nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Táplánszentkereszt Község Önkormányzata Képviselőtestületének 10/2013(VI.28.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2017-12-29 -tól
Táplánszentkereszt Község Önkormányzata Képviselőtestületének 10/2013(VI.28.) önkormányzati rendelete
A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

BEVEZETŐ



Táplánszentkereszt község Önkormányzata Képviselőtestülete a Magyarország  helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CVXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.


I.Fejezet

Az önkormányzat és feladatai

  1. Az Ön kormányzat elnevezése, székhelye és jelképei


1.§. /1/ Az önkormányzat hivatalos megnevezése:


TÁPLÁNSZENTKERESZT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

/továbbiakban: önkormányzat/

/2/ Az Önkormányzat székhelye: 9761 Táplánszentkereszt, Rákóczi u. 1.

/3/ Az Önkormányzat hivatalának neve: Táplánszentkereszti Polgármesteri Hivatal /továbbiakban: hivatal/


2.§ Az önkormányzat jelképei: címer és a zászló. Az önkormányzat címerének és zászlajának leírását és a használatára vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.


3.§ /1/ A helyi önkormányzati kitüntetés alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.

/2/ Az önkormányzat pecsétje: kör alakú, benne Magyarország címerével ellátott „Táplánszentkereszt község Önkormányzata” körfelirat található.


4.§ /1/ Az Önkormányzat hivatalos lapja: Táplánszentkereszt.

/2/ Az önkormányzat hivatalos lapja megjelenik: kéthavonta.

/3/ Az önkormányzat hivatalos lapja ingyenes kiadvány.


5.§ Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.taplanszentkereszt.hu.


  1. Az Önkormányzat feladatvállalása


6.§ /1/ Új közszolgáltatási feladat felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselőtestület illetékes bizottságát véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a képviselőtestület döntésétől függően a polgármester, illetve az alpolgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le.


/2/ Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselőtestület elé, ha az tartalmazza a feladat felvállalásával elérendő célokat és az /1/ bekezdésben említett feltételeket.

7.§ /1/ A képviselőtestület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.

/2/ A  képviselőtestület jelen rendelet 2. sz. mellékletében foglalt feladatkört állapítja meg a bizottságok részére. továbbá ebben a mellékletben határozza meg azon feladat és hatásköreit,  melyeket a bizottságaira ruházza át.


8. § /1/ A képviselőtestület létszáma 7 fő.

/2/ A képviselők nevét és elérhetőségét az SZMSZ 1. sz. függeléke tartalmazza.


9.§ A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a korelnök hívja össze és vezeti.


10.§ /1/ A képviselőtestület rendes nyílt ülésére meg kell hívni:

   a.) a képviselőket,

   b.) a jegyzőt,

   c.) a polgármester által meghívottakat.

 /2/ A polgármester által meghívottak, valamint a   10/A §-ban meghatározott közösségek Polgármesteri Hivatalhoz írásban bejelentett képviselői tanácskozási joggal vehetnek részt a képviselő-testület ülésén a tevékenységi körüket érintő napirendek tárgyalásakor.[1]

/3/ A rendes ülések és a rendkívüli ülések hivatalos helyszíne a hivatal tanácskozóterme 9761 Táplánszentkereszt, Rákóczi u. 1.

/4/ A képviselőtestület évente kötelezően  6 alkalommal ülésezik.[2]


10/A§.[3] A lakosság tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségei:

           Táplánszentkereszt község közigazgatási területén bejegyzett székhellyel rendelkező civil szervezetek.

11.§ /1/ A képviselőtestületi ülés írásos meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

/2/ Halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen célszerű értesítési mód igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.

/3/ A polgármester a képviselőtestületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt a Hivatal hirdetőtábláján elhelyezett hirdetménnyel tájékoztatja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét.



12.§ A közmeghallgatás időpontjáról szóló meghívót a lakóházakhoz kézbesített szórólapon kell nyilvánosságra hozni a közmeghallgatást megelőző 8 napon belül.


13.§ A képviselőtestület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.


14.§ /1/ Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület, illetve annak bizottsága, valamint bármely képviselő által előzetesen javasolt döntés-előkészítő anyag, rendelet- vagy határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

/2/ A testületi ülésre az előterjesztés írásban (rendkívüli esetben szóban) kerül benyújtásra. A szóbeli előterjesztés csak abban az esetben lehetséges, ha a tárgyalandó téma világos és közérthető, ebben az esetben a döntést az előzetes bizottsági vélemény nélkül is meg lehet hozni.

/3/ Írásos előterjesztések, illetve határozati javaslatok a polgármester és a jegyző jóváhagyásával  kerülhetnek a testület elé. A tárgyalás további feltétele az illetékes bizottság véleményének ismertetése.

 /4/[4]Az írásbeli előterjesztés főbb részei:

          a) az előterjesztés címe, tárgya,

b) ismertetni kell az előzményeket /testületi megállapodások, hozott határozatok eredménye, a kérdést szabályozó        jogszabályok,

c) az előkészítésben résztvevőket, véleményeket, javaslatokat, tényeket, adatokat, melyek lehetővé teszik az             értékelést és a döntést indokolják,

          d) határozati javaslatot, rendeletalkotási javaslatot,

.


15.§ Az ülés vezetője a testületi ülés vezetése során:

         a.) megnyitja, illetve berekeszti az ülést,

b.) megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan  figyelemmel kíséri azt,

c.)  amennyiben az ülés vezetője  határozatképtelenséget észlel, úgy a polgármesternek  8 napon belül intézkednie kell az ülés ismételt összehívásáról,

d.) javaslatot tesz az ülés napirendjére,

e.) az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat

egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító,

kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról dönt a testület.

         f.) döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,

         g.) megállapítja a szavazás eredményét.


16.§ /1/Az ülés vezetője a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

 /2/A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor.

/3/ A felszólalás során az előterjesztésben szereplő önkormányzati rendelethez vagy határozati javaslathoz a képviselő, illetve a tanácskozási joggal meghívottak módosító javaslatot ter­jeszthetnek elő.

/4/ Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatot a vita bezárásáig

   megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.

/5/ Ugyanazon napirend keretében a polgármester ismételt felszólalást engedélyezhet.

/6/ A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

/7/ A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

/8/ A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok

   törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.



17. § /1/ A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

/2/ Nyílt szavazás esetén bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el. Név szerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa a képviselőtestületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel, „nem”-mel vagy „tartózkodom”-mal adja meg.

/3/ A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna  igénybevételével történik.

/4/ A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni,amelynek tartalmaznia kell:

a.)a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,

b.)a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c.)a szavazás során felmerült körülményeket.


18.§ /1/ Az ülést vezető feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében feladatai a következők:

            a.) a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekszik a vita gyors, érdemi

            eldöntésére, és

            b) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltért a tárgyalt témától.

/2/ A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülés vezetője rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti. 


19.§ /1/ A képviselőtestület tagjai a testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyeken, szóban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában, vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.

/2/ Az interpellációt a polgármesternél lehetőleg az ülést megelőző 15 nappal vagy az ülésen, a napirend megtárgyalásának megkezdése előtt kell benyújtani. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.

/3/ Amennyiben az interpellációt a képviselőtestület ülését megelőző 15 napon belül nyújtják be, az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást adni.

/4/ A képviselőtestület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselőtestület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról.


20.§ Amennyiben a képviselőtestület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.


21. §[5] (1) A képviselőtestület üléséről 3 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

a)a megjelent – továbbá az igazoltan és az igazolatlanul távol lévő – képviselők, valamint a meghívottak nevét (utalva az ülés határozatképességére),

b)a tanácskozási joggal megjelent résztvevők nevét,

c)a napirend előtti felszólalások lényegét,

d)a felszólalók nevét, az adott  napirendi ponthoz  kapcsolódó  mondanivalójuk lényegét, a szóban előterjesztett határozati javaslatokat, az elhangzott interpellációkat és bejelentéseket, a képviselő testület ülésén (folyamatában) történt fontosabb eseményeket.

 (2) A képviselőtestület üléséről készült jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket és a jelenléti ívet. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtja be, azt kell mellékelni a jegyzőkönyvhöz.

(3) A testületi ülésről a jegyzőkönyvet 3 példányban kell elkészíteni. Ebből

a)az eredeti példányt a jegyző kezeli, gondoskodva /a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével/ azok évenkénti elkülönítéséről,

b)1 példányt 15 napon belül a Vas Megyei Kormányhivatalnak megküldeni –1 példányt - a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével - mellékletek nélkül, ugyanakkor az elfogadott rendeletek csatolásával az Irattárban kell elhelyezni.

c)1 példány a hivatal hivatalos helyiségében, illetve a település hivatalos honlapján történő közzétételével biztosítja a hivatal a hozzáférhetőséget a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára.


22.§ /1/ Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

            a.) a képviselő,

            b.) a polgármester,

            c.) az alpolgármester,

            d.) a képviselőtestület bizottsága,

            e.) a jegyző.

/2/ A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani.

/3/ Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata.

/4/ A rendelet-tervezet elkészítéséhez a lakosság legszélesebb körét érintő kérdések szabályo-

   zásánál a Képviselő-testület elveket, szempontokat állapíthat meg.

/5/ A képviselőtestület előírhatja, hogy a tervezet  megvitatásában az illetékes bizottságok

 részt vegyenek.

/6/ A jegyző – a polgármester és a bizottságok egyetértése esetén – a rendelet-tervezetet a képviselőtestület elé terjeszti.


23.§ /1/ A  rendeletet a Hivatal épületében lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel a jegyző hirdeti ki.

/2/ A kihirdetés időpontja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés napja.


24.§ /1/ A helyi népi kezdeményezést a választópolgárok legalább 10 %-a kezdeményezheti.

/2/ A helyi népszavazást a választópolgárok legalább 25 %-a kezdeményezheti. 


25.§ A képviselőtestület tagjait a Mötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.


26.§ /1/ A képviselő köteles:

a.)tevékenyen részt venni a képviselőtestület munkájában és ennek érdekében a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,

b.)felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,

c.)a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni (titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll)

d.)kapcsolatot tartani a választópolgárokkal,

e.)a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenteni.   

/2/[6] Ha a képviselő a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget:

                         a) az első kötelezettség mulasztást követően a polgármester felhívja figyelmét, hogy a  jövőben tegyen

                             eleget a bejelentési kötelezettségének,

                          b) ismételt kötelezettségesetén a képviselőtestület elrendeli a részére megállapított tiszteletdíj 25 %-kal                                       történő csökkentését 1 havi időtartamra.

27.§ /1/  A vagyonnyilatkozatot a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

/2/ A képviselő vagyonnyilatkozata nyilvános. A betekintési lehetőséget a Hivatalban a jegyző biztosítja. A betekintés idejéről, a betekintő nevéről a jegyző nyilvántartást vezet. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.

/3/ A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Pénzügyi Gazdasági Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselőtestületet.


27/A §[7] /1/ Az összeférhetetlenségi és méltatlansági eljárással kapcsolatos feladatokat a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság látja el.

/2/ Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést írásban, a kezdeményezés alapjául szolgáló tények, körülmények megjelölésével, a polgármesternek címezve kell benyújtani.

/3/ Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést, illetve képviselői vagy bizottsági indítványt (a továbbiakban együtt: kezdeményezés) a polgármester átadja a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke, vagy akadályoztatása esetén a bizottság tagja részére.

/4/ A Bizottság az átvételt követő 5 napon belül kivizsgálja a kezdeményezést, amelynek során meghallgathatja az érintett képviselőket és a kezdeményezés benyújtóját, továbbá dokumentumokat tanulmányozhat és adatokat kérhet be.

/5/ A Bizottság elnöke a következő képviselő-testületi ülésen, de legkésőbb a kezdeményezés benyújtását követő 30 napon belül tájékoztatja a képviselő-testületet a bizottság vizsgálatának megállapításairól, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos döntésre vonatkozó javaslatáról.


27/B. §[8] A méltatlansággal kapcsolatos eljárás során az összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.


27/C. § [9]A bizottság elnöke az összeférhetetlenségre, méltatlanságra vonatkozó iratokat az önkormányzati hivatalban e célra kijelölt helyen elkülönítetten kezeli, és gondoskodik az adatvédelmi szabályok betartásáról


28. § /1/ A képviselőtestület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

/2/ A képviselőtestület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

a.)Szociális és Egészségügyi Bizottság, létszáma 3 fő (2 fő képviselő, 1 fő külsős tag)

b.)Pénzügyi és Gazdasági Bizottság, létszáma 3 fő (2 fő képviselő, 1 fő külsős tag)

c.)Kulturális és Sportbizottság, létszáma 5 fő (3 fő képviselő, 2 fő külsős tag)


/3/ Az állandó bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 2. számú melléklete rögzíti.


29. § Az állandó bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét maga állapítja meg.   


30.§ /1/ A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le.

/2/ A bizottságot 8 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselőtestület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

/3/ A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, valamint a hivatal érintett ügyintézője.


31.§ A polgármester  tisztségét főállásban[10]  látja el.


32.§ /1/  A polgármesternek a képviselőtestület működésével összefüggő feladatai:

a.)segíti a képviselőtestület tagjainak a munkáját,

b.)szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat,

c.)biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését.

/2/ A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túl:

a.)ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat,

b.)nyilatkozatokat ad a hírközlő szerveknek,

c.)gondoskodik a képviselőtestület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekeinek megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról,

d.)ellátja a törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat.


33. § /1/ Az alpolgármesterek száma 1 fő képviselő.

/2/ Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.


34.§[11]  A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a szociális főelőadó látja el.


35.§ A képviselőtestület szükség szerint, de legalább évente 1 közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével:

a.) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, helyi civil szerveződések kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

b.) a közmeghallgatás pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás napirendjével egyidejűleg terjeszti elő.


36.§ /1/  A közmeghallgatást az ülés vezetője a képviselőtestület ülésére vonatkozó szabályok szerint vezeti.

/2/ A közmeghallgatáson feltett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell válaszolni.

/3/ A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelye értelemszerűen vonatkoznak a képviselőtestület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.


36/A §[12]  (1) A képviselő-testület előre meghatározott közérdekű tárgykörben, vagy a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében, a lakosság, az egyesületek, és az önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot, településrészek fórumát (a továbbiakban együtt: lakossági fórum) hívhat össze.


(2) Lakossági fórum összehívását

a) polgármester,

b) települési képviselő,

c) jegyző, a

c) 10/A §-ban meghatározott közösség  kezdeményezheti.


(3) A lakossági fórum helyéről, idejéről, és az ismertetésre, tárgyalásra kerülő ügyekről az érintetteket a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok szerint előzetesen tájékoztatni kell.

(4) A lakossági fórumot a polgármester vagy a képviselő-testület által megbízott önkormányzati képviselő vezeti.

(5) A lakossági fórumon részt vesz a jegyző vagy a megbízottja, aki a lakossági fórumról jegyzőkönyvet készít.

(6) A lakossági fórum vezetője a lakossági fórumon elhangzott állásfoglalásokról és a felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatja a képviselő-testületet


37.§ /1/ A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:

a.) Az első fordulóban történik a költségvetési koncepció elkészítése. Ennek során történik meg a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek tartalmának az önkormányzat gazdálkodására gyakorolt hatásainak, valamint az önkormányzat alapellátási kötelezettségeivel és az önként vállalt feladatokkal kapcsolatos pénzügyi információk szakmai elemzése. A költségevetési koncepció kidolgozásával kapcsolatos kiemelt feladatok:

                        aa.) fel kell tárni a bevételi forrásokat és azok bővítési lehetőségeit,

                        ab.) a kiadási szükségletek meghatározása, azok gazdaságos, célszerű

                        megoldásainak feltérképezése,

                        ac.) az igények és célkitűzések egyeztetése,

                        ad.) meg kell határozni a feladatvállalás sorrendjét,

                        ae.) el kell végezni a döntésekkel a hatásvizsgálatokat,

            b.) a második fordulóban történik a költségvetési rendelet tervezetének kidolgozása.


38.§ Az önkormányzat által fenntartott intézmények ellenőrzését a polgármester a Hivatal útján látja el, illetve biztosítja.


39[13].§ /1/ Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a végrehajtására kiadott 368/2011./XII.31./ Kormányrendelet, továbbá a költségvetési szervek belső kontroll-rendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011/XII.31./ Korm. rendelet alapján Táplánszentkereszt község Önkormányzata és az általa irányított költségvetési szervek és közfeladatok belső ellenőrzését külső erőforrás bevonásával látja el.

/2/ A belső ellenőrzésről szóló feladatokat a 3. számú függelék tartalmazza.


40.§ Ez a rendelet 2013. július 1. napján lép hatályba.


                         Perl János                                                            Családi Anita

                        polgármester                                                              jegyző




[1]

A rendelet szövegét a 10/2017 (XI.20.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2017.XII.1-től

[2]

Modosította a16/2013.(XII.01.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013.XII. 2. napjától.

[3]

Kiegészítette a 10/2017 (XI.20.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos: 2017.XII.1-től

[4]

A rendelet szövegét a 10/2017 (XI.20.) önkormányzati rendelet  3. §-a módosította. Hatályos: 2017.XII.1-től

[5]

A rendelet szövegét a 10/2017 (XI.20.) önkormányzati rendelet 4. §-a módosította. Hatályos: 2017.XII.1-től

[6]

A rendelet szövegét a 10/2017. (XI.20.) önkormányzati rendelet 5. §-a  módosította. Hatályos: 2017. XII. 1-től

[7]

A rendelet szövegét a 10/2017. (XI.20.) önkormányzati rendelet 6 §-a módosította. Hatályos: 2017. XII.1-től

[8]

A rendelet szövegét a 10/2017 (XI.20.) önkormányzati rendelet 7. §-a módosította. Hatályos: 201.XII. 1-től

[9]

A rendelet szövegét a 10/2017. (XI.20.) önkormányzati rendelet 8. §-a módosította. Hatályos: 2017. XII.1-től

[10]

A rendelet szövegét a 7/2017 (VII.29.) önkormányzati rendelet 1 §-a módosította. Hatályos: 2017.augusztus 1-től

[11]

A rendelet szövegét a 10/2017 (XI.20.) önkormányzati rendelet 9. §-a módosította. Hatályos: 2017. XII. 1-től

[12]

A rendelet szövegét a 10/2017 (XI.20.) önkormányzati rendelet 10.§-a módosította. Hatályos: 2017. XII.1-től

[13]

Módosította a 6/2014./V.05./ önkormányzati rendelet. Hatályos: 2014. május 6-tól.


Csatolmányok

Megnevezés méret
Mellékletek
168 KB
SZMSZ Hatályos mellékletei
170.5 KB
SZMSZ hatályos függelékei
150.5 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!