nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 3/2015. (II.17.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2018-04-25 - 2018-12-18
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 3/2015. (II.17.) önkormányzati rendelete
a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról és gyermekvédelmi támogatásokról

A Közgyűlés a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32. § (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:



​l. Fejezet

Általános rendelkezések


1. §   (1) A rendelet hatálya kiterjed Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi lll. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdésében, valamint a 6. §-ában meghatározott személyekre.


(2) A szociális ellátásokat a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani.



2. § (1) A polgármester dönt 

a) települési támogatásról,


b) rendkívüli települési támogatásról, 


c) köztemetésről, 


d) tanulói bérlettérítésről, 


e)[1]


f)[2] hatáskörébe tartozó ügyekben a jogosulatlanul igénybe vett ellátások és a köztemetés költségének visszafizetéséről, a visszafizetés elengedéséről, csökkentéséről és részletekben történő megfizetésének engedélyezéséről, továbbá foganatosítja a végrehajtást.


(2) A Közgyűlés Népjóléti és Sport Bizottsága dönt 

a) mindazokban az esetekben, amelyekben e rendelet méltányosság gyakorlását megengedi, 


​b) a város polgárai részére történő szociális felajánlások, adományok rászorultsági alapon történő felosztásának módjáról, feltételeiről.



​3. § (1)[3] Az e rendeletben szabályozott támogatás iránti kérelmeket Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Humán Főosztály Szociálpolitikai Osztály területileg illetékes szociális központjainál (a továbbiakban: szociális központok) kell benyújtani, az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon. Az eljárásra az a szociális központ illetékes, amelynek területén a kérelmező lakcíme van.

A kérelmező lakcíme az a bejelentett lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. 

A területi szociális központok cím- és utcajegyzékét az 1. melléklet tartalmazza. Hajléktalan személyek ügyeiben az eljárás lefolytatására a IIl. számú Területi Szociális Központ illetékes.


(2) A kérelmező a kérelemhez köteles saját maga, családja vagy a háztartás tagjainak személyi adatairól, jövedelmi viszonyairól, tanulói/hallgatói jogviszonyairól, valamint az ellátás érdemi elbírálásához szükséges egyéb adataira vonatkozó nyilatkozatokat és igazolásokat csatolni. Ha jövedelmi viszonyai más szerv által történő igazolására nincs mód, vagy jövedelme nem mérhető, akkor erre vonatkozóan köteles büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni. Az a személy, aki létfenntartását biztosító jövedelmet nem tud igazolni, köteles a Munkaügyi Kirendeltségnél nyilvántartásba vetetni magát, és erről igazolást csatolni. Nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy esetében csatolni szükséges az előző évről szóló nyugdíjösszesítőt.


(3) A támogatások megállapítása előtt a családnál a kérelemben, valamint a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható.


(4)[4] A szociális központok a vagyonnyilatkozatban szereplő adatok valódiságának ellenőrzése céljából megkeresik Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Adóügyi Osztályát.



4. § (1) A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó 

a) lakhatási támogatás, ápolási támogatás és gyógyszertámogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától,


​b)[5]


(2)  A havi rendszerességgel nyújtott támogatásokat utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani. 


(3)[6]A nem havi rendszerességgel nyújtott települési támogatást a jogosultnak a lakhatási kiadások felmerülésének időpontjában kell folyósítani.


(4) Havi rendszerességgel nyújtott támogatások esetében az ellátásra való jogosultságot a határozathozatal hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni. 


(5)[7] Ha e rendeletben szabályozott ellátások esetében a támogatást azért kell megszüntetni, mert az abban részesülő személy lakcíme megváltozott vagy a támogatásra jogosult személy meghalt, az ellátás a lakcímváltozás, vagy a haláleset hónapjának utolsó napjával szűnik meg.



II. Fejezet

Támogatási formák



1. Települési támogatás


5. § A települési támogatás formái: 

a) lakhatási támogatás, 


b) ápolási támogatás, 


c) gyógyszertámogatás, 


d)[8]



2. Lakhatási támogatás



6. § (1) A lakhatási támogatás a szociálisan rászorulók részére a háztartás tagjai által lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás, mely a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, továbbá a tüzelőanyag költségeihez nyújtható.


(2) A lakhatási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. 


(3) Ha a lakhatási támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik, annak összegét a szolgáltató írja jóvá. 


(4) Amennyiben a támogatás havi összege az adott havi számla végösszegét meghaladja, a jóváírást követően fennmaradó különbözet a következő számlában kerül érvényesítésre. Amennyiben a különbözet a következő számlában teljes mértékben nem írható jóvá, azt a további számlában a teljes jóváírásig érvényesíteni kell. 


(5) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek 

a) egyszemélyes háztartásában a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, 


​b) a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át és a háztartás egyik tagjának sincs vagyona.


(6) A lakhatási támogatás havi összege: 

a) 3.000 Ft, ha az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg,


​b) 2.500 Ft, ha az egy főre havi jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át meghaladja.


(7) A lakhatási támogatás 6 hónapra állapítható meg abban az esetben, ha a kérelmező vagy háztartásának nagykorú tagja a kérelem benyújtását megelőző hónapra létfenntartását biztosító jövedelmet nem tudott igazolni, minden egyéb esetben a lakhatási támogatást 1 évre lehet megállapítani. 


(8) Tüzelővásárlás céljára megállapított lakhatási támogatás éves vagy féléves összege egy összegben is kiutalható.


(9) A lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban lévő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet, és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.


(10) Nem jogosult lakhatási támogatásra az a kérelmező, aki vagyon-nyilatkozatában nem valós adatot közölt. Ez esetben részére az elutasító döntés jogerőre emelkedésétől számított két hónapon belül a lakhatási támogatást nem lehet megállapítani.


(11) A lakhatási támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell: 

a) a 2. melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot, 


b) természetben nyújtott lakhatási támogatás esetén azon közüzemi számlát, amihez a támogatás megállapítását kéri, 


​c) albérleti díjhoz nyújtott támogatás esetén az albérleti szerződést.



3. Ápolási támogatás


7. § (1) Ápolási támogatás a tartósan beteg személy otthoni ápolását vagy állandó és tartós felügyeletét ellátó nagykorú, –  Ptk. 8:1 § (1) bekezdés 2. pontja szerinti – hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. 


(2) E rendelet alkalmazásában tartósan beteg az a 18. életévét betöltött személy, aki 

a) betegsége miatt ápolásra szorul, és mások segítsége nélkül önállóan nem képes 


aa) étkezni, 


ab) tisztálkodni, 


ac) öltözködni, 


ad) illemhelyet használni, 


ae) lakását elhagyni, 

feltéve, hogy esetében az aa)-ae) pontokban foglalt feltételek közül legalább kettő egyidejűleg fennáll, vagy


b) olyan betegségben szenved, ami miatt napi életviteléhez állandó és tartós felügyeletre szorul, és az a) vagy a b) pont szerinti állapot 3 hónapnál hosszabb időtartamban fennáll.


(3) Ápolási támogatásra jogosult a hozzátartozó, ha tartósan beteg személy ápolását vagy állandó és tartós felügyeletét végzi, és 

a) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, 


​b) egyedülálló esetén az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg.


(4) Az ápolás vagy az állandó és tartós felügyelet tényének vizsgálata céljából a szociális központ a támogatás megállapítása és felülvizsgálata során környezettanulmányt készít.


(5)[9] Az (1) bekezdésben meghatározott ápolási támogatás havi összege az ápolási díj központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszegének 80%-a


(6) Az ápolási támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását évente legalább egyszer felül kell vizsgálni, és ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, a támogatást tovább kell folyósítani.


(7) Nem jogosult ápolási támogatásra a hozzátartozó, ha: 

a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül, 


b) az ápolt személy nem rendelkezik pécsi bejelentett lakcímmel, 


c) rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve azt a táppénzt, amelyet az ápolási támogatás folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján – keresőképtelenné válása esetén – folyósítanak, 


d) szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, 


e) keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja.


(8) Az ápolási támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha: 

a) az ápolt személy állapota az ápolást vagy az állandó és tartós felügyeletet már nem teszi szükségessé, 


b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, 


c) az ápolt személy meghal, 


d) a (7) bekezdésben megjelölt, jogosultságot kizáró körülmény következik be, 


e) az ápolási támogatásra való jogosultság felülvizsgálata során az ápolást végző személy az eljárást akadályozza vagy nem működik együtt.


(9) Az ápolási támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a háziorvos 3. melléklet szerinti igazolását.


(10)[10] z ápolt halála esetén az ápolási támogatást az elhalálozás hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.



4. Gyógyszertámogatás


​8.§ (1) 
A gyógyszertámogatás a szociálisan rászoruló személyek részére a gyógyszerköltségek viseléséhez nyújtott támogatás.


(2) Gyógyszertámogatásra való jogosultság szempontjából szociálisan rászoruló az a személy 

a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét meghaladja, de nem több annak 160%-ánál, egyedül élő esetén havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át meghaladja, de nem több annak 210%-ánál, és 


​b) a havi rendszeres gyógyszerköltségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át meghaladja.


(3) A gyógyszertámogatás havi mértéke 3.000 Ft, mely hat hónap időtartamra állapítható meg.


(4) Nem jogosult gyógyszertámogatásra, aki a kérelem benyújtásakor közgyógyellátásban részesül.


(5) A gyógyszertámogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a 4. melléklet szerinti igazolást a gyógyszerköltségekről.


5.[11]


9. §[12]



​10. §[13]



​11. §[14]



6. Rendkívüli települési támogatás


12.§ Rendkívüli települési támogatásban részesíthető: 

a) az a személy vagy család, aki megélhetését időszakosan nem képes biztosítani, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen tartós betegség, elemi kár elhárítása, válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása – miatt anyagi segítségre szorul, vagy 


b) az a gyermeket gondozó család, aki időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került – különösen iskoláztatás, a gyermek fogadásának előkészítése, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások, vagy a gyermek hátrányos helyzete és betegsége miatt – anyagi segítségre szorul, 


c) az a személy, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott és a temetési költségek viselése a saját, vagy családja létfenntartását veszélyezteti.



​13. § (1) A rendkívüli települési támogatásra való jogosultság megállapításának jövedelmi értékhatára: 

a) családban élő esetén, az egy főre jutó havi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, 


b) egyedül élő vagy gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám esetében az egy főre jutó havi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.


(2) A temetési hozzájárulásként nyújtott rendkívüli települési támogatásra való jogosultság megállapításának jövedelmi értékhatára: 

a) [15]családban élő esetén, az egy főre jutó havi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át


b)[16] egyedül élő vagy gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám esetében az egy főre jutó havi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220%-át.



​14. § (1) Rendkívüli települési támogatás évente – a temetési költségekhez történő hozzájárulás kivételével – két alkalommal adható. Megállapítható a január – június és a július – december időszakban.


(2) Az egy alkalommal kifizetésre kerülő rendkívüli települési támogatás összege – a temetési költségekhez történő hozzájárulás kivételével – nem lehet magasabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30%-ánál, mely gyermeket nevelő családnál gyermekenként is megállapítható. Az egy alkalommal megállapítható támogatás összege gyermeket nevelő család esetén nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.


(3) Települési támogatásban vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő személy vagy család tárgyévben – a temetési költségekhez történő hozzájárulás kivételével – egy alkalommal részesíthető rendkívüli települési támogatásban.


(4) Az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott szabálytól el lehet tekinteni, ha a rendkívüli települési támogatás hiánya a kérelmező vagy gyermeke életét, testi épségét veszélyezteti.


(5) A rendkívüli települési támogatás felvételére indokolt esetben a rászoruló segítője, pártfogója, családgondozója és a gyermek nevelésével, gondozásával foglalkozó köznevelési intézmény is feljogosítható, ha tartani lehet attól, hogy a támogatást nem a rendeltetésének megfelelően használja fel a rászoruló.



​15. § (1) A temetési költségekhez történő hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, de elérheti annak 50%-át.


(2) A mindenkori helyben szokásos legolcsóbb temetés összegére az önkormányzat temetkezéssel kapcsolatos feladatot ellátó gazdasági társasága által igazolt temetési költség az irányadó.


(3) A temetési költségekhez történő hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát.



16.§ Méltányosságból részesülhet rendkívüli települési támogatásban az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám esetében annak 220%-át és 

a) lakhatását biztosító ingatlanát elemi kár érte, 


b) gyógykezeltetése, egyszeri gyógyászati segédeszköz beszerzése költségeit megélhetése  veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, 


c) az általa lakott lakásban önhibáján kívül olyan kár keletkezett, amelynek kijavítására nem képes,


d) családja lakhatási helyzetét az egyszeri méltányos rendkívüli települési támogatás megoldja, és ezt igazolja (bérleti szerződéssel, egyéb megállapodással vagy más megfelelő okirattal), 


e) családjában, legalább hármas ikerszülés következtében a gyermekek gondozásával kapcsolatban magasabb költségek merülnek fel.


(2) A méltányosságból megállapított rendkívüli települési támogatás mértéke legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-a lehet.



7. Tanulói bérlettérítés


17. § (1) Pécs város valamennyi köznevelési intézményében – fenntartótól függetlenül – az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló, nappali rendszerű oktatásban résztvevő, 1-4. évfolyamos általános iskolás korú tanuló részére (a magántanuló kivételével), szülője vagy törvényes képviselője kérelmére, amennyiben rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül és az iskolába járáshoz – lakóhelye vagy tartózkodási helye alapján – autóbusz igénybevétele indokolt, a szorgalmi időre (szeptember 1-től június 30-ig) a helyi tömegközlekedésre szóló tanuló bérlet ára 90%-ának megtérítését igényelheti.


(2) Tanulói bérlettérítésben részesülhet szorgalmi időre – szülője vagy törvényes képviselője kérelmére – az a nappali rendszerű oktatásban résztvevő 5-8. évfolyamos általános iskolás korú tanuló (a magántanuló kivételével), aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, és 

a) abba az iskolába jár, amelynek felvételi körzetébe tartozik, vagy sajátos nevelési igényű tanulók oktatását biztosító köznevelési intézményben tanul, melyet csak autóbusz igénybevételével tud megközelíteni, vagy 


b) igazoltan, rendszeresen sport vagy művészeti tevékenységet folytat, melynek helyszíne csak autóbusz igénybevételével közelíthető meg.


(3) A bérlettérítésre a tanuló a kérelem benyújtását követő hónap 1. napjától jogosult.


(4) A tanulói bérlettérítésre való jogosultság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megszűnése hónapjának utolsó napjával szűnik meg.


(5) A bérlettérítés felhasználását igazolni kell oly módon, hogy első alkalommal a kifizetést követő hónap 15. napjáig, a továbbiakban pedig a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig a szociális központokba kell leadni a bérletek megvásárlásáról szóló, gyermek nevére kiállított számlát vagy a gyermek igazolványszámával ellátott lejárt, havi bérletet.


(6) Amennyiben a szülő az elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, az ellátást az elmaradt elszámolás hónapjának első napjától meg kell szüntetni, és a megszüntetéstől számított 4 hónapon belül ismételten nem lehet megállapítani.



8. Köztemetés


18.§ (1) A köztemetést az önkormányzat temetkezéssel kapcsolatos feladatot ellátó gazdasági társasága útján biztosítja.


(2)[17] Ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem 

a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, a köztemetés költsége méltányosságból elengedhető, csökkenthető. 


b)[18] az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át nem haladja meg, a köztemetés költségének megfizetése  méltányosságból részletekben engedélyezhető.



9.[19]


19. §[20]


e) a jogosult kéri.


III. Fejezet

Záró rendelkezések


20. § Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.



​21. § A 2015. március 1-je előtt méltányosságból megállapított tanulói bérlettérítések megszüntetése, valamint a 2015. február 28. napján folyamatban lévő méltányosság jogcímen benyújtott tanulói bérlettérítés ügyekben e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.



​22. § E rendelet alkalmazásában a 2015. március 1-je előtt megállapított lakásfenntartási támogatást lakhatási támogatásnak, önkormányzati segélyt rendkívüli települési támogatásnak kell tekinteni.



​23. § A 2015. február 28. napján méltányos ápolási díjban részesülők 2015. március 1. napjától e rendelet szerinti ápolási támogatásban részesülnek a korábban folyósított nettó összegben azzal, hogy az ápolási támogatásra való jogosultságot e rendeletben szabályozott feltételek szerint 2015. május 31. napjáig felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat eredményeként megállapított ápolási támogatás összegét 2015. június 1. napjától kell folyósítani.


23/A.§[21]  A 2015. április 30. napjáig megállapított ápolási támogatás havi összegét 2015. május 1. napjától a hatályos rendelkezések szerint kell folyósítani.


23/B. §[22] A 2017. szeptember 30. napjáig megállapított vagy folyamatban lévő adósságcsökkentési támogatás és étkezési támogatás ügyekben a 2017. szeptember 30. napján hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.



24. § Hatályát veszti az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló 49/2013. (lll.3.) önkormányzati rendelet, valamint az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 9/2010. (III.19.) önkormányzati rendelet.




                   Dr. Páva Zsolt s. k.                                            Dr. Lovász István s. k.

                        polgármester                                                               jegyző



Megalkotta: a Közgyűlés a 2015. február 12-i ülésén.

Kihirdetve: 2015. február 17-én.



[1]

Hatályon kívül helyezte a 41/2017. (lX.11.) Ör. 3. § a) pontja. Hatálytalan: 2017. 10. 01-től.

[2]

Módosította a 20/2018. (IV.24.) Ör. 6. §-a. Hatályos: 2018. 04. 25-től.

[3]

Módosította a 47/2017. (X.24.) Ör. 2. §-a. Hatályos: 2017. 11. 01-től.

[4]

Módosította: 35/2016. (VI.28.) Ör. 1. §-a. Hatályos: 2016. 07. 01-től.

[5]

Hatályon kívül helyezte a 41/2017. (lX.11.) Ör. 3. § b) pontja. Hatálytalan: 2017. 10. 01-től.

[6]

Módosította a 41/2017. (lX.11.) Ör. 1. §-a. Hatályos: 2017. 10. 01-től.

[7]

Módosította: 43/2015. (Xll.15.) Ör. 1. §-a. Hatályos: 2016. 01. 01-től.

[8]

Hatályon kívül helyezte a 41/2017. (lX.11.) Ör. 3. § c) pontja. Hatálytalan: 2017. 10. 01-től.

[9]

Módosította: 13/2015. (lV.28.) Ör. 1. §-a. Hatályos: 2015. 05. 01-től.

[10]

Beiktatta: 43/2015. (Xll.15.) Ör. 2. §-a. Hatályos: 2016. 01. 01-től.


[11]

Hatályon kívül helyezte a 41/2017. (lX.11.) Ör. 3. § d) pontja. Hatálytalan: 2017. 10. 01-től.

[13]

Hatályon kívül helyezte a 41/2017. (lX.11.) Ör. 3. § d) pontja. Hatálytalan: 2017. 10. 01-től.

[14]

Hatályon kívül helyezte a 41/2017. (lX.11.) Ör. 3. § d) pontja. Hatálytalan: 2017. 10. 01-től.

[15]

Módosította: 25/2016. (V.31.) Ör. 3. § a) pontja Hatályos 2016. 06.01-től.

[16]

Módosította: 25/2016. (V.31.) Ör. 3. § b) pontja Hatályos 2016. 06.01-től.

[17]

Módosította: 43/2015.(Xll.15) Ör. 3. §-a. Hatályos: 2016. 01. 01-től.

[18]

Módosította: 43/2015.(Xll.15) Ör. 3. §-a. Hatályos: 2016. 01. 01-től.

[19]

Hatályon kívül helyezte a 41/2017. (lX.11.) Ör. 3. § h) pontja. Hatálytalan: 2017. 10. 01-től.

[20]

Hatályon kívül helyezte a 41/2017. (lX.11.) Ör. 3. § h) pontja. Hatálytalan: 2017. 10. 01-től.

[21]

Beiktatta a 13/2015. (IV.28.) Ör. 2. §-a. Hatályos:  2015. 05. 01-től.

[22]

Beiktatta: a 41/2017. (lX.11.) Ör. 2. §-a Hatályos 2017. 10. 01-től.


Csatolmányok

Megnevezés méret
3. melléklet
290.98 KB
4. melléklet
287.68 KB
2. melléklet
243.6 KB
1. melléklet
670.9 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!