nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Karancsberény Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2018.(XI.9.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2018-11-10 -tól
Karancsberény Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2018.(XI.9.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről

Karancsberény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - a jogszabályban meghatározott véleményezési eljárás lefolytatását követően -  a következőket rendeli el:


I. Fejezet

Általános rendelkezések


1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása


1. § E rendelet célja Karancsberény Község településképének, épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.


2. § E rendelet területi hatálya Karancsberény Község közigazgatási területére terjed ki.


3. § E rendelet előírásait Karancsberény Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.



2. Értelmező rendelkezések


4. § E rendelet alkalmazásában:


  1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
  2. Cégtábla: a cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
  3. CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete hozzávetőlegesen 118 cm x 175 cm és hozzávetőlegesen 2 négyzetméter látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik.
  4. CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 méter magasságú két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7-9 négyzetméter, látható, papír- (vagy fólia-) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik.
  5. Címtábla: az intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
  6. Fényreklám: tartószerkezeten elhelyezett, reklám megjelenítésére alkalmas led panel, videófal, monitor.
  7. Hirdető-berendezés: hirdetések, reklámok elhelyezésére szolgáló, fixen rögzített vagy mozgó, közterületről érzékelhető szerkezet, mely képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas.
  8. Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz.
  9. Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
  10. Közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre.
  11. Más célú berendezés: elsődleges funkcióját tekintve közterületi, köztéri bútor, különösen a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát.
  12. Önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat.
  13. Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat.
  14. Pasztellszín: a színek világos, kis telítettségű árnyalatai, melyek között  előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai.
  15. Rikító szín: nagy telítettségű, élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek.
  16. Útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás.
  17. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény, építményrész, egyéb elem.



II. Fejezet


A helyi védelem


3. A helyi védelem célja


5. § (1) A helyi védelem célja Karancsberény Község településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző építészeti örökségeinek és táji értékeinek védelme, a jövő nemzedékek számára történő megóvása.


(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő értékek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.



4. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai


6. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.

A kezdeményezésre a településrendezési eszközök keretében elkészült örökségvédelmi hatástanulmány is javaslatot tehet.


(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

  1. a védelemre javasolt érték megnevezését, címét, helyrajzi számát,
  2. a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,
  3. a kezdeményezés rövid indokolását,
  4. a védendő érték fotódokumentációját, helyszínrajzát,
  5. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.


(3) A helyi védelem alá helyezés értékvizsgálat alapján történik. Az értékvizsgálatot és szakmai indoklást az önkormányzat készíti vagy készítteti el.


(4) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

  1. a védelem alatt álló érték megnevezését, címét, helyrajzi számát,
  2. a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
  3. a védett érték felmérési és fotódokumentációját,
  4. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.


(5) A védelem megszűnik, ha

  1. a védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül;
  2. a védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap;
  3. a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.


(6) A helyi védelem alá helyezésről, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

  1. az érintett ingatlan tulajdonosát (tulajdonosait) postai úton,
  2. műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
  3. az illetékes építésügyi hatóságot,
  4. a kezdeményezőket.


(7) Helyi védelem alá helyezésről, vagy megszüntetéséről kizárólag a Képviselő-testület hozhat – e rendelet módosítása, vagy felülvizsgálata keretében – döntést.


(8) Karancsberény község területén nincs meglévő helyi értékvédelem alatt álló épület.


7. § A helyi védelem alá helyezést elrendelő, vagy azt megszüntető önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.


8. § (1) A védett érték csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Karancsberény Község Önkormányzata által védetté nyilvánított helyi érték - évszám”. A tábla anyaga kő, fa, vagy fém.


(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a Polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.


(3) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a helyi védelem alatt álló építményen, vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.



5. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása


9. § (1) A védett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.


(2) A nyilvántartás tartalmazza:

  1. a védett érték megnevezését, nyilvántartási számát,
  2. a védett érték pontos helyét (cím, helyrajzi szám) és tulajdonosát,
  3. a védelem típusát,
  4. a védelem szakszerű, rövid indoklását az értékvizsgálat alapján,
  5. az értékeket bemutató térképet, terv és fotóanyagot,
  6. a védett érték állapotfelmérésének adatait, a helyreállítási javaslatot
  7. a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat.


(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.



6. A védettséghez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek


10. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.


(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.



7. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó településképi önkormányzati támogatás és ösztönző rendszer


11. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.


(2) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.


(3) A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött megállapodásban kell rögzíteni.



III. Fejezet


Településképi szempontból meghatározó területek


8. Karancsberény Község településkép szempontjából meghatározó területei


12. § (1) Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki Karancsberény Község teljes közigazgatási területét:

  1. Új beépítésű belterület,
  2. Falusias belterület,
  3. Ipari-, mezőgazdasági terület,
  4. Külterület.


(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza.


(3) Településkép védelme szempontjából kiemelt területek:

  1. Táj- és természetvédelmi területek: fokozottan védett területek, országos jelentőségű természeti emlékek (források), védett természeti terület, országos ökológiai hálózat övezete, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete;
  2. Örökségvédelemmel érintett területek: műemlékek területe.



IV. Fejezet


Településképi követelmények


9. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények


13. § (1) A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemzően oldalhatáron álló beépítési módon belüli telepítési módokhoz.


(2) A melléképület gerincmagassága a főépületét nem haladhatja meg.


(3) Tetőtér csak egyszintesen építhető be.


(4) Ipari-, mezőgazdasági területen és Külterületen épületet, építményt úgy kell elhelyezni, hogy telepítésével, műszaki megoldásaival alkalmazkodjon a természetes terepadottságokhoz.


14. § (1) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében új épület építése csak a tájba illesztés fokozott figyelembe vételével történhet, a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzése mellett.



10. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények


15. § (1) Új beépítésű belterületen a településkép védelme érdekében új lakóépületek telepítésénél szomszédos épületek tömegformálásukkal, színvilágukkal egymáshoz illeszkedjenek.


(2) Az új beépítésű lakókörnyezetben magastető építendő 35-45 fokos hajlásszöggel. A fő tetőgerinc az utcában kialakult állapothoz igazodjon.


(3) A lakótelken épülő gazdasági-kiszolgáló épületek lehetőleg egy tömegben, a lakóépülettel azonos, vagy azzal harmonizáló megjelenésű homlokzatképzéssel létesíthetők.


(4) A tetőhéjalás elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag lehet.


(5) A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.


(6) Homlokzat színezése során a fehér, a tört-fehér, ill. pasztellszínek alkalmazhatók.


(7) A homlokzatfelújítás csak a közterületről látható épülethomlokzat egészére kiterjedően történhet.


(8) Saroktelek esetén a lakóépület mindkét utcai homlokzata az utcák felé egyenrangú homlokzatokkal alakítható ki.


(9) Kerítés kialakítása:

  1. Az utcafronton áttört fa vagy fém kerítés létesíthető.
  2. Az ingatlanok kerítéseinek színezésére rikító színek nem alkalmazhatók.


16. § (1) Falusias belterületen új építés esetén az épület tetőgerince nem térhet el az utcában jellemzően kialakult tetőgerinc iránytól.


(2) A területen utcai épület esetében magastető építendő 35-42 fokos hajlásszöggel.


(3) A lakótelken épülő gazdasági-kiszolgáló épületek lehetőleg egy tömegben, a lakóépülettel azonos, vagy azzal harmonizáló megjelenésű homlokzatképzéssel létesíthetők.


(4) A tetőhéjalás magastető esetén hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag lehet.


(5) A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.


(6) Homlokzat színezése során a fehér, a tört-fehér, ill. pasztellszínek alkalmazhatók.


(7) A homlokzatfelújítás csak a közterületről látható épülethomlokzat egészére kiterjedően történhet.


(8) Saroktelek esetén a lakóépület mindkét utcai homlokzata az utcák felé egyenrangú homlokzatokkal alakítható ki.


(9) Előkert nélküli beépítésen elhelyezésre kerülő utcafronti épületek közterület felé néző homlokzatán a közterületre kivezető ereszcsatorna nem helyezhető el, kivéve a homlokzati falba beépítve, illetve takartan vagy a terepszint alatt az utcai vízelvezető hálózatba elvezetve helyezhető el.


(10) Kerítés kialakítása:

  1. Az utcafronton áttört fa vagy fém kerítés létesíthető.
  2. A temető területén a kerítés és a bejárati kapu fából, vagy drótfonatból készüljön.
  3. Az ingatlanok kerítéseinek színezésére rikító színek nem alkalmazhatók.


(11) A temető területén az építmények magastetővel kerülhetnek kialakításra, hullámlemez, műanyag lambéria, profilüveg használata nem megengedett.


17. § (1) Ipari-, mezőgazdasági területen az épületeket, építményeket az adott terület építési hagyományainak megfelelően tájba illően alakítható ki.


(2) Az építési vonalra (előkertbe) építészetileg nem kialakított építmények (nyitott vasvázas szín, hevenyészve bekerített rakatok stb.) nem kerülhetnek, takarásukról gondoskodni kell (egyéb épület, örökzöld növényzet).


(3) Tetőfedés színeként természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, fehér, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók.


(4) A területen magas és lapos tetővel kialakított épülettömeg egyaránt alkalmazható.


(5) Épületcsoportnál azonos tetőalakítást alkalmazható.


18. § (1) Külterületen elhelyezhető építményeket az adott terület építési hagyományainak megfelelően tájba illően kell kialakítani.


(2) Tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, fehér, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók.


(3) A területen magas és lapos tetővel kialakított épülettömeg egyaránt alkalmazható.


(4) Épületcsoportnál azonos hajlászögű és héjalású tetőalakítás alkalmazható.


(5) Az épületek homlokzata fehér, vagy világos pasztellszínezésűek lehetnek.



11. Táj- és természetvédelmi területekre vonatkozó építészeti követelmények


19. § (1) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében tájszerkezetbe illeszkedő módon, a tájra jellemző anyaghasználattal valósulhat meg az építés.


(2) Az épületek külső megjelenítéséhez elsősorban hagyományos építőanyagok (kő, tégla, vályog, fa, cserép, nád) használhatók.


(3) A homlokzatokon olyan színárnyalatok alkalmazhatók, amelyek a hagyományos építőanyagok (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) színeire jellemzők. A harsány, rikító színek használatát kerülni kell.


(4) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – lehet elhelyezni.



12. A közterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények


20. § (1) Azon közterületek, ahol a szabályozási szélesség lehetővé teszi, fásított zöldfelülettel alakítandók ki. Az egységes utcaképi megjelenés érdekében az egyes utca, vagy útszakaszok mentén azonos fafajú fasorok létesíthetők.


(2) Fásítás, fasor kialakítása során tájban honos fa- és cserjefajok alkalmazhatók.


(3) A közterületek berendezései (utcabútorok, hirdető-berendezések, világítótestek, pavilonok, autóbuszvárók, stb.) az utcakép jellegzetességének megtartásával helyezhetők el.



13. A zöldfelület kialakításának követelményei


21. § (1) ) Fa, 3 m-nél magasabbra növő bokor a szomszédos, nem közterületi telek határához legalább a várható koronaátmérő felének megfelelő távolságra ültethető.


(2) A településképi szempontból meghatározó területeken tájban honos és a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők.


(3) A településképi szempontból meghatározó területeken, a tájidegen, invazív növényfajok nem alkalmazhatók.



14. Helyi egyedi védelem alá helyezett értékekre vonatkozó építészeti követelmények


22. § (1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a hagyományos homlokzati nyílásrendet, és a nyílások osztásait, megőrizve a homlokzati tagozatokat és díszítéseket.


(2) A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi megjelenése ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedjen, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.


(3) Reklámcélú építmény, reklámhordozó, reklámnak minősülő falfestés, felirat, plakát helyi egyedi védelem alatt álló épületen, illetve az előtte levő közterületen nem helyezhető el.


(4) A helyi védelem alatt álló épületen cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el


(5) Egész épület, vagy szerkezeti elemek bontása csak a teljes műszaki és erkölcsi avulás esetén lehetséges, a védettség 6. § szerinti megszüntetését követően.



15. Helyi védelemmel érintett területeken elhelyezett sajátos építményekre, műtárgyakra vonatkozó anyaghasználati követelmények


23. § (1) Utcai homlokzaton, tetőfelületen elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, parabola antenna stb.), közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, valamint klímaberendezés kültéri egysége nem helyezhető el.


(2) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.



16. Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó szabályok


24. § (1) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas területek: a 12. § (1) bekezdés a)-b) pontjában és a (3) bekezdésében meghatározott területek.


(2) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezése – a környezetbe illesztés feltételeivel – elsősorban a település külterülete alkalmas.


(3) Amennyiben 300 m-es körzetben már meglevő antenna áll, új antenna elhelyezése elsősorban a meglévő antennatartó-szerkezet igénybevételével történhet.


25. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeken a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett helyezhetők el.


(2) A villamos energia ellátást a községben légvezeték hálózatról biztosítják. Új beépítésű területen is a villamos energia ellátást légvezeték hálózat kiépítésével kell biztosítani.


(3) A Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet területén vezető elektromos vezetéket földkábelbe kell helyezni.


(4) Új hírközlési hálózat a már kiépült hírközlési hálózathoz illeszkedően építhető. (Földfeletti hálózathoz földfeletti, földalatti hálózathoz földalatti hálózat csatlakozzon.)


(5) Jelentősebb energiaigény növekedés esetén a tervezett transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.


(6) Közművezetékek telepítésénél a gazdaságos terület felhasználásra figyelmet kell fordítani, az elrendezés tervezésénél az utak fásítási igényét is figyelembe kell venni.


26. § A fényszennyezés elkerülése érdekében szükséges az alábbi szempontok figyelembe vétele a közvilágítás és külső világító testek elhelyezése, korszerűsítése esetében:

  1. kerülni kell a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz;
  2. a világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van;
  3. az utcákat amennyire csak lehet egyenletesen, és amennyire csak lehet, alacsony intenzitással világítandók meg;
  4. a kültéri világítás a tényleges használat idejéhez igazítandó, illetve 22 óra, vagy éjfél után közvilágítás fénye csökkenthető.



V. Fejezet


Reklámhordozók és egyéb műszaki berendezések településképi követelményei


17. Reklámra, reklámhordozóra, cég- és címtáblára vonatkozó általános településképi követelmények


27. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen reklámok, reklámhordozók, cég-, címtáblák és cégérek csak a jelen rendeletben előírt célra és módon, településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet 1. és 2. mellékletei által meghatározott területfelhasználású területen és módon.


(2) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.


18. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények


28. § (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.


(2) Új épület létesítésénél, meglévő épületek átalakításánál vagy homlokzatának felújításakor a közterülettől látható felületen cég-, címtáblát, cégért úgy lehet elhelyezni, hogy az épület architektúráját ne változtassa meg.


(3) Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.


(4) Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg a 2,0 m²-t. Műemléki környezetben, műemléképületen, helyi értékvédelmi területen táblaszerűen kialakított cégér összfelülete nem lehet 1,0 m²-nél nagyobb.


19. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények


29. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.


(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.


(3) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.


(4) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.


(5) Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobil reklámtábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.


(6) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.


(7) Nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi területi védettség alatt álló területeken.


30. § (1) Az épületeken elhelyezhető reklámhordozó szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.


(2) Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:

  1. a reklámok csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek,
  2. nem alakítható ki villogó effektussal, illetve
  3. a lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.


(3) Belterületen 2,0 m²-es nagyságot meghaladó reklám, reklámhordozó szerkezet nem helyezhető el, és nem engedélyezhető 2,0 m² felületet meghaladó reklámjellegű homlokzatfestés sem.


20. Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények


31. § (1) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

  1. az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
  2. a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
  3. a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
  4. idegenforgalmi és közlekedési információk;
  5. a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.


(2) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada az (1) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.


(3) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.


21. Eltérés jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében


32. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.


(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.


(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.


22. Építési reklámháló kihelyezésének engedélyezése


33. § (1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől számított az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.


(2) A polgármester kivételesen, különösen az építési tevékenység folytán a településkép várható javulására tekintettel az (1) bekezdés szerinti határidőt legfeljebb egy alkalommal 3 hónapra meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező a kérelmet az (1) bekezdés szerinti időtartam lejártát megelőző 30 nappal benyújtja.


(3) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.


23. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények


34. § (1) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.


(2) Utcai homlokzaton, tetőfelületen, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége nem helyezhető el, kivéve műszaki szükségszerűség okán.


(3) A csapadékvíz-, ill. szennyvíz-elvezetés, tárolás módjának és kezelésének építményei, műtárgyai a közterületet sem műszakilag, sem településképvédelmi szempontból nem zavaró módon alakítandók ki.



VI. Fejezet


A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció


35. § (1) A település főépítésze - alkalmazása hiányában a polgármester -  szakmai konzultáció keretében tájékoztatást ad a településképi követelményekről.


(2) Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni:

  1. Ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) a Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.
  2. Fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.
  3. Közterületen kapubeálló, híd építése, átépítése esetén.
  4. Új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:
  1. műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármelyirányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,
  2. antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármelyirányú mérete a 4,0 m-t meghaladja.


(3) A szakmai konzultáció iránti kérelmet a Polgármesternek címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:

  1. az építtető vagy kérelmező nevét, címét, telefonos elérhetőségét,
  2. a tervezett építési tevékenység helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
  3. az építési tevékenység rövid leírását,
  4. az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.


(4) A polgármester a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról postai úton, vagy e-mailben értesíti.


(5) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben a felvetett javaslatokat, valamint az önkormányzati főépítész vagy a Polgármester lényeges nyilatkozatait kell rögzíteni.



VII. Fejezet


A településképi véleményezési eljárás


24. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre


36. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:

  1. új építmény építési engedélyezési eljárását megelőzően,
  2. meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.


25. A településképi véleményezési eljárás szabályai


37. § (1) Településképi véleményezési eljárás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet) foglaltak szerint kerül lefolytatásra.


(2) A Polgármester véleménye a 36. §-ban meghatározott esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.


38. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása iránti kérelmet az e rendelet 2. mellékletében foglalt mintának megfelelően kell benyújtani és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az az ÉTDR tárhelyére fel kell tölteni.


(2) A kérelemhez az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni a Korm. rendeletben meghatározott tartalommal.


(3) A településképi vélemény kialakításánál a Korm. rendeletben meghatározott szempontokat és e rendelet előírásait kell figyelembe venni.


(4) A polgármester véleményében a tervezett építési tevékenységet

  1. engedélyezésre – feltétel nélkül, vagy feltétel meghatározásával – javasolja, vagy
  2. engedélyezésre nem javasolja, ha
  1. a kérelem vagy melléklete nem felel meg a (1) és (2) bekezdésben meghatározottaknak, vagy
  2. a főépítész szakmai álláspontja a tervezett építési tevékenységet nem támogatja.


(5) A polgármester a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét a kérelmezőnek.



VIII. Fejezet


A településképi bejelentési eljárás


26. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre


39. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról kormányrendelet 1. mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közül:

  1. Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén.
  2. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.
  3. Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és - tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése esetén, amennyiben közterületről látható.


(2) A község teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

  1. meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén,
  2. az önálló rendeltetési egységek számának változásakor, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználata korábbi rendeltetéshez képest
  1. jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat,
  2. többlet-parkolóhelyek kialakítását teszi szükségessé,
  3. amennyiben a meglévő lakó rendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra,
  4. érinti a közterület kialakítását, a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet,
  5. érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, kerékpáros forgalmát;
  1. védett érték közterületre néző homlokzatán történő színezés, új tetőhéjalás, nyílászáró csere, valamint előtető építése esetén;
  2. védett értéken cégér, üzletfelirat stb. elhelyezése tekintetében;
  3. reklámok, reklámhordozók elhelyezésével kapcsolatban.


27. A településképi bejelentési eljárás véleményezésének szempontjai


40. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.


(2) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

  1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
  2. a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
  3. összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
  4. megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.


(3) A Polgármester a tervezett építési tevékenységet a jogszabályban előírt határidőn belül hatósági határozatban, a Korm. rendeletben megfogalmazott követelmények teljesülésétől függően a Korm. rendeletben foglaltak szerint tudomásul veszi vagy megtiltja.


28. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai


41. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul.


(2) A kérelmet Karancsberény Község Polgármesteréhez a Korm. rendelet 26/B.§ (2) és (3) bekezdésekben meghatározott tartalommal, a 39. § szerinti építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kell benyújtani, az e rendelet 3. mellékletét képező kérelem benyújtásával.


(3) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.


(4) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntését és a döntés ellenőrzését - amennyiben a településen önkormányzati főépítész van alkalmazásában - az önkormányzati főépítész készíti elő.


(5) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Karancsberény Község Önkormányzatának Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.



IX. Fejezet 


A településképi kötelezés, a településkép-védelmi bírság


42. § (1) Településképi követelmény megszegésének minősül:

  1. az e rendelet előírásainak nem megfelelő építés, az előírásoktól eltérő szín és anyaghasználat, formai kialakítás,
  2. a 41. § (2) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása,
  3. a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése.


(2) A településképi követelmények megszegése esetén a Polgármester felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.


(3) A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a Polgármester – önkormányzati hatósági döntéssel – az ingatlantulajdonost az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti, egyidejűleg 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírságot szabhat ki.


(4) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

  1. a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
  2. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
  3. a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
  4. a jogsértő állapot időtartamát,
  5. a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
  6. a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
  7. a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.


(5) A bírság ismételten is kiszabható, a településképi követelmények teljesítéséig.


(6) A határidőre be nem fizetett településkép-védelmi bírság behajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előírásai az irányadók.



X. Fejezet


Záró rendelkezések


29. Hatályba léptető rendelkezések


43. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

  1. (2) E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásban kell alkalmazni.



30. Hatályon kívül helyező rendelkezések


44. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Karancsberény Község Önkormányzat Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók elhelyezéséről szóló 14/2017. (XII.12.) önkormányzati rendelete.



Csatolmányok

Megnevezés méret
1. sz. melléklet
146.65 KB
2. sz. melléklet
31.72 KB
3. sz. melléklet
31.67 KB
1. sz. függelék
311.59 KB
2.sz.függelék
34.87 KB
3.sz. függelék
35.55 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!