nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Kállósemjén Nagyközség Önkormányzata 9/2017 (XII.29.)
Hatályos:2017-12-29 -tól
Kállósemjén Nagyközség Önkormányzata 9/2017 (XII.29.)
a településkép védelméről



KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

9/2017. (XII.29.) önkormányzati rendelete


a településkép védelméről 


Kállósemjén Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazása, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2), és (3) bekezdésében és a 62. § (6) bekezdés 4. pontjában, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal, a Nemzeti Média‐ és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter és az illetékes nemzeti park igazgatósága, Kállósemjén Nagyközség Önkormányzat Képviselő testületének a Képviselő testület  Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló  8/2015.(V.29) önkormányzati rendelete  3. melléklet  IV. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi‐, és településfejlesztési Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I.Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1. §.

  1. A rendelet célja Kállósemjén Nagyközség (a továbbiakban: nagyközség) területén a település sajátos településképének a helyi társadalom bevonásával és konszenzusával történő védelme, alakítása. Alkalmazásában a nagyközség közigazgatási területén a településképi arculati kézikönyvben (a továbbiakban: TAK) megfogalmazott települési arculat megőrzése, fenntartása és minőségi formálása érdekében a helyi építészeti és természeti örökség területi és egyedi védelmére és a védelem megszüntetésére, a településképi szempontból meghatározó területeken és a településképi követelmények megvalósulásában megőrizze a jelenlévő és megtartandó értékeit. A Kállósemjén területén építkezni szándékozó, az új be‐ és átépítéseknél, bővítéseknél, korszerűsítés és felújítás esetében alkalmazkodjon a meglévő érték léptékéhez, struktúrájához, tömeg és homlokzati arányaihoz, anyaghasználatához, felületképzéséhez.
  2. A rendelet megállapítja a község közigazgatási területén a településkép‐érvényesítési eszközöket és alkalmazási szabályait, a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszerét, valamint a helyi értékvédelem alatt álló épített és természeti területeket, az egyedi építészeti, kulturális és természeti értékeket. A települési karakter szempontjából elkülönülő területeket az 1. melléklet határolja le.
    1. Meghatározza a helyi építészeti és természeti örökség területeit és egyedi védelem alatt álló értékeit, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetése szabályait, a településképi követelményeket, a településképi követelmények érvényesítésének eszközeit, az érvényesítés szabályait, a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszert, és azok alkalmazását. A településképi szempontból helyi védelem alatt álló területeket a 4. melléklet tartalmazza.
    2. Meghatározza a nagyközség településképi szempontból meghatározó területeit, a település kialakult szerkezetét, építészeti és kulturális hagyományait, telekszerkezetét, az elmúlt nemzedékek során meghonosodott beépítési módjait megtartó, és azt a továbbiakban is betartandó területeit, melyet a 2. melléklet határolja le. 
    3. Meghatározza a nagyközség helyi egyedi védelem alatt álló építészeti és természeti értékeit és ezeken a területeken a településképi szempontból meghatározó építési elvárásokat.   

2.§

  1. E rendelet hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki(amely) a község közigazgatási területén építési tevékenységet végez és azzal összefüggő építészeti‐műszaki tervdokumentációt készít.
  2. E rendelet hatálya kiterjed továbbá a nagyközség településképi védelmére, ennek érdekében a településkép megőrzésére, javítására és formálására vonatkozó szempontokra, a közterületek alakításának és közüzemű vezetékek elhelyezésének meghatározására, a nagyközség történelmi hagyományainak, építészeti, kulturális és természeti értékeinek, idegenforgalmi nevezetességeinek védelme, valamint a település arculatának, jellegzetes értékeinek a jövő nemzedékei számára történő megóvása, megőrzése érdekében a településképi, közlekedési, vagyonbiztonsági szempontok figyelembe vételével, a reklámhordozók és hirdetmények elhelyezésének, közzétételének szabályozására, az építtetők /és a tervezők/ részére beépítési tájékoztatás, konzultáció biztosítása, az építési tevékenységgel összefüggő szabályok előzetes tisztázása, és az eljárási szabályok rögzítése megfogalmazásával. A helyi védelem alatt álló épített és természeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezek fenntartása, a védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek. 

2. Értelmező rendelkezések

3.§

E rendelet alkalmazásában:

(1) Települési karakter jegyek szempontjából

  1. korszerű építészeti eszközök: építészeti eszköztára a tér az arányok és az anyag együttesén alapul. A tömegformálás egyszerű, funkcióelvű alaprajzra szerkesztett jellemzője a lapostetős kialakítás.
  2. mediterrán tetőforma: a többszörösen összetett alaprajzra szerkesztett, enyhe lejtésű te‐ tősíkokból álló kontyolt nyeregtető
  3. teljes védelem: helyi védelem esetében az építmény eredeti tömege, homlokzatképzése és rendeltetése megtartását jelenti
  4. védett épület, építmény: A Kállósemjén Nagyközség Önkormányzat Képviselő‐testülete (továbbiakban: Testület) által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, település történeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki‐ipari‐agrár szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény minden alkotórészét – ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját – védelem illeti. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősülhet az a telek, annak használati módja, amelyen a védett építmény áll.
  5. védett épületrész: a Testület által védetté nyilvánított olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, lépcsőháza, díszítményei, illetve külön‐ leges tartószerkezete.
  6. védett érték károsodása: Minden olyan esemény, beavatkozás vagy mulasztás, melynek következtében a védett értékek teljes vagy részleges megsemmisül, karaktere előnytelenül megváltozik, általános esztétikai értéke csökken, védett jellegét elveszíti.
  7. védett értékek: A helyi építészeti örökség keretében védett településszerkezet, védett településkarakter, védett településkép, védett épületek, építmények, védett zöldterületek és növényzetek, 
  8. védett műtárgy: A Testület által védetté nyilvánított 7. pont alatt fel nem sorolt építmény, műtárgy – különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés.
  9. védett településkarakter: A Testület által védetté nyilvánított településszerkezet és településkép jellegzetes elemei, formái, anyagai és színvilága együttesen.
  10. védett településkép: A Testület által védetté nyilvánított külső és belső településkép és utcakép, az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, növényeket, (kerteket), közterületi bútorzatot és burkolatokat. A védett településkép része lehet a terület (területrészek) használati mód‐ja.
  11. védett településszerkezet: A Testület által védetté nyilvánított utcahálózat, telek szerkezet, beépítési mód és építési vonal.
  12. védett zöldterületek és növényzetek: A Testület által védetté nyilvánított parkok kertek, zöldterületek és ezek növényzete, továbbá azok az egyedi növények, amelyek fajtájuk, koruk, elhelyezkedésük, vagy valamilyen eseményhez kötődésük miatt védelemre érdemesek.
  1. Reklám, reklámelhelyezés szempontjából
    1. Egyéb hirdetmény: reklámnak nem minősülő, reklámhordozó útján közzétett minden más információ.
    2. Fixen telepített reklámhordozó: a talajhoz rögzített, a területen hosszabb ideig, ‐ minimum 1 hónapig ‐ elhelyezésre kerülő berendezés.
    3. Ideiglenes hirdetés: A község területén bármilyen építési engedélyhez nem kötött hirdetmény ideiglenesnek minősül, ha annak elhelyezését legfeljebb 6 napra kérelmezik.
    4. Idejét múlt: minden olyan hirdetmény, amely meghatározott időpont(ok)hoz, évszakok‐ hoz kapcsolódó eseményekről, rendezvényekről, akciókról nyújt tájékoztatást, vagy a‐ melynek információ tartalma az idő múlása következtében aktualitását és célját vesztette és ez a hirdetmény tartalmából nyilvánvalóan megállapítható.
    5. Közérdekű helyi információ: 

5a) Az egyéb hirdetmények azon csoportja, amely épület házszámát, az épületről, vagy az épületben történtekről közérdekű, megemlékezés jellegű tájékoztatást, közterület, középület, településrész, helyi közszolgáltatások és közszolgáltatók, műemlék és egyéb helyi nevezetesség megnevezését, irányát, térbeli elhelyezkedését, ezek térképét, a helyi tömegközlekedés rendszerét, a pontos időt, a légkör fizikai, kémiai állapotát a közterületen tartózkodó természetes személyek számára megjeleníti.

5b) Olyan nem nyereségérdekelt, művészeti, közművelődési, kulturális, tudományos, egészségügyi, szociális, jótékonysági, vagy más társadalmi eseményről szóló tájékoz‐ tatás ‐ ide nem értve a politikai szervezetek rendezvényeit és az ahhoz kapcsolódó egyéb rendezvényeket (ez utóbbiak még akkor sem, ha azok jótékonysági célúak) ‐, amely állami, önkormányzati, alapítványi, vagy más szervezet, szerveződés, természetes személy pénzbeli vagy tárgyi támogatása, természetes személyek térítés nélküli munkája nélkül nem lenne megvalósítható (színházi előadások, kiállítások, komoly‐ zenei koncertek ).

  1. Közterületi hirdetmény: a hirdetményt hordozó vagy sugárzó nem reklámberendezés, szerkezet, térbeli elhelyezkedésétől függetlenül, ha közterületről érzékelhető.
  2. Közterületi reklámhasznosító szervezet: az Önkormányzattal megkötött megállapodás alapján valamely gazdálkodó szervezet.
  3. Közterületi tájékoztató rendszer: azonos célt szolgáló, közterületen, térben több helyen elhelyezett egyéb hirdetmények azonos vagy hasonló elemekből álló csoportja.
  4. Mobil reklámhordozó: a talajhoz nem rögzített, csak a hirdetményt közzé tevő üzlet, bolt nyitvatartási ideje alatt ideiglenes elhelyezett berendezés.
  5. Mozgó szabadtéri reklámhordozó: Helyét időnként vagy állandóan változtató, minden olyan reklámhordozó, amely mozgás közben is megőrzi információtovábbítási funkcióját.
  6. Reklám övezet: az épített és a természeti környezet értékének, a védelmükhöz fűződő érdek fontossága alapján kialakított, más építési övezetektől egyéni karaktere és jól körülhatárolható területe folytán határozottan különböző településrész, melyben a hirdetményezési tevékenységre más övezetektől eltérő, speciális szabályok vannak érvényben, amelyek tükröződnek az egyes övezetekben kialakított közterület‐bérleti díjakban is. 
  7. Reklámberendezés‐család: azonos vagy hasonló külső‐ vagy belső formai‐technikai – anyaghasználati, színvilágú ‐ tulajdonságokkal bíró, és ezen azonosságokat, vagy hasonlóságokat elsősorban vizuálisan érzékeltető reklám‐berendezések csoportja, melyek egy családhoz tartozása e jegyek alapján felismerhető.
  8. Reklámfelület: az a része a reklámberendezésnek, olyan eredetileg más funkcióra létrehozott objektumon kialakított hely, és ahhoz rögzített tárgy, ami állandó vagy cserélhető hirdetmények elhelyezésére, megjelenítésére szolgál, vagy szolgálhat.
  9. Szabadtéri reklámhordozó: hirdetmény közzététele céljából építményen kívül elhelyezett, helyhez kötött vagy mozgó reklámhordozó, kivéve az árusítás helyén elhelyezett, az áru elérhetőségét jelző eszközt.
  1. Közterületen elhelyezhető/megjeleníthető/sugározható (a továbbiakban együttesen: megjelenő) reklámhordozók különösen a(z):
    1. Átfeszített transzparens: közterület felett minimum 5,5 méterrel, de legalább a közút űrszelvényének magasságáig elhelyezkedő, közterületen álló szerkezetek(ek)hez vagy közterületet határoló építmény(ek)hez rögzített, írásos vagy képi információt tartalmazó reklámhordozó, más néven molinó.
    2. Cégfelirat: közvetlenül építmény, épület homlokzati felületére síkszerűen elhelyezett írásos és képi formájú cégjelzés.
    3. Cégjelzés: építményen, épületen elhelyezett vagy építményen, épületben, annak köze‐ lében elhelyezett berendezésből sugárzott, ugyanazon épületben (építménnyel egybe‐ függő épületben) folyó gazdasági tevékenységet végző természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli egyéb szervezet, valamint egyéni vállalkozó megnevezésének, vagy jelképének, tevékenységére utaló feliratnak egyéb információnak, jelenlétére vonatkozó bármilyen írásos, kép vagy hangzó utalásnak, figyelemfelhívásnak közterületről is érzékelhető megjelenítése.
    4. Céljelölő információs tábla (céljelölő tábla): önállóan, vagy a térképes információs táblán megjelölt létesítmények megközelíthetőségét a létesítmény jelképével, megnevezésével, irányával mutató színes vagy monochrom közterületi információs tábla.
    5. CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete legfeljebb 118 cm x 175 cm és legfeljebb 2 négyzetméter látható, papíralapú reklám közzétételre alkalmas felülettel vagy 72”‐90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik.
    6. CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 méter magasságú két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7‐9 négyzetméter, látható, papír‐ (vagy fólia‐) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik.
    7. Címtábla, címfelirat: a cégtábláéval, cégfeliratéval azonos formájú és tartalmú, de nem gazdasági tevékenységgel kapcsolatos információt megjelenítő jelzés, beleértve az ezekkel egybefüggően vagy külön elhelyezett közérdekű tájékoztatást.
    8. Egyéb hirdető eszköz: mérettől függetlenül az e bekezdésben az 1.‐4. és 7.‐15. pontokban fel nem sorolt, minden más helyhez kötött, vagy mozgó reklámhordozó.
    9. Falfestés: méretétől függetlenül minden, eredetileg más funkcióra létrehozott épület építmény, létesítmény (házfal, kerítés, transzformátorház) közterületről látható felületén közvetlenül, maradandó módon (festékkel) elhelyezett hirdetmény.
    10. Fényreklám: saját fényforrással rendelkező világító felületű, 500 luxnál erősebben meg‐ világított reklám vagy vetített reklám.
    11. Hangreklám: 5 méter átmérőjű körzetnél nagyobb területen hallható, információt köz‐ vetítő, helyhez kötött, vagy mozgó reklámhordozó.
    12. Irányító tábla: A telephelyek, üzletek, üzemek megközelítését szolgáló fehér lapon fekete betűs kivitelben, vagy színes technikával készülő nyílhegyben végződő tábla.
    13. Közterületi információs tábla: a közlekedők, elsősorban a gyalogosok és kerékpárosok tájékozódásának és tájékoztatásának megkönnyítésére szolgáló, a közúti jelzőtáblák körébe nem tartozó, általában a városok közterületein – elsősorban lakott területen belül – felállított tábla
    14. Szórólap: jellemzően A/5‐ös, vagy annál kisebb méretű, általában papír alapú, kézbe osztott, vagy a légtérből szórt, elsősorban vizuális információt közvetítő mozgó reklám‐ hordozó.
  1. Fejezet

A HELYI VÉDELEM

3. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek.

4.§ 

Általános rendelkezések

  1. A helyi védelem célja és feladata, Kállósemjén településképe és történelme szempontjából meghatározó, egyéb védettséget nem élvező épített és környezeti értékek védelme, a település építészeti és természeti örökségének, jellemző karakterének a jövő nemzedékek számára történő felderítése, számbavétele és maghatározása, nyilvántartása és dokumentálása, megőrzése, és revitalizációja, megfelelő funkcióval történő hasznosítása, bemutatása és a nyilvánosság számára történő megismertetése, valamint a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
  2. A település épített értékei – tulajdonformára tekintet nélkül – a nemzet kulturális kincsének részei, ezért megóvásuk, fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk és megfelelő be‐ mutatásuk közérdek.
  3. A helyi védelem a település és környezetének egészére vagy összefüggő részére (helyi területi védelem, és településképi szempontból meghatározó területek), valamint egyes építményeire, egyedi természeti értékekre, ezek részleteire (helyi egyedi védelem) terjedhet ki.

4. A helyi területi védelem és azokra vonatkozó előírások

5.§

  1. A helyi védett területhez tartozó közterületen utcabútort, épületet, építményt, hirdető berendezést, burkolatot elhelyezni csak a települési főépítésszel folytatott szakmai konzul‐ táción készített jegyzőkönyvet betartva, településképi bejelentés tudomásulvételével lehet. 
  2. A helyi védett területhez tartozó közterületen és közterület felől látszó magánterületen reklám és reklámot hordozó hirdető berendezés nem helyezhető el. 
  3. Helyi védett területen meg kell őrizni a terület jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utcavonal vezetését, a területre jellemző építményeket, kerítéseket és kapuformákat, az épületek homlokzati rendszerét.
  4. Helyi védett területre új épület csak a környezet színvonalához, építészeti hagyományaihoz igazodóan helyezhető el a kötelező szakmai konzultációról szóló jegyzőkönyv előírásait betartva, tekintettel az illeszkedés szempontrendszerére az építmény elhelyezésének módjára, a homlokzatmagasságára, a tetőidom formájára, a tetőhajlás szögére, a homlokzat formai megoldására.
  5. A helyi védett területen melléképület‐, építmény építése esetén be kell tartani a kialakult településképet és formailag alkalmazkodni kell a terület történelmileg kialakult képéhez.
  6. Helyi védelemmel érintett területeken a sajátos építményekkel, műtárgyakkal kapcsolatos anyaghasználatra vonatkozó követelményeket a települési főépítésszel tartott konzultáción felvett jegyzőkönyv szerint lehet alkalmazni. Az új épületre és építményfajtára, meglévő felújítására és bővítésére, rendeltetés megváltozásából eredő homlokzat alakításra a kialakult területi védelem védettséget jelentő meglévő, vagy a történelmileg kialakult és megkutatható anyaghasználatát, nyílásrendszerét, tömegformáját, színezését, lábazati képzést, tetőformát megtartva, ahhoz illeszkedve történő esetleges kiegészítéssel kell meghatározni, figyelembe véve a 16.§ (7) bekezdésében foglaltakat.


5. A helyi területi védelem meghatározása

 6.§

  1. A helyi területi védelem fogalomkörében Kállósemjénben:
    1. településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet)
    2. a településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép)
    3. a nagyközség táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet)
    4. a településkarakter (településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen) védelmére terjed ki.
  2. A Nagyközség közigazgatási területén a helyileg védendő területek: (4. melléklet)
    1. Helyi védettségű településkép, (külső településkép, belső településkép, utcakép)
    2. Helyi védettségű településszerkezet, telekstruktúra,
    3. Helyi védelem alatt álló homlokzat, az épületek és a közterület felől látszó kerítés anyaga, színvilága,
    4. a község táji környezete (a község megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet)
    5. Helyi védettségű temető,
    6. Helyi jelentőségű védett értékes fa, fasor
    7. Helyi védelem alatt álló zöldfelület,
    8. Helyi jelentőségű védett természetvédelmi terület: 
    9. Helyi jelentőségű védelemre javasolt természetvédelmi terület a 2. melléklet szerinti területek védelmére terjed ki.
    10. Műemléki környezet, az 2. melléklet által meghatározott területek.
  3. A helyileg védendő területek a község ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban nem alkalmas területek körébe tartoznak.


6. Az egyedi védelem meghatározása.

7.§ 

  1. A helyi egyedi védelem alatt álló építményeket és épületeket, valamint a helyi egyedi védelem alatt álló természeti értékeket és azok besorolását a 4. melléklet tartalmazza. 
  2. A helyi egyedi védelem alatt álló épület és műtárgy, fa, bokor
    1. az építmény (épület és műtárgy) vagy ezek együttese egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés, tömegformálás, homlokzati kialakítás),
    2. az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére,
    3. szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor védelmére,
    4. egyedi tájérték védelmére terjedhet ki.
  3. Az egyedi védelem alatt álló épített és természeti érték telke a község ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban nem alkalmas területek körébe tartoznak.


7. Helyi építészeti és természeti örökség védetté nyilvánítása, védelem megszüntetése

 8.§ 

  1. A helyi védettség alá helyezést, annak megszüntetését bármely természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társulás írásban kezdeményezheti.  
  2. A helyi védettség alá helyezésről, annak megszüntetéséről az Önkormányzat rendelettel, míg annak elutasításáról határozattal dönt, melynek szakmai előkészítéséről a települési főépítész gondoskodik.
  3. A helyi védelem alá helyezés alapvető szempontjai: a védendő objektum (terület, egyedi érték látvány)
    1. történeti, kultúrtörténeti értéke,
    2. településtörténeti és
    3. építészeti, esztétikai értéke,
    4. egyedisége
  4. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
    1. a védendő érték, vagy együttes megnevezését,
    2. védelem típusát,
    3. védendő érték helymeghatározásának adatait (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, telekrész, emelet, ajtó), szükség esetén a védendő terület lehatárolását,
    4. a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók),
    5. a kezdeményezés indoklását;
  5. A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez településrendezési tervhez való illeszkedés vagy előzetes értékvizsgálat szükséges, amelyhez kérni kell:  a) a települési főépítész szakvéleményét,

b) a védendő érték jellegétől függően az örökségvédelmi, természetvédelmi, régészeti szakhatóság, valamint – indokolt esetben ‐ szakértők véleményét.

  1. Az előkészítés során be kell szerezni az érintett ingatlantulajdonosok, érintett helyi, szakmai és településvédelemmel foglalkozó civil szervezetek – amennyiben létezik – vé‐ leményét.
  2. A helyi területi, vagy egyedi védettség alá helyezésre, annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell az alábbiak szerint:
    1. Az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kell kézbesíteni.
    2. Nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos köz‐

hírré tétellel.

  1. A használó értesítése a tulajdonos útján történik.
  2. Amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, értesítésük a helyben szokásos módon hirdetménnyel történik.
  1. A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek a közléstől számított 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
  2. A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a község partnerségi rendeletében meghatározottak szerint le kell egyeztetni, és helyben szokásos módon 30 napra közszemlére kell tenni.
  3. A közszemlére tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését a települési főépítész útján biztosítani kell.


8. A helyi védelem alatt álló értékek jelölése

9.§ 

  1. A helyi védelem alá helyezés, annak megszüntetése tényét az ingatlan‐nyilvántartásba be kell jegyezni. Az ingatlan‐nyilvántartási bejegyzésről a jegyző gondoskodik. 
  2. A helyi védelmet a Szabályozási Terven is fel kell tüntetni.
  3. A bejegyzés esetleges elmaradása a védettség hatályát nem érinti.


9.  Helyi építészeti és természeti örökség védett értékek fenntartása, hasznosítása

10.§

  1. A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.
  2. A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.


10.Helyi építészeti és természeti örökség védettséggel összefüggő korlátozás, kötelezés

11.§ 

  1. A helyi védelem körébe tartozó épületeken, építményeken, épületrészeken külső vagy belső felújítási, átalakítási, bővítési, bontási munkát, továbbá olyan beavatkozást, mely az épület megjelenésére bármilyen hatással van, csak a települési főépítésszel tartott konzultáció szempontjainak betartásával, a települési főépítész előzetes szakvéleménye alapján szabad végezni.
  2. A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben meg kell őrizni.
  3. Védett természeti érték esetén csak annak az elsődlegesen értékeit megtartó beavatkozást jelentő tevékenység érintheti. Amennyiben a megtartására nincs lehetőség, megszüntetése csak jelen rendelet módosításával, a jegyzékből történő kivétellel történhet, kivéve az élet‐ és balesetvédelmet jelentő esetet. 
  4. A védett természeti érték megszüntetése, a védelem alóli kivétele csak a vonatkozó, az ügy tárgyában illetékes szakhatóság véleménye figyelembevételével lehetséges.
  5. Megtartandók:
    1. a védett épületek tetőformája, tető héjalása, az eredetihez hasonló színű és mintázatú, korszerű építőanyaggal felváltható. Nem alkalmazható bitumenes zsindely‐ fedés, cserepes fémlemezfedés vagy bármilyen anyagú hullámfedés. 
    2. a homlokzati nyílásrend és a nyílások osztása. Nem alkalmazható a teljes felületet egy nyitott felületként kezelő homlokzat (függönyfal, üvegfal, a közterület felől teljesen zárt, nyílásokkal nem megnyitott felület.
    3. a meglévő homlokzati tagozatok vagy a korábbi hiteles dokumentumok alapján eredeti formájukban visszaállítandók.
    4. a homlokzat burkolata és felületképzése, csere esetén korszerű anyaggal helyettesíthető. Simított vakolat nemes vakolattal, vagy fröcskölt vakolattal nem helyettesíthető.
  1. A védett épületekben belső átalakítási, korszerűsítési, felújítási munkák végezhetők az eredeti szerkezet és a belső értékek tiszteletben tartásával.
  2. A 4. melléklet szerinti teljes védelmet élvező helyi védelemmel érintett épület belső kialakításával kapcsolatos egyedi követelmény a települési főépítésszel tartott konzultáció eredményeképpen is meghatározható.
  3. Védett épület csak a védettség törlése után bontható le. A bontás előtt az épület tulajdonosának kötelessége az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítése.


11. Helyi építészeti örökség védett értékek nyilvántartása

12.§ 

  1. A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet. A nyilvántartás vezetéséről a polgármester a települési főépítész útján gondoskodik.
  2. A védett értékre vonatkozóan, a hatósági eljárásban keletkezett dokumentumok iratok másolatait a nyilvántartást vezető főépítésznek át kell adni.

A nyilvántartás tartalmazza:

a)    a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait

b)    a védelem típusát,

  1. a védett érték helymeghatározásának adatait (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, telekrész, emelet, ajtó),
  2. területi védelem esetén a helyi védett terület lehatárolását,
  3. a védelem rövid indoklását,
  4. tulajdonos, kezelő, (bérlő) nevét, címét,
  5. helyszínrajzot,
  6. a rendeltetés és használati mód megnevezését,
  7. az eredeti tervdokumentáció másolatát – ha ez rendelkezésre áll,
  8. a védelem elrendelésére vonatkozó Képviselő‐testületi előterjesztés és döntés másolatát, a védettségi kategória meghatározását,
  9. a védett érték felmérési terveit – amennyiben ezek beszerezhetők, előállíthatók, fotódokumentációját,
  10. a védett értékeket érintő beavatkozás hatósági intézkedéseinek jegyzékét

(iktatószámát),

  1. minden egyéb adatot, amely a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.


12.Védett érték megjelölése

 13.§

  1. A helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt, természeti értékét – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni, az alábbi szöveggel:

„Kállósemjén Nagyközség védett épülete, évszám”

„Kállósemjén Nagyközség védett természeti értéke, évszám”

  1. A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról – külön eljárás nélkül – az önkormányzat gondoskodik. Az épület helyi védelme megszűnése esetén a tulajdonos köteles a védettséget jelölő táblát az önkormányzatnak visszaszolgáltatni.
  2. A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles. 
  3. Védett utcakép, látvány esetén a védettség tényét az Önkormányzat a környezethez igazodó, a védettség tényét és okát, valamint a védettséggel összefüggő egyéb információt tartalmazó táblával megjelölheti.
  4. A tábla elhelyezését és esztétikai megjelenését, anyagát, méretét a települési főépítésszel kell leegyeztetni, elhelyezése a szakmai véleményére alapozott településképi vélemény szerint lehetséges.

III. Fejezet

13. Területi lehatárolások

14.§

A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból eltérő területek. (1. melléklet)

a)    központ és környezete

  1. Kertvárosias és falusias településrész
  2. Gazdasági területek
  3. Beépítésre nem szánt területek
  4. Egyéb településrészek


14. Településképi szempontból meghatározó területek

15.§

  1. A 2. melléklet szerinti területei a Nagyközség településképi szempontból meghatározó területei közé tartoznak, ahol a Nagyközség kialakult szerkezete, építészeti és kulturális hagyományai, telekszerkezete, az elmúlt nemzedékek során meghonosodott beépítési módjai megmaradnak, és azt a továbbiakban is be kell tartani.
  2. A településképi szempontból meghatározó területeken településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni minden olyan esetben, ahol engedélyhez kötött építési tevékenységet kívánnak folytatni. A településképi véleményezés minden közterület felől elhelyezett, vagy közterület felől látszó engedélyhez kötött épület és építmény esetén a települési főépítész véleményére alapozódik.
  3. Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni minden engedélyhez nem kötött – kivéve a törvény által bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységet – és építési tevékenység esetén a 32. § ‐ban foglaltak szerint.

IV. Fejezet Településképi követelmények

15. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

16.§ 

  1. A Nagyközség területén a helyi területi védelemmel érintett és a településkép szempontjából meghatározó területeken kívül a Nagyközség teljes igazgatási területén is a TAK‐ban megállapított jó példák szerint kerülendő a tájidegen építészeti megoldások alkalmazása. 
  2. A vékony égetett kerámiával (csempe) burkolt homlokfelület kialakítása kerülendő, abban az esetben, ahol a burkolat minimális mérete a 4 cm‐es vastagságot nem éri el. 
  3. Magastetős épület építése esetén az épületek és építményeknél tető és az egy homlokzati szintet jelentő magasság (1 használati szint) 1:1 aránytól eltérő – a homlokzat magassági mértékét meghaladó ‐ tömeg‐ és homlokzatképzés kerülendő.
  4. A homlokzat és a fedés színének, megválasztásánál a harsány, élénk színek alkalmazása nem elfogadható, az intenzív színek használata egy‐egy építészeti elem, vagy tömeg hangsúlyozása érdekében javasolt. Kivételt képeznek azok az épületek, melyeket múltjukra visszatekintve alapvető színük határoz meg. A homlokzati anyaghasználat esetében a tájidegen anyagok használata nem elfogadható.
  5. A tető formája egyszerű, lehetőleg nem összetett tető legyen. A tájra és a kulturális hagyományokra tekintettel a tájidegen attikával nem takart 10°‐nál meredekebb nyereg‐, félnyereg‐, vagy 20°‐nál alacsonyabb hajlású tető, az úgynevezett mediterrán tetőforma alkalmazása kerülendő. Az ilyenek alkalmazása csak az utcaképbe illeszkedően igazolva, a kötelező szakmai konzultáción felvett jegyzőkönyv szerinti módon és azt a települési főépítész szakmai véleménye alapján készített, a településképi vélemény által is jóváhagyott módon lehetséges megvalósítani. Az építmények tájba és környezetbe illeszkedésének bemutatására és magasságának meghatározására látványtervet kell készíteni.
  6. A nyílászárók és a homlokfelület anyaga az épület és építmény rendeltetésétől eltérő igényű és megjelenésű nem lehet. Ezt a kötelező konzultáción felvett jegyzőkönyv szerint kell meghatározni.
  7. Új épület a mai, korszerű építészeti eszközökkel megfogalmazva, anyaghasználatában és tömeg‐, homlokzatképzésében úgy építhető, hogy a környezetbe való illeszkedéssel tekintettel kell lenni a kialakult megmaradó értékekre, azokat háttérbe nem sorolhatja, nem lehetetlenítheti el azok megjelenését.
  8. Az oldalhatáron álló és zártsorú beépítésű területek kivételével új kerítés, ‐ ott, ahol ennek hagyománya van, az illeszkedés és a rendeltetés meghatározza – közterület felől látszó helyeken csak áttört, lábazatos (a látványterv alapján az illeszkedést igazolva, és a települési főépítész szakmai konzultáción felvett jegyzőkönyve szerinti megoldással) úgynevezett rejtett lábazattal – a terepszint felett meg nem jelenő lábazat – legfeljebb 1,8 méter magassággal készülhet, ha azt a kialakult helyzet, történeti hagyomány nem indokolja. Anyaga a Nagyközség történeti hagyomány szerint kialakult – elsősorban beton, és vékonypálcás fa‐, vagy felületkezelt fém lehet.


16. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

17.§ 

  1. A településképi szempontból meghatározó területeken az előírt és leszabályozott építési helyen belül a meglévő épület rekonstrukciója, bővítése és felújítása, vagy új épület építése esetén azokat a mellettük minimum 2‐2 meglévő, vagy alakítható telekszélességben az azokhoz igazodó módon kell telepíteni. Így a közterület felől megjelenő elsődleges rendeltetésű (fő)épület illeszkedése a beépítési mód, a telken történő elhelyezés, a telepítési oldal vizsgálatával megalapozott, és a települési főépítésszel tartandó szakmai konzultáción tisztázott, az arról készült jegyzőkönyv tartalma szerint kötelező. A közterület felől az előkert tényleges mértékét a előírt mértéktől a települési főépítész szakmai konzultáción felvett jegyzőkönyve alapján az illeszkedés biztosítása érdekében változhat, elmozdulhat. A változtatás indoka csak az illeszkedés igazolása lehet. Az építmények tájba és környezetbe illeszkedésének bemutatására és magasságának meghatározására látványtervet kell készíteni.
  2. A megengedett jellemző szintszám vagy az épület legmagasabb pontja a szabályozás keretei között a meglévő épület rekonstrukciója, bővítése és felújítása, vagy új épület építése esetén azokat a mellettük minimum 2‐2 meglévő, vagy alakítható telekszélességben számított, az azokhoz igazodó módon kell meghatározni a települési főépítésszel tartott szakmai konzultáció keretében. Az új, vagy bővített épület és építmény nem lehet nagyobb, mint a 2‐2 szomszédos meglévő és megmaradó épület átlagos értéke, attól felfelé – a terepszint felett – legfeljebb egy fél szinttel, de maximum 1,5 m‐el lehet eltérni az építménymagasság tekintetében. Az így kialakítandó épület és építmény legmagasabb pontja az előbbi számítással igazolt illeszkedés betartásával, a kiszámított értéktől legfeljebb további 1,5 m‐el térhet el úgy, hogy az épület közterület felőli hossza legfeljebb 1/5‐e tekintetében haladhatja meg a legmagasabb ponttal jellemezhető tömegrész magassága a megengedett építménymagasságot. Az új, vagy bővítendő épület és építmény közterület felől látszó homlokzati hossza az illeszkedésnél figyelembe vett 2‐2 szomszédos telken meglévő vagy kialakíthatótól 2‐szer nagyobb nem lehet.
  3. Kerti építmények telepítése elsődlegesen az épületben és tömegében, ahhoz kapcsolódóan valósíthatók meg. Anyaghasználatuk a rendeltetéshez igazodó, de a főépület anyaghasználatával, színezésével, léptékével, tetőformájával, tömegarányával illeszkedő legyen. A közterület felől látszó kerti építményeket a tervezési programhoz igazodóan a kötelező megelőző konzultáción a települési főépítész fogalmazza meg. A területen olyan előkerttel kialakított intézményi használatú épület építése esetén az előkertben, ha az a közterületek dísztérre vonatkozó előírásai szerint vannak kialakítva, a közhasználat nincs korlátozva, az épület előkertjét és a csatlakozó közterülete is érintő közterület‐alakítási terv szerint, a polgármester településképi véleményére alapozva elhelyezhető. Műtárgyak elsődlegesen a kerítés szerkezetébe komponált, lehetőség és szükség szerint a zöldfelületet nem zavaró módon terepszint alatt helyezhetők el. 
  4. Intézményi funkciójú épület kerítése esetén, amennyiben az épületen a cégér, cégfelirat, vagy közcélú hirdetmény táblája nem helyezhető el, a kerítésen a kerítés felületének leg‐ feljebb 10 %‐át, de nem nagyobb, mint 2 m²‐t meghaladóan el lehet helyezni.
  5. A Nagyközség területén minden olyan esetben, ahol új a közterület felől látszó fejlesztés, építés történik, vagy új közterület alakul ki kötelező a közterület‐alakítási terv készítése. A közterület‐alakítási terv készítésének lehatárolását a kötelező szakmai konzultáción felvett jegyzőkönyv szerint a települési főépítész határozza meg.


18.§   

  1. A területen az egyedi épületek és építmények anyaghasználatára vonatkozóan be kell tartani a környezetben meglévő és megmaradó épületek homlokfelületeinek vakolt architektúráját.  A kötelezően lábazattal kialakított épületek lábazata felületkezelt beton, mű‐, vagy természetes kő lehet.
  2. A közterület felől látszó építmények tetőhéjazatának anyaga hullám rajzolatú nem lehet.
  3. A területen a tömegformálás meghatározója a magastetős kialakítás, az illeszkedés szempontjait figyelembe vevő utcára oromfalas, vagy utcával párhuzamos gerincvonal vezetéssel. Új beépítésre szánt területeken tilos a területen a tájidegen túlzottan megmozgatott tömeget eredményező összetett tetőforma (ún. mediterrán tető‐, és tömeg) képzés, mérsékelt alkalmazása a kialakult utcaképi szempontok alapján az illeszkedés igazolása mellett a főépítésszel történő szakmai konzultáció alapján lehetséges. Lapostetős épület csak a látványterv által igazolt és utcaképbe illeszkedés igazolása mellett helyezhető el.
  4. Nem zártsorú beépítésű érintett utcában jellemző közel 1:0,3‐tól 1:1‐ig terjedő arányát ‐ az épület és a telkek be nem épített utcafronti szabad vetületi hossza kialakítását ‐ biztosítani kell kivéve telekalakítás esetén. Ettől eltérő utca léptékarány csak a területre készített beépítési terv szerint lehet. (Ez az arányszám az épülettel közterület felől szemben állva az épület és a be nem épített telekrész arányát jelenti)
  5. Zártsorú és oldalhatáron álló, vagy szabadonálló beépítésű, az 1. melléklet központ besorolású területein a kialakult polgáriasodó jellegű utcakép földszinti területein a közterület felől a szükséges 1‐1 darab (összevonható) kapubehajtó, gyalogos bejáraton kívül közterület felől további garázskapu nem helyezhető el. Ezeken a területeken a I. rendű közlekedési célú közterület felőli földszinten lakás nem létesíthető, de intézmény, üzlet portája igen.
  6. Az épületek homlokzati architektúrája kialakításakor 1. melléklet központ besorolású területein kerülni kell a túlzottan összetett anyaghasználatot, a nyílászárók és a homlokzat felületeinek elvárt 1:1‐től 1:2‐ig (nyílászáró: falfelület) maximális arányától eltérni csak igazolt utcaképbe történő illesztéssel lehet. A homlokfelületek a tömeg mozgatása során kialakuló testszerű színképzést kaphatnak, felületek eltérő színezése síkfelületen nem megengedett. A nyílásosztás a nagyobb felületeket biztosító táblás megnyitott‐üvegezett felület kialakításakor a 3‐tól több osztást vízszintes irányban nem haladhatja meg. Kerülendő az utólagos nyíláskeret alkalmazása, ha az nem szerkezetből kialakított tagozat‐ ként jelenik meg.
  7. Vendéglátó teraszok üvegezett, zárt módon a közterületen nem létesíthetők, az épület színezésével összhangban lévő mobil vászon árnyékolókkal fedhetők le. Az ernyő, napellenző és védő, esővédő szerkezeteknek illeszkedniük kell a környezethez, és reklámot, terméknevet megjelölést nem tartalmazhatnak. A teraszokon csak természetes, ilyen hatású anyagból készült bútorok, dézsák, kaspók, virágládák helyezhetők el úgy, hogy a közterület gyalogos felületeitől, a zöldfelülettől alacsony mobil, reklámot nem hordozó kerítéssel, mellvéddel legyenek elhatárolva, amelyek a térburkolathoz nem rögzíthetőek. A teraszokon, a bejáratokhoz műfű kihelyezése nem engedélyezhető.
  8. Ezen építmények tömegformálása illeszkedjen a főépülethez, tetőformájuk szerint magas tetősek nem lehetnek.


17. A helyi védelemben részesülő területekre és az ott lévő építmények elemeire vonatkozó építészeti követelmények

19.§ 

  1. A 4. melléklet szerinti területeken új épület építése, vagy meglévő felújítása, átalakítása és bővítése során a 16.§ (6) szerintieket alkalmazni kell.
  2. Helyi védett területen a kialakult utca vonalvezetés, az elsődleges rendeltetésű épület elhelyezése során a 5.§ előírásait be kell tartani.
  3. A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények során az értékek felmérésével védetté tett értékek nem sérülhetnek, azok kiegészítése csak a 4. mellékletben szereplő, az ott meghatározott bővíthető kategóriába eső értékek esetén lehet úgy, hogy a bővítés során illeszkedni kell az érték védett eleme anyagához, ritmusához. Architektúrájában nem veszélyeztetheti azok érvényesülését. Mindennemű bővítés, felújítás csak a teljes felület felújításával együtt lehetséges. 
  4. A Nagyközség helyi egyedi védelem alatt álló építészeti és természeti értékeit a 4. melléklet tartalmazza. Az egyedi érték melletti át‐ és beépítéseknél a mintaadó az egyedi érték. Azokat a mellettük minimum 2‐2 meglévő vagy az előírások szerint alakítható telekszélességben a tömegarány, lépték, anyag használat, színezés, nyílászáró rendszer, tetőforma alakítás során figyelembe kell venni. Az ezt meghatározó építészeti, közterületlakítási tervet a megelőző konzultáción a települési főépítész fogalmazza meg.
  5. A 4. melléklet területén lévő egyedi értékeken építéssel érintett tevékenységek a települési főépítésszel tartandó konzultáció előírásainak betartásával lehetséges.
  6. A helyi védelemben részesülő területen légvezeték újonnan nem létesíthető, az épületre és építményre, annak telkére a kor kívánta technológia berendezései csak takart módon, a homlokzaton nem megjelenve helyezhető el. Feliratok, cégérek elhelyezése esetén településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni.


18. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

20.§  

  1. A Nagyközség igazgatási területén azokat a területeket, amelyek alkalmasak a település, vagy településrész ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vagy azokat a területeket, amelyek nem alkalmasak a település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére az 5. melléklet tartalmazza.
  2. A Nagyközség igazgatási területén a falusias lakóövezetek, a mezőgazdasági területek, a gazdasági területek a különleges közlekedési területek és az erdőterületek kivételével a vízellátás, villamos energiaellátás, fölgáz, és elektronikus hír‐ és távközlési vezeték csak terepszint alatt, közműalagútban vagy földkábellel létesíthető. 


19. A sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó anyaghasználati követelmények

21.§ 

  1. Az 5. melléklet szerint a fenti építmények elhelyezésére alkalmas területeken az építmények csak a környezetbe illeszkedő, a környezet morfológiáját nem megbontó helyen tereprendezéssel együtt létesíthető. Anyaguk a szükséges technológia függvényében a kötelező szakmai konzultáción határozandó meg.
  2. Kültéri klímaberendezést a Nagyközség egész területén épületenként összerendezetten, építészeti eszközökkel takartan vagy közterületről nem látható módon, az épületek alárendelt (közterületről nem látszó) homlokzatára kell telepíteni.


20.  A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények (és eltérési szabályok

22.§ 

  1. A Nagyközség teljes területén a településkép védelméről szóló törvényben foglaltak szerint a helyi védett és a településképi szempontból meghatározó területeken épületre, vagy egyéb szerkezetre szerelt reklámhordozó és reklám nem helyezhető el a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével.
  2. A Nagyközség szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében évente legfeljebb összesen 12 naptári hét időszakra reklám és reklámhordozó az alábbiak figyelembe vételével helyezhető el:
  1. valamely nagyközségi, vagy annak a részvételével vagy az engedélyével megtartott eseményről való tájékoztatás érdekében, a közterületen, vagy a közterület felől látszóan a megtartásra kerülő rendezvényekhez kapcsolódóan homlokzatra függesztve a 5. mellékletben felsorolt helyen a közterület felett átfeszítve, textil anyagú, legfeljebb 22 db, a rendezvényt hirdető berendezés helyezhető el a rendezvény időtartama alatt, valamint a rendezvény előtt 2 héttel megelőzően, és a rendezvényt követő egy héten belül el kell azokat távolítani.
  2. sport‐, és kulturális rendezvényekhez kapcsolódóan reklám célú berendezés az 1. melléklet szerinti központ, kertvárosias és falusias lakóterületeken, és gazdasági területeken legfeljebb 1‐1 db terenként és utcánként a rendezvényt hirdető maximum 9 m² külmérettel meghatározott – a szerkezetet is beleszámítva ‐ felülettel, de összesen rendezvényenként 6 db helyezhető el, mobil szerkezettel, a rendezvény ideje alatt, valamint a rendezvényt megelőző 2 héttel megelőzően és a rendezvényt követő egy héten belül el kell távolítani.
  3. az önkormányzat működése körébe tartozó információk
  4. a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása
  5. idegenforgalmi és közlekedési információk
  6. a lakosság egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk
  1. A (2) bekezdésben meghatározott esetekben kihelyezhető információs célú berendezés, mely felületének legalább egyharmada vehető igénybe közérdekű információ közlésére és reklám közzétételére, felületének legfeljebb kétharmada használható.
  2. Építmény, épület és épületegyüttes építése, átalakítása, felújítása érdekében végzett építési, vagy bontási munka során, az építési tevékenység idejére, a közterület felőli építési állványzaton építési reklámháló elhelyezése az alábbi feltételekkel lehet:
    1. az építési reklámhálót csak közterületre kihelyezett vagy közterületről látszó állványzatra lehet feltenni, kizárólag a tényleges építés ideje alatt, maximum 1 évre, mely egyszer maximum 1 évvel ismételhető
    2. településkép szempontjából meghatározó területeken csak a tervezett új homlokzat kialakításának rajzolatát és eredeti színezését ábrázolhatja, mely esetben 1 db, leg‐ feljebb 9 m² méretben reklám elhelyezhető. 
  3. A területen közművelődési hirdető oszlop kizárólag a közművelődési tevékenységet folytató intézmény telkén, vagy legfeljebb 50 m‐es környezetében helyezhető el 1‐1 db úgy, hogy a gyalogosok biztonságos közlekedését nem zavarhatja. A közművelődési célú hirdető oszlopon kizárólag a közművelődési intézmények tevékenységének körébe tartozó kulturális programok, rendezvények népszerűsítését szolgáló reklám tehető közzé, amelyek ragasztás útján nem rögzíthetőek.
  4. Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
  5. Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
  6. A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
  7. Nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi védelem alatt álló területeken.
  8. A 2. mellékletben meghatározott területen kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a terület védelmi besorolása szerinti jellegét nem befolyásolja.
  9. A 3. és 4. sz. mellékletben meghatározott területen létesített utcabútor esetén kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából.
  10. Az utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváróban és a kioszkon elhelyezett CityLight formátumú eszköz kivételével – nem helyezhető el.
  11. A 3. mellékletben meghatározott területen közművelődési intézmény a polgármesterhez benyújtott, a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti közművelődési hirdetőoszlop létesítését.
  12. Amennyiben több közművelődési intézmény közösen kíván közművelődési hirdetőoszlopot használni, a létesítés és fenntartás költségeinek megosztására a közöttük létrejövő megállapodás irányadó. A létesítés és fenntartás költségeinek megtérítéséért a közművelődési célú hirdetőoszlopot használó közművelődési intézmények egyetemlegesen felelnek.


21. Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok, logók és tájékoztató táblák elhelyezése

23.§ 

(1) Csak homlokzati felülete, vagy arra merőlegesen helyezhetők el, az épület építészeti részletképzésével, színezésével és építészeti hangsúlyaival teljes összhangban. A felirat, a cégér, cégtábla és logó a teljes homlokfelület 5 %‐át egybeszámítva sem haladhatja meg, a maximális méretei 1x2 m figyelembe vételével úgy, hogy összesen a 2 m² felület sem növelhető.

(2)   Épület díszeit, díszítő tagozatait nem takarhatják el.

  1. Az épületek homlokzati felületein csak áttört és káprázat mentes, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, futófényt elhelyezni nem lehet.
  2. A területen kizárólag tájékoztatási célú tábla helyezhető el, amely magassága legfeljebb 1,5 m lehet, és egyoldali felülete nem haladhatja meg az 1 m²‐t.
  3. Megállító tábla zöldfelületen és ott, ahol a járda szabad szélessége nem éri el az 1 m‐t nem helyezhető el.
  4. Irányító tábla vállalkozásonként legfeljebb 2 db, a vállalkozástól nem távolabb, mint 100 m-re helyezhető ki úgy, hogy a zöldfelületre azok kihelyezése tilos. A tábla maximum 0,4 mx 1 m külméretü lehet.
  5. Utcai névtábla a közlekedést nem zavaró módon az utak kereszteződésében a község meghatározott típustáblája lehet. Ezeken a (6) bekezdést is betartva irányító tábla elhelyezhető az utcanév betű típusát és színvilágát, táblájának a méretét és anyagát betartva.
  6. Információs, vagy más célú berendezés csak tömegközlekedési utasváró építményen, utca‐ bútorzaton legfeljebb 2 db helyezhető el az egyéb előírásokat is betartva, amely egyenként legfeljebb 1,2x1,5 méter méretű utastájékoztató plakát elhelyezésére szolgál.
  7. Magántulajdonú ingatlanon közterület kezelői hozzájárulás nélkül felállított reklámhordozó eltávolításáért az ingatlan tulajdonosa a hirdetmény közzétevőjével egyetemlegesen felelős.
  8. A közterületeken elhelyezett hirdetményekért egyetemlegesen felelős, akinek az érdekében elhelyezték és az ingatlan tulajdonosa is. 


22. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények 

24.§ 

  1. Az 1. melléklet alapján lehatárolt központ és a kervárosias lakóterület területen csak földalatti kivitelű közművezetékek helyezhetők el.
  2. Épületen antenna, antennatartó szerkezet csak a településképi szempontokat betartó, az utcakép érvényesítésével, takart módon, a környezethez való igazodással helyezhető el.
  3. Önálló antennatartó szerkezet, antennatorony lakó‐, vegyes, intézményi és különleges – a különleges településüzemeltetési célú terület kivételével – területen, attól 300 m távolságon belül nem helyezhető el.
  4. A lakóingatlanok közműbekötései esetében a térszín alatti megoldást kell alkalmazni, kivéve, ha az műszakilag igazoltan nem megoldható.
  5. A központ és környezetén belül a közműlétesítményekhez kapcsolódó építmények, (pl. transzformátor, kapcsolószekrény) amennyiben a térszín alatti létesítés műszaki akadályokba ütközik, településképi és építészeti szempontból is elfogadható esztétikai igényű épület‐ ként szükséges terveztetni és megvalósítani.
  6. A Nagyközség teljes területén törekedni kell a közművezetékek terepszint alatti vezetésére.

A központ és környezetén belül, az első rendű közlekedési célú közterületeken, a lakóövezetekben (kivéve a falusias lakóövezeteket), az intézményi és vegyes használatú területeken kizárólag földkábel létesíthető, kivéve a műszakilag is indokolható esetekben.  Ahol ez nem megoldható, a vezetékeknek optikailag követni kell az utca vonalát. Törekedni kell az oszlopok zöldsávban való elhelyezésére, a fásítás (beleértve a gyökérzetet és a koronát is) zavarása nélkül, ritmikus kiosztással. Közművek, légvezetékek, földkábelek elhelyezésénél ügyelni kell a településkép és a fás szárú növényállomány védelmére. Az egyes közműfajták vezetékeinek és egyéb műtárgyainak, építményeinek közterületi elhelyezkedése, közterületi láthatósága a központ (1. melléklet jelkulcsa alapján meghatározott terület), területén, a kertvárosi lakóterületeken, a védett temető területén, és a különleges (sportolásirekreációs célú, egészségügyi célú, kereskedelmi célú területen belül térszín felett nem megengedett‐ kivéve, ha annak műszaki megoldása ezt nem teszi lehetővé. 

  1. A közműlégvezetékek egymással és a közúttal való keresztezését minimalizálni szükséges. A légvezeték‐hálózatokkal érintett utcákban, közterületeken törekedni kell a különböző (elektromos, elektronikus hírközlési) légvezetékek azonos oszlopsoron vezetésére.


V. Fejezet

23. Helyi építészeti örökség védett értékek támogatási és ösztönző rendszere

25.§

  1. A rendelet hatálya kiterjed az 4. mellékletben felsorolt helyi védelem alatt álló épületekre.
  2. A védett épületek felújítása, állagmegóvása, és komfortfokozatot növelő beruházása a településfejlesztési, városrendezési koncepcióval és a szabályozási tervekkel összhangban készülhet, az érvényben lévő műszaki, minőségi és jogszabályi előírásoknak és védettségi igénynek megfelelő kivitelben.
  3. Védett épületek homlokzatát érintő építési, felújítási munka csak építési hatósági engedély alapján végezhető. Az engedélyezési terv bemutatása a települési főépítész előtt kötelező.
  4. Teljes felújítás, korszerűsítés, külső és az ezzel összefüggő belső végleges állapotú helyreállítási szükséglet esetén, a teljes bekerülési költségből csak a közterületre néző homlokzat eredeti állapot szerinti helyreállításának költségeihez adható támogatás.
  5. Homlokzat alatt a látható külső falszerkezetek, burkolatok, felületképzések, nyílászárók, bádogos szerkezetek, tetőszerkezetek és héjalás (a gerinc vonaláig) együttesen értendő.
  6. Az egy épületre adható támogatás mértéke:
    1. A védett épületek esetén a támogatás mértéke a homlokzat felújítási költségeinek maximum 50 %‐a, mely összeg 50 %‐a vissza nem térítendő támogatás, 50 %‐a kamatmentes kölcsön. A támogatás összege legfeljebb 2 millió Ft lehet.
    2. Nem adható támogatás:

                                   ‐   költségvetési intézmények részére,

‐     azon védett épületek felújításához, amelyeket Kállósemjén Nagyközség Önkormányzata 2000. január 1. után értékesített.

  1. A támogatás megpályázásának alapja a felújítás indokoltsága, valamint meghatározott költségarány vállalása. Költségen minden esetben az ÁFA‐val növelt teljes bekerülési költség értendő, mely nem foglalja magában a tervezési díjat, de tartalmazza az eredeti állapot szerinti felújítás‐ hoz feltétlen szükséges szerkezeti megerősítéseket, valamint a szükséges korszerűsítést jelentő költséget is.
  2. A védett épületek felújítás támogatásának fedezetét Kállósemjén Nagyközség Önkormányzata éves költségvetésében irányozza elő.
  3. A pályázatokat a pénzügyi, fejlesztési és rendezési tervekkel szükséges összhang megteremtése érdekében a tervezett kivitelezés évében két alkalommal, az adott év február 28. napjáig, illetve július 31. napjáig lehet benyújtani 2 példányban a Polgármesterhez.
  4. Az igénybejelentésnek tartalmaznia kell:
    1. az épület építési engedélyének határozatát és a felújítás tételes költségvetését.
    2. Az érintett tulajdonosok (kezelők, használók) névsorát, valamint írásos nyilatkozatukat, hogy a felújítás rájuk eső költségeit vállalják.
    3. A kivitelezés tervezett ütemezését.
    4. 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatát.
  5. A homlokzat felújítás költségeit a települési főépítész előterjesztése alapján a Képviselő testület hagyja jóvá.

A jóváhagyás alapja:

  1. tervező által készített tételes költségvetés, vagy
  2. a kivitelező által készített tételes költségvetés, 

         amit a felújítási munka befejezését követően tulajdonos számlával igazol.

  1. A nyilatkozattevők aláírásukkal egyben kötelezettséget vállalnak a rájuk eső költségek megfizetésére.
  2. Olyan vegyes tulajdonú épületnél, melyben az önkormányzat kisebbségi résztulajdonos, a tulajdoni hányad alapján számított hozzájárulás fizetését az Önkormányzat nem tagadhatja meg, mely hozzájárulás a támogatástól elkülönített összeg.
  3. A támogatási igény visszavonása a nyilatkozattevők többségének egyöntetű írásbeli bejelentése alapján történhet.
  4. A pályázatokat a Képviselő testület minden évben két alkalommal, az adott év március 31. napjáig, illetve augusztus 31. napjáig bírálja el, bevonva szükség szerint más szervezetet és szakértőt is.
  5. A pályázat eredményéről a Polgármester az igénylőket írásban értesíti.
  6. Az el nem fogadott pályázatokat aktualizálva vagy javítva ismételten be lehet nyújtani a következő év február 28‐ig.
  7. Azokkal a pályázókkal, akiknek pályázatát a Képviselő‐testület elfogadta a Polgármester megállapodást köt a megvalósítás feltételeit illetően, melyet a jegyző ellenjegyez.
  8. A megállapodásban rögzíteni kell a munkálatok támogató általi műszaki ellenőrzésére, kivitelezés szakszerűségére vonatkozó feladatokat, az elvégzett munka átvételét, a benyújtandó számlák kollaudálásának feltételeit, s azt, hogy
    1. amennyiben a megvalósulás időpontja a pályázó hibája miatt eltolódik, (pl. késedelmes kivitelezési szerződés, szervezési hiba, nem megfelelő minőség), úgy az esetleges többletköltséget a pályázónak kell vállalni.
    2. a kölcsön visszafizetését odaítélését követő legfeljebb 12 hónap múlva meg kell kezdeni. A visszafizetés max. 60 hónap alatt történhet, havi egyenlő részletekben.
  9. A felújítás műszaki ellenőrzési és számla kollaudálási feladatait a műszaki ügyintéző végzi. 
  10. A támogatás folyósításával egyidejűleg a támogatás összege erejéig a felújítandó ingatlanra jelzálogjogot kell bejegyezni. A jelzálog bejegyzéssel kapcsolatos teendőket a Jegyző látja el.
  11. A felújítás hiányos teljesítése, vagy nem teljesítése esetén a támogatási összeget és annak mindenkori kamatait a támogatott egy összegben, a megállapodásban rögzített külön feltételek szerint köteles visszafizetni.
  12. Annak a magánszemélynek vagy jogi személynek, aki a terv szerint szakszerűen, jó minőségben kivitelezett – az eredeti állapotot legjobban megközelítő – homlokzat felújítást elvégzi, minden naptári évben a Képviselő‐testület a Polgármester előterjesztése alapján teljes költségmegtérítést állapíthat meg.
  13. A költségtérítés mértéke maximum 0,2 millió Ft (ÁFA‐val együtt), amely összeget – amennyiben támogatott beruházás volt – csökkenteni kell az elnyert támogatás teljes összegével.
  14. Aki az (1) bekezdésben leírt költségtérítést megpályázza, annak a polgármesterhez az alábbi iratokat kell becsatolnia minden év november 15‐ig: a) az engedélyezett tervdokumentáció 1 példánya,
    1. színes fotódokumentáció a felújított épületről (minimum 4 db fotó),
    2. az utcai homlokzat felújítási költségvetése 2 példányban.
  15. A Képviselő testület a kérelmekről minden év december 10‐ig dönt.


VI. Fejezet

24. Településkép‐érvényesítési eszközök

26.§

  1. A Településképi‐érvényesítési eszközök célja, feladata: a Nagyközség építészeti, település‐ képi, természeti értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákkal, egyes területeken építési engedélyhez nem kötött tevékenységekkel, valamint más jogszabályokban nem szabályozott, de építési tevékenységekkel kapcsolatban ‐ a helyi adottságok figyelembevételével – építészeti illeszkedéssel és településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények, szakmai szempontok meghatározása, és érvényre juttatása, valamint az ezekkel összefüggő helyi eljárási szabályok rögzítése.
  2. Településkép‐érvényesítési eszközöket a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet tartalmazza.


25.Településkép‐védelmi tájékoztatás

27.§

  1. A Településkép‐védelmi tájékoztatás a Nagyközség közigazgatási területén végzett építési munkákra terjed ki függetlenül attól, hogy az adott munka a jogszabályok szerint építésügyi hatósági engedélyhez, településképi bejelentéshez kötött‐e, vagy sem, valamint aki építési munkát kíván végezni, az elvégzendő építési munkával összefüggésben építészeti műszaki tervdokumentációt készít.
  2. Építési munka alatt az építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, fennmaradása érdekében végzett építési‐szerelési vagy bontási munka.
  3. Az építési munkákra vonatkozóan az építtetőnek, az általa megbízott tervezőnek az építési munkával kapcsolatos helyi építési előírásokról, valamint a településképi követelményekről településkép‐védelmi tájékoztatást kell kérnie a polgármestertől. 
  4. A településkép‐védelmi tájékoztatás a hatályos településrendezési eszközökön alapuló beépítési előírást tartalmazó tájékoztató jellegű szöveges és térképi adatokból álló dokumentum, mely a településkép és az építészeti örökség megóvásával és minőségi alakításával kapcsolatban a telek beépítésének feltételeire, valamint az építmények kialakítására vonatkozóan további javaslatokat, ajánlásokat is tartalmazhat. 
  5. A Településkép‐védelmi tájékoztatást a polgármester – a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül – a települési főépítész útján adja ki. A kérelem benyújtásához az építési, tervezési jogosultságot nem kell igazolni.
  6. A településkép‐védelmi tájékoztatás iránti kérelem a 6. mellékletében található kérelem formanyomtatványon és digitális formában (pdf. formátumban) is benyújtható.
  7. Településkép‐védelmi tájékoztatásnak tartalmaznia kell:
    1. a kötelező (a településrendezési eszköz előzetes megváltoztatása nélkül nem módosítható)
    2. az irányadó (javaslat jellegű) az illeszkedési követelményeket meghatározó ajánlásokat, valamint
    3. a tájékoztató, tartalmi és eljárási elemeket.
  8. Településkép‐védelmi tájékoztatást bármely építtető vagy egyéb módon érintett kérelmező, az általa megbízott tervező bármely építési telek beépítésével, a beépítésre vonatkozó helyi építési előírásokkal és követelményekkel kapcsolatban kérhet.
  9. Mivel a településkép‐védelmi és általános tájékoztatás az elvégezni kívánt konkrét építéssel kapcsolatos szabályokat és követelményeket tartalmazza, a kérelemben minden esetben meg kell nevezni valamennyi tervezett építési tevékenységet függetlenül attól, hogy azok tervezése és megvalósítása egy vagy több ütemben vagy milyen sorrendben történik.
  10. A településkép‐védelmi tájékoztatás és a szakmai konzultáció az adott helyszín és környezete adottságait figyelembe véve, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően illeszkedési javaslatokat, ajánlásokat is tartalmazhat.
  11. A településkép‐védelmi tájékoztatás és a szakmai konzultáció nem mentesíti a tervezőt attól, hogy a tervezés során, a helyszínen ellenőrizze a tervezési feladattal összefüggő, azt befolyásoló adottságokat, így különösen
    1. a telek tényleges beépítését, a telken álló, valamint a szomszédos telkeken lévő építmények kialakítását és műszaki állapotát, valamint
    2. az érintett közterület adottságait, berendezéseit, műtárgyait, növényzetét.
  12. Az építési munkával érintett ingatlan,  a tervezési feladat sajátosságainak ismeretében a települési főépítész javaslatot tehet a tervvel kapcsolatos koncepcionális tartalmi kérdések előzetes tisztázását célzó szakmai konzultációra.
  13.  Településkép‐védelmi tájékoztatás építési munka végzésére nem jogosít.
  14. A településkép‐védelmi tájékoztatás díj‐ és illetékmentes.
  15. A településkép‐védelmi tájékoztatás kizárólag írásban, papíralapon történik.
  16. A 7. melléklet szerint a települési főépítésztől lehetőség van ingatlan terület felhasználásáról igazolást kérni.

VII. Fejezet

26. Szakmai konzultáció

28.§ 

  1. A helyi településrendezési előírások értelmezésével, a településkép‐védelmi tájékoztatás tartalmával kapcsolatban, továbbá a készülő építészeti‐műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetése céljából építtető, az általa megbízott tervező szakmai konzultációt kezdeményezhet. A konzultációs lehetőség biztosításáról a települési főépítész gondoskodik.
  2. A helyi védett területen és a településképi szempontból meghatározó területeken (2. és a

3. melléklet) a szakmai konzultáció kötelező. 

  1. A szakmai konzultáció keretében lehetőség van
    1. a tervezés során felmerült alternatív megoldások értékelésére,
    2. a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítésére,
    3. a településkép‐védelmi tájékoztatásban foglalt irányadó szabályozási elemektől, az az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben foglalt illeszkedési követelményekre vonatkozó javaslatoktól, ajánlásoktól eltérő tervezői megoldások egyeztetése.
  2. A szakmai konzultációról jegyzőkönyv készül. (8. melléklet)
  3. A szakmai konzultáció kérelemre, az építtető vagy a beruházó, a tervező írásban bejelentett igényére az Önkormányzat hivatali helyiségében ügyfélfogadási időben kerül sor, a kérelem beérkezését követő 5 napon belül, a települési főépítész által kitűzött időpontban.
  4. A szakmai konzultáció kötelező tartalma a településképi követelmények érvényesítésének módjára különösen:
    1. a telepítés, az építési‐mód, hely telken belüli meghatározása
    2. az épület minimum ‐ maximum építménymagassága meghatározása, az épület legmagasabb pontja meghatározása
    3. a szomszédos telkek építményeihez, az utcaképbe való illeszkedés elemeinek meghatározása
    4. a sajátos övezeti előírások területen való alkalmazása az illeszkedés érdekében, a TAK építészeti előírások alkalmazása
    5. az épület és építmény homlokzatképzése, architektúrája meghatározása, a nyílászáró rendszer alakítása, a tömegformálás, felületképzés és színezés
    6. a TAK‐ban ajánlásként, jó példaként bemutatott építészeti megoldások alkalmazhatóságára
    7. az épület és építmény felirata, gépészeti eszközeinek a homlokzaton történő elhelyezése (kémény, klíma, zászlótartó, cégér)
  5. A szakmai konzultáció lehetséges tartalma:
    1. a terv, koncepcióterv, vázlat értékelése, a felvetődő olyan kérdések megtárgyalása, mely csak a konkrét koncepció kidolgozása során vetődik fel
    2. A TAK‐ban nem értelmezett, ajánlott megoldások véleményezése
  6. A szakmai konzultáció iránti kérelem a 6. mellékletében található kérelem‐formanyomtatványon és digitális formában (pdf. formátumban) is benyújtható.





VIII. Fejezet Településképi véleményezési eljárás

27. A véleményezési eljárással érintett építmények köre

29.§

  1. A polgármesternek jelen rendelet előírásai szerint a 3. és 4. mellékletben meghatározott területekre közterület felől látszó épületek és építmények esetén településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni. A településképi vélemény kiadása ‐ új építmény építésére, meglévő építmény bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített ‐ építészeti‐műszaki tervek alapján történik.
  2. A településképi véleményezési eljárás megindítása előtt az építtetőnek és a kérelmezőnek lehetősége van a helyi településrendezési előírások tartalmáról előzetesen tájékoztatást, a tervezett beruházási tervekkel kapcsolatos szakmai konzultációt kérni.
  3. A polgármester településképi véleményezési eljárás során a 2. és 4. melléklete szerint a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozva a 29. § (1) bekezdésében foglaltak szerint hozza meg településképi véleményét.


28. A véleményezési eljárás részletes szabályai

30.§ 

A településképi véleményezési eljárás az építtető, vagy az általa megbízott tervező (továbbiakban: kérelmező) által a Polgármesterhez benyújtott papír alapú kérelemre indul. A kérelmet a 9. mellékletben meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani.

               

29. Településképi véleményezés szempontjai

31. §

  1. A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti‐műszaki tervdokumentáció
    1. megfelel‐e valamennyi településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak, 
    2. figyelembe veszi‐e a településkép‐védelmi tájékoztatásban szereplő további – a község építészeti illeszkedésre vonatkozó – javaslatokat, hogy
    3. a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, valamint a b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, településképi megjelenést eredményez‐e. 
  2. A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
    1. a beépítés módja – az (4) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl – megfelel‐e a környezetbe illeszkedés követelményének,
    2. megfelelően veszi‐e figyelembe a kialakult, átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
    3. nem korlátozza‐e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, építmények kilátását, a rálátás követelményeit, vagy nem sérti ‐e egyéb vonatkozásokban a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak, használóinak a jogos érdekeit,
    4. figyelembe veszi‐e a településrendezési eszközökben a környezetben lehetővé tett fejlesztéseket
    5. több építési ütemben megvalósuló új beépítés, meglévő építmények bővítése esetén ea) biztosított lesz vagy marad‐e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,

eb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel‐e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek. 

  1. Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
    1. az alaprajz – a tervezett rendeltetés, az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza‐, zavarja‐e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
    2. az alaprajzi megoldások nem eredményezik‐e az épület tömegének és homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.  
  2. Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy 
    1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek‐e a kialakult, a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez, 
    2. a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van‐e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival, harmonizáljon az épülettömeggel
    3. a terv javaslatot ad‐e a rendeltetéssel összefüggő reklám‐ és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
    4. a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz‐e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá, hogy 
    5. a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek‐e a domináns környezet adottságaihoz. 
  3. A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy
    1. a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, ebből eredő használata 

                                      aa)     korlátozza‐e a közúti közlekedést és annak biztonságát,

ab)      korlátozza‐, zavarja‐e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,

ac) megfelelően veszi‐e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, ebből eredően

ad) a terv megfelelő javaslatokat ad‐e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,

  1. az esetleg a közterület fölé benyúló építmény‐részek, szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, a telepítendő fákra, fasorokra.
  1. Az (1)‐(4) bekezdésben meghatározott szempontokat mind új, mind meglévő építményen végzett építési munka esetén vizsgálni kell.


IX. Fejezet

30.Településképi bejelentési eljárás

32.§ 

A polgármesternek jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

  1. a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó épületek bejelentését megelőzően,
  2. az egyedi védelem alatt álló építményeket érintő építési tevékenységek esetében, a kivitelezési munkálatokat megelőzően,
  3. reklámok elhelyezését és építését megelőzően,


31. A bejelentési eljárás részletes szabályai

33.§ 

  1. A településképi bejelentési eljárás megindítása előtt építtetőnek és kérelmezőnek (továbbiakban: kérelmező) lehetősége van a vonatkozó önkormányzati rendelet alapján a helyi településrendezési előírások tartalmáról előzetesen tájékoztatást, a tervezett beruházási tervekkel kapcsolatos szakmai konzultációt kérni.
  2. A polgármester településképi bejelentési eljárás során véleményét a 2. mellékeltében foglalt esetekben közterület felől látszó építési tevékenység esetében a települési főépítész szakmai álláspontjára egyéb esetekben a főépítész szakmai álláspontjára alapozva bírálja el a településképi bejelentést.
  3. A településképi bejelentési eljárás az építtető, vagy az általa megbízott tervező által a Polgármesterhez benyújtott papír alapú kérelemre indul. A kérelmet a 9. mellékletben meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani.
  4. A településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során – különösen – az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: 
    1. építési szabályoknak való megfelelőség, 
    2. kialakult település (telek) szerkezetnek való megfelelőség, 
    3. a védendő (megmaradó) adottságokat figyelembe vevő megfelelőség, 
    4. a tervezett, távlati adottságokat figyelembe vevő megfelelőség, 
    5. vertikális megfelelőség, 
    6. terület‐felhasználás megfelelősége. 


X. Fejezet

A településképi kötelezés, településképi bírság

32. A településképi kötelezési eljárás

34.§

Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni

(1) a helyi építészeti értékvédelem érdekében, amennyiben a településképi elem (egyedi és területi) fenntartása, karbantartása, rendeltetésének megfelelő használata nem felel meg a jogszabályokban meghatározott előírásoknak különösen, ha: 

  1. az épületek és építmények 

aa) jókarbantartására, 

ab) homlokzati elemeinek, színezésének védelmére, 

ac) egységes megjelenésének biztosítására, 

ad) rendeltetésnek megfelelő funkciójának megőrzésére, 

  1. az építési övezetre előírt zöldterület biztosítására, 
  2. a telek területfelhasználási szabályoknak megfelelő használatára, 
  3. építkezések átmeneti állapota esetében, ha a terület adottságának megfelelő

                      szintű bekerítésére, rendben tartására vonatkozó szabályokkal ellentétes.

 (2) A településképi kötelezésben az önkormányzat polgármestere önkormányzati hatósági döntéssel, a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására, az ingatlan rendeltetésének megfelelő használatára kötelezheti, határidő megadásával.

     

              

33. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke, behajtásának módja  

35.§ 

A településképi kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás elkövetőjével szemben 50.000 forinttól ‐ 1.000.000 forintig terjedő bírsággal sújtható. 


XI. Fejezet

33. Közterület alakítás

36.§

  1. A Nagyközség területén adótorony, antennatorony, elhelyezése ‐ az arra kijelölt helyek kivételével ‐ nem megengedett. Törekedni kell a tornyok rácsszerkezeteinek és csőoszlopainak természetszerű megformálására. 
  2. Közterületen új kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató célú pavilon ‐ rendezvény időtartama alatt a rendezvényhez kötődő pavilon kivételével ‐ elhelyezésének, meglévő pavilon, árusítóhely bővíthetőségének engedélyezése nem megengedett. Ez alól kivételt képeznek a település rehabilitációs célokat szolgáló, vagy projekthez kapcsolódó egységes tervezés eredményeként létrejövő közcélú pavilonok. 
  3. A közlekedési rendszerek fejlesztésekor figyelembe kell venni a község zöldfelületi teherbíró képességét: a közlekedési jellegű igények kiépítésére ne zöldfelületek terhére történjen, kivéve, ha műszakilag indokolható.
  4. A fás szárú növények tervezése‐ és telepítésekor a közművezetékkel érintett sávokban azokat a fajtákat kell előnyben részesíteni, melyek kifejlett gyökérzete nem okoz kárt a közművekben.
  5. Közterület alakítás esetén a 17.§ (5) bekezdést figyelembe véve településképi eljárást kell alkalmazni.

XII. Fejezet

27. ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

 37.§

  1. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
  2. Egyidejűleg hatályát vesztik:

Kállósemjén Nagyközség Önkormányzata Képviselő‐testületének Az építészeti örökség helyi védelméről szóló 7/2001.(VI.06.) számú rendelete, 

valamint a Kállósemjén 18./2004. (XI.24.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott helyi építési szabályzatának, és annak módosításáról és egységes szerkezetű szövegének megállapításáról szóló 

10 /2012. (X.18.), és a 7/2014.(VII.21.) önkormányzati rendeletek (HÉSZ)

6.§. (1) bekezdése

7.§. (24) bekezdése

8.§. (10) b, és c, pontja

9.§. (3) bekezdése

10.§. (1), (3), (4), (5), (6), (8), (9),  és (10) bekezdése

11.§. (8), ((9) bekezdése

13.§. (4), (5), (6), (7), és (10) bekezdése

14.§. (2), (3), (4), (6), (23) c, pontja, és a (28) bekezdése

16.§. (5) és (8) bekezdése

20.§. (7), (8), (13) és (15) bekezdése

21.§. (6), (7), és (8) bekezdése

23.§. (2) e, pontja és a (8) f, pontja

25.§. (2) bekezdése

  1. §.‐a
  2. §. (2), (3), és (7) bekezdése
  3. §. (9) bekezdése

 településképet meghatározó előírásai.

38.§.

  1. Ezt a rendeletet a hatálybalépés után indult ügyekben kell alkalmazni.
  2. Kállósemjén Nagyközség Képviselő‐testülete és Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 8/2015.(V.29.) önkormányzati rendelet 3. mellékletének I. alcím a következő 20. ponttal egészül ki:


„Ellátja a Helyi Településkép‐védelmi rendelet alkalmazásával kapcsolatos jogkörök gyakorlását”





        Belicza László                                                                                 Pisákné Páll Ilona

                        polgármester                                                                                           címzetes főjegyző















A rendelet 1. sz. melléklete

Eltérő karakterű területek lehatárolása





A rendelet 2. sz. melléklete

                                           Településképi szempontból meghatározó területek




A rendelet 3. sz. melléklete

Országos jelentőségű védett természeti területek, ökológiai hálózat, Natura 2000 területek,  ex‐lege védett természeti területek





A rendelet 4. sz. melléklete

Műemlékek, műemléki környezet, és a Helyi területi és egyedi védelem alatt álló építészeti és természeti értékek, a Helyi építészeti örökség védelemmel érintett épületek jegyzéke, műemlékek jegyzéke


Országosan védett műemlékek:

               ‐ Görög Katolikus templom (Kossuth u. 85., Hrsz: 852)

                ‐ Kállay Kúria (Kölcsey u. 4. Hrsz: 1374/2)


Helyi értékvédelmi terület:

Helyi értékvédelmi terület kijelölésére kerül sor. Terület határai:

‐ A Kállay Kúria telke és a környező telkek a Haladás és Kölcsey utcákkal bezárólag (hrsz: 1374/2, 1398, 1399, 1400, 1401/1, 1401/3, 1401/4, 1402/1, 1402/2)

‐ A Petőfi u., a Petőfi köz, a Kossuth u. és a Kölcsey u. által bezárt terület (hrsz: 52/1‐2, 53, 54/5, 54/6, 55, 56, 57/1‐2, 58, 59, 60, 61, 62, 63, 64)

                ‐ A Görög Katolikus templom telke és a környező telkek, melyeket a Kossuth u., a Bem József

u. és a Vasvári Pál u. határolnak (hrsz: 850/1‐2, 851, 852, 859, 860, 861)

Helyi értékvédelem alá vont épületek:

               ‐ Római Katolikus templom (Kossuth u. 102., Hrsz: 53)

               ‐ Református templom (Petőfi u. 5.,Hrsz: 64)

Helyi értékvédelemre javasolt épület:

A valaha Gróf Wolkstein Oswald tulajdonában álló, ma Multifunkcionális épületként számon tartott épület (Kossuth u. 94., Hrsz: 1400)


Országos védelem alatt álló (illetve javasolt) területek

  1. Természetvédelmi területek:

‐Kállósemjéni Mohos‐tó természetvédelmi terület (Természetvédelmi törzs‐ könyvi száma: 52/TT/54) területe: 40 ha

Kállósemjén belterületétől északra, kb. 4 km‐re található, két egymástól 500 m‐re fekvő területegység. hrsz: 0305/1a, 0305/1b, 0305/1c, 0305/1d, 0305/1f, 0305/1g, 0305/2, 0315/a, 0315/b,

0315/c

  1. Természeti területek:

Hrsz: 0130/9b, 0130/10b, 0130/11b,0130/12b, 0125/4, 0125/11a, 0125/5, 0125/8, 0125/7a, 0125/6a, 0134/16a, 0134/17a, 0134/17c, 0134/18a, 0134/18c, 0129, 0125/21b, 0125/20b,

0125/19b, 0125/18b, 0125/17b, 0125/16b, 0125/15b, 0125/14b, 0125/13b, 0305/1d, 0293/3, 0294/4, 0300, 0299/12a, 0299/12b, 0299/12c, 0286, 0291, 0298, 0297/5d, 0297/5a, 0297/5c, 0258/6b0259, 0260/12b, 0266/2, 0265/4, 0265/3b, 0265/2b,

0265/1b, 0214, 0264, 0248/20b, 0248/19b, 0248/18b, 0248/17b, 0248/16b, 0248/15b, 0248/14b, 0248/13b, 0248/22c, 0248/21c, 0248/39b, 0248/38b, 0248/37c, 0248/36b, 0248/35b, 0248/34a, 0248/33b, 0248/32b, 0229/2a, 0229/1a, 0228/8a, 0228/7a, 0228/6a, 0228/4a, 0228/3a, 0228/2a, 0227, 0224/45c, 0224/45b, 0224/45d,

0224/46, 0224/47d, 0224/47c, 0224/47a, 0224/36b, 0213/c, 0213/d, 0213/b, 018/2, 018/3b, 019, 020/2a, 020/3, 022/3, 022/4, 022/5, 022/6, 0438/b, 0409, 0444/23, 0444/22, 0444/21, 0444/20, 0444/19, 0444/18a, 0444/18b, 0444/16, 0444/15, 0444/7b, 0444/8a, 0444/8b, 0444/9a, 0444/9b, 0444/10a, 0444/10b, 0444/2, 0444/5c, 0444/5b, 0444/5d, 0444/5f, 0444/5g, 0444/6a, 07/8b, 07/12, 04, 03/17a,

03/16a, 03/14a, 03/13a, 03/12b, 0448/1c, 0446/12b, 0315/a, 0315/b, 0315/c, 0269/2,

0271/3, 0262, 0266/19a, 0266/19b, 0266/19c, 0269/1, 0270/16, 0246/2, 0247/2b, 0247/2a, 0247/2c, 0280, 0281/8b, 0281/8a, 0281/7a, 0281/6a, 0281/5a, 0281/4b, 0281/3, 0279/16b, 0279/15b, 0279/14b, 0279/17b, 0279/18b, 031/1c, 031/1b, 020

A rendelet 5. sz. melléklete

Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas/nem alkalmas területek, a közterületek felett elhelyezhető molinók területei

  


A rendelet 6. sz. melléklete

                                                                   KÉRELEM


‐ szakmai konzultáció/ Településképi védelmi tájékoztatás megtartására, 

Igazolási kérelem ingatlan területfelhasználásáról ‐ *

Kállósemjén Nagyközség Polgármesteri Hivatala Települési FŐÉPÍTÉSZ

4324 Kállósemjén, Kossuth u. 112.

Alulírott ..................................................... /cím: ................................................................................./, mint a ……………………………………….. hrsz‐ú ingatlan/ok építtetője, vagy és beruházója, tervezője azzal a kéréssel fordulok a Kállósemjén Nagyközség Polgármesteri Hivatalának Települési Főépítészéhez, hogy a helyi településrendezési előírások értelmezésével, illetve a településkép‐védelmi tájékoztatás tartásával kapcsolatban, továbbá a készülő építészeti‐műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetése céljából szakmai konzultációt kezdeményezzek.  

Az ingatlan adatai:

Helyrajzi szám: ………………………………………………………

Cím: ………………………………………………………………………

A szakmai konzultáció keretében lehetőség van

  1. a tervezés során felmerült alternatív megoldások értékelésére,
  2. a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítésére,
  3. a településkép‐védelmi tájékoztatásban foglalt irányadó szabályozási elemektől, illetve az Étv. 18. § (2) bekezdése szerinti illeszkedési követelményekre vonatkozó javaslatoktól, ajánlásoktól eltérő tervezői megoldások egyeztetése.


A konzultációra javasoljuk a munkaközi, egyeztetésre alkalmas telepítési helyszínrajz vagy vázlatterv benyújtását két példányban.

A szakmai konzultáció időpontjáról telefonon és e‐mailben értesítjük a kérelmezőt.



Kállósemjén, 201... .............................................

     a szükséges rész aláhúzandó

………………………………………………………

kérelmező aláírása

………………………………………………………

A rendelet 7. sz. melléklete

                                                             JEGYZŐKÖNYV


‐ szakmai konzultáció megtartásáról ‐

Helye: Kállósemjén Nagyközség Polgármesteri Hivatal Főépítész Irodája helyiségében

Ideje: 201..……………………………………..

Jelen vannak:    


A tárgyi  ingatlan adatai:

Helyrajzi szám: ……………………………………………………… Cím: ………………………………………………………………………

  1. A telepítés, az építési mód, hely telken belüli meghatározása:



  1. Az épület min.‐max. építménymagasságának meghatározása, az épület legmagasabb pontjának meghatározása:



  1. A szomszédos telkek építményeihez, az utcaképbe való illeszkedés elemeinek meghatározása:



  1. A sajátos övezeti előírások területen való alkalmazása az illeszkedés érdekében, a TAK építészeti előírások alkalmazása:



  1. Az épület és építmény homlokzatképzése, architektúrája meghatározása, a nyílászáró rendszer alakítása, a tömegformálás, felületképzés és színezés:



  1. A   TAK‐ban              ajánlásként,       jó            példaként           bemutatott        építészeti           megoldások alkalmazhatóságára:



  1. Az épület és építmény felirata, gépészeti eszközeinek a homlokzaton történő elhelyezése

(kémény, klíma, zászlótartó, cégér….stb.):

Egyéb:

Kállósemjén, 201..    ……………………………..


………………………………………………………                                                    ……………………………………………………… A rendelet 8. sz. melléklete

                                                                   KÉRELEM

Településképi véleményről

Kállósemjén Nagyközség Polgármestere

4324 Kállósemjén, Kossuth u. 112.


Alulírott ....................................................., /cím: ................................................................................./ 

  1. azzal a kéréssel fordulok Kállósemjén Nagyközség Polgármesteréhez, hogy részemre az alábbi ingatlanra településképi véleményt szíveskedjen kiadni.
  2. Azzal a kéréssel fordulok a Kállósemjén Nagyközség Polgármesteri Hivatalának Települési Főépítészéhez, hogy részemre az alábbi ingatlan(ok) rendezési tervbéli terület felhasználási jogáról, beépítési előírásairól igazolást szíveskedjenek kiadni. *

a)  A véleményezési eljárás lefolytatásához szükséges adatok:

‐ Terv megnevezése:………………………………………………………………………………………………………………………

‐ A megvalósítani tervezett építmény helye (út, házszám):

Bagamér, ……………………………………………………………………..  helyrajzi szám:…………………………...

A településképi véleményt az alábbi tervezett tevékenységhez kérem:

 építmény építése

 építmény bővítése

 építmény településképet érintő átalakítása

‐ A tervezett létesítmény rendeltetése: ………………………………………………………………………………………

‐ Építtető/beruházó (név, cím): ……………………………………………………………………………………………………

‐ Tervező (név, cím, tervezői jogosultság): ……………………………………………………………………………………

‐ A tervezett építési tevékenység rövid leírása:

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

A 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet szerint a véleményezési eljárás lefolytatásához a véleményezendő építészeti‐műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltöltöttem és 2 példányban papíralapon a kérelem részeként benyújtottam.

A következő dokumentáció munkarészeket mellékeltem (a megfelelő rész aláhúzandó):

  1. helyszínrajzi elrendezés ábrázolása, a szomszédos beépítés bemutatása, védettség lehatárolása, terepviszonyok megjelenítése szintvonalakkal,
  2. településképet befolyásoló tömegformálás, homlokzatkialakítás, utcakép, illeszkedés ábrázolása

(lehet makett, fotómontázs, digitális megjelenítés is),

  1. reklámelhelyezés ábrázolása,
  2. rendeltetés meghatározása, valamint
  3. rövid műszaki leírás a különböző védettségek bemutatásával, a telepítésről és az építészeti kialakításról.







        b)         Az ingatlan adatai:

Helyrajzi szám: ………………………………………………………

Cím: ………………………………………………………………………

Igazolást az alábbi célból kérem:

 Banki ügyintézés

 Hitelkérelem elbírálása

 Földhivatali ügyintézés

 Egyéb:…………………………………………………………………


Kállósemjén, 201… . .............................................


…………………………………………..…………………

kérelmező aláírása

Az igazolás átvétele:


 Személyesen történik                                                                          …………………………………………..…………………

telefonszám, e‐mail cím

 Postai úton történik



















A rendelet 9. sz. melléklete

                                                                   KÉRELEM

Bejelentési eljárásról


Kállósemjén Nagyközség Polgármestere

4324 Kállósemjén, Kossuth u. 112.


Alulírott ................................................................, azzal a kéréssel fordulok Kállósemjén Nagyközség Polgármesteréhez, hogy részemre az alábbi ingatlanra igazolást szíveskedjen kiadni településképi bejelentési eljáráshoz.

A bejelentéshez szükséges adatok:

‐ a bejelentő neve: ……………………………………………….………………………………………..................................

‐ a bejelentő lakcíme (szervezet esetén székhelye): ……………………………………………………………………… az igazolást az alábbi tervezett tevékenység bejelentéséhez kérem:

 építési tevékenység

 reklám elhelyezése

 építmény rendeltetésének megváltoztatása

‐ a tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás helye:

Bagamér, ……………………………………………………………………..  helyrajzi szám:…………………………...

‐ az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a reklámozás tervezett időtartama: ………………………………………………………………………

‐ a tervezett építési/reklámozási tevékenység/igény rövid leírása:

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………


A 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet szerint a bejelentéshez – a kérelem tárgyának megfelelően – a következő dokumentáció (tervezői jogosultsággal rendelkező személy által elkészített tervdokumentáció) munkarészeket mellékelem 2 példányban, (a megfelelő rész aláhúzandó):

műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról,

helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,

alaprajzo(ka)t (rendeltetés megváltoztatása esetén változás előtti és utáni állapotról is),

homlokzato(ka)t (reklám elhelyezése esetén azok pontosan méretezett elhelyezésével), utcaképi vázlatot, színtervet, látványtervet.

Kállósemjén, 201…     . .............................................


…………………………………………..…………………

kérelmező aláírása

Az igazolás átvétele:

…………………………………………..…………………

 Személyesen történik                                                                                                       telefonszám

 Postai úton történik 



Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!