nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Csibrák Község Önkormányzata Képviselő testületének 7/2013 (VIII.14.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2013-08-15 -tól
Csibrák Község Önkormányzata Képviselő testületének 7/2013 (VIII.14.) önkormányzati rendelete
Csibrák   Községi  Önkormányzat vagyonáról, és vagyongazdálkodásának szabályairól


Csibrák Községi  Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI.törvény 3.§ (1) bekezdés 6. pontjában, 5.§ (2) bekezdés b) és c) pontjában, 5.§ (4) bekezdésében, 6.§.(5)bekezdésében, a 11.§(16) bekezdésében, 13.§ (1) bekezdésében és 18.§ (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. év CXCV. törvény 97.§ (2) bekezdésében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109.§ (4) bekezdésében, 143.§ (4) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján,az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:   


1. Általános rendelkezések


1.§.


(1) E rendelet hatálya Csibrák  Község  Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, vagy tulajdonába kerülő

a) ingatlanra;

b) ingó dologra;

c) vagyoni értékű jogra;

d) üzletrészre, társasági részesedésre és részvényre (a továbbiakban együtt: üzletrész);

e) értékpapírra terjed ki.


(2) A (3) bekezdésben foglalt kivétellel e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni

a) az Önkormányzat által vállalkozásba vitt vagyonra;

b) az Önkormányzatot megillető követelésre is.


(3) Az Önkormányzat a vagyonával az 1. függelékben meghatározott közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terve szerint gazdálkodik.


2. A vagyonelemek minősítése


2.§.


(1) Az Önkormányzat törzsvagyonába tartoznak a 1.és 2. mellékletben meghatározott vagyonelemek.

(2) Az Önkormányzat törzsvagyonából a törvény alapján forgalomképtelen vagyon körébe tartoznak az alábbiak:

a) a helyi közutak és műtárgyaik,

b) a terek, parkok

c) a vizek és vízi-közműnek nem minősülő közcélú vízi-létesítmények,

d) az önkormányzatok és intézményeik, illetve közüzemeik, valamint jogelődjeik levéltári anyaga,

e) azok a vagyon elemek, amelyeket a törvény forgalomképtelenné nyilvánít.


(3) A törvény alapján forgalomképtelen vagyon körébe tartozó vagyonelemeket a 1. melléklet tartalmazza.

(4) Az Önkormányzat törzsvagyonából a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon körébe tartoznak azok a vagyonelemek, amelyek önkormányzati tulajdonban történő megőrzése hosszú távon indokolt.

 (5) Az Önkormányzat törzsvagyonából a korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartoznak az alábbiak:

a) a műemlék jellegű épületek,

b) a kulturális javak,

c) a védett természeti terület,

d) a közművek,

e) a Képviselő-testület Hivatala elhelyezésére szolgáló épület,

f) az Önkormányzat intézményei elhelyezésére szolgáló épületek, egyéb önkormányzati középületek.

(7) A korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozó vagyonelemeket a 2. melléklet tartalmazza.

(8) Az Önkormányzat vagyonából az üzleti vagyon körébe tartoznak a 3. mellékletben fel sorolt vagyonelemek.

(9) Az önkormányzat vagyona elsősorban a működés biztosítását szolgálja.



3.§


(1) Az önkormányzat vagyonának a 2.§ (2)-(5) bekezdésében meghatározott minősítése abban az esetben változtatható meg, ha a körülmények változása, valamint az új adatok, tények felmerülése ezt szükségessé teszi.


(2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelem üzleti vagyonná abban az esetben minősíthető át, ha megszűnt a vagyonelem által szolgált kötelező önkormányzati feladat, vagy a kötelező önkormányzati feladatkör ellátása, hatáskör gyakorlása az átminősítést követően az átminősített vagyonelem nélkül is biztonságosan megoldható.


(3) Az üzleti vagyonból a törzsvagyon körébe abban az esetben kell átsorolni a vagyonelemet, ha

a) a vagyonelem kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, hatáskör gyakorlását szolgálja, vagy az átminősítést követően ilyenné válik, vagy

b) az átminősítést településrendezési változás szükségessé teszi.


(4) A polgármester gondoskodik a vagyonelemek átminősítésének előkészítéséről az alábbi szempontok alapján:

a) jogszabályi előírások betartása,

b) önkormányzati érdek érvényesítése,

c) a funkció megváltoztatásának szükségessége,

d) kérelemben foglaltak célszerűsége.


(5) A törzsvagyonból történő kivonás kizárólag önkormányzati rendelettel történhet.


3. Rendelkezés az Önkormányzat ingatlanvagyonával


4.§.


(1) A törzsvagyon és üzleti vagyon körébe tartozó ingatlan vagyonelemek felett a tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

(2) A törzsvagyon és üzleti vagyon körébe tartozó ingatlanok hasznosítása vonatkozásában a tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja. A vagyon hasznosítása az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.


(3) A  képviselőtestület hatáskörébe tartozik:

a.) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,

b.)Az üzleti vagyon körébe tartozó ingatlanok elidegenítése vonatkozásában a tulajdonosi jogok gyakorlása,

c.) Az önkormányzati tulajdonú ingatlant érintő földhasználati jog létesítése,  megszüntetése,

d.) Az Önkormányzatot más ingatlanra megillető visszavásárlási vagy elővásárlási jog érvényesítése,

e.) Önkormányzati tulajdonú ingatlant érintő szolgalmi jog létesítése.

f.) Önkormányzati tulajdonú ingatlant terhelő jelzálogjog létesítése.

g.) ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése,

h.) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,

i.) beruházási  és éven belüli likvid hitel felvétele az éves költségvetési rendeletben foglaltak szerint, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,

j.) társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása.

k.) 500 000 Ft értékhatár felett a vagyontárgy vásárlása,  értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése,

l.) behajthatatlan követelések törlése, 300 000 Ft. értékhatár felett.


 (4) A polgármester  hatáskörébe tartozik:

a) az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésének, hasznosításának ellenőrzése,

b) a biztosítási szerződések megkötésének véleményezése,

c) közszolgáltatást biztosító vagyon szabad kapacitásának kihasználása érdekében 1 évet meg nem haladó – határozott időtartamú bérbeadás útján történő hasznosítása,

e) a használatában, kezelésében lévő, 500.000 Ft-ig terjedő  értékű ingó vagyontárgyak, vagyonértékű jog stb. értékesítése, vétele,

f) A számviteli szabályok szerint számított – egyedi értéket meghaladó elavult ingóságok értékesítése,

g) a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötése,

h) Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatokat   (telekmegosztás, telekösszevonás, telekhatár-rendezés, építési ügyekben tulajdonosi hozzájárulás, az elidegenítési és terhelési tilalmak törlése)   polgármester adja meg.

i.) Önkormányzat javára bejegyzett jelzálogjog törlése – amennyiben a jelzálogjog alapjául szolgáló körülmény már nem áll

j.) veszélyhelyzetet megszüntető munkákról,

k) reklámtáblák felszerelésének, vitrinek létesítésének engedélyezéséről,

l.) az épületen végzendő felújítási és karbantartási munkákról a kivitelezőtől kért  legalább két árajánlat  alapján,

m.) Épület bontásához a képviselő-testület tulajdonosi jogkörében járul hozzá.


(5) Az önkormányzat intézménye használatában álló ingatlan esetében, ha az intézmény nem a teljes ingatlant használja, a korlátozottan fogalomképes törzsvagyonra vonatkozó szabályokat csak az intézmény által használt ingatlanrész tekintetében kell alkalmazni.


(6) Az önkormányzat intézménye használatában álló ingatlan helyiségeinek ingyenes használatba adása és bérbeadása tekintetében, a Képviselő-testülete, egyedi elbírálással, az ingyenes használat és bérbeadás céljának, tartamának és bérbeadás esetén, ellenértékének, vizsgálata mellett, határozattal dönt.


4. Rendelkezés az Önkormányzat ingóvagyonával


5. §


(1) Ha az ingó vagyon a Képviselő-testület és szervei, valamint intézményei tevékenységét szolgálja, elidegenítéséről, hasznosításáról és megterheléséről ötszázezer forint értékhatár felett a Képviselő-testület dönt.


(2) Amennyiben az ingó vagyontárgy átszervezés, vagy feladatváltozás miatt a használó szervnél feleslegessé válik, annak hasznosításáról esetenként de évi legfeljebb öt százezer forint értékhatárig forint értékhatárig a polgármester, ezen felül a Képviselő-testület döntése alapján a jegyző gondoskodik. A hasznosításból származó bevétel az Önkormányzat költségvetését illeti meg.


(3) Az Önkormányzat költségvetési szerve kezelésében lévő ingó vagyont a költségvetési szerv alkalmazottai részére forgalmi értéken a polgármester engedélye alapján lehet értékesíteni.

(4) Ingó vagyont a polgármester engedélye alapján lehet selejtezni a selejtezésre vonatkozó szabályok alkalmazásával.


5. Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása


6.§.


(1) A képviselő-testület az önkormányzat törzsvagyona és üzleti vagyona körébe tartozó vagyonelemre önkormányzati közfeladat hatékonyabb ellátása végett vagyonkezelői jogot létesíthet.


(2) A vagyonkezelésre kijelölt vagyonelemek felsorolását az 4. melléklet tartalmazza.


7.§.


(1) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adására vonatkozó döntést megelőzően meg kell határozni

a) azt az önkormányzati feladatot, feladatkört, amely a feladat ellátásához szükséges vagyon kezelésbe adása útján hatékonyabban látható el, és;

b) a vagyonkezelői jog ellenértékét.


(2) A vagyonkezelő a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel évente a vagyonkezelői jog ellenértékének megfelelő összegű vagyonkezelői díjat fizet az önkormányzat számára.


(3)Az Önkormányzat a törzsvagyonon kívüli vagyontárggyal támogathat

-egyházakat,

-alapítványokat,

 -társadalmi szervezeteket,

-gazdálkodó szervezeteket,

- más önkormányzatokat,

- költségvetési szerveket.

(4)  A támogatás formái:

-ingyenes vagy kedvezményes tulajdonba-adás,

-ingyenes vagy kedvezményes használatba-adás,

-közérdekű kötelezettség vállalás,

-alapítvány javára rendelés vagy hozzájárulás,

-pénzeszköz átadás.

(5) A támogatás odaítéléséről  a Képviselő-testület dönt.

(6) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben felsoroltakat a (2) be kezdés szerinti módon abban az  esetben támogathatja, ha a támogatott  - új munkahelyet létesít vagy  - önkormányzati feladat ellátását veszi át vagy  - a község  érdekeit szolgáló oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális és sporttevékenységet  folytat vagy  -közbiztonsági vagy védelmi feladatot lát el, vagy   községfejlesztési feladatot végez.


8.§.


(1) A vagyonkezelő felújítási, pótlólagos beruházási feladatához kapcsolódóan a képviselő-testület az éves költségvetésben dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásáról.


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott döntést megelőzően előzetesen meg kell kérni a vagyonkezelő szervezet vezetőjének véleményét, amelynek figyelembe vételével a képviselő-testület a vagyon állagának megóvását, felújítását, illetve korszerűsítését célzó éves feladattervet határoz meg.


(3) A vagyonkezelő köteles a jó gazda gondosságával eljárni a kezelt vagyon működtetése során. E kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezet vezetője felel.


(4) A vagyonkezelő

a) az általa kezelt önkormányzati vagyonnal kapcsolatos költségekről és a vagyon állagát érintő változásokról nyilvántartást vezet, arról a képviselő-testület számára évente, a költségvetési koncepció elfogadása előtt adatot szolgáltat;

b) teljesíti a vagyonkezelési szerződésben vállalt kötelezettségeket.


9.§


(1) A vagyonkezelői tevékenység ellenőrzését  a Közös Önkormányzati Hivatal a  látja el.


(2) A vagyonkezelői tevékenység ellenőrzése minden év július 31. napjáig és január 31. napjáig történik, illetve esetileg elrendelt ellenőrzés is végezhető.


10.§.


(1) A vagyonkezelési szerződést írásba kell foglalni.


(2) A vagyonkezelési szerződésnek a törvény által előírtakon, valamint a szerződés általános tartalmi elemein kívül - figyelembe véve az adott vagyontárgy sajátos jellegét, valamint az ellátandó önkormányzati közfeladatot - különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot,

b) a vagyonkezeléssel érintett vagyoni kör pontos megjelölését,

c) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező, az eszközök értékét is tartalmazó tételes jegyzékét, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését,

d) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket,

e) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, a vagyonkezelő által az Önkormányzat számára fizetendő vagyonkezelői díj mértékét, ingyenes átengedés esetén az ingyenesség tényét, a vagyonkezelői díj megfizetésének gyakoriságát,

f) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,

g) az önkormányzat költségvetését megillető - a vagyonkezelésébe adott vagyon kezeléséből származó - befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,

h) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket, mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat,

i) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat,

j) az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos, valamint a vagyonkezelői jog megszűnése következtében fennálló elszámolást, továbbá a költségek és a ráfordítások elkülönítésének módját,

k) a vagyonkezelési szerződés időtartamát,

l) a szerződés megszűnése esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat.


11.§.


(1) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az önkormányzatot, ha

a) ellene csőd- vagy felszámolási eljárás, helyi önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indult,

b) ellene végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló intézkedésre került sor,

c) 3 hónapnál régebbi lejárt köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást,

d) a vagyonkezelő szervezet tulajdonosi szerkezete megváltozik.


6. Az Önkormányzat javára történő vagyonlemondás elfogadása


12. §.


(1) Bármely személy vagy szervezet által a tulajdonában levő vagyontárgyról az önkormányzat, vagy annak valamely intézménye javára történő térítésmentes lemondás elfogadása esetén  a felajánlott  vagyontárgy abban az esetben fogadható el, ha az terhek nélkül kerül az önkormányzat tulajdonába, és annak az előzetes felmérés szerinti fenntartása nem haladja meg a hasznosításából származó várható bevételt.


(2) Az (1) bekezdésben megjelölt lemondással és annak elfogadásával a vagyontárgy az önkormányzat tulajdonába kerül.


7. Követeléskezelés, követelésről való lemondás


13.§.


(1) Az önkormányzatot, valamint az általa irányított költségvetési szervet megillető lejárt követelés teljesítése végett a Kurdi Közös Önkormányzati Hivatal a követelés lejártát követő 15 napon belül, majd legalább havonta az önkéntes teljesítésre történő felhívást küld a követelés kötelezettjének, egy éven túli, 500.000.- Ft-ot meghaladó lejárt követelés teljesítése végett végrehajtási eljárást kezdeményez.


(2) Az önkormányzatot, valamint az általa irányított költségvetési szervet megillető követelésről részben vagy egészben csak akkor lehet lemondani, ha az legalább öt éve behajthatatlan, és

a) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelés nem hajtható be, és előreláthatólag nincs lehetőség a követelés későbbiekben való behajthatóságára;

b) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna;

c) a követelés kötelezettje bizonyíthatóan nem lelhető fel, vagy;

d) a felszámolási eljárás, a csődeljárás, vagy a bíróság bevonásával történő végrehajtási eljárás során a követelésről való lemondásról felszámolói egyezség, csődegyezség, vagy bírói egyezség megkötésére került sor. Ilyen egyezség abban az esetben köthető, ha a követelés részben vagy egészben előreláthatólag nem realizálható, és a követelésről vagy annak egy részéről való lemondás  nem veszélyezteti az önkormányzat fizetőképességét.


(3) A (2) bekezdés d) pontjában említett egyezség a követelés egészének vagy egy részének részletekben történő teljesítésére, a követelés egy része megfizetésének határozott időre szóló elhalasztására, vagy a követelés egészének vagy egy részének elengedésére irányulhat. Az egyezségi tárgyalás során az e bekezdésben leírt sorrend szerinti teljesítést kell megkísérelni.


(4) Az önkormányzatot megillető követelésről való lemondásról, valamint a (2) bekezdés d) pontjában említett egyezség megkötéséről a képviselő-testület dönt.


8. Az önkormányzati vagyontárgy értékesítése, hasznosítása


14.§


(1) A képviselő-testület az éves költségvetési rendelet megalkotásakor meghatározza az értékesítésre kijelölt ingatlanok jegyzékét, mely tartalmazza az ingatlan helyrajzi számát, a földterület térmértékét, a helyi építési szabályzat szerinti övezeti besorolását és becsült forgalmi értékét. Az értékesítésre kijelölt ingatlanok jegyzékét a költségvetési rendelet kihirdetésével egyidejűleg a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.


(2) Értékesítésre kijelölni csak üzleti vagyont szabad.


(3) Amennyiben értékesítésre előzetesen ki nem jelölt ingatlanra érkezik vételi ajánlat, az értékesítés előkészítésére csak abban az esetben kerül sor, ha az értékesítés előkészítésének várható költségeit – különösen az értékbecslés, esetleges rendezési terv módosítás, stb. költségét - az ajánlattevő megelőlegezi. Az értékesítés előkészítéséhez szükséges munkálatokat az önkormányzat rendeli meg és készítteti el.


(4) Amennyiben a (2) bekezdésben megjelölt ajánlat alapján az ajánlattevővel létrejön az adásvételi szerződés, az értékbecslés megelőlegezett költségét a vételárba be kell számítani.


(5) Amennyiben a (3) bekezdésben megjelölt értékbecslés alapján a nyilvános versenyeztetés kötelező, és

a) a (2) bekezdésben megjelölt ajánlattevő a pályázat nyertese, és vele az adásvételi szerződés létrejön, az értékbecslés megelőlegezett költségét a vételárba be kell számítani.

b) a (2) bekezdésben megjelölt ajánlattevő a pályázat nyertese, de a szerződés az ajánlattevő hibájából nem jön létre, az értékesítés előkészítésének megelőlegezett költségét az ajánlattevő viseli, az nem jár vissza az ajánlattevőnek.

c) nem a (2) bekezdésben megjelölt ajánlattevő a pályázat nyertese, részére az értékesítés előkészítésének általa megelőlegezett teljes költségét a pályázati eljárás befejezését követő öt munkanapon belül vissza kell fizetni.


15.§.


(1) Önkormányzati vagyont értékesíteni, a vagyon használatának illetve hasznosításának jogát átengedni, 15 millió forintot meghaladó forgalmi érték esetén, kizárólag nyilvános versenyeztetés útján, összességében a legelőnyösebb ajánlattevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.



9. A gazdasági társasági tulajdon létrehozásának, elidegenítésének és képviseletének szabályai


16.§


(1) Gazdasági társaság alapításáról, gazdasági társaságban történő üzletrész, részvény megvásárlásáról, vagy eladásáról, gazdasági társaságok üzletrészeire vonatkozó elővételi jog gyakorlásáról a Képviselő-testület dönt.

(2) Az önkormányzat vállalkozásban jóváhagyott üzleti terv alapján vehet részt.


(3) A nemzeti vagyonnal vagy vagyonrésszel működő gazdasági társaságok vezetésében, irányításában és felügyeletében az önkormányzati képviseletet biztosítani kell.


(4) A gazdasági társaságokban az önkormányzati tulajdont ( üzletrészt) a polgármester képviseli, amennyiben a taggyűlés jogkörét nem a képviselő-testület gyakorolja.


(5) A polgármester köteles előzetesen kikérni a képviselő-testület felhatalmazását a törzstőke felemelését, csökkentését vagy pótbefizetést elrendelő, továbbá végelszámolási döntést megelőzően, továbbá ha a gazdasági társaság felszámolását elrendelték.

(6) Ingatlan apportjával megvalósuló vagyoni hozzájárulás esetén független ingatlanforgalmi szakvéleményt kell készíttetni.


10. A pénzügyi befektetések szabályai


17.§.


(1) Az Önkormányzat szabad pénzeszközeit bármely pénzintézetnél betétként elhelyezheti, kincstárjegyet, államkötvényt, államilag garantált egyéb értékpapírt vásárolhat.


(2) Az előző bekezdésben foglaltak vásárlásáról, eladásáról a Képviselő-testület dönt a legkedvezőbb befektetés elvének szem előtt tartásával.


(3) A Közös Önkormányzati Hivatal a pénzügyi befektetések időszakos alakulásáról félévente beszámol.


11. Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb rendelkezések


18.§


(1) Kezesség vállalásához esetenként egyszázezer, de évi legfeljebb 500 ezer forint erejéig a polgármester jogosult, ezen értékhatáron felül a képviselő-testület előzetes hozzájárulására van szükség.


(2) A más személy tulajdonában lévő ingatlanon az Önkormányzat javára fennálló jog gyakorlására vonatkozó feltételek módosításához a polgármester járulhat hozzá.


(3) A vagyont érintő ajánlatról, kérelemről – tekintet nélkül arra, hogy az Önkormányzat mely szervének, vagy tisztségviselőjének teszik – a polgármestert haladéktalanul tájékoztatni kell.


(4) A polgármester figyelembe véve az ajánlat megalapozottságát és piacképességét a Képviselő-testület elé terjeszti az ajánlatot, kérelmet, ezen rendelet előírásai szerint.


(5) A polgármester minden év február 15-ig tájékoztatja a Képviselő-testületet az Önkormányzat vagyonának előző évi hasznosításáról és vagyoni helyzete alakulásáról .


12. Záró rendelkezések


19.§.


(1) E rendelet a 2013. augusztus 15-én lép hatályba.


(2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelelő szabályozást tartalmaz.


(3) Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Csibrák Községi  Önkormányzat Képviselő-testületének Csibrák  Községi  Önkormányzat vagyonáról, és vagyongazdálkodásának szabályairól szóló 2/2013.(III.01.) önkormányzati  rendelete.


(4) A rendelet mellékletét képezi:

       1. melléklet : Az Önkormányzat forgalomképtelen  törzsvagyon kimutatásáról, 

       2. melléklet: Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonról,

       3. melléklet : Az üzleti vagyon körébe tartozó  önkormányzati vagyonról.

       4. melléklet: Kiemelt Nemzeti Vagyonba tartozó ingatlanok


(5)  A rendelet függelékét képezi

         1. függelék  Az Önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terve

         2.függelék   A nyilvános versenyeztetés szabályai






              Szűcs János                                                    Horváthné Tóth Valéria

      Polgármester                                                            jegyző



A rendelet  kihírdetése megtörtént.


2013. augusztus 14.




Horváthné Tóth Valéria

jegyző



Csatolmányok

Megnevezés méret
1. melléklet
31 KB
2. melléklet
23.5 KB
3. melléklet
27.5 KB
4. melléklet
31.5 KB
1. függelék
33.5 KB
2.függelék
71.5 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!