nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Hosszúvíz Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 5/2004. (V.1.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2017-08-12 -tól
Hosszúvíz Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 5/2004. (V.1.) önkormányzati rendelete
„Hosszúvíz helyi építési szabályzatá”-ról

Hosszúvíz község Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 6.§-ában kapott felhatalmazás alapján – az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) figyelemmel- az alábbi rendeletet alkotja:



I. FEJEZET

Általános előírások

1.§.


(1) A rendelet hatálya Hosszúvíz község közigazgatási területére terjed ki.


(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni - az általános érvényű jogszabályok mellett - e rendelet előírásainak és a szabályozási terveknek (tervező: Virányi Építész Stúdió Bt 2003. szeptember; jsz: 6/2003.) megfelelően szabad.


(3) A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:

-a külterületi és a belterületi határvonal

-a szabályozási vonalak

-a területfelhasználási módok és határok

-az övezeti és építési övezeti határok és jelek

-az övezeti és építési övezeti előírások

-az építési határvonalak

-az e rendelettel védetté nyilvánított természeti és művi értékek

-a sajátos jogintézmények

-az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei

-az elvi építési engedély terv készítési kötelezettség.


(4) [1]


(5) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-és az építészeti-érték védelmi követelményeknek.


(6) A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek kialakítása nem engedélyezhető.


(7) [2]


(8) [3]


(9) A település területe környezetföldtani adottságai miatt felszínmozgásos jelenségek esetleges kialakulására hajlamos. A mélyfekvésű, magas talajvízállású területeken építmények létrehozása előtt talajmechanikai vizsgálatokkal kell tisztázni az igénybevett kőzettér állapotát, az építés feltételeit. A terepszint alatti építmények (pincék) létrehozásának feltételeit talajmechanikai vizsgálatok eredményeire alapozva kell meghatározni. A 200 m² bruttó alapterületű családiház nagyságrendjét meghaladó építési szándék esetén az építési tevékenység megalapozására geotechnikai, mérnökgeológiai szakági vizsgálat szükséges.


(10) [4]


(11) [5]


(12) A település igazgatási területének beépítésre szánt területein a 128/1999. (VIII. 13.) Korm. rendelet alapján fákat kivágni csak a jegyző engedélyével lehet. A fakivágást követően az ingatlanon fapótlást kell elvégezni.


(13) Állattartó épületet és trágyatárolót lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendeletben kell megállapítani.


(14) Az itt nem szabályozott kérdésekben az OTÉK vonatkozó előírásait kell figyelembe venni.



II. FEJEZET

Településszerkezet, területfelhasználás

2.§.


(1) A település közigazgatási területének

      a./ beépítésre szánt területei - építési övezetei:

             aa/ lakóterület, ezen belül

-falusias lakóterület (Lf)

             ab/ különleges terület, ezen belül

                       - temető (KÜ-T)

                       - idősek otthona (KÜ-I)


      b./ beépítésre nem szánt területei-övezetei:

ba./ közlekedési és közműterület (KÖu)

bb./zöldterület-közpark (Zkp)

             bc./ erdőterület, ezen belül

                      - védelmi (E-V)

                      - turisztikai (E-T)

             bd./ mezőgazdasági terület, ezen belül

                      - gyep, legelő, rét (M-GY)

                      - mocsár (M-M)

                      - belterületi kert (M-BK)

             be./ vízgazdálkodási terület

                      - folyó és állóvizek medre és parti sávja (V)


(2) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek (területfelhasználási egységek), valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.



Falusias lakóterület

3.§.


(1) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:


Jel

Beépítési mód

Beépítési %

maximum

Építménymag.

Maximum

Telekterület

minimum

Lf1

O

30

5,5

600

Lf2

O

25

5,5

1000

Lf3

O

20

5,5

2000



(2) A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14.§. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

a., az OTÉK 14. § (1) bekezdés szerinti építménymagasság 7,5 méter helyett 5,5 méter lehet

b., nem helyezhetők el az OTÉK 14. § (2) bekezdés 2 és 8 pontjában felsorolt létesítmények


(3) A lakóterület építési telkein - 1-2 egységes - a lakó és/vagy üdülő-pihenő funkciót egyaránt kielégítő, egy tömegű lakóépületek építhetők.


(4) A 47/1-64 helyrajzi számú ingatlanokra építeni csak az utcai csapadékvíz-elvezetés megoldását, valamint az érintett ingatlanok víz- és tereprendezését követően lehet.


(5) A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a jelenlegi telekstruktúrát és a helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:

a., a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új telekalakításnál a telekszélesség 18,0 méternél kevesebb nem lehet. Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.

b., a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet

c., az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a kialakult állapothoz igazodó legyen.

d., [6] [7]

e., az építési telken az OTÉK fogalommeghatározásai között definiált melléképítmények helyezhetők el, a kirakatszekrény és a föld feletti gáztartály kivételével.

f., az elő- oldal-és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:

-az előkertet – az építési határvonal figyelembe vételével - a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni

-az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az OTÉK 35. §. előírásai alapján - kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy a (6) bekezdésben előírtak nem csak az „elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül” érvényesek, hanem az elő- és oldalkert egészére vonatkoznak. A jogszabályban előírt értéknél kisebb oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági mérettel rendelkező meglévő épületek egyedi építési ügyeinek engedélyezési eljárásába a tűzvédelmi szakhatóságot be kell vonni.

       -a hátsókertet az építési határvonal figyelembevételével kell biztosítani


(6) A lakóterületen

a./ legalább a részleges közműellátás, és

        b./ a burkolt út

       biztosítandó.


(7) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.


(8) A lakóterület építési telkein a zöldfelületi arány minimum 50 % kell legyen.


(9) Terepszint alatti építmények (pince) a talajmechanikai és talajvíz viszonyok figyelembevételével egy szint mélységben, a telken beépített területet meg nem haladó kiterjedéssel létesíthetők.


(10) A lakóterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.



Különleges terület

4.§.


(1) A település területén különleges területek a hajdani és jelenlegi temetők területei, valamint az idősek otthona elhelyezésére szolgáló 015/10 és 015/11 helyrajzi számú ingatlanok.


(2) A temető (018/3 és 028/13 hrsz) területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők. A régi temető (018/2 hrsz) területe kegyeleti parkká alakítandó, és akként kezelendő. Urnás temetés elsősorban urnasírokkal javasolt, urnafal csak zárt kerítésként alakítható ki.


(3) A temető szabad területeit fásítani kell; a zöldfelületi arány minimum 50% kell legyen.


(4) Az idősek otthona elhelyezésére szolgáló területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építmény magasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterületi szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:



Jel

Beépítési mód

Beépítési %

maximum

Építménymag.

maximum

Telekterület

minimum

KÜ-I

SZ

20

5,5

10000



(5) [8]


(6) A területen:

a./ legalább a részleges közműellátás, és

b./ a burkolt út

biztosítandó.


(7) A parkolószükségletet telken belül és közterületen együttesen kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.


(8) Az idősek otthona elhelyezésre szolgáló különleges területen a beültetési kötelezettség a teljes telekméret minden 100 m2-e után 1 db, minimum 16/18 méretű fa. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély csak ennek meglétekor adható ki.


(9) A különleges területek lehatárolását a külterületi szabályozási terv tartalmazza.



Közlekedési és közműterület

5.§.


(1) A közlekedési és közműterületekre vonatkozóan az OTÉK 26.§. előírásait kell alkalmazni, a (3) bekezdés 2, 3, 4 pontja kivételével.


(2) A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.


(3) A közlekedési- és közmű területen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat – föld alatt - elhelyezhető legyen.


(4) A meglévő fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben, amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.


(5) A közlekedési és közműterületek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.



Zöldterület

6.§.


(1) A területre vonatkozóan az OTÉK 27.§. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy nem helyezhetők el az OTÉK 27.§. (4) bekezdés b és c pontja szerinti létesítmények.


(2) A területen belüli kötelező zöldfelületi minimum 80%, melyet többszintesen kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 50% legyen.


(3) A területen közlekedési, közmű- és hírközlési hálózatok, létesítmények és berendezések – gyalogos és kerékpárutak illetve közvilágítás kivételével – valamint reklámtáblák nem helyezhetők el.


(4) A zöldterület lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.



Erdőterület

7. §.


(1) Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28.§. előírásai közül a védelmi és turisztikai rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni azzal, hogy az építmények elhelyezéséhez az illetékes Állami Erdészeti Szolgálat hozzájárulása is szükséges.


(2) [9]


(3) Erdőterületen kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával.


(4) Az erdőterületen – a 022/3, 022/4, 022/5, 022/6, 022/8, 025/3, 025/15, 028/3, 028/7, 028/9, 028/12, 030/4, 030/7, 032/2, 032/3, 032/4, 032/7, 032/12 helyrajzi számú ingatlanon – meglévő lakóépület adottságként kezelendő, korszerűsíthető, felújítható, egy alkalommal nettó 25 m²-rel bővíthető, illetve az új épület 30 %-os beépítettséggel, 5,5 m építménymagassággal építhető.


(5) Az erdőterületeket a külterületi szabályozási terv tartalmazza.



Mezőgazdasági terület

8 §.


(1) A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29.§. előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

a./az OTÉK 29. § (3) bekezdés szerint létesíthető lakóépületek építménymagassága 7,5 m helyett 4,5-5,5 m lehet

b./lakóépület

              - M-BK és M-M övezeti jelű területen nem helyezhető el.

              - M-GY övezeti jelű területen min. 20. 000 m2 telekterületen helyezhető el.

           c./ állattartó épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni.


(2) A mezőgazdasági területen:

a./az M-GY övezeti jelű területen a kialakítható legkisebb telekterület 3000 m2

b./ az M-BK övezeti jelű területen a kialakítható legkisebb telekterület 2000 m2


(3) A mezőgazdasági területen az új épületeket, építményeket szabadon állóan kell elhelyezni és kialakítani. Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 35-45o közötti lehet.


(4) A mezőgazdasági területen az épületek, építmények elhelyezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy azok a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsák. Az építkezés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében kárt ne okozzanak.


(5) [10]


(6) A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.



Vízgazdálkodási terület

9. §.


(1) Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30.§. előírásait kell alkalmazni. Emellett figyelemmel kell lenni a parti sávok és a vízjárta területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet, valamint a vizek és a közcélú vizilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet előírásaira is.


(2) A vízfolyások jókarbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6-6 méter, a tó mellett 3 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.


(3) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.


(4) A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.



III. FEJEZET

Közhasználatra szolgáló területek

10. §.


(1) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a közforgalom elöl el nem zárt magánutak, valamint a zöldterület, valamint a turisztikai rendeltetésű erdőterületek a közhasználatra szolgáló területek.


(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.


(3) A közterületek rendeltetéstől eltérő használatának részletes szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.


(4) A területen csak fásított parkolókat lehet kialakítani.



IV. FEJEZET

Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények

11.§.


(1) A beépítésre szánt területeken legalább a részleges közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:

a./ a közüzemi energia-szolgáltatás (villamosenergia és vezetékes gáz)

b./ a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a külön jogszabályban meghatározott oltóvíz-intenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)

c./ a közműves szennyvízelvezetés megvalósulásáig a kommunális szennyvíz saját telken – zárt, vízzáró tárolóban - történő átmeneti tárolása (úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő).

d./ a közterületi nyíltrendszerű csapadékvíz-elvezetés megoldott legyen.


(2) A zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet a marcali szennyvíztelep ürítőhelyre szállítják.


(3) A terület felszínmozgásos jelenségek kialakulására való hajlama és erózióérzékenysége miatt a csapadékvízelvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni. Új területek beépítésének feltétele, hogy a beépítésre tervezett és közterületen a felszíni vizek eróziómentes és akadálytalan elvezetése biztosított legyen. Az igazgatási területen a vízgazdálkodással összefüggő tevékenység folytatása vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt a DD. Vízügyi Igazgatóságtól kell megkérni a vonatkozó külön jogszabályok szerint.


(4) Az igazgatási területen - település- és tájképvédelmi okok miatt - táv- és hírközlési célú magasépítmény (adó és átjátszó torony) nem létesíthető.



Kommunális ellátás, kommunális létesítmények

12.§.


(1) A településen a kommunális szilárd hulladékot szervezetten gyűjtik és a marcali hulladéklerakó telepre szállítják. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.


(2) Az esetleges állati tetemeket az ATEV feldolgozóhelyre kell szállítani.



V. FEJEZET

Környezetvédelem

13.§.


(1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

a./a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

b./ megelőzze a környezetszennyezést                   

c./ kizárja a környezetkárosítást


(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.


(3) A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a vonatkozó országos előírások határozzák meg. A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek ezen előírásokat kielégítik. A településre a 21/2001 (II. 14.) Korm. Rendelet értelmében az általános és az ökológiailag sérülékeny levegőtisztaság-védelmi értékek vonatkoznak. A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően be kell tartani.


(4) A település területe szennyezésérzékenységi szempontból érzékeny terület, ahol talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető. A közigazgatási területen sérülékeny vízbázis védendő területe nincs.


(5) Védőfásításokkal gondoskodni kell az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.


(6) A településen a zajvédelem a vonatkozó országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A településen a többször módosított 12/1983.(V. 12.) MT rendelet szerinti zajvédelmi követelményeket érvényesíteni kell. A zajt keltő és zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból - a 8/2002. (III. 22.) KÖM-EüM együttes rendelet alapján - a közlekedésből származó megengedett A-hangnyomásszint a lakóterületen, a temető területén 50/40 dB.


(7) A tervezési területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.


(8) A település területén üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető.



Természet- és tájvédelem

14.§.


(1) A településen az országos védelem alatt álló és az ezen rendelettel helyi természetvédelmi területté, valamint egyedi természeti értékké nyilvánított területeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat az 1. sz. melléklet tartalmazza.


(2) [11]


(3) [12]


(4) Táj- és településkép-védelmi okokból

-a belterületi szabályozási terven jelölt helyen védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fajokkal és a hagyományos faluképhez illeszkedő cserjékkel, valamint

                -útsorfásítást kell végezni a vízfolyások mentén.

-nem létesíthető közmű- és energia-, táv- és hírközlésvezeték a területen meglévő és a településszerkezeti tervben javasolt fasorok nyomvonalában.



Kulturális örökségvédelem

15.§.


(1) Az e rendelettel helyi védetté nyilvánított művi értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 2. sz. melléklet tartalmazza.


(2) [13]



VI. FEJEZET

Sajátos jogintézmények

16.§.


(1) [14]


(2) [15]


(3)[16]


(4) Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelező védőfásítás – terheli környezetvédelmi, valamint táj- és településkép védelmi okokból a belterületi ingatlanok egy részét a belterület szabályozási terv szerinti helyeken.



VII. FEJEZET

Záró rendelkezések

17.§.


(1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.


(2) [17]


(3) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.


(4) E rendelet 2004. május 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az 1/1988. KT. számú rendelettel jóváhagyott – „Mesztegnyő és társközségeinek összevont rendezési terve” (jsz: 86011. SOMOGYTERV 1986) – Hosszúvízre vonatkozó része.



                           Kovácsné Péterfi Judit                     Urr Béla

                                       jegyző                             polgármester




Kihirdetve: 2012. május 24.



Kálmánné Putics Zsuzsanna

          körjegyző  




Záradék:


A rendelet egységes szerkezetbe foglalva:



Hosszúvíz, 2017. július 28.


Hajdu Szabina

                                                                                                                                     jegyző                                                       



[1]

Hatályon kívül helyezte a 13/2017. (VII. 28.) Ör. 1. §-a. Hatályos 2017. augusztus 12. napjától.

[2]

Hatályon kívül helyezte a 13/2017. (VII. 28.) Ör. 1. §-a. Hatályos 2017. augusztus 12. napjától.

[3]

Hatályon kívül helyezte a 13/2017. (VII. 28.) Ör. 1. §-a. Hatályos 2017. augusztus 12. napjától.

[4]

Hatályon kívül helyezte a 13/2017. (VII. 28.) Ör. 1. §-a. Hatályos 2017. augusztus 12. napjától.

[5]

Hatályon kívül helyezte a 13/2017. (VII. 28.) Ör. 1. §-a. Hatályos 2017. augusztus 12. napjától.


[6]

Az 5/2012. (V.24.) önkormányzati rendelet 1. § -nak megfelelően megállapított szöveg.

Hatályos: 2012. május 25. napjától.

[7]

Hatályon kívül helyezte a 13/2017. (VII. 28.) Ör. 1. §-a. Hatályos 2017. augusztus 12. napjától.


[8]

Hatályon kívül helyezte a 13/2017. (VII. 28.) Ör. 1. §-a. Hatályos 2017. augusztus 12. napjától.


[9]

Hatályon kívül helyezte a 13/2017. (VII. 28.) Ör. 1. §-a. Hatályos 2017. augusztus 12. napjától.


[10]

Hatályon kívül helyezte a 13/2017. (VII. 28.) Ör. 1. §-a. Hatályos 2017. augusztus 12. napjától.


[11]

Hatályon kívül helyezte a 13/2017. (VII. 28.) Ör. 1. §-a. Hatályos 2017. augusztus 12. napjától.

[12]

Hatályon kívül helyezte a 13/2017. (VII. 28.) Ör. 1. §-a. Hatályos 2017. augusztus 12. napjától.


[13]

Hatályon kívül helyezte a 13/2017. (VII. 28.) Ör. 1. §-a. Hatályos 2017. augusztus 12. napjától.

[14]

Hatályon kívül helyezte a 13/2017. (VII. 28.) Ör. 1. §-a. Hatályos 2017. augusztus 12. napjától.

[15]

Hatályon kívül helyezte a 13/2017. (VII. 28.) Ör. 1. §-a. Hatályos 2017. augusztus 12. napjától.

[16]

Hatályon kívül helyezte a 13/2017. (VII. 28.) Ör. 1. §-a. Hatályos 2017. augusztus 12. napjától.


[17]

Hatályon kívül helyezte a 13/2017. (VII. 28.) Ör. 1. §-a. Hatályos 2017. augusztus 12. napjától.



Csatolmányok

Megnevezés méret
1. melléklet
13.19 KB
2. melléklet
14.36 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!