nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Nőtincs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2014.(XI.15.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2014-11-15 -tól
Nőtincs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2014.(XI.15.) önkormányzati rendelete
Nőtincs község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Nőtincs Község Önkormányzata képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő- testület) Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Möt.) 53.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a szervezeti és működési szabályzatról a következő rendeletet alkotja.


I. fejezet


ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


Hivatalos megnevezés


1.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nőtincs Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat).


(2) Az Önkormányzat székhelye: 2610 Nőtincs, Szabadság út 50. 

(3)  A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Nőtincs Község Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)

(4)  A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Nőtincsi közös Önkormányzati  Hivatal (továbbiakban: Hivatal).


Jelképek


2.§ A Község címeréről és zászlajáról, azok használati rendjéről külön önkormányzati rendelet rendelkezik.


3.§ Az Önkormányzat, a képviselő-testület, a polgármester, és a Hivatal, bélyegzőjén a Magyarország címerét kel használni. A Magyarország címerét ábrázoló bélyegző használatát kifejezetten előíró jogszabály hiányában a község címerét ábrázoló bélyegző is használható. Az Önkormányzat bélyegzőinek lenyomatait az 1. számú függelék tartalmazza.


Feladat- és hatáskörök


4.§ (1) A képviselő-testület a törvényben meghatározott feladat- és hatáskörök mellett saját elhatározása alapján önként is vállalhat önkormányzati feladatokat, amennyiben a kötelezően ellátandó feladatok ellátását ez nem veszélyezteti, a feladat ellátásához szükséges anyagi, személyi és technikai feltételek biztosítottak, és a feladatot jogszabály nem utalja más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe.


(2) Az önkormányzati feladatoknak  a   kormányzati funkciók és szakfeladatok szerinti meghatározását a 2. számú melléklet tartalmazza.


5.§ (1) A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartoznak a Möt. 42.§-ban meghatározottak, amelyekben kizárólag a képviselő-testület dönthet.


(2)  A képviselő-testület az átruházható feladat- és hatásköreit önkormányzati rendeletben a polgármesterre vagy a jegyzőre átruházhatja.

(3) A képviselő-testület a polgármesterre átruházza:


a)   a temetési segély

b)   a szociális étkezés

c)  szociális célú tüzifa támogatás

d)  közterület használati engedéllyel kapcsolatos hatáskörök, kivéve a tartós, állandó jellegű használat engedélyezése

e)   az önkormányzat vagyonáról szóló önkormányzati rendeletben a polgármester döntési jogkörébe utalt vagyonhasznosítás

f)   a községi címer és zászló használatának engedélyezése

g)   temetési hely kijelölés

                        feladat- és hatásköreinek gyakorlását.


6.§ (1) A képviselő-testület a Möt. 13.§ (1) bekezdésében meghatározott ellátandó feladatok közül a gyermekjóléti és családsegítési szolgáltatások, valamint az építési műszaki igazgatási feladatok ellátásáról társulásban gondoskodik.


(2) Az egészségügyi alapellátás körébe tartozó anya és gyermekvédelmi feladatokat Felsőpetény, Ősagárd község önkormányzatával kötött határozatlan idejű megállapodás alapján kerül ellátásra.


7. § (1) Az önkormányzat a helyi tájékoztatás feltételeinek mind szélesebb körű biztosítása   

            érdekében  "A LAP" elnevezéssel helyi, időszakosan megjelenő lapot működtet. 

        (2) Az önkormányzat lapját a lakosság, az önkormányzat intézményei és a helyi nem

önkormányzati intézmények térítésmentesen kapják.


        (3) Az önkormányzat lapja legalább negyedévenként jelenik meg, mely tartalmazza a

              képviselő-testület azon főbb döntéseit, melyek a lakosság széles körét érintik.


        (4) Az önkormányzat lapját évfolyamonként le kell fűzni és 5 évenként be kell köttetni,   

              ezzel is lehetőséget biztosítani a település történetét feldolgozó kutatómunkához.

       (5) A LAP elektronikus példányát az önkormányzat által működtetett honlapon közzé kell

             tenni.            



II. fejezet


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET


8.§ (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 6 fő. A tagok névsorát a 3. számú függelék tartalmazza.


(2) A polgármester a Möt. 66.§-a alapján tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.


Az alakuló ülés


9.§   (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg.


  (2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

10.§ (1) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi   önkormányzati képviselők választásáról és annak eredményéről.

  (2) Az alakuló ülésen a polgármester és az önkormányzati képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét e rendelet 4. számú függeléke tartalmazza. Az eskü szövegét a polgármester olvassa elő. Az eskütételt követően a Helyi Választási Bizottság elnöke átadja a megbízóleveleket a képviselők részére.



       11.§ A képviselő-testület az alakuló ülésen, de legkésőbb az azt követő ülésen, a polgármester    

               előterjesztése alapján, minősített többséggel alpolgármestert és bizottsági tagokat választ, és   

               meghatározza tiszteletdíjukat.



A képviselő-testület működése


    12 .§ (1) A képviselő-testület éves munkaterve alapján, szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart. Előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő kivételes és rendkívüli esetben rendkívüli ülés összehívására is sor kerülhet.


(2)  A képviselő-testület július 1-jétől augusztus 31-ig munkaterv szerinti rendes ülést nem tart.

(3) A munkaterv javaslat összeállításához javaslatot kell kérni:

a)   a képviselő-testület bizottságától,

b)   a jegyzőtől,

c)   az önkormányzat intézményeinek vezetőitől

d)   civil szervezetek vezetőitől.

(4)  A polgármester a munkaterv javaslat az előterjesztésében a beérkezett, figyelembe nem vett javaslatokról is tájékoztatja a képviselő-testületet.


   13.§ (1) A munkaterv tervezetét a polgármester legkésőbb a tárgyév január hó 31-ig a képviselő-testület elé terjeszti.


(2) A munkaterv tartalmazza:

a)   a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontját, napirendjét,

b)   az előterjesztő, közreműködő megjelölését.


   14.§ A képviselő-testület ülését az ülés helyének, kezdési időpontjának, az egyes napirendek tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A képviselő-testület üléseinek pontos időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó hirdetőtáblán történő kifüggesztésével és a község honlapján történő közzététellel tájékoztatni kell a lakosságot.


   15.§ A települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének indítványára a képviselő-testület ülését 15 napon belüli időpontra össze kell hívni.


  16.§ (1) A képviselők és meghívottak legalább 3 nappal az ülés időpontja előtt megkapják az ülés meghívóját és írásos előterjesztéseit.


(2) Rendkívüli esetben a képviselő-testület rövid úton (pl. telefon) is összehívható.

(3)  A képviselő-testület elé kerülő napirendi pontok írásban és szóban is előterjeszthetők. A minősített többségű döntést igénylő napirendi pontot írásban kell előterjeszteni.


  17.§ (1) Az ülés meghívója tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, valamint a napirendek előterjesztőit.


(2) A képviselő-testület ülésére – a képviselő-testület tagjain kívül – meg kell hívni:


a)   a napirendi pont tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét,

b)   a község díszpolgárait,

c)   akinek a jelenléte a napirend alapos és körültekintő tárgyalásához elengedhetetlenül szükséges.



 18.§ (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, illetve felkérésre, vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.


(2)  a képviselő-testület üléseit a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén a legidősebb képviselő hívja össze és vezeti.

(3) A képviselő-testület ülését vezető személy:

a)   megállapítja az ülés határozatképességét,

b)   előterjeszti az ülés napirendi javaslatát,

c)   napirend előtt tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, a képviselő-testületi döntések végrehajtásáról, valamint a két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről.

(4) A képviselő-testület üléseiről jelenléti ívet kell vezetni, melyet minden jelenlévő tag aláír.

(5)  A képviselő-testület határozatképtelensége vagy az ülés megszakadása esetén a képviselő-testület ülését ugyanazon napirendek tekintetében 8 napon belüli időpontra újból össze kell hívni.


(6)  Határozatképesség esetén a polgármester, a képviselő vagy a jegyző javaslatára a képviselő-testület számozás nélküli ügyrendi határozattal dönt valamely napirend elnapolásáról, több napirend összevontan történő tárgyalásáról, a meghívóban nem szereplő napirendi téma napirendre tűzéséről, napirendek tárgyalási sorrendjének módosításáról.

(7)  A képviselő-testület a napirendről, a napirend előtti felszólalásról, és a napirend előtti tájékoztató tudomásul vételéről vita nélkül, számozás nélküli határozattal dönt.


19.§ (1) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje általában: rendeleti javaslatok, határozati javaslatok, beszámolók, tájékoztatók, önálló képviselői indítvány, felvilágosítás kérés, kérdés.


(2) Indokolt esetben az (1) bekezdésben foglalt sorrendtől el lehet térni.


20.§ (1) A képviselő-testület napirendi pontjának előterjesztője lehet:


a)   polgármester

b)   jegyző

c)   képviselő-testület tagja

d)   képviselő-testület bizottsága

e)   a képviselő-testület által felkért szervezet vezetője.

(2)  Amennyiben a benyújtott előterjesztés véleményezése a bizottság ügykörébe tartozik, az előterjesztés csak a bizottság véleményével ellátva terjeszthető a képviselő-testület elé. A bizottság véleményéről a bizottság elnöke a napirend tárgyalásakor szóbeli tájékoztatást ad.

21.§ Az előterjesztés két részből áll:


a.)  Első rész:  - a téma meghatározása,

-  előzmények, a döntés szempontjából meghatározó tények, ismertek ismertetése, a témakör ismételt napirendre tűzése esetén a korábbi döntés, annak eredménye, a döntés szempontjából meghatározó új körülmények, információk ismertetése,


-     az előkészítés során felmerült vélemények, alternatívák,

-     az előterjesztést készítő megnevezése, aláírása.

b)   Második rész:

-     határozati javaslat,

-     a végrehajtásért felelős személy megnevezése,

-     a határidő megjelölése.


      22.§ (1) Az első napirend tárgyalását megelőzően a polgármester beszámol a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről, és tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, eseményekről.


(2)  Minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslatról külön-külön kell tárgyalást nyitni. A képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkező meghívottak a napirendhez való hozzászólási szándékukat, kérdésüket az ülés vezetőjének jelzik. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, miután az ülés vezetője a felszólalás lehetőségét megadta.


(3)  Az a felszólalót, aki napirendtől eltér, az ülés vezetője figyelmezteti, hogy térjen a napirend tárgyára, majd ismételt felszólítás után megvonhatja a szót. Az a felszólaló, akitől a napirendtől való eltérés miatt az ülés vezetője a szót megvonta, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.


    23.§ (1) A tárgyalás lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület tagja javaslatot tehet, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.


(3) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(4)  Az előterjesztő a javaslatot, figyelembe véve a napirend tárgyalása során elhangzott véleményeket, javaslatokat, kiegészítéseket, a napirend tárgyalásának lezárásáig megváltoztathatja, visszavonhatja.

(4) A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, ha a döntési javaslat tekintetében jogszabálysértést észlel.


24.§ (1) Amennyiben a napirendhez több felszólalás nincs, a polgármester a napirend tárgyalását lezárja, a tárgyalás során elhangzottakat összefoglalja, a javaslatokat logikai sorrendben szavazásra bocsátja, majd megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a döntést.


(2) Az ülés vezetője először a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot bocsátja szavazásra.

      (3) Amennyiben a szavazásra bocsátott kérdésben a szavazástól tartózkodók magas száma miatt érvényes döntés nem született, a szavazás megismételhető, vagy az adott téma tovább tárgyalható.

      (4) Ugyanazon ügyben a téma ismételt tárgyalására és szavazására a Möt. 68.§ (1) bekezdésben foglalt szabályok vonatkoznak.


       25.§ (1) A képviselő-testület ülésein jelenlévő választópolgároknak tanácskozási joguk nincs. kivéve, ha a hozzászólási szándékot az ülés megkezdésekor jelzik a képviselő-testület felé. A tanácskozási jog megadásáról az ülés vezetője dönt. A hozzászólás időtartama legfeljebb 2 perc lehet.


       (2) Az ülés vezetője lehetőséget adhat arra, hogy a napirendben érintett személy – személyes   

      érintettségre való tekintettel – 2 perc időtartamban hozzászólást tehessenek.


26.§ A polgármester a napirend tárgyalása során minden felvilágosítást köteles megadni.    

        Véleményét a tárgyalás során önálló hozzászólásban nyilváníthatja ki.


27.§ A polgármester, illetve az ülés vezetője az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra, úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslatról kell dönteni.


28.§ Az önkormányzati képviselő a napirendre felvett ügyekkel össze nem függő önálló képviselői indítványt terjeszthet elő. Az önálló képviselői indítványt a polgármesternél a rendes ülés napját megelőzően legalább öt nappal írásban kell beterjeszteni.


29.§ Ügyrendi döntés a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirend témáját érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozik. A képviselő-testület a polgármester vagy képviselő ügyrendi kérdéskörre vonatkozó javaslatáról vita nélkül dönt.


30.§ (1) A polgármester, illetve az ülés vezetője gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról, mely során:


a)   figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi témától, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik;

b)   rendre utasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít; valamint aki e rendeletnek a tanácskozás rendjére vagy a szavazásra vonatkozó rendelkezéseit megszegi;

c)   ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót;

d)   ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához hatóság segítségét veheti igénybe;

(2)  A c) d) pontban felsorolt intézkedés a képviselő-testület tagjával és az ülésen tanácskozási joggal részt vevő nemzetiségi önkormányzat elnökével szemben nem alkalmazható.

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el.

 (4) Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Amennyiben a rend nem áll helyre, a polgármester elhagyhatja az üléstermet, mellyel az ülés félbeszakad. A képviselő-testület ülése a polgármester, illetve a 17.§ (1)-(2) bekezdésben foglalt esetben az ülés vezetőjének összehívására folytatódik.

(5) Az ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vitába szállni nem lehet.


31.§ A képviselő-testület ülésein a nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.


32.§ Azon települési képviselőtől, aki a Möt. 49.§ (1) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, az Ügyrendi, méltatlanságot vizsgáló és  vagyonnyilatkozatot ellenőrző Bizottság egy havi tiszteletdíját megvonhatja.


33.§ A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:


a)   a napirend meghatározásáról,

b)   az ügyrendi kérdésekről,

c)   képviselői felvilágosítás kérésre, valamint kérdésre adott válasz elfogadásáról,

d)   napirend tárgyalásának lezárásáról, a hozzászólások időtartamának korlátozásáról.

34.§ (1) Titkos szavazás az Möt. 48.§ (4) bekezdésben meghatározott ügyekben tartható. A titkos szavazásról – önkormányzati képviselői indítványra - a képviselő-testület dönt.


(2)  A titkos szavazást az Ügyrendi, méltatlanságot vizsgáló és vagyonnyilatkozatot ellenőrző Bizottság  ülésen jelen lévő tagjai bonyolítják le.

(3)          A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik.

(4)  A szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi. A jegyzőkönyv tartalmazza:

a)   a szavazás helyét és napját, a szavazás kezdetét és végét,


b)   a Bizottság jelen lévő tagjainak nevét és tisztségét,

c)   a szavazás során felmerült körülményeket,

d)   a szavazás eredményét,

e)   a Bizottság jelen lévő tagjainak aláírását.

(5) Az Ügyrendi, méltatlanságot vizsgáló és vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság elnöke a szavazás eredményét ismerteti a képviselő-testülettel.


35.§ (1) A képviselő-testület a képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazás tart. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a Möt. 48.§ (3) bekezdésében írt esetekben és ügyrendi kérdésben.


(2)  A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak névsorát, a jelenlévő önkormányzati képviselők nevük felolvasásakor „egyetértek”, „ellenzem”, „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak. A leadott szavazatok a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben név szerint rögzítésre kerülnek.


36.§ (1) A felvilágosítás kérés valamely probléma felvetése és kifejtése a képviselő-testület ülésén, vagy ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati, közérdekű ügyben. A kérdés önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.


(2)  A képviselő a képviselő-testület ülésén felvilágosítást kérhet, kérdést intézhet a képviselő-testület bizottságához, a bizottság elnökéhez, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, és a jegyzőhöz.

(3)  A felvilágosítás kérést és kérdést szóban és írásban lehet előterjeszteni. A szóban előterjesztett felvilágosítás kérés vagy kérdés legfeljebb 2 percben történhet.

(4)  Amennyiben a felvilágosítás kérés a benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább öt nappal sor kerül, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell. A válasz elfogadásáról a felvilágosítást kérő legfeljebb 2 percben kifejtett véleménye vagy nyilatkozata után a képviselő-testület dönt. Ha a választ a képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről.


(5)  A képviselő-testület ülésén előterjesztett felvilágosítás kérésre és kérdésre lehetőleg a képviselő-testület ülésén szóban, vagy legkésőbb harminc napon belül írásban választ kell adni. A választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni.


37.§ Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:


a)   képviselő-testület tagja;

b)   képviselő-testület bizottsága;

c)   jegyző;

d)   települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete.


38.§ (1) A rendelet-tervezet előterjesztésében az előkészítés során tett javaslatokat szerepeltetni kell.


(2) A rendelet-tervezet szövegét a jegyző szerkeszti.


39.§ (1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani az önkormányzati rendelet tervezetét és indokolását (továbbiakban együtt: rendelet tervezet).


(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

a)   a fizetési kötelezettségekről


b)   a költségvetésről, a költségvetés módosításáról, a költségvetés végrehajtásáról

c)   szervezet és intézmény alapításáról

d)   helyi adókról

szóló rendelet tervezetet.

(3) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a rendelet tervezetet:

a)   ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik,

b)   ha azt magasabb rendű jogszabály vagy a kormányhivatal által előírt kötelező jogalkotási határidő betartása indokolja,

c)   ha az egyeztetés Nőtincs Község Önkormányzat különösen fontos pénzügyi, környezetvédelmi, örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné.

40.§ (1) A társadalmi egyeztetés formái:


a)   a rendelet tervezet képviselő-testület által történő tárgyalását megelőzően legalább 5 nappal Nőtincs  Község Önkormányzat hivatalos honlapján való közzététel és a honlapon megadott elérhetőségeken keresztül biztosított véleményezés,

b)   a polgármester által belátása szerint a véleményezésbe bevont személyek, intézmények és szervezetek által történő közvetlen véleménykérés.

(2) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott egyeztetési formákon kívül más – különösen indokolt esetben, szükség esetén - formákat is igénybe vehet az egyeztetés, véleményeztetés céljára.

(3)  A honlapon közzétett elektronikus levélcímen vagy írásban bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett rendelet tervezetről. A névtelenül érkezett véleményeket nem kell figyelembe venni. A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt vélelem szerint a véleményezéssel járó adatkezelés tekintetében megadottnak kell tekinteni.

(4) A polgármester mérlegeli a beérkezett véleményeket és azokról a rendelet tervezet tárgyalásakor tájékoztatja a képviselő-testületet.


41.§  A kihirdetett és hatályos önkormányzati rendelettel kapcsolatosan véleményt, észrevételt, a jogszabály módosítására vonatkozó javaslatot bárki tehet, és a beérkező véleményeket az önkormányzati rendelet utólagos hatásvizsgálata során figyelembe kell venni, melyről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.


42.§ (1) A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A rendelet kihirdetésének napja a hirdetőtáblán történő kifüggesztés napja. A rendeletet tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját.


(2) A rendelet az önkormányzat hivatalos honlapján is közzétételre kerül.


43.§ (1) A képviselő-testület határozatának megjelölése magában foglalja a képviselő-testület megnevezését, a határozat számát arab számmal, a határozat hozatal évét, zárójelben meghozatalának hónapját és napját, továbbá a „határozata”kifejezést.


(2) A határozatot naptári évenként eggyel kezdődően folyamatosan kell számozni.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követően 8 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek, érintetteknek.


44.§ A Képviselő-testület a szavazati arányok rögzítésével, számozott határozat nélkül dönt:


a)      napirend elfogadása,

b)      lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról, amennyiben újabb határidő vagy feladat nem kerül megállapításra,

c)      a polgármester és az alpolgármester előző testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről, eseményeiről szóló tájékoztató elfogadása,

d)      a polgármester és a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről szóló tájékoztató,

e)      interpellációra adott válasz elfogadásáról, tudomásul vételéről,

f)      tájékoztatók elfogadásáról, tudomásul vételéről.


45.§ (1) A képviselő-testület zárt ülést tart, illetve tarthat a Möt. 46.§ (2) bekezdésében meghatározott kérdésekben. A Möt. 46.§ (2) c) pontban foglalt témák tekintetében zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület a polgármester, a képviselő, vagy a jegyző indítványozására dönt.


(2)  A zárt ülésen elhangzottakról a polgármester adhat tájékoztatást, mely során nem sértheti azokat az érdekeket, illetve jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak.


46.§ (1) A képviselő-testület üléséről digitális hangfelvétel alapján jegyzőkönyv készül, melyet a polgármester és a jegyző ír alá. Az ülésről készült digitális hangfelvételt a tárgyévet követő év június 30-ig digitális módon számítógépen kell tárolni, ezt követően törlésre, megsemmisítésre kerül.


(2)  A jegyzőkönyvben a felszólalások lényege kerül rögzítésre. A felszólaló előzetes kérésére a felszólalása a jegyzőkönyvbe szó szerint kerül rögzítésre.

(3)  A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az előterjesztéseket, a jelenléti ívet, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző saját kezű aláírásával ellátott rendeletet, és az egyéb írásos indítványokat.


(4) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Hivatal kezeli. A Hivatal gondoskodik az adott évi jegyzőkönyvek és mellékleteik beköttetéséről, valamint őrzéséről.


(5) Az állampolgárok a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével a jegyzőkönyvbe és mellékleteikbe a Hivatalban, előzetesen egyeztetett időpontban tekinthetnek bele.


III. fejezet


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGA


47.§ (1) A képviselő-testület állandó bizottsága az Ügyrendi, méltatlanságot vizsgáló és   

             vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság, valamint a Gazdasági, szociális és egészségügyi   

             bizottság.


(2) A bizottság főbb feladatait és hatáskörét az 5. számú függelék tartalmazza.

(3)  A bizottság tagjainak száma 3 fő. A bizottság személyi összetételét a 6. számú függelék tartalmazza.

(4)  A képviselő-testület és a bizottság, vagy a bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.


48.§ A képviselő-testület eseti feladatai ellátására, meghatározott időre, vagy a feladat ellátására ideiglenes bizottságot alakíthat. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.


49.§ (1)A bizottság elnöke más bizottság elnöke nem lehet.



50.§ (1) A bizottság üléseit a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az általa meghatalmazott bizottsági tag hívja össze és vezeti az ülést, képviseli a bizottságot.


(2) A bizottság ülésein bármely képviselő tanácskozási joggal részt vehet.

(3) A bizottság üléseire a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok vonatkoznak.


51.§ A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.


52.§ (1) A bizottság állapítja meg működésének részletes szabályait. A bizottság működésére, határozatképességére, a határozathozatalra, a döntések végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárásra, a jegyzőkönyv tartalmára és a zárt ülés tartására a képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadók.


(2) A bizottság üléseiről készült jegyzőkönyvet az elnök mellett a jelen lévő tagok közül a bizottság által az adott ülésre vonatkozóan választott egy tag ír alá.


53.§ (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze. A bizottsági ülés előterjesztéseit az ülés előtt legalább öt nappal meg kell küldeni a bizottsági tagok részére.


(2) A bizottságot 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, vagy a bizottsági tag napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.


        (3) A bizottsági ülésekre a napirendekről való tájékoztatással meg kell hívni a polgármestert   

             és a jegyzőt.

       (4)            A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a Möt. 60.§-ában foglaltak szerint a bizottság  

            elnöke és egy tagja írja alá.


        54.§     A bizottság működésének szakmai, technikai, ügyviteli, adminisztrációs feladatait, a    

                    döntések végrehajtását a Hivatal látja el


V. fejezet

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ

55.§ (1) A polgármester a képviselő-testület elnöke, aki felelős az önkormányzat egészének   

             működéséért.


(2)  A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. Tevékenységével hozzájárul a település fejlődéséhez, elsődleges feladata a település fejlesztése, a közszolgáltatások szervezése, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel együttműködve.

(3) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a Hivatal közreműködésével látja el.


(4) A polgármester főbb feladatai:

a)   a település fejlődésének elősegítése,

b)   a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás,

c)   az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása,

d)   az önkormányzat gazdálkodási feltételeinek megteremtése,

e)   a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása,

f)   a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése,

g)   a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása, kapcsolattartás,

h)   az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése,

i)    a jogszabályok szerinti munkáltatói jogkörök gyakorlása,

j)    maga, vagy az általa megbízott személy útján ellátja a képviselő-testület tulajdonosi képviseletét az önkormányzat vállalkozásaiban, a külön rendeletben meghatározottak szerint,

k)   a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése,

l)    a képviselő-testület tagjai és bizottságai munkájának segítése,

m)  a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése,

n)   a képviselő-testület munkatervének előkészítése, benyújtása, végrehajtása.

(3)     A polgármester részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.


56.§ Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.


57.§ (1) A jegyző főbb feladatai:


a)   vezeti a Hivatalt, elkészíti a Hivatal szervezeti és működési szabályzatának, valamint mellékleteinek javaslatát, gondoskodik azok folyamatos aktualizálásáról, szükség szerinti módosításáról,

b)   elkészíti a köztisztviselők munkaköri leírását, a köztisztviselői teljesítménykövetelményeket és teljesítményértékelést, valamint a köztisztviselők minősítését,


c)   saját hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás, az utalványozás és az ellenjegyzés rendjét,

d)   tájékoztatást ad a polgármesternek, a képviselő-testületnek, a bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, jogszabály-változásokról,

e)   a képviselő-testület ülésein gondoskodik a jegyzőkönyvvezetői feladatok ellátásáról,

f)   tájékoztatja a képviselő-testületet a Hivatal munkájáról, az ügyintézésről,

g)   gondoskodik az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és végrehajtásáról,

h)   gondoskodik a Hivatal dolgozóinak rendszeres képzéséről, továbbképzéséről,

i)    utalványozza vagy ellenjegyzi az önkormányzati pénzügyi kötelezettségvállalásokat.

      (2) A jegyző részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései   

            határozzák meg.

      (3) A jegyzőt megilleti a jog, hogy a képviselő-testület ülésén a tárgyalt témákhoz

           hozzászóljon, felszólalásában elmondja a témával kapcsolatos véleményét, meglátását,

           kérdést tehet fel, és javaslatot tehet.


        58.§ A jegyzői feladat- és hatásköröket a jegyző tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a    

                Hivatal szervezeti és működési szabályzatában jegyző helyettesként megjelölt köztisztviselő            

                látja el, és helyettesíti a jegyzőt.


VI. fejezet


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET HIVATALA


        59.§ (1)Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Möt.) 84.§ (1) bekezdésben meghatározott feladatkört Felsőpetény Község Önkormányzatával és Ősagárd Község Önkormányzatával kötött megállapodás alapján a Nőtincsi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) látja el.


     (2)  A Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét a képviselő-testület külön döntésében határozza meg.

     (3)  A Hivatal szervezeti és működési szabályzatát az 7. számú függelék tartalmazza.



VII. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS ALAPJAI


       60.§ (1) Az önkormányzat a Möt., valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, és a végrehajtási rendelet rendelkezései szerint, költségvetési rendelet alapján gazdálkodik.


(2) Az önkormányzati vagyongazdálkodás szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.


(3) A képviselő-testület az Önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről Társulás útján gondoskodik.

VIII. fejezet


LAKOSSÁGI FÓRUMOK, KAPCSOLATTARTÁS


        61.§ A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével lehetőséget teremt az állampolgárok és   

                közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre, a tájékoztatásra, vélemény- 

                nyilvánításra:


a)   a képviselő-testület évente egy alkalommal falugyűlés keretében tájékoztatót ad a nőtincsi  lakosság részére az elmúlt időszak gazdálkodásáról, a költségvetésről, a vagyoni helyzetről, a célkitűzések megvalósulásáról, fejlesztésekről, tervekről, valamint a fontosabb önkormányzati témákról;

b)   a képviselő-testület a Möt.. 54.§-a szerint közmeghallgatást tart. A közmeghallgatáson felmerült kérdésekre szóban, vagy szükség esetén 15 napon belül írásban válaszolni kell.


       62.§ A Képviselő-testület az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig anyagilag is támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok működését, a településnek hírnevet szerző, vagy azt öregbítő személyek, szervezetek tevékenységét, és velük együttműködik.


IX. fejezet


AZ ÖNKORMÁNYZAT EGYÜTTMŰKÖDÉSEI


      63.§ A képviselő-testület feladatai ellátása érdekében megállapodáson alapuló együttműködések létrehozására törekszik. Együttműködési megállapodás kötésére a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a képviselő-testület döntése alapján a polgármester írja alá.


X. fejezet


ZÁRÓ RENDELKEZÉS


     64.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.


(2) A hatályba lépéssel egyidejűleg hatályát veszti Nőtincs Községi Önkormányzat képviselő-testületének a szervezeti és működési szabályzatról szóló 11/2011. (XII.3) rendelettel módosított  8/2010 . (X.16.) önkormányzati rendelete.


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!