nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019 (IV.10..) önkormányzati rendelete
Hatályos:2019-04-15 -tól
Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019 (IV.10..) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről


Páty Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól LXXIV. törvény szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13.§(1) bekezdés 1.pontjában a meghatározott feladatkörében eljárva, a Pest Megyei Kormányhivatal Állami Főépítésze, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a  a Duna-lpoly Nemzeti Park valamint a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi járási Hivatala Hatósági Főosztály Örökségvédelmi Osztály és a partnerségi egyeztetésben érintettek véleményének kikérésével a község településképének védelme érdekében a következő rendeletet alkotja:



I. Fejezet

Bevezető rendelkezések


1.§ (1) A rendelet megállapítja

a)     a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének, a helyi védelemnek a szabályait,

b)    a településképi szempontból meghatározó területeket,

c)     a településképi követelményeket,

d)    településkép védelméhez és alakításához szükséges érvényesítési eszközöket,

e)     a védelemmel kapcsolatos önkormányzati támogatási és ösztönző rendszert.

(2)       A rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott település-rendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.


2.§ (1) A rendelet mellékletei:

a)     1. melléklet: Helyi területi védelemmel érintett területek lehatárolása és helyi egyedi védelem alatt álló építmények, alkotások, műtárgyak listája,

b)    2a. melléklet: Helyi területi védelemmel érintett területek, helyi egyedi védelem alatt álló építmények, alkotások és műtárgyak térképe – a teljes település tekintetében

c)     2b. melléklet: Helyi területi védelemmel érintett területek, helyi egyedi védelem alatt álló építmények, alkotások és műtárgyak térképe - település belső része tekintetében

d) 3. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolása,

e)     4. melléklet: Az elektronikus hírközlés építményei valamint a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási építmények számára elsősorban alkalmas területek és a nem alkalmas területek térképi lehatárolása

(2)       A rendelet függelékei:

a)     1. számú függelék: Kérelem településkép-védelmi tájékoztatáshoz és szakmai konzultációhoz

b)             2. számú függelék: Kérelem településképi véleményezési eljáráshoz

c) 3. számú függelék: Kérelem településképi bejelentési eljáráshoz

d)    4. számú függelék: Tájidegen, agresszíven gyomosító, inváziós, nem telepíthető növényfajok

e)     5. számú függelék: Ültetésre ajánlott a termőhelyi adottságoknak megfelelő, tájhonos fás szárú növényfajok

f)     6. számú függelék: Természet és tájképvédelem területei, valamint az ökológiai hálózat övezetei.


Értelmező rendelkezések


3.§       A rendelet alkalmazásában:

1.     Árubemutatás: üzlet reklámozása céljából természetben, árucikk formájában kihelyezett tárgy, termék.

2.     Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, valamint a kerítés lábazatának magassága a magasabb terepcsatlakozástól nem haladja meg az 50 cm-t;

3.     Cégjelzés: A3 (297 mm x 420 mm) méretnél nem nagyobb, külön jogszabályban meghatározott kötelezően megjelenítendő adatokat tartalmazó cégtábla, cégfelirat, céglogó.

4.     Előtető: az épület részeként az épület bejárata(i) elé, vagy fölé épített tetőszerkezet, ami elsősorban a csapadék és nap ellen védi a bejárat előtti területet

5.     Épített érték: Páty község településképe és történelme szempontjából meghatározó terület, épületegyüttes, épület (középület, lakóház, kereskedőház, gazdasági épület, pince stb.), épületrész vagy más építmény (pl. a régi közkutak, a városszéli keresztek, kerítés, kapu stb.) valamint az építményekhez tartozó telek és annak jellegzetes növényzete.

6.     Értékvédelmi terület (HT): a Képviselő-testület által helyi védelem alá helyezett olyan terület, amelyen a sajátos településszerkezet, a településépítészet jellegzetes elemei, épülettömegei, valamint szerkezetei, formái, anyagai, színvilága, a település nem védett részéhez képest nagyobb számban jelenik meg.

7.     Értékvédelmi szakvélemény: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy (építész, településmérnök, statikus, műemlékvédelmi szakmérnök), szervezet által készített olyan szakvizsgálat, amely a védett érték vizsgálatát követően részletezi annak állapotában, esztétikai megjelenésében, szerkezetében végbement folyamatokat, és annak eredményét, amely szerint a védelem oka még fennáll, vagy már nem áll fenn.

8.     Értékvizsgálat: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy, szervezet által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő,  a település szempontjából annak minősülő értéket, amely védelemre érdemes. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, környezeti jellemzőit. Az értékvizsgálat lehet a településrendezési terv részeként készülő örökségvédelmi hatástanulmány, s ennek értékvédelmi adatlapja, de lehet önálló munkarész is.

9.     Főépület: Az övezeti előírások szerint épített, a fő rendeltetési egységeket tartalmazó épület,

10.   Helyi értékvédelmi kataszter (a továbbiakban értékkataszter): olyan érték- és karakterleltár, amely tartalmazza Páty épített és természeti környezetjellegzetességeit, karakterét meghatározó, sajátos megjelenését hordozó elemeit, azok leírásával (adatlap).

11.   Homlokzati tömör felület: Az adott homlokzat földszinti padlóvonalától függőlegesen mért (földszintes épületnél) 3.00 méter,  emeletes épületnél 4,5 méter magas homlokzati sáv falfelülete, az ablakok, ajtók felülete nélkül. Üvegfal tömör felületként figyelembe vehető.

12.   Információs célú berendezés: önkormányzati hirdetőtábla, önkormányzati óriásplakát, önkormányzati faliújság, információs vitrin, útbaigazító hirdetmény, közérdekű molinó;

13.   Információs ponyva: reklámnak nem minősülő információs célú felület, molinó, ponyva.

14.   Információs célú tájékoztatás: adott ingatlan értékesítésének információit hordozó alkalmi hirdetés, adott építkezés adatairól szóló tájékoztatás, közművelődési intézményre vagy rendezvényeire vonatkozó tájékoztatás.

15.   Integrált térhasználat:a közterületek kialakításának korszerű elve alapján a területek kialakításának olyan gyakorlata, ami a megfelelő tervezéssel és kialakítással lehetővé teszi a rendelkezésre álló terület többcélú használatát, vagy kiépítéséből adódó működését.

16.   Karakterhordozó épület: olyan épület, amely a Településképi Arculati Kézikönyv mellékletében, a Karaktervizsgálatban bemutatott népi jellegű lakóház vagy egyéb építmény.

17.   Kandeláber reklám: Közvilágítási oszlopokon 1- 1,5 m2 méretben, egyvonalban, azonos magasságban, négyzetes, vagy téglalap kivitelben alakítható ki. Oszloponként két darab helyezhető el, úttesttől kifelé és/vagy befelé, a hatályos útügyi jogszabályok figyelembevételével;

18.   Közérdekű hirdető berendezés: olyan önálló szerkezetű tábla vagy üveges szekrény, amely egyrészt a városlakók és a városba érkezők önkormányzat általi tájékoztatására, másrészt a városlakók A3-as méretnél kisebb hirdetéseinek, közlendőinek ingyenes elhelyezésére szolgál.

19.   Közérdekű molinó: elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó molinó,

20.   Köztárgy: Közterületen elhelyezett, bárki által használható eszköz, utcabútor, utasváró, jegyárusító automata, parkoló automata, közvilágítási oszlop, pihenőpad, kerékpártartó, szemétgyűjtő, járdavédelmi eszköz, szelektív hulladékgyújtó edény stb.

21.   Márkareklám: áru, termék márkajelzését, márkanevét bemutató reklám.

22.   Márkakereskedés: olyan kereskedés, amely csak egy bizonyos márka termékeit árusítja.

23.   Más célú reklámhordozó berendezés: a közterületi pad, kerékpártámasz, kerékpár tároló, hulladékgyűjtő, telefonfülke, közterületi illemhely, stb.

24.   Melléképület: Az alábbi, a telek és a telken álló főépítmény(ek) rendeltetési egységeinek rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmények, melyek nem tartoznak a melléképítmények körébe:

a)     járműtároló (önálló garázs, támfalgarázs)

b)     nyári konyha, mosókonyha, szárító,

c)     tárolóépület (tüzelőanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr és más tároló)

d)    kazánház

e)     műterem

f)     kézműipari építmény

25.   Molinó: nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra, vagy más felületre, vagy két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét

26.   Pasztellszínek: a színek világos és kis telítettségű árnyalatai

27.   Reklámgrafika: a homlokzat felületére (a síkjából nem kiemelkedően) festett, mázolt, karcolt ábra, felirat, kép,

28.   Tájba illeszkedő: a tájban elhelyezésre kerülő építményeknek vagy építmény együtteseknek a természeti/művi (mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely a környezettel való összhang megteremtését célozza.

29.   Technológiai létesítmény-berendezés: olyan épületgépészeti és kiegészítő funkciójú technikai elem, mely hatással van a településképre: antenna, szellőző, szerelt kémény, égéstermék elvezető (pl.: parapet konvektor), vízelvezető rendszerek, légtechnikai-, hűtő-, és klímaberendezés, megújuló energiatermelők (napelem, napkollektor, szélkerék), hőszivattyú.

30.   Telephelyre utaló tábla: Fehér alapon, fekete keretben, fekete felirattal, a telephely irányába mutató, fekete nyílhegyben végződő tábla, amely a megjelölt cég, vállalkozás telephelye felé irányít.

31.   Településképet rontó építmény: megjelenésével, méretével, formáival, arányaival, színezésével környezetében disszonáns hatású építmény

32.   Településképi bejelentési terv: településképi bejelentési eljárás során, olyan a bejelentés mellékleteként elkészített építészeti – műszaki terv, mely alapján műszakilag világosan körülhatároltan tisztázható a tevékenység településkép védelmi érdekekkel való összhangja, az adott építési tevékenység és annak településképre gyakorolt hatása

33.   Településképi harmónia: az egymás közelében lévő környezeti elemek egyensúlyának és egybetartozásának érzését keltő látványtulajdonság;

34.   Totemoszlop: karcsú, környezetéből kiemelkedő reklámhordozó, dobozolt, világító hirdető felülettel;

35.   Többszintes növényállomány: a telek zöldfelülete területének minden 150 m2-ére számítva legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje és a többi, nem burkolt felületen gyep vagy gyepszintű növényzet telepítése;

36.   Tömör kerítés: olyan kerítés, amely a síkjára merőlegesen nem átlátható

37.   Utcaszakasz:az utcának a két szomszédos keresztező utca közötti része,keresztutak által lehatárolható utcaszakasz

38.   Útirány jelző tábla: földrajzi helyet, városrészt, utcanevet megjelenítő fölirat megközelítési útiránnyal ellátva

39.   Üzletfelirat, cégtábla, címtábla: a vállalkozás, üzlet nevét, adatait tartalmazó, akár megvilágított formátumban is kialakított, rendszerint a bejárat közelében (elsősorban a homlokzaton, vagy a kerítésen) elhelyezett hirdetési célú berendezés

40.   Üzleti reklámhordozó: épületen, portálban, ablakban, előkertben, kerítésen elhelyezett, a reklámozás helye szerinti ingatlanon végzett tevékenységhez kapcsolódó cégjelzés, üzletjelzés, információs célú tájékoztatás

41.   Üzletjelzés: vállalkozás használatában lévő ingatlanon elhelyezett üzletfelirat, üzlettábla, cégér.

42.   Védett épület, építmény (H1): a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény értékvédelmi adatlapjában jelöltek alapján védettnek minősülhet az a telek, ill. annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.

43.   Védett épületrész (H2): a képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épületrész, amely egészében nem védett épületen, épületben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, lépcsője, díszítményei, anyaghasználata, színezése, különleges tartószerkezete.

44.   Védett érték: a helyi védelem alá helyezett épített érték.

45.   Védett érték károsítása: minden olyan beavatkozás, ami a helyi védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, megrongálását, átalakítását, építészeti karakterének részleges vagy teljes megváltoztatását, általános esztétikai hatásának, szerkezeteinek, eredetiségének értékcsökkenését eredményezi

46.   Védett műtárgy (H3): a Képviselő-testület által védetté nyilvánított, H1 jelű védelem alá nem eső építmény, műtárgy - emlékmű, szobor, kereszt, kerítés, kapu, stb..

47.   Vegyes használatú út: olyan közlekedési célú terület, melyen a kismértékű átmenő, vagy kiszolgáló forgalom a kerékpáros és gyalogos forgalommal közös felületen történik



II. Fejezet


A helyi védelem


4.§ (l) A helyi értékvédelem feladata különösen az épített értékek:

a)     felkutatása, számba vétele, forráskutatása, dokumentálása,

b)    védetté nyilvánítása, nyilvántartása,

c)     megőrzése, megőriztetése,

d)    a közvéleménnyel való megismertetése,

e)     károsodásának megelőzése, elhárítása, fenntartásuk,  megújulásuk elősegítése,

f)     az általános környezetkultúra és az építészeti kultúra szemléletformáló terjesztésének, és az erre való nevelésnek a támogatása.

(2) A helyi értékvédelem sajátos feladata Pátyon a település sajátos karakterének megőrzése, a népi jellegű lakóházak és présházak megőrzésének támogatása.

(3) A helyi védelem lehet:

a)     helyi területi védelem (HT), amelynek hatálya kiterjedhet településszerkezetre, településkarakterre;

b)     helyi egyedi védelem, amelynek hatálya kiterjedhet épületre (H1), épületrészre (H2), építményre, műtárgyra (H3)


5.§ (1) A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszüntetése csak az e rendeletben szabályozott eljárás lefolytatásával történhet.

(2) A helyi védelem alá helyezésről, vagy annak megszüntetéséről az Önkormányzat jelen rendelet, valamint annak l. és 2. melléklete módosításával dönt, míg a védelem alá helyezésre, vagy annak megszüntetésére vonatkozó javaslat elutasításáról normatív határozattal dönt.

(3) A helyi védelem alá helyezést vagy annak megszűntetését írásban kezdeményezheti:

a)     az önkormányzat, a főépítész, az építésügyi hatóság, a történelmi egyházak, és bármely természetes vagy jogi személy,

b)     településrendezési terv keretében készített örökségvédelmi hatástanulmány készítője.

(4) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a)     a védendő területi vagy egyedi érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

b)     a védendő területi vagy egyedi érték azonosító adatait (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület- vagy telekrész),

c)     értékvizsgálatot és indoklást, amelyhez elkészül a helyi értékkataszterben rendszeresített, az érték kategóriájának megfelelő értékvédelmi adatlap.

(5) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a)     a védelem alól törlésre javasolt területi vagy egyedi érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

b)     a védelem alól törlésre javasolt területi vagy egyedi érték azonosító adatait (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, vagy telekrész),

c)     a védelem megszüntetése szükségességének okait,

d)    bontási szándék esetén a bontás szükségességét alátámasztó megfelelő indoklást.

(6) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezés esetén az Önkormányzat elkészíti

a)     az értékvédelmi szakvéleményt,

b)     a védelem alól törlendő egyedi érték fotódokumentációját, és szükség szerint a felmérési dokumentációját (alaprajz, metszet, homlokzatok M=1:100, helyszínrajz M=1:200, műleírás).

(7) A helyi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a)     a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisült,

b)     a védett terület, vagy egyedi érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

c)     a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek az értékvédelmi szakvélemény szerint már nem felel meg,

d)    a védett érték magasabb szintű védettséget kap. A helyi védelem az állami védelem hatályba lépésének napján külön intézkedés nélkül hatályát veszti.

(8) Amennyiben az értékvizsgálat, vagy az értékvédelmi szakvélemény nem településrendezési terv részeként, vagy nem a települési főépítész által készül, hanem az Önkormányzattól független önálló munkarészként, akkor ahhoz csatolni kell a települési főépítész véleményét.

(9) A helyi egyedi értékvédelemmel kapcsolatban érintettnek kell tekinteni

a)     az érintett ingatlanok tulajdonosait,

b)     a kezdeményezőt,

c)     az illetékes építésügyi hatóságot,

d)    a területileg illetékes kulturális örökségvédelmi szakhatóságot.

(10) A helyi egyedi védelem alá helyezésről vagy a védelem megszüntetéséről értesíteni kell az érintetteket. Az ingatlan használójának, kezelőjének értesítése a tulajdonos útján történik.

(11) A helyi egyedi védelem alá helyezés vagy a védelem megszüntetése tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyzés elmaradása a védettség hatályát nem érinti.

(12) A helyi egyedi és területi védelem alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni a helyi értékkataszter folyamatos karbantartásával. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.


6.§ (l) Az Önkormányzat a H1, H2 és H3 jelű kategóriába tartozó védelemre javasolt értéket a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításával egyidejűleg, legfeljebb egyéves határozott időtartamra, határozatával ideiglenes védelem alá helyezheti, ha a védelemre javasolt értéket megsemmisülés vagy értékeinek eltűnése fenyegeti.

(2) Az ideiglenes védelem alatt álló értékekre a helyi védelem alatt álló értékekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Az ideiglenes védelem megszűnik a határozatban megjelölt időtartam elteltével, vagy a helyi védelem alá helyezésről szóló rendelet hatálybalépésével vagy az elutasításról szóló határozat meghozatalával.

(4) Az ideiglenes védelem alá helyezésről és annak megszüntetéséről az érintetteket értesíteni kell.


1. Helyi értékvédelmi területek


7.§ (l) A helyi értékvédelmi területek (HT) területeit jelen rendelet 1. melléklete, térképi lehatárolását pedig jelen rendelet 2. melléklete, az értékvédelmi tervlap tartalmazza.

(2) A helyi értékvédelmi területen a beépítési mód, az utca felőli építési vonal, a hagyományos tömegalakítás arányai, az utcai homlokzatmagasság, a tetőidom, a tetőgerinc iránya, az utcai homlokzat architektúrája, az utcai homlokzat nyílásrendje és nyílászáróinak aránya, a tornác kialakítása, mint karakterelemek védettek.

(3) A helyi értékvédelmi területen az építményeket (épületek, kerítések, utcabútorok, köztárgyak)) a jellegzetes településképet megőrző, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, lehet átalakítani, a meglévőket erre tekintettel kell használni, vagy fenntartani.

(4) A helyi értékvédelmi területen külön gondot kell fordítani a hagyományos kerítés, kapu, melléképületek és melléképítmények továbbéltetésére.


8.§ (l) A H1, H2 és H3 jelű védett épületek, építmények, műtárgyak jegyzékét a jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza, térképi elhelyezkedésüket pedig a 2 melléklete, az értékvédelmi tervlap tartalmazza.

(2) A H1 jelű védett épület, építmény minden eredeti homlokzati alkotórésze védett, ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, valamint esetenként a használat módját is.

(3) A H2 jelű, részleges védelem alatt álló építmény valamely része, részlete vagy jellemző karaktereleme védett.

(4) A H3 jelű védett műtárgy minden eredeti alkotórésze védett, ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, díszelemeket is.


2. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek


9.§ (1) A védelem nem akadályozza a védett érték felújítását, korszerűsítését, bővítését, funkciója megváltozását. A védelem érdekében elő kell segíteni a védett értéknek a mai igényeknek megfelelő használatát. A felújítás, korszerűsítés, bővítés, funkcióváltozás miatt a védett értéknek a védelemre okot adó értékei nem csökkenthetők. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és a belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(2) A H1, H2, H3 jelű helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jó karban tartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.

(3) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

(4) A H1 jelű védett épület, építmény felújítása, korszerűsítése, bővítése során törekedni kell a védelemre okot adó részletek eredeti állapotának visszaállítására, vagy harmonikus továbbfejlesztésére.

(5) A H2 jelű, részleges védelem alatt álló építmény felújítását, bővítését úgy kell megvalósítani, hogy a védelem alatt álló elem ne sérüljön és az ahhoz való kapcsolódás harmonikus legyen.

(6) H1, H2 és H3 jelű helyi egyedi védelem alatt álló értéken építési, bontási munka kizárólag akkor végezhető, ha a védett érték létét, állagát nem veszélyezteti, vagy azt értékvédelmi szempontból nem befolyásolja károsan. Ellenkező esetben az építtetőt kötelezni kell az eredeti állapot helyreállítására.

(7) H1, H2 és H3 jelű helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény bontására csak a teljes műszaki avultság esetén kerülhet sor, ha az épület védett értékeinek károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre, és ezt a települési főépítész véleménye is alátámasztja. Bontási munka csak a védelem megszüntetését követően végezhető. A főépítészi véleményben egyes épületrészek vagy tartozékok megőrzése, vagy azoknak bontási helyen építendő új épületbe való beépítése, elhelyezése is előírható az elbontandó épület értékvizsgálata alapján.


III. Fejezet


A településképi szempontból meghatározó területek és a településképi követelmények


10.§ (1) A településképi szempontból meghatározó területek a település jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó jellemzőkkel bíró lehatárolható településrészek.

(2) Páty településképi szempontból meghatározó területei:

a)     Történeti településrész

b)     Hagyományos kertváros

c)     Modern kertváros

d)    Történeti pincehegy

e)     Kertes területek

f)     Gazdasági területek

g)     Egyedi intézményi területek

h)     Sportcélú területek

i)      Tájterület

(3) Páty településképi szempontból meghatározó területeinek térképi lehatárolását e rendelet 3. melléklete tartalmazza.



A településképi követelmények


3. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények


11. §  A helyi védelemmel nem érintett, vagy településképi szempontból nem meghatározó területeken (továbbiakban egyéb területek) az építmények anyaghasználatára, színezésére az alábbiakat kell figyelembe venni:

a) a falak felületképzéséhez erős, élénk, kontrasztos színű anyagok, rikító színek nem alkalmazhatók.

b) az épület tetejének hajlásszöge

ba)   nem lehet kisebb 25°-nál, vagy több 50°-nál.

bb)   25°-nál alacsonyabb hajlásszög maximum a tetőfelület 30%-án lehet

bc)   lapostető nem megengedett, kivéve a b) pont rendelkezése szerinti mértékig.

c) magastetők és ereszcsendesítők tetőfedése nem lehet:

ca)   fényes felületű fedés

cb)   harsány színű (kék, világoskék, élénkzöld, sárga,stb.)

cc)   világos színű (fehér és törtfehér)

cd)   összhatásában kirívóan tarka fedés

d) műanyag homlokzatképzés nem alkalmazható.

e) lakóépületek esetében fém homlokzatképzés nem alkalmazható.

f) A kötelezően kialakítandó zöldfelület minden megkezdett 120 m²-e után 1 db lombhullató, őshonos, nagy lombkoronát növelő fa ültetéséről és neveléséről kell gondoskodni.


4. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi követelmények


12.§ (1) Területi építészeti követelményeket a 10.§ (2) bekezdésében meghatározott területeken – amennyiben az adott területre vonatkozó előírás mást nem határoz meg - az alábbi bekezdésekben foglalt előírásokat kell betartani.

(2) A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemző telepítési módhoz, kivétel ez alól, ha a telek geometriai tulajdonságai olyanok, hogy a telken ezen elv szerinti telepítés kedvezőtlen beépítést eredményez.

3) Oldalhatáron álló beépítés esetén az épület utca felöli szakaszának legalább 6 méter hosszan az oldalhatári építési vonalhoz kell illeszkednie.

(4) Kerti építmények kiülő, nyári konyha, tároló stb. építésekor az alábbiakat kell betartani:

a)     fa-, vagy épített szerkezetű lehet

b)     az épített szerkezetű építmények felületképzése kizárólag természetes anyag lehet:

c)     az építmények fedése égetett agyagcserép lehet,

d)    15° hajlásszög esetén nem fényes, szürkés árnyalatú korcolt fémlemezfedés megengedett

(5) Támfal építésekor a támfalat természetes kővel, vagy téglával, vagy tégla-kő vegyes burkolattal kell ellátni, vagy zöldhomlokzatként kell kialakítani

(6) Utcai kerítés kialakításánál az alábbiakat kell figyelembe venni:

a)     új kerítés építésekor az új épületnek és az új kerítésnek harmonizálnia kell egymással, továbbá illeszkedni kell a szomszédos kerítések kialakításához, amennyiben azok megjelenésükben településképi értéket képviselnek és megfelelnek a kerítésekkel támasztott követelményeknek

b)     új épület építésekor kerítéssel egybeépítve kell kialakítani a kukatárolót

(7) Épület előtti járdák, kapubehajtók burkolatának kialakítása során, amennyiben annak anyaga, egy utcán belül

a)     legfeljebb három különböző formájú elem

b)     egy szín és annak legfeljebb három különböző árnyalata

alkalmazható.



5. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények


13.§ (l) A Történeti településrész területén belül, a helyi értékvédelmi területen, a helyi területi értékvédelemmel összefüggésben, az úthálózat, a telekosztás jellege megőrzendő, azok megváltoztatását célzó vagy eredményező tevékenység csak a szabályozási terv és a Helyi Építési Szabályzat alapján végezhető.

(2) A Történeti településrész területén

a)     az épület utcai homlokzatának vonala a szomszédos épületek homlokzati vonalához igazodjon, a szomszédos épületek építési vonalának átlagától 1 méter eltérés lehetséges az építési helyre vonatkozó előírások betartása mellett

            b)         a melléképület a főépület mögött helyezhető el.

(3) A történeti településrész helyi értékvédelmi területén új épület építése esetén az új épületek tömegarányait, fő méreteit a környezetben lévő  épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, külső homlokzatát és felületképzését figyelembe véve kell meghatározni az alábbiak figyelembe vételével:

a)     új épület vagy meglévő épület bővítése során az épület legmagasabb pontjának értéke a két szomszédos főrendeltetésű épület legmagasabb pontja átlagának1,2-szeresénélnagyobb nem lehet, akkor sem, ha a HÉSZ ennél magasabb értéket tesz lehetővé az adott építési övezetben.

b)     oldalhatáron álló beépítésű utcaszakaszokon utcai homlokzat szélessége, utcára merőleges gerincű kialakítás esetén 7 méternél szélesebb nem lehet. Az épület külső utcai síkjától számított 7 m-en túl keresztszárny létesíthető, melynek magassága nem lehet nagyobb, mint a fő tömeg magassága.

c)     oldalhatáron álló beépítés esetén amennyiben a telek szélessége megengedi "L" alaprajzú épület is elhelyezhető, utcával párhuzamos tetőgerinccel.

d)     egy épület hossza az 50 métert, a tagolatlan épülethossz a 20 métert nem haladhatja meg

(4) A Történeti településrész helyi értékvédelmi területén az épület magastetős lehet

a)     37° és 45° közti tetőhajlásszöggel.

b)     a tetőfedés anyaga hagyományos vörös vagy barna színű cserép lehet.

c)     helyi védelem alatt nem álló épület esetén a tető vízszintes vetületi területének 10%-át meg nem haladó részén 37°-nál kisebb tetőhajlásszög is kialakítható. Ezeken a felületeken a fémlemezfedés is megengedett, nem fényes felülettel, vagy a tetőhéjalás színéhez illeszkedő színezéssel.

d)    manzárd jellegű tető nem építhető

e)     tetősíkból kilépő tetőablakok összes, függőleges felületen mért felülete nem lehet több a magas tető függőlegesen mért vetülete 15%-ánál.

(5) A Történeti településrész területén, a helyi értékvédelmi területen kívül az épület magastetős lehet

a)     37° és 45° közti tetőhajlásszöggel.

b)     a tetőfedés vörös, barna vagy antracit színű lehet.

c)     a tető vízszintes vetületi területének 30%-át meg nem haladó részén 37°-nál kisebb tetőhajlásszög is kialakítható. Ezeken a felületeken a fémlemezfedés is megengedett, nem fényes felülettel, vagy a tetőhéjalás színéhez illeszkedő színezéssel.

(6) A Történeti településrész területén a falfelületek

a)     felületképzése nem készülhet nem természetes anyagból (téglától, természetes kőtől, fától vagy vakolattól eltérő anyagból)

b)     színezése lehet

        ba)   fehér, törtfehér

        bb)   meleg pasztell színek

c)     felületén csillogó, fényes, tükröző homlokzati elemek, vakolat adalékok nem használhatók

(7)       A Történeti településrész helyi értékvédelmi területén az épülete utca felöli oromfalán nem lehet

            a)         fekvőablak

            b)         gépjármű tároló kapuja

(8)       A Történeti településrész helyi értékvédelmi területén az utca felüli kerítés


a)     csak természetes anyagokból készülhet

b)     fémszerkezet csak  áttört kerítésmezőként alkalmazható

c)     tömör kerítésszakasz a telek utcai homlokvonalának felében alakítható ki.


14.§ (l) A Hagyományos kertváros területén az épületek közterületről látható homlokzati falfelületének színezésénél a környezethez való illeszkedés érdekében, rikító színek nem alkalmazhatók, a természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók.

(2) A Hagyományos kertváros területén az épület magastetős lehet

a)     30° és 45° közti tetőhajlásszöggel.

b)     a tetőfedés vörös, barna, antracit vagy szürke színű lehet.

c)     a tető vízszintes vetületi területének 30%-át meg nem haladó részén 30°-nál kisebb tetőhajlásszög is kialakítható.

15.§ (l) A Modern kertváros területén az épületek közterületről látható homlokzati falfelületének színezésénél rikító színek nem alkalmazhatók, a természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók.

(2) A Modern kertváros területén az épület 5° és 45° közti tetőhajlásszöggel épülhet.


16.§ (1) A Történeti pincehegy területén új épület építése esetén annak kialakítása, tömege, anyaghasználata teljes mértékben a területen meglévő régi présházakhoz kell hogy igazodjon.

(2) Új présház építése, meglévő átépítése esetén a présház homlokzati vonala a kapcsolódó szomszédos présházak vonalához kell hogy alkalmazkodjon.

(3) A Történeti pincehegy területén a új présházak hagyományos szerkezettel, boltozattal építhetők és föld fedéssel kell ellátni.

(4) a présházak bejárati részén levő oldal alakítható ki homlokzatként, az erre merőleges oldala legfeljebb negyed részben állhat ki a terepből, a bejárattal szemben levő oldala csak föld alatt lehet.

(5) A Történeti pincehegy területén a présház bejáratánál levő oromfal magassága a szomszédos oromfalakhoz igazodjon, az oromfal legmagasabb pontja a szomszédos oromfalak legmagasabb pontjának átlagától legfeljebb 50 cm-rel térhet el.

(6) Az oromfal látszó kő, vagy vakolt felület lehet.

(7) Látszó kő esetén

a)         a fúgázás nem lehet túl széles, színe a kőfelület színéhez igazodjon.

b)         a kőfelület természetes hatású legyen.

(8)       Vakolt felület esetén

a)         hagyományos höbörcsös vakolatot kell alkalmazni.

b)         Simított vakolat a nyílások keretezésében és a felületben betétként jelenhet meg.

c)         Színezésére természetes hatású pasztellszínek használhatók.

(9) Az oromfal tetején fedkő készüljön, annak lefedéséhez, takarásához fémlemez, bitumenes lemez, műanyag szerkezet, tetőcserép nem alkalmazható.

(10) Az oromfalakhoz előtető nem építhető

(11)     Az oromfal nyílászáróinak

a)         kialakítása szimmetrikus legyen,

            aa)       a bejárati kapu az oromfal tengelyébe kerüljön és tömör kialakítású legyen

            ab)       az ablakok mérete legfeljebb 90 x 90 cm lehet.

b)         anyaga festett fa vagy vas lehet

c)         színe harmonikusan illeszkedjék az oromfal színvilágához, oromfalanként egy szín használható, ami barna, zöld, fekete, sötétszürke, vagy kék lehet.

(12)     A nyílászárók fém rácsa hagyományos kovácsolással, vagy hegesztve készülhet, fém pálcákból. A rácsok túldíszítését kerülni kell. Színe a nyílászáró színével megegyező vagy fekete vagy sötétszürke legyen.

(13) A Történeti pincehegy területén a pincesípok szellőzői kőből, vagy látszó tégla felülettel készüljenek.

(14) Az oromfalakat összekötő támfalak megjelenése illeszkedjék a csatlakozó oromfalakhoz, látszó betonból vagy látszó zsalukő elemekből nem épülhet.

(15) Az oromfalak közti vízvetők kőből készülhetnek.

(16) A történeti pincehegy területén elektromos áram és vezetékes távközlési bekötés csak földkábeles csatlakozással lehetséges.

(17) Elektromos mérő szekrénye oromfalba süllyesztetten, takarással alakítandó ki. A bekötés felállása nem lehet falon kívül. Kialakítása során az épület oromfalának védett részei nem sérülhetnek.

(18) A Történeti pincehegy területén levő köztárgyak, kiegészítő építmények csak hagyományos szerkezetekből és anyagokból készülhetnek.

(19) A Történeti pincehegy területén csak egyféle térkőburkolat alkalmazható.

(20) A Történeti pincehegy területén szerelt kémény nem építhető.

(21) A présházak oromfalára gépészeti berendezések kültéri egységei (klíma, hőszivattyú, napkollektor, parapet kémény, elszívó és szellőző berendezés kivezetése), napelem, parabola antenna nem helyezhető el.

(22) Riasztó berendezés kültéri elemei az oromzaton alárendelt helyen helyezhetők el.


17.§ (1) A Kertes területeken az épületek homlokzati felületképzése kizárólag természetes anyagú lehet: tégla, kő, vakolat vagy fa.

(2) A Kertes területeken a homlokzati felületek színezése lehet

a)     építőanyagok természetesen színe

b)     fehér, törtfehér

c)     pasztell színek

(3) A Kertes területeken az épület magastetős lehet

a)     35° és 45° közti tetőhajlásszöggel.

b)     a tetőfedés vörös, barna, antracit vagy szürke színű lehet.

c)     a tető vízszintes vetületi területének 30%-át meg nem haladó részén 35°-nál kisebb tetőhajlásszög is kialakítható.


18.§ (1) A Gazdasági területeken az épület 0°és 45°közti tetőhajlásszöggel építhető.

(2) A 10°-nál meredekebb tetők

            a) felülete nem lehet fényes, csillogó

            b) színe nem lehet

            ba)       fehér

            bb)       világosszürke

            bc)       egyéb élénk színek.

(3) Az épületek homlokzati felületeinek színezésére legfeljebb négy különböző szín használható.

(4) Az épületek homlokzatán elhelyezett feliratok, ábrák felületei összesen legfeljebb az adott homlokzatfelület 5%-át tölthetik ki.


19.§ Az Egyedi intézményi területeken belül helyezhetők el a hagyományos településkaraktert léptékükben, méretükben meghaladó épületek


20.§ (1) A Sportcélú területeken a település külterületi részén helyezkednek el a nagyobb épülettömegű sportolási célú épületek.

(2) Az épületek tervezése során az épületek tájba illesztéséről gondoskodni kell.

(3) A Sportcélú területeken az épület 0°és 45°közti tetőhajlásszöggel építhető.

(4) A 10°-nál meredekebb tetők

            a) felülete nem lehet fényes, csillogó

            b) színe nem lehet

            ba)       fehér

            bb)       világosszürke

            bc)       egyéb élénk színek.

(5) Az épületek homlokzati felületeinek színezésére legfeljebb négy különböző szín használható.


21.§ (1) Tájterület jellegzetes tájképi megjelenéssel bíró településrész.

(2) A Tájterületen az építményeket, bemutató és útbaigazító információs táblákat, feliratokat természetes alapanyagból kell kialakítani.


6. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények


22.§ (l) A H1 jelű védett épület, építmény bővítése, felújítása, valamint az azokon végzett homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés illetve bármely homlokzati felületképzés és a homlokzat megváltoztatása során csak az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz illeszkedő építészeti megoldások építhetők.

(2) A H1 jelű védett épület, építmény helyreállítása, átalakítása, felújítása és bővítése során

a)     az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formájukban és arányaikban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz;

b)     az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, érintetlenül kell hagyni, illetve szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani:

ba) a homlokzat felületképzését, ami a vakolt felületek esetén simított vakolat és pasztell szín lehet;

bb) a tetőfedést, ami kerámia cserép lehet

bc) a homlokzat díszítő elemeit;

bd) a nyílászárók keretezését, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását;

be) a lábazatot, a lábazati párkányt;

bf) a tornác, kapualj kialakítását.

c)     az alaprajzi elrendezés, különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.

(3) A H1 jelű védett épületen napenergiát hasznosító berendezés közterület felöli tetőfelületre csak abban az esetben helyezhető el, ha az épület többi tetőfelülete erre alkalmatlan. Ebben az esetben a napenergiát hasznosító berendezés a tetőfelület legfeljebb 40%-át fedheti le.


23.§ (l) A H2 jelű részleges védelem alatt álló épület állagmegóvása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, tetőtér beépítése, bővítése csak oly módon történhet, hogy a védelem alapjául szolgáló elem

a)     megőrzésre kerül, vagy

b)     bontását követően annak védendő elemei az új épület építése során beépítésre kerülnek.


24.§ A H3 jelű védett műtárgyak felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell követni.



7. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése


25.§ (1) Az elektronikus hírközlés építményei, valamint a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási építmények számára elsősorban alkalmas területek és a nem alkalmas területek térképi lehatárolását e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(2) A villamos energiaellátás és az elektronikus hírközlés föld feletti vezetékes létesítményeinek elhelyezésére nem alkalmas terület a helyi értékvédelmi területek, a műemléki környezetek és az új beépítésű lakóterületek.

(3) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003.évi C. törvény 94.§ (2) bekezdésén túlmenően a vezeték nélküli elektronikus hírközlés építményei számára elsősorban alkalmas területek a gazdasági övezetben fekvő telkek, valamint a település lakóterületeitől legalább 500 méterre levő külterületi területek.


26.§ (1) A villamos energia hálózat építményeit az (2)-(8) bekezdés szerint kell telepíteni.

(2) A beépítésre szánt új fejlesztési területeken a villamos energia hálózat csak földalatti hálózatfektetéssel kivitelezhető.

(3) A villamos energia föld feletti hálózatának rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is, a 4. mellékletben nem alkalmas területként jelölt helyi értékvédelmi területen csak földalatti hálózatfektetéssel kivitelezhető.

(4) Külterület beépítésre nem szánt területen, az erdőterület kivételével egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia-szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

(5) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(6) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha erdőirtás igénye merül fel, a hálózatot csak földalatti telepítéssel lehet építeni.

(7) Új villamosenergia ingatlan-bekötést helyi értékvédelmi területen csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad. Ha közterületi útburkolatbontásra lenne szükség, akkor a föld feletti csatlakozás kiépíthető, de egyidejűleg a telken belül a föld alatti csatlakozás lehetőségét a mérőórától a telekhatárig ki kell építeni.

(8) A (3) bekezdés előírása alól a HT-1 és HT-2 jelű területeken csak a következő esetekben adható felmentés:

a)     meglévő szigeteletlen légkábel cseréje történik szigetelt légkábelre

b)     a földkábel kialakításának objektív akadályai vannak

c)     a földkábeles átkötés a tulajdonosokra túlzott mértékű terhet ró.


27.§ (l) A vezetékes elektronikus hírközlés építményeit az (2)-(6) bekezdés szerint kell telepíteni.

(2) A beépítésre szánt új fejlesztési területeken, ahol a villamosenergia-ellátásra vonatkozóan a hálózatok földalatti elhelyezése javasolt, ott az elektronikus hírközlési hálózatokat is földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(3) Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt már beépített területein, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, de azok hálózati rekonstrukciója a 26.§ (3) bekezdése alapján csak földalatti elhelyezéssel építhető, ott új elektronikus hírközlési hálózatokat, vagy meglevő rekonstrukcióját is csak földalatti hálózatfektetéssel szabad kivitelezni.

(4) Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt már beépített területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(5) Külterület beépítésre nem szánt területein új elektronikus hírközlési hálózatokat a villamosenergia-elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(6) A (3) bekezdés előírása alól a HT-1 és HT-2 jelű területeken csak a következő esetekben adható felmentés:

a)     a földkábel kialakításának objektív akadályai vannak

b)     a földkábeles átkötés a tulajdonosokra túlzott mértékű terhet ró.


8. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények


28.§ (l) Az üzleti reklámhordozó csak a tevékenység folytatásának idejére helyezhető el, vagy létesíthető. A tevékenység megszűnésével egyidejűleg az üzleti reklámhordozó kihelyezője kártalanítási igény nélkül köteles azt eltávolítani. Amennyiben az üzleti reklámhordozó kihelyezője nem távolítja el, úgy az érintett ingatlan tulajdonosának kell eltávolítania.

(2) Az üzleti reklámhordozót a tulajdonosa köteles kifogástalan állapotban fenntartani vagy maradéktalanul felszámolni.

(3) Az üzleti reklámhordozó felülete a hordozó szerkezet befoglaló méretével együtt értelmezendő. Szerkezetileg több elemből álló, de összefüggő berendezés egynek minősül.

(4) Épületre, kerítésre szerelt, a közterületbe benyúló üzleti reklámhordozókat, egyéb szerkezeteket (ponyva előtető, stb.) csak az OTÉK 2. ábrája szerinti gyalogos tér és közúti űrszelvény szabadon hagyásával szabad elhelyezni.

(5) Az üzleti reklámhordozó szövegét csak magyar lehet megjeleníteni, ez alól csak a védett márkanevek képeznek kivételt.

(6) Az üzleti reklámhordozó nem lehet

a)     villogó,

b)     UV fényt kibocsátó,

c)     levegőbe, építményre vagy útfelületre vetített

d)    rikító színű.

(7) Villogó díszvilágítás, mozgó digitális felület, fényújság, elektronikus képernyő nem létesíthető, kivéve

a)     karácsonyi ünnepi időszakos díszvilágítás,

b)    kirakaton belül elhelyezett, legfeljebb 100 cm hosszú fényújság fehér fénybetűvel,

c)     önkormányzati intézmény épületén elhelyezett, kulturális programot hirdető fényújság fehér fénybetűvel.

(8) A karácsonyi ünnepi időszakos díszvilágítás (pl.: növényekre, építményekre, épületek homlokzati kontúrjára elhelyezett megvilágítás és díszvilágítás) csak a karácsonyi ünnepek előtt november 25-től az ünnepet követő január 15-ig lehetséges.

(9) Márkareklám a közterületről vagy közforgalom számára megnyitott területről láthatóan csak az üzlethelyiségben illetőleg a kirakatportálokon belül, és annak szerkezetétől függetlenül helyezhető el, kivéve az este 6 óra után nyitva tartó vendéglátó ipari egységeket, amelyek esetében 1 db világító márkareklám elhelyezhető az épületen, a kerítésen vagy az előkertben.

(10) A márkakereskedés márkája saját üzletjelzésnek minősül.

(11) Levegővel, gázzal feltöltött reklámfigura nem helyezhető el.

(12) Információs ponyva elsősorban önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati vagy önkormányzati intézmények által szervezett rendezvények, hirdetmények céljára szolgálhat.

(13) A (12) bekezdés alá nem eső természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek információs ponyvát kizárólag az önkormányzat tudtával és engedélyével és önkormányzati területen helyezhetnek el.

(14) Műemléki ingatlanon, műemléki környezetben és ezek ingatlanait határoló, vagy azon lévő kerítésen, kerítéskapun üzleti reklámhordozót elhelyezni nem szabad.

(15) A lakott terület határán kívül csak üzletjelzés helyezhető el legfeljebb 2,0 m2 felülettel.


29.§ (1) Az épületen üzleti reklámhordozó csak az épület közterület felőli vagy közforgalomcéljára megnyitott magánterület felőli homlokzati falfelületén helyezhető el.

(2) Az épületen elhelyezhető üzleti reklámhordozókat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

(3) Az üzleti reklámhordozók összes felülete nem haladhatja meg a homlokzat vagy homlokzatszakasz 3 méter magas homlokzati tömör felületének 1/4-ét. A különböző síkokban lévő homlokzatfelületeket külön homlokzatszakasznak kell tekinteni.

(4) Egy épület homlokzatain több üzleti reklámhordozó elhelyezése esetén akkor is, ha az ingatlanon, vagy épületen belül többféle gazdasági tevékenység működik azokat méretben, színben, elhelyezésben, kivitelezési minőségben össze kell hangolni.

(5) Az épület közterület felőli vagy közforgalomcéljára megnyitott magánterület felőli homlokzati falfelületére szerelt árnyékoló ponyván, ponyva előtetőn megjelenő üzleti reklámhordozó felülete beleszámít a homlokzaton megjelenő üzleti reklámhordozók összes felületébe.

(6) Az épületek emeleti szintjeinek nyílászáróira üzleti reklámhordozó nem helyezhető el sem kívülről, sem belülről.

(7) Az önálló világító betűkkel megvalósuló üzleti reklámhordozó kialakításánál a kábeleket a falon belül kell vezetni, a betűket összefogó tartószerkezet a homlokzati síkon kívül nem helyezhető el.

(8) A cégér az utca fölött legalább 2,50 m magasan helyezhető el és a tetősík fölé nem nyúlhat.

(9) A cégér

a)     a fal síkjára merőleges egyoldali felülete 0,5 m -nél,

b)     magassága 0,75 m-nél,

c)     a homlokzati fal síkjától számított kinyúlása 1,20 m-nél nem lehet nagyobb.

(10) A cégér

a)     hagyományos, vagy a természetes anyagokból (kovácsoltvas, tűzzománc, réz, bronz, acél, fa, üveg, kerámia stb.) készülhet vagy

b)     világító berendezés lehet.

(11) A cégér kialakításával a míves megjelenésre kell törekedni.

(12) A megvilágítást szolgáló elektromos vezetékek csak a cégéren belül és rejtetten alakíthatók ki, a falon kívül kábelcsatornában sem vezethetők. Utólagos elhelyezésnél a felszerelés után a homlokzat színével azonos festést el kell végezni, a homogén megjelenést biztosítani kell.

(13) Az épületen elhelyezhető üzleti reklámhordozón kívül olyan idegen üzletjelzés, amely nem a reklámozás helye szerint adott ingatlanon működő cégre, tevékenységre utal és a megközelítési útirányt jelző információval van ellátva, legfeljebb 100x70 cm felületű lehet és a célhelytől számított 200 méteres körzeten belül helyezhető el. Az üzleti reklámhordozóra vonatkozó előírásokat az idegen üzletjelzésre is be kell tartani.


30.§ (l) Üzleti reklámhordozó kerítésen csak abban az esetben létesíthető, ha a telken lévő épületen, építményen, telken belül ilyen nincs, vagy nincs lehetőség ilyen kialakítására.

(2) A kerítésen, kerítéskapun üzleti reklámhordozót úgy lehet elhelyezni, hogy a kerítés kialakításával, színével, anyagával, rendjével és ritmusával összhangban legyen.

(3) A kerítésen, kerítéskapun elhelyezett összes üzleti reklámhordozó

a)     felülete legfeljebb 2,00 m2 lehet,

b)     felső határoló vonala a csatlakozó terepszinttől mért 3,00 méter magasság fölé nem nyúlhat,

c)     50 méternél hosszabb kerítésszakaszon minden megkezdett 50 méterenként 2,00 m2 felület lehet.

(4) A kerítésen elhelyezhető üzleti reklámhordozón kívül olyan idegen üzletjelzés, amely nem a reklámozás helye szerint adott ingatlanon működő cégre, tevékenységre utal, megközelítési útirányt jelző információval van ellátva, legfeljebb 100x70 cm felületű lehet és a célhelytől számított 200 méteres körzeten belül helyezhető el. Az üzleti reklámhordozóra vonatkozó előírásokat az idegen üzletjelzésre is be kell tartani.


31.§ (1) A Településszerkezeti Tervben meghatározott gazdasági területeken üzletjelzésként az előkertben telkenként 1 db totemoszlop (legfeljebb 2,20 méter széles és 9,00 méter magas táblajellegű oszlop) vagy legfeljebb 10 m2 összes felületű, 6 méternél nem magasabb zászló helyezhető el.

(2) A Településszerkezeti Tervben meghatározott településközpont vegyes, központi vegyes és gazdasági területeken több cég közös táblaoszlopa helyezhető el az előkertben, abban az esetben, ha egy ingatlanon 4-nél több cég működik.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérő esetekben az előkertben önálló tartószerkezetre elhelyezett üzleti reklámhordozók

a)     összes felülete legfeljebb 2,00 m2 lehet,

b)     felső határoló vonala a csatlakozó terepszinttől mért 3 méter magasság fölé nem nyúlhat.

(4) Üzleti reklámhordozó a totemoszlop kivételével az előkertben csak abban az esetben létesíthető, ha a telken lévő épületen, építményen, más tartószerkezeten, kerítésen, kerítéskapun a cégjelzés kivételével egyéb üzleti reklámhordozó nincs, vagy

(5) Állandó, szabadtéri árubemutatás célját szolgáló terület, állványzat a Településszerkezeti Tervben meghatározott gazdasági területeken alakítható ki,

(6) Árubemutatás az előkertben, nyitvatartási időben, ideiglenesen a Településszerkezeti Tervben meghatározott vegyes területeken történhet. Az árubemutatásnak látványban a környezetében lévő épület, kerítés, előkert megjelenésével, tagolásával, anyaghasználatával összhangban kell lennie.


32.§. (1) Közterületen a reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2) Közterületen reklám és reklámhordozó csak a Településszerkezeti tervben meghatározott kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen és ipari gazdasági területen helyezhető el.

(3) A (2) bekezdés szerinti közterületi reklámtábla az OTÉK 2. ábrája szerinti berendezési sávban helyezhető el az alábbiak szerint:

a)     A reklámtábla vízszintesen legfeljebb 130 cm és függőlegesen legfeljebb 200 cm lehet. E méreteken belül több reklámtábla is elhelyezhető egyazon tartószerkezeten.

b)     A reklámtábla alsó határoló vonala legalább 1,5 méter, felső határoló vonala legfeljebb 4,0 méter magasan lehet a csatlakozó terepszint fölött.

c)     A reklámtábla elhelyezése az utcavonalra merőleges, felülete függőleges lehet.

d)    A reklámtábla tartószerkezete oldalsó kitámasztások nélküli, egy vagy két zártszelvényű fémoszlop lehet, amely a reklámtábla szélességi méretén túl nem terjedhet.

e)     A reklámtáblát kétoldali reklámfelülettel kell kialakítani.

f)     A reklámtábla megvilágítása kizárólag rejtett lehet, ahol a fényforrás 1,0 és 2,2 méter közötti magasságú nézőpontból nem látható.

(4) Közérdekű információs berendezések a telephelyre utaló tábla, az útirány jelző tábla és a közérdekű hirdető berendezés.

(5) Telephelyre utaló tábla kialakítása az alábbi lehet:

a)     A telephelyre utaló tábla az OTÉK 2. ábrája szerinti berendezési sávban helyezhető el.

b)     A telephelyre utaló tábla vízszintes mérete 80 cm-nél kisebb és 200 cm-nél nagyobb nem lehet, függőleges mérete 25 cm-nél kisebb és 50 cm-nél nagyobb nem lehet. Egyazon tartószerkezeten több telephelyre utaló tábla is elhelyezhető.

c)     A telephelyre utaló táblát az utcavonalra merőlegesen, függőleges felülettel lehet elhelyezni. A tábla alsó határoló vonala legalább 1,5 méter, felső határoló vonala legfeljebb 3,0 méter magasan lehet a csatlakozó terepszint fölött.

d)    A telephelyre utaló tábla tartószerkezete oldalsó kitámasztások nélküli, egy vagy két zártszelvényű fémoszlop lehet, amely a tábla szélességi méretén túl nem terjedhet.

(6) Útirányjelző tábla a városban egységesen megtervezett és kialakított szerkezetű, színű és feliratú lehet, az Önkormányzat által kijelölt helyeken.

(7) Közérdekű hirdető berendezés csak a lakott terület határán belül, az Önkormányzat által kijelölt helyen, az adott helyre és célra kiválasztott szerkezettel lehet elhelyezni.

(8) Árubemutatás nyitvatartási időben, ideiglenesen történhet a Településszerkezeti Tervben meghatározott vegyes és gazdasági területekhez kapcsolódó közterületen vagy közforgalom céljára megnyitott magánúton, az útról nyíló kereskedelmi egység ingatlana előtt. Az árubemutatásnak látványban a környezetében lévő épület, kerítés, közterület megjelenésével, tagolásával, anyaghasználatával összhangban kell lennie.

(9) Az árubemutatást az épület felőli oldalon úgy kell elhelyezni, hogy a járda szabad szélessége 1,5 méternél keskenyebbre nem szűkülhet.


33.§ (l) Kirakatszekrényt épületnek előkert, oldalkert vagy hátsókert felé néző falán vagy kapualj falán a reklámhordozókra vonatkozó előírások figyelembevételével szabad elhelyezni. Előkert nélküli beépítés esetén az utcai homlokzatra kirakatszekrény nem helyezhető.

(2) A kirakatok külső üvegfelületein feliratok, reklámok és hirdetések nem helyezhetők el.

(3) Az üzlet bejáratát és kirakatát védő biztonsági rács egy épületen egységes kialakítású, semleges színű lehet, amely a homlokzat egészével összhangban van.


34.§ (l) Kioszkot csak az Önkormányzat által kijelölt helyen, az alábbiak szerint lehet elhelyezni:

a)     A kioszk elhelyezésénél biztosítani kell a kioszk körül minimálisan 1,5 méter méretű gyalogos közlekedésre alkalmas szabad járdaszélességet.

b)     A kioszk tömör felületekkel zárható, magastetős (20°-50°hajlásszögú) kialakítású, faszerkezetű, legfeljebb 12 m2 alapterületű, 3,5 méter épületmagasságú lehet. A megoldás illeszkedjen a környezet építészeti arculatához. Zöldterületet érintő elhelyezés esetén a kertészeti szempontoknak érvényesülniük kell.

(2) A kioszkon csak az arra a célra kialakított felületen lehet reklámot elhelyezni, a kioszk egyéb falán nem.

(3) Utasváróhoz létesítendő fedett várakozó építményt, jegyárusító automatát és egyéb utcabútort csak az adott helyre, az Önkormányzat által kiválasztott megoldással lehet létesíteni.

(4) Az utasvárón csak az arra a célra kialakított felületen lehet reklámot elhelyezni, az utasváró egyéb falán nem.

(5) A köztárgyak az egyes utcaszakaszokon, köztereken és közparkokban egymással összhangban, az Önkormányzat által meghatározott helyen és kiválasztott szerkezettel létesíthetők. A megoldás illeszkedjen a környezet építészeti arculatához. Zöldterületet érintő elhelyezés esetén a kertészeti szempontoknak érvényesülniük kell.


9. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények


35.§ (1) Napelem, napkollektor, napenergia-hasznosító berendezések az építészeti környezethez illeszkedve:

a)     homlokzaton a felületre szerelten, csak integrált módon, aktív építészeti elemként,  az épület egészébe komponálva,

b)     magastetős épületeken az épület ferde tetősíkjában, azzal megegyező dőlésszögben, a felületre szerelten, szabályos alakzatban,

c)     lapostetős épületeken elsősorban az épület attikájának takarásában, vagy az épület formálásába építészetileg beillesztve,

d)     önálló építményként kizárólag gazdasági területen, építési helyen belül helyezhető el.

e)     a helyi területi védelemmel érintett területen és a helyi egyedi védelemmel érintett épületek utcai homlokzatára és tetőfelületére látható helyre nem helyezhető el, az csak az adott épület alárendeltebb tetőfelületére telepíthető.

(2) Technológiai létesítmény:

a)     klímaberendezés, valamint hőszivattyú kültéri egysége, kivezetése, szellőző, kémény, égéstermék elvezető, parapet gázkészülék kivezetése, parabolaantenna, egyéb technikai berendezés, a riasztó kivételével az épület utcai homlokzatára látható helyre nem helyezhető el, az épület közterületről látható egyéb homlokzatára takartan telepíthető,

b)     oldalhatáron álló beépítés esetén

ba)    klímaberendezés, valamint hőszivattyú kültéri egysége, és ezek kivezetése az oldalhatár felé eső homlokzatra és tetőfelületre

bb)    szellőző, kémény, égéstermék elvezető, parapet gázkészülék kivezetése , parabolaantenna, egyéb technikai berendezés oldalhatár felé eső homlokzatra

nem helyezhető el

c)     gáznyomás-szabályozó a telek elő-, és oldalkertjében, vagy az épület közterületről nem látszó homlokzatán helyezhető el,

d)    gépészeti berendezések takarásban vagy az épületszerkezetbe integráltan kerüljön kialakításra.

(3) Szerelt gravitációs külső kéményt az épületeken elhelyezni csak a fallal megegyező külső burkolattal ellátva szabad.

(4) Külterületen háztartási méretű kiserőmű (szélkerék, szélerőmű) telepítésének feltétele, hogy a magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített homlokzatmagasságot legfeljebb 3 méterrel haladhatja meg, és a dőléstávolsága minden irányban saját telkén belülre kell, hogy essen.

(5) A (4) bekezdés teljesítésével sem telepíthető háztartási méretű kiserőmű (szélkerék, szélerőmű)

a)     műemléki környezetben,

b)     helyi területi védelemmel érintett területen belül,

c)     egyéb védelem alatt álló területeken,

d)    tájképvédelmi területen, vagy

e)     ahol azt magasabb rendű területrendezési terv tiltja.

(6) Szélerőmű, vízszintes tengelyű szélkerék belterületen nem telepíthető



IV. Fejezet


Kötelező szakmai konzultáció és a településképi véleményezési eljárás


Kötelező szakmai konzultáció


36.§ (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció célja, hogy az építési tevékenység előkészítése és megvalósítása során a településkép javításához fűződő közérdeket összehangolja a magánérdekkel.

(2) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kötelező minden építési tevékenységre amely

a)     egyszerű bejelentéshez kötött és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 33/A.§ hatálya alá esik

b)     építési engedélyhez kötött

c)     közterületi környezetalakításra irányul.

d)    helyi egyedi védelem alatt álló épületet érint.

(3) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció minden egyéb esetben is kezdeményezhető a településképi követelményekről, valamint a HÉSZ előírásaival kapcsolatosan.

(4) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció a települési főépítész feladata.

(5) A szakmai konzultáció a rendelet 2. függeléke szerinti kérelem nyomtatvány kitöltésével és benyújtásával kezdeményezhető.

(6) A szakmai konzultáció kérelméhez csatolni szükséges a tervezett változtatási szándékkal arányosan a tájékoztató adatokat, a vázlattervet, a helyszínrajzot, a látványtervet, a tervezett környezetalakítás vagy építés településképi változásainak megértését szolgáló egyéb dokumentumokat.

(7) A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt a konzultációra vonatkozó kérelem benyújtását követő 8 napon belül le kell folytatni. A kérelmezőt elektronikus úton vagy telefonon kap értesítést a konzultáció lehetséges időpontjáról.

(8) A szakmai konzultáció során az ügyfelet tájékoztatni kell az építéssel érintett területre vonatkozó helyi építés rendjéről, valamint a tervezett beavatkozás környezetét érintő ismert önkormányzati fejlesztési elképzelésekről. A főépítész bemutatja, és szükség esetén értelmezi a Településképi Arculati Kézikönyv ajánlásait és azok indokait, a településképi követelményeket.

(9) A szakmai konzultáció során a főépítész javaslataival segíti a településképi követelmények érvényesülését

(10) A szakmai konzultáció emlékeztetőjét a településképi eljárási dokumentációkhoz csatolni kell.

(11) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció díjmentes.


Településképi véleményezési eljárás


10. A véleményezési eljárással érintett építmények köre


37.§ Az építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően a polgármester településkép véleményezési eljárást folytat le építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakításra irányuló, építési ,összevont vagy fennmaradási  engedélyezési eljáráshoz, valamint az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési eljárásokban. 


11. A véleményezési eljárás részletes szabályai


38.§ (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető vagy az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott, papíralapú kérelemre indul. A kérelmező legkésőbb a kérelem benyújtásáig a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában feltölti az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemnek tartalmaznia kell

a)     az e rendelet 3. függeléke szerinti nyomtatványt kitöltve

b)     a (3) bekezdés szerinti építészeti-műszaki tervdokumentációt.

(3) Az építészeti műszaki tervdokumentációnak tartalmaznia kell

a)     tető-felülnézeti helyszínrajzot (az áttekinthetőségnek megfelelő léptékben)

aa)   a tervezéssel érintett és a szomszédos telkeken álló építmények bemutatásával,

ab)   a terepviszonyok szintvonalas ábrázolásával,

ac)   a területet érintő védettségek jelölésével,

ad)   a szomszédos közterület adottságainak, berendezéseinek, műtárgyainak és növényzetének ábrázolásával,

b)     településképet befolyásoló tömegformálás, utcakép, illeszkedés ábrázolását (lehet makett, fotómontázs, digitális megjelenítés is),

c)     a településképet befolyásoló homlokzatok ábrázolását,

d)    a tervezett építmény és a szomszédos épület között mért 20 méternél nagyobb távolság esetén legalább egy-egy szomszéd, 20 méternél kisebb távolság esetén legalább három-három szomszéd utcaképi ábrázolását (homlokzatrajz, vagy fotómontázs egységes arányrendszerben), ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,

e)     a reklámhordozó elhelyezésének és kialakításának ábrázolását,

f)     rövid műszaki leírást

fa)   az illeszkedésnek a telepítés, és építészeti megformálás során figyelembe vett szempontjairól,

fb)   a védettségek bemutatásával,

fc)   a rendeltetés meghatározásával,        

fd)   több ütemben történő építés esetén az egyes ütemek bemutatásával.

(4) Amennyiben a kérelem hiányos, úgy a polgármester a kérelmezőt hiánypótlásra szólíthatja fel. A hiánypótlást a kérelmezőnek 5 munkanapon belül teljesítenie kell, máskülönben a kérelem visszautasításra kerül.

(5) A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre

a)     javasolja, vagy

b)     feltétellel javasolja, vagy

c)     nem javasolja.

(6) A településképi véleményt a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül meg kell küldeni a kérelmezőnek és (pdf/A formátumban) az (1) bekezdés szerint megadott elektronikus tárhelyre is fel kell tölteni.

(7) A polgármester településképi véleményének érvényességi ideje:

a)     építési engedélyezési eljárásban az engedély érvényességi ideje,

b)     egyéb esetben a kiadmányozástól számított két év.

(8)       A polgármester a véleményét a települési főépítész véleménye alapján adja ki.

(9) A településképi véleményezési eljárás díj- és illetékmentes.


39.§ (l) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy

a)     az építészeti-műszaki tervdokumentáció megfelel-e a 38.§. (3) bekezdésben rögzített tartalmi követelményeknek,

b)     a tervezett építési tevékenység megfelel-e a jelen rendelet szerinti egyedi és területi építészeti településképi követelményeknek,

c)     a tervezett építési tevékenység megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak,

d)    az előzetes tájékoztató és szakmai konzultáció során meghatározott javaslatok érvényesültek-e.

(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

a)     a tervezett beépítés az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakon túl megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

b)     figyelembe veszi-e a terep adottságait és annak megfelelő épülettömeget alkalmaz-e, a tömegalakítás megfelel-e a településképi illetve tájképi illeszkedés követelményeinek,

c)     nem jár-e a meglévő terep indokolatlan mértékű átalakításával,

d)    megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, vagy az átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

e)     figyelembe veszi-e a település egyéb területeiről való rálátási viszonyokat, és a környezetéből nyíló kilátási viszonyokat,

f) több építési ütemben megvalósuló beépítés esetén a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(3) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a)     azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult környezethez, vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezet jellegét figyelembe veszi-e,

b)     a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

c)     a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklámhordozó elhelyezésére és kialakítására,

d)    a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy

e)     a tetőzet kialakítása, különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei megfelelően illeszkedik-e a domináns környezet adottságaihoz.

(4) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy az épület közterülethez közvetlenül kapcsolódó megközelítési lehetőségei, bejáratai és használata

a)     nem korlátozza-e a közterületen zajló közlekedést és annak biztonságát,

b)     megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait, berendezéseit, műtárgyait, növényzetét.



V. Fejezet


Településképi bejelentési eljárás


12. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre


40.§ (l) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 1. mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közül az alábbiakra:

1.     Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása

2.     Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.

3.     Zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, amelynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg.

4.     Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.

5.     Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.

6.     Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása.

7.     A kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet

8.     Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.

9.     Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.

10.   Temető területén sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot,

11.   Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.

12.   Emlékfal építése, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t.

13.   Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése.

14.   Megfelelőség-igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló

a)     rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,

b)     kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,

c)     levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),

d)     ideiglenes fedett lovarda,

e)     legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti – állvány jellegű építmény

építése.

15.   Növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.

16.   A 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

17.   A telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása.

18.   Támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot.

19.   Utcai kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

20.   Kerti építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése

21.   Árnyékszék építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése

22.   Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, áru- és pénzautomata építményen való elhelyezése.

23.   Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és tároló elhelyezése

24.   A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

25.   Közterületen, filmforgatáshoz kapcsolódó építmény építése.

(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:         

a)     az (l) bekezdés 1.-3. pontok esetében a helyi értékvédelmi területen,

b)     az (l) bekezdés 4.-25. pontok esetében a település teljes közigazgatási területén.

(3) Nem helyi értékvédelmi területen az (1) bekezdés 4., 5., 15., 17., 18., 20., 21., 22. és 23. pontoknál felsorolt tevékenység esetében csak akkor kell a településképi bejelentési eljárást lefolytatni, amennyiben az a településképben változást eredményez.

(4) Településképben változást eredményező építési tevékenységek a következők:

a)     meglévő épületen végzendő építési tevékenység esetében az épület közterület felöli és közterületről látható részein eredményez változást

b)     új építési tevékenység esetében amennyiben az

ba)   a közterületi telekhatártól 20 méterre, vagy azon belül készül minden esetben

bb)   a közterületi telekhatártól 20 méternél messzebb található és az bruttó alapterülete vagy vetületi felülete meghaladja a 12 m2-t

bc)   a közterületi telekhatártól 20 méternél messzebb található és a legmagasabb pontja eléri az adott övezetben megengedett épületmagasság 80%-át.


41.§ (l) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a település teljes közigazgatási területén meglévő építmények rendeltetésének, részleges vagy teljes, megváltoztatása esetén.

(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a település teljes közigazgatási területén reklám, illetve reklámhordozó, üzleti reklámhordozó és árubemutatás kihelyezése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén.

(3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a település teljes közigazgatási területén e rendelet szerinti üzletenként 0,5 m2 feletti összes hirdetőfelülettel rendelkező cégér vagy hirdetési célú műszaki berendezés elhelyezése előtt.


13. A bejelentési eljárás részletes szabályai


42.§ (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető vagy a tervező (továbbiakban a bejelentő) által a polgármesterhez benyújtott papíralapú bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú építészeti-műszaki dokumentációt vagy azt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni. A digitális adathordozón benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció pdf vagy jpeg file formátumú lehet.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a)     az e rendelet 4. függeléke szerinti településképi bejelentés nyomtatvány kitöltésével a bejelentő adatait és a folytatni kívánt építési tevékenység, vagy a rendeltetésváltoztatás adatait

b)     építészeti-műszaki dokumentációt.

(3) Az előírt építészeti-műszaki dokumentációnak, amely műszaki leírásból és tervdokumentációból áll, a bejelentés tárgyának megfelelően, az elbíráláshoz szükséges összes érdemi információt tartalmaznia kell.

(4) Amennyiben a bejelenteni kívánt építési tevékenység, rendeltetésváltoztatás több vonatkozásban is bejelentés köteles, akkor a bejelentés egy ügyiratban is kérhető, azonban az érintett pontoknak megfelelő mellékletek közül az ugyanolyan tervfajtát nem kell megismételni, hanem a részletesebbet kell benyújtani.

(5) A településképi bejelentési eljárás díj- és illetékmentes.


43.§ (1) A bejelentési eljárás során vizsgálni kell:

a)     homlokzatot érintő változtatás, kerítés létesítése esetén a településképi arculathoz, védettség esetén a védett értékhez illeszkedést;

b)     rendeltetésváltozás, kereskedelmi létesítmény elhelyezése esetén

ba)   a HÉSZ-szel való összhangját,

bb)   a telekrészek funkciójának megváltozását (pl. parkolás, zöldfelület), illeszkedését a településképhez,

bc)   a többlet parkolóigény biztosítását,

bd)  az érintett közterület forgalmának várható növekedését;

c)     különálló reklámhordozó elhelyezése esetén annak összhangját a településképi követelményekhez, közterület-alakítási tervhez, befolyását a közterület közúti-, gyalogos-, valamint kerékpáros forgalomra, és annak biztonságra,

d)    védelem alatt álló épített örökségre gyakorolt hatását,

e)     kereskedelmi létesítmény, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény esetén

ea)   annak HÉSZ-szel való összhangját,

eb)   a tervezett elhelyezés összhangját a telek beépítésének módjával, környező beépítésekhez való illeszkedését,

ec)   a tervezett anyaghasználatot, színezést.

(2) A polgármester a tervezett építési tevékenységet vagy rendeltetésváltoztatást kikötéssel, vagy anélkül tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről hatósági határozat megküldésével értesíti, ha:

a)     a bejelentés megfelel a településfejlesztési koncepcióról, az integrált település: fejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekról szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben, továbbá a jelen rendeletben előírt követelményeknek,

b)     a tervezett építési tevékenység vagy rendeltetés illeszkedik a településképbe.

(3)       A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és a megtiltás indokainak ismertetése mellett figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés nem felel meg a (2) a-b) pontjaiban meghatározott követelményeknek.

(4) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatot vagy a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot a polgármester a bejelentés beérkezésétől számított 15 napon belül adja ki.

(5)       A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a települési főépítész véleménye alapján adja ki.

(6) Amennyiben a polgármester a bejelentett tevékenység végzését a megadott határidőn belül nem tiltja meg, vagy az eljárást nem szünteti meg, úgy a tevékenység megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(7) A településképi bejelentési kötelezettség teljesítése, vagy tudomásul vétele polgárjogi igényt nem dönt el, és nem mentesít az egyéb jogszabályok által előírt hatósági engedélyek megszerzése alól.

(8) A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a reklámok, reklámhordozók esetében a kiadmányozástól számított két év, mely kérelemre meghosszabbítható.



VI. FEJEZET


A településképi kötelezési eljárás, településképi bírság és önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer


A településképi kötelezési eljárás


44.§. (l) A településkép védelme és a településképi követelmények érvényesülése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le, szükség esetén kötelezést bocsát ki hatósági határozat formájában, a (4) a), b) bekezdés szerinti esetekben.

(2) A településkép védelme és a településképi követelmények érvényesülése érdekében a jegyző településképi kötelezési eljárást folytathat le, szükség esetén kötelezést bocsát ki hatósági határozat formájában, a (3) bekezdés szerinti esetekben

(3) A településképet rontó üzleti reklámhordozók megszüntetése és eltávolíttatása érdekében, ha azok mérete, anyaga, megjelenése, elhelyezkedése nem felel meg az üzleti reklámhordozókról szóló szabályoknak.

(4) A helyi építészeti és településképi értékvédelem érdekében, ha az építmény, műtárgy, településképi elem műszaki, esztétikai állapota vagy

, építményhez, műtárgyhoz annak megjelenését zavaró épületrészt, épületdíszt, hozzáépítést, tető-átalakítást, vakolatot, üzleti reklámhordozót, kirakatszekrényt annak használati módja nem felel meg a helyi építészeti szabályzat vagy a jelen rendelet előírásainak, továbbá, ha:

a)     Hl, H2, H3 jelű helyi egyedi védelem alatt álló épülethez stb. építenek hozzá;

b) az épület, építmény megjelenése, színezése az egységes és harmonikus településképet lerontja;

(5) A polgármester vagy a jegyző az (1) bekezdés szerinti eljárásban az érintett ingatlan tulajdonosát, a helyi építészeti értékek, a településkép védelme érdekében, az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

(6) A településképi kötelezési eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény eljárási szabályait kell alkalmazni.


A településkép-védelmi birság


14. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke


45.§ (l) A polgármester a 44.§ (1), (2) szerinti hatósági határozatban foglaltak be nem tartása esetén figyelmeztetést tartalmazó felszólító levelet küld az érintettnek.

(2) Amennyiben a felszólításra az ügyfél 8 napon belül nem reagál, településkép-védelmi bírság kiszabására van lehetőség.

(3) A településkép-védelmi bírság összege a 44.§ (3) bekezdése szerinti esetekben, amennyiben az üzleti reklámhordozót településképi bejelentés nélkül helyezték el, vagy bejelentésben, vagy döntésben meghatározottól eltérően helyezték el, úgy a településképi bírságot az üzleti reklámhordozó felülete alapján kell számítani, minden megkezdett fél m2 felület után 50 000 forinttal számolva, de a bírság legnagyobb összege 500 000 forint lehet.

(4) A 44.§ (4) a) pont szerinti esetben a bírság maximális összege 500 000 forint.

(5) A 44.§ (4) b) pont szerinti esetben, amennyiben

a)     településképi bejelentéshez nem kötött, de településképi kötelezési eljárás keretében határozatot kapott az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására, de a megadott határidőn belül nem teljesítette, úgy a bírság maximális összege 1 000 000 forint,

b)     településképi bejelentéshez kötött, de a bejelentést elmulasztotta, vagy településképi bejelentéshez kötött, és bejelentésben vagy döntésben meghatározottól eltérően valósult meg, úgy a bírság maximális összege 1 000 000 forint,

c) egyszerű bejelentéssel végezhető építési tevékenység, amely nem felel meg a jelen rendelet értékvédelmi vagy településképi előírásainak, úgy a bírság maximális összege 1 000 000 forint.


15. A településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja


46.§ (l) A településkép-védelmi bírságot a 45.§-ban foglaltak szerint a polgármester határozatban állapítja meg.

(2) Fellebbezést a döntés kézbesítésétől számított 15 napon belül Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének címezve írásban a Pátyi Polgármesteri Hivatalnál kell benyújtani. A képviselő-testület döntése lehet helybenhagyó vagy módosító.

(3) A döntés szabályszerű kézbesítését követően az ott megadott határidő eredménytelen letelte után nyílik sor a végrehajtásra.

(4) A kiszabott településkép-védelmi bírság adók módjára behajtható.


Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer


16. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése


47.§. (l) Az ingatlantulajdonosnak a védettséggel vagy a karakterhordozó jelleggel összefüggésben szükségessé váló, a jó karbantartást meghaladó munkálatok ezen belül előkészítő kutatás, rekonstrukciós tervezés, engedélyeztetés, örökségvédelmi munkarészek elkészítése, építési munkák, kivitelezés műszaki ellenőrzése stb. finanszírozásához az önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig pályázati eljárás alapján támogatást adhat.

(2) Az önkormányzat évente egy alkalommal pályázatot ír ki, amennyiben a támogatás forrását az önkormányzat a tárgyévi költségvetési rendeletében biztosította.

(3) A pályázat benyújtásának időpontja előtt elvégzett előkészítési és építési munkához támogatás nem nyújtható.

(4) A pályázatokról a képviselő-testület dönt.

(5) A nyertes pályázóval az önkormányzat támogatási szerződést köt.

(6) A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a támogatott írásban nyilatkozik, melyhez a támogatás felhasználását bizonyító számlákat eredeti példányban becsatolja. A teljesítést az önkormányzat által kijelölt műszaki ellenőr igazolja.

(7) A támogatás egyéb technikai és jogi részletei a támogatási szerződésben kerülnek meghatározásra.



VII. FEJEZET


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


48.§ Ez a rendelet 2019. április 15. napján lép hatályba.


49.§ Rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a hatálybalépését követő megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


50.§ Hatályát veszti

      1.   a reklámhordozók elhelyezéséről szóló 17/2013(VI.27) önkormányzati rendelet

  1. a településképi véleményezési eljárásról szóló 20/2013. (VIII. 29.) önkormányzati rendelet,
  2. a településképi bejelentési eljárásról és a településképi kötelezésről szóló 21/2013.

(VIII. 29.) önkormányzati rendelet


                           Székely László                                        dr. Hekman Tibor

                            polgármester                                                    jegyző



ZÁRADÉK:

A rendeletet a mai napon kihirdettem:

Páty, 2019. április 10.

dr. Hekman Tibor

       jegyző





Csatolmányok

Megnevezés méret
1. melléklet
282.5 KB
1-5-ig
26.12 KB
2/a
874.38 KB
2/b
766.09 KB
3. melléklet
631.96 KB
4. melléklet
574.59 KB
6. függelék
596.9 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!