nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Egyházaskesző Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2018.(III.28.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2018-03-28 -tól
Egyházaskesző Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2018.(III.28.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről

Egyházaskesző Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 8/2017.(VIII.1.) önkormányzati rendelete szerinti partnerek véleményének kikérésével, a következőket rendeli el:


1. A rendelet célja, alkalmazási köre, hatálya

1. §(1)Egyházaskesző területén telket kialakítani, építési tevékenységet folytatni a hatályos jogszabályoknak, a község Helyi Építési Szabályzatának, valamint jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően szabad.

2. §Jelen rendelet az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:

a) 1. sz. melléklet –Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

b) 2. sz. melléklet – Helyi védelem alatt álló objektumok listája

3.§ E rendeletben Egyházaskesző területére vonatkozó településképi követelmények kerülnek meghatározásra a rendelet 1. sz. melléklete szerint lehatárolt területekre, valamint a 2. sz. mellékletben felsorolt helyi védett létesítményekre vonatkozóan, amely területek és védett elemek a településszerkezet, táji- természeti környezet, településkarakter, építészeti karakter, tájkarakter vagy egyéb helyi adottság, településképi jellemző alapján kerültek kijelölésre.

2. Értelmező rendelkezések

4.§ Fogalom meghatározások:

a) Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága min. 50%.

3. A helyi védelem célja, feladata

5. §(1) A helyi védelem célja az épített és települési környezet,valamint természeti környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében.

(2) Az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti, természeti, táji, történelmi értékeket helyi védelem alá helyezi.

(3) A helyi védelem feladata általánosan a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, természeti, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes védett értékek számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése, valamint a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

4. A helyi védelem fajtái

6.§ (1) A helyi védelem a településen egyedi védelem lehet.

(2) A helyi egyedi védelem hatálya kiterjed az 2. sz. mellékletben meghatározott helyi védett értékekre.

5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

7.§(1) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről - jelen rendelet módosításával - a Képviselő-testület dönt.

(2) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,

b) a védett épület, vagy érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,

d) a védett érték magasabb (műemléki, természetvédelmi) védettséget kap,

e) a védett érték szakvéleményalapján élet- vagy balesetveszélyes állapotban van.

(3) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, írásban a polgármesternél kezdeményezheti. A védelemre településrendezési eszköz, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;

b) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész);

c) a védendő érték rövid leírását (dokumentációt);

d) a kezdeményezés indoklását;

e) a jelenlegi - és amennyiben van ilyen a tervezett – használat, funkció ismertetését.

(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindítástól számított 8 napon belül értesíteni kell:

a) az érintett ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét és használóját,

b) az értékvédelemmel érintett bejegyzett helyi lakossági szervezeteket (alapítványok, egyesületek),

c) a kezdeményezőt.

(5) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni. A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését bárki számára biztosítani kell.

(6) A helyi védettség elrendelésétől vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

a) az ingatlan/objektum tulajdonosát, haszonélvezőjét, használóját,

f) a kezdeményezőt.

(7) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.

(8) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.

(9) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.

6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek

8.§(1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat, részletképzéseket, anyag és színhasználatot.

(2) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi, településképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(3) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(4) A védett épületen/építményen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése (kivéve hagyományos, épített kémény, valamint napelem és napkollektor) nem helyezhető el.

(5) A helyi védelem alatt álló épület, illetve építmény nem bontható.

7. A védett építmények fenntartásának, felújításának támogatása

9.§ (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

a.) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.

b.) A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat állapítja meg.

(2) Az (1) szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha

a.) a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,

b.) a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.

(3) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.

8. Településképi szempontból meghatározó és egyéb területek fajtái

10.§ (1) Településképi szempontból meghatározó területek:

  1. településképi szempontból meghatározó jellemzően lakófunkciójúbeépítésre szánt területek

  2. településképi szempontból meghatározó jellemzően gazdasági és bányászati funkciójú beépítésre szánt területek

  3. településképi szempontból meghatározó beépítésre nem szánt területek

(2) Egyébterületek:

  1. egyéb beépítésre nem szánt területek



9. Településképi szempontból meghatározó jellemzően lakófunkciójú

beépítésre szánt területekre vonatkozó településképi követelmények

11.§ Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó jellemzően lakófunkciójú beépítésre szánt területekre:

(1) A területen az utcahálózat vonalvezetése megtartandó, a Kossuth utca közterületi szélessége nem változtatható.

(2)Azépület,épületbővítéshelyét,tömegétésannakarányaita hagyományosankialakultbeépítésiformáhozkelligazítani.

(3) A területen meg kell tartani a településképet meghatározó, jellemző előkert nélküli vagy minimális (1-2 méteres) előkertes beépítést és az oldalhatáron álló beépítési módokat.

(5) A területen maximum két terepszint feletti szint létesíthető.

(6) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény utcai homlokzaton nem létesíthető.

(7) Cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el.

(8) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.

(9) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.

(10) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezésének során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.

(11) Atelekterületénekburkolatlanésbenemépítettrészétzöldfelületkéntkellkialakítani.

(12) A közterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során elsősorban természetes anyagokat ajánlott alkalmazni (kő, tégla, fa), de egységes építészeti koncepció alapján kortárs anyagok, szerkezetek használata is megengedett.

(13) Az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat a területen fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.

(16) A közparkok, egybefüggő nagyobb zöldfelületek kialakításánál a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajai közül a honos vagy meghonosodott, tájba illő fajokat kell alkalmazni. Előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták telepítését és kerülni kell a tájidegen növények alkalmazását.

(18) Tűlevelű fafajok (boróka, fekete fenyő, erdei fenyő, görög jegenyefenyő, szurkos fenyő, különböző tuják) alkalmazása csak a közparkokban lehetséges, lakóutcákban nem engedélyezett.

(19) A területen kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:

- az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazása,

- időtálló, minőségi anyagok használata,

- élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen földszínek, vagy fehér szín alkalmazása,

- elsősorban természetes anyagok (pl. kő, tégla, fa) használata,

- balesetveszélyt okozó kialakítás (törtüveg, szögesdrót, áram-bevezetésű) tilos,

- kerítés műszaki állapotának folyamatos karbantartása.

(20) Az utcafronti kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr fémlemez, natúr alumínium lemez, hullámlemez és cementlap, nyers beton felületű tömör fal, felületkezelés nélküli zsalukő nem lehet.

12.§ Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó jellemzően lakófunkciójú beépítésre szánt területekre:

(1) Utcafrontramerőlegesgerincűépület,vagyépületszárnyszélességenemlehet8,0méternéltöbb.

(4) Tetőhéjazatként természetes színű (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) héjazat a megengedett. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle héjazat helyezhető el.

(5) A területen az épület fő tömegét alkotó (az alapterület min. 60%-a feletti) tető magastető legyen (38o-45o). A fő tömeget kiegészítő tetőrészek (beforduló épületszárny) lapostetős vagy alacsony hajlásszögű kialakítással is megvalósíthatók.

(6) A területen törekedni kell a tetőhajlásszögek, valamint a párkánymagasságok idomulására.

(7)Apárkánykiülésenemlehetnagyobb50cm-nél.Azoromfalonahéjalástúlnyúlásanemlehettöbb10cm-nél.

(8) Azépületutcaihomlokzatánerkély,vagyloggianemalakíthatóki.

(9) Utcai homlokzaton fekvő téglalap alakú nyílászárók kialakítása tilos.

(10) A területen a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:

- a homlokzattagolást arányosan alkalmazó,

- tagozatokat visszafogottan használó,

- díszítésében egyszerűségre törekvő, hagyományokat követő,

- földszíneket, természetes színeket vagy fehér színt alkalmazó,

- harsány, rikító vagy túlzottan sötét színek (pl. kék, lila, piros) a területen nem alkalmazhatók

- nyílásrendszerében rendezett,

- logikát tükröző, valamint

- természetes anyagokat (pl. vakolat, kő, tégla) alkalmazó.

- a homlokzat színezése során csak két, egymással, a természetes anyagokkal harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható.

(11) A telek utcafrontján önálló épületként, különálló garázs nem helyezhető el. Garázs utcafronton csak a fő épülettel egyebe építve alakítható ki.

(12) Pince kialakítása esetén az utcára pinceablak nem nyitható, csak szellőzőnyílás.

(13) Közterületre nyíló oldalon a tető síkjából kiugró tetőablak nem létesíthető.

(15) A településkép védelme érdekében gerendaház, faház ill. deszka borítású épület a területen nem létesíthető.

(16) Az épületeken vakolt homlokzati textúrát kell kialakítani.

(19) Az épületek lábazata kő, tégla vagy vakolt lábazat lehet. Ragasztott csempe, csempe-utánzat alkalmazása tilos.

(20) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.

(21) A területen az anyaghasználat:

- időtálló,

- minőséget képviselő,

- természetes (pl. kő, tégla, fa, üveg),

- környezetétől nem elütő színű, valamint

- árnyalatában földszínű, természetes színű vagy fehér legyen.

(22) A területen a tömegformálás:

- építészeti minőséget tükröző,

- arányos,

- funkciójával összhangot mutató legyen.

(23) A településképvédelmeérdekébenazépületekföldszintipadlóvonalmagasságaazépületésaterepszintcsatlakozásátólmért0,3-1,0 méterközöttlegyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.

(24) A területen a villamosellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani.

(25) Gázmérő,vagynyomásszabályozóazépületekutcaihomlokzatánnemhelyezhetőkel.

(26) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény,valamint egyéb gépészeti berendezés kültéri egysége(kivéve napelem és napkollektor)utcai homlokzaton nem létesíthető.

9. Településképi szempontból meghatározó jellemzően gazdasági és bányászati funkciójú

beépítésre szánt területekre vonatkozó településképi követelmények

13.§ Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó jellemzően gazdasági és bányászati funkciójú beépítésre szánt területekre:

(1) Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.

14.§Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó jellemzően gazdasági és bányászati funkciójú beépítésre szánt területekre:

(10) A területen a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:

- a homlokzattagolást arányosan alkalmazó,

- tagozatokat visszafogottan használó,

- díszítésében egyszerűségre törekvő,

- harsány, rikító vagy túlzottan sötét színek (pl. kék, lila, piros) a területen teljes homlokzaton nem alkalmazhatók

- nyílásrendszerében rendezett,

- logikát tükröző, valamint

- a homlokzat színezése során csak két, egymással, a természetes anyagokkal harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható.

(21) A területen az anyaghasználat:

- időtálló,

- minőséget képviselőlegyen.

(22) A területen a tömegformálás:

- építészeti minőséget tükröző,

- arányos,

- funkciójával összhangot mutató legyen.

11. A településképi szempontból meghatározó beépítésre nem szánt területekrevonatkozó településképi követelmények

15.§Területi építészeti követelmények a településképi szempontból beépítésre nem szánt területekre:

(1) Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.

16.§Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó beépítésre nem szánt területekre:

(1) A területenaz épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, fém, tégla, vakolt felület stb.), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú és színfelület képzéssel készülhet.

(2) Az épületek színezése során természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra.

(3) Tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, fehér, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.

(4) A településképvédelmeérdekébenazépületekföldszintipadlóvonalmagasságaazépületésaterepszintcsatlakozásátólmért0,02-1,0 méterközöttlegyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.

(5) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.

(6) A területen az anyaghasználat:

- időtálló,

- minőséget képviselő,

- természetes (pl. kő, tégla, fa),

- környezetétől nem elütő színű, valamint

- árnyalatában földszínű, természetes színű vagy fehér legyen.

(7) A területen a tömegformálás:

- építészeti minőséget tükröző,

- arányos,

- funkciójával összhangot mutató legyen.

(8) Kerítés csak telekhatáron építhető.

(9) A területen csak áttört és tömör lábazat nélküli kerítés létesíthető.

(10) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény, valamint egyéb gépészeti berendezés kültéri egysége(kivéve napelem és napkollektor) közútról látható homlokzaton nem létesíthető.

(11) A mezőgazdasági utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.

12. Az egyéb területekre

vonatkozó településképi követelmények

17.§Egyedi építészeti követelmények az egyéb – településképi szempontból nem meghatározó – területekre:

(1) Az épületek homlokzati szerkezeteinek és a tetőfedés anyagának színhasználata során lehetőleg természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra azzal, hogy harsány rikító színek nem alkalmazhatók.

(2) A tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.

(3) A területen az anyaghasználat:

- időtálló,

- minőséget képviselő,

- környezetétől nem elütő színű legyen.


13. Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozókövetelmények

18.§ (1) Atelepülésközcélúellátásátbiztosítófelszíniésfelszífelettienergiaellátásiéselektronikushírközlésisajátosépítmények,műtárgyakelhelyezéséreelsősorbanalkalmasterületekazalábbiak:

    1. külterületiközlekedésiésközműterületek.

    2. agazdaságiterületek(kereskedelmi-szolgáltató-ipari gazdasági területek, mezőgazdasági jellegű, gazdasági területek, különleges területfelhasználásba sorolt gazdasági jellegű területek)

(2) Az(1)bekezdésszerintisajátosépítmények,műtárgyakelhelyezéséreazalábbiterületeknemalkalmasak:

    1. a természetvédeleméstájvédelemterületei,

  1. közparkok, közkertek,közterekterületei,

  2. avédelmi és közjólétirendeltetésűerdőterületek,

  3. vízgazdálkodásiterületek.



14.Reklámokra és egyéb műszaki berendezésekre

vonatkozó településképi követelmények

19.§ (1) Reklámot közzétenni közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, valamint a közterületről látható magánterületek részén a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet előírásainak figyelembe vételével lehet.

(2) A település közigazgatási területéhez tartozó - a 3. mellékletben meghatározott – településképi szempontból kiemelt területen lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám – a jogszabályban meghatározott kivétellel - nem helyezhető el.

(3) Közterületen lévő utcabútoron nem alakítható ki 10 m2-nél nagyobb reklámok elhelyezésére szolgáló felület.

(4) 2 m2-t meghaladó felületű reklám vagy plakát a településen – támogatás tényét ismertető kötelező tábla kivételével - nem telepíthető.

(5) Plakát, hirdetés és reklám elhelyezése kizárólag az önkormányzat által telepített közterületi hirdető felületen helyezhető el és világító vagy megvilágított nem lehet.

(6) Építményen, kerítésen az adott épületben működő szervezettel, céggel, tevékenységgel, szolgáltatással kapcsolatban cégtábla, cégér, címtábla, saját vállalkozást vagy üzletszerű tevékenységet népszerűsítő tábla vagy felirat helyezhető el. Ezek mérete 2 m2-t nem haladhatja meg.

(7) Saját vállalkozást vagy üzleti tevékenységet népszerűsítő tábla vagy felület karbantartásáról annak tulajdonosa köteles gondoskodni. Ha ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, és azt felszólításra sem teljesíti, úgy a polgármester településképi kötelezést bocsát ki.

(8) Közművelődési feladatokat ellátó intézmények reklámjainak elhelyezésére szolgáló közművelődési célú hirdetőoszlopok elhelyezésére szolgáló helyszíneket a Rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

(9) Egyházaskesző Község rendezvény-naptárában szereplő rendezvény közterületen történő reklámozása kizárólag a Kossuth utca felett kifeszíthető transzparensen évente összesen legfeljebb 12 hét időtartammal megengedett.

(10) A település területén az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények az alábbiak:

a) az előkertben, a közterületről való láthatóságot növényzettel kell eltakarni, vagy mérsékelni,

b) gépészeti berendezés kültéri egységeinek (kivéve napelem és napkollektor) településképet zavaró elhelyezését, valamint közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni,

c) az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó formai követelmények tekintetében:

- a technikailag szükséges legkisebb tömeget közelítő;

- arányos,

- a funkciót tükröző,

- a településképet kedvezőtlenül a leg kevésbé érintő kialakítás alkalmazható.

d) az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó anyaghasználati követelmények az alábbiak:

- nem rozsdásodó,

- minőséget képviselő,

- könnyen karbantartható,

- élénk színeket nem használó,

- az épület/építmény megjelenését kedvezőtlenül nem befolyásoló kialakítás alkalmazható.

15. Településképi bejelentés

20.§ (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le

  1. településképi szempontból meghatározó településrészek területén

  2. helyi védett épületek, objektumok vonatkozásában

az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenységek, valamint a rendeltetésmódosítások és reklámok tekintetében.

(2) A polgármester a településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során - különösen - az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

c) a kialakult és elvárt településképhez való illeszkedés;

(3) Amennyiben a tevékenység megfelel az (2) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás tudomásul vételéről (kikötésel vagy anélkül) hatósági határozatban dönt, amelyről a bejelentőt 15 napon belül értesíti.

(4) Amennyiben a tevékenység nem felel meg a (2) bekezdésben felsorolt szempontoknak a polgármester hatósági határozatban a tevékenységet elutasítja. A döntésről a bejelentőt 15 napon belül értesíti.

(5) Az e rendelet előírásainak megszegésével elhelyezett reklámhordozókat a reklámhordozó tulajdonosa a felszólítást követő - ha jogszabály kivételt nem tesz - 8 napon belül köteles saját költségén eltávolítani.

15.Településképi kötelezés és bírság

21. §Egyházaskesző Község Önkormányzata településképi kötelezési eljárásra vonatkozó részletes szabályokat nem állapít meg.

22. §Egyházaskesző Község Önkormányzata a településképi kötelezettség megszegése és végrehajtása esetén alkalmazható bírság mértéke, kiszabásának és behajtásának rendje vonatkozásában részletes szabályokat nem állapít meg.

16. Hatályba léptető rendelkezés

23.§(1) Erendelet a kihirdetését követő naponléphatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Egyházaskesző Község Képviselő-testületének az építészeti és természeti értékek helyi védelméről szóló 4/2016.(IV.13.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.



Lendvai Jánosné

polgármester

Hegyiné Böröcz Adél

jegyző

A rendeletet kihirdettük:

Hegyiné Böröcz Adél

jegyző






Csatolmányok

Megnevezés méret
1-5.sz.melléklet_TAK-EK
3.35 MB
1.sz.függelék
54.5 KB
2.sz.függelék
24.5 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!