nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Bajna Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2016. (XII.22.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2017-01-01 -tól
Bajna Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2016. (XII.22.) önkormányzati rendelete
Bajna Község Önkormányzat képviselő-testületének 11/2016. ( XII.21.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról


Bajna Község Önkormányzat képviselő-testületének

11/2016. ( XII.21.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat és szervei

Szervezeti és Működési Szabályzatáról


Bajna Község Önkormányzat képviselő - testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. Törvény 92 §-ának, nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80.§ (2) bekezdésének felhatalmazása alapján a következőket rendeli el:


I. Fejezet


ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


1. Az önkormányzat


1. §


(1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése:

BAJNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA


(2) Az önkormányzat székhelye: 2525. Bajna Kossuth L. u. 1.

  Postacíme:                        2525 Bajna Kossuth L. u. 1.


(3) Bajna Község Önkormányzat alapításának dátuma: 1990. 09. 30. Alapításának módja: jogelőd nélküli alakulás


(4) Illetékességi területe: Bajna Község közigazgatási területe.


(5) Az Önkormányzat Hivatalának megnevezése:


Bajnai Közös Önkormányzati Hivatal


2. Az önkormányzat jelképei


2. §


(1) Az önkormányzat jelképei: A település címere, zászlója.

Az önkormányzat a jelképeit és azok használatát az önkormányzati jelképekről szóló rendeletben határozza meg.

3. §


3. Önkormányzati kapcsolatok


(1) Bajna Község Önkormányzata hivatalos kapcsolatot tart fenn az Ister-Granum határon átnyúló kistérségi szerveződéssel.


II. Fejezet


AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI ÉS AZOK GYAKORLÁSA


4. Az önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök


4. §


(1) Az új közszolgáltatási feladat felvállalásáról a képviselő-testület dönt.

(2) Az új közfeladat, közszolgáltatás önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat felvállalásával elérendő célokat és a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat, valamint a feladat pénzügyi, tárgyi és személyi feltételeit.

5. §



(1) Önként vállalt önkormányzati feladat:

a) egyesületek, non-profit szervezetek támogatása


6. §


(1)Bajna Község Önkormányzatának alaptevékenységi besorolás:


Államháztartási szakágazat: 841105 Helyi Önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége


(2) Kormányzati funkciók:


011130

Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

011220

Adó-, vám-, és jövedéki igazgatás

013320

Köztemető-fenntartás és - működtetés

013350

Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

016010

Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek

018030

Támogatási célú finanszírozási műveletek

021020

Védelmi képesség fenntartása, fejlesztése, honvédelmi felkészítés

041231

Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232

Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

041233

Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

041234

Közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás (közhasznú kölcsönző részére)

041235

Vállalkozás részére foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részsülő személy foglalkoztatásához nyújtható támogatás

041236

Országos Közfoglalkoztatási program

041237

Közfoglalkoztatási mintaprogram

045120

Út, autópálya építése

045160

Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

051030

Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

064010

Közvilágítás

066010

Zöldterület-kezelés

066020

Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072111

Háziorvosi alapellátás

074031

Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

081030

Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

082044

Könyvtári szolgáltatások

082091

Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

082092

Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

082094

Közművelődés – kulturális alapú gazdaságfejlesztés

084031

Civil szervezetek működési támogatása

101150

Betegséggel kapcsolatos pénzbeni ellátások, támogatások

103010

Elhunyt személyek hátramaradottainak pénzbeni ellátásai

104051

Gyermekvédelmi pénzbeni és természetbeni ellátások

105010

Munkanélküli aktív korúak ellátásai

106020

Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

107060

Egyéb szociális természetbeni és pénzbeni ellátások, támogatások

109010

Szociális szolgáltatások igazgatása

107052

Házi segítségnyújtás

841901

Technikai kormányzat funkció

900060

Forgatási és befektetési célú finanszírozási műveletek

999999

Technikai kormányzati funkció



5. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök átruházása



7. §


(1) A képviselő-testület által átruházott hatásköröket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) 1. melléklete tartalmazza.


 (2) Az átruházott hatáskörben eljáró, évente egyszer, a képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.



8. §


(1)Az önkormányzat vállalkozói tevékenységet nem végez.



III. Fejezet


A KÉPVISELŐ TESTÜLET MŰKÖDÉSE



6. A képviselő-testület ülései


9. §


(1) A képviselő-testület szabályszerűen összehívott üléseken működik, azokon fejti ki munkásságát és gyakorolja jogkörét.


(2) Az ülések fajtái:

a) alakuló

b) rendes

c) rendkívüli

d) közmeghallgatás  


7. A képviselő-testület megalakulása


10. §



  1. Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:


a) a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatót ad a választási eredményről;

b) a helyi választási bizottság elnöke a polgármesternek és a képviselőknek átadja a megbízóleveleket;

c) a települési képviselők, majd ezt követően a polgármester esküt tesznek;

d) a polgármester ismerteti a választási programját;

e) a bizottságok tagjainak megválasztása;

f) a bizottságok feladatának megállapítása;

g) az alpolgármester megválasztása;

h) tájékoztatás a polgármester illetményéről


8. Rendes ülés


11. §


(1) A képviselő-testület saját munkaterve szerint tart ülést. Az éves munkatervben elfogadott képviselő-testületi ülések kezdési időpontja, lehetőség szerint minden hónap utolsó szerdája, délután 16 óra.


  1. A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülését Bajna Kossuth L u. 1. sz. alatt található Községházára kell összehívni. Ha a napirend vagy egyéb körülmény indokolja, máshová is összehívható a képviselő-testületi ülés.
  2. A képviselő-testület közmeghallgatását a Bajna Hősök tere 2-4 sz. alatt található Közösségi Házba kell összehívni.


9. Rendkívüli ülés


12. §

(1) A polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés száma nincs meghatározva és minden olyan esetben összehívható, ha soron kívül kell dönteni a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben.


(2) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: mötv.) 44.§-ában foglaltakon kívül ülés összehívására vonatkozó indítványt benyújthat a képviselők több mint a fele. a polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül köteles összehívni a rendkívüli ülést, vagyis a képviselő-testületi ülés napjának 15 napon belül kell lennie.


(3) Amennyiben a polgármesterhez benyújtott képviselői indítvány időpontot is tartalmaz, a polgármesternek elsősorban ebben az időpontban kell összehívnia a képviselő-testületi ülést. Amennyiben az időpont valami oknál fogva nem megfelelő, akkor arról tájékoztatja az indítványozó képviselőket, új időpont egyidejű megjelölésével. A polgármester által megjelölt új időpont a (2) bekezdésben meghatározottakkal nem lehet ellentétes.



10. A testületi ülés összehívása


13. §


(1) A képviselő-testületi ülést a polgármester írásbeli meghívóval hívhatja össze. Kivételes esetben a rendkívüli képviselő-testületi ülés telefonon is összehívható.


(2) A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi- Ellenőrző Bizottság elnöke (továbbiakban együtt: levezető elnök) hívja össze és vezeti a képviselő-testületi ülést.


(3) A Bajnai Közös Önkormányzati Hivatalt (továbbiakban: Hivatal) érintő döntésekhez a képviselő-testületek együttes ülésének meghívóját a Hivatalhoz tartozó települések polgármesterei írják alá vagy „sk.” jelzéssel látják el.


(4) A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni:

 a) a helyi képviselőket;

            b) a jegyzőt.

            c) képviselői megbízatással nem rendelkező alpolgármestert



(5) A  képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a napirend tárgya szerint:

a) azt a személyt, akinek jelenléte a napirend alapos megtárgyalásához szükséges,

b) a napirendi pont szerint illetékes hivatali ügyintézőt.


(6) A tanácskozási joggal meghívottak akadályoztatásuk esetén helyettesük útján is képviseltethetik szervezeteiket.


(7) A képviselő-testületi rendes ülést minden hónap utolsó szerdájára kell összehívni.


(8) A képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén az ülés időpontjától számított 15 napon belül ismételten össze kell hívni.




14. §


(1) Az ülés meghívóját, valamint az írásos előterjesztéseket a képviselők részére úgy kell kézbesíteni, hogy az érdekeltek lehetőleg az ülés időpontját megelőzően 5 nappal kézhez kapják.


(2) A képviselők és a jegyző részére kiküldött meghívónak minden esetben tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit;

b) mellékletként az írásbeli előterjesztéseket, a rendelet-tervezetek, határozati javaslatok teljes szövegét.


(3) A 13. § (5) bekezdésében felsorolt meghívottak közül az eseti tanácskozási joggal meghívottak részére a meghívón kívül csak az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.


(4) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot lehetőleg az ülés előtt legalább 5 nappal a helyben szokásos módon, a Hivatal helyiségében (2525. Bajna Kossuth L u. 1.) elhelyezett meghívó útján, valamint a kábeltelevízió útján történő tájékoztató kifüggesztésével kell értesíteni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét.


11. Munkaterv


15. §


(1) A képviselő-testület rendes üléseit éves munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik.

(2) A munkaterv tartalmazza:

a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét,

b) a tervezett napirendi pontok előterjesztőinek nevét, beosztását,

c) az előterjesztés elkészítésének határidejét, ha az előterjesztés elkészítésének határideje rövidebb a 20. § (6) bekezdésében foglaltaknál,

d) a tervezett napirendi pontokhoz meghívandók felsorolását,

e) szükség szerint a beszámolók, jelentések főbb követelményeit,

f) a közmeghallgatás időpontját.


(3) A munkaterv elfogadásáról a polgármester javaslatára a képviselő-testület minden év első ülésén egyszerű szótöbbséggel határoz.



12. Az ülések nyilvánossága


16. §


(1) Az ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet és a képviselő-testület – vita lefolytatása nélkül – egyszerű szótöbbséggel meghozott döntése alapján felszólalhat.


(2) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.


(3) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a levezető elnök a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz           nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít,

b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja,

c) tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a levezető elnök - ha ismételt figyelmeztetései sem jártak eredménnyel - felfüggesztheti, vagy berekesztheti az ülést.


(4)  Az ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjét megzavaró állampolgárt a levezető elnök rendreutasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti, vagy kivezettetheti.

(5)  A levezető elnök a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, velük vitába szállni nem lehet.



13. Zárt ülés


17. §


(1) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást csak a polgármester, jegyző adhat a személyi adatok védelmére vonatkozó szabályok betartásával.


14. A rendes ülés napirendje


18. §


(1) A napirendre a levezető elnök tesz javaslatot, amely alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg.


(2) A képviselő-testület a napirend kérdésében egyszerű szótöbbséggel szavaz.


(3) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjét az alábbiak szerint célszerű meghatározni:

a) tájékoztatók,

b) rendeleti javaslatok,

c) határozati javaslatok,

d) sürgősségi indítvány,

e) interpellációk,

f) kérdések,

g) bejelentések.


 (4) A polgármester a (3) bekezdés a) pontjának keretében köteles beszámolni:

a) a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról,

            b) az előző ülés óta tett valamennyi intézkedésről, eseményekről.           


(6) Bármely képviselő, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. Az indítványt az indítványtevő köteles indokolni.

(7) A levezető elnök javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását is, de javaslatát indokolni köteles. A napirendek összevonásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.


 (8) A határozati javaslatot a levezető elnök ismerteti.



15. Az ülés menete


19. §


(1) A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:

a) a képviselő testület határozatképességének megállapítása,

b) a napirend előterjesztése, elfogadtatása, 21.§ (3) bekezdés szerinti sürgősségi        indítvány tárgyalásáról való döntés,

c) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

d) napirendenként:

da) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása;

db) a vita összefoglalása;

dc)az indítványok szavazásra való feltevése;

dd) határozati javaslatok szavaztatása;

de) a szavazás eredményének megállapítása, számszerűen;

e) a rend fenntartása;

f) ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése;

g) időszerű kérdésekről tájékoztatás;

h) az ülés bezárása.


(2) Amennyiben a képviselő-testület jegyzőkönyv-hitelesítőt jelöl ki, úgy a hitelesítő képviselők abc sorrendben látják el a hitelesítést A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyvek aláírásukkal történő hitelesítése.


16. Az előterjesztések rendje


20. §


(1) A képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amelyet a (3) bekezdésben felsorolt személyek nyújtanak be.

Előterjesztésnek minősül a munkatervben és a testületi ülésen javasolt rendelet-, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.


 (2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

a) beszámoló valamely feladat elvégzéséről,

b) az önkormányzat feladatkörébe tartozó önálló döntést igénylő rendelet-tervezet, határozati javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányul,

c) tájékoztató anyagok, amelyek tudomásul vételt igényelnek,

d) önkormányzati hatósági ügyekben tett előterjesztések.


(3) Az (2) bekezdés b) pontja szerint előterjesztésre jogosult:

a) a polgármester;

b) az alpolgármester;

c) bármely települési képviselő

d) jegyző

e) napirendi pontban megjelölt meghívott vendég


 (4) A testületi ülésre az előterjesztés írásbeli vagy szóbeli lehet.


(5) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgyat és a tényállást az előzményekkel és a tárgyban hozott korábbi döntésekkel,

b) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját, azok mellett vagy ellen szóló érvekkel,

c) az egyes alternatívák indokait,

d) a határozati javaslatokat,

e) szükség szerint a felelős(ök) és a határidő értelemszerű megjelölését.


 (6) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőzően 8 nappal kell a Hivatalhoz eljuttatni, amely gondoskodik arról, hogy a képviselő-testületi ülés meghívójával együtt a 13.§ (4) és (5) bekezdésben foglaltak szerint az érintettekhez eljusson.


(7) Halaszthatatlan és egyszerűen eldönthető esetben az írásba foglalt előterjesztést és határozati javaslatot az ülésen is ki lehet osztani.


 (8) A munkatervben előterjesztésre kötelezett az ülés előtt legalább 8 nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, ha az előterjesztést valamilyen okból nem tudja elkészíteni, vagy csak szóban tudja előterjeszteni. A bejelentést a polgármester tudomásul veszi, a meghívóban ezt szerepelteti.



17. Sürgősségi indítvány


21. §


(1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely az ülés meghívójában nem szerepel. A képviselők több mint egyharmada (3 fő), a bizottság, a polgármester, a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés sürgősségi tárgyalását.


(2)Sürgősségi indítványt az előterjesztéssel együtt a képviselő-testület ülését megelőzően 3 nappal a polgármesternek kell benyújtani, aki dönt a javaslat indokoltságáról.


(3)Sürgősségi indítványt az (1) bekezdésben meghatározott személyek az ülésen a napirendi pontok elfogadása előtt szóban is benyújthat. A sürgősségi indítvány napirendbe való felvételéről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.


18. Interpelláció


22. §


(1) Az önkormányzati képviselő a települési önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó minden ügyben magyarázat kérése céljából a polgármesterhez, a jegyzőhöz és a bizottság elnökéhez interpellációt intézhet. Az interpellációt és az ezzel kapcsolatos tényleírást legkésőbb az ülésen kell benyújtani. Az interpellációra az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.


 (2) Ha az interpelláló a testületi ülésen nincs jelen, akkor az interpellációt előterjeszteni nem lehet. Az előterjesztést a következő testületi ülésre kell áttenni. Amennyiben ezen a testületi ülésen sincs jelen az interpelláló, akkor a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt az interpelláció megtárgyalásáról, vagy végleges elvetéséről.


(3) Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti.


(4) A válasz elhangzása után – írásban 15 napon belül adott válasz esetében a képviselő-testület következő ülésén – az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga. Ennek keretében nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e. Ezt követően a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a válasz elfogadásáról.


(5) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadta el, a képviselő-testület vizsgálat céljából kiadja a bizottságnak, vagy új válaszadási kötelezettséget ír elő. Az ezzel kapcsolatos döntéseit a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozza.


(6) Elutasított válasz esetén a képviselő-testület az interpelláció tárgyában végzett bizottsági jelentés alapján a következő rendes ülésen az interpellációt benyújtó képviselő véleményének meghallgatása után vita nélkül szavaz. A szavazás egyszerű szótöbbséggel történik.



19. Kérdés


23. §


(1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottsági elnökökhöz önkormányzati ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb a következő testületi ülésen – érdemi választ kell adni.


(2) Felvilágosítás kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.


(3) A kérdésre az interpellációra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A kérdés az interpellációtól abban különbözik, hogy azt elegendő kizárólagosan szóban feltenni, írásos megfogalmazása nem szükséges.



20. A képviselő-testület tanácskozási rendje


24. §


(1) Az ülést a levezető elnök nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát és az ülés határozatképességét.


(2) Bármely képviselő, polgármester illetve előterjesztő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz. Elnapolási határozat esetén az elnapolást kérő javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját.



21. A vitavezetés szabályai


25. §


(1) Az ülést levezető elnöke minden napirendi pont felett vitát nyit. Nem nyithat vitát a tájékoztató jellegű napirendek esetében.


(2) Az írásbeli előterjesztést az előadó a napirend tárgyalásának kezdetekor szóban kiegészítheti. A szóbeli kiegészítés nem jelentheti az írott anyag ismertetését, csak annak összefoglalását követően egyes új adatok, információk bemutatását.


(4) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a polgármester és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.


(5) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor.


26. §


(1) Az önkormányzat bizottsága, valamint a képviselő-testület tagjai, a polgármester, a jegyző, a vita lezárásáig, bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthatnak be a képviselő-testülethez.

(2) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra - az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.



27. §


(1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az ülés levezető elnöke a vitát lezárja.


(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja, javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.  A vita lezárásáról szóló döntést a levezető elnök hozza meg.


(3) A napirend vitáját a levezető elnök foglalja össze, egyúttal válaszol az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.



22. A szavazás módja


28. §


(1) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet, a nyílt szavazás név szerinti is lehet.


(2) A képviselők „igen„ vagy „nem” szavazatokkal, illetve „tartózkodással” vesznek részt a szavazásban.


(3) A szavazás módjának megváltoztatását az adott napirend tárgyalása során bármelyik képviselő javasolja. A képviselő-testület a javaslatról vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.


(4) A levezető elnök a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra.

Ha a módosító vagy kiegészítő javaslat elfogadásra kerül, az eredeti javaslatot egységes szerkezetben (az elfogadott módosításokkal, valamint kiegészítésekkel kiegészítve) kell szavazásra bocsátani.


(5) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a levezető elnök kihirdeti a döntést.


23. A nyílt szavazás


29. §


(1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. 


(mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.)


30. §


(1) Bármely képviselő, javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.


(2) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben kell felolvasni. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja az levezető elnöknek. A szavazás eredményét a levezető elnök hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni, vagy a jegyzőkönyvben kell rögzítni.


(3) Név szerinti szavazást kell tartani, ha a polgármester javasolja.



24. A titkos szavazás


31. §


(1) A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a titkos szavazás előtt felállított Szavazatszámláló Bizottság látja el. A Szavazatszámláló Bizottság 3 fő képviselőből áll. Az elnöki tisztséget, a szavazás lebonyolítását a korelnök látja el.


(2) A titkos szavazás szavazólappal történik.


(3) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Hivatal  biztosítja.


(4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét.


(5) A szavazás eredményéről a bizottság korelnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz. A titkos szavazásra bocsátott ügyben a döntés eredményét – tájékoztatás alapján – a levezető elnök mondja ki.


(6) A titkos szavazásról a titkos szavazás előtt felállított Szavazatszámláló Bizottságnak külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.


(7) A jegyzőkönyv tartalmazza: a szavazás helyét, napját, a szavazás kezdetét, és végét, a szavazás során felmerült körülményeket, a szavazást lebonyolító bizottság tagjainak nevét és tisztségét, a szavazással eldönteni kívánt ügy tárgyát, a szavazás eredményét.


25. Határozathozatal


32. §


(1) A képviselő-testület határozatának elfogadása történhet egyszerű szótöbbséggel vagy minősített szótöbbséggel.


(2) Minősített többség szükséges

a) helyi népszavazás kiírásához;

b) átruházott hatáskör esetileg történő visszavonásához;

c) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához; 

           d)az önkormányzat kötelező feladatain túli közfeladat önkéntes felvállalása,

illetve erről történő lemondása;

e) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, alapítás, megszüntetés.



26. A képviselő-testületi határozatok


33. §


 (1) A testületi határozatokról a Hivatal naprakészen határidős nyilvántartást köteles vezetni.


(2) A határozatokat a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv elkészültét követően azonnal,( 15 nap)  de legkésőbb a jegyzőkönyv elkészültétől számított 3 munkanapon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.


(3) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket Hivatal készíti el, s a levezető elnök terjeszti a képviselő-testület elé.



27. Az önkormányzati rendelet


34. §


(1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

a) a képviselők,

b) az önkormányzat bizottságai,

c) a polgármester, az alpolgármester,

d) a jegyző,


(2) A képviselő-testület döntést hozhat a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalásáról is oly módon, hogy mind a koncepció, mind a tervezet vita tárgya legyen.


(3) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a Hivatal feladata. A képviselő-testület a rendelet előkészítésére bizottságot hozhat létre.


(4)  A tervezetet a Hivatal készíti el. Megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes külső szakértő is.


 (5) Az önkormányzati rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, mely tartalmazza a rendelet számát, tárgyát, megalkotásának, valamint hatálybalépésének időpontját.


(6) Az önkormányzati rendeleteket a Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztve kell kihirdetni. A kifüggesztés napja minősül a rendelet kihirdetésének.


(7) A rendeleteket a Hivatal hirdetőtábláján a kifüggesztéstől számított 30 napig kell elhelyezni.



28. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve


35. §


(1) A képviselő-testületi ülésről készült 1 példányos jegyzőkönyv kivonatos, nem szószerinti.


(2) A képviselő-testületi ülésről hangfelvétel készülhet. A hangfelvételek amennyiben diktafonról készülnek, a számítógépbe elkülönítetten kerülnek lementésre. A hangfelvételeket 2 hónapig meg kell őrizni, azután a hanganyag törölhető, megsemmisíthető.


(3) Zárt ülésről készített hangfelvételt írásos kérelem alapján csak a képviselők, jegyző és a polgármester és az, akinek a zárt ülés jogát jogos érdekét érinti hallgathatják meg. Zárt ülésről írásos kérelem alapján feljegyzést, másolatot a polgármester, a jegyző, a képviselők, valamint az készíthet, akiknek a zárt ülés jogát jogos érdekét érinti.


(4) Nyilvános ülésről készített hangfelvételt írásos kérelem alapján bárki meghallgathatja, arról feljegyzéseket készíthet, másolatot kérhet. A másoláshoz szükséges tárgyi eszközöket a kérelmezőnek kell biztosítania.


(5) Az Mötv. 52.§ (1) bekezdésében foglaltakon kívül a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) az ülést levezető elnök esetleges intézkedéseit (az ülésen történt fontosabb eseményeket);

b) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat;

c) a határozatképtelenség miatt félbeszakadt ülés időpontját, és a jelenlévő képviselők névsorát;

 d) ha vannak – a hitelesítő aláírását.


(6) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket és a jelenléti ívet.


(7) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv eredeti példányát a Hivatal kezeli, évente bekötteti és elhelyezi a Hivatal irattárában;


(8) A zárt ülésről az (1)-(3) bekezdésben foglaltak szerint külön jegyzőkönyvet kell készíteni.


(9) A zárt ülésről készített testületi ülés jegyzőkönyvének eredeti példányát a Hivatal a nyilvános testületi ülés jegyzőkönyvétől elkülönítetten kezeli.


IV. Fejezet


A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK


29. Képviselői kötelesség megszegésének következményei


36. §


(1) A polgármester, a képviselő-testület tagjai és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának megtételéről, azok kezeléséről, nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló részletes szabályokat az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza.


V. Fejezet


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI


30. Az önkormányzat által létrehozott állandó bizottságok


37. §


(1) A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó vagy ideiglenes bizottságot választ.


  1. A képviselő testület feladatainak eredményes ellátása érdekében az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:


a) Pénzügyi- Ellenőrző Bizottság                                                                5 fő


b)Egészségügyi- Szociális Bizottság                                                        5 fő



(3) Az állandó bizottság általános feladatai:

a) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;

b) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben, beleértve a képviselő-testületi előterjesztések véleményezését is;

c) közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében;


(4) Az állandó bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 3. melléklete rögzíti.


31. Ideiglenes bizottság


38. §


(1) A képviselő-testület indokolt esetben az általa meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg.


(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.


(3) Az ideiglenes bizottság feladata különösen:

a) az esetenként jelentkező, mérlegelést és körültekintést igénylő feladatok végrehajtásának előkészítése;

b) egyes képviselő-testületi rendeletek vagy döntések előkészítése, végrehajtásának ellenőrzése;

c) társulási megállapodások előkészítése;

d) vizsgálatok, ellenőrzések lefolytatása.


32. A bizottságok ülései  


39. §


(1) A bizottságok üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodva, szükség szerint tartják.


(2) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes hívja össze és vezeti le.


(3) Az elnök az Mötv. 61.§ (1) bekezdésében meghatározott eseten kívül köteles a határozatban, indítványban megjelölt határidőn belülre összehívni a bizottságot:

a) a képviselő-testület határozatára,

c) a jegyző indítványára;

d) a bizottsági tagok legalább felének indítványára.


40. §


 (1) A bizottság tevékenységéről évenként beszámol a képviselő-testületnek.


                                    

VI. Fejezet


A TISZTSÉGVISELŐK


33. A polgármester


41. §


(1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.



42. §


(1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:

c) segíti a képviselő-testület tagjainak a munkáját;

d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat;

e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését;

f) véleményt nyilvánít a község életét érintő kérdésekben.


(2) A polgármester rendszeresen tájékoztatja a képviselőket, a község egész lakosságát érintő minden fontos eseményről, intézkedésről.

A tájékoztatás történhet írásban, szóban, személyes felkérés útján, vagy a képviselők megbeszélésre való összehívásával.


(3) A polgármester teljes munkaidejében ügyfélfogadást tart.


34. Alpolgármester


43. §


(1)Bajna Község képviselő-testülete egy képviselői megbízatással rendelkező alpolgármestert választ.



35. A jegyző


44. §


(1) A Hivatal aljegyzőt nem alkalmaz.


(2) A jegyző vagy megbízottja minden héten ügyfélfogadást tart:

a) Bajna Községben hétfőn,szerdán: 8,00-15,00 óráig, pénteken:8,00-12.00  óráig

      b) Epöl Községben kedden,csütörtökön: 9,30-15,00 óráig

                                                                      

(3) A jegyző a képviselő-testület jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettségét a testületi ülésen az adott napirendi ponton belül vagy a jogszabálysértő döntés, vagy a jogszabálysértő működés jogszabálysértésének voltáról való tudomására jutását követő képviselő-testületi ülésen teljesíti. A jegyző abban az esetben is teljesíti a jogszabálysértő döntések, működés jelzésének kötelezettségét, ha a Komárom- Esztergom Megyei Kormányhivatal szakmai segítségnyújtás keretében tett javaslatát a testület elé terjeszti.


 (4) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat az adóügyi munkakört ellátó ügyintéző látja el.


VII. Fejezet


A  KÉPVISELŐ-TESTÜLET HIVATALA


36. Hivatal hatásköre, székhelye, megállapodás tartalmi elemei


45. §


 (1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati ügyek végrehajtására, a működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályban előírt államigazgatási feladatok ellátására Bajna és Epöl községek önkormányzataival közösen Közös Hivatalt működtet.


(2) Hivatal székhelye : 2525. Bajna Kossuth L. u. 1. A társközségben, Epölön kirendeltség működik.

Kirendeltség címe: 2526. Epöl Kossuth L.u.8.



46. §


(1) A Hivatal létszámát, belső szervezeti felépítését, működési rendjét, valamint részletes feladat és hatáskörét a Hivatalt alapító együttműködési megállapodás részletezi.

E megállapodás tartalmazza:

a) a Hivatal nevét, címét, jogállását;

b) a Hivatal létszámát;

c) a Hivatal belső szervezeti felépítését;

d) a Hivatal alapvető feladatait, ezen belül az önkormányzatok képviselő-testületének működésével kapcsolatos feladatokat és a jogszabályokban rögzített államigazgatási feladatokat;

e) a Hivatal köztisztviselőinek munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét;

f) a Hivatal fenntartásával kapcsolatos terhek megosztását.


47. §


(1) A Hivatalt létrehozó képviselő-testületek együttes ülése dönt:

a) a Hivatal működéséről szóló beszámoló elfogadásáról;

b) a Hivatal költségvetéséről és zárszámadásról;




VIII. Fejezet


AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI, TÁRSULÁSAI


37. A költségvetés


48. §


(1) A költségvetési rendelet-tervezet elfogadása két fordulóban történik:

A) első forduló (koncepció) főbb elemei:

a) a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembe vétele;

b) az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérése ezen belül:

                                   ba) bevételi források;

                                   bb)azok bővítésének lehetőségei;

                                   bc) a kiadási szükségletek;

 bd) azok gazdaságos, törvényes keretek között mozgó célszerű megoldásainak a meghatározása;

                                   be) az igények és célkitűzések egyeztetése;

                                   bf) a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása;

                                   bg)a várható döntések hatásainak előzetes felmérése.


B) A második forduló főbb elemei:

a)  az érdekegyeztetést és az illetékes bizottság véleményének kikérését követően, a képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét.



38. Az önkormányzat vagyona


49. §


(1) A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat (vagyontárgyak köre, elidegenítésre, megterhelésre, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására vonatkozó előírások) Bajna Község Önkormányzata vagyonáról, a vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló önkormányzati rendeletben határozza meg.


 (2) A képviselő-testület csak abban az esetben vesz fel hitelt, ha más finanszírozási mód nem lehetséges, vagy a hitelfelvétel gazdaságilag célszerű.


(3) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetéről (vagyonérték, jelzálogterhek ) évenként a közmeghallgatáson köteles tájékoztatni az állampolgárokat.


.

Az önkormányzat társulásai


50. §


(1) Az Önkormányzat az alábbi társulásoknak tagja:

a). Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás

b) Bajnai közös Önkormányzati Hivatal

c.) Bajna Epöl Védőnői Szolgálat

d.) Bajna-Epöl- Nagysáp Fogorvosi Szolgálat


IX. Fejezet


HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS, A LAKOSSÁGI FÓRUMOK ÉS AZ ÖNKORMÁNYZAT KAPCSOLATRENDSZERE


I.


Helyi népszavazás


51. §


(1) A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 34. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak alapján helyi népszavazást kezdeményezhet a választópolgárok legalább 20 %-a.


(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást az (1) bekezdésben felsoroltak kezdeményezése esetén.



II.


Lakossági fórumok

52. §


(1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre.


(2) Fontosabb lakossági fórumok:

a) közmeghallgatás;

b) állampolgári közösségek rendezvényei.


(3) A lakossággal való szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek a www.bajna.hu elnevezésű honlapon és a Bajnai Képújságban való megjelentetése.


Közmeghallgatás


53. §


(1) A képviselő-testület a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(2) A közmeghallgatás idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg határozatában. A közmeghallgatás pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervével egyidejűleg terjeszti elő.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a helyben szokásos módon - a Hivatal helyiségében (2525. Bajna Kossuth L.u.1.), a kábeltelevízióban és a honlapon elhelyezett meghívó útján, valamint a község területén lévő hirdetőtáblákon történő tájékoztató kifüggesztésével - tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább 5 nappal.

54. §


(1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.


(2) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal szóban, illetve ha erre nincs mód, legkésőbb 8 napon belül írásban kell választ adni.


(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.



Az önkormányzat kapcsolatrendszere


55. §


(1) A települési önkormányzat feladatainak ellátása és hatáskörének gyakorlása során, kölcsönös érdekek alapján együttműködik a kistérségben és a régióban más helyi önkormányzatokkal, részt vesz érdekképviseleti és egyéb szervek tevékenységében.



X. Fejezet


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


56. §


(1) Ez a rendelet 2017. január 1.-én lép hatályba.

Hatályát veszti a Bajna Község Önkormányzat Képviselő- testületének 7/2015.(XI.1.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról.








           Pallagi Tibor

          polgármester

                           Elődné Lukács Erzsébet                            

                                        jegyző






A rendeletet kihirdettem:

Bajna, 2016.12.21.


Elődné Lukács Erzsébet

jegyző










1. melléklet a 11/2016.(XII.21.) önkormányzati rendelethez



I.

A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök




1. Közúti közlekedés


1.1 Gyakorolja a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 12. § (5) bekezdésében, 34. § (2), (4), (5) bekezdésében meghatározott közútkezelői hatásköröket.



2. Költségvetési gazdálkodás


2.1.  A feladatok hatékony ellátása érdekében az Önkormányzat kiemelt feladatainak előirányzatai között, továbbá az Önkormányzat intézményei, valamint az intézmények feladatainak előirányzatai között az éves költségvetési rendelet szerint csoportosítást hajt végre.


2.2. Az általános tartalék felhasználásáról az előirányzat erejéig dönt.


2.3. Működési céltartalék felhasználásáról -év közben -a feladatok függvényében dönthet (az éves költségvetési rendelet szerint).


 2.4. Az államháztartáson kívüli forrás végleges átvételéről a polgármester dönt, melyről a költségvetési rendelet módosításai keretében utólagosan tájékoztatja a Képviselő-testületet.


3. Egyéb hatáskörök


3.1. Dönt a közterület-használati hozzájárulás iránti kérelemről


3.2. Megállapítja a jogellenes közterület-használatot, dönt az attól való eltiltástól és a jogellenes használat miatt fizetendő díj összegéről


4. Építésügyi igazgatás


4.1.A településrendezési kötelezettség 1997. évi LXXVIII. Törvény 29.§ (5) bekezdése szerinti ingatlan-nyilvántartásban történő feljegyzése, valamint a kötelezettség ingatlan-nyilvántartásból történő törlése érdekében az ingatlanügyi hatóságot az Önkormányzat polgármestere keresi meg.


1.2. Az Önkormányzat polgármestere gyakorolja a véleményezési jogot a más önkormányzat polgármestere, illetve főpolgármestere által - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet VI. fejezete szerinti egyeztetési eljárás keretében –a Bajna Község Önkormányzatának megküldött településfejlesztési koncepcióval, integrált településfejlesztési stratégiával és településrendezési eszközökkel kapcsolatban. A véleményről a polgármester a Képviselő - testületet soron következő ülésén tájékoztatja.


















































2. melléklet a 11/2016.(XII.21.) önkormányzati rendelethez



1. A vagyonnyilatkozat benyújtásával kapcsolatos szabályok


1.1. A kitöltéskori állapotnak megfelelő adatok alapján kitöltött polgármesteri, képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat egy példányát A Pénzügyi- Ellenőrző Bizottságnak (továbbiakban: Bizottság) címezve kell benyújtani „Mötv. 39. § (1) bekezdésében foglalt határidőben, a polgármesteri hivatalba.

1. 2. A vagyonnyilatkozatokat a Bizottság elnöke, vagy az általa kijelölt tagja veszi át és igazolást állít ki azok átvételéről.

1.3. A polgármester és a képviselő a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatát külön-külön borítékban adja át az átvételre jogosult bizottsági tagnak.

1.4. A polgármesteri és a képviselői vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott nyílt borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott, lezárt, az átvételkor az Önkormányzat bélyegzőjével lepecsételt borítékban történik.


2. A vagyonnyilatkozatok kezelésének szabályai


2.1. A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a jegyző által kijelölt biztonsági zárral ellátott helyiségben, szekrényben kell tárolni.

2.2. A vagyonnyilatkozatokról és az ellenőrzési eljárásról nyilvántartást kell vezetni.

2.3. A polgármesteri és a képviselői vagyonnyilatkozatokat a Hivatal őrzésre kijelölt helyiségében előzetes egyeztetést követően bárki megtekintheti.

2.4. A hozzáféréshez 14 nappal előbb, írásos kérelmet kell benyújtani az önkormányzaton keresztül a Bizottság elnökéhez, aki írásban tájékoztatja a kérelmezőt a betekintés időpontjáról.

2.5. A megtekintett képviselői és polgármesteri vagyonnyilatkozatról másolat csak a Bizottság elnökének engedélyével adható, írásos kérelem alapján.

2.6. A Bizottság felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék, kezeljék. és hogy az azokban foglaltakat – a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével – más ne ismerhesse meg.

2.7. Ha a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő a Bizottságnak írásban bejelenti, hogy a közös háztartásban élő házas- vagy élettársa és gyermeke esetén a közös háztartásban élés megszűnt, a Bizottság az általa kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat haladéktalanul visszaadja a képviselő-testületi tagnak, melyről igazolást kell kiállítani.



3. A vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével és az eljárással kapcsolatos szabályok


3.1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja: a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottságnál bárki kezdeményezheti.

3.2. A Bizottság az eljárást a kezdeményezéstől számított 30 napon belül folytatja le. A Bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

3.3. Az eljárás kezdeményezéséről a Bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az érintett képviselőt.

3.4. Az ellenőrzési eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 8 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak a Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

3.5. Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetén csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. Az ellenőrzési eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezést a Bizottság elnöke annak érdemi vizsgálata nélkül elutasítja.

3.6. A névtelen kezdeményezést a Bizottság elnöke eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

3.7. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás során a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatba történő betekintést dokumentálni kell.

3.8. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Bizottság elnökének írásbeli felhívására a képviselő, illetve a polgármester köteles a saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó adatait 3 napon belül írásban benyújtani (pl.: adásvételi szerződés, stb.). Az azonosító adatokat csak a Bizottság tagjai ismerhetik meg.

3.9. Az eljárás eredményéről a Bizottság elnöke tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő testületet, a kezdeményezőt és a vizsgált személyt (képviselőt vagy polgármestert).

3.10. A bekért azonosító adatokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül meg kell semmisíteni, vagy vissza kell szolgáltatni a vizsgált személy részére.

3.11. Ha a képviselő vagy a polgármester megbízatása megszűnik, akkor a saját, valamint a hozzátartozó(k) vagyonnyilatkozatát a megszűnéstől számított 1/2 év elteltével a nyilvántartásból törölni kell, a beadott vagyonnyilatkozatokat a képviselőnek/polgármesternek vissza kell juttatni, vagy meg kell semmisíteni.

3.12. A (10) és (11) bekezdések szerinti megsemmisítésről a Bizottság elnöke jegyzőkönyvet vesz fel.


                                                                

                                                    4. Felelősségi szabályok


4.1. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért a Bizottság elnöke felelős.

4.2. A képviselő felelős azért, hogy az általa bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljes körűek és aktuálisak legyenek.





3. melléklet a 11/2016.(XII.21.) önkormányzati rendelethez



1. Pénzügyi- Ellenőrző Bizottság vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatköre



1.1 Kivizsgálja az Mötv. 37.§ (3) bekezdésében foglaltak alapján az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló, a polgármester által a Bizottság részére átadott kezdeményezést és a kezdeményezés tárgyában előterjesztést nyújt be a Képviselő-testületnek.


1.2 Az Mötv. 37.§ (2) bekezdésében és 39.§ (3) bekezdésben foglaltak szerint  nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester, az alpolgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát, továbbá  nyilvántartja a polgármester, az alpolgármester és az önkormányzati képviselő házas-vagy élettársának, valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát és azokba ellenőrzés céljából betekinthet, valamin lefolytatja a Bizottságnál kezdeményezett vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást és az eljárás eredményéről tájékoztatja a soron következő ülésen a Képviselő- testületet.


1.3. Ellátja a külsős bizottsági tag vagyonnyilatkozatának az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben a vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős szerv részére meghatározott feladatait.


1.4. Átveszi a 30 napon belül meg nem szüntethető összeférhetetlenség esetén az Mötv. 37.§ (1) bekezdés alapján a képviselő lemondó nyilatkozatát.


2.Az Egészségügyi- Szocális Bizottság feladatai


2.1.  Dönt a méltányossági ápolási díj ügyében.







Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!