nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Mesztegnyő Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 17/2014. (XI.3.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2016-02-12 -tól
Mesztegnyő Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 17/2014. (XI.3.) önkormányzati rendelete
a képviselőtestület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Mesztegnyő Községi Önkormányzat Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:



I. Fejezet


Általános rendelkezések


1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Mesztegnyő Község Önkormányzata.


(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe:

8716. Mesztegnyő, Szabadság tér 6.


(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:

Mesztegnyő Község Önkormányzatának Képviselőtestülete.


(4) Az önkormányzat illetékességi területe:

Mesztegnyő község közigazgatási területe.



2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselőtestület külön rendeletben állapítja meg.



3. § Az önkormányzat képviselőtestülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.



4. § Az önkormányzatnak hivatalos lapja a havonta megjelenő Mesztegnyői Gólya-hír.



5. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselők aktuális névjegyzékét a jegyző az önkormányzat hirdetőtáblájára függeszti ki.



II. Fejezet


Az önkormányzat feladata, hatásköre


6. § Mesztegnyő Községi Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.



7. § Az önkormányzat a következő önként vállalt feladatokat látja el:

a) rendezvények, közösségi programok szervezése, támogatása,

b) a lakosság önszerveződő közösségei (társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések, ifjúsági szervezetek) tevékenységének segítése, támogatása, az együttműködés biztosítása,

c) civil szervezetek, alapítványok támogatása

d) önkormányzati elismerések.



8. § A képviselőtestület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.



9. § Az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselőtestület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,

b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.



III. Fejezet


A képviselőtestület működése


1. A képviselőtestület üléseinek száma


10. § A képviselőtestület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.


11. § (1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.


(2) A képviselőtestület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselőtestület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.


(3) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.


(4) A munkaterv tartalmazza:

a) az ülések időpontját,

b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,

c) az előterjesztő megnevezését,

d) az előterjesztésben közreműködőket,

e) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,

f) szükség szerint az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket.



12. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni:

a) az Mötv. 44 §-ban meghatározott esetben,

b) ha a képviselőtestület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,

c) a települési képviselők egynegyedének az indítványára,

d) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.


(2) A képviselőtestület összehívására irányuló kezdeményezést írásban a polgármesternél kell benyújtani, a napirendi indítvány feltüntetésével, a hely és időpont megjelölésével, a meghívandók körére is kitérve.


(3) A polgármester a kezdeményezés benyújtásától számított legkésőbb 15 napon belüli időpontban köteles a testület rendkívüli ülését összehívni.


(4) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselőtestület összehívására van szükség.



2. A képviselőtestületi ülések összehívása


13. § (1) A képviselőtestület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.


(2) A polgármesteri és a képviselőtestület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselőtestület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az Ügyrendi Bizottság Elnöke hívja össze a képviselőtestületet, és vezeti a képviselőtestület ülését.


(3) A képviselőtestület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.


(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselőtestület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.



14. § A képviselőtestület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.



15. § (1) A képviselőtestület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.


(2) A képviselőtestület eseti határozatot hoz a rendkívüli ülés megtartásáról.



16. § (1) A képviselőtestület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.


(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét,

b) az ülés időpontját,

c) a tervezett napirendeket,

d) a napirendek előadóit,

e) a képviselőtestület ülése összehívójának megnevezését.


(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.


(4) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.


(5) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselőtestületi ülés időpontja előtt 3 nappal ki kell küldeni. A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.


(6) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:

a) a képviselőknek,

b) a jegyzőnek,

c) a bizottságok nem képviselő tagjainak,

d) a nem állandó meghívottaknak

      da) az előterjesztőknek és

      db) akiket az ülés összehívója megjelöl.


(7) A (6) bekezdés e) pontjában megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, melyekre a meghívás történik.



17. § (1) A képviselőtestület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.


(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselőtestületi ülés összehívására:

a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

b) elektronikus levélben (e-mailben),

c) egyéb szóbeli meghívással.


(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetben el lehet tekintetni a 17. § (4) bekezdés szerinti határidőtől.


(4) A sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a megívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető: el lehet tekintetni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.



18. § (1) A képviselőtestület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.


(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) a jegyzőt,

b) a bizottság nem képviselő tagját,

c) a nem képviselőtestületi tagokból választott alpolgármestert,

d) az illetékes országgyűlési képviselőt.


(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül:

a) az önkormányzat intézményének vezetőjét,

b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.



19. § (1) A képviselőtestület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formája: a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára.


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egyidőben meg kell tenni.



3. A képviselőtestület ülésének vezetése


20. § (1) A képviselőtestület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:

a) a képviselőtestület határozatképességének megállapítása,

b) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,

c) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,

d) napirendenként:

      da) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó     

      megadása,

      db) a vita összefoglalása,

      dc) az indítványok szavazásra való feltevése,

      dd) a határozati javaslatok szavaztatása,

      de) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

      df) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

e) a rend fenntartása,

f) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

g) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,

h) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

i) az ülés bezárása.


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok közül kötelező az a), b), c), d), h), i) pontokban meghatározott feladatok.



21. § (1) A képviselőtestület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.


(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.



22. § (1) Jegyzőkönyv-hitelesítők kijelölése nem kötelező.


(2) Ha a képviselőtestület bármely tagja indokoltnak tartja, akkor a hitelesítő választására indítványt tesz.


(3) Hitelesítőket csak a képviselőtestületi tagok közül lehet választani, maximum 2 főt. A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyv aláírással történő hitelesítése.



23. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.


(2) A napirend elfogadásáról a képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatallal dönt.



24. § (1) A képviselőtestület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.


(2) A képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel, külön határozathozatal nélkül dönt az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretről, egy-egy hozzászólás maximális időtartamáról, és az ismételt hozzászólás számáról akkor, ha azt valamely képviselő a napirend megtárgyalása során kezdeményezi.


(3) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.


(4) A képviselőtestület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.


(5) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.



25. § (1) Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.


(2) Előterjesztésnek minősül a képviselőtestület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.


(3) A képviselőtestület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.



26. § (1) Az előterjesztések tartalmi elemei:

a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselőtestületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,

c) a téma ismertetése,

d) a jogszabályi háttér bemutatása,

e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,

f) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,

g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,

h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,

i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,

j) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása,

k) rendelet tervezetnél a hatástanulmány.


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó kötelező tartalmi elemeket.


(3) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet 25. §-ában, valamint a 26. § (1)–(2) bekezdésében előírt követelményeknek.



27. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.


(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.



28. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.


(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.



29. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendelet javaslatot teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.



30. § (1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.


(2) A határozati javaslat részei:

a) a határozat szövege,

b) a végrehajtást igénylő döntéseknél:

      ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

      bb) a határozat végrehajtásának időpontja.

(3) A rendelet javaslat a rendelet szövegét tartalmazza.



31. § A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.



32. § A képviselőtestület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.



33. § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.


(2) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.



4. A képviselőtestület döntései


34. § (1) A képviselőtestület döntései:

a) a határozat,

b) a rendelet.


(2) Rendeletalkotás esetén a képviselőtestületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselőtestület vita nélkül dönt.



35. § (1) A képviselőtestület a 34. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit

a) nyílt szavazással, ezen belül:

      aa) nem név szerinti nyílt szavazással

      ab) név szerinti nyílt szavazással,

b) titkos szavazással

hozza.


(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfenntartással történik. Először a jegyző az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.


(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.


(4) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.


(5) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.



36. § (1) Titkos szavazással dönt a képviselőtestület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.


(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi Bizottság gondoskodik.


(3) A titkos szavazás során a képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.


(4) A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem és tartózkodom szavazat). A szavazólapokat a szavazást követően a bizottság megsemmisíti. A bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselőtestületi ülés jegyzőkönyvéhez.



37. § Az ülés vezetője a 35-36. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.



38. § A képviselőtestület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

A határozatok jelölése a következő formában történik:

Mesztegnyő Községi Önkormányzat Képviselőtestületének

...../..... (..... .....) képviselőtestületi határozata.



39. § A képviselőtestület számozott határozata tartalmazza a képviselőtestület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.



40. § A képviselőtestület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

A rendeletek jelölése a következő formában történik:

Mesztegnyő Községi Önkormányzat Képviselőtestületének

...../..... (..... .....) önkormányzati rendelete a ...........................................-ról.



41. § (1) A képviselőnek joga van az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.


(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.


(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 3 nappal írásban kell benyújtani.


(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselőtestület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselőtestület a soron következő ülésén dönt.


(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselőtestület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselőtestület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.



42. § (1) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselőtestület a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását 6 hónapra 25 %-kal csökkenti.


(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselőtestület határozatot hoz.



43. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselőtestületi ülés rendjének biztosításáért.


(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfenntartással jelzik.


(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.


(4) A hozzászólást a 24. § (2) bekezdés szerint korlátozni lehet.


(5) Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)-(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetője javasolja a képviselőtestületnek, hogy a képviselőnek - az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt - 1 hónapra 25 %-kal csökkentsék a tiszteletdíját, illetve a természetbeni juttatását. A képviselőtestület az ügyben képviselőtestületi határozatot hoz.



44. § (1) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.


(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselőtestületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.


(3) Ha a (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselőtestületnek, hogy a képviselőtestület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.



45. § (1) A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontokon belül önálló napirendi pontként tájékoztatást kell adni a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről.


(2) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.



46. § Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.



5. A jegyzőkönyv


47. § (1) A képviselőtestület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.


(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.


(3) A testületi ülésről hangfelvétel készülhet.



48. § (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.


(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselőtestület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.


(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.


(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselőtestület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.


(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.


(6) A jegyzőkönyvet 2 példányban kell készíteni, és évente be kell köttetni 1 példányt, amelyről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit külön kell köttetni.


(7) A jegyző a jegyzőkönyvet a Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül megküldi a Kormányhivatalnak.


(8) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, vagy

e) a képviselők kérése alapján:

      ea) a képviselői indítványokat,

      eb) a képviselői hozzászólásokat,

      ec) a képviselői interpellációkat.



49. § (1) A képviselőtestület – az e rendelet 22. §-ában meghatározott módon – dönt a jegyzőkönyv-hitelesítők választásának szükségességéről. A jegyzőkönyvet - ha megválasztásra kerültek - a jegyzőkönyv-hitelesítőknek is alá kell írniuk.


(2) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.



IV. Fejezet


A közmeghallgatás, és a helyi fórumok


50. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.


(2) A közmeghallgatás képviselőtestületi ülésnek minősül.


(3) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselőtestület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.


(4) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.


(5) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselőtestület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.



51. § A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselőtestületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.



52. § (1) A képviselőtestület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.


(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselőtestületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.


(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfenntartással jelzik a hozzászólási szándékukat.


(4) A hozzászólási jog megadása a képviselőtestületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.



53. § Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.



54. § A közmeghallgatásról a jegyző a képviselőtestület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.



55. § (1) A képviselőtestület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel fórumot (a továbbiakban: fórum) tart.


(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a képviselőtestület által felkért - a képviselőtestület ülésén tanácskozási joggal rendelkező - személy jogosult.


(3) A fórumon a képviselő köteles részt venni.


(4) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.



V. Fejezet


A települési képviselő


56. § A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.



57. § (1) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i), j), k) és (3) bekezdésében meghatározottakon túl – köteles:

a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselőtestület működése során hozott közérdekű döntésekről,

b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,

c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselőtestület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,

d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.


(2) A képviselőtestület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,

b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,

c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott, a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.



58. § (1) A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselőtestülete külön rendeletben határozza meg.


(2) Amennyiben a települési képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés j) pont szerinti képzésen nem vesz részt, úgy két havi tiszteletdíját a képviselőtestület megvonhatja.


(3) Az önkormányzati képviselő megbízatására és megszűnésére az Mötv. helyi önkormányzati képviselő megbízatás keletkezése és megszűnése szabályai vonatkoznak.


(4) A képviselő összeférhetetlenségével, az összeférhetetlenségi eljárással, a méltatlansággal, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel és eljárással kapcsolatosan az Mötv. szabályai az irányadóak.



VI. Fejezet


Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai


59. § A képviselőtestület szervei:

a) a polgármester (alpolgármester),

b) a képviselőtestület bizottsága,

c) a jegyző,

d) a közös önkormányzati hivatal,

e) a társulás.



6. A polgármester és az alpolgármester


60. § (1) A polgármester társadalmi megbízatásban látja el a feladatait.


(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségével, az összeférhetetlenségi eljárással, a méltatlansággal, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel és eljárással kapcsolatosan az Mötv. szabályai az irányadóak.



61. § A polgármester tisztségnek megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályozva van a 13. § (2) bekezdésében meghatározott személynek.



62. § (1) A polgármester Mötv. 65. § és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai:

a) segíti a képviselőtestület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) meghatározza a jegyző képviselőtestületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

d) fogadóórát tart,

e) nyilatkozik a sajtónak.


(2) A polgármester fogadóórája:

Minden szerdán 09.00 órától 12.00 óráig.


(3) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.



63. § (1) Amennyiben a képviselőtestület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat a helyi szociális rendelet szerinti ügyekben.


(2) A polgármester dönthet a képviselőtestület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselőtestület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,

b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,

c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni



64. § Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.



7. A képviselőtestület bizottságai


65. § A képviselőtestület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre.



66. § A képviselőtestület állandó bizottsága az Ügyrendi Bizottság.



67. § (1) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak száma 3 fő, képviselő.


(2) A bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések nincsenek.


(3) Az Ügyrendi Bizottság feladat- és hatásköre:

a) vagyonnyilatkozat nyilvántartás,

b) vagyonnyilatkozat ellenőrzése, ha az ellenőrzésre kezdeményezés érkezik,

c) vagyonnyilatkozat-tételi eljárás lefolytatását követően az eredményről a képviselőtestület tájékoztatása,

d) döntést hoz a képviselőtestület által a bizottságra eseti jelleggel átruházott hatáskörben,

e) tevékenységéről évente beszámolót készít, és az a képviselőtestület elé terjeszti,

f) lebonyolítja a titkos szavazást a képviselőtestület ülésén.


(4) A bizottságra állandó, visszavonásig érvényes átruházott hatáskörök nincsenek.


(5) A bizottság a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozóan az ügyrendjében részletes belső szabályokat állapít meg.


(6) A bizottság tagjaira az Mötv. képviselőtestület bizottságaira vonatkozó szabályait kell alkalmazni.


(7) A bizottság működésének szabályaira az Mötv. 60 §-át kell alkalmazni.


(8) A bizottság a létrehozásukat követően 30 napon belül ülést tart, ahol – az (1) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével – határozattal elfogadja a bizottság részletes működési szabályait tartalmazó bizottsági ügyrendet.


(9) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.



8. A jegyző


68. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.


(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:

a) tájékoztatást nyújt a képviselőtestületnek a képviselőtestület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését,

e) a képviselőtestület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,

f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,

g) rendszeresen áttekinti az képviselőtestületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,

h) gondoskodik a módosított képviselőtestületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.



69. § (1) A jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről.

Az alkalmazható kihirdetési módok:

a) kötelező jelleggel az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,

b) nem kötelező jelleggel a település könyvtárában.


(2) A 68. § (2) bekezdés e)-f) pontokban meghatározott határozat-nyilvántartás formái:

a) a határozatok nyilvántartása sorszám szerint,

b) a határozat-kivonatok nyilvántartása sorszám szerint növekvő sorrendben.


(3) A 68. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott rendelet-nyilvántartás formái:

a) rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, valamint a rendeletet módosító rendeletekre való hivatkozással,

b) rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben.



70. § (1) A jegyző kinevezése az Mötv. 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.


(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.



71. § Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.



9. A Közös Önkormányzati Hivatal


72. § (1) A képviselőtestület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal.


(3) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.


(4) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdéseinek figyelembe vételével - a Képviselőtestületek határozattal fogadják el.



10. Társulás


73. § A képviselőtestület jogi személyiséggel rendelkező társulásai:

a)  Marcali Többcélú Kistérségi Társulás (8700. Marcali, Rákóczi u. 11.),

b) Mecsek-Dráva Regionális Szilárd Hulladékkezelő Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás (7621. Pécs, Széchenyi tér 1.),

c) Marcali és Térsége Közszolgáltató Nonprofit Kft. (8700. Marcali, Dózsa György u.1.),

d) Mesztegnyő Környéki Önkormányzatok Társulása (8716. Mesztegnyő, Szabadság tér 6.),

e) Észak-Somogyi Vízi Társulat (8693. Lengyeltóti, Rákóczi u. 55.).

f) NEFELA Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesület (7602. Pécs, Pf.: 94.)



VII. Fejezet


A képviselőtestület gazdasági programja


74. § (1) A képviselőtestület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.


(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselőtestület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.



VII/A. Fejezet[1]


Együttműködés a Mesztegnyői Roma Nemzetiségi Önkormányzattal


74/A. § (1) Az önkormányzat – együttműködési megállapodás alapján – teljes körűen biztosítja a Mesztegnyői Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselőtestületének (a továbbiakban: RNÖ képviselőtestülete) működéséhez szükséges tárgyi feltételeket, amelynek során ingyenesen helyiséget biztosít az önkormányzat tulajdonában álló, 8706. Mesztegnyő, Szabadság tér 6. szám alatti volt GAMESZ épületben. A helyiséghez és annak infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségeket – a telefonhasználat kivételével – és fenntartási költségeket az önkormányzat viseli.  Az önkormányzat biztosítja továbbá a Mesztegnyői Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselőtestülete üléseinek, döntéseinek előkészítése során a személyi és tárgyi feltételeket, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról a Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatalon keresztül.


(2) A jegyző  vagy az aljegyző részt vesz az RNÖ képviselőtestület  ülésein és jelzi amennyiben törvénysértést észlel.


(3) Az önkormányzat – együttműködési megállapodás alapján – a Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal útján közreműködik a költségvetési koncepció, költségvetés-tervezet, féléves, háromnegyedéves beszámoló, ill. zárszámadás határidőben történő elkészítésében. Az önkormányzat a Roma Nemzetiségi Önkormányzat költségvetéssel, zárszámadással kapcsolatos határozatainak törvényességéért, a bevételi és kiadási előirányzatok megállapításáért, a gazdálkodásáért felelősséggel nem  tartozik.



VIII. Fejezet


Záró rendelkezések


75. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.


(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2011. (III.24.) önkormányzati rendelet.


(3) A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.




Mesztegnyő, 2014. október 31.





                  Nagy László Péter                                                                       Károlyné Csobod Hajnalka

                        polgármester                                                                             jegyző



Záradék:


A rendelet 2014. november 03. napján kihirdetésre került.



Mesztegnyő, 2014. november 03.

                                                                                                          Károlyné Csobod Hajnalka

                                                                                                                           jegyző





Záradék:


A rendelet egységes szerkezetbe foglalva:




Mesztegnyő, 2015. március 26.        


                                                                                                          Károlyné Csobod Hajnalka

                                                                                                                            jegyző




Záradék:


A rendelet egységes szerkezetbe foglalva:



Mesztegnyő, 2016. február 11.         


                                                                                                                    Hajdu Szabina

                                                                                                                            jegyző





[1]

Az 5/2015. (III.26.) önkormányzati rendelet 1. §-a iktatta be.

Hatályos: 2015. március 27. napjától.


Csatolmányok

Megnevezés méret
1. melléklet
16.7 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!