nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat
Hatályos:2018-03-15 -tól
Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat
Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 18/2014. (VI. 2.) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő egyes vagyontárgyak elidegenítéséről











Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének


18/2014. (VI. 2.)[1] önkormányzati rendelete


az önkormányzat tulajdonában lévő egyes vagyontárgyak elidegenítéséről


a 17/2015. (III. 16.)[2], a 48/2015. (X. 13.)[3], a 4/2016. (I. 15.)[4], a 28/2017. (VI. 23.)[5], a 10/2018. (III. 9.)[6] és a 12/2018. (IV. 23.)[7] önkormányzati rendelettel

egységes szerkezetben


Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 23. § (5) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatkörében, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. 54. § (1)-(3) bekezdésében, 58. § (1)-(3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:


I. Fejezet

Általános rendelkezések


1. A rendelet hatálya


1. § (1)[8] A rendelet hatálya kiterjed Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő

a) egylakásos vagy egy helyiségből (helyiségcsoportból) álló épületben lévő lakásra, nem lakás céljára szolgáló helyiségre,

b) társasházban önálló albetétben külön tulajdonként nyilvántartott lakásokra, nem lakás céljára szolgáló helyiségekre,

c) telekingatlanokra.

 (2) A rendelet hatálya nem terjed ki

a) a társadalmi szervezetek által az önkormányzattól bérelt helyiségekre

b) az egészségügyi alapellátást biztosító helyiségekre, rendelőkre

c) a Kolosy téri Piacon lévő üzlethelyiségek elidegenítésére.


2. Ajánlati kötöttség


2. § Az ajánlati kötöttség 90 nap. Ha 90 nap alatt nem jön létre a szerződés, az elidegenítési folyamatot újra kell indítani.


3. Szerződéskötési díj


3. §[9] (1) A (3) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével a lakások, valamint az üres és elővásárlási joggal terhelt nem lakás céljára szolgáló helyiségek, továbbá a telekingatlanok elidegenítésekor a vevő szerződéskötési díjat fizet.

(2) A szerződéskötési díj – a (3)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – tartalmazza

a) a mindenkori értékbecslés díját és

b) a mindenkori tulajdoni lap lekérésének díját és

c) a mindenkori földhivatali eljárás díját és

d) a Jogügyletek Biztonságát Erősítő Adatszolgáltatási Keretrendszerben végzett személyazonosság és okmányellenőrzés díját, valamint

e) az ügyvédi munkadíjat, mely az ingatlan vételárának 0,5 %-a + Áfa , de minimum 50.000 Ft + Áfa.

(3) Elővásárlási joggal terhelt lakás elidegenítésekor a mindenkori értékbecslés díja nem része a szerződéskötési díjnak. Az ügyvédi munkadíj 50.000 Ft + Áfa. Az ügyvédi munkadíj elővásárlásra jogosultat terhelő összege 25.000 Ft + Áfa.

(4) A (3) bekezdésben foglalt esetben az elővásárlásra jogosult az értékbecslés díját a mindenkor érvényes díjszabásnak megfelelően előre megfizeti. Amennyiben az adásvételi szerződés megkötésére sor kerül, a vételár alapját meghatározó értékbecslési díj a vételárból levonásra kerül.


II. Fejezet

A lakások elidegenítése


4. Elővásárlási jog alapján történő elidegenítés általános feltételei


4. § (1) Elővásárlási jog alapján történő elidegenítésre csak – a tulajdonosi területen érintett állandó bizottság javaslata alapján – a Képviselőtestület előzetes kijelölése alapján kerülhet sor.

(2) Az elővásárlásra jogosult e jogát akkor gyakorolhatja, ha az érintett önkormányzati lakáson a bérleti jogviszonya legalább három éve fennáll. Amennyiben az érintett önkormányzati lakáson fennálló korábbi bérleti jogviszony felmondás miatt szűnt meg, a három évet a felmondást követően létrejött új bérleti jogviszonytól kell számítani.

(3) A határozott idejű bérleti jogviszonnyal rendelkező e jogát nem gyakorolhatja, ha a bérleti jogviszony időtartamából az elidegenítési folyamat megkezdésekor kevesebb, mint egy év áll fenn.

(4) Az elővásárlásra jogosult e jogát addig nem gyakorolhatja, amíg a bérleti szerződésből eredő ki nem egyenlített lakbér és közüzemi díj tartozása van.

(5) Ha a társasházban energetikai korszerűsítést végeztek, a társasházban lévő önkormányzati lakás forgalmi értékét az energetikai korszerűsítés tényének figyelembe vételével kell megállapítani. Az ilyen korszerűsítéssel érintett társasházban lévő önkormányzati lakás értékesítésekor, a lakásra eső, a futamidőből még fennálló, felújításhoz kapcsolódó közös költség összegét - a vevő által az önkormányzat részére megfizetett vételár kifizetését követően - az önkormányzat egyösszegben fizeti meg a társasház részére a közös képviselő által megküldött elszámolás kézhezvételét követő 30 napon belül.


5. § A bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlő-kiválasztási joggal érintett lakást a jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet elidegeníteni.


6. § (1) Az Óbudai Vagyonkezelő Nonprofit Zrt. (a továbbiakban: Vagyonkezelő) az elővásárlásra jogosultakat - a Képviselőtestület döntését követően - értesíti a lakás megvásárlásának lehetőségéről és feltételeiről.

(2) A vételár tulajdonosi területen érintett állandó bizottság általi jóváhagyását követően kerül sor a konkrét eladási ajánlat megküldésére.

(3) Az eladási ajánlatnak tartalmaznia kell:

  1. a lakás legfontosabb ingatlan-nyilvántartási és más adatait: címe, helyrajzi száma, alapterület, szobaszáma, komfortfokozata,
  2. az egész házingatlan, és benne a lakás műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást,
  3. a lakás vételárát és a kialakításánál figyelembe vett tényezőket,
  4. a fizetési feltételeket,
  5. a vásárlásra jogosultság feltételeit,
  6. az ajánlati kötöttség idejét,
  7. az értékbecslést.


7. § Amennyiben az elővásárlás jogával a lakások és helyiségek bérletére és az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 49. § (1) bekezdésében meghatározott személyek – az ajánlati kötöttség ideje alatt – nem élnek, az önkormányzat a lakást harmadik személy részére nem idegeníti el.


5. Elővásárlási jog alapján történő elidegenítés esetén a lakás vételárának mértéke


8. § (1) Elővásárlási jog alapján történő elidegenítés esetén – figyelemmel a lakottság tényére – a lakás vételára a beköltözhető forgalmi érték 95%-a.

(2) Az eladási ajánlatban feltüntetésre kerülő vételárat – a lakásról készült 90 napnál nem régebbi értékbecslés figyelembevételével – a tulajdonosi területen érintett állandó bizottság hagyja jóvá.


6. Elővásárlási jog alapján történő elidegenítés esetén a vételár részletekben történő kiegyenlítése


9. § (1) Az elővásárlásra jogosultnak a szerződés megkötésekor a 8. §-ban meghatározott vételár 20%-át (a továbbiakban: vételárelőleg) kell megfizetni.

(2) Ha a lakást az Ltv. 49. §-a alapján arra jogosult vásárolja meg, részére – kérelmére – legalább tizenöt évi részletfizetési kedvezményt kell adni. Ebben az esetben a fennmaradó vételárrészt öt éves kamatperiódust megállapítva évi 8% kamat terheli. Az első kamatperiódus a tartozás napján kezdődik és a 60. havi törlesztő részlet esedékességének időpontjáig tart. Az ezt követő kamatperiódusokra az Önkormányzat jogosult a fentiektől eltérő – a következő kamatperiódus első napjától érvényes – kamatlábat megállapítani, melynek mértéke minimum évi 8%, maximum a mindenkori jegybanki alapkamat másfélszerese, ha ez az érték a 8%-ot meghaladja.

(3) Az elővásárlásra jogosultnak a részletfizetési kérelméhez csatolnia kell a kérelem benyújtását megelőző 6 havi jövedelméről szóló igazolást. A részletfizetés akkor engedélyezhető, ha a törlesztő részlet összege nem haladja meg a kérelem benyújtását megelőző 6 havi átlagjövedelem 50%-át.

(4) A Vagyonkezelő az új kamatlábról a vevőt legkésőbb a kamatperiódus utolsó napját megelőző 15. napon értesíti. Amennyiben a vevő az új kamatlábat nem tartja megfelelőnek, jogosult a tartozást a kamatperiódus utolsó napján visszafizetni egyösszegben és erről a Vagyonkezelőt a visszafizetés előtt legalább 2 munkanappal előbb értesíti. A tartozás ilyen visszafizetésére az előtörlesztésre vonatkozó 12. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

(5) A törlesztő részletek kiszámításához a 2. mellékletben meghatározott annuitásos módszert kell alkalmazni.

(6) Amennyiben a vevőnek a tartozás során bármikor 90 napon túli lejárt részletfizetési tartozása van vagy egy naptári éven belül összesen hat alkalommal nem teljesíti azt, úgy a részletfizetési kedvezmény tőle megvonandó és a teljes fennmaradó tartozásainak azonnali és egyösszegű megfizetésére kötelezendő. Késedelmes törlesztés esetén a késedelmes tartozás kiegyenlítéséig a lejárt tartozás és kamatai után – a felmerülő normál kamatot meghaladóan – büntetőkamatot köteles fizetni, melynek mértéke a Ptk. szerinti késedelmi kamat mértékével azonos.


10. § (1) Részletfizetés esetén a vételárhátralék erejéig a jelzálogot és annak biztosítására az elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(2) A vételárhátralék fennállásáig

(3) Az Önkormányzat jelzálogjogát követően a lakás újabb megterheléséhez a lakás forgalmi értékének 50%-ig hozzájárulhat

a) a Polgármester, ha

b) a szociális és lakásgazdálkodási területen érintett állandó bizottság, ha


7. Kedvezmények


11. § Ha az elővásárlásra jogosult a szerződésben a lakás vételárának egyösszegű fizetését vállalja, részére a vételárelőleget meghaladó összegre

a) határozatlan idejű bérleti jogviszony esetén 15%

b) határozott idejű bérleti jogviszony esetén 10%

vételárkedvezményt kell biztosítani.


12. § (1) Ha az elővásárlásra jogosult a szerződéskötést követően részletfizetés esetén előtörlesztést vállal, a befizetett összeg 5%-ának megfelelő összegű kedvezmény illeti meg.

(2) Előtörlesztés esetén a vételárelőleg és a kamat mértékére, valamint a késedelmes törlesztésre a 9. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók.


8. Elővásárlási joggal nem érintett lakások elidegenítése


13. § (1) A Ltv. alapján elővásárlási joggal nem érintett önkormányzati lakások elidegenítése – piaci alapon – a vagyonrendelet előírásainak megfelelően történik.

(2) Az értékesítésre történő kijelölésről – a szociális és lakásgazdálkodási területen érintett állandó bizottság javaslata alapján – a Képviselőtestület dönt.

(3) Az értékesítés lebonyolítását a Vagyonkezelő végzi.

(4) Energetikai korszerűsítés esetén az elővásárlási joggal nem érintett önkormányzati lakás elidegenítésekor az 4. § (5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.


III. Fejezet[10]

A nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítése


9. Hatásköri szabályok


14. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban: helyiségek) elidegenítésre történő kijelöléséről a Képviselőtestület a tulajdonosi területen érintett állandó bizottság előzetes állásfoglalása alapján az önkormányzat érdekeinek figyelembevételével dönt.

(2) A tulajdonosi területen érintett állandó bizottság a Képviselőtestület által elidegenítésre kijelölt helyiségek esetében az ingatlanforgalmi szakértői véleményben meghatározott forgalmi érték alapján dönt az értékesítésről, a vételárról és a részletfizetés feltételeiről.


10. Elővásárlási joggal terhelt helyiségek elidegenítése


15. § (1) A helyiség vételára az elővásárlási joggal élők esetében a helyi forgalmi érték 100%-a.

(2) A forgalmi érték meghatározásánál különösen figyelembe kell venni:


16. § (1) A tulajdonos vagy a bérbeadó által korábban engedélyezett, folyamatban lévő bérbeszámításnak az adás-vétel napjáig vissza nem térített hányadával a forgalmi értéket csökkenteni kell.

(2) Nem vehető figyelembe csökkentő tényezőként a bérleti jogviszony megszerzése kapcsán megfizetett megszerzési, használatbavételi, átruházási és igénybevételi díj.

(3) Az elővásárlási jog gyakorlójának az ingatlanforgalmi szakvéleményben igazolt beszámítási igénye a forgalmi értéket csökkentheti. Az elővásárlási jog gyakorlójának az értékbecslési díjat előre ki kell fizetnie.


17. § (1) Az Óbudai Vagyonkezelő Zrt. gondoskodik az elővásárlásra jogosultnak az ajánlat megküldéséről.

(2) Nem gyakorolhatja a helyiségre az elővásárlási jogát a bérlő, ha a szerződéskötés időpontjában adó vagy adók módjára behajtandó köztartása, vagy társadalombiztosítási alap javára teljesítendő tartozása vagy bérleti díj fizetési hátraléka van.


11. Elővásárlási joggal nem terhelt helyiségek elidegenítése


18. § (1) A tulajdonosi területen érintett állandó bizottság kialakítja a minimális vételárat (kikiáltási árat), meghatározza, hogy indokolt esetben a minimális vételár (kikiáltási ár) milyen mértékben szállítható le.

(2) Az elővásárlási joggal nem érintett helyiségek elidegenítése a vagyonrendelet előírásai szerint történhet.



12. A részletfizetés lehetőségei és szabályai


19. § (1) A vevő jogosult a nettó vételár részletfizetésére a (2)-(7) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, kivéve, ha a 18. § (2) bekezdése szerinti pályázati kiírás egyösszegű vételár megfizetést határoz meg, vagy ha egyösszegű vételár ajánlat került elfogadásra. A vételárat egy összegben, készpénzben, a szerződés megkötésekor kell megfizetni. A vevő kérelmére a tulajdonosi területen érintett állandó bizottság engedélyezheti a részletfizetést. A részletfizetés ütemét és mértékét a vevőnek kell írásban előterjesztenie az (5)-(6) bekezdés keretei között külön indokolás nélkül. A szerződés megkötésekor a bruttó vételár legalább 30%-át egy összegben meg kell fizetni. 

(2) A részletfizetés iránti kérelemhez csatolni kell

a) jogi személy esetén a köztartozás-mentességről szóló igazolást,

b) természetes személy esetén a kérelem benyújtását megelőző 6 havi jövedelemről, valamint a társadalombiztosítási alap javára teljesítendő tartozás-mentességről szóló igazolást.

(3) Természetesen személy esetén a részletfizetés akkor engedélyezhető, ha a törlesztő részlet összege nem haladja meg a kérelem benyújtását megelőző 6 havi átlagjövedelem 50%-át.

(4) Részletfizetés esetén a vevő köteles megfizetni az (1) bekezdésben foglaltakon felül:

(5) A részletfizetés a kamatok figyelembevételével havonta egyenlő részletekben történik maximum 24 részletben.

(6) A kamat éves mértéke a szerződéskötéskor érvényes jegybanki alapkamat 1,5-szerese.

(7) Az (5)-(6) bekezdésben meghatározott feltételektől eltérni csak kivételes méltányossági esetekben, a Képviselőtestület döntésével lehet.


IV. Fejezet

Telekingatlanok értékesítése


20. § A telekingatlanok értékesítésére a versenyeztetési szabályok az irányadók.


V. Fejezet

Záró rendelkezések


21. § Jelen rendelet 2014. június 15-én lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Kihirdetése a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.


22. §[11]





Kiss Anita

jegyző

Bús Balázs

polgármester



1. melléklet a 18/2014. (VI. 2.) önkormányzati rendelethez[12]



2. melléklet a 18/2014. (VI. 2.) önkormányzati rendelethez


Annuitásos módszer a törlesztő részletek kiszámításához:



P

t = H * (1 + P)n

------------------


(1 + P)n - 1


Ahol:


t = a havonta fizetendő törlesztőrészlet (Ft)

H = a felvett hitel összege (Ft)

P = évi kamatláb / 12

n = a hitel futamideje (hónap)





[1]

elfogadva: 2014. május 29. Hatályos: 2015. június 15-étől.

[2]

elfogadva: 2015. március 12. Hatályos: 2015. március 17-étől.

[3]

elfogadva: 2015. október 8. Hatályos: 2015. október 14-étől.

[4]

elfogadva: 2016. január 14. Hatályos: 2016. január 16-ától.

[5]

elfogadva: 2017. június 22. Hatályos: 2017. június 30-ától.

[6]

elfogadva: 2018. március 2. Hatályos: 2018. március 15-étől.

[7]

elfogadva: 2018. április 19. Hatályos: 2018. május 1-jétől.

[8]

módosította: 17/2015. (III. 16.) Ör. 1. §

[9]

módosította: 10/2018. (III. 9.) Ör. 1. §

[10]

módosította: 12/2018. (IV. 23.) Ör. 3. §

[11]

hatályon kívül helyezte: 28/2017. (VI. 23.) Ör. 15. § 2. pontja

[12]

hatályon kívül helyezte: 48/2015. (X. 13.) Ör. 3. §

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!