nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2005. (V.2.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2019-11-01 -tól
Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2005. (V.2.) önkormányzati rendelete
Sátoraljaújhely Építési Szabályzatáról

Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13.§.(1) bekezdése, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet 2.§.(1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében biztosított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


i. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A szabályzat hatálya

1.§


A rendelet hatálya Sátoraljaújhely közigazgatási területére terjed ki (a továbbiakban: a terület)


2.§


(1) A rendelet hatálya alá tartozó területen építési munkát végezni, illetve arra építési, hatósági engedélyt adni, az általános érvényű hatósági előírásoknak e rendelet, valamint a vonatkozó településrendezési tervek együttes alkalmazásával lehet.

(2) A területek felhasználásának, a telkek alakításának, továbbá az építésnek a feltételeit és módját meghatározó településrendezési terv:


(3) A belterületi szabályozási terv a rajzi mellékletekben szereplő T-05 és T-07 szabályozási tervlapokon előírtak szerint módosul.

(4) A Rendelet belterületi és külterületi szabályozási terve a rendelet mellékletét képező, T-32/2019. projektszám alatt készített S-1/A-E jelű szabályozási fedvényterven lehatárolt tervezési területen belül a tervlapon ábrázoltak szerint módosul, és az S-1/A-E jelű fedvényterv – a módosítást követően – a Rendelet 7/A. mellékletét képezi.


Szabályozási elemek

3.§

(1) A szabályozás elemei az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) számú kormányrendeletben (a továbbiakban: OTÉK) és e rendelet 1. mellékletében meghatározott szabályozási eszközök területi alkalmazásával jönnek létre.

(2) A szabályozási terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.

(3) Kötelező szabályozási elemek:

- a közterületek és egyéb terület-felhasználási egységek határvonalai (szabályozási vonal)

- az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai,

- a szabályozási tervben meghatározott terület-felhasználási kategória, terület-felhasználási besorolás, valamint övezeti besorolás,

- a legnagyobb beépítettség mértéke,

- a megengedett építménymagasság felső határa,

- a minimális telekméret,

- a kötelező beépítési mód,

- kötelező építési vonalak,

- építési hely határa és területe.

(4) Irányadó szabályozási elemek: az azonos övezeten belüli telekosztás, telekhatárok.

(5) A szabályozás elemei módosíthatók, a kötelező szabályozási elemek módosításához a településszerkezeti terv, szabályozási terv és a helyi építési szabályzat egyidejű módosítása szükséges.


(6) Ahol a szabályozás előírja, a környezet beépítéséhez, architektúrájához való illeszkedést, ott azt a városi főépítész javaslata alapján kell megállapítani.


(7) A szabályozási elemek csak a településrendezési tervek módosítása során valósíthatók meg.

(8)A szabályozási terven jelölt meglévő telekhatár és irányadó telekhatár terület-felhasználási egységen belül a telekre és a beépítésre vonatkozó szabályzás figyelembevételével akkor változtatható meg a településrendezési tervek módosítása nélkül, ha a környezet beépítéséhez való illeszkedés a telekegyesítés vagy telekosztás során megvalósul.


II. FEJEZET

A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK

Közigazgatási határ, bel- és külterület

4.§

(1) A terület közigazgatási határvonalát a településszerkezeti terv rögzíti.

(2) A terület bel- és külterületre tagolódik.

(3) A belterület határvonalát a Képviselő-testület a településszerkezeti tervben foglaltak szerint határozza meg.

(4) Területet belterületbe vonni kizárólag a meglévő belterülethez csatlakozóan, ütemezetten, az igényeknek megfelelően, a jogszabályokban előírt ingatlan-nyilvántartási eljárásoknak megfelelően lehet.


(5) Jelen rendelet hatályba lépését követően belterületbe vont ingatlanok jegyzékét a rendelet 9. melléklete tartalmazza.


5.§

(1) A területegységen elhelyezhető létesítmények meghatározását ezen rendelet 2. melléklete tartalmazza.


(2) A belterületi és egyéb belterületi bépítésre szánt terület-felhasználások (2. melléklet)

a) Lakóterület

  1. nagyvárosias lakóterület                                                                      jele: Ln
  2. kisvárosias lakóterület                                                                         jele: Lk

3. kertvárosias lakóterület                                                                       jele: Lke


4. falusias lakóterület                                                                              jele: Lf



b) vegyes terület

  1. településközpont vegyes terület                                                           jele: Vt
  2. központi vegyes terület                                                                       jele: Vk


c) gazdasági területek


1. kereskedelmi, szolgáltató terület jele: Gksz


2. ipari-gazdasági terület jele: Gip


d) üdülő terület                  

  1. hétvégi házas terület                                                                           jele: Üh


e) különleges terület jele: K

                                                                                 

  1. jelentős zöldfelületű intézményterület
  1. büntetésvégrehajtási terület                                                               jele: KÜ-Kbv
  2. idegenforgalmi                                                                                  jele: KÜ-Ki és Ki*
  3. bányák telkei és építményeinek területe                                             jele: KÜ-Kb
  4. hulladékkezelő létesítmények területe                                                jele: KÜ-Kszt
  5. közműlétesítmények területe                                                             jele: KÜ-Kkö

7. egyéb sajátosságokat hordozó terület                                                jele: KÜ-E


(3) A terület beépítésre nem szánt területei az építési használat szerint lehetnek:

a) Közlekedési terület

1. közúti közlekedési terület jele: KÖú,

2. parkoló terület jele: Köp

3. üzemanyagtöltő-állomás terület jele: KÖt

4. autóbuszvégállomás terület jele: KÖa

5. különszintű közúti csomópont terület jele: KÖcs

6. kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület jele: KÖk

7. kötöttpályás közlekedési védelmi célú zöldfelület terüle jele: KÖkv

8. légi közlekedési (helikopter) terület jele: KÖl

b) Zöldterület

1. közpark, közkert jele: Zkp

2. fásított köztér jele: Zfk

3. átmeneti hasznosítású közpark jele: Zkp-k

4. védelmi célú zöldterület  jele: Zv

c) Erdőterület

1. erdő terület jele: E

2. védelmi (védett és védő) erdő terület jele: Ev

d) Mezőgazdasági terület

1. általános mezőgazdasági terület jele: Má

2. belterületi kertövezet jele: Mkbk

3. ültetvényes mezőgazdasági terület jele: Máü

4. természeti területek mezőgazdasági területe jele: Mátt

5. nagytelkes kertterület korlátozott jele: Mk-1

6. nagytelkes kertterület jele: Mk-2

7. kiskertes terület jele: Mk-3

8. tanyás kertövezet jele: Mk-4



9. Energiaerdő jele: Má-e.


e) Vízgazdálkodási terület  

1. vízmeder övezet            jele: V

2. felszíni vízelvezetésben szerepet játszó vízmosás övezete jele: Vvm


III. FEJEZET

ÉPÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK

A területegységek építési használatának általános szabályai

6.§

(1) Az övezetek és övezeten belüli jelölések (az OTÉK szabályozását kiegészítő) leírását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2) A különböző célú közterületek, továbbá a területegységek közhasználatra kijelölt egyéb területei, a területegységek, valamint a területegységek övezeti lehatárolását, azok sajátos felhasználását, építési használatuk módját a szabályozási terv jelöli.

(3) Az övezetekben meghatározott, az építménymagasságra, a telekterületre, beépítési százalékra és a zöldterületi fedettségre vonatkozó alsó és felső határértékek csak a településrendezési terv módosításával változtathatók meg.


(4) A területegységen belül közhasználatra kijelölt területet úgy kell kialakítani, hogy az, kerekesszékkel, gyermekkocsival akadálymentesen is megközelíthető legyen.


(5) Új épület, építmény létesítése csak akkor engedélyezhető, ha a zöldterületi fedettség előírt mértéke a területen biztosítható.

(6) Az élő vízfolyással érintett új telekosztás és beépítési előfeltétele a szabályozási terv szerinti mederrendezési és tereprendezési munkálatok elvégzése.


(7) Hk.

(8) Az építési telkek a kertvárosias lakóterületeken és a hétvégi házas üdülőterületeken összevonhatók, de az összevont telek, valamint az újonnan kialakított telkek szélessége nem haladhatja meg a 40 m-t, térmértéke pedig az 4.000 m2-t. Beépítési feltételei azonban az övezetre előírt minimálisan kialakítható telekmérethez igazodnak.


(9) Kialakult beépítésű lakótelepen épületszerkezeti okból az épület magastetős átalakítása során új lakásegység vagy új funkció létesítése a padlástérben, akkor engedélyezhető, ha az új funkciót kiszolgáló létesítmények (parkoló terület, gépjárműtároló, stb.) a meglévő létesítmények szükségletén kívül a területegységen belül biztosítottak.

(10) Az építési helyen kívül eső, már meglévő önálló épületeken – azok megtartásáig – csak állagmegóvási munkálatok végezhetők. Ezen épületek tömegének növekedését eredményező, építési tevékenység nem végezhető, és funkcióváltásukra építésügyi hatósági engedély nem adható.


(11) Épület, építmény a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével csak építési helyen helyezhető el.

(12) Kialakult szerkezeten belül meglévő épület bontása – kivéve a melléképületek - kizárólag a tervezett új építés tervével együtt bírálható el. Nem vonatkozik ezen tiltás az építésügyi hatósági kötelezések eseteire.

(13) Az építési telken kötelezően zöldfelületi célra használandó területet a szabályozási tervlapon jelölt helyeken, az alábbiak szerint kell kialakítani:

a) Az építési telken belüli kötelező zöldfelületet, háromszintes növényállomány telepítésével kell kialakítani különleges idegenforgalmi területek esetén. Falusias lakó területek esetén legalább kétsoros fasor telepítését jelenti.

b) A nem egy ütemben megvalósuló beépítés esetén, a telek kötelező zöldfelületének megvalósított területe a beépítésre igénybe vett terület arányában megosztható.


A területegységek építési használatának különleges szabályai

7.§

(1) A beépítési feltételeket a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2) A beépítésre szánt területek beépítési feltétele a teljes közművesítettség.

(3) A helyi értékvédelmi területen belül az ingatlanok egyedi beépítési, településképi és építészeti követelményeinek tisztázása – azok kiemelt városképi jelentősége miatt – csak a városi főépítész véleményezése alapján történhet.


(4) A város területén

a) a telkek utcai telekhatárán gépjármű tároló kapuja nem helyezhető el, az alábbi esetek kivételével:


b) A terület-felhasználáshoz, építmények rendeltetésszerű használatához szükséges gépjármű várakozókat elsősorban a terület-felhasználáshoz, építményhez tartozó építési telken belül kell biztosítani.

c) Ha az előírt számú várakozóhely saját építési telken belüli kialakítása nem biztosítható, úgy az építési hatóság a terület-felhasználást, építést akkor is engedélyezheti, ha az építtető a tervezett terület-felhasználástól, épülettől

távolságon belül a szükséges várakozóhely szám más építési telken belüli kiépítését – az arra az ingatlanra a rendezési tervben szabályozott maximális beépítés és funkció szerint előírt parkolási szükséglet csökkentése nélkül – egyidejűleg megoldja. Az építéshatósági engedély megadására vonatkozó kérelemben a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a funkcióhoz kapcsolódó várakozóhelyek hol kerülnek kialakításra és mik azoknak a tervezett üzemeltetési rendszere.

d) Amennyiben a terület-felhasználáshoz, építményhez kapcsolódó szükséges számú várakozóhely

az a b) és c) pontokban foglaltak szerint megvalósíthatatlan, vagy csak részben valósítható meg, az építési hatóság a tervezett terület-felhasználást, építést csak akkor engedélyezheti, ha az építtető a hiányzó számú gépjármű elhelyezési lehetőség biztosításával a várost bízza meg oly módon, hogy a parkoló-alapba a hiányzó számú várakozóhelyek arányában befizet a vonatkozó önkormányzati szabályozás szerint.

e) Új épület építése esetén befizetéssel legfeljebb az előírt várakozóhelyek 50%-a vehető figyelembe, a várakozóhelyek további 50%-a a b) és c) pontok szerint biztosítandó.

f) A gépjármű várakozó igény megállapítása az érvényes országos előírások szerint történik.

g) A gépjármű elhelyezés h) (g) pont szerint megoldása esetén az építési engedélyezési eljárás során kell megállapítani a befizetendő összeget.




h) Az építtető a használatbavételi vagy fennmaradási engedély iránti kérelme elbírálásáig köteles csatolni a befizetés tényét igazoló bizonylat másolati példányát.


i) Amennyiben az építésügyi hatóság engedélye fellebbezés vagy felügyeleti intézkedés miatt nem emelkedik jogerőre, a jogorvoslati eljárás befejezése után az önkormányzat a befizetett összeget 15 napon belül visszafizeti.

j) Ha az építési engedély érvényét veszti, és az építtető kéri az engedély meghosszabbítását, vagy változatlan tartalommal ismételten beterjeszti kérelmét, az építési engedély kiadásának nem feltétele a parkoló-alapba történő ismételt befizetés.

k) Amennyiben az új eljárás során a beterjesztett kérelem alapján a korábbinál nagyobb számú gépjármű elhelyezési igényt állapít meg az eljáró hatóság, akkor csak a különbözetként jelentkező többletigény után szükséges a parkoló-alapba a kérelem benyújtása időpontjában érvényes megváltási összeget befizetni.

l) A parkoló-alapba történő befizetéseket az önkormányzat számvitelileg elkülönített alapként kezeli.


m) A parkoló-alap felhasználásáról a városi főépítész javaslatára az illetékes szakbizottság dönt a befizetéstől számított 5 éven belül.


n) A parkoló-alap a rendelet hatálya alá tartozó területen gépjárművek elhelyezésére szolgáló felszíni parkolók, parkolóházak és mélygarázsok építésére, csak az ilyen céljára szolgáló területek megszerzésére, közművesítésére illetve ezen beruházások előkészítésére használható fel.


(5) Az Ipartelep utcában a lakóépületek állandó emberi tartózkodásra szolgáló rendeltetési egységeinek felújítása, bővítése során a zajterhelésre tekintettel a külső határoló épületszerkezeteket méretezni kell. Ezen területegységen belül a lakóépületek külső felújítási munkái is csak építési engedély alapján végezhetőek.


Építményekre vonatkozó szabályok

8.§

(1) A sátoraljaújhelyi városközpont területi lehatárolását a rendelet 8. melléklete tartalmazza.


(2) Hk.


(3) Homlokzati nyílászáró cseréket az eredetinek megfelelő rajzolattal, arányokkal és színegyeztetetéssel, egy-egy épületen belül lehetőleg azonos anyagból és jelleggel lehet elvégezni. Többlakásos épületek nyílászáró cseréi esetében csak azonos típusú és szerkezeti kialakítású nyílászárókat lehet alkalmazni. Valamennyi esetben a nyílászárók megrendelése előtt kell a gyártási terveket az e §-ban meghatározott szervekkel egyeztetni.


(4) Főépítészi egyezetés szükséges:

- a városközpontban és a külön rendeletben meghatározott műemléki és helyi védelemre kijelölt épületekkel, területekkel kapcsolatos valamennyi építési tevékenység esetén,

- az igazgatási terület többi részén 


(5) Hk.


(6) A teljes igazgatási területen műanyag nyílászárók beépítése a helyiségek frisslevegő ellátásának tanúsított megléte esetén, vagy szellőzőszárnyas rendszerű kivitelben lehet.


III/A fejezet

Beépítésre szánt építési övezetek előírásai


8/A. § (1) Különleges idegenforgalmi terület (Ki*):

a) Az építési övezetben rekreációs és pihenő, szabadidős és szabadtéri sport, vendéglátó és szolgáltató, valamint szálláshely szolgáltató létesítmények helyezhetők el.

b) Terepszint alatti építmények az építési helyen túl, az elő és oldal kertben is elhelyezhetőek.

c) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, ha az adott létesítmény védelmi övezetének kijelölésére – végzett tevékenységből adódó, engedélyezett biztonsági távolság - nem kerül sor, illetve ha azon kívül esik.

d) Oldalhatáron álló beépítési módú építési övezetben szabadon álló épület elhelyezés is megengedhető, ha a telek legalább 25,0 m széles és a kötelező oldalkerti méretek betarthatóak valamint, a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.

e) Beépítési mód szabadon álló, az építési telek legkisebb területe 2000m2, a legnagyobb beépítettség 40%, a megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 méter, a legkisebb zöldfelület mértéke 40%.



„8/B. § (1) Falusias lakóterület építési övezete (Lf-4):

a) Beépítési mód oldalhatáron álló, az építési telek legkisebb területe 800m2, a legnagyobb beépítettség 30%, a megengedett legnagyobb építménymagasság 5,0 méter, a legkisebb zöldfelület mértéke 50%.

b) Az oldalhatáron álló beépítési módú építési övezetben szabadon álló épület elhelyezés is megengedhető, ha a telek legalább 25,0 m széles és a kötelező oldalkerti méretek betarthatóak, valamint a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.”


IV. FEJEZET

A KÖZTERÜLETI ÉPÍTÉS FELTÉTELEI ÉS SZABÁLYAI

9.§

(1) A közúti közlekedési hálózat elemeit és a számukra biztosítandó szabályozási szélességet a szabályozási terv tartalmazza.


(2) Az építési telkek közművesítését közterületről kell megoldani. Ettől eltérni csak műszakilag indokolt esetben a szabályozási terven jelöltek szerint lehet.


(3) A városi közlekedési hálózathoz tartozó közterületek keresztmetszetét a településrendezési tervben megjelölt forgalmi besorolás, a közművek helyszükséglete és védőtávolsága, továbbá a jelölt szakaszokon a védőfásítás helyszükséglete figyelembevételével kell méretezni.


(4) Kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára közterületen épület (pavilon) főépítészi szakvélemény alapján a tulajdonos vagy kezelő hozzájárulásával, építési engedéllyel létesíthető.


(5) Az 5 m2 felületet meghaladó reklámhordozók egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a közlekedési terület szabályozási szélességétől.


(6) A Nagyvárosi lakóterületen (Ln), a Településközpont vegyes területen (Vt) és a Központi vegyes területen (Vk), a települési és a regionális intézményt magába foglaló terület rendeltetésszerű használatához előírt, nem tárolás célját szolgáló gépjármű-várakozó (parkoló) helyek létesítése a beépíthető területhez csatlakozó közlekedési területen csak a telepítésre és a terület-felhasználásra vonatkozó egyéb előírások figyelembevételével engedélyezhető.


V. FEJEZET

AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME

Védett és védőterületekkel összefüggő általános szabályok

10.§

(1) Azokon a területeken, ahol a meglévő létesítmény üzemeléséhez előírt védőtávolság a területegységen belül nem biztosítható, ott további szennyezést okozó, a meglévő szennyezettséget növelő tevékenység nem engedélyezhető.

(2) Az engedélyezési tervben fel kell tüntetni a tervezett építmény környezetében lévő, védőtávolság biztosítását igénylő létesítményeket.

(3) A védőterületek beépítésének vagy egyéb módon történő felhasználásának feltételeit, a káros hatás mértéke, a helyi adottságok és az illetékes szakhatóságok véleménye alapján az építésügyi hatóság állapítja meg.


A föld védelme

11.§

(1) A bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.

(2) Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.

(3) Építési munkát csak úgy lehet végezni, építményt csak úgy lehet használni, hogy a keletkező szennyező anyagok ne kerülhessenek a talajba. A talaj szennyezésével járó környezetkárosítás egyéb jogszabályban meghatározott büntetőeljárást von maga után.

(4) Termőföldet érintő célú tereprendezéshez a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges. A mezőgazdasági területek területfeltöltéssel járó tereprendezéséhez, a feltöltés mértékétől függetlenül, csak bevizsgált, nem talajidegen anyag használható. A talajvédelem érdekében a Talajvédelmi Szakhatóság állásfoglalásával összhangban az építésügyi hatóság talajvédő növényzet (védőzöld, erdő, fásított zöldsáv, beültetési kötelezettség) létesítésére és fenntartására kötelezheti a telkek tulajdonosait.


(5) A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható legyen. Továbbá a szomszédos telkekkel csatlakozó terepfelszín a tájrészlet látványát, az ingatlanról feltáruló kilátást, az érintett telkek szabályos beépítését ne akadályozza.


(6) Hk.


(7) A területen közvetlen talajszennyezést okozó gazdasági tevékenység nem végezhető.

(8) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmedrek természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.



12.§

(1) A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó

a) tevékenységet folytatni

b) új építményt elhelyezni, illetve meglévő rendeltetési módot megváltoztatni nem szabad.

(2) A területen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat nem folytatható. Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható, amennyiben a közegészségügyi hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti.

(3) A területen olyan anyagot, amely légmozgás révén levegőbe kerülhet, diffúz légszennyezést okozhat, csak takartan (megfelelően lefedve, elzárva) szabad tárolni, illetve szállítani (mozgatni).



(4) A zavaró mértékű légszennyező környezeti emisszióval járó, szagos-bűzös létesítmények körül a közegészségügyi-, a környezetvédelmi- és az építési hatóság előírásai szerint a szennyező építménytől meghatározott védőtávolságot kell kijelölni. A védőtávolságon belüli védőterületen huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmas, vagy élelmiszer- és gyógyszergyártással, tárolással összefüggő új létesítmény nem helyezhető el.

A védőtávolságot igénylő létesítmény: városi szennyvíztisztító 500 m, biomassza pellet üzem 500 m.

A védőtávolságok mértéke a zavaró környezeti hatások mérséklését eredményező változtatások esetén, vagy környezeti hatáselemzést tartalmazó szakértői anyagokra alapozva a szakhatóságok és az építéshatóság hozzájárulásával módosulhat.


(5) Olyan esetben, amikor a település átszellőzése, levegőminősége szempontjából meghatározó levegőmozgásokat, a jellemző mikro-klimatikus adottságokat az új beépítés megváltoztathatja (pl. akadályozza vagy kedvezőtlen légáramlatokat kelt), az építés csak akkor engedélyezhető, ha kedvezőtlen változás feltételezése esetén, az építési engedélyezésre beadott dokumentációban igazolják, hogy az építés, a funkcióváltozás ilyen kedvezőtlen hatással nem jár.


A felszíni- és a felszín alatti vizek védelme

13.§

(1) A terület a felszíni szennyeződésekkel szembeni érzékenység szerinti besorolást tartalmazó jogszabály alapján „Fokozottan érzékeny terület”. A felszíni szennyeződésekkel szembeni fokozott érzékenység figyelembe vételével, a földtani közeg védelme érdekében a település teljes területén, az Északi és a Déli vízbázis hidrogeológiai védőövezetén belül kiemelt figyelemmel kell eljárni a területhasználat és az építés engedélyezése, ellenőrzése során. A vízbázisok védőövezetén belül a csatorna-hálózat teljes körű kiépítése és a létesítmények rákötése kötelező.

(2) A területen a vízfolyások, a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, a vizek szennyeződését, illetve a vízmedrek nem kívánatos feltöltődését, vagy lefedését eredményező építési munka a területen nem folytatható.

(3) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.

(4) A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.

(5) A külterület szennyvízközművek által nem ellátott területein a közműhálózat kiépítéséig a közműpótló használata megengedett és kötelező. 

(6) A területen közműpótló berendezés – kivéve a vízbázisok védőövezeteit, ahol a közműpótló nem megengedett – csak az illetékes szakhatóságok által meghatározott időre, a csatornahálózat kiépítéséig, illetve a hálózatra rákötés megvalósíthatóságáig alakítható ki, illetve használható.

(7) Szennyvíz a közcsatorna hálózatba csak az országos jogszabályokban előírt minőségben vezethető. Az előírt minőségtől eltérő szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a keletkezés helyén (a létesítmény telkén) elő kell tisztítani. Szennyvíz az előírásos tisztítás nélkül a természetes vizekbe nem vezethető. Tisztítatlan szennyvíz szabadtérben csak a tisztítómű területén az egyéb előírások betartásával tárolható.

(8) A területen a tisztított és a tisztítatlan szennyvíz szikkasztása egyaránt tilos.

(9) A természetes vizek védelme érdekében folyamatosan biztosítani kell az ökológiai egyensúly környezeti feltételeit.

(10) A felszíni vizek elvezetésének módját - legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően - a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó tervek alapján kell meghatározni.

(11) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő.



A területek zaj- és rezgésvédelme

14.§

(1) A saját hatósági jogkörbe tartozó új tevékenységek engedélyezése során zajvédelmi szakvélemény készítendő.

(2) A városi főforgalmi és forgalmi utak mentén új lakószoba létesítése csak zajszigetelő nyílászáró beépítésével engedélyezhető.

(3) Zajvédelmi szempontból a módosított 12/1983. (V.12.) MT rendelet 4.§ (1) bekezdésben foglaltak az irányadók. E szerint „a zaj- és rezgésvédelemi követelményeket a területrendezési tervekben érvényre kell juttatni. A környezetbe zajt illetve rezgést kibocsátó, és a zajtól illetve rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell tervezni, egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj és rezgés ne haladja a megengedett zaj illetve rezgésterhelési határértéket.” Ezen értékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM számú rendelet 1-5. mellékletei tartalmazzák.


Kommunális hulladék elhelyezése

15.§

(1) Hulladékártalmatlanítás

a)A területen keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani. A szervezett szemétszállításhoz nem kapcsolódó területeken a hulladék környezetkímélő ártalmatlanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

b)Ahol a szelektív hulladékgyűjtés feltételei biztosítottak, a háztartásokban és intézményekben keletkező hulladék szelektív gyűjtéséről, illetve tároló edényzetbe helyezéséről a helyi rendelkezéseknek megfelelően kell gondoskodni.

c)Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési törmelék – a talajvédelmi, környezet- és természetvédelmi hatóság engedélyével – a jegyző által kijelölt bányagödrök, mélyfekvésű területek feltöltéses tereprendezéséhez, rekultivációjához hasznosítható.


c) Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési törmelék – a talajvédelmi, környezet- és természetvédelmi hatóság engedélyével – a jegyző által kijelölt bányagödrök, mélyfekvésű területek feltöltéses tereprendezéséhez, rekultivációjához hasznosítható.


d) A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni.

e) A különleges kezelést igénylő lakossági hulladékok gyűjtése a szükséges hatósági engedélyek megléte esetén, a gazdasági- és különleges övezetekben kialakítható lakossági hulladékudvar területén történhet.

f) A zöldfelületeken keletkező zöldhulladékot külön jogszabályban foglaltak szerint kell ártalmatlanítani. A zöldhulladékot a komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni, a hulladékot az újrahasznosíthatóságnak megfelelően kell kezelni. Elégetni csak abban az esetben lehet, ha olyan kártevők támadták meg, melyeket csak így lehet megsemmisíteni. A zöldhulladék, illetve avar égetéséről helyi rendelet rendelkezik.

g) Az utak szabályozási szélességén belül szabadtéren növényanyag, étel, ital árusítása tilos.


h) Az önkormányzat által a terület bel- és külterületén és a külterületi lakott helyeken kijelölt hulladékudvarokon kívül más hulladék-lerakóhely nem létesíthető.

i) Építési munkákhoz kapcsolódó földmunkákból származó tiszta talaj lerakására, deponálására az Önkormányzat, az érintett szakhatóságok bevonásával területet jelölhet ki.


(2) A hulladék elhelyezésével kapcsolatban az alábbiakat kell figyelembe venni:

(3) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben foglaltakat, illetve ezen törvénnyel összhangban a nemzeti, környezetvédelmi célállapotokat és előírásokat figyelembe kell venni.



Táj- és természetvédelem, az élő környezet védelme

16.§

(1) Nemzeti Parkhoz tartozónak jelölt területeken, a Tájvédelmi Körzet tervezett területein, valamint helyi védett és helyi védelemre tervezett területeken a védettséggel összefüggő rendelkezéseknek, illetve követelményeknek a területek használatakor és az építéssel összefüggő tevékenységek során érvényt kell szerezni.

(2) A természetközeli állapotú területeken (természeti terület) - az ember által csekély mértékben befolyásolt élőhelyek, tájrészletek – a területhasználat módosítása, építéssel összefüggő tevékenységek csak a természet védelméről szóló törvény előírásai szerint, a Természetvédelmi Szakhatóság hozzájárulásával végezhető.

(3) Területet felhasználni csak úgy szabad, hogy az életközösségek természetes folyamatai és viszonyai, a biológiai sokféleség ne károsodjanak, illetve a természeti értékek ne legyenek veszélyeztetve.

(4) A terület felhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását.

(5) A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természetes élőhelyek védelmét a kivitelezés és a végleges terület felhasználás során egyaránt biztosítani kell.

(6) A területen különös gonddal kell óvni a természetet. Meglevő fát (növényzetet) kivágni csak rendkívül indokolt esetben, a jegyző előzetes engedélyével szabad.

(7) A kivitelezések során a meglévő növényzet megóvásáról gondoskodni kell.

(8) A területen a megsemmisített, (kivágott) vagy elpusztult fa visszapótlásáról jelen rendelet előírásainak figyelembevételével annak kell gondoskodni, aki a növényzetet megsemmisítette, illetve ha annak személye nem ismert, akkor a visszapótlás az ingatlan tulajdonosának feladata.

(9) A visszapótlásra szánt növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a hatályos jogszabályok alapján az építésügyi hatóság határozza meg.

(10) A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az eredeti helyen vagy annak közvetlen környezetében kell telepíteni.

(11) A pótlandó növényzetállomány nagysága engedély alapján kivágott, vagy természetes módon elpusztult fapótlás esetén annak törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott, elpusztított növényzet esetén a törzsátmérő egyenérték kétszerese.

(12) A SZT-n környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi szempontból érzékenynek jelölt terület telkein fás növényzet ültetése esetén a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő díszfák és díszcserjék fajtáiból lehet választani.

(13) Az építésügyi hatóság a meglevő növényzet védelme érdekében az elvi építési, illetve építési engedélyben az építmény helyét az építési helyen belül meghatározhatja.

(14) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek elhelyezhetőségének.

(15) A országos közutak külterületi szakasza mentén, a közút telkén, az utak építése, felújítása esetén – ökológiai és tájképi érdekek érvényesítése céljából – a főépítész által meghatározott módon fasor, illetve többszintű kialakítású zöldsáv telepítendő.

(16) A zavaró mértékű légszennyező-, zajterhelő környezeti hatások elleni védekezésre, zavaró látványok takarására, illetve értékes élőhelyek összekapcsolására – megfelelő hely rendelkezésre állása esetén – többszintes telepítésű védő zöldsávot, „biofalat” kell létesíteni.


Az épített környezet értékeinek védelme

17.§


(1) A város teljes közigazgatási területe a „Tokaj–Hegyalja Borvidék” világörökség „puffer zónájához” tartozik.

(2) A SZT – ben lehatárolt „Ungvári pincék” megnevezésű terület a „Tokaj – Hegyalja Borvidék” világörökség „magterületéhez” tartozik.

(3) A SZT- ben lehatárolt területeket, az ott meghatározott telkeket országos műemléki védettség érinti. A védettséggel összefüggő rendelkezéseket, illetve követelményeket külön jogszabály tartalmazza.

(4) A világörökségi védelem a jelentős helyi védelmet igénylő területek és településképi jelentőségű épületek és épületcsoportok jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza. 

(5) A Szabályzatban helyi védettségű területeken, építményeken az alábbi előírásokat kell alkalmazni:

a)A meglévő épület akár részleges felújítása esetén az épület eredeti állapotáról a helyreállítás gyakorlati kivitelezéséhez szükséges mélységű felmérést kell készíteni, beleértve a részletes homlokzatfelmérést, a tetőzet, a nyílászárók, a tagozatok részletterveit is.

b)Az eredeti állapotot felmérési terven és fotókon dokumentálni kell.

c)Az épületek utcai homlokzatai eredeti állapotukban állítandók helyre.

d)Utcavonalra nyíló garázsbejárat a hagyományos kocsiáthajtót kivéve nem létesíthető.

e)Új épületszárny létesítése esetén azt a meglevő épülettel összhangban kell kialakítani.


(6) A Szabályzatban lehatárolt területeket, az ott meghatározott telkeket régészeti védettség érinti. A régészeti védettséggel összefüggő rendelkezéseket, illetve követelményeket külön jogszabály tartalmazza.



Városvédelem, látványvédelem

18.§



(1) Fokozottan kell védeni a természeti és épített környezet kialakult együttesét, annak jellegzetes látványát a Szabályzatban meghatározott pontokról, irányokból.

(2) A területhasználat során biztosítani kell a táj jellegzetességeinek, a tájra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek megóvását. A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetével fedett területen az építmények tájba illesztését biztosítani kell, ennek igazolásához a környezetet is tartalmazó látványtervet kell készíteni.

(3) A terület, illetve területrészek helyi karakterének megőrzése érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti, anyaghasználati megoldások nem alkalmazhatók.

(4) A zártsorú beépítésű lakó- és vegyes területeken, kivéve a helyi védettségű területeket, építési telkenként, utcafronton legfeljebb két, max. 4m széles, 3m magas bejárat (kapuáthajtó, garázs be- és kijárata) létesíthető a tárolóhelyiségek (személygépkocsi) megközelítésére.



(5) A műemléki és helyi védelem alatt álló városközpont területén a hagyományőrzés érdekében valamennyi építési övezetben, utcafronton telkenként csak egy, max. 4 m széles, 3 m magas bejárat (kapuáthajtó, garázs be- és kijárata) létesíthető a tároló helyiségek (személygépkocsi) megközelítésére.


(6) A tetők tömegének (idomának) kialakításakor egyszerű formákat kell alkalmazni.

(7) A tetőterek beépítése esetén a tetőfelépítmény nem haladhatja meg a tetőzet hosszirányú méretének egyharmadát.


(8) A magastetők fedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű fedőanyag lehet - a terület karakterétől, hagyományaitól idegen héjazati anyag – zsindely, cserepes lemez fedések - valamint tűzveszélyes anyag nem alkalmazható. Jelen rendelkezés nem vonatkozik vis maior esetre.


(9) A területen bármilyen, a meglevő épületek külső megjelenését érintő beavatkozás csak az eredeti tervek felhasználásával végezhető - amennyiben azok rendelkezésre állnak. A beavatkozás keretében biztosítani kell korábbi átalakítási hibák, eltérések korrekcióját.

(10) Színezési munka csak az építmény teljes homlokzatfelületén végezhető. A színezésnek meg kell felelni a városképi, környezeti, építészeti hagyományokkal kapcsolatos követelményeknek. Azokban az esetekben ahol az előírásokat nem érvényesítik, ott az építésügyi hatóság az építmény teljes homlokzati átszínezésére kötelezi a kivitelezőt, illetve az ingatlantulajdonost.


(11) Hk.


(12) Távhővel ellátatlan területeken épületenként a homlokzati égéstermék kivezetők egységesen, a már meglévők esetén azokhoz igazodva helyezhetők el.


(13) Azokban az esetekben, amelyeknél bármely utcaképi elem (útszegély, utca-berendezési tárgyak, világító testek, zászlótartók, utca és házszám táblák, bármely hirdető-berendezés, kirakat, portál, nyílászáró, stb.) elhelyezése, kicserélése, módosítása, pótlása, felújítása, korszerűsítése, megváltoztatása nincs építési engedélyhez kötve, a tervezett építési munkákat az Építéshatósági és Kommunális Osztállyal egyeztetni kell. Ennek elmaradása esetén, ha az elvégzett építési munka nem felel meg a városképi-, környezeti-, építészeti hagyományokkal kapcsolatos követelményeknek, az elsőfokú építésügyi hatóság a munka kijavítására (helyreállítására) kötelezi az építtetőt, illetve a tulajdonost.


19.§


(1) A kialakult városkép védelme érdekében az építésügyi hatóság valamennyi építési övezetben és egyéb övezetben az elvi építési engedélyezési, építési, fennmaradási engedélyezési eljárásban meghatározhatja a tömör és áttört homlokzati felületek arányát.

(2) Meglévő épület külső megjelenését érintő beavatkozás során az építésügyi hatóság az engedély megadását a meglevő városképbe, vagy környezetbe nem illő épületrészek, berendezések, vezetékek eltávolításához kötheti.


(3) A városközpont, továbbá a műemléki és helyi védelem alatt álló  területen az építésügyi hatóság az épület külső megjelenését érintő munkák esetén az  építményen végzett munkákat olyan feltételhez is kötheti, amelynek eredményeként a homlokzat egésze egységessé válik. (rácsok, redőnyök, berendezések, építészeti motívumok egységesítése).

(4) A városközpont területén, továbbá műemléki, helyi védelem alatt álló területen és épületeken klimaberendezés, szabadon álló lemezkémény, homlokzaton utólag csatornában vagy szabadon szerelt vezeték a továbbiakban nem helyezhető el.

(5) A város teljes közigazgatási területén, az épületek részleges homlokzati felújítása (színezése) csak teljes homlokzatonként megengedett. A munkákat az Építésügyi hatósággal egyeztetni kell. Az elsőfokú építésügyi hatóság a kedvezőbb városképi megjelenés biztosítása, illetve a kedvezőtlen látvány kiküszöbölése érdekében a felújítás engedélyezését több, illetve az összes homlokzat egyidejű felújításához kötheti. Engedély nélküli, vagy attól eltérő színezés esetében az elsőfokú építésügyi hatóság elrendelheti az érintett teljes homlokzati felületek, illetve az egész épület egységes újraszínezését, az építtető teherviselésével. 



(6) A terület belterületein átfeszítés, illetve az épületekre kihelyezett transzparens csak idegenforgalmi, tudományos, vallási, továbbá kulturális, illetve nemzeti és városi események alkalmából, ideiglenesen és meghatározott időre helyezhető ki. A kihelyezéshez az érintett szakhatóság, illetve a főépítész szakmai véleményt ad.

(7) Kivitelezéssel érintett építmény ideiglenes lehatárolása, védőponyvával ellátása esetén azon csak az alábbiak szerint lehet bármiféle feliratot, (M=1:1 méretarányú) ábrát elhelyezni:

a)Védelem alatt álló épület esetén a felületen csak az épület architektúrája, illetve képzőművészeti alkotás (reprodukció) ábrázolása megengedett.

b)Főútvonal menti építési övezetek, illetve onnan feltárulkozó épületek homlokzatain a felületen az a.) pontban jelöltek mellett a felület 20 %-ban jelenhet meg reklámfelület.

c)Egyéb területeken a felületre kihelyezhető feliratokat, ábrákat a városképi illeszkedés, a környezettel történő harmonizálás figyelembevételével a főépítész szakmai véleménye alapján lehet megjeleníteni. E védőfelületek csak a kivitelezés időtartamára, de legfeljebb 2 évre helyezhetők ki.


(8) A városkép védelme érdekében a városközpont, továbbá a műemléki és helyi védelem alatt álló területek építési övezeteiben, valamint a főútvonalak mentén - egyébként létesíthető - tetőreklám hirdetés csak világító és áttört kivitelben készülhet.


20.§


A városközpont területén lévő épületeken, továbbá műemléki és helyi védelem alatt álló  épületen hirdetés, reklám nem helyezhető el.


21.§


(1) A városközpont, továbbá műemléki és helyi védelem alatt álló területen a speciális beépítési és építészeti előírások a következők:


a) A kötelező építési vonal általában a belvárosi beépítésekre jellemző, utcavonalon történő (előkert nélküli) beépítési vonal, ettől eltérő, előkertes beépítés csak a kialakult állapothoz történő igazodás (illeszkedés) esetén engedélyezhető.

b) Az utcavonalon történő beépítések esetén a járdára elő lépcső nem nyúlhat.

c) Az új kapuáthajtókat az utcai növényállomány figyelembevételével kell kialakítani a növényállomány védelme érdekében.

d) Az oldalhatáron álló beépítés zártsorúvá alakítása esetén a két épület közötti csatlakozás megoldhatóságát műszaki tervvel kell igazolni.


e) A település területén jellegzetes magastetős épületforma és a kialakult tetőhajlásszög megtartása kívánatos, övezetenként az övezeti karakterjegyekkel összhangban. A kialakult szerkezettől jelentősen eltérő vagy lapos tető, részben lapos tető létesítésére, egyedi megoldásként előzetes egyeztetés alapján van lehetőség.

f) Hk.

g) Az épületek homlokzatképzésénél a helyi építészeti hagyományokat figyelembe kell venni. Homlokzati nyíláskeretezéseknél nem alkalmazható az ún. befejezetlen, nem végigfutó függőleges nyíláskeret, teljes homlokzatot érintő csempeburkolat.


h) A hagyományos beépítési mód megőrzése érdekében az eredeti beépítési formát őrző „L” alakú épületek megközelítését a belső udvar felől kell megoldani,

i) Az utcavonalra nyílóan telkenként csak egy garázsbejárat létesíthető.


(2) A Ronyva parti, és a Déli iparterület területen levő épületek padlószintjét a mértékadó árvízszint felett 1,00 m-rel magasabban kell kialakítani a vonatkozó jogszabályban  meghatározott árvízszint figyelembe­vételével.


A KÖZMŰVEK

Általános előírások


22.§


(1) A területen közmű, távközlési és adatátvételi hálózatokat és létesítményeket a legkorszerűbb technológiák felhasználásával úgy kell kialakítani, hogy azok fenntartása, illetve javítása a lehető legkisebb közterületi munkával, forgalomkorlátozással járjon.

(2) A közüzemi közművek, a termékvezetékek, az adatátvitel-hálózatok építményeit közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől csak értékvédelmi okból lehet eltérni.


(3) Belterületen, továbbá külterületen, a várost övező hegyvidéki és domboldalakon új közüzemi hálózat létesítése, valamint a közterületek által határolt területegység közterületének teljes szakaszán közüzemi hálózat felújítása, rekonstrukciója, cseréje esetén a közüzemi hálózatokat terepszint alatt kell elhelyezni. Az ingatlanokon belüli hálózatépítést lehetőség szerint falba-szerelten lehet végezni.


(4) A meglévő közműlétesítmények biztonsági védőtávolságait a létesítésnél, vagy átalakításnál, felújításnál figyelembe kell venni.

(5) A közműhálózatok és létesítmények ágazati előírások szerinti biztonsági övezetének is közterületre kell esni, ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a területi igényt biztosítani. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető. 

(6) Az új beépítésekhez önálló közműbekötések létesítendők.

(7) A meglévő közművek szükségessé váló kiváltásakor egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.


(8) A belterületen építési engedély csak akkor adható, ha a teljes közművesítettség biztosított, vagy biztosítható. A kivételként meghatározott területeken a szennyvízközmű helyett közműpótló megengedet. Közműpótló műtárgyként a biológiai szennyvíztisztító létesítését kell előnyben részesíteni. A külterületen építési engedély csak akkor adható, ha legalább a részleges közművesítettség biztosított, vagy biztosítható.


(9) A beépítésre nem szánt külterületen lakás céljára szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló  új épület elhelyezése, illetve meglévő épület felsorolt célra történő funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha egészséges ivóvízellátás és a villamos energia ellátás, valamint a szennyvízelvezetés a Szabályzatban előírtaknak megfelelően biztosítható.

(10) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(11) Közműmunkálatok a veszély, illetve hibaelhárítás kivételével csak ütemezetten, egységes koncepció alapján végezhetők.

(12) A földalatti közműhálózatok burkolatfelbontás nélküli továbbépíthetősége érdekében a közművezetékeket a burkolat végétől mérten legalább 50 cm-rel hosszabbra kell építeni.


Vízellátás

23.§

(1) A beépítésre nem szánt külterületen új épület elhelyezése vagy funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.

(2) A magas talajvízállásos, mélyfekvésű területre építkezni csak talajmechanikai szakvélemény alapján szabad és az abban előírtakat kötelező betartani.


Vízelvezetés

24.§

(1) A szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.

A külterület beépítésre nem szánt területén keletkező szennyvizek ártalmatlanítása - az előírt feltételek érvényesülése esetén – az alábbiak szerint történhet:

- a szennyvíz csatornahálózaton történő elvezetése

- a szennyvíz ellenőrzötten vízzáróan kiképzett zárt szennyvízgyűjtő medencébe történő összegyűjtése és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítása, vagy

- helyben létesíthető teljes biológiai, vagy totáloxidációs technológiát biztosító szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása.

(2) A városi szennyvíztisztító telep érvényes védőtávolsága 500 m, amely csak a tisztítási technológia korszerűsítését követően csökkenthető. A szennyvíztisztító telep védőtávolságán belül csak az ágazati előírás szerinti területhasznosítások, tevékenységek engedélyezhetőek. A szennyvíztisztító-telep kapacitásának egyenletesebb kihasználása érdekében elválasztott rendszerű csatornahálózatot kell kialakítani.

(3) A gazdasági területről, valamint lakóterületen működő gazdasági létesítményből kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelnie, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani.

(4)Közvetlen az élőfolyásba a gazdasági területekről ipari eredetű szennyvíz csak a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után és vízjogi létesítési engedéllyel vezethető be.

(5) Az Észak-Magyarországi Környezet- és Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő és az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások mentén az előírások szerinti sáv karbantartás, illetve árvízi védekezés számára szabadon hagyandó.

(6) A csapadékvíz elvezetését a burkolt utakkal feltárt területen, új, valamennyi beépítésre javasolt területen csak zárt csapadékcsatornával szabad engedélyezni. Hosszabb távon nyílt árkos csapadékvíz-elvezetési rendszer csak beépítésre nem szánt területen maradhat fenn. A csapadékvíz élőfolyásba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.


Villamos energia ellátás

25.§


(1) Beépítésre szánt területen - kivéve a külterületi lakott helyeken -, valamint városesztétikai-, tájképvédelmi szempontból érzékeny, illetve védett területeken új (nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamos energia ellátási hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.

(2) A beépítésre szánt terület burkolat nélküli utakkal feltárt területrészein a burkolt út kialakításáig, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamos energia ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat.

(3)Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.


(4) Közműhálózat felújítása területegységenként történhet, melynek során a földkábeles csatlakozást kell előnyben részesíteni. Új légvezetékes hálózat létesítése esetén, tekintettel a településkép és tájkép védelmére – a meglévő hálózat bővítése esetén is – a földkábeles megoldást kell előnyben részesíteni.


Földgázellátás

26.§

Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni.


Távhőellátás

27.§

A meglévő föld feletti távhővezetéket a szükséges rekonstrukciója során föld alá kell áthelyezni.


Távközlés

28.§

(1) A beépítésre szánt területen burkolt utak építésekor, illetve rekonstrukciójakor a távközlési hálózatot földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve, föld alatt vezetve kell építeni. A beépítésre szánt területeken burkolatlan utak mentén a burkolt út kialakításáig, valamint a beépítésre nem szánt területen a távközlési vezeték földfeletti vezetése egyelőre fennmaradhat, de a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

(2) Közszolgálati táv- és hírközlési antennák csak építési engedéllyel, lakóépülettől legalább 200 m távolságban helyezhetők el.


(3)A 28. § (1) és (2) bekezdését a távközlési, telekommunikációs és médiaszolgáltató közüzemi hálózatok létesítése, felújítása, rekonstrukciója és cseréje esetén is alkalmazni kell.


VI. FEJEZET

ALKALMAZÁSI ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

Alkalmazási rendelkezések


29.§

Ahol a telek területe több övezetre esik, a megengedett beépítések értékei az adott övezetnek megfelelő területre számítandók.




30.§

(1) A Szabályzatban jelölt telekalakítások pontos helyét a kialakult állapot, a tereptárgyak, és az értékes növényzet figyelembevételével telekalakítási térrajzban kell megállapítani.

(2)Az épület homlokzatához csatlakozó 5 méter széles teleksávon belül legfeljebb 3 méter mélységig a terepszint süllyesztésével (bevágás, angolakna) kialakuló építménymagasság értéke az előírások alkalmazása szempontjából figyelmen kívül hagyható.


31.§


(1) A kötelező zöldfelület (zöldfelületi minimum) számításánál teljes területi értékkel csak a növényzet telepítésére alkalmas, legalább 100 cm termőtalaj vastagságú, burkolatlan felületeket lehet figyelembe venni.

A számításnál a nem szilárd burkolatú felületek (kőzúzalék, kavics) sem vehetők figyelembe.

A falra futtatott összefüggő zöldfelület 15 %-a a kötelező zöldfelület számításánál figyelembe vehető.

A vízfelületek 70 %-a a kötelező zöldfelület számításánál figyelembe vehető.

(2) A kötelező zöldfelületi fedettség biztosításánál az építmény felett kialakított zöldfelületet (tetőkert) a tetőkerten lévő termőréteg vastagságától függően - a kötelező zöldfelületi fedettség részeként - az alábbiak szerint lehet számításba venni:

a) legalább 20 cm termőréteg esetén a tetőkert területének 20 %-a vehető számításba,

b) minden további 10 cm vastag termőréteg biztosítása esetén, a kötelező zöldfelületi fedettség biztosításánál figyelembe vehető tetőkerti területrész további 10-10 %-kal növelhető


32.§


A település, és tájkép védelme érdekében az egyéb jogszabályokban előírt településrendezési és építészeti-műszaki terveket véleményezésre az Észak-magyarországi Területi Tervtanács elé be kell nyújtani, különös tekintettel a világörökségi és a világörökségi területtel kapcsolatos kultúrtáj körben.


33.§


A város közigazgatási területéhez, valamint a belterületébe vonásra és a külterülethez csatolásra javasolt ingatlanok jegyzékét a 4. melléklet tartalmazza.


34.§

A régészeti lelőhelyek jegyzékét az 5. melléklet tartalmazza. A régészeti lelőhelyeket földmunkával járó beruházásokkal el kell kerülni!


35.§

(1) Elővásárlási jog az alábbi célok esetén állapítható meg:


(2) Az elővásárlással érintett ingatlanok felsorolását helyrajzi szám szerint az R. 1. sz. függeléke tartalmazza.

(3)Az elővásárlással érintett ingatlanok esetében az egyedi közigazgatási határozatok meghozatala.


36.§

(1) Sátoraljaújhely Építési Szabályzata és a mellékletét képező Szabályozási Terv 2005. május 17. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Sátoraljaújhely Város Általános Rendezési Tervének szabályozási előírásairól szóló 11/1995. (V.18.) számú, 20/1995. (VII.13.) számú, 25/1995. (IX.28.) számú, 3/1996. (II.18.) számú, 22/1996. (VIII.14.) számú, 12/1997. (V.13.) számú, 25/1997. (XII.04.) számú, 6/1998. (III.16.) számú, 13/1999. (IV.15.) számú, 14/1999. (IV.15.) számú, 35/1999. (X.22.) számú, valamint 18/2002. (VI.21.) számú rendeletekkel módosított 6/1988. számú Tanácsrendelet, valamint a II/1982. számú VIII/1987. számú Tanácsrendeletek.

(3) Ezen rendelet az állampolgárok szélesebb körét érinti, ezért annak egységes szerkezetbe foglalt szövegét az Önkormányzat hivatalos lapjában és Internetes honlapján közzé kell tenni.


(4) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.



Csatolmányok

Megnevezés méret
1. melléklet Településrendezési eszközök jelkulcsa és értelmezésük
24 KB
4. melléklet A VÁROS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉHEZ, VALAMINT A BELTERÜLETÉBE VONÁSRA ÉS A KÜLTERÜLETHEZ
31 KB
5. melléklet RÉGÉSZETI LELŐHELYEK JEGYZÉKE
33.5 KB
6. melléklet
19.5 KB
7. melléklet Helyi Építési Szabályzat – HÉSZ- mellékletei
24.5 KB
8. melléklet Sátoraljaújhely városközpontjának területi lehatárolása
22 KB
9. melléklet Jegyzék Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Építési Szabályzatáról szóló 8/2005.(V.2.) ö
20.5 KB
3. melléklet helyi vedelem
28.5 KB
10. melléklet elővásárlási jog
50 KB
2. melléklet A területegységen elhelyezkedő létesítmények
372 KB
7/A. melléklet
1.3 MB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!