nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 53/2004. (XI.30.) Kgy. rendelete
Hatályos:2016-07-01 - 2016-11-16
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 53/2004. (XI.30.) Kgy. rendelete
az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról




Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 23. §-ban meghatározott felhatalmazás alapján, figyelemmel a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben, a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 424/2000.(XII.23.) Korm. rendeletben, a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986.(II.21.) ÉVM-EüM együttes rendeletben, a településtisztasági szolgáltatás ellátásáról és a települési folyékony hulladékok ártalmatlanításáról szóló 4/1998. (II.1.) ÉVM rendeletben, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002.(IV.10.) EüM rendeletben, a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001.(XI.14.) Korm. rendeletben, valamint a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 27/1996. (X.30.) BM rendeletben foglaltakra, az alábbi rendeletet alkotja.




I. fejezet

Általános rendelkezések


1. § (1)

Az emberi egészség védelme, a természeti és az épített környezet megőrzése érdekében mindenki köteles a települési környezet, különösen a közterületek szennyeződését, fertőzését okozó tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.



(2)

A szilárd és folyékony hulladékokkal összefüggő tevékenységet úgy kell megszervezni és végezni, hogy az a hulladék mennyiségének, illetve térfogatának csökkenését eredményezze, újrahasznosítását minél nagyobb arányban tegye lehetővé, a környezeti kockázatot a környezetkárosító hatású anyagok bekerülésének akadályozásával minimálisra csökkentse, illetve keletkezésének ellenőrzését és mennyiségének mérését biztosítsa. Különböző hulladékfajták lehetőség szerint elkülönített (szelektív) gyűjtésével elő kell segíteni a gazdaságos hulladék-hasznosítás előfeltételét.



(3)

A szilárd és folyékony hulladékok és azok bomlástermékei gyűjtése, tárolása, szállítása, ártalmatlanítása, hasznosítása, kezelése során meg kell akadályozni azok talajba, felszíni, vagy felszín alatti vízbe, levegőbe jutását.



(4)[1]




2. § (1)[2]

A rendelet területi hatálya Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területére, a rendelet 4. sz. melléklete szerinti települések területén az Európai Unió ISPA támogatással megvalósított Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában levő létesítményekre és eszközrendszerre terjed ki.



(2)[3]

A rendelet személyi hatálya magánszemélyekre, társasházakra, illetve gazdálkodó szervezetekre terjed ki.



(3)

Nem terjed ki a rendelet hatálya a veszélyes hulladék keletkezésének ellenőrzésével és azok kezelésével összefüggő tevékenységre.



3. § (1)[4]

A szervezett helyi hulladékszállítási, regionális hulladékkezelési, településtisztasági  közszolgáltatást az Önkormányzat megbízott (a továbbiakban: szolgáltató) útján látja el.



(2)[5]

A települési szilárd hulladék szervezett gyűjtésére és elszállítására irányuló közszolgáltatás ingatlanonként (ha az ingatlanban több háztartás van, háztartásonként) kötelező. A települési folyékony hulladék szervezett gyűjtésére és elszállítására irányuló közszolgáltatás igénybevétele kötelező.



(3)

Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén, mint működési területen:

a)[6] a települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására, valamint a hulladék elhelyezésére irányuló közszolgáltatást – pályázat alapján – a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (cégjegyzék száma: 06-09-00-3213, Szeged, Városgazda sor 1.);

b)[7] ISPA projekt során létrejött regionális hulladékkezelő eszközrendszerrel – hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (továbbiakban Hgt.), a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről szóló 224/2004.(VII.22.) Korm. rendelet alapján – a regionális hulladékkezelési közszolgáltatásokat – a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 2/A §-a alapján kijelöléssel – a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (cégjegyzék száma: 06-09-00-3213, Szeged, Városgazda sor 1.);

c)[8] a településtisztasági közszolgáltatást – pályázat alapján – a WOMA Kft. (cégjegyzék száma: 06-09-00-4357, 6727 Szeged, Sallai u. 59.) látja el;

d)[9]



(4) [10]

A Ptk 6:256 §-ában meghatározott esetben a szolgáltatás igénybevételére közszolgáltatási szerződés jön létre, mely tartalmazza a szolgáltatás ellátásának módját, gyakoriságát, igénybevételének módját és feltételeit, a szerződő felek jogait és kötelezettségeit, különös tekintettel a szolgáltatás díjának megfizetésére.


II. fejezet

Fogalmi meghatározások


4. §

E rendelet alkalmazása szempontjából


1.) közterület: az ingatlan nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark), továbbá az építmények közhasználatra átadott része (épületárkád alatti járda, alul- és felüljáró)




2.)[11] társasházak: e rendelet alkalmazásakor társasháznak minősülnek a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. tv. 1. § (1) bekezdése szerinti társasházak, a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. tv. 2. § (1) bekezdése szerinti lakásszövetkezetek, a többlakásos ingatlanok.




3.) nem lakás céljára szolgáló helyiség: üzletszerű gazdasági tevékenység céljára használt helyiség, vagy helyiség-csoport.




4.)[12] gazdálkodó szervezet: a jogi személy, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni vállalkozó valamint az egyéni cég, ide nem értve azt a költségvetési szervet, amelyet az államháztartásról szóló törvény szerint közfeladat ellátására hoztak létre.




5.)[13]




6.) hulladékkezelő: aki hulladékot gazdasági tevékenysége körében a hulladék birtokosától átveszi, kezeli;




7.)[14]




8.)[15]




9.) egyéb szilárd hulladék: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségekben felhalmozott szilárd hulladék (nagyobb méretű berendezési tárgy, lom, bútor, ágybetét, háztartási berendezés és készülék, stb.), valamint az azokhoz tartozó területeken, illetőleg a közterületeken keletkezett szilárd hulladék;




10.)[16] települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására irányuló közszolgáltatás: a szolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített 60, 80, 110, 120, 240, 770, 1100 liter űrmértékű edényzetben a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a szolgáltató rendelkezésére bocsátott hulladék elhelyezés céljából történő rendszeres elszállítása;




11.)[17]




12.)[18]




13.)[19]




14.) begyűjtés: a hulladéknak a hulladék birtokosaitól történő átvétele a hulladék birtokosa vagy a begyűjtő telephelyén, továbbá a begyűjtőhelyen (gyűjtőpontokon, hulladékgyűjtő udvaron, tároló-, kezelő telepen) és a további kezelés érdekében történő összegyűjtés, válogatás a begyűjtő telephelyén;




15.)[20]




16.)[21]




17.)[22]




18.) folyékony hulladék: az a hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül;




19.) települési folyékony hulladék elszállítására irányuló (továbbiakban: településtisztasági) közszolgáltatás: a folyékony hulladék ideiglenes tárolására szolgáló létesítmény kiürítése, és a folyékony hulladék ártalmatlanítás céljából történő elszállítása;




20.)[23]




21.)[24] hulladékgyűjtő udvar (hulladékudvar): az elkülönítetten (szelektíven) begyűjthető települési szilárd, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint a veszélyes hulladékok átvételére és az elszállításig elkülönített módon történő tárolásra szolgáló, felügyelettel ellátott, zárt begyűjtőhely.




22.)[25] hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget): a háztartásokban keletkező, hasznosításra alkalmas, különböző fajtájú, elkülönítetten gyűjtött, háztartási hulladék begyűjtésére szolgáló, lakóövezetben, közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló begyűjtőhely, szabványosított edényzettel.




23.)[26] Átrakóállomás: a települési szilárd hulladék begyűjtésének és szállításának elkülönítésére szolgáló zárt, körülkerített létesítmény, ahol a települési szilárd hulladékot a speciális gyűjtőjárműből zárt rendszerű konténerbe ürítik, illetőleg a zárt konténert (felépítményt) ürítés nélkül a továbbszállításig ideiglenesen tárolják.




24.)[27] Konzorciumi települések: Az ISPA projekt megvalósításában Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatával együtt részt vevő 32 önkormányzat. A települések felsorolását a 4. sz. melléklet tartalmazza.




25.)[28] Regionális hulladékkezelési közszolgáltatás: A konzorciumi települések területén megvalósuló azon közszolgáltatás, amely a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, valamint a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről szóló 224/2004.(VII.22.) Korm. rendelet hulladékkezelési tevékenységnek minősíti, ide értve a hulladék begyűjtését és szállítását is.




26.)[29] háztartás: a lakás, pihenés, üdülés céljait szolgáló és akként használt ingatlan vagy ingatlanrész (önálló életvitelre használt egység), függetlenül attól, hogy az az ingatlan-nyilvántartás vagy megállapodás szerint külön tulajdonban vagy közös tulajdonban van.




27.)[30] Bázis év: a rendelet 27. §-ának alkalmazásában bázis évnek minősül


- folyamatos szüneteltetésre irányuló kérelem esetén a megelőző év vagy szünetelési időszak (ha az rövidebb, mint egy év)


- új kérelem esetén a 27. § (3) bekezdésében meghatározott időponttól a kérelmezett időszak végéig, de maximum a tárgyév december 31. napjáig terjedő időszak


- lezárt (nem folyamatos) szüneteltetési időszak esetén: a megelőző naptári év szünetelési időszaka.


28.)[31] díjbeszedő: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 32/A. § (2) bekezdésében és az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátására létrehozott szervezet kijelöléséről, feladatköréről, az adatkezelés módjáról, valamint az adatszolgáltatási kötelezettség részletes szabályairól szóló 69/2016.(III.31.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében megjelölt koordináló szerv.



III. fejezet

Hulladékgazdálkodási szolgáltatások

A hulladékok gyűjtése, szállítása


5. § (1)[32]

Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, vagyonkezelője vagy használója (a továbbiakban együtt: ingatlanhasználó) köteles a tevékenysége során, valamint a háztartásában keletkező, illetve az átvett hulladékot a további kezelés, hasznosítás, ártalmatlanítás céljainak megfelelően (lehetőség szerint elkülönítve), a környezet károsítását kizáró módon az e célra kijelölt gyűjtőhelyen, szabványos mérettel rendelkező hulladékgyűjtő edényekben összegyűjteni. Amennyiben az ingatlan használójának személye nem állapítható meg, úgy e rendeletben foglalt kötelezettségek teljesítése az ingatlan tulajdonosát terheli. Több tulajdonos esetén a kötelezettség egyetemleges.



(2)

A begyűjtés során a hulladékkezelő a hulladékot a hulladék termelőitől vagy más birtokosaitól rendszeresen összeszedi és elszállítja a begyűjtőhelyre, a hasznosítás vagy ártalmatlanítás helyére, illetőleg a hulladékot átveszi a hulladékok birtokosaitól a begyűjtőhelyeken és gyűjtőpontokon.



(3)[33]

Közterületen, vagy hulladékudvarokon elhelyezett szelektív hulladékgyűjtő konténerekbe kizárólag a feltüntetett típusú hulladék helyezhető el. Amennyiben a szolgáltató az ingatlanhasználó részére elkülönített gyűjtés céljára külön gyűjtőedényt biztosít, az ingatlanhasználó a háztartásában keletkező hulladékot köteles az edényzet jellege szerint elkülönítetten gyűjteni és átadni.


A szolgáltató által rendelkezésre bocsátott „sárga zsákos” vagy gyűjtőedényes gyűjtés során kizárólag csomagolóeszköz (papír, fém, műanyag) hulladékok kerülhetnek a gyűjtőzsákokba, gyűjtőedényekbe, melyet a szolgáltató a kijelölt gyűjtési napokon köteles elszállítani. Az ingatlanra irányadó járatnapokról és a szolgáltatás igénybevételének módjáról a szolgáltató az ingatlanhasználót a helyben szokásos módon (szórólap, weboldal) értesíti.


Ha nem megfelelő anyag kerül a zsákokba, azt a szolgáltató értesítés hátrahagyása mellett nem szállítja el vagy vegyes hulladékként veszi át a többletmennyiséghez kapcsolódó díjfizetése ellenében.


A „sárga zsákba” illetve gyűjtőedényzetbe nem helyezhető egyéb szelektív hulladék (öblösüveg és szennyezett papír, fém, műanyag hulladék stb.) elhelyezhető a gyűjtőszigetek megfelelő tartályaiba, illetve ezen anyagok és a komposztálható hulladékok a hulladékudvarokban a 12. § (2) bekezdése szerint.


A hulladékkezelési szolgáltatások ellátása


6. §

(1)[34]

A települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására irányuló közszolgáltatási szerződés létrejön és

a) a szolgáltatás megvalósul a szolgáltató rendelkezésre állásával, az általa biztosított rendszeres gyűjtőjárat működtetésével vagy

    b) a szerződés írásba foglalásával.




(2)[35]

Az (1) bekezdésben meghatározott szerződés a 3. § (4) bekezdésében meghatározott tartalmi elemeken kívül tartalmazza még természetes személy nevét, a lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyét, telephelyét, adószámát, valamint egyéb a szerződő felek által lényegesnek tartott elemeket.



(3)[36]

A települési szilárd hulladékszállítási közszolgáltatás teljesítéséhez szükséges – (2) bekezdésben meghatározott adatokat – a szerződés írásba foglalásának bármely okból történő elmaradása esetén az ingatlanhasználó köteles bejelenteni a szolgáltatónak.



(4)

A hulladék ingatlanon történő tárolását a hatályos környezetvédelmi, közegészségügyi, tűzrendészeti és köztisztasági előírások figyelembevételével kell megvalósítani. Hulladék ingatlanon történő felhalmozása tilos.


A közszolgáltatás ellátásának rendje,

a szolgáltató és az ingatlanhasználó jogai, kötelezettségei[37]


7. §

(1)[38]

A települési szilárd hulladék szervezett gyűjtésére és elszállítására irányuló közszolgáltatásba bevont területekről a szolgáltató köteles a települési szilárd hulladékot szükség szerinti gyakorisággal begyűjteni és a központi hulladék lerakóhelyre elszállítani. A szállítás gyakorisága vegyes hulladék tekintetében legalább heti egy alkalom, az elkülönítetten gyűjtött hulladék tekintetében legalább két hetente egy alkalom. Az ingatlanra irányadó járatnapokról és a szolgáltatás igénybevételének módjáról a szolgáltató az ingatlanhasználót a helyben szokásos módon (szórólap, weboldal) értesíti.


A vegyes hulladék átadása a szolgáltató által üzemeltetett speciális hulladékszállító járműhöz alkalmazható MSZ EN 840 szabványos, megfelelő minőségű, 60 literes edényzet esetében maximálisan 15 kg, 80 literes edényzet esetén maximálisan 20 kg, 110/120 literes edényzet esetében maximálisan 25 kg, 240 literes edényzet esetén maximálisan 50 kg össztömegű vegyes hulladék elhelyezését biztosító gyűjtőtartály igénybevételével történik.


A szolgáltató a gyűjtőedény űrtartalmát vagy a vegyes hulladék e rendeletben meghatározott maximális súlyát meghaladó többlethulladékot nem köteles elszállítani, kivéve, ha azt az ingatlanhasználó a szolgáltató által rendszeresített emblémás zsákban helyezi ki.

A többlethulladék elszállítása esetén – az emblémás zsákban való kihelyezést kivéve - a szolgáltató e többlethulladék elszállítását a többlethulladék mennyiségének megfelelő díj kiszámlázása érdekében jogosult jelezni a díjbeszedő felé.


A kiskertekben és üdülő övezetekben lakó ingatlanhasználók az adott háztartásra alkalmazandó legkisebb gyűjtőedény térfogatának megfelelő zsákban (melynek súlya a 15, 20 illetve a 25 kg-ot nem haladhatja meg) is kirakhatják az elszállításra összegyűjtött vegyes települési szilárd hulladékot.


Egyéb szilárd, nem kommunális hulladék kihelyezése a közszolgáltatás keretén belül tilos. A gyűjtőtartály mellé ömlesztett hulladék kihelyezése tilos.



(2) [39]

A közszolgáltató a szolgáltatás igénybevétele során az ingatlanhasználó számára – a (3) bekezdés szabályának figyelembevételével - háztartásonként legalább 2 különböző űrmértékű gyűjtőedény választásának lehetőségével biztosítja.



(3)[40]

A választási lehetőséget az ingatlanhasználó számára a közszolgáltató úgy ajánlja fel, hogy a választható gyűjtőedény űrmértéke igazodjon az érintett ingatlanon képződő hulladék mennyiségéhez, figyelembe véve

a) a településen képződő vegyes és elkülönítetten gyűjtött hulladék fajlagos mennyiségét,

b) az érintett ingatlant használó természetes személyek számát, valamint

c) a szállítási gyakoriságot.


A rendelet területi hatálya alá tartozó ingatlanok tekintetében figyelembe veendő fajlagos mennyiség mértéke 56,78 liter/fő/hét.


A szolgáltatás igénybevétele a természetes személy ingatlanhasználó számára az adott ingatlanra alkalmazandó legkisebb gyűjtőedény űrtartalma szerinti mennyiségre vonatkozóan, míg gazdálkodó szervezeteknél minimum 110/120/liter/hét mennyiségre vonatkozóan kötelező.

Az egy fős háztartásban élő ingatlanhasználó a legkisebb gyűjtőedényzetet csak abban az esetben veheti igénybe, ha annak tényét, hogy a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használja, a települési önkormányzat által kiadott igazolás útján a közszolgáltató részére bizonyítja és ennek megfelelő űrmértékű tároló rendelkezésre állásáról haladéktalanul gondoskodik. Az igazolás kiadása iránti kérelem a Polgármesteri Hivatal Humán Közszolgáltatási Irodáján valamint a közszolgáltató ügyfélszolgálati irodáján (6720 Szeged, Stefánia 6.) terjeszthető elő.



(4)[41]

A szolgáltató a választási lehetőség jogszerű alkalmazását jogosult a helyszínen ellenőrizni, melyről jegyzőkönyv kerül kiállításra.


Amennyiben az átadásra kerülő hulladék mennyisége – az emblémás zsákban való kihelyezést kivéve – a közszolgáltató által bizonyítottan meghaladja az adott háztartásra alkalmazandó legkisebb gyűjtőedény űrtartalma szerinti mennyiséget, a közszolgáltató írásban felszólítja az ingatlanhasználót arra, hogy ne lépje túl az adott háztartásra vonatkozóan választott gyűjtőedényben kihelyezhető hulladék mennyiségét. A második felszólítást követően a közszolgáltató – a természetes személy ingatlanhasználó értesítésével egyidejűleg – ennek tényét a tényleges mennyiségű hulladéknak megfelelő, de legalább a 110/120 literes gyűjtőedény alapul vételével számított díj számlázása érdekében jelzi a díjbeszedő felé, továbbá felszólítja az ügyfelet a tényleges hulladéknak megfelelő űrmértékű gyűjtőedény igénybevételére.


Ha a jogosultság ellenőrzése során megállapítást nyer, hogy a 60 literes gyűjtőedényt választott ingatlanhasználó az igazolás kiadása iránti kérelmében az ingatlant egyedül és életvitelszerűen használó személyek számára vonatkozóan a hatóságnak nem megfelelő adatot szolgáltatott, vagy az ingatlant használó személyek számának változására vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a közszolgáltató – az ingatlanhasználó értesítésével egyidejűleg – a hatósági igazolás visszavonását kezdeményezi, továbbá ennek tényét a tényleges mennyiségű hulladéknak megfelelő, de legalább a 110/120 literes gyűjtőedény alapul vételével számított díj számlázása érdekében jelzi a díjbeszedő felé, valamint felszólítja az ügyfelet az ingatlant tényleges használó személyek számának megfelelő űrmértékű gyűjtőedény igénybevételére.     



(5)[42]

A szolgáltató lakóövezetekben köteles legalább 30 nappal a rendszeres hulladékszállítás megkezdése előtt a hulladékgyűjtés technológiájáról, gyakoriságáról, időpontjáról, a díjfizetési kötelezettség mértékéről az ingatlanhasználókat tájékoztatni. Üdülő és kiskertes övezetben a szolgáltató a rendeletben meghatározott szolgáltatási időszak kezdetének módosulását az érintett terület megjelölésével a szolgáltatási időszak kezdete előtt legalább egy héttel szórólapon, a helyi sajtó útján közli és weblapján közzéteszi.



(6)[43]

Az üdülőként nyilvántartott ingatlannal rendelkező ingatlanhasználók részére a közszolgáltatás igénybevétele május 01 – október 31. időszakban kötelező. Az ilyen ingatlannal rendelkező ingatlanhasználók a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjaként az éves közszolgáltatási díj 50%-át kötelesek megfizetni.


A gyálaréti, subasai, öreghegyi, kamaratöltési, tápéi, tompaszigeti, szentmihályi, marostői, baktói, ballagi-tói és sziksósi, a cserőkei, bodomi kiskertekben, a Folyamatos-telepen, a Tiszavirág és a Tömörkény-üdülőtelep területén az üdülőnek nem minősülő ingatlanok tekintetében a szolgáltatást az azt megrendelők részére időszakosan, minden év május 01. és október 31. között legalább hetenkénti gyakorisággal kell biztosítani. Az időszakos ingatlanhasználók a szolgáltatást emblémás zsák vagy a szolgáltató által biztosított, a megrendeléssel érintett időszakra érvényes azonosító jellel (matricával) ellátott gyűjtőedény használatával vehetik igénybe.


Az ettől eltérő módon kihelyezett hulladékot a szolgáltató értesítő hátrahagyása mellett elszállítja és ennek tényét a hulladék mennyiségének megfelelő közszolgáltatási díj kiszámlázása érdekében jelzi a díjbeszedő felé.


Tartózkodási- vagy lakóhelyként használt ingatlanok esetében a szolgáltatás ellátása az (1) bekezdésben foglaltak szerint egész évben folyamatos. A közszolgáltatás igénybevétele az ingatlanhasználók számára kötelező.



(7)[44]

Ha a (6) bekezdésben felsorolt közszolgáltatási területeken a területekre jellemző speciális területi vagy használati viszonyok miatt az  adott ingatlan a  házhoz menő gyűjtéshez használt céljárművel biztonságosan nem közelíthető meg, a  közszolgáltató a  hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladék gyűjtéséhez az  ingatlanhasználók részére ideiglenes jelleggel konténeres gyűjtést biztosít. Ezen közszolgáltatási területrész ingatlanhasználói ettől eltérő esetben is megállapodást köthetnek a közszolgáltatóval ilyen konténeres gyűjtés biztosítására.



(8)[45]


Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló 385/2014.(XII.31.) Korm. rendelet 7. § (1b) bekezdése szerinti igazolás kiadásának hatáskörét a jegyzőre ruházza át.


8. §

(1) [46]

A szolgáltató a rendszeres hulladékszállítást úgy köteles megszervezni, hogy amennyiben az általa meghatározott szállítási napon az érintett területen a szállítást bármely okból (pl. ünnep és munkaszüneti napokon, gép meghibásodása esetén) elvégezni nem tudja, az elmaradt szolgáltatást 24 órán belül, illetve a soron következő munkanapon pótolni köteles, kivéve minden év január 01. napját, mely az adott területre vonatkozó soron következő szállítási napon kerül pótlásra.



(2)[47]

A szolgáltatás ellátásával kapcsolatos jelzéseket, kifogásokat a szolgáltató köteles 15 napon belül kivizsgálni és a vizsgálat eredményéről írásban értesíteni az ügyfelet. A válaszadási határidő helyszíni vizsgálat vagy valamely hatóság megkeresése esetén egy alkalommal legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbítható, melyről az ügyfelet írásban, a válaszadási határidő letelte előtt tájékoztatni kell.



9. § (1)[48]A szolgáltató a minősítésének megfelelő ütemezés szerint biztosítja a szolgáltatás részeként a gyűjtőedényt. Amennyiben a gyűjtőedényt a szolgáltatás részeként a szolgáltató az ingatlanhasználó részére biztosítja, az ingatlanhasználó a közszolgáltatást a rendelkezésre bocsátott gyűjtőedénnyel köteles igénybe venni. A szolgáltató által rendelkezésre bocsátott gyűjtőedény átadásától az ingatlanhasználó köteles az edényzetet rendeltetés- és szerződésszerűen használni, megőrzéséről, tisztántartásáról gondoskodni, a szolgáltatónak fel nem róható megsérülés vagy semmisülése esetén javításáról és pótlásáról gondoskodni.


(2) [49]

Amíg a szolgáltató az ingatlanhasználó részére a minősítésének megfelelő ütemezés szerint nem biztosít gyűjtőedényt, úgy arról az ingatlanhasználó kötelezettsége gondoskodni, szabványos, megfelelő minőségű és szükséges térfogatú tároló tartály beszerzésével, melynek azonosítását a szolgáltató számára köteles lehetővé tenni (ún. chipezés).

(3)[50]

Amennyiben a szolgáltató az edény egyedi azonosítását (chipezés) elvégezte, a közszolgáltatás ezen edényzet igénybevételével vehető igénybe. Az ingatlanhasználó minden ürítés előtt köteles ellenőrizni az azonosító hiánytalan meglétét, annak esetleges hiányát köteles a szolgáltatónak haladéktalanul bejelenteni. Azt a hulladékot, melyet az ingatlanhasználó az egyedi azonosító felszerelése ellenére nem az azonosítóval ellátott edényzetben ad át a közszolgáltatónak, a közszolgáltató többlethulladékként veszi át. A hulladékgyűjtő edény egyedi azonosítójának pótlásával felmerülő költségeket a közszolgáltató az ingatlanhasználóra jogosult áthárítani.


(4)

Hasznosítható hulladék szelektív gyűjtésére a szolgáltató közterület használati engedély birtokában gyűjtőedényeket helyezhet ki közterületre, amelyben egyéb szilárd hulladék elhelyezése tilos.




10. §

(1)

[51]

Az ingatlanhasználó a gyűjtőedényt az ürítés napján, az ingatlan bejárata előtt közvetlenül az úttest melletti közterületre helyezheti ki, továbbá ugyancsak az ürítés napján gondoskodik a kiürített gyűjtőedény napi tárolóhelyre történő visszahelyezéséről. Az ingatlanhasználó a települési hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényt az ingatlanon belül tartja, azt közterületen tartósan csak a közterület használatát szabályozó önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint helyezheti el. Nem tekinthető tartós közterület használatnak a gyűjtőedény ürítési célból történő közterületre helyezése.



(2)[52]A tárolóedényt az ingatlanhasználó a június 1-től szeptember 30-ig terjedő időszakban hetente, az év további részében havonta köteles mosni és fertőtleníteni. A csak gépi erővel mozgatható tároló (min. 4 m3 űrtartalmú) edények folyamatos tisztántartásáról az ingatlanhasználó költségére – fagymentes időszakban – a szolgáltató köteles gondoskodni.


(3)A települési szilárd hulladék gyűjtésére szolgáló tárolóedényben attól eltérő anyagot elhelyezni tilos.


(4)A tárolóedényben nem helyezhető el olyan veszélyes tárgy, vagy anyag, amely a hulladék szállítását végző dolgozó testi épségét veszélyezteti, valamint a szállító jármű műszaki berendezéseit megrongálhatja. Sérült gyűjtőtartály ürítését ugyanezen okok miatt a szolgáltató értesítés hátrahagyásával megtagadhatja.


(5)Ha a szolgáltató azt észleli, hogy az edényben olyan anyagot vagy tárgyat helyeztek el, ami nem minősül települési szilárd hulladéknak, olyan tömörített vagy nedves, hogy a szokásos módon azt leüríteni nem lehet, akkor az elszállítást értesítés visszahagyásával megtagadhatja.


11. § (1)[53]

A tárolóedények környékének szükség szerinti feltakarításáról az ingatlanhasználó köteles gondoskodni, kivéve ha a hulladék a szolgáltató hibájából szóródik el a tárolóedény környékén.



(2)[54]

Az út lezárásáról a közszolgáltatót előzetesen írásban kell értesíteni. A lezárt utcákban a tárolóedények a szállító járművel megközelíthető közterülethez ürítés céljából történő ki- és visszaszállításáról az köteles gondoskodni, akinek a tevékenysége miatt az út lezárása történik.



(3)[55]

Karácsonyi időszakban az elhasznált fenyőfákat a hulladéktároló tartályok mellett kell elhelyezni, idegen anyagtól, díszítő elemektől mentesen, amelyek közterületről történő elszállításáról a szolgáltató térítésmentesen gondoskodik.



(4)

A tárolóedényekben turkálni, annak tartalmát közterületen szétszórni tilos.



(5)[56]

Ha a zöldhulladékot házi vagy közösségi komposztálás útján nem komposztálják, azt a képződés helyén a zöldhulladék elkülönített gyűjtésének céljára gyártott szabványos gyűjtőedényben vagy hulladékgyűjtő zsákban kell gyűjteni. Ha a zöldhulladék szabványos gyűjtőedényzetben vagy hulladékgyűjtő zsákban történő gyűjtésének feltételeit a közszolgáltató a közszolgáltatási területen nem biztosítja, a zöldhulladékot a vegyes hulladék céljára szolgáló gyűjtőedényben kell gyűjteni.


Az elkülönítetten gyűjtött papír-, fém-, üveg- és műanyag hulladékot tartalmazó gyűjtőedényben zöldhulladékot elhelyezni nem lehet.



(6)[57]

Ha a zöldhulladékot házi vagy közösségi komposztálás útján nem komposztálják és zöldhulladék szabványos gyűjtőedényzetben vagy hulladékgyűjtő zsákban való gyűjtés feltételeit a közszolgáltató nem biztosítja és az ingatlanhasználó azt vegyes hulladék részeként nem adja át a közszolgáltatónak a zöldhulladékot bármely hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre szállíthatja és ott a szolgáltatónak átadhatja.



(7) [58]

Az ingatlanra irányadó járatnapokról és a szolgáltatás igénybevételének módjáról a szolgáltató az ingatlanhasználót a helyben szokásos módon (szórólap, weboldal) értesíti.



(8)[59]

Amennyiben a szolgáltató a zöldhulladék gyűjtésére a szolgáltatás részeként gyűjtőedényt biztosít, az ingatlanhasználó a zöldhulladékot köteles a rendelkezésre bocsátott gyűjtőedényben elkülönítetten gyűjteni. A szolgáltató által rendelkezésre bocsátott gyűjtőedény átadásától az ingatlanhasználó köteles az edényzetet rendeltetés- és szerződésszerűen használni, megőrzéséről, tisztántartásáról gondoskodni, a szolgáltatónak fel nem róható megsérülés vagy semmisülése esetén javításáról és pótlásáról gondoskodni.



(9)[60]

A szolgáltató által a szelektív hulladékgyűjtési célra rendelkezésre bocsátott „sárga” zsák, gyűjtőedény, illetve az ingatlanhasználó által megvásárolt emblémás zsák – melynek vételára már tartalmazta az elszállítás költségeit – elszállítása térítésmentesen történik.



Lakossági eredetű egyéb szilárd hulladék


12. § (1)[61]

Az egyéb szilárd hulladék kezeléséről az köteles gondoskodni, akinél a hulladék keletkezett. Ha a keletkezés helye nem állapítható meg, az ingatlanhasználó köteles a kezelésről gondoskodni.



(2)[62]

Magánszemélyek az egyéb lakossági eredetű - a szervezett közszolgáltatásba nem kerülő - szilárd hulladékot (építési törmelék, lom, veszélyes hulladék) a szolgáltató által üzemeltetett hulladékátvevő helyeken (hulladékudvarok, ideértve a Központi Hulladéklerakó Telepen üzemelő hulladékudvart is) háztartásonként havonta 1 m3 mennyiségig díjmentesen helyezhetik el. A hulladékudvarok szolgáltatásait csak azok a szegedi lakosok vehetik igénybe, akik személyazonosságukat, lakcímüket hitelt érdemlően igazolják, valamint nem rendelkeznek 2016. április 1. napja előtt keletkezett díjhátralékkal. A nem lakossági eredetű hulladék átvétele a hulladékudvarokban tilos. A központi hulladéklerakó telepen a lakosság részére a hét minden napján 6.00 órától – 21.00 óráig biztosítani kell a lakossági hulladék fogadását. A hulladékudvarokba be nem fogadható, a közszolgáltatásban nem gyűjthető települési hulladék a Központi Hulladéklerakó Telepen havi 1 m3 mennyiségig ingyenesen elhelyezhető. A háztartásokban képződő veszélyes hulladék a szokásos háztartási mértéket meg nem haladó mennyiségben helyezhető el. A komposztálható hulladék és egyéb szelektív (papír, üveg, műanyag, öblösüveg, fém) hulladékok a hulladékudvarokban napi 1 m3 mennyiségig, a Központi Hulladéklerakó Telepen mennyiségi korlátozás nélkül ingyenesen elhelyezhetőek.

(3)[63]

A nem veszélyes lombhulladék szervezett összegyűjtéséről, elszállításáról lomtalanítási akció keretében évente legalább egy alkalommal a szolgáltató gondoskodik a közszolgáltatásba bevont területen. Kiskertes övezetekben a lomtalanítás a szolgáltató által kijelölt gyűjtőpontokról történik.



(4)

A lomtalanítási akció helyéről, időpontjáról a lakosságot a szolgáltató köteles értesíteni. A lakosság a lomot a gyűjtés megkezdése előtt 24 órán belül helyezheti ki a közterületre.

Nem lakossági eredetű egyéb szilárd hulladékok


13. §

A termelő köteles a tulajdonában lévő hulladék környezetkárosítást kizáró módon történő gyűjtésről, hasznosításáról, vagy ártalmatlanításáról gondoskodni. A tevékenysége során keletkezett hulladékok ártalmatlanítását telephelyén a szükséges engedélyek birtokában végezheti el.



14. § (1)

A hasznosításra, vagy a termelő telephelyén ártalmatlanításra nem kerülő hulladékot köteles a termelő a város kijelölt lerakóhelyére beszállítani.



(2)

Ha a termelő a hulladékai elhelyezésére irányuló közszolgáltatást a szolgáltatótól rendeli meg, köteles megadni a hulladékok fajtánkénti mennyiségét, összetételét, jellegét, minőségét.



(3)

Szolgáltató a megrendeléstől számított 72 órán belül köteles a szolgáltatást elvégezni.


A települési szilárd hulladékártalmatlanítása, hasznosítása


15. § (1)[64]

A kijelölt települési szilárd hulladék lerakó-, ártalmatlanítóhely a Sándorfalvi úti Központi Hulladéklerakó Telep (Hrsz: 01207/28). A regionális hulladékkezelési közszolgáltatás körébe tartozó települési hulladék elhelyezése, feldolgozása, komposztálása, kezelése, valamint ártalmatlanítása is a Szeged, Sándorfalvi úti Regionális Hulladéklerakó Telepen történik.

A települési és a regionális szilárd hulladék kezelése történhet a konzorciumi települések közigazgatási területén kijelölt hulladékudvarokon és hulladékgyűjtő szigeteken is. 



(2)

A lerakóhelyen elhelyezhető és ártalmatlanítható minden olyan hulladék, amely a települési szilárd hulladékkal együtt kezelhető és a lerakóhely üzemeltetését károsan nem befolyásolja.



16. § (1)

A lerakóhelyet úgy kell bekeríteni, hogy annak területére hulladék ellenőrzés nélkül ne kerülhessen, illetőleg a hulladék szél által történő széthordását megakadályozza.



(2)

A lerakóhelyen elhelyezett települési szilárd hulladék folyamatos takarásáról gondoskodni kell. A telepet úgy kell üzemeltetni, hogy a környezetre káros zaj- és légszennyezést, valamint az ott dolgozókra egészségkárosítást ne jelentsen. Azokon a lerakóhelyeken, amelyeken a lerakás megszűnt, olyan mértékű takarást kell alkalmazni, hogy a területek újrahasznosításra (erdősítés, gyepesítés) alkalmasak legyenek.



(3)

A lerakóhely területén megfelelő világításról, nyílt téri üzemanyag-tárolóról, öltözködési, mosdási lehetőségről és illemhelyről is gondoskodni kell.



(4)

Települési szilárd hulladék, beleértve az építésből, bontásból, földmunkákból kikerülő hulladékokat is, elhelyezése, tárolása és ártalmatlanítása kizárólag a központi lerakóhelyen történhet, kivéve ha a hulladék ártalmatlanítása, vagy hasznosítása a termelő telephelyén történik.


IV. Fejezet

Egyéb rendelkezések


17. §[65]

Az ingatlan tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, használója, haszonélvezője, bérlője, társasházak esetén a társasház tulajdonközössége (e fejezet vonatkozásában, a továbbiakban együtt: tulajdonos) köteles gondoskodni. Ezen belül:

a) a lakó és az emberi tartózkodásra szolgáló más épületek közös használatú részének (kapualj, lépcsőház, folyosó, terasz, felvonó, mosókonyha, szárító, pince- és padlásrész, közös illemhely, hulladékledobó és gyűjtő, udvar stb.) tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítéséről a tulajdonosnak;

b) a lakásnak és lakás céljára használt más helyiségnek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek és az ezekhez tartozó területeknek a tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítéséről pedig a használónak kell gondoskodnia.



18. § (1)

A közterület rendeltetéstől eltérő célra (árusítás, építési-, szerelési munka, stb.) történő használata esetén a használattal érintett területet és közvetlen környezetét a használó köteles tisztán tartani, a keletkező hulladék gyűjtéséről és ártalmatlanításáról gondoskodni.



(2)

Építési és bontási munkálatokat úgy kell elvégezni, hogy szálló por és egyéb szennyeződés a munkaterületen és az engedélyezett közterület-használaton kívül eső területre ne kerüljön.



(3)

A belváros (Nagykörút, Temesvári krt. és Tisza folyó által határolt terület) közterületein ömlesztett áru (törmelék is) csak konténerben tárolható.



(4)

Aki bármilyen anyag szállítása vagy rakodása során a közterületet beszennyezi, köteles a szennyeződést saját költségén eltakarítani. Amennyiben a fuvarozó ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, úgy azt a rakodás helyén az köteles elvégezni, akinek az érdekében a fuvarozás történik.



(5)

Tilos az ingatlanok takarításából keletkező szennyeződést, vagy bármely más hulladékot a közterületre, csapadékvíz elvezető rendszerekbe önteni, söpörni.



19. §

Minden közforgalmú létesítményben illetve területen az 5. § (1) bekezdésében említettek kötelesek a várható forgalomnak megfelelő mennyiségű közhasználatú hulladékgyűjtő tartály elhelyezéséről, javításáról, pótlásáról, továbbá a rendszeres kiürítéséről és tisztántartásáról gondoskodni.



20. §[66]




V. fejezet

Településtisztasági szolgáltatás


21. § (1)

A szolgáltató nyilvántartja a szolgáltatás ellátásával kapcsolatos adatokat, így a megrendelő nevét, lakcímét, a megrendelés, a szolgáltatás elvégzésének időpontját, az elszállított folyékony hulladék mennyiségét és minőségi jellemzőit, a szállító jármű típusát, rendszámát, a vezető nevét, az ürítés időpontját, az ürítőhely üzemeltetőjének igazolását. Nem lakossági eredetű folyékony hulladék elhelyezése esetén a hulladékok összetételére vonatkozó minősítő bizonylatot köteles az ürítőhely üzemeltetője részére rendelkezésre bocsátani. A nyilvántartás alapját képező bizonylat (megrendelő, szállító- és menetlevél) öt évig nem selejtezhető.



(2)

A szolgáltató a Polgármesteri Hivatal részére negyedévente jelentést készít, melyben összesíti az (1) bekezdésben meghatározott adatokat.



(3)

A szolgáltató a folyékony települési hulladék környezetkímélő módon történő ürítésére és szállítására alkalmas, jó műszaki állapotban lévő szállító járművel biztosítja időjárástól független módon a környezetvédelmi és közegészségügyi előírásoknak megfelelő szolgáltatást.


A településtisztasági szolgáltatás ellátásának rendje,

 a tulajdonos és a szolgáltató jogai és kötelezettségei


22. § (1)

Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén a 3. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott szolgáltató kivételével települési folyékony hulladék gyűjtésére és elszállítására irányuló közszolgáltatási tevékenységet más nem végezhet.



(2)

A szolgáltató a közszolgáltatás teljes körét valamennyi ingatlan tekintetében köteles ellátni.



(3)

A települési folyékony hulladék elszállítását a tulajdonosnak kell megrendelnie a szolgáltatónál, amely azt a megrendeléstől számított 72 órán belül köteles teljesíteni.

A szolgáltató a szolgáltatást kizárólag veszélyes hulladék elszállítására irányuló megrendelés esetén tagadhatja meg.



(4)

A szolgáltató köteles Szeged közigazgatási területén ügyfélfogadást tartani, a szolgáltatással összefüggő valamennyi panaszt megvizsgálni, és a vizsgálat eredményéről a bejelentőt 30 napon belül tájékoztatni.



(5)[67]

Az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője vagy egyéb jogcímen használója (e fejezet vonatkozásában, a továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) köteles az ingatlanán keletkező, az ideiglenes tárolásra szolgáló (közműpótló) létesítmények, berendezések ürítéséből származó, illetve közüzemi csatornahálózatba vagy más módon befogadóba vagy szennyvíztisztítóba nem vezetett települési folyékony hulladékot a jogszabályokban előírtak szerint gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek átadni.


A folyékony települési hulladékok ártalmatlanítása


23. § (1)

A folyékony települési hulladékok kizárólag az Önkormányzat által kijelölt leürítő helyen ártalmatlaníthatók. A kijelölt leürítő hely a Városi Szennyvíztisztító Telep. A kijelölt leürítő hely kezelője a Szegedi Vízmű Rt.



(2)

Ha a szolgáltatónak felróható okból környezetszennyezés következne be, a szolgáltató köteles a szennyezett terület megtisztításáról saját költségén gondoskodni, és az okozott kárt megtéríteni.



(3)

A szolgáltató a kijelölt leürítő helyek kezelőjével köteles megállapodást kötni a települési folyékony hulladék elhelyezésére. A megállapodásnak tartalmaznia kell a mennyiségi, minőségi ellenőrzés és az elszámolás rendjét.



VI. fejezet

A kéményseprő-ipari szolgáltatások rendje, a tulajdonos és a szolgáltató

jogai és kötelezettségei


24. §[68]


25. §[69]




VII. fejezet

A szervezett helyi közszolgáltatások díja

A hulladékszállítási szolgáltatás díja


26. § (1)[70]




 (2)[71]

A hulladék kezeléséért az ingatlanhasználó, a közszolgáltatás igénybe vevője háztartásonként, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségenként – a teljesített közszolgáltatás alapján, számla ellenében - közszolgáltatási díjat köteles fizetni.



(3)

A havi közszolgáltatási díj az ingatlanra rendelkezésre bocsátott, vagy azon használt gyűjtőedények számának, az egy hónapra eső átlagos ürítések számának és az adott típusú gyűjtőedény egyszeri ürítési díjának szorzata.



(4)[72]




(5)[73]

Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelezettséget nem teljesíti, feltéve, hogy a közszolgáltató számára a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állást igazolja. A hulladékszállítási közszolgáltatás megvalósulása esetén a 7. § (3) bekezdés szerint alkalmazandó minimális díj az adott háztartásra alkalmazandó legkisebb szabványos gyűjtőedény heti egyszeri ürítésének díja.

(6)[74]


A társasházak, lakásszövetkezetek, többlakásos ingatlanok esetében az ingatlanhasználók ingatlanonként, lakásonként a közszolgáltatás (5) bekezdésben meghatározott díját a közös költség részeként a közös képviseletet ellátó személy, illetve szervezet felé kötelesek teljesíteni, kivéve azon ingatlanokat, melyekben gazdasági tevékenységet folytatnak, melyek elkülönült díjfizetésre kötelezettek.



27. § (1)[75]

Az ingatlanhasználó a hulladékszállítási díjat a használat megkezdésétől köteles megfizetni. Az ingatlanhasználó személyében bekövetkezett változás tényét a szolgáltató részére 15 napon belül írásban be kell jelenteni, a szolgáltató a díjat erre figyelemmel állapítja meg, illetve helyesbíti. Amennyiben az ingatlanhasználó személye nem állapítható meg, az ingatlan használójának az ingatlan tulajdonosát/tulajdonosait kell tekinteni.

Az olyan ingatlanok esetében, amelyek a tulajdonjog megszerzésekor használatbavételi engedéllyel nem rendelkeznek és ténylegesen abban életvitelszerűen nem laknak, illetve az olyan ingatlanok esetében, melyek a tulajdonjog megszerzését követően használatbavétel nélkül igazolhatóan felújítás alatt állnak, a tulajdonos a tulajdonjog megszerzését köteles 15 nap alatt bejelenteni, egyidejűleg köteles nyilatkozni arról, hogy az életvitelszerű használat milyen okból nem kezdődik meg. Az ok megszűnését és a tényleges használatba vételt, annak bekövetkeztétől számított 5 nap alatt köteles bejelenteni. Bejelentés esetén a tulajdonos mentesül a tulajdonjog megszerzése és a használat megkezdése közötti időszakban a díjfizetési kötelezettség alól.

A szolgáltató jogosult a használaton kívüliség tényét ellenőrizni és annak okirati igazolását kérni a szüneteltetésre vonatkozó szabályok alkalmazásával. Amennyiben megállapítható, hogy a mentességet az ingatlanhasználó jogszerűtlenül vette igénybe, akkor vele szemben a Szolgáltató jogosult a (4) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazni.



(2)[76]

Az ingatlan tulajdonjogban vagy használati viszonyokban vagy használat rendjében bekövetkezett, továbbá a számlamódosítást eredményező változást 15 napon belül írásban kell a szolgáltató felé bejelenteni. Az ingatlan használatában bekövetkezett változás esetén a közszolgáltatás díját a bejelentés hónapjának utolsó napjáig a régi, ezt követően pedig az új ingatlanhasználó köteles viselni.



(3)[77]

Az ingatlanhasználó mentesül a díjfizetési kötelezettség alól, ha legalább 30 nappal a kívánt időpont előtt írásban kéri a szolgáltatótól a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező közszolgáltatás szüneteltetését távolléte idejére, ha legalább 60 napig megszakítás nélkül nem tartózkodik ingatlanán és az ingatlant más sem használja. A szünetelési kérelmet a szolgáltató a 30. nap elteltét követő hónap első napjával fogadja be.



(4)[78]

A folyamatos szüneteltetésre irányuló kérelem legfeljebb egy naptári évre vonatkozhat, a szolgáltatás szüneteltetésének meghosszabbítását a tárgyévet követő év január 15-ig az ingatlan használója írásban köteles kérni a szolgáltatótól. A szolgáltató a szünetelés meghosszabbítására vonatkozó kérelemnek akkor ad helyt, ha a kérelmező a bázis év teljes időszakát érintően legalább két – az ingatlanon korábban tényleges szolgáltatást nyújtó - közüzemi szolgáltató (amelyikből az egyik áramszolgáltató) által kiállított a bázis év nyitó és záró időszakára vonatkozó számlákkal vagy számlaegyenleggel (ami lehet gáz, víz vagy villanyszámla) igazolja, hogy az ingatlant a kedvezményezett időszakban senki nem használta. Igazolásra rész-számla benyújtása nem alkalmas.

A szüneteltetés jogszerűtlen igénybevétele esetén a Szolgáltató jogosult a szüneteltetés kezdő időpontjára a szüneteltetést megvonni és a közszolgáltatási díj pótlólagosan kiszámlázására vonatkozó adatokat a díjbeszedőnek megadni, kivéve, ha a kérelmező hitelt érdemlően igazolja, hogy a szüneteltetést a kérelmében meghatározott időszaknál rövidebb időre vette jogszerűen igénybe.



(5)[79]




(6)[80]

A szolgáltató jogosult a helyszínen ellenőrizni a szüneteltetési nyilatkozat valóságtartalmát, amelyről jegyzőkönyv kerül kiállításra. A szüneteltetés jogszerűtlen igénybevétele esetén a Szolgáltató jogosult a szüneteltetés kezdő időpontjára visszamenőleg a szüneteltetést megvonni, a közszolgáltatási díj pótlólagos kiszámlázására és annak költségeire vonatkozó adatokat a díjbeszedőnek megadni. Amennyiben a kérelmező hitelt érdemlően igazolja, hogy a szüneteltetést a kérelmében meghatározott időszak egy részére jogszerűen vette igénybe, akkor a kezdő időponttól eltérő időpont is megállapítható.



28. § (1)

A hulladék összetétele vagy mennyisége miatt települési szilárd hulladéknak nem minősülő hulladék elszállítására a szolgáltató eseti, vagy határozott, illetve határozatlan időre vonatkozó szerződést létesíthet. A szerződésben a szolgáltató a hulladék tárolásával és elszállítására történő előkészítésével kapcsolatban különleges kikötéseket tehet. A szolgáltató a szolgáltatást kizárólag veszélyes hulladék elszállítására irányuló megrendelés esetén tagadhatja meg.



(2)[81]

A nem lakás céljára szolgáló helyiség használója köteles a hulladékszállítási szolgáltatást igénybe venni.



29. § (1)[82]




(2)[83]



Hulladékszállítási díjkedvezmények


30. § (1)[84]




(2)[85]




(3)[86]




(4)[87]




(5)[88]




(6)[89]

.

A településtisztasági szolgáltatás díja


31. § (1)

A településtisztasági szolgáltatás ellátása során alkalmazható legmagasabb díjakat a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.



(2)

A díj magában foglalja a szállítás, elhelyezés és ártalmatlanítás költségét, melyet a tulajdonos közvetlenül a szolgáltatónak térít meg.



(3)

A szolgáltató az érvényes díjak jegyzékét látható helyen köteles a telephelyén kifüggeszteni.


A kéményseprő-ipari szolgáltatás díja


32. §[90]




VIII. Fejezet

Záró rendelkezések


33. § (1)

A rendelet 2005. január 1. napján lép hatályba. A hatálybalépéssel egyidejűleg az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról szóló 53/1997.(XII.23.) Kgy. rendelet és az azt módosító 44/1998.(XII.30.) Kgy. rendelet, a 45/1999.(X.6.) Kgy. rendelet 8. §-a, az 56/1999.(XII.8.) Kgy. rendelet, a 6/2000.(II.18.) Kgy. rendelet 6. §-a, az 55/2000.(XII.5.) Kgy. rendelet, a 74/2000.(XII.18.) Kgy. rendelet, az 58/2001.(XII.20.) Kgy. rendelet, a 2/2002.(I.23.) Kgy. rendelet, a 29/2002.(VI.21.) Kgy. rendelet, a 48/2002.(XII.5.) Kgy. rendelet, valamint az 54/2004.(XII.1.) Kgy. rendelet hatályát veszti.



(2)

A rendelet az Európai Uniós jogharmonizáció céljából felülvizsgált, és a közösségi normákkal harmonizált központi jogszabályokon alapul.


                           









[1]

Hatályát veszti a 42/2015.(XII.21.) Ö. r. 3. § (1) bek. alapján 2016. július 1-től

[2]

Módosította a 46/2009.(XII.15.) Kgy. r. 1. §-a, az 52/2012.(XII.22.) Ö. r. 1. §-a, a 42/2015.(XII.21.) Ö. r. 1. §-a (hatályos 2016. július 1-től)

[3]

Módosította az 52/2012.(XII.22.) Ö. r. 2. §-a (hatályos 2013. január 1-től)

[4]

Módosította a 46/2009.(XII.15.) Kgy. r. 2. §-a, a 42/2015.(XII.21.) Ö. r. 2. §-a (hatályos 2016. július 1-től)

[5]

Módosította a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 1. §-a, a 42/2015.(XII.21.) Ö. r. 2. §-a  (hatályos 2016. július 1-től)

[6]

Módosította a 48/2008.(XII.17.) Kgy. r. 1. §-a

[7]

Kiegészítette és a pontok jelölését módosította a 46/2009.(XII.15.) Kgy. r. 2. §-a (hatályos 2010. jan. 1-től)

[8]

Módosította a 12/2007.(IV.04.) Kgy. r. 1. §-a, az 59/2010.(XII.16.) Ö. r. 1. §-a, a 49/2012.(XII.06.) Ö. r. 1. §-a, a 42/2015.(XII.21.) Ö. r. 2. §-a (hatályos 2016. július 1-től)

[9]

Módosította az 52/2012.(XII.22.) Ö. r. 3. §-a, hatályát veszti a 42/2015.(XII.21.) Ö. r. 3. § (1) bekezdés alapján 2016. július 1-től

[10]

Módosította az 1/2015. (II.19.) önkormányzati rendelet 1. §-a (hatályos: 2015. február 20-tól)

[11]

Módosította a 46/2009.(XII.15.) Kgy. r. 3. §-a, a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 2. §-a (hatályos 2013. október 3-tól)

[12]

Módosította a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 2. §-a (hatályos 2013. október 3-tól)

[13]

Hatályát veszti a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 18. § (3) bek. alapján 2013. október 3-tól

[14]

Hatályát veszti a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 18. § (3) bek. alapján 2013. október 3-tól

[15]

Hatályát veszti a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 18. § (3) bek. alapján 2013. október 3-tól

[16]

Módosította a 48/2008.(XII.17.) Kgy. r. 2. §-a, a 24/2015.(VI.29.) Önk. r. 1. §-a (hatályos 2015. július 01-től)

[17]

Hatályát veszti a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 18. § (3) bek. alapján 2013. október 3-tól

[18]

Hatályát veszti a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 18. § (3) bek. alapján 2013. október 3-tól

[19]

Hatályát veszti a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 18. § (3) bek. alapján 2013. október 3-tól

[20]

Hatályát veszti a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 18. § (3) bek. alapján 2013. október 3-tól

[21]

Hatályát veszti a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 18. § (3) bek. alapján 2013. október 3-tól

[22]

Hatályát veszti a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 18. § (3) bek. alapján 2013. október 3-tól

[23]

Módosította a 31/2006.(VII.25.) Kgy. r. 1. §-a, hatályát veszti a 42/2015.(XII.21.) Ö. r. 3. § (1) bekezdése alapján 2016. július 1-től

[24]

Kiegészítette az 52/2007.(XII.20.) Kgy. r. 1. §-a, hatályos 2008. I. 1-től

[25]

Kiegészítette az 52/2007.(XII.20.) Kgy. r. 1. §-a, hatályos 2008. I. 1-től

[26]

Kiegészítette az 52/2007.(XII.20.) Kgy. r. 1. §-a, hatályos 2008. I. 1-től

[27]

Kiegészítette a 46/2009.(XII.15.) Kgy. r. 3. §-a, hatályos 2010. I. 1-től

[28]

Kiegészítette a 46/2009.(XII.15.) Kgy. r. 3. §-a, hatályos 2010. I. 1-től

[29]

Kiegészítette a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 2. §-a (hatályos 2013. október 3-tól)

[30]

Kiegészítette a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 2. §-a (hatályos 2013. október 3-tól)

[31]

Kiegészítette a 13/2016.(V.31.) Ö. r. 1. §-a (hatályos 2016. június 1-től)

[32]

Módosította a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 3. §-a (hatályos 2013. október 3-tól)

[33]

Módosította az 52/2007.(XII.20.) Kgy. r. 2. §-a, a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 3. §-a, az 1/2015.(II.19). Ö.r. 2. §-a (hatályos 2015. feburár 20-tól)

[34]

Módosította a 31/2006.(VII.25.) Kgy. r. 2. §-a, a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 4. §-a, az 1/2015. (II.19.) Ö. r. 3. §-a (hatályos 2015.  február 20-tól)

[35]

Kiegészítette és a bekezdések számozását módosította a 31/2006.(VII.25.) Kgy. r. 2. §-a, módosította a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 4. §-a (hatályos 2013. október 3-tól)

[36]

Módosította a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 16. § (1) bek. (hatályos 2013. október 3-tól)

[37]

Az alcímet módosította a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 16. § (2) bek. (hatályos 2013. október 3-tól)

[38]

Kiegészítette a 46/2009.(XII.15.) Kgy. r. 4. §-a, módosította a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 5. §-a, az 1/2015.(II.19.) Ö. r. 4. §-a, a 24/2015.(VI.29.) Ö. r. 2. §-a, az 1. § harmadik bekezdését módosította a 13/2016.(V.31.) Ö. r. 2. §-a (hatályos 2016. június 01-től)

[39]

Módosította a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 5. §-a, az 1/2015.(II.19.) Ö. r. 4. §-a (hatályos 2015. február 20-tól), a 24/2015.(VI.29.) Önk. r. 2. §-a (hatályos 2015. július 01-től)

[40]

Módosította az 52/2007.(XII.20.) Kgy. r. 3. §-a, a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 5. §-a, az 1/2015.(II.19.) Ö. r. 4. §-a, a 24/2015.(VI.29.) Ö. r. 2. §-a, a 7. § (3) bekezdés utolsó mondatának törlését a 13/2016.(V.31.) Ö. r. 8. § (2) bekezdése rendelte el 2016. június 01-től)

[41]

Kiegészítette az 1/2015.(II.19.) Ö.r. 4. §, módosította a 24/2015.(VI.29.) Ö. r. 2. §-a, módosította a 13/2016.(V.31.) Ö. r. 2. §-a (hatályos 2016. június 01-től)

[42]

Kiegészítette az 1/2015. (II.19.) önkormányzati rendelet 4. §-a (hatályos: 2015. február 20-tól)

[43]

Kiegészítette az 1/2015.(II.19.) Ö. r. 4. §-a, módosította a 13/2016.(V.31.) Ö. r. 2. §-a (hatályos 2016. június 1-től)

[44]

Kiegészítette az 1/2015. (II.19.) önkormányzati rendelet 4. §-a (hatályos: 2015. február 20-tól)

[45]

Kiegészítette a 20/2015.(V.15.) Ö. r. 1. §-a (hatályos 2015. július 1-től)

[46]

Módosította az 1/2015. (II.19.) önkormányzati rendelet 5. §-a (hatályos: 2015. február 20-tól)

[47]

Módosította az 1/2015.(II.19.) Ö.r. 5. §-a, a 13/2016.(V.31.) Ö. r. 3. §-a (hatályos 2016. június 01-től)

[48]

Módosította a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 6. §-a (hatályos 2013. október 3-tól)

[49]

Módosította a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 6. §-a, az 1/2015.(II.19.) Ö. r. 6. §-a (hatályos 2015. február 20-tól)

[50]

Kiegészítette és a következő bekezdés számozását módosította a 24/2015.(VI.29.) Ö. r. 3. §-a (hatályos 2015. július 01-től)

[51]

Módosította a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 16. § (3) bek., az 1/2015. (II.19.) Ö. r. 7. §-a (hatályos 2015. február 20-tól)

[52]

Módosította a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 7. §-a (hatályos 2013. október 3-tól)

[53]

Módosította a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 16. § (3) bek. (hatályos 2013. október 3-tól)

[54]

Módosította az 52/2007.(XII.20.) Kgy. r. 4. §-a, a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 8. §-a (hatályos 2013. október 3-tól)

[55]

Módosította a 46/2009.(XII.15.) Kgy. r. 5. §-a, hatályos 2010. I. 1-től

[56]

Módosította a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 8. §-a, az 1/2015.(II. 19.) Ö. r. 8. §-a (hatályos 2015. február 20-tól)

[57]

Kiegészítette az 1/2015.(II.19.) Ö. r. 8. §-a, a 11. § (6) bekezdés második mondatának törlését a 13/2016.(V.31.) Ö. r. 8. § (2) bekezdése rendelte el 2016. június 01-től)

[58]

Kiegészítette az 1/2015. (II.19.) önkormányzati rendelet 8. §-a (hatályos: 2015. február 20-tól)

[59]

Kiegészítette az 1/2015. (II.19.) önkormányzati rendelet 8. §-a (hatályos: 2015. február 20-tól)

[60]

Módosította az 52/2007.(XII.20.) Kgy. r. 5. §-a, a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 8. §-a, a számozást módosította az 1/2015. (II.19.) 8. §-a  (hatályos 2015. február 20-tól)

[61]

Módosította a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 16. § (3) bek. (hatályos 2013. október 3-tól)

[62]

Módosította az 52/2007.(XII.20.) Kgy. r. 6. §-a, hatályos 2008.I.1-től, a 46/2009.(XII.15.) Kgy. r. 6. §-a, a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 9. §-a, a 13/2016.(V.31.) Ö. r. 4. §-a (hatályos 2016. június 01-től)

[63]

Módosította a 46/2009.(XII.15.) Kgy. r. 6. §-a, a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 9. §-a (hatályos 2013. október 3-tól)

[64]

Módosította a 46/2009.(XII.15.) Kgy. r. 7. §-a, hatályos 2010. I. 1-től

[65]

Az első mondatot módosította a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 10. §-a (hatályos 2013. október 3-tól)

[66]

Módosította a 31/2006.(VII.25.) Kgy. r. 3. §-a, hatályát veszti a 13/2016.(V.31.) Ö. r. 8. § (2) bekezdése alapján 2016. június 01-től

[67]

Módosította a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 11. §-a (hatályos 2013. október 3-tól)

[68]

Hatályát veszti a 42/2015.(XII.21.) Ö. r. 3. § (1) bekezdése alapján 2016. július 1-től

[69]

Hatályát veszti a 42/2015.(XII.21.) Ö. r. 3. § (1) bekezdése alapján 2016. július 1-től

[70]

Kiegészítette és a bekezdések számozását módosította a 46/2009.(XII.15.) Kgy. r. 8. §-a, hatályát veszti a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 18. § (3) bek. alapján 2013. október 3-tól

[71]

Módosította a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 12. §-a, a 13/2016.(V.31.) Ö. r. 5. §-a (hatályos 2016. június 01-től)

[72]

Hatályát veszti a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 18. § (3) bek. alapján 2013. október 3-tól

[73]

Módosította a 46/2009.(XII.15.) Kgy. r. 8. §-a, az 1/2015.(II.19.) Ö. r. 9. §-a, a 24/2015.(VI.29.) Ö. r. 4. §-a (hatályos 2015. július 01-től)

[74]

Kiegészítette a 46/2009.(XII.15.) Kgy. r. 8. §-a, módosította a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 12. §-a, az 1/2015.(II.19.) Ö.r. 9. §-a, a 13/2016.(V.31.) Ö. r. 5. §-a (hatályos 2016. június 01-től)

[75]

Módosította a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 13. §-a (hatályos 2013. október 3-tól)

[76]

Kiegészítette és a bekezdések számozását módosította a 31/2006.(VII.25.) Kgy. r. 4. §-a, módosította a 46/2009.(XII.15.) Kgy. r. 9. §-a, a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 13. §-a (hatályos 2013. október 3-tól)

[77]

Módosította a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 13. §-a (hatályos 2013. október 3-tól)

[78]

Módosította az 52/2007.(XII.20.) Kgy. r. 7. §-a, hatályos 2008.I.1-től, az 59/2010.(XII.16.) Ö. r. 2. §-a, a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 13. §-a, a 13/2016.(V.31.) Ö. r. 6. §-a (hatályos 2016. június 01-től)

[79]

Hatályát veszti a 13/2016.(V.31.) Ö. r. 8. § (2) bekezdése alapján 2016. június 01-től

[80]

Kiegészítette a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 13. §-a, módosította a 13/2016.(V.31.) Ö. r. 6. §-a (hatályos 2016. június 01-től)

[81]

Módosította a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 14. §-a (hatályos 2013. október 3-tól)

[82]

Hatályát veszti a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 18. § (3) bek. alapján 2013. október 3-tól

[83]

Hatályát veszti a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 18. § (3) bek. alapján 2013. október 3-tól

[84]

Hatályát veszti a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 18. § (3) bek. alapján 2013. október 3-tól

[85]

Hatályát veszti a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 18. § (3) bek. alapján 2013. október 3-tól

[86]

Hatályát vesztette az 52/2012.(XII.22.) Ö. r. 6. § (2) bekezdése alapján 2013. január 1-től

[87]

Módosította a 46/2009.(XII.15.) Kgy. r. 10. §-a, a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 15. §-a, hatályát veszti a 13/2016.(V.31.) Ö. r. 8. § (2) bekezdése alapján 2016. június 01-től

[88]

Kiegészítette a 46/2009.(XII.15.) Kgy. r. 10. §-a, módosította a 26/2013.(X.02.) Ö. r. 15. §-a, hatályát veszti a 13/2016.(V.31.) Ö. r. 8. § (2) bekezdése alapján 2016. június 01-től

[89]

Kiegészítette az 59/2010.(XII.16.) Ö. r. 3. §-a, hatályát veszti a 13/2016.(V.31.) Ö. r. 8. § (2) bekezdése alapján 2016. június 01-től

[90]

Hatályát veszti a 42/2015.(XII.21.) Ö. r. 3. § (1) bekezdése alapján 2016. július 1-től


Csatolmányok

Megnevezés méret
53_2004_2melléklet
5.58 KB
53_2004_4melléklet
20.86 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!