 1-jétől

[32]

Megállapította 10/2009. (IX. 16.) rendelet 11. § (1) bekezdése. Hatályos: 2009. október 1-jétől

[33]

Hatályon kívül helyezte a 10/2009. (IX. 16.) rendelet 11. § (3) bekezdése. Hatálytalan: 2009. október 1-jétől

[34]

Hatályon kívül helyezte a 10/2009. (IX. 16.) rendelet 11. § (4) bekezdése. Hatálytalan: 2009. október 1-jétől


[35]

Megállapította a 17/2011. (XII. 22.) rendelet 1. §-a. Hatályos: 2011. december 23-tól


Csatolmányok

Megnevezés méret
Településszerkezeti terv
137 KB
Szerkezeti rajz1
448.1 KB
Szerkezeti rajz2
1.21 MB
Szerkezeti rajz3
1012.08 KB
Szerkezeti rajz4
661.5 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!