nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Sárbogárd Város Önkormányzat Képviselőtestületének 1/2017 (II.2.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2020-05-12 -tól
Sárbogárd Város Önkormányzat Képviselőtestületének 1/2017 (II.2.) önkormányzati rendelete
1/2017. (II. 2.) önkormányzati rendelete Sárbogárd Város Helyi Építési Szabályzatáról

Sárbogárd Város Önkormányzata

Képviselő-testületének

1/2017. (II. 2.) önkormányzati rendelete

Sárbogárd város Helyi Építési Szabályzatáról

                         

Sárbogárd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv) 13. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv) 6. §. (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, a 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 13.§ (1) bekezdésében, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településfejlesztési eszközökről, valamint az egyes sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tr.) 32.§ (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel, a Trk. 9. számú mellékletben megjelölt véleményezési jogkörben eljáró szervek, és az érintett területi és települési önkormányzatok, illetve a partnerségi egyeztetés szabályai szerint a partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:



ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK


I. Fejezet

Általános rendelkezések


1.    A rendelet hatálya

1.§

  1. Jelen rendelet hatálya Sárbogárd város teljes közigazgatási területére terjed ki.

          Jelen szabályzat mellékletei:

  1. 1. sz. melléklete: az SZT/K01[1], SZT/K02, SZT/K03, SZT/K04, SZT/K05 jelű Külterületi Szabályozási Tervlapok M 1:8 000 méretarányú szelvényekben,
  2. 2. számú melléklete: az SZT/B01, SZT/B02, SZT/B03, SZT/B04, SZT/B05, SZT/B06, SZT/B07, SZT/B08, SZT/B09, SZT/B10, SZT/B11, SZT/B12, SZT/B13, SZT/B14, SZT/B15, SZT/B16, SZT/B17, SZT/B18, SZT/B19 jelű Belterületi Szabályozási tervlapok M=1:2000 méretarányú szelvényekben,
  3.  3. számú melléklet: SZT/J jelű Jelmagyarázat.

(2)     Jelen szabályzat függelékei:

  1. 1.számú függelék:  A szabályozási terven jelölt területeken nyilvántartott régészeti lelőhelyek
  2. 2.számú függelék:  Az országosan védett műemlékek
  3. 3. számú függelék: Elővásárlási jog bejegyzésre javasolt ingatlanok listája
  4. 4. számú függelék: Vízelöntéssel veszélyeztetett ingatlanok listája
  5. 5. számú függelék: Hidrogeológiai védőidommal érintett ingatlanok listája
  6. 6. számú függelék: A legfontosabb magyarországi fa és cserjefajok jegyzéke

(3)     Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településfejlesztési eszközökről, valamint az egyes sajátos jogintézményekről szóló (a továbbiakban:Tr.) előírásait a szabályzatban foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

2.    Fogalommeghatározások

2.§

E rendelet alkalmazásában:

  1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága - eltérő övezeti előírás hiányában - 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
  2. Kézműipari építmény: olyan kisipari vagy kisüzemi rendeltetésű építmény, amelyben a főhelyiségek összes alapterülete nem haladja meg a 150 m2-t, a foglalkoztatottak száma legfeljebb 5 fő és az üzem működése során kielégíti a lakóterületre megállapított egészségügyi és környezetvédelmi követelményeket.
  3. Kiegészítő rendeltetésű építmény: A fő rendeltetésű épület egységeinek rendeltetésszerű használatát, működtetését kiegészítő, melléképítménynek nem minősülő építmény, mint:
  1. nyárikonyha, mosókonyha, szárító,
  2. mezőgazdasági rendeltetésű, tárolást szolgáló (pl:szín, fészer, magtár, góré, csűr),
  3. gazdasági rendeltetésű tárolást szolgáló (pl: kisipari rendeltetésű folytatására szolgáló zárt műhely, mely megfelelően szigetelt, valamint az építési övezetben megengedett zaj és rezgéshatárértékeket nem lépi túl)
  4. egyéb tároló épület (tüzelőanyag, szerszámkamra),
  5. kazánház,
  6. barkácsműhely,
  7. műterem,
  8. üvegház,
  9.  gazdasági bejárathoz tartozó, 20 m2-t meg nem haladó porta
  1. Üzemszerű állattartás:
  1. 3 vagy több nagytestű haszonállat tartása,          
  2. 10 vagy több közepes testű haszonállat tartása,
  3. 150 darabnál több vegyes szárnyas tartása,
  4. 50 darabnál több prémes állat tartása,
  5. egyéb állat eladásra történő tenyésztése
  1. Haszonállat: gazdasági haszon céljára tartott állat:
  1. nagytestű haszonállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly,
  2. közepes testű haszonállat: sertés, juh, kecske,
  3. kistestű haszonállat: baromfi, galamb, házinyúl, nutria, róka, prémgörény, tenyésztési céllal eb és macska,
  4. egyéb állat: az a)-c) pontban fel nem sorolt valamennyi emlős, hüllő, hal, madár.

 

3. A szabályozási eszközei

3.§

  1. A Szabályozási terv kötelező elemei:
  1. tervezett belterületi határ;
  2. szabályozási vonal;
  3. szabályozási elemekre vonatkozó méretek;
  4. építési övezet, övezet határa;
  5. építési övezet, övezet jele;
  6. építési hely;
  7. övezeti jel nélküli, közlekedési célú kiszolgáló és lakóutak területe,
  8. nem közlekedési célú közterület (zöldfelület),
  9. megtartandó zöldfelület;
  10. be nem építhető, fenntartandó növénytermesztés helye;
  1. A Szabályozási terv tájékoztató elemei
  1. más jogszabály által meghatározott elemek:
    1. NATURA 2000 terület;
    2. RAMSARI terület;
    3. Rétszilasi-tavak Természetvédelmi Terület;
    4. ex lege védett földvár
    5. Országos ökológiai hálózat - magterület;
    6. Országos ökológiai hálózat - ökológiai folyosó;
    7. Országos ökológiai hálózat - pufferterület;
    8. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület;
    9. nyilvátartott, azonosított régészeti lelőhely határa és száma;
    10. műemlék;
    11. műemléki környezet;
    12. bányatelek területe;
    13. kataszteri erdőállomány.
  1. alaptérképi elemek:
  1. közigazgatási határ,
  2. meglévő belterületi határ
  3. telekhatár, alrészlet és helyrajzi szám, művelési ágak
  4. földhivatali alaptérképen szereplő épület
  5. szintvonalak,
  6. geodéziailag nem bemért, meglévő földrészlet határ,
  1. közművezetékek-, és utak védősávjai:
  1. nagy- középnyomású gázvezeték,
  2. 22 kV-os légvezeték hálózat nyomvonala
  3. 22 kV-os földkábel hálózat nyomvonala
  4. transzformátor
  5. szennyvízátemelő és védőtávolsága
  6. vízműkút védőterülettel
  7. országos vízminőségvédelmi terület
  8. belvízzel mérsékelten veszélyeztetett terület
  9. mocsaras terület,
  10. vízállásos terület,
  11. hidrogeológiai védőidom „A” zóna,
  12. hidrogeológiai védőidom „B” zóna,
  13. mederkarbantartó sáv határa,
  14. közúti védőtávolság,
  15. közművezeték védőtávolsága



4. Védelmek, korlátozások

4.§

  1. A szabályozási tervlapon rögzített védelmek és korlátozások tájékoztató jellegűek. A mindenkori ágazati jogszabályok, műszaki szabványok által megállapított
  1. védőterületek,
  2. védelmek és korlátozások
  3. folyó és állóvizek, valamint árvízvédelmi karbantartási sávok

figyelembe vétele kötelező, azok kiterjedése és határa, valamint az azok területén folytatható építés a mindenkor hatályos jogszabályok-, illetve az egyes hatósági eljárásokban elrendeltek szerint alkalmazandók.




II. Fejezet

Területfelhasználás


5. Belterülethatár módosítás

5.§

  1. A belterületbe vonható területeket a SZT tervlapok tartalmazzák.
  2. A belterületbe vonás ütemezetten is végrehajtható legalább telektömbre kiterjedően. Telkenkénti belterületbe vonás csak belterületi telekhez közvetlenül kapcsolódó telek esetében megengedett.


6. A területfelhasználási egységek tagozódása

6.§

(1)   Sárbogárd Város közigazgatási területe az alábbi beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területekre tagozódik.

  1. beépítésre szánt területek:
    1. Nagyvárosi lakóterületek:        Ln
    2. Kisvárosi lakóterületek:           Lk
    3. Kertvárosi lakóterületek:         Lke
    4. Falusias lakóterületek:  Lf
    5. Településközponti vegyes területek     Vt
    6. Gazdasági kereskedelem-szolgáltató területek:                                                                                            Gksz
    7. Ipari területek:  Gip
    8. Egyéb ipari területek    Gipe
    9. Különleges mezőgazdasági üzemi területek:   K-Mü
    10. Különleges rekreációs területek:          K-Rek
    11. Különleges lovas rekreációs területek:            K-Rl
    12. Különleges tavas rekreációs területek:            K-Rt
    13. Különleges pincesor területek: K-Pin
    14. Különleges sport területek:      K-Sp
    15. Különleges honvédelmi területek:       K-Hon
    16. Különleges nyugdíjas centrum terület:            K-Ny
    17. Különleges állatmenhely terület          K-Ám
    18. Különleges szennyvízkezelési terület: K-Sz
    19. Különleges közmű terület:       K-Köz
  1. beépítésre nem szánt területek:
  1. Közpark területek:       Zkp
  2. Közkert területek:        Zkk
  3. Védelmi erdő területek:           Ev
  4. Gazdasági erdőterületek:         Eg
  5. Közjólétei erdőterületek:         Ek
  6. Korlátos mezőgazdasági területek:      Mko
  7. Általános mezőgazdasági területek:    Má
  8. Kertes mezőgazdasági területek:         Mk
  9. Különleges beépítésre nem szánt bányaterület:                                                                                            Kb-B
  10. Különleges beépítésre nem szánt hulladékkezelési terület:                                                                                 Kb-Hull
  11. Különleges beépítésre nem szánt temető terület:                                                                                            Kb-T
  12. Különleges beépítésre nem szánt kegyeleti park terület:                                                                                 Kb-Ke
  13. Különleges beépítésre nem szánt rekreációs tavas terület:                                                                                 Kb-Rt
  14. Különleges beépítésre nem szánt sport terület:                                                                                            Kb-Sp
    14./A [2] Különleges beépítésre nem szánt napelem park terület:                                                                              Kb-Np
  15. Vízgazdálkodási területek:      V
  16. Természetközeli területek:                                                   Tk
  17. Közlekedési közút területek:                                               KÖu
  18. Kötöttpályás közlekedési területek:                                    KÖk



III. Fejezet

Építés általános szabályai


7.    Telekalakítás

7.§

  1. A település igazgatási területén telket, építési telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a vonatkozó építési övezeti, övezeti előírásoknak, a szabályozási tervnek és a vonatkozó egyéb általános jogszabályoknak is megfeleljen.
  2. Meglévő telektömbben az egyes telkeket érintő közterületi szabályozás végrehajtása érdekében a telekalakítás akkor is lehetséges, ha a közterületi szabályozással érintett telek területe az építési övezet vagy övezet előírásaiban meghatározott értéknél kisebb.
  3. Úszótelek kialakítása nem megengedett.
  4. Magánút kialakítása esetén az építési övezetre, övezetre meghatározott kialakítható legkisebb telekterület értékét nem kell figyelembe venni.


8.    Általános beépítési előírások

8.§

  1. Az Ln, Lk, Lke, Lf, Vt építési övezetekben szálláshely-szolgáltatás, illetve huzamos tartózkodás céljára gépjármű, lakókocsi, konténer és sátor nem helyezhető el.
  2. A hátsókert előírt legkisebb méretén belül közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály tároló, kerti építmény, jégverem és zöldségverem kivételével építmény, melléképítmény nem helyezhető el. 25 m-nél kisebb átlagos mélységi méretű telken az előírt hátsókertnek a hátsó telekhatártól mért 3,0 m-en kívüli részén a fenti melléképítményeken kívül mosókonyha, nyárikonyha, valamint gépkocsi- és egyéb tárolóépület is elhelyezhető.
  3. Oldalhatáron álló beépítés esetében építmények telekhatártól számítottan maximum 1,00 méteres távolságra (csurgótávolság) állhatnak.
  4. Terepszint alatti építmény az oldal- és hátsókertben is elhelyezhető a telekhatártól mért 2,00 méter szabadon hagyásával.
  5. Önálló terepszint alatti építmény – az építési övezeti, övezeti előírások szerint elhelyezhető melléképítmények és a földdel borított pince kivételével – nem létesíthető.
  6. Tereprendezés esetén a természetes terepfelület megváltoztatása nem eredményezheti a csapadékvíz szomszédos telekre való átjutását. Építményt csak a természetes terepviszonyokhoz illeszkedő módon lehet elhelyezni, feltöltés, illetve bevágás legfeljebb 1,5 m lehet.
  7. Új fő rendeltetésű épület Lke, Lf és Vt területen az utcai telekhatártól mérve 30,0 m-nél távolabb nem állhat.
  8. A megengedett legnagyobb épületmagassági értékeket – eltérő építési övezeti, illetve övezeti előírás hiányában – a nem épületnek minősülő építmények esetében is alkalmazni kell, kivéve a technológiához szükséges építmények, műtárgyak, valamint templomtornyok esetében, ahol legfeljebb 30,0 méter magasság megengedett.
  9. Az Lk, Lke, Lf és Vt, valamint ezen területekkel határos különleges építési övezetekben és beépítésre nem szánt különleges övezetekben a telek utcai homlokvonalán maximum 1,8 m magasságban létesíthetők.



MÁSODIK RÉSZ

RÉSZLETES ÉPÍTÉSI ÖVEZETI, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK


IV. Fejezet

Beépítésre szánt területek


9. LAKÓTERÜLETEK

általános előírásai

9.§

  1. Ln, Lk, valamint Lke, Lf telkeken -a 63-as út mellett fekvők kivételével- sem telepengedély-köteles, sem telep bejelentés-köteles ipari rendeltetésű építmény nem helyezhető el.
  2. Az Lke építési övezetekben a kistestű-, és egyéb haszonállat tartás építményei elhelyezhetők az építési övezetben meghatározott minimum telekméret kétszeresét elérő telkeken.
  3. Az Lf építési övezetekben a kis-, és közepes testű valamint egyéb haszonállat tartás építményei elhelyezhetők. Az Lf építési övezetekben nagytestű haszonállat tartás építményei kizárólag: Nagyhörcsök, Sárhatvan, Pusztaegres, Rétszilas és Kislók területén megengedett.
  4. lakóterületen és azok 500 méteres védőtávolságán belül az üzemszerű állattartás építményei nem helyezhetők el.
  5. Az elő-, oldal-, hátsókerti méreteket az OTÉK-ban meghatározottak szerint kell meghatározni az építési övezetben előírt eltérésekkel.
  6. Az előkerti építési vonalat az utcában kialakult beépítés vonalához (legalább a két oldalról szomszédos épületek beépítéséhez) igazodva kell meghatározni.
  7. [3]
  8. Zársorú beépítési mód esetén csoportház kialakítása megengedett.
  9. [4]
  10. A közművesítettség mértéke:
  1. Ln, Lk, Lke lakóterületen: teljes.
  2. Lf lakóterületen: részleges.


10. NAGYVÁROSIAS

lakóterület (Ln) építési övezetek


10.1. Általános előírások

10.§.

  1. Nagyvárosias lakóterületen önállóan is elhelyezhető rendeltetések a lakó rendeltetésen kívül:
    1. közösségi célú-, a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, rendeltetési célú, legfeljebb 1000 m2 bruttó szintterülettel,
    2. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
    3. kulturális, közösségi szórakoztató,
    4. igazgatási, iroda,
    5. sport.
  1. Nagyvárosias lakóterületen elhelyezhető melléképítmények:
  1. közmű-becsatlakozási műtárgy,
  2. közműpótló műtárgy,
  3. hulladéktartály-tároló,
  4. épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,
  5. kerti építmény.
  1. Nagyvárosias lakóterületen kiegészítő rendeltetésű építmény és üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.
  2. Nagyvárosias lakóterületen a szabályzatban meghatározott és a Szabályozási Tervlapon is jelölt építési övezetek: Ln-1, Ln-2.


10.2. Részletes előírások

11. §

  1. Nagyvárosias lakóterületen a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket az 1. számú táblázat tartalmazza.
  1. számú táblázat

1

a

b

c

d

e

f

g

2

Építési övezet jele

A kialakítható telek

Az építési telek

3

a legkisebb területe

legkisebb szélessége

beépítési módja

a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

az épületmagasság

megengedett legnagyobb mértéke

a zöldfelület legkisebb mértéke

4

(m2)

(m)

rövidítés

(%)

(m)

(%)

5

Ln-1

K

K

K

K

K

K

6

Ln-2

-

-

SZ

30

15,0

50











*           

  1. Az Ln-2 építési övezetben önálló épületben a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó rendeltetés nem helyezhető el.


11. KISVÁROSIAS

lakóterület (Lk) építési övezetek


11.1. Általános előírások

12.§

  1. Kisvárosias lakóterületen a lakó rendeltetésen kívül önállóan is elhelyezhető rendeltetések:
  1. lakosság ellátását szolgáló, legfeljebb 500m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi,
  2. szolgáltató,
  3. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
  4. kulturális, közösségi szórakoztató;
  5. szállás jellegű;
  6. igazgatási, iroda;
  7. sport

rendeltetést tartalmazhat.

  1. Új épület esetén a rendeltetést kiszolgáló, illetve kiegészítő funkciók a főépülettel egy tömegben helyezhetők el.
  2. Kisvárosias lakóterületen elhelyezhető melléképítmények:
  1. közmű-becsatlakozási műtárgy,
  2. közműpótló műtárgy,
  3. hulladéktartály-tároló,
  4. épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,
  5. kerti építmény.
  1. Kisvárosias lakóterületen kiegészítő rendeltetésű építmény és üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.
  1. Kisvárosias lakóterület telkein több épület is elhelyezhető.
  2. A 63. számú főútról nyíló telkek kivételével kisvárosi lakóterületen üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető.
  3. Kisvárosias lakóterületen a szabályzatban meghatározott és a Szabályozási Tervlapon is jelölt építési övezetek: Lk-1, Lk-2, Lk-3.


11.2. Részletes előírások

13.§

  1. Kisvárosias lakóterületen a telekalakításra és a beépítésre vonatkozó paramétereket a         2. számú táblázat tartalmazza.

2. számú táblázat

1

a

b

c

d

e

f

g

2

Építési övezet jele

A kialakítható telek

Az építési telek

3

a legkisebb területe

legkisebb szélessége

a beépítési mód

a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

az épületmagasság

megengedett legnagyobb mértéke

a zöldfelület legkisebb mértéke

4

(m2)

(m)

rövidítés

(%)

(m)

(%)

5

Lk-O

900

18,0

O

40

4,5

30

6

Lk-SZ

3000

18,0

SZ

40

6,0

50

7

Lk-Z

K

K

K

K

K

K












*

  1. Az Lk-1 és Lk-2 jelű építési övezetben a meglévő rendeltetésszám nem növelhető.
  2. Az Lk-3 jelű építési övezetben telkenként egy rendeltetés létesíthető.


12.  KERTVÁROSIAS

lakóterület (Lke) építési övezetek


12.1. Általános előírások

14.§

  1. Kertvárosi lakóterületen a lakó rendeltetésen kívül önállóan is elhelyezhető rendeltetések:
  1. lakosság ellátását szolgáló, legfeljebb 100m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi,
  2. szolgáltató,
  3. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
  4. kulturális, közösségi szórakoztató;
  5. szállás jellegű;
  6. sport,
  7. olyan mező- és erdőgazdasági, illetve egyéb gazdasági rendeltetés, (amely használata során a lakóterületen elhelyezhető rendeltetések használatát nem korlátozza vagy attól nem igényel védelmet és a vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön jogszabályi előírásoknak megfelel)

rendeltetést tartalmazhat.

  1. Kertvárosi lakóterületen elhelyezhető melléképítmények:
  1. közmű-becsatlakozási műtárgy,
  2. közműpótló műtárgy,
  3. hulladéktartály-tároló,
  4. kerti építmény,
  5. állat ól, állatkifutó.
  1. Kertvárosias lakóterületen létesíthető a minimális telekméretet elérő vagy azt meghaladó telkeken:
  1. több épület,
  2. legfeljebb két rendeltetés,
  3. kiegészítő rendeltetésű építmény.
  1. Kertvárosi lakóterületen a minimális telekmérettel azonos vagy azt el nem érő telekméret esetén:
  1. telkenként egy rendeltetés létesíthető,
  1. nem helyezhető el:

ba)  hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;

bb)  kulturális, közösségi szórakoztató;

bc)  szállás jellegű;

bd)  mező- és erdőgazdasági, illetve egyéb gazdasági rendeltetés,

be)     kiegészítő rendeltetés

építményei.

  1. Kertvárosi lakóterületen a 63-as számú főút, az országos mellékutak (valamint azok belterületi gyűjtőút szakaszai) mentén fekvő telkek kivételével üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető.
  2. Kertvárosi lakóterületen a szabályzatban meghatározott és a Szabályozási Tervlapon is jelölt építési övezetek az Lke-O1, Lke-O2, Lke-SZ1, Lke-SZ2, Lke-SZ3, Lke-Z, Lke-Tmpl.


12.2. Részletes előírások

15.§

  1. Kertvárosi lakóterületen a telekalakításra és a beépítésre vonatkozó paramétereket a        3. számú táblázat tartalmazza.
  1. számú táblázat

1

a

b

c

d

e

f

g

2


Építési övezet jele

A kialakítható telek

Az építési telek

3

a legkisebb területe

legkisebb szélessége

a beépítési mód

a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

az épületmagasság

megengedett legnagyobb mértéke

a zöldfelület legkisebb mértéke

4

(m2)

(m)

rövidítés

(%)

(m)

(%)

5

Lke-O

550

16,0

O

30

4,5

50

6

Lke-SZ1

550

16,0

SZ

30

4,5

50

7

Lke-SZ2

700

16,0

SZ

30

7,5

50

8

Lke-Z

200

16,0

Z

30

4,5

50

9

Lke-Tmpl

3000

16,0

SZ

30

7,5*

50











* Templomtorony esetén maximum 30,0 méter


13.  FALUSIAS

lakóterület (Lf) építési övezetek


13.1. Általános előírások

16.§

  1. Falusias lakóterületen a lakó rendeltetésen kívül önállóan is elhelyezhető rendeltetések:
  1. lakosság ellátását szolgáló, legfeljebb 500m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi,
  2. szolgáltató,
  3. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
  4. kulturális, közösségi szórakoztató;
  5. szállás jellegű;
  6. sport

rendeltetést tartalmazhat.

  1. Falusias lakóterületen elhelyezhető melléképítmények:
  1. közmű-becsatlakozási műtárgy,
  2. közműpótló műtárgy,
  3. hulladéktartály-tároló,
  4. kerti építmény,
  5. húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
  6. állat ól, állatkifutó.
  1. Falusias lakóterületen létesíthető a minimális telekméretet elérő vagy azt meghaladó telkeken:
  1. telkenként több épület,
  2. legfeljebb két rendeltetés,
  3. kiegészítő rendeltetésű építmény.
  1. Falusias lakóterületen a 63-as számú főút, az országos mellékutak (valamint azok belterületi gyűjtőút szakaszai) mentén fekvő telkek kivételével üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető.
  2. Falusias lakóterületen a szabályzatban meghatározott és Szabályozási Tervben is jelölt építési övezetek: Lf-O, Lf-SZ, Lf-Z.


13.2. Részletes előírások

17. §

  1. Falusias lakóterületen a telekalakításra és a beépítésre vonatkozó paramétereket a              4. számú táblázat tartalmazza.
  1. számú táblázat

1

a

b

c

d

e

f

g

2


Építési övezet jele

A kialakítható telek

Az építési telek

3

a legkisebb területe

legkisebb szélessége

a beépítési mód

a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

az épületmagasság

megengedett legnagyobb

mértéke

a zöldfelület legkisebb mértéke

4

(m2)

(m)

rövidítés

(%)

(m)

(%)

5

Lf-O

900

-

O

30

4,5

50

6

Lf-Sz

1000

-

SZ

30

4,5

50

7

Lf-Z

500

-

Z

30

4,5

50
























14.TELEPÜLÉSKÖZPONT

vegyes (Vt) építési övezetek


14.1. Általános előírások

18.§

  1. Településközpont területen önállóan is elhelyezhető rendeltetések:
  1. lakó;
  2. igazgatási, iroda;
  3. legfeljebb 1000m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi, továbbá nem üzemi jellegű szolgáltató,
  4. szállás jellegű;
  5. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
  6. kulturális, közösségi szórakoztató;
  7. sport.
  1. Az építési övezetben elhelyezhető melléképítmények:
  1. közmű-becsatlakozási műtárgy,
  2. közműpótló műtárgy,
  3. hulladéktartály-tároló,
  4. épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,
  5. kerti építmény,
  6. építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
  7. Településközpont területen elhelyezhető gazdasági bejárathoz tartozó, 20 m2-t meg nem haladó porta, mint kiegészítő rendeltetésű épület.
  1. Településközpont vegyes területen nem elhelyezhető rendeltetésű építmények köre:
  1. a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó környezeti terhelést (pl. zajos, bűzös, vagy porszennyeződést) okozó rendeltetésű,
  2. telepengedély-köteles egyéb ipari rendeltetésű építmény-, a telep bejelentés-köteles és a fentiek körébe nem tartozó egyéb gazdasági rendeltetésű építmény,
  3. a napi 2 db, 3,5 tonnás (vagy azzal egyenértékű) jármű forgalmat meghaladó anyag- és áruszállítást igénylő  rendeltetésű, kivéve a kiskereskedelmi rendeltetés,
  4. személy-, vagy áruszállítást végző járművek tárolását szolgáló (önálló parkoló, vagy garázs, telephely).
  1. Településközpont területeken amennyiben a telekméret legalább kétszerese az építési övezetben meghatározott minimális méretnek:
  1. telkenként több épület,
  2. kiegészítő rendeltetésű építmény elhelyezhető.
  1. Településközpont területeken a legfeljebb 12 lakásos lakóépület helyezhető el, de 200 telek-négyzetméterenként legfeljebb egy lakás létesíthető.
  2. Az elő-, oldal-, hátsókerti méreteket az OTÉK-ban meghatározottak szerint kell meghatározni az építési övezetben előírt eltérésekkel.
  3. [5]
  4. Oldalhatáron álló elsődleges funkciójú épület esetén, vele azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építhetők a melléképítmények és kiegészítő rendeltetésű építmények.
  5. [6]
  1. Az építmények melletti feltöltés, illetve bevágás maximum 1,50 méter lehet. Az építménymagasság az eredeti terepszinttől számítandó.
  2. A közművesítettség mértéke: teljes.

13.[7]  Településközpont vegyes területen a szabályzatban meghatározott és Szabályozási Tervben is jelölt építési övezetek: Vt-O, Vt-SZ, Vt-Z, Vt-Int-1, Vt-Int-2, Vt-Tmpl; Vt-O-1

14.2. Részletes előírások

19. §

  1. Településközpont területen a telekalakításra és a beépítésre vonatkozó paramétereket az 5. számú táblázat tartalmazza.                                                                                                                       

5. számú táblázat[8]

1

a

b

c

d

e

f

g

2


Építési övezet jele

A kialakítható telek

Az építési telek


3

a legkisebb területe

legkisebb szélessége

a beépítési mód

a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

az épületmagasság

megengedett legnagyobb

mértéke

a zöldfelület legkisebb mértéke


4

(m2)

(m)

rövidítés

(%)

(m)

(%)


5

Vt-O

800

-

O

40

6,0

30

6

Vt-SZ

1200

-

SZ

30

6,0

30

7

Vt-Z

1000

14

Z

70

6,0

20

8

Vt-Int-1

8000

-

SZ

25

9,0

35

9

Vt-Int-2

2500

-

SZ

60

6,0

20

10

Vt-Tmpl

2000

-

SZ

50

12,0

30

11

Vt-O-1

350


O

80

5,0

10


(K) ⃰ A kialakult telekméret megtartható



  1. A Vt-Z építési övezetben az előkert :0,00, az épület utcafronti homlokvonala az utcai telekhatártól maximum 3,00 méterre állhat. Az épületek zárt sora helyenként, legalább 10,0 méteres közzel megszakadhat. Amennyiben az épület köze két telekre esik, úgy abból legalább 30 %-ának, de minimum 3,0 méter széles résznek egy telekre kell esnie.

 


15.  KERESKEDELMI-SZOLGÁLTATÓ

gazdasági (Gksz) építési övezetek


15.1. Általános előírások

20.§

  1. Az építési övezet a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági rendeltetési célú épületek elhelyezésére szolgál.
  2. Az építési övezet telkein több épület is elhelyezhető.
  3. Az építési övezetben elhelyezhető épület - az építési övezetre vonatkozó eltérő előírás hiányában:
  1. a gazdasági rendeltetési célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás;
  2. igazgatási, iroda;
  3. sport;
  4. üzemanyagtöltő

rendeltetést tartalmazhat.

  1. Az építési övezetben elhelyezhető melléképítmények:
  1. közmű-becsatlakozási műtárgy,
  2. közműpótló műtárgy,
  3. hulladéktartály-tároló,
  4. épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,
  5. kerti építmény,
  6. siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló,
  7. építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
  1. Gazdasági kereskedelem-szolgáltató területen a szabályzatban meghatározott és Szabályozási Tervben is jelölt építési övezetek: Gksz-1, Gksz-2.



15.2. Részletes előírások

21.§

  1. Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területen a telekalakításra és a beépítésre vonatkozó paramétereket az 6. számú táblázat tartalmazza.

6. számú táblázat

1

a

b

c

d

e

f

g

2


Építési övezet jele

A kialakítható telek

Az építési telek

3

a legkisebb területe

legkisebb

szélessége/

mélysége

a beépítési mód

a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

az épületmagasságmegengedett legnagyobb mértéke

a zöldfelület legkisebb mértéke

4

(m2)

(m)

rövidítés

(%)

(m)

(%)

5

Gksz-1

2000

-

SZ

60

6,0

20

6

Gksz-2

5000

-

SZ

50

10,5

30














16. IPARI

gazdasági (Gip) építési övezetek


16.1. Általános előírások

22.§

  1. Az építési övezet a környezetre jelentős hatást gyakorló gazdasági rendeltetési célú épületek elhelyezésére szolgál.
  2. Az építési övezet telkein több épület is elhelyezhető.
  3. Az építési övezetben elhelyezhető épület - az építési övezetre vonatkozó eltérő előírás hiányában:
  1. igazgatási, iroda;
  2. üzemanyagtöltő,
  3. kis-, közepes-, és nagytestű haszonállat tartás és üzemszerű állattartó épületek és az állattartáshoz szükséges építmények,

rendeltetést tartalmazhat.

  1. Az építési övezetben elhelyezhető melléképítmények:
  1. közmű-becsatlakozási műtárgy,
  2. közműpótló műtárgy,
  3. hulladéktartály-tároló,
  4. épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,
  5. kerti építmény,
  6. siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló,
  7. építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
  1. Az iparterületek építési övezeteiben, 10 000 m2 telekméret felett a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatár mentén - az előkert kivételével - minimum 10,0 m-es szélességben háromszintes növényállománnyal kell kialakítani.
  2. Gazdasági ipari területen a szabályzatban meghatározott és Szabályozási Tervben is jelölt építési övezetek: Gip.


16.2. Részletes előírások

23.§

  1. Ipari gazdasági területen a telekalakításra és a beépítésre vonatkozó paramétereket az 7. számú táblázat tartalmazza.

7. számú táblázat

1

a

b

c

d

e

f

g

2


Építési övezet jele

A kialakítható telek

Az építési telek

3

a legkisebb területe

 legkisebb szélessége/

mélysége

a beépítési mód

a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

az épületmagasságmegengedett legnagyobb mértéke

a zöldfelület legkisebb mértéke

4

(m2)

(m)

rövidítés

(%)

(m)

(%)

5

Gip

4000


SZ

30

10,5

40
















17.  EGYÉB IPARI

gazdasági (Gipe) építési övezetek


17.1.Általános előírások

24.§

  1. Az építési övezet azon nem jelentős zavaró hatású ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
  2. Az építési övezet telkein több épület is elhelyezhető.
  3. Az építési övezetben elhelyezhetők - az építési övezetre vonatkozó eltérő előírás hiányában:
  1. az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei;
  2. igazgatási, iroda;
  3. sport,
  4. üzemanyagtöltő,
  5. a gazdasági rendeltetési célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.
  1. Az építési övezetben elhelyezhető melléképítmények:
  1. közmű-becsatlakozási műtárgy,
  2. közműpótló műtárgy,
  3. hulladéktartály-tároló,
  4. épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,
  5. kerti építmény,
  6. siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló,
  7. építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
  1. Gazdasági egyéb ipari területen a szabályzatban meghatározott és Szabályozási Tervben is jelölt építési övezetek: Gip-e.


 

17.2 Részletes előírások

25.§

  1. Egyéb ipari gazdasági területen a telekalakításra és a beépítésre vonatkozó paramétereket az 8. számú táblázat tartalmazza.

8. számú táblázat

1

a

b

c

d

e

f

g

2


Építési övezet jele

A kialakítható telek

Az építési telek

3

a legkisebb területe

 legkisebb szélessége/

mélysége

a beépítési mód

a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

az

épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke

a zöldfelület legkisebb mértéke

4

(m2)

(m)

rövidítés

(%)

(m)

(%)

5

Gipe

3000


SZ

50

10,5

25











 

 


18.  KÜLÖNLEGES TERÜLETEK

18.1. Általános előírások

26.§

  1. A különleges övezetek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következő építési övezetekre tagolódnak:
  1. sport építési övezet         K-Sp
  2. lovas rekreációs terület építési övezet                                                           K-Rl
  3. tavas rekreációs terület építési övezet                                                           K-Rt
  4. pincesor építési övezete  K-Pin
  5. honvédelmi terület építési övezete                                                                                                          K-Hon
  6. rekreációs terület építési övezete                                                                                                          K-Rek
  7. nyugdíjas falu centrum építési övezete                                                                                                          Kb-Ny
  8. állatmenhely terület építési övezete                                                                                                          K-Ám
  9. közműterület építési övezete                                                                                                                      K-Köz
  10. szennyvízkezelési terület építési övezete                                                                                               K-Sz
  11. mezőgazdasági üzemi terület építési övezete                                                                                               K-Mü
    l) [9]    napelem park építési övezete                                                                                    K-Np
  1. Az építési övezet telkein több épület is elhelyezhető.
  2. A különleges építési övezetekben lakó rendeltetés nem helyezhető el.
  3. A különleges építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények:
  1. közmű-becsatlakozási műtárgy,
  2. közműpótló műtárgy,
  3. hulladéktartály-tároló,
  4. épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,
  5. kerti építmény,
  6. építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.




18.2 Részletes előírások

27.§


  1. Különleges területeken a telekalakításra és a beépítésre vonatkozó paramétereket a            9. számú táblázat tartalmazza.

9. számú táblázat[10]






1

a

b

c

d

e

f

g

2

Építési övezet jele

A kialakítható telek

Az építési telek

3

a legkisebb területe

legkisebb szélessége/

mélysége

a beépítési mód

a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

az

épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke

a zöldfelület legkisebb mértéke

4

(m2)

(m)

rövidítés

(%)

(m)

(%)

5

K-sp

5000

-

SZ

30

9,0

60

6

K-Rl

10000*

-

SZ

30

6,0

40

7

K-Rt

3000

-

SZ

30

4,5

40

8

K-Pin

1000

-

SZ

30

4,0

40

9

K-Hon

5000


SZ

40

15,0

40

10

K-Rek

5000

-

SZ

30

6,0

60

11

K-Ny

5000


SZ

15

7,5

60

12

K-Ám

5000


SZ

20

4,0

40

13

K-Köz

-


SZ

10

-

40

14

K-Sz

-


SZ

20

4,5

40

15

K-Mü1

3000*

(1500)**

-

SZ

30

6,0**

40

16.

K-Mü2

3000*


SZ

35

6,0

40

17.

K-Np

10000

-

SZ

10

4,5

40










* kivéve telekegyesítés és telekhatár rendezés

           **gazdasági épületbe telepített szükséges technológia esetén 15,0 méter



*




















  1. A K-Sp jelű építési övezetben nagykiterjedésű sportolási, szabadidős, szabadtéri közösségi célú területek tartoznak. Az építési övezetben az alábbi rendeltetésű épületek helyezhetők el:
  1. sportlétesítmények (fedett és szabadtéri sportpályák, uszoda),
  2. rekreációs-szabadidős célokat szolgáló létesítmények (pl.: strand),
  3. szálláshely-szolgáltató (motel, szálloda, panzió) építmények,
  4. vendéglátó építmények,
  5. művelődési -, szórakoztató építmények.
  1. A K-Rl jelű építési övezetben a lótartáshoz és a lovagoltatáshoz, valamint ehhez kapcsolódóan a szállás jellegű és vendéglátó rendeltetésű építmények helyezhetők
  2. A K-Rt jelű építési övezetbe tartoznak. A tavas rekreációhoz kapcsolódó, sűrűn beépült területek tartoznak. Az építési övezetben a tóparti kikapcsolódást, pihenést szolgáló rendeltetés építményei helyezhetők el.
  3. A K-Pin jelű építési övezetbe a zártkerti funkciók és pince használathoz köthető és a rendeltetéseket szolgáló építmények, valamint a kiegészítő rendeltetésű építmények elhelyezése megengedett.
  4. A K-Hon jelű építési övezetbe a honvédelmi- és nemzetbiztonsági célú terület tartozik. Az építési övezetben az alábbi rendeltetés elhelyezése megengedett:
  1. raktározás,
  2. iroda.
  1. A K-Rek jelű terület a nagykiterjedésű sportolási területek, mely a rekreációs-szabadidős rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál. Az építési övezetben az alábbi építmények helyezhetők el:
  1. rekreációs-szabadidős célokat szolgáló létesítmények (pl.: strand)
  2. szálláshely-szolgáltató (motel, szálloda, panzió) építmények
  3. vendéglátó építmények
  4. művelődési -, szórakoztató építmények,
  5. sportlétesítmények (fedett és szabadtéri sportpályák),
  6. lovasturizmust szolgáló létesítmények (pl.: lovarda, kisállatkert).
  1. A K-Ny jelű terület a Örspuszta területén nyugdíjas centrum kialakításához szükséges rendeltetések elhelyezéséül szolgáló terület. Az építési övezetben az alábbi rendeltetésű épületek helyezhetők el:
  1. egészségügyi ellátás építményei,
  2. oktatási építmények,
  3. sportlétesítmények, sportépítmények (fedett és szabadtéri sportpályák, uszoda),
  4. rekreációs-szabadidős célokat szolgáló létesítmények,
  5. szálláshely-szolgáltató (motel, szálloda, apartman) építmények,
  6. vendéglátó építmények,
  7. művelődési -, szórakoztató építmények,
  8. kiszolgáló személyzet számára lakás.
  1. A K-Ny építési övezetben építmények elhelyezése az értékes növényállomány megőrzése mellett megengedett.
  2. A K-Ám építési övezetben az kistestű állattartás és kapcsolódó építményei helyezhetők el. Az építési övezetben a tulajdonos, üzemeltető számára egy lakó rendeltetésű önálló épület elhelyezése megengedett.
  3. A K-Köz jelű terület a közműellátás építményeinek elhelyezésére szolgáló építési övezet.
  4. A K-Sz jelű terület a szennyvíztisztító területe. A terület elsődlegesen a funkciót kiszolgáló gazdasági, és településgazdálkodási célú ipari, üzemi termelő-tároló építmények, telephelyek, irodai funkciók elhelyezésére szolgál, amelyek lakosságot zavaró hatásuk miatt más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
  5. A szennyvíztisztító legkisebb távolsága (védőterülete) lakó-, vegyes-, gazdasági- (a jelentős mértékű zavaró hatású ipari kivételével), üdülő- és különleges (a hulladéklerakók területének kivételével) területektől 1000 m.
  6. A K-Mü-1 jelű építési övezetben elhelyezhető épület:
  1. haszonállat-, és nagyüzemi állattartó épületek és az állattartáshoz szükséges egyéb építmények, kivéve a nagyüzemi hígtrágyás állattartáshoz kapcsolódó építmények.
  2. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági rendeltetési célú épület,
  3. a közegészségügyi előírások teljesülése esetén a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb 2 szolgálati lakás
  4. a közegészségügyi előírások teljesülése esetén kereskedelmi célú szállásférőhely és vendéglátó épület
  5. irodaépület,
  6. mezőgazdasági gépek számára műhelyépületek és nem közforgalmú üzemanyagtöltő állomás,
  7. a gazdasági terület tulajdonosa, a használója és a személyzete számára sportépítmény,
  8. siló, ömlesztett anyag tároló melléképítmény

rendeltetést tartalmazhat.

  1. K-Mü-1 építési övezetű telken az oldal és hátsókertekben 10,0 méter széles zöldsávban fasor telepítése kötelező 10,0 méter vagy azt meghaladó magasságú technológiájú építmény létesítése esetén.
  2. A K-Mü-2 jelű építési övezetben elhelyezhető épület:
  1. a K-Mü-1 övezetben elhelyezhetőkön túl a nagyüzemi hígtrágyás állattartáshoz kapcsolódó építmények. ,
  2. A K-Mü-2 építési övezetiben, 10 000 m2 telekméret felett a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatár mentén –az előkert kivételével- minimum 10,0 m-es szélességben háromszintes növényállománnyal kell kialakítani.


V. Fejezet

Beépítésre nem szánt területek


19.  Közlekedési területek

28.§

  1. A város területén a közlekedési létesítmények szabályozási szélességét a szabályozási tervlapon jelöltek szerint kell kialakítani. A közutak és vasutak építési (szabályozási) szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.
  2. A közutak és vasutak építési (szabályozási) szélességen belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető
  3. A település közútjainak Köu-1 jelű övezetbe sorolt közlekedési területei:
  1. 63. sz. főút Országos főút, melynek útkategóriája:                                                                                         

     aa) külterületi szakaszon: K.IV.B.

     ab) belterületi szakaszon: B.IV.b.C.

  1. 6305, 6306, 6215, 6219, 6223 jelű országos mellékutak, melyek útkategóriája:

ba) külterületi szakaszon: K.V.A.

bb) belterületi szakaszon: B.V.b.C.

  1. A település közútjainak Köu-Gy jelű övezetbe sorolt közlekedési területei, melyek útkategóriája: B.V.b.C.
  1. Magyar út (6219 j. országos összekötő út belterületi szakasza)
  2. Széchenyi utca (6223 j. országos összekötő út belterületi szakasza)
  3. Tury Miklós utca (6215 j. országos összekötő út belterületi szakasza)
  4. Vasút út (6306 j. országos összekötő út belterületi szakasza)
  5. Szent István utca (6305 j. országos összekötő út belterületi szakasza)
  6. Árpád u. (Hrsz.:885)
  7. Tinódy utca (Hrsz.:2148)
  1. A település közútjainak övezeti jel nélküli, narancssárga fedvény színnel jelölt havaria kiszolgáló utak területei, melyek útkategóriája:
  1. külterületi szakaszon: K.VI.C.
  2. belterületi szakaszon: B.VI.d.C.
  1. A település közútjainak Övezeti jel nélküli, sárga fedvény színnel jelölt kiszolgáló utak, melyek útkategóriája:
  1. Települési utak, melyek útkategóriája: B.VI.d.C.
  2. mezőgazdasági utak, melyek útkategóriája: K.VI.C.
  1. Az M8 tervezett nyomvonala a pontos helyigényének ismeretéig nem sorolt közlekedési övezetbe. A tervezett nyomvonal tengelyétől mért 250-250 méter (csomópontoknál 100-100 méter) védőövezet jelöléssel biztosított az út megvalósíthatóságának helyigénye.
  2. A tervezett városi elkerülő út a pontos helyigényének ismeretéig nem sorolt közlekedési övezetbe. A tervezett nyomvonal tengelyétől 100-100 méter védőövezet jelöléssel biztosított az út megvalósíthatóságának helyigénye.
  3. Kök jelü övezetbe a vasúti terület besorolása: a vasúti pálya és a vasútállomás területe.
  4. A közlekedési területek védősávja a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel. A védőterületek értékei az utak külterületi szakaszain az úttengelytől mérve:
  1. Az M8 autópálya tervezett tengelyvonalától: 250-250 m.
  2. A 63. sz. főút nyomvonala mentén 100-100 m.
  3. Az alsóbbrendű országos közutak (mellékutak) külterületi szakaszán 50-50 m. Ezen belül kerítés 20 m-re, egyéb magasépítmény 30 m-re építhető.
  4. A Sárbogárd-Börgönd vasútvonal mentén 50-50 m, amelyen belül a létesítmények elhelyezéséhez a MÁV Zrt. hozzájárulása szükséges.
  1. Külterületi mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 10-10 m-en belül épület építmény nem helyezhető el.
  2. A rendszeres gépjárműforgalomra is tervezett magánutak legkisebb szélessége 6,0 m. Közterületi jellemzőkkel kialakított magánút - az önkormányzattal kötött megállapodás esetén – közterületté minősíthető.
  3. A közlekedési övezet telkein csak szabadon álló beépítéssel és legfeljebb 5%-os beépítettséggel létesíthető épület, építmény.
  4. A szabályozási tervlapon jelölt Köu-H havaria utak szabályozási szélessége min. 10,9 m, melyet a szabályozási tervlapon jelöltek szerinti helyen kell biztosítani. 
  5. A magánutak és a magánvasutak bármely övezetben a szükséges mértékig kialakíthatóak, műszaki kialakításuknál a rájuk vonatkozó érvényes előírások szerint kell eljárni. A magánutak kialakítása, fenntartása és üzemeltetése során a kiszolgált összes telek vonatkozásában folyamatosan érvényesítendő a tűz- és életvédelem, valamint a vagyon és a közszolgáltatások biztonsága.


20.  ZÖLDTERÜLETEK

20.1. Általános előírások

29.§

  1. A zöldterületbe tartoznak a település állandóan növényzettel fedett közhasználatú közterületei.
  2. Az övezetek területe bekeríthető, de korlátlan közhasználatukat biztosítani kell.
  3. Zöldterületek méretük, funkciójuk és építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódnak:: Zkp-1, Zkp-2, Zkk-1, Zkk-2.


Közpark (Zkp) övezet

20.2. Részletes előírások

30.§

  1. A Zkp övezet a település állandóan növényzettel fedett közparkjainak területe, ahova a nagyobb kiterjedésű, több funkciót szolgáló közhasználatú közterületi zöldfelületek kerültek besorolásra, melyek elsősorban a reprezentáció, pihenés, testedzés, játszótér funkció, rekreációs rendeltetési célú építmények elhelyezésére szolgálnak.
  2. A Zkp-1 és Zkp-2 övezeteken belül elhelyezhetők:
  1. a pihenést, rekreációt, reprezentációt szolgáló építmények (pihenőhely, sétaút, díszkút, emlékmű),
  2. a testedzést szolgáló építmények (játszótér, tornapálya, sportpálya),
  3. a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó létesítmények,
  4. a terület fenntartásához és kiszolgálásához szükséges építmények.
  1. A Zkp-2 jelű övezetben elhelyezhetők továbbá a vízparthoz (horgászstég) kapcsolódó rekreációt szolgáló építmények.
  2. A területén lévő értékes faállomány megtartandó.
  3. A Zkp jelű övezet telekalakításra és beépítésre vonatkozó paramétereit az 10. számú táblázat tartalmazza.

10.számú táblázat


a

b

c

d

e

f

g

h

1

Övezet jele

A kialakítható telek

Az övezetben

2

a legkisebb területe

 legkisebb szélessége/

mélysége

a beépíthető telek legkisebb területe

a beépítési mód

a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

az épületmagasság

megengedett legkisebb-legnagyobb mértéke

a zöldfelület legkisebb mértéke

3

(m2)

(m)

(m2)

rövidítés

(%)

(m)

(%)

4

Zkp-1

3500*

-

1000

SZ

2

4

75

5

Zkp-2

5000*

-

9000

SZ

2

3,5

80


*kivéve telekegyesítés és telekhatár rendezés


Közkert (Zkk) övezet

20.3. Részletes előírások

31.§

  1. A Zkk jelű övezetek a település állandóan növényzettel fedett közkertjeinek területe, ahova a kisebb kiterjedésű, jellemzően egy meghatározott funkciót szolgáló közhasználatú közterületi zöldfelületek kerültek besorolásra, melyek elsősorban a pihenés, játszókerti funkció, díszkert funkció, rekreációs rendeltetési célú építmények elhelyezésére szolgálnak.
  2. A Zkk jelű övezeten belül elhelyezhető
  1. a dísz- és pihenőkert funkcióhoz, rekreációhoz kapcsolódó építmények (pihenőhely, sétaút, díszkút, dísztó, emlékmű),
  2. a testedzést szolgáló építmények (játszótér, sportpálya, kutyafuttató),
  3. a terület fenntartásához és kiszolgálásához szükséges építmények.
  1. A Zkk jelű övezet telekalakításra és beépítésre vonatkozó paramétereit a 11. számú táblázat tartalmazza.

11. számú táblázat


a

b

c

d

e

f

g

h

1

Övezet jele

A kialakítható telek

Az övezetben

2

a legkisebb területe

 legkisebb szélessége/

mélysége

a beépíthető telek legkisebb területe

a beépítési mód

a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

az épületmagasság

megengedett legkisebb-legnagyobb mértéke

a zöldfelület legkisebb mértéke

3

(m2)

(m)

(m2)

rövidítés

(%)

(m)

(%)

4

Zkk-1

2000*

-

1000

SZ

3

3,5

60

5

Zkk-2

2000*

-

1000

SZ

2

3,5

80


*kivéve telekalakítás és telekhatár rendezés


21. ERDŐTERÜLETEK

21.1  Általános előírások

32.§

  1. Az erdők a természetvédelmi érdekek, a kialakult és tervezett tájhasználat, a tényleges állapot valamint kisebb részben az erdészeti kataszter alapján az alábbi három övezetbe soroltak:
  1. Eg jelű gazdasági erdő övezet.
  2. Ev jelű védelmi erdő övezet,
  3. Ek jelű közjóléti erdő övezet
  1. Az erdőterületeken természetvédelmi és vadvédelmi okokból - az illetékes vadásztársaságokkal egyeztetve - legfeljebb 1,8 méter magas, fából, vagy vadhálóból készült lábazat nélküli, áttört - 80°%-ban átlátható - kivitelű kerítés létesíthető.

 

Gazdasági erdőterület (Eg) övezet

21.2. Részletes előírások

33.§

  1. Az Eg jelű övezetbe sorolt területekhez az erdőgazdálkodást, faanyag termelést szolgáló erdőterületek tartoznak.
  2. Az övezetben a rendeltetésnek megfelelő erdészeti létesítmények helyezhetők el, amennyiben az erdőt rendeltetésének, ökológiai szerepének betöltésében nem akadályozzák.
  3. Az övezetben lévő telken egy tömegben maximum 300 m2 alapterületű épület helyezhető el.
  4. Az Eg jelű övezet telekalakításra és beépítésre vonatkozó paramétereit a 12. számú táblázat tartalmazza.

12.számú táblázat


a

b

c

d

e

f

g

h

1

Övezet jele

A kialakítható telek

Az övezetben

2

a legkisebb területe

 legkisebb szélessége/

mélysége

a beépíthető telek legkisebb területe

a beépítési mód

a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

az épületmagasság

megengedett legkisebb-legnagyobb mértéke

a zöldfelület legkisebb mértéke

3

(m2)

(m)

(m2)

rövidítés

(%)

(m)

(%)

4

Eg

10 000*

-

50 000

SZ

0,5

4,5

-


* kivéve telekegyesítés és telekhatár rendezés

 

Védelmi erdőterület (Ev) övezet

21.3. Részletes előírások

34.§

  1. Az Ev jelű övezetbe a település táj- és természetvédelmi, tájképvédelmi és környezetvédelmi szempontból érzékeny, természet-és környezetvédelmi célokat szolgáló erdői tartoznak.
  2. Az Ev jelű övezetben az erdő védelmi rendeltetését szolgáló épületnek nem minősülő erdészeti létesítmények helyezhetők el, a védelmi funkció betöltése érdekében az övezetben az erdei kilátó és magasles kivételével épületek nem helyezhetők el.
  3. Az övezet ökológiai hálózattal érintett területein az új erdősítések és erdőfelújítások esetében csak a tájra jellemző, ökológiai igényeknek megfelelő honos fafajok telepíthetők, továbbá természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók.
  1. Az Ev jelű övezet telekalakításra és beépítésre vonatkozó paramétereit a 13. számú táblázat tartalmazza.

13.számú táblázat


a

b

c

d

e

f

g

h

1



Övezet

jele

A kialakítható telek

Az övezetben

2

legkisebb területe

kialakítható legkisebb telek-szélessége/

mélysége

a beépíthető legkisebb telek terület

a beépítési mód

a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

az épület-magasság

megengedett legnagyobb mértéke

a zöldfelület legkisebb mértéke

3


(m2)

(m)

(m2)

rövidítés

(%)

(m)

(%)

4

Ev

-

-

75 000

SZ

0,1

-

-













Közjóléti erdőterület (Ek) övezet

21.4. Részletes előírások

35.§

  1. Az Ek övezetbe a település szabadidő eltöltésére alkalmas rekreációs célokat szolgáló erdői tartoznak.
  2. Örspusztán kijelölt közjóléti erdőterületén a pihenés, sport és egyéb rekreációs-szabadidős rendeltetési célú objektumok, létesítmények, építmények elhelyezése engedélyezett.
  3. Az övezetben az alábbi építmények helyezhetők el:
  1. vendéglátás, szabadidő-eltöltés, pihenés, testedzés építményei,
  2. sportpályák,
  3. a terület fenntartásához szükséges építmények.
  1. Az Ek jelű övezet telekalakításra és beépítésre vonatkozó paramétereit a 14. számú táblázat tartalmazza.

14. számú táblázat


a

b

c

d

e

f

g

h

1

Övezet jele

A kialakítható telek

Az övezetben

2

a legkisebb területe

 legkisebb szélessége/

mélysége

a beépíthető telek legkisebb területe

a beépítési mód

a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

az épületmagasság

megengedett legkisebb-legnagyobb mértéke

a zöldfelület legkisebb mértéke

3

(m2)

(m)

(m2)

rövidítés

(%)

(m)

(%)

4

Ek

3 000

-

3 000

SZ

5

4,5*

-


*kivéve kilátó

22.  MEZŐGAZDASÁGI területek

22.1. Általános előírásai

36.§

  1. A mezőgazdasági területek övezeteihez tartoznak a település mezőgazdasági termelés, gyepgazdálkodás, állattartás és állattenyésztés, halászat és a saját termék feldolgozása, tárolása céljára szolgáló területei.
  2. A Szabályozási Terv a település külterületének mezőgazdasági területeit alábbi övezetekbe sorolja:
  1. Má-1 jelű általános mezőgazdasági terület,

,

  1. Má-3 jelű tanyás mezőgazdasági övezet
  2. Má-4 jelű általános mezőgazdasági övezet,
  3. Mko-1 jelű természetvédelmi korlátos mezőgazdasági területek,,
  4. Mko-2 jelű településfejlesztési korlátos mezőgazdasági területek,
  5. Mk jelű kertes mezőgazdasági terület övezete.
  1. Eltérő övezeti rendelkezés hiányában a mezőgazdasági terület övezeteiben az elő-, oldal-, és hátsókert mértéke 10-10-10 méter.
  2. Eltérő övezeti rendelkezés hiányában a mezőgazdasági terület övezeteiben kerítés létesíthető:
  1. kivett művelési ágban,
  2. birtokközpont területén,
  3. terményvédelmi indokból szőlő, gyümölcs művelési ágban ideiglenes, bontható jelleggel tenyészidőszakban,
  4. továbbá állattartás érdekében.
  1. A mezőgazdasági terület övezeteiben legfeljebb 1,8 méter magas, fából, vagy vadhálóból készült lábazat nélküli áttört -  80°%-ban átlátható -  kivitelű kerítés építhető meg.
  2. A telek beépíthetőségét meghaladó, a rendelet hatályba lépése előtt a földhivatali nyilvántartásban tanyaként és udvarként nyilvántartott földrészleteken a már meglévő épületek átalakítása (felújítás, korszerűsítés, helyreállítás) megengedett.
  3. A mezőgazdasági terület övezeteiben a zártkerti művelés alól kivett telkekre is vonatkoznak az övezetekben meghatározott telekalakítási és beépítési paraméterek és egyéb övezeti előírások.
  4. Az Má-1, Má-3 övezetekben a közművesítettség mértéke: hiányos.

 

22.2. Általános mezőgazdasági terület (Má-1) övezet

részletes előírásai

37.§

  1. Az Má-1 jelű általános mezőgazdasági területek övezetéhez tartoznak a település intenzívebb mezőgazdasági termesztés (szántó), az állattenyésztés, továbbá ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló területei.
  2. Az Má-1 jelű övezetben elhelyezhetők:
  1. az ingatlan művelési ágához kötődő, növénytermesztés és az ezekkel kapcsolatos saját termék feldolgozása, -tárolása (mezőgazdasági hasznosítás) céljára szolgáló építmények,
  2. haszonállat tenyésztéshez kapcsolódó építmények.
  1. Az Má-1 jelű övezet telkein lakóépület elhelyezésének szabályai
  1. minimális beépíthető telekméret: 100 000m2. telekszélesség: 100m
  2. Lakóépület elhelyezésének feltétele a mezőgazdasági célú gazdasági építmény megléte, vagy egyidejű létrejötte.
  3. a legfeljebb kétlakásos lakóépület által elfoglalt terület a telek területének 0,5%-a, de legfeljebb 300m2 lehet.
  1. Az övezetben birtokközpont kialakítása megengedett a 15. számú táblázatban foglalt paraméterek teljesítése esetén. A birtokközpont kialakításának feltétele, hogy az ahhoz tartozó birtoktest legalább 25 %-a a település közigazgatási területén helyezkedjen el.


15.számú táblázat


a

b

c

d

e

f

g

h

i

1

A kialakítható

A birtoktest telkeinek összterülete alapján alkalmazható beépíthetőség

A beépítető legkisebb birtok-központ

A birtokközpont területén

2

legkisebb

birtoktest területe

legkisebb

birtok-központ területe

területe

telek-szélessége

a beépítési mód

a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

az épület-magasság

megengedett legnagyobb mértéke

a zöldfelület legkisebb mértéke

3

(m2)

(m2)

(%)

(m2)

(m)

rövidítés

(%)

(m)

(%)

4

100 000

30 000

3,0

30 000

100

SZ

25

7,5

40















  1. Birtokközpont telkén az (2) bekezdés építményein felül lakóépület, továbbá a mezőgazdasági rendeltetéshez kapcsolódó szállás és vendéglátó épület is elhelyezhető, amennyiben mezőgazdasági célú gazdasági építmény már megépült, vagy azzal egyidejűleg épül meg. Lakóépület a beépítettség 10%-át veheti igénybe. Az övezetben a tulajdonos számára legfeljebb két lakás, legfeljebb 300 m2 alapterületű lehet. Lakóépület építése estén a maximum épületmagasság: 5,0 méter.
  2. A birtokközpont telkén az újonnan kialakítandó építményeknek legalább 500 m-re kell lennie a belterület határtól.
  3. Általános mezőgazdasági terület övezeteiben nem helyezhetők el:
  1. növénytermesztéshez kapcsolódó gazdasági építmények védett természeti területtől, vízfolyástól, lakóterülettől 50 méteren belül,
  2. állattartáshoz kapcsolódó gazdasági építmények, védett természeti területtől, vízfolyástól, lakóterülettől 200 méteren belül,
  3. birtokközpont ökológiai hálózattal érintett területen.
  1. Az Má-1 jelű övezet telekalakításra és beépítésre vonatkozó paramétereit a 16. számú táblázat tartalmazza.

16. számú táblázat


a      a

b

c

d

e

f

g

h

i

1






Övezet

jele

A kialakít-

ható telek

Az övezetben

2

legkisebb területe

a beépíthető telek legkisebb területe

a beépíthető telek legkisebb szélessége

a beépítési mód

a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

az épület magasság

megengedett legnagyobb mértéke

az épület-magasság

megengedett legnagyobb mértéke

lakó épület esetén

a zöldfelület legkisebb mértéke

3


(m2)

(m)

(m2)

rövidítés

(%)

(m)

(m)

(%)

4

Má-1

10 000*

30000

50

SZ

3

5,5

4,5

-


* kivéve telekegyesítés és telekhatár rendezés



22.3. Általános mezőgazdasági terület (Má-2) övezet

részletes előírásai

38.§

  1. Az Má-2 jelű általános mezőgazdasági területek övezetéhez tartoznak a település belterület közeli intenzívebb mezőgazdasági termesztés (szántó), továbbá ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló területei.
  2. Az Má-2 jelű övezetben elhelyezhetők:
  1. az ingatlan művelési ágához kötődő, növénytermesztés és az ezekkel kapcsolatos saját termék feldolgozása, -tárolása (mezőgazdasági hasznosítás) céljára szolgáló építmények,
  1. Az övezetben birtokközpont illetve kiegészítő központ nem létesíthető.
  2. Az Má-2 jelű övezet telekalakításra és beépítésre vonatkozó paramétereit a 17. számú táblázat tartalmazza.









17. számú táblázat


a      a

b

c

d

e

f

g

h

i

1






Övezet

jele

A kialakít-

ható telek

Az övezetben

2

legkisebb területe

a beépíthető telek legkisebb területe

a beépíthető telek legkisebb szélessége

a beépítési mód

a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

az épület magasság

megengedett legnagyobb mértéke

az épület-magasság

megengedett legnagyobb mértéke

lakó épület esetén

a zöldfelület legkisebb mértéke

3


(m2)

(m)

(m2)

rövidítés

(%)

(m)

(m)

(%)

4

Má-2

5 000*

5 000

20

SZ

3

5,5**

4,5

-

* kivéve telekegyesítés és telekhatár rendezés

** technológiai építmény esetén 15,0 méter


22.4. Tanyás mezőgazdasági terület (Má-3) övezet

részletes előírásai

39.§

  1. Tanyás mezőgazdasági terület övezetébe soroltak a lakóterületektől és közlekedési utaktól távol, elszórtan elhelyezkedő, lakó funkcióval vegyített (tanya, udvar) mezőgazdasági területek.
  2. Az övezetben:
  1. az ingatlan művelési ágához kötődő, növénytermesztés és az ezekkel kapcsolatos saját termék feldolgozása, -tárolása (mezőgazdasági hasznosítás) céljára szolgáló építmények,
  2. haszonállat tartáshoz kapcsolódó építmények,
  3. lakóépület

elhelyezése megengedett.

  1. Az övezetben az elő-, oldal-, és hátsókert mértéke egyaránt 6 méter.
  2. Lakóépület elhelyezhetőségének szabályai:
  1. beépíthető minimális telekméret: 6000 m2
  2. maximális beépíthetőség:4%.
  1. Az Má-3 jelű övezet telekalakításra és beépítésre vonatkozó paramétereit a 18. számú táblázat tartalmazza.

18. számú táblázat


a

b

c

d

e

f

g

h

i

1


Övezet

jele

A kialakítható telek

Az övezetben

2

legkisebb területe

legkisebb szélessége


a beépíthető telek legkisebb területe

a beépítési mód

a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

az épület magasság

megengedett legnagyobb mértéke

az épület-magasság

megengedett legnagyobb mértéke

lakó épület esetén

a zöldfelület legkisebb mértéke

3


(m2)

(m2)

(m)

rövidítés

(%)

(m)

(m)

(%)

4

Má-3

6 000*

-

1500

SZ

10

5,5

4,5

40


* kivéve telekegyesítés és telekhatár rendezés

** technológiai építmény esetén 8,0 méter


22.5. Általános mezőgazdasági terület (Má-4) övezet

részletes előírásai

40.§

  1. Az övezetbe a volt zártkerti, átalakuló funkciójú területek tartoznak.
  1. Az övezetben az ingatlan művelési ágához kötődő, növénytermesztés és az ezekkel kapcsolatos saját termék-tárolása (mezőgazdasági hasznosítás) céljára szolgáló építmények elhelyezése megengedett.
  2. Az övezetben birtokközpont illetve kiegészítő központ nem létesíthető, lakóépület nem helyezhető el.
  1. Az Má-4 jelű övezet telekalakításra és beépítésre vonatkozó paramétereit a 19. számú táblázat tartalmazza.

19. számú táblázat


a

b

c

d

e

f

g

h

1

Övezet jele

A kialakítható telek

Az övezetben

2

a legkisebb területe

 legkisebb szélessége/

mélysége

a beépíthető telek legkisebb területe

a beépítési mód

a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

az épületmagasság

megengedett legkisebb-legnagyobb mértéke

a zöldfelület legkisebb mértéke

3

(m2)

(m)

(m)

rövidítés

(%)

(m)

(%)

4

Má-4

5 000*

20

     5 000**

30 000

SZ

1,5

-/4,5***

-


* kivéve telekegyesítés és telekhatár rendezés

** kert, szőlő és gyümölcs művelési ág esetén

*** technológiai építmény esetén 8,0 méter


22.6. Természetvédelmi korlátos mezőgazdasági (Mko-1) övezet

részletes előírásai

41.§

  1. Az övezet az országos, illetve nemzetközi egyezményeken alapuló természetvédelmi oltalom alatt álló és a Nemzeti Ökológiai Hálózat által érintett, természeti-, táji-, ökológiai szempontból értékes, jellemzően gyepes mezőgazdasági területek.
  2. Az övezetben az extenzív legeltetéses állattartást, gyepgazdálkodást és tárolást szolgáló építmények (karám, fedett karám, állatkifutó, szénatároló), méhészet fenntartásához szükséges építmények helyezhetők el.
  3. Az övezetben huzamos tartózkodásra szolgáló építmények nem helyezhetők el.
  4. Az övezetben birtokközpont, illetve kiegészítő központ nem alakítható ki.
  5. Az övezetekben a meglévő épületek, építmények fenntarthatók és felújíthatók.
  6. Az övezetben kerítés nem létesíthető.
  7. Az Mko-1 jelű övezet telekalakításra és beépítésre vonatkozó paramétereit a 20. számú táblázat tartalmazza.

20. számú táblázat


a

b

c

d

e

f

g

h

1

Övezet jele

A kialakítható telek

Az övezetben

2

a legkisebb területe

 legkisebb szélessége/

mélysége

a beépíthető telek legkisebb területe

a beépítési mód

a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

az épületmagasság

megengedett legkisebb-legnagyobb mértéke

a zöldfelület legkisebb mértéke

3

(m2)

(m)

(m)

rövidítés

(%)

(m)

(%)

4

Mko-1

100 000*

-

80 000**

SZ

1

-/4,5

-


* kivéve telekegyesítés és telekhatár rendezés

** „kivételesen beépíthető telek” jelöléssel a szabályozási terven jelölt helyen, telekmérettől függetlenül


22.7. Településfejlesztési korlátos mezőgazdasági (Mko-2) övezet

részletes előírásai

42.§

  1. Az övezet a település mezőgazdasági művelés alatt álló, távlati településfejlesztés érdekeit szolgáló területei.
  2. Az övezetben állattartáshoz kapcsolódó építmények és lakó funkció ideiglenesen sem helyezhetők el.
  3. Az övezetben a növénytermesztéshez kapcsolódó ideiglenes jellegű építmények (fából készült betonalap nélküli építmények illetve fóliasátor, üvegház) elhelyezése megengedett.
  4. Az övezetben birtokközpont, illetve kiegészítő központ nem alakítható ki.
  5. Az övezetekben a meglévő épületek, építmények fenntarthatók és felújíthatók.
  6. Az Mko-2 jelű övezet telekalakításra és beépítésre vonatkozó paramétereit a 21. számú táblázat tartalmazza.

21. számú táblázat


a

b

c

d

e

f

g

h

1

Övezet jele

A kialakítható telek

Az övezetben

2

a legkisebb területe

 legkisebb szélessége/

mélysége

a beépíthető telek legkisebb területe

a beépítési mód

a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

az épületmagasság

megengedett legkisebb-legnagyobb mértéke

a zöldfelület legkisebb mértéke

3

(m2)

(m)

(m)

rövidítés

(%)

(m)

(%)

4

Mko-2

100 000*

-

50 000

SZ

0,5

-/5,5

-



22.8. Kertes mezőgazdasági (Mk) övezet

részletes előírásai

43.§

  1. Az övezet a település kertes mezőgazdasági művelésre szolgáló területei.
  2. Az övezetben
  1. A 720-1500 m2 közötti területnagyságú telken telkenként egy a szőlőműveléshez, gyümölcstermesztéshez kötődő, tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és pince építményei, valamint
  2. az 1500 m2 területnagyságot meghaladó telken a szőlőműveléshez, gyümölcstermesztéshez kötődő építmények

helyezhetők el.

  1. Amennyiben a beépíthető méretű telek erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is rendelkezik, ezek a telekrészek csak akkor építhetők be, ha a telek más kivett, vagy művelésből kivehető résszel nem rendelkezik.
  2. Az övezetben elő-, oldal-, és hátsókert méretei: 5-5-10 m.
  3. Az övezetben birtokközpont, kiegészítő központ és lakóépület nem alakítható ki.
  4. Az Mk jelű övezet telekalakításra és beépítésre vonatkozó paramétereit a 22. számú táblázat tartalmazza.



22. számú táblázat


a

b

c

d

e

f

g

h

1

Övezet jele

A kialakítható telek

Az övezetben

2

a legkisebb területe

 legkisebb szélessége/

mélysége

a beépíthető telek legkisebb területe

a beépítési mód

a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

az épületmagasság

megengedett legkisebb-legnagyobb mértéke

a zöldfelület legkisebb mértéke

3

(m2)

(m)

(m)

rövidítés

(%)

(m)

(%)

4

Mk

1500*

-

720**

SZ

3

-/4,5

-


* kivéve telekegyesítés és telekhatár rendezés

** kert, szőlő és gyümölcs művelési ág esetén lakóépület 3000m2

 

23.  Vízgazdálkodási területek

23.1. Általános előírásai

44.§

  1. A vízgazdálkodási terület övezeteibe tartoznak:
  1. állóvizek, halastavak, halágyak medre és parti sávja
  2. folyóvizek medre és part sávja, továbbá közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,
  3. vízgazdálkodási üzemi területek.
  1. A Szabályozási Terv a település vízgazdálkodási területeit alábbi övezetekbe sorolja:
  1. V-1 jelű Állóvizek tavak övezete
  2. V-2 jelű folyóvizek medre és part sávja,
  3. a hidroglóbuszok övezete (4 db).

 

23.2. Egyedi előírások

45.§

  1. A V-1 jelű övezet magába foglalja a szabályozási tervlap szerint az alábbi területeket:
  1. állóvizek, halastavak, halágyak medre és parti sávja a töltésekkel
  2. mélyfekvésű, vízállásos területek,
  1. A V-2 jelű övezet magába foglalja a szabályozási tervlap szerint az alábbi területeket:
  1. Sárvíz-(Nádor)-csatorna a töltésekkel és a 6,00 m széles parti sávja
  2. Sárvíz-malomcsatorna a töltésekkel, és 6,00 m széles parti sávja
  3. közcélú nyílt csatornák medre és 3,00 m széles parti sávja,
  1. A Vü jelű vízgazdálkodási üzemi övezet a vízmű-létesítmények (kút, víztároló medence) és azok körülkerített védőterületei.
  2. Az övezetekben a természeti értékek védelme mellett,
  1. vízgazdálkodással összefüggő műtárgyak, külön jogszabályokban rögzítetteknek megfelelően vízgazdálkodási és vízkár-elhárítási létesítmények, helyezhetők el.
  2. Ismeretterjesztést, kutatást, természeti értékek bemutatását szolgáló építmények (tanösvény. esővédő, természetvédelmi bemutatóhely),
  3. halászat, horgászat építményei.
  1. A (2) bekezdésben meghatározott parti sávban állandó építmény, épület nem helyezhető el, valamint ezen területsáv művelése és hasznosítása csak a mindenkor hatályos jogszabályokban meghatározottak szerint történhet.


24.  Természetközeli területek előírásai

46.§

  1. Tk jelű övezetbe tartoznak a település nádas, mocsár művelési ágú földrészletei, vízállásos és természetközeli kezeletlen gyepei jelentős része, melyek ökológiai, és természetvédelmi szempontból védendők és megőrzendők.
  2. [11]


25.  KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

25.1. Általános előírások

47.§

(1)   A különleges beépítésre nem szánt területek a rendeltetésüknek megfelelően az alábbi övezetekre tagozódnak:

  1. Különleges beépítésre nem szánt bányaterület:                                                                                        Kb-B
  2. Különleges beépítésre nem szánt hulladéklerakó terület:                                                                     Kb-Hull
  3. Különleges beépítésre nem szánt temető területek:                                                                                  Kb-T
  4. Különleges beépítésre nem szánt kegyeleti park területe:                                                                      Kb-Ke
  5. Különleges beépítésre nem szánt tavas rekreációs terület:                                                                      Kb-Rt
  6. Különleges beépítésre nem szánt sport területek:                                                                                   Kb-Sp

g)[12] Különleges beépítésre nem szánt napelem park területek:                                                                       Kb-Np

25.2. Részletes előírások

48.§

  1. A különleges beépítésre nem szánt területek övezeteiben a telekalakításra és beépítésre vonatkozó paramétereket az 23. számú táblázat tartalmazza.

23. számú táblázat[13]



a

b

c

d

e

f

g

h

1

Övezet jele

A kialakítható telek

Az övezetben

2

a legkisebb területe

 legkisebb szélessége/

mélysége

a beépíthető telek legkisebb területe

a beépítési mód

a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

az épületmagasság

megengedett legkisebb-legnagyobb mértéke

a zöldfelület legkisebb mértéke

3

(m2)

(m)

(m)

rövidítés

(%)

(m)

(%)

4

Kb-B

9 000*

-

9 000

SZ

2

4,0**

-

5

Kb-Hull

3 000*

-

3 000

SZ

5

5,5**

-

6

Kb-T

2500*

-

2500

SZ

5

4,5

-

7

Kb-Ke

9000*

-

9000

SZ

5

4,5

65

8

Kb-Rt

6000*

-

3000

SZ

10

4,5

70

9

Kb-Sp

2500*

-

720

SZ

5

4,5

-

10

Kb-Np

2000*

-

2000

SZ

10

4,5

-


   * kivéve telekegyesítés és telekhatár rendezés

**bányaműveléshez, hulladékkezeléshez kapcsolódó sajátos technológia megkívánja, elérheti a 7,5 métert.


  1. A Kb-B jelű különleges beépítésre nem szánt bányaterületek övezetében a bányaműveléssel, nyersanyag kitermeléssel és feldolgozással összefüggő létesítmények helyezhetők el.
  2. A Kb-Hull jelű különleges beépítésre nem szánt hulladékkezelő területek övezetében a hulladékgazdálkodási rendeltetési célú építmények helyezhetők el.
  3. A Kb-T jelű különleges beépítésre nem szánt temető területek övezetében a temetkezés kegyeleti építményei és az azt kiszolgáló épületek helyezhetők el.
  4. Különleges beépítésre nem szánt kegyeleti park területek (Kb-Ke) övezetében elhelyezhetők
  1. kegyeleti építmények
  2. a pihenést, rekreációt szolgáló építmények (pihenőhely, sétaút, díszkút, emlékmű),
  3. kiszolgáló épületek,
  4. a terület fenntartásához szükséges építmények.
  1. Különleges beépítésre nem szánt tavas rekreációs (Kb-Rt) területek övezetében elhelyezhetők:
  1. a vízparti rekreációhoz kapcsolódó építmények,
  2. horgászathoz kapcsolódó építmények,
  3. a testedzést szolgáló építmények (játszótér,),
  4. a terület fenntartásához és kiszolgálásához szükséges építmények.
  1. A szabályozási tervlapon * jellel jelölt helyen (Kb-Rt*) alkalmazandó eltérő rendelkezések:
  1. kialakítható legkisebb telekméret: kialakult
  2. a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 5%
  3. az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 3,5 méter
  4. a meglévő parkolók fásítandók 4 parkolóhelyenként 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítésével.
  5. [14]
  6. az épületek tó felöli homlokzati szakaszára számított épületmagassági érték legfeljebb 0,5 méterrel haladhatja meg az övezetben meghatározott épületmagassági értéket.
  1. A Kb-T, Kb-Ke és Kb-Rt jelű övezetekben a kialakult értékes és védett növényállomány megőrzendő.
  2. Különleges beépítésre nem szánt sportterületek (Kb-Sp) övezete nagy zöldfelületi igényű sportlétesítmények, valamint rekreációs-szabadidős rendeltetési célú építmények elhelyezésére szolgáló terület.,
  3. Különleges beépítésre nem szánt sportterületek (Kb-Sp) övezetében elhelyezhetők
  1. sportpályák, tornapályák
  2. sporthoz kapcsolódó egyéb létesítmények (lelátók),
  3. a pihenést, rekreációt szolgáló építmények (pihenőhely játszótér,),
  4. terület kiszolgálásához és fenntartásához szükséges építmények.
    (11)[15]  A Kb-Np övezetébe azok a területek tartoznak, amelyeken a telkenkénti 5 MW névleges teljesítményt el nem érő energiatermelő és azt kiszolgáló rendeltetésű építmények, műtárgyak kerülnek elhelyezésre.

VI. Fejezet

Közterületekre vonatkozó előírások


26. Közterületek

49.§

  1. A település közterületein, közhasználat céljára átadott területein elhelyezhető építmények, köztárgyak az alábbiak:
  1. reklámhordozó, hirdető-berendezés,
  2. önálló, legfeljebb 1,0 méter átmérőjű, legfeljebb 3,0 m magas hirdetőoszlop,
  3. legfeljebb 8 m2 alapterületű, legfeljebb 3,0 méteres épületmagasságú árusítópavilon,
  4. utasváró,
  5. köztisztasággal kapcsolatos tárgyak,
  6. szobor, emlékmű, kút, vizijáték, utcabútor,
  7. közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési műtárgy.
  1. Gyalogos-átkelőhely nélküli forgalmi csomópontban az úttest szegélyének sarokpontjától mért 15,0 méteren belül 0,5 méternél magasabb építmény, kilátást zavaró köztárgy, reklámhordozó, hirdető berendezés, hirdetőoszlop illetve növényzet nem állhat.


26/A. Járművek elhelyezése[16]

49/A.§ 

(1) Az új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához az OTÉK -ban előírt mennyiségű és fajtájú járművek elhelyezését kell biztosítani.

(2) Ha az adottságok szükségessé teszik, oktatási, nevelési, egészségügyi szociális, kulturális, igazgatási, és kereskedelmi rendeltetésű épületek – kivéve a kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő, 300 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű üzlet - esetén a gépjármű-várakozóhelyek a telekhatártól mért 500 m-en belül más telken parkolóban is elhelyezhetők, amennyiben a tulajdonosok a parkolóhasználattal kapcsolatban megállapodást kötnek.

(3) Közterületen, a járművek elhelyezésére szolgáló parkolóhely kiépítése az érdekelt építtető kötelezettsége, és a használatbavétel után közparkolóként funkcionál.


VII. Fejezet

A táj és a természeti környezet alakítására vonatkozó előírások


27. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek előírásai

50.§

  1. A Szabályozási Terv jelöli a „Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek”-t, melyek :
  1. Rétszilasi tavak TT területe, a Ramsari területekkel
  2. a Sárvíz-völgy Natura 2000 terület
  3. a Sárvíz-malomcsatornát valamint a halastavak rendszerét és a vízállásos területeket kísérő legelők, csatornák rendszere
  4. Nagyhörcsöknél húzódó patakvölgy és az azt kísérő ligeterdők, gyepek, szántók láncolata.


28. Táj- és természetvédelem

51.§

  1. A települést érintő magasabb szintű és egyéb helyi jogszabályokkal megállapított természetvédelemmel érintett területeket a szabályozási terv tartalmazza, az alábbiak szerint.
    1. Natura2000 területek

aa)     Alapi kaszálórétek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület

ab)    Nagylóki löszvölgyek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület,

ac)     Sárvíz-völgy különleges madárvédelmi terület

  1. Ramsari területek  Rétszilasi tavak különleges madárvédelmi terület
  2. Országos jelentőségű természetvédelmi terület

ca)     Rétszilasi-tavak Természetvédelmi Terület

cb)    ex lege védett Bolondvár nevű földvár

  1. Országos Ökológiai Hálózat elemei:

da)    magterület:

db)    puffer terület,

dc)    ökológiai folyosó,

(2)     Az (1) bekezdésben szereplő szabályozási elemekkel érintett területek felhasználása, a területen építés, változtatás a vonatkozó jogszabályokban rögzített követelmények figyelembevételével történhet.


29. Zöldfelületek általános előírásai

52.§

  1. Az építési övezetekre meghatározott telken belüli minimális zöldfelület arány szerinti zöldfelületet a használatbavételi engedély megkéréséig ki kell alakítani.
  2. A zöldfelületek legkisebb mértékének számítása során a vízfelületek az alábbiak szerint vehetők figyelembe:
  1. Természetes vízfelület (patak, tó) illetve szigetelés nélküli medrű mesterséges vízfelület állandó vízborítottsággal, állandó vízi élővilággal                                                                                                    100 %
  2. Mesterséges vízfelület szigetelt mederrel, állandó vízborítottsággal, állandó vízi élővilággal           50 %
  3. a kerti úszómedencék felülete a zöldfelületbe nem számítható be:                                                   0 %.
  1. A „Be nem építhető megtartandó zöldfelület”-ként jelölt területek esetén a telkek 75 %-át növényzettel fedett zöldfelületként kell fenntartani, melyen belül elhelyezhetők a pihenést, rekreációt, testedzést szolgáló épületnek nem minősülő építmények.

 

30.  Közutak menti zöldfelületek és a közterületi zöldfelülete

53.§

  1. Közutak menti közterületi zöldfelületi sávok - a gépkocsi behajtók, köztárgyak területének kivételével - növényzettel fedetten alakítandók ki.
  2. Új belterületi közlekedési célú közterület és közhasználat céljára átadott magánút kialakításánál esetén legalább egyoldali fasor telepítéséhez kell területet biztosítani.
  3. A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó- (parkoló) helyet fásítani kell. A parkoló felületek árnyékolását biztosító fásítást minden megkezdett 4 db várakozó- (parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fa telepítésével kell megoldani, minimum 1 m2 termőföldterület biztosításával.
  4.  [17]
  5. [18]
  6. [19]

 

31. Favédelmi előírások

54.§

(1) [20]



VIII. Fejezet

Környezetvédelmi előírások


32. Általános környezetvédelmi előírások

55.§

  1. A település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat:
    1. a vonatkozó hatályos jogszabályokban megengedett határértéket el nem érő mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,
    2. kizárja a környezetkárosítást,
    3. következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.


33. A termőföld védelme

56.§

  1. A termőföld minőségének védelme, az erózió veszély elkerülése érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédő gazdálkodást kell folytatni.
  2. Termőföld művelés alóli kivonása az építés megvalósulásával összhangban ütemezhető. Az építésig a meglévő (mezőgazdasági, erdőgazdálkodási) területhasználat folytatható.
  3. A termőföldön végzett beruházások esetében gondoskodni kell a humuszos termőréteg megmentéséről, összegyűjtéséről és újrahasznosításról. Lehetséges mértékig helyben kell a letermelt humuszos termőréteget felhasználni.
  4. A területhasználat és építés során a környező mezőgazdasági területek rendeltetésszerű használata, gazdálkodás feltételei nem korlátozhatók.


34. Talaj-, felszíni és felszín alatti vizek védelme

57.§

  1. Tereprendezés, területfeltöltés során szennyezett talaj, hulladéknak minősülő anyag nem használható.
  2. Élővízfolyás rendezése során környezet- és természetbarát mérnökbiológiai módszer alkalmazható.
  3. A közigazgatási területen a felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A vízfolyások védelme érdekében:
    1. állattartó telep a vízfolyások legalább 200 m-es körzetén belül nem létesíthető;
    2. a felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.


35. A levegő tisztaságának védelme

58.§

  1. Légszennyezést okozó, helyhez kötött működő, illetve új létesítménynél olyan technológiai és anyagkezelési eljárást kell alkalmazni, amelynek légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg az illetékes levegőtisztaság-védelmi hatóság által meghatározott határértéket.


36. Zaj és rezgés elleni védelem

59.§

  1. Úthálózat felújítása során, továbbá új közlekedési elem létesítése, kiépítése esetén a zaj- és rezgésterhelés csökkentése érdekében a hatályos követelményeknek legmegfelelőbb műszaki megoldásokat, illetve anyagokat kell alkalmazni.
  2. Meglévő, védendő funkciójú és határérték feletti zajnak kitett épületek felújításakor, átépítésekor biztosítani kell, az előírt belsőtéri zajterhelési határértékek teljesülését zajtól védendő helyiség megfelelő tájolásával, vagy passzív akusztikai védelem alkalmazásával.

 

37. Hulladékkezelés

60.§

  1. A településen keletkező kommunális szilárd hulladék elhelyezésről és elszállításáról a működő szervezett hulladékgyűjtési rendszer keretein belül kell gondoskodni. A hulladékkezelés, szállítás, hulladékgazdálkodás és hasznosítás szempontjából figyelembe kell venni a vonatkozó hatályos jogszabályokat betartva annak előírásait.
  2. A veszélyes hulladékok kezelése és veszélyes hulladékkal kapcsolatos rendeltetésű építmények elhelyezése a vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok előírásai szerint megengedett.

 


IX. Fejezet

Közműellátás és elektronikus hírközlés

 

38. Általános előírások

61.§

(1) A meglévő és a tervezett közüzemű:

  1. vízellátás,
  2. vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),
  3. energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás),
  4. elektronikus hírközlés

hálózatai és létesítményei, építményei továbbá azok ágazati előírások szerinti védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi, vezeték jogi bejegyzéssel kell fenntartani.

(2)     A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.

(3)     A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni

  1. településképi megjelenésre,
  2. környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),
  3. a hálózatokhoz való hozzáférhetőségre

(4)     Új út építése, út rekonstrukciója esetén (közforgalmú és magánút esetén egyaránt)

  1. a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
  2. a meglevő közművek szükséges felújításáról,
  3. a csapadékvizek elvezetéséről,
  4. közforgalmú út esetén belterületen és külterület beépítésre szánt területén a közvilágítás kiépítéséről,
  5. magánút esetén a belterület- és külterület beépítésre szánt területén a térvilágítás megépítéséről

gondoskodni kell.

(5)     A meglévő közművek építés miatt szükségessé váló kiváltásakor

  1. a feleslegessé vált hálózatot és létesítményt, építményt el kell bontani,
  2. az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani,
  3. új közműrendszer szakaszos kiépítése esetén a meglevő (felszámolásra tervezett) és új rendszer kapcsolatát az átépítés ideje alatt biztosítani kell.

(6)     A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében

  1. az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,
  2. a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy legalább egyoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.


                                                                  39. Vízellátás

62.§

  1. Belterületen új közüzemű vízelosztó hálózat:
    1. csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető,
    2. fogyasztói csatlakozás nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózatra való csatlakozás üzembe helyezését megelőzően.
  2. Külterületek vízellátása helyi vízbeszerzésről is biztosítható, ha azt az érintett hatóság ivóvízként elfogadja.
  3. Ha a közhálózatról a tüzivíz igény nem biztosítható, akkor helyi tüzivíz tározó létesítése, vagy az épület megfelelő tűzszakaszolásával a tüzivíz igény csökkentése szükséges.


40. Szennyvízelvezetés, szennyvízkezelés

63.§

  1. Szennyvízelvezető hálózatot elválasztott rendszerrel kell építeni.
  2. A település hidrogeológiai és geológiai adottsága miatt, valamint a talaj, talajvíz és a felszíni vizek védelme érdekében a szennyvíz és a tisztított szennyvíz is közvetlen, vagy drénhálózattal történő talajba szikkasztása, talajvízbe, állóvízbe való bevezetése a település teljes közigazgatási területén tilos.
  3. Beépítésre szánt területen építeni:
    1. a már csatornázott területeken csak a közcsatorna hálózatra történő csatlakozással,
    2. a csatornázatlan területeken a jelen helyi építési szabályzatnak a szennyvízelvezetés- és, elhelyezésre vonatkozó előírásainak teljesítésével lehet.
  4. Beépítésre szánt csatornázatlan és beépítésre nem szánt területen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t és a rendelkezésre álló közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül:
    1. a szennyvizeket egyedi házi közműpótlóként vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni,
    2. az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni,
    3. a közműpótló medence használata csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.
    4. a külterületen keletkező szennyvizek tisztítására egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
      1. ha a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni élővíz befogadás megoldható (felszín alatti tisztított vízelhelyezés tilos)
      2. ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,
      3. ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,
      4. ha a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.
  1. Beépítésre szánt csatornázatlan és beépítésre nem szánt területen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t, és a közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 200 m távolságon belül:
    1. a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
      1. ha a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni élővíz befogadó rendelkezésre áll (felszín alatti tisztított víz elhelyezés tilos),
      2. ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,
      3. ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,
      4. ha a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz,
      5. ha kisberendezés telepítésének bármelyik feltétele nem biztosítható építeni csak közcsatorna csatlakozás kiépítésének megoldásával lehet.
  1. Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolság igénye:
    1. hatóság által egyedileg megállapított és rögzített méret szerint,
    2. az a) pont szerinti egyedi megállapítás hiányában figyelembe veendő tájékoztató méretek:
      1. bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy esetén 20 m
      2. bűzzár vagy zajvédelem nélküli műtárgy esetén 150 m.

Szennyvíztisztító telep védőtávolság igénye 500 m.

  1. Szennyvíztisztító telep és az átemelő műtárgyak védőtávolságán belül új épület elhelyezése nem megengedett a
    1. műtárgy védőtávolságának az építési telekhatáráig történő csökkentéséig (a műtárgy zajvédetté és bűzzáróvá tételével, távvezérlésének megoldásával), vagy
    2. műtárgy kiváltásáig.


                                     41. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés  

64.§

  1. A felszíni vizek (vízfolyások, patakok, vízfelületek, tavak) mederkarbantartó parti sávját közterületként kell szabadon hagyni, amennyiben a karbantartó sávot közterületként nem lehet lejegyezni, úgy szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani. A biztosítandó parti sáv:
    1. a patakok, tavak, záportározók mentén 6 m-es sáv
    2. a nyílt árkok mentén minimum 3 m-es sáv.
  2. A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni. (Szennyvízhálózatba csapadékvíz nem vezethető.)
  3. Csapadékvíz más ingatlanra nem vezethető, csak a közterületen lévő csapadékvíz csatornába (akár zárt csapadékcsatornába, akár nyílt vízelvezető árokba, akár élővízbe) az adott közterület vagy a befogadó élővíz kezelőjének hozzájárulása és befogadói nyilatkozata alapján.
  4. Ha az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a befogadó nyilatkozatban rögzített mennyiséget, akkor legkésőbb a használatbavételig a telken keletkező csapadékvíz visszatartása érdekében, műszaki előíráson alapuló, méretezéssel igazolt mennyiség befogadására alkalmas telken belüli tároló kialakítása szükséges, amelyből fékezetten lehet a túlfolyó vizet a befogadóba vezetni.
  5. Meglévő csapadékvíz csatorna, nyílt vízelvezető árok, élővíz kezelői hozzájárulás vagy befogadói nyilatkozat hiányában 25 m2 vízszintes tetőfelületi vetületként (zöldtető kialakítása esetén 50 m2-enként) valamint 25 m2 burkolt felületenként (kötelező zöldfelület feletti területről) 1 m3 esővíztároló (ciszterna) kialakítása szükséges, amely túlfolyójából fékezetten vezethető ki a közterületi befogadóba a csapadékvíz.
  6. Telken belüli csapadékvíz szikkasztás csak az érintett szakhatóság engedélyével valósítható meg (vízjogi létesítési engedély alapján).
  7.  A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy
    1. a 4,0 m-nél szélesebb nem lehet
    2. telkenként csak egy kocsi behajtó létesíthető (saroktelek kivételével)
    3. az víz-visszaduzzasztást ne okozzon,
    4. a vízszállítás akadálymentes legyen,
    5. a kocsi behajtó kerékfogó szegélye 10 cm-nél jobban nem emelkedhet ki a kocsi-behajtó felszínéről, korlát nem létesíthető és 6 cm-nél nem lehet szélesebb a szegély
    6. nyílt árkos felszíni vízelvezetésű területen, az árok telkenkénti 4,0 m-nél hosszabb szakaszon történő lefedése, illetve zárt csatornás elvezetéssé alakítása nem megengedett sem parkolási, sem közlekedés fejlesztési cél érdekében.


42. Villamosenergia ellátás

65.§

  1. Beépítésre szánt területén üzemelő föld feletti elosztóhálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is
    1. műemléki környezetben
    2. helyi védelmi területen
    3. Vt építési övezettel határos utcákban

a hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

  1. Külterületen –erdőterület kivételével– egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.
  2. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
  3. Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha a hálózat kiépítésének nyomvonalát erdőterületen kellene átvezetni, akkor a hálózat számára olyan sávot (erdei, vagy közutat) kell választani, ahol fakivágás nélkül lehet elhelyezni.
  4. Új épület építése esetén új villamosenergia ingatlan-bekötést csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.


43. Földgázellátás

66.§

  1. Új földgázvezetéket közterületen és magán telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
  2.  [21]


44. Megújuló energiatermelő létesítmények

67.§

  1. Háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) telepítésének feltétele, hogy:
  1. a magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített épületmagasságot max 3 m-en túl nem haladhatja meg,
  2. a dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen.
  3. [22]
  1. műemléki környezetben
  2. helyi védelemre kijelölt területen belül
  3. tájképvédelmi területen
    1. háztartási méretű kiserőmű kapacitását (50 kVA) meghaladó erőmű telepítési igényének jelentkezése esetén a településrendezési eszközök módosítása szükséges. A telepítésre különleges energiatermelő övezet kijelölése szükséges.


45. Elektronikus hírközlés

68.§[23]








X. Fejezet

Építési korlátozások


46.  Védőtávolságok, védőövezetek

69.§

  1. Temető bővítése esetén a bővítési területen belül a meglévő, vagy tervezett beépítésre szánt területtel határos telekhatárok mentén legalább 10 m széles, cserjesávból és fasorból álló többszintes növényállomány telepítendő és ezen telekhatároktól mért 30 m-en belül sírhely nem létesíthető.
  2. A nevelési, oktatási, egészségügyi intézmény telkétől, valamint élelmiszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló épülettől mért 50 m-es távolságon belül állattartás céljára szolgáló építmény nem létesíthető.
  3. A vízfolyások természetközeli állapotú külterületi szakaszán, a vízfolyás mindkét partján, a telekhatártól mért 50-50 m széles, természetvédelmi célú, vízvédelmi védőövezetben - ahol az építés természetvédelmi, vízvédelmi érdekből korlátozott - csak a vízhasználathoz kötődő építmények építése megengedett (pl. stég, zsilip, gát).

(4)     Közlekedési és közmű nyomvonalak és létesítmények védőtávolsága, védőterülete:

  1. az M8 autópálya tengelyétől mért 250 -250 m védőtávolságon belül építmények elhelyezésé nem megengedett.
  2. külterületi II. rendű főút (63-as számú főút) tengelyétől mért 100-100 méter távolságon belül építmények elhelyezéséhez a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges, építmény 50-50 m, kerítés 30-30 m távolságra helyezhető el.
  3. Országos mellékutak tengelyétől mért 50-50 méter távolságon belül építmények elhelyezéséhez a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges, építmény 30-30 m, kerítés 20-20 m távolságra helyezhető el.
  4. a vasútvonal szélső vágányától 50-50 m védőtávolságon belül építmények elhelyezéséhez a MÁV Zrt. hozzájárulása szükséges,
  5. 22 kV-os föld felett fektetett villamosenergia hálózat külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m,
  6. kisfeszültségű föld feletti légvezeték esetén 1-1 m,
  7. 22 kV-nál nem nagyobb feszültségű földben elhelyezett vezetéknél 1-1 m.
  1. A vízműkutak kijelölt hidrogeológiai védőidoma. A szennyvíztisztító telepnek a telekhatártól számított 500m.



XI. Fejezet

Sajátos jogintézmények


47.  Elővásárlási jog

70.§

(1) Sárbogárd Város Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg a szabályozási tervlapon jelölt - az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény, és a vonatkozó jogszabályok keretei között – önkormányzati feladatok ellátása, valamint településfejlesztési célok megvalósítása érdekében.


HARMADIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


71.§

  1. Ezen rendelet és mellékelte a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43. § (1) bekezdés a) pontja szerint a (2) bekezdés szerinti közlését követő 15. napon, de leghamarabb az elfogadástól számított 30. napon lép hatályba, előírásait az azt követően indult eljárásokban kell érvényesíteni.
  2. Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Sárbogárd Város helyi építési szabályzatáról szóló 8/2005. (III.30.) önkormányzati rendelet és azok módosító rendeletei:
  1. 1/2015.(I.29.) önkormányzati rendelet,
  2. 17/2015.(V.21.) önkormányzati rendelet,
  3. 7/2016.(III.23.) önkormányzati rendelet

hatályukat vesztik.



Sárbogárd, 2017. január 20.


                                Dr. Sükösd Tamás                 Demeterné Dr. Venicz Anita

                                     polgármester                                         jegyző

                                                                                                                                            


Kihirdetve: 2017. február 2.

                                                                                 Demeterné Dr. Venicz Anita

                                                                                                   jegyző



[1]

A rendelet szövegét a 22/2019. (VI. 27.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2019. VI. 28-tól

[2]

A rendelet szövegét a 1/2018. (I. 22.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2018. I. 23-tól

[3]

Hatályon kívül helyezte a 24/2017 (XI. 23.) önkormányzati rendelet 26. §-a. Hatálytalan: 2017. XII. 1.-től

[4]

Hatályon kívül helyezte a  24/2017 (XI. 23.) önkormányzati rendelet 26. §-a. Hatálytalan: 2017.XII. 1.-től

[5]

Hatályon kívül helyezte a 24/2017 (XI. 23.) önkormányzati rendelet .26. §-a. Hatálytalan: 2017. XII. 1.-től

[6]

Hatályon kívül helyezte a 24/2017 (XI. 23.) önkormányzati rendelet 26.. §-a. Hatálytalan: 2017.XII. 1-től

[7]

A rendelet szövegét a 10/2020. (IV. 27.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2020. V. 12-től

[8]

A rendelet szövegét a 10/2020. (IV. 27.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította. Hatályos: 2020.V. 12.-től

[9]

A rendelet szövegét a 1/2018 (I. 22.) önkormányzati rendelet 5. §-a módosította. Hatályos: 2018. I. 23.-tól

[10]

A rendelet szövegét a 1/2018 (I. 22.) önkormányzati rendelet 6. §-a módosította. Hatályos: 2018. I. 23.-tól

[11]

Hatályon kívül helyezte a 24/2017 (XI. 23.) önkormányzati rendelet .26. §-a. Hatálytalan: 2017. XII. 1-től

[12]

A rendelet szövegét a 18/2018 (I. 22.) önkormányzati rendelet 7 §-a módosította. Hatályos: 2018. I. 23.-tól

[13]

A rendelet szövegét a 1/2018 (I. 22.) önkormányzati rendelet 8. §-a módosította. Hatályos: 2018. I. 23-tól

[14]

Hatályon kívül helyezte a 24/2017 (XI. 23.) önkormányzati rendelet .26. §-a. Hatálytalan: 2017. XII. 1-től

[15]

A rendelet szövegét a 1/2018 (I. 22.) önkormányzati rendelet 8. §-a módosította. Hatályos: 2018. I. 23.-tól

[16]

A rendelet szövegét a 10/2020. (IV. 27.) önkormányzati rendelet 4. §-a módosította. Hatályos: 2020. V. 12.-től

[17]

Hatályon kívül helyezte a 24/2017 (XI. 23.) önkormányzati rendelet 26. §-a. Hatálytalan: 2017. .XII. 1-től

[18]

Hatályon kívül helyezte a 24/2017 (XI. 23.) önkormányzati rendelet 26. §-a. Hatálytalan: 2017. XII. 1-től

[19]

Hatályon kívül helyezte a 24/2017. (XI. 23.) önkormányzati rendelet 26. §-a. Hatálytalan: 2017. XII..1-től

[20]

Hatályon kívül helyezte a 24/2017. (XI. 23.) önkormányzati rendelet 26. §-a. Hatálytalan: 2017. XII. 1-től

[21]

Hatályon kívül helyezte a 24/2017 (XI. 23.) önkormányzati rendelet 26. §-a. Hatálytalan: 2017. .XII. 1-től

[22]

Hatályon kívül helyezte a 24/2017 (XI. 23.) önkormányzati rendelet 26. §-a. Hatálytalan: 2017. XII. 1.-től

[23]

Hatályon kívül helyezte a 24/2017 (XI. 23.) önkormányzati rendelet 26. §-a. Hatálytalan: 2017. XII. 1-től


Csatolmányok

Megnevezés méret
1. függelék
162 KB
2. függelék
60 KB
3. függelék
23.5 KB
4. függelék
51 KB
5. függelék
220 KB
6. függelék
87 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!