nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Szenna község képviselő-testületének13/2014 (XII.16.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2014-12-17 - 2018-10-02
Szenna község képviselő-testületének13/2014 (XII.16.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Szenna Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján szervezetére és működésének szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:


I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


1. §


(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szenna Község Önkormányzata. Székhelye: 7477 Szenna, Rákóczi u. 8.

(2) Az Önkormányzat jogállására és képviseletére vonatkozóan az Mötv. 41.§ (1) bekezdésében foglaltak irányadóak.


2. §


Szenna Község Önkormányzata önállóan szabályozza, egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket, amelynek során demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.


3. §


Az önkormányzat illetékessége Szenna Község közigazgatási területére terjed ki.


4. §


(1) Szenna Község Önkormányzata jelképeit külön rendelet szabályozza.

(2) Az önkormányzat kör alakú bélyegzőjén a körívben Községi Önkormányzat Képviselőtestülete felirat szerepel, középen Magyarország címere, alatta 7477 Szenna.

(3) Az Önkormányzat pecsétjét kell használni:

  1. a Képviselő-testület képviseletében eljáró személy aláírásának hitelesítésére,
  2. a Képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyveken hitelesítésre,
  3. a Képviselő-testület által adományozott oklevelekben,
  4. az Önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon.

(4) A jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: „Simonfai Közös Önkormányzati Hivatal”


5. §


Külön rendelet állapítja meg a helyi kitüntetések és elismerő címek adományozásának szabályait.


6. §


(1) A külföldi Önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a Képviselő-testület dönt. 


II. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET


7. §


 A Képviselőtestület tagjainak száma: 5 fő. A Képviselőtestület tagjainak névsorát a szabályzat 1. sz. függeléke tartalmazza.


A képviselőtestület feladata és hatásköre


8. §


(1) Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladataira az Mötv. 10.§ (1) és (2) bekezdése valamint a 13.§ (1) bekezdése az irányadó.

(2) A Képviselő-testület szervei: Polgármester, Ügyrendi Bizottság, Simonfai Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal), Jegyző, továbbá az Óvodai Intézményfenntartó Társulás.

(3) A képviselő-testület a hatásköreit az Mötv. 41.§ (4) bekezdése szerinti szerveire ruházhatja át az Mötv. 41.§ (4) bekezdése alapján, mely az Mötv. 41.§ (5) bekezdése alapján tovább nem ruházható.

(4) A Képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott hatáskört az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(5) Az átruházott hatáskör gyakorlója a Képviselő-testületnek félévente beszámol.

(6) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáért felelős a határidő lejártát követő negyedév első rendes ülésen beszámol a határozat végrehajtásáról.

(7) A Képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatásköröket az Mötv. 42.§-a tartalmazza.

(8) A képviselő-testület és intézményei belső ellenőrzési feladatait Kaposvár Megyei Jogú Város polgármesteri hivatalával kötött megállapodás alapján látja el.


A képviselő-testület ciklusprogramja


9. §


 A Képviselő-testület ciklusprogramjára az Mötv. 116.§-ának szabályai irányadóak.


Képviselő-testület ülései


10. §


A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart. Az alakuló ülésre az Mötv. 43.§ (1)-(3) bekezdései irányadóak.


11. §


(1)Rendes ülést a Képviselő-testület legalább évi hat alkalommal tart.

(2) A Képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester hívja össze, a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének az indítványára. Az indítványban meg kell jelölni az ülés javasolt napirendjét, időpontját, az összehívás szükségességének indokait. Az indítvány a polgármesternél terjeszthető elő. A polgármester a Képviselő-testület rendkívüli ülését 3 napon belüli időpontra hívja össze.

(3) A képviselő-testületi ülés nyilvános és zárt ülésformájára és annak feltételeire az Mötv. 46. § (1) és (2) bekezdése irányadó.

A Képviselő-testület az Mötv. 46.§ (2) bekezdése szerinti tárgykörökön kívül zárt ülést tart méltatlanság ügyében történő tárgyaláskor és döntéshozatalkor.


A Képviselő-testület összehívásának rendje


12. §


(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze a képviselő-testület ülését.

(2) Az ülés meghívója tartalmazza az ülés helyét, napját és kezdési időpontját, a napirendi javaslatot, előadóját.

(3) A meghívó mellékletét képezik az előterjesztések és az önálló indítványok.

(4) A Képviselő-testület ülésén kiosztható előterjesztésre csak sürgősségi indítvány esetén kerülhet sor, a jegyző törvényességi véleményezésével.


13. §


(1) A rendes ülésre szóló meghívót és annak mellékleteit az ülés napját megelőzően legalább 3 nappal kell kézbesíteni.

(2) Indokolt esetben a Képviselő-testület ülése rövid úton is (telefon, email, ….stb.) összehívható a napirend megjelölésével az értesítés közlését követő napra.

(3) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról a lakosságot a polgármester tájékoztatja a település hirdetőtábláján.


14. §


A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívott lehet:

a) a Hivatal gazdasági vezetője

b) a Hivatal köztisztviselője

c) a napirend által érintett szervezet vezetője, az intézményvezető

d) a napirend által érintett helyi önszerveződő közösség képviselője

e) akinek meghívását az ülés összehívója szükségesnek tartja

f) településen működő nemzetiségi önkormányzat  elnöke.


Határozatképesség


15. §


(1) A Képviselő-testület határozatképességére, szavazatszükségességére és a betöltetlen képviselői hely határozatképesség szempontjából történő értékelésére az Mötv. 47.§ (1) és (2) bekezdése irányadó.

(2) A nyílt szavazásra és a szavazás eredményének megállapítására az Mötv. 48. § (1) és (5) bekezdései irányadóak.

(3) A döntéshozatalban történő összeférhetetlenség szabályaira az Mötv. 49. § (1) bekezdése irányadó.

(4) A polgármester a képviselő-testület döntéshozatalából kizárja azt a képviselőt, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. Amennyiben a döntést követően megállapítást nyer, hogy a döntéshozatalban részt vevő képviselő-testületi tag az ügyben személyesen érintett és ezt a szavazást megelőzően nem jelentette be, a döntés végrehajtását fel kell függeszteni és a napirendet rendkívüli ülés keretében újra kell tárgyalni.

(5) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendi pont tárgyalására a Képviselő-testület ülését 5 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.


A Képviselő-testület üléseinek vezetése


16. §


(1) A képviselő-testület ülésén a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester elnököl. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök vezeti a képviselő-testület ülését.

(2)Az elnök ülésvezetési feladatai:

a) az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése,

b) a határozatképesség megállapítása és annak folyamatos figyelemmel kísérése, a    

    képviselő-testület üléséről távolmaradó képviselők előzetes bejelentéséről tájékoztatás,

c) napirendi javaslat előterjesztése,

d) az ülés vezetése, a szó megadása, az ülés rendjének biztosítása

e) rendzavarás esetén az ülés félbeszakítása

f) javaslattétel a napirendi pont tárgyalásának elnapolására, napirendek összevont  tárgyalására,

g) a vita összefoglalása

h) szavazás elrendelése, a szavazás számszerű eredményének megállapítása.

(3)Az elnök figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ, méltatlan magatartást tanúsít. Ismételt rendzavarás esetén a szót megvonhatja.


17. §


Az ülés napirendjéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.


18. §


(1) A napirendi pont tárgyalása egy alkalommal elnapolható. A javaslatról a Képviselő-testület határoz.

(2) A napirendi pont előterjesztője polgármester, alpolgármester, képviselő, jegyző, aljegyző illetve a Képviselő-testület által felkért személy lehet.


Előterjesztés


19. §


(1) Előterjesztésnek minősül a polgármester, a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága vagy a képviselő által előzetesen javasolt rendelettervezet, határozati javaslat, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban kerül benyújtásra, legkésőbb az ülést megelőző 3. napon. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását is.

(3) Az előterjesztés tartalmazza

a) az előterjesztő megnevezését,

b) az előterjesztés tárgyát,

c) az előterjesztés előzményit, így a korábbi testületi megállapodásokat, a témában hozott 

    korábbi határozatokat, azok végrehajtásának eredményeit, és a jelenlegi állapotot,

d) a jogszabályi környezetet,

e) mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé 

    teszik az értékelést és a döntést indokolják,

f) az előterjesztés költségvetésre gyakorolt hatását,

g) a lehetséges döntési alternatívát és jogszabályi megalapozását, a javaslat indokolását,

h) határozati javaslatot, rendelet-tervezetet, a végrehajtásért és ellenőrzésért felelős 

    megnevezését, az intézkedés határidejét.


20. §


A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztés összeállításáért az előterjesztő a felelős. Az előterjesztő az előkészítés során megismeri és figyelembe veszi a napirendi témájában érintett szerv, illetve a lakosság véleményét, javaslatát.


Sürgősségi indítvány


21. §


(1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában az előterjesztések között nem szerepel.

(2) A képviselő-testület a napirend tárgyalása során dönt az előterjesztés napirendre vételéről. Ha nem ismeri el a sürgősséget, az előterjesztést a következő ülés napirendi javaslataként kell kezelni.

(3) A sürgősségi indítványt írásban a polgármesternél kell benyújtani a napirend megállapítását megelőzően, a sürgősség tényének indokolásával.

(4) Sürgősségi indítványt nyújthat be

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a bizottság

d) a képviselő

e) a jegyző.


Kérdés, interpelláció


22. §


(1) Kérdésnek minősül az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű tudakozódás.

(2) Interpellációnak minősül a magyarázatadási kötelezettség az interpellált személy feladatkörébe tartozó valamennyi ügyben.

(3) A kérdésre a képviselő-testület ülésén válaszol az, akihez a kérdést intézték, ennek hiányában 30 napon belül írásban érdemi választ ad.

(4) A képviselő a képviselő-testület ülésén interpellációt intézhet

a) a polgármesterhez,

b) az alpolgármesterhez,

c) a bizottság elnökéhez,

d) a jegyzőhöz.

(5) Az interpellációra az ülésen, ennek hiányában 15 napon belül írásban érdemi választ ad az, akihez az interpellációt intézték.

(6) Ha a képviselő az interpellációra adott választ nem fogadja el, úgy a képviselő-testület dönt az elfogadásról. Elfogadás hiányában a képviselő-testület eseti bizottságot hoz létre az interpelláció tárgyát képező téma vizsgálatára, vagy a kivizsgálással bizottságát bízza meg. A vizsgálat eredményéről a soron következő rendes ülésen a képviselő-testületet tájékoztatni kell.


Vita


23. §


(1) Az írásbeli előterjesztést és az önálló indítványt az előterjesztő vita előtt szóban kiegészítheti, módosíthatja.

(2) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(3) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó válaszol.

(4) Felszólalásra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(5) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.



24. §


(1) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előterjesztője a hozzászólásokkal összefüggésben ismerteti álláspontját.

(2) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(3) Bármelyik képviselő a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét, a döntéshozatal elhalasztását. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.


25. §


Módosító javaslatot az ülés előtt írásban, illetve az ülésen szóban lehet előterjeszteni. Az előterjesztő nyilatkozik, hogy a módosító javaslatot befogadja-e. A szavazás elrendelése előtt az ülés elnöke a módosító javaslat írásba foglalását kérheti. Amennyiben az előterjesztő a módosító javaslatot befogadja, a módosítással együtt kell szavazásra bocsátani a rendelettervezetet vagy határozati javaslatot, amennyiben nem fogadja be, az eredeti előterjesztésben szereplő rendelettervezetet vagy határozati javaslatot kell szavazásra bocsátani.


A szavazás rendje


26. §


(1) A képviselőtestület a napirendi pont vitáját követően a döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) Az ülés elnöke az előterjesztett javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra. A módosító javaslatról való szavazás megelőzi az előterjesztett javaslatról való szavazást. Ha az egymást kizáró javaslatok közül a képviselő-testület az egyik javaslatot elfogadja, a többiről nem kell szavazást elrendelni.

(3) Ha a képviselőtestület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg a határozati javaslatokról akkor is külön-külön kell szavazást elrendelni.


27. §


(1) A képviselő-testület a döntéseit kézfelemeléssel hozza.

(2) Szavazategyenlőség esetén a vita tovább folytatható és a javaslat ismét szavazásra bocsátható. Ismételt szavazategyenlőség esetén az előterjesztő javaslatát a következő rendes ülésre terjesztheti elő.

(3) A Képviselő-testület a döntéseit egyszerű többséggel hozza. Az egyszerű többséggel elfogadható javaslat elfogadásához a jelenlévő Képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazata szükséges.

(4) A minősített többséggel elfogadható javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges. A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően minősített többség szükséges:

a) a rendeletalkotás;

b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;

c) a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;

d) a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása;

e) önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

g) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

h) közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;

i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál, Kormányhivatalnál, Ügyészségnél, bíróságnál, perindítás;

j) a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;

k) az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;

l) a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása, területszervezési kezdeményezés;

m) zárt ülés elrendelése;

n) Képviselő-testületi tag kizárása;

o) a Képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti önfeloszlatás;

(5) A (4) bekezdés szerinti minősített többséghez kötött aktusok visszavonásához, megszüntetéséhez szintén minősített többséggel történő döntés szükséges.


28. §


(1) A Képviselőtestület titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor jogszabály azt kötelező jelleggel előírja.

(2) A Képviselő-testület titkos szavazással dönthet az Mötv. 46.§ (2) a) és b) pontja szerinti tárgykörökben, amennyiben azt legalább 3 képviselő kezdeményezi.

(3) A titkos szavazást a jegyző bonyolítja le, tájékoztatást ad a szavazás lebonyolításáról, a szavazást követően megszámlálja a szavazatokat és a szavazás eredményéről jelentést tesz a Képviselő-testületnek.

(4) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és szavazóurna igénybevételével történik.

(5) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,

b) a képviselő-testület jelen lévő tagjainak nevét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket.

(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselőtestület üléséről készült jegyzőkönyvhöz.

(7) A titkos szavazásra vonatkozóan az Mötv. 48.§ (4) bekezdése szerinti szabály jelen rendelet 29.§ (5) bekezdésben lévő név szerinti szavazás kötelezettségével érintett témakörök kivételével alkalmazható.


29. §


(1) A képviselőtestület legalább 2 fő képviselő indítványára név szerinti szavazást tart.

(2) Névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa képviselők nevét akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és az eredményről az ülés elnökét tájékoztatja. A szavazás eredményét az ülés elnöke állapítja meg.

(3) Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazás nem tartható.

(4) A név szerinti szavazás tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a szavazás eredményét.

(5) Név szerinti szavazást kell tartani:

a) a Képviselő-testület megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntésről

b) önkormányzati vagyon megterheléséről amennyiben az nem fejlesztési célú hitel felvételéhez szükséges

c) hitelfelvételről amennyiben éven túli és  összege meghaladja az önkormányzat éves költségvetésében tervezett saját bevétel összegét

 (6) A név szerinti szavazásra vonatkozóan az Mötv. 48.§ (3) bekezdésében foglaltak irányadóak.


Jegyzőkönyv


30. §


(1) A Képviselő-testület üléséről szóló jegyzőkönyvre, annak aláírására, közokirati jellegére, betekinthetőségére az Mötv. 52.§ (1) bekezdése szerinti szabályok irányadóak.

(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a jegyző kezeli. Egy példányt a Hivatal irattárában kell elhelyezni, valamint elektronikus úton a Somogy Megyei Kormányhivatalnak kell továbbítani.         


A képviselő-testület döntései


31. §


(1) A képviselő-testület a törvényben meghatározott esetben határozatot hoz, rendeletet alkot.

(2) A képviselő-testület határozata tartalmazza

a) a testület döntését,

b) a döntés végrehajtásának határidejét,

c) a végrehajtásért felelős személy nevét, szerv elnevezését,

(3) A képviselő-testület határozatának megjelölésére a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésről szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A képviselő-testület döntéseiről a jegyző határidő-nyilvántartást vezet.

(5) A döntést a jegyzőkönyv aláírását követően haladéktalanul el kell elküldeni a végrehajtásért felelős személynek és szervnek.


32. §


(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti

a) a települési képviselő

b) a bizottság,

c) a polgármester,

d) az alpolgármester,

e) a jegyző,

f) a településen működő nemzetiségi önkormányzat

g) az önkormányzat által fenntartott intézmény vezetője,

h) a település önszerveződő közössége.

(2) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület elveket, szempontokat állapíthat meg.

(3) A rendelet-tervezet kodifikációját a jegyző végzi.


33. §


(1) Az önkormányzati rendelet előkészítése során elemezni kell a jogszabályi környezetet, a szabályozás várható társadalmi és gazdasági eredményét.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elemzés eredményét a rendelet előterjesztésében az előterjesztő ismerteti.


34. §


(1) A rendelet-tervezetet a polgármester vagy a jegyző terjeszti képviselő-testület elé.

(2) A rendelet-tervezet indokolással terjeszthető elő.

(3) A rendelet hiteles, kihirdetésre kerülő szövegét a jegyző állapítja meg.

(4) A jegyző a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezeti.


35. §


(1) A képviselőtestület rendeleteit, határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan kell számozni. A rendelet megjelölése tartalmazza a számát, a kihirdetés dátumát, a határozat megjelölése tartalmazza számát és meghozatalának időpontját.

(2) A rendelet az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre. A rendelet és a határozat a Hivatal épületében tekinthető meg személyesen.

(3) A rendeletek aláírására, kihirdetésére és helyesbítésére az Mötv. 51.§-a irányadó.


Közmeghallgatás


36. §


(1) Kötelező közmeghallgatást tartani a Képviselő-testület által esetenként meghatározott egyes napirendek tárgyalása előtt.

(2) A közmeghallgatás időpontját az önkormányzat hirdetőtábláin közzé kell tenni a közmeghallgatás előtt legalább 8 nappal.

(3) A közmeghallgatás gyakoriságára, a válaszadás szabályaira az Mötv. 54.§-a irányadó.


A települési képviselő


37. §


(1) A képviselőt törvényben és önkormányzati rendeletben meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

(2) A képviselő eskütételére vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.

(3) A képviselő

a) tevékenyen részt vesz a képviselő-testület és annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja

b) írásban vagy szóban a polgármesternek, vagy a bizottság elnökének bejelenti, ha a Képviselő-testület, illetve bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,

c) a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot az előterjesztés vitájának megkezdése előtt bejelenti,

d) a Képviselő-testület vagy bizottság megbízásából való eljárásáról a következő ülésen beszámol.

(4) A képviselők tiszteletdíjáról és költségtérítéséről külön rendelet rendelkezik.

(5) A képviselő – a választópolgárokkal való közvetlen és rendszeres kapcsolat-tartása végett – fogadóórát tarthat.


38. §


(1) A képviselőt a tisztségviselők, a jegyző, a Hivatal, az önkormányzati intézmények vezetői, ügyintézői munkaidő alatt előre egyeztetett időpontban kötelesek fogadni.

(2) A képviselő az önkormányzati hivatalos iratokba betekinthet. Az iratbetekintés joga a képviselőt a nem önkormányzati hatósági ügyekben keletkezett iratok tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglalt korlátozások figyelembevételével illeti meg.

(3) A képviselő jogaira és kötelezettségeire az Mötv. 32-34.§-a irányadó.

(4) A képviselő költségtérítésére az Mötv. 35.§-a az irányadó.

(5) Az Mötv. 32.§ (2) i) pontjában foglalt képviselő-testületi ülésen történő részvétel igazolatlan elmulasztása esetén a képviselő-testület határozattal megvonhatja a mulasztó képviselő egy havi tiszteletdíját, amennyiben egymás után igazolatlanul 2 esetben hiányzik a képviselő az ülésről. Az igazolások elfogadásáról a képviselő-testület a mulasztással egyidejűleg dönt azok benyújtásának időpontjától függetlenül. Az ismételt mulasztás esetében ismételten kiszabható a tiszteletdíj megvonás.


A képviselő-testület bizottságai


39. §


(1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságokat választ, ideiglenes bizottságot választhat.

(2) A Képviselő-testület állandó bizottsága és annak létszáma:

Ügyrendi Bizottság: 3 fő.

(3) A bizottságok tagjainak névsorát az SZMSZ 2. számú függeléke, a bizottságokra átruházott hatáskörök és az általuk ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 2. számú melléklete rögzíti. A bizottságok feladatkörének módosítását szükség esetén a Képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.


40. §


(1) A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására eseti bizottságot hozhat létre. Az eseti bizottság megbízatása a tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáig tart.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát és működésének időtartamát a Képviselő-testület a bizottság megválasztásakor állapítja meg.

(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. Az ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő lehet.


41. §


(1) A bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben

    a) előkészíti a képviselő-testület döntését,

    b) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,

    c) szervezi a képviselő-testület döntéseinek végrehajtását,

    d) kezdeményezi valamely előterjesztés vagy indítvány sürgősségi tárgyalását,

 e) állást foglal a képviselő-testület által meghatározott előterjesztésben foglaltakról

 f) ellenőrzi a Hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve végrehajtására irányuló tevékenységét,

    g) ellátja a képviselő-testület által esetenként meghatározott feladatokat.

(2) A bizottságok létrehozására az Mötv. 57. § (1) és (3) bekezdései, az elnök és tagjainak megbízatására, választására, összetételére, megbízatásról történő lemondásra az Mötv. 58. § (1) bekezdése, képviselő-testületi átruházott hatáskörökre az Mötv. 59. § (1) és (3) bekezdései, ügyrendjére az Mötv. 60. §-a, a bizottság összehívására, döntéseinek végrehajtására és felfüggesztésére az Mötv. 61. § rendelkezési irányadóak.


A bizottsági működés főbb szabályai


42. §


(1) A bizottság üléseit az elnök, akadályoztatása esetén elnökhelyettes hívja össze és vezeti. Az elnök és az alelnök egyidejű akadályoztatása vagy a pozíciók egyidejű betöltetlensége esetén az akadályoztatás vagy betöltetlenség 14. napját követően a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester összehívhatja és ülését vezetheti az akadályoztatás vagy betöltetlenség befejeződéséig tartó időszakban.

(2) A bizottság elnöke a meghívót és a napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket az ülés előtt 3 nappal megküldi a bizottság tagjainak és a meghívottaknak.

(3) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt. A bizottság elnöke a bizottsági ülésre más érdekelteket is meghívhat, akik az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.

(4) Bármely képviselő, a polgármester, az alpolgármester és a jegyző javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre köteles meghívja az indítványozó képviselőt.

(5) A bizottság köteles a Képviselő-testület által meghatározott feladatokat az előírt határidőre elvégezni. A soron következő képviselő-testületi-ülés előtt 5 nappal a bizottság rendelkezésére bocsátott előterjesztést legkésőbb a Képviselő-testületi ülést megelőzően köteles megtárgyalni. A bizottsági ülést követően benyújtott sürgősségi indítványokról, illetve módosító javaslatokról a bizottság a Képviselő-testületi ülés megkezdéséig foglalhat állást.

(6) A bizottság döntéseiről a bizottság elnöke ad tájékoztatást.

(7) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyző írja alá.

(8) A bizottság a tevékenységéről köteles beszámolni a képviselő-testületnek.

(9) A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a jegyző gondoskodik. A bizottságok iratait az ügyiratkezelésre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.


Polgármester, Alpolgármester, Jegyző


43. §


(1) A polgármester megbízatását „főállású” foglalkoztatási jogviszonyban látja el.

(2) A polgármester eskütételére az Mötv. 63.§-a, az ülések összehívására az Mötv. 65.§-a,  polgármester képviselő-testületi tagságára az Mötv. 66.§-a irányadó.

(3) A polgármester jogait és kötelezettségeit az Mötv. 67.§-a szabályozza.

(4) A polgármester feladata a képviselő-testület működésével kapcsolatban

a) képviseli a képviselő-testületet,

b) beszámol az átruházott hatáskör gyakorlásáról,

c) segíti a képviselők munkáját,

d) aláírja a képviselő-testület rendeletét, valamint az üléstől készített jegyzőkönyvet,

e) ellenőrzi a képviselő-testület határozatainak végrehajtását.

 (5) A polgármester ismételt tárgyalásra vonatkozó jogait az Mötv. 68.§ (1) bekezdése   tartalmazza.


44. §


(1) A polgármesternek az Mötv.  68.§ (2) bekezdése szerinti döntéshozatala nem terjed ki

a) rendeletalkotásra,

b) önkormányzati vagyon megterhelésére,

c) hitelfelvételre,

d) fegyelmi eljárásban történő döntéshozatalra.


(2)A polgármester az Mötv. 68.§ (3) bekezdés szerinti, a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett két ülés közötti időszakban meghozható döntései az alábbi tárgykörökben hozhatja meg

a)önkormányzat által vagy önkormányzati társulási tagként benyújtható, pályázati támogatással járó pályázati anyag benyújtása, amennyiben a képviselő-testületi ülésen történő tárgyalás a pályázati határidő elmulasztásával járna és a pályázati önrész nem haladja meg az 5.000.000 Ft-ot,

b)pályázati nyilatkozat pótlása, amennyiben a képviselő-testületi ülésen történő tárgyalás a nyilatkozattételi határidő elmulasztásával járna,

c)veszélyhelyzet, súlyos káresemény elhárításához szükséges intézkedés meghozatala,

d)az Önkormányzat jogérvényesítése érdekében tett jognyilatkozat vagy beadvány, kereset, amennyiben a képviselő-testületi ülésen történő tárgyalás jogvesztő határidő elmulasztásával járna,

e)amennyiben a döntés elmaradása az önkormányzatnak vagyoni hátrányt jelentene.

(3)A polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.


45. §


(1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. Választására, jogállására az Mötv. 74-79.§-ai irányadók.


46. §


(1) A jegyző kinevezésére, 6 hónapon túli akadályoztatása esetén történő helyettesítésére, a jegyzői állás 6 hónapon túl történő betöltetlensége esetére vonatkozó szabályokra, a jegyző jogaira és kötelezettségeire az Mötv. 81-83.§-ai irányadóak.

(2) A jegyző feladati a képviselő-testület és a bizottságok működésével kapcsolatban

         a) törvényességi szempontból véleményezi az előterjesztéseket,

b) biztosítja a működéssel összefüggő szervezési és ügyviteli feladatok ellátását,

c) gondoskodik a jegyzőkönyv elkészítéséről és a Somogy Megyei Kormányhivatalhoz való felterjesztéséről,

        d) előkészíti az önkormányzati rendelet-tervezeteket,

        e) aláírja az önkormányzat rendeleteit, gondoskodik a kihirdetésről.

(3) A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal köztisztviselői felett.

(4) A jegyzőt akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti.


A Közös Önkormányzati Hivatal


47. §


(1) A képviselő - testület a kölcsönös bizalom és partnerség jegyében, az ésszerű, költséghatékony és állampolgárbarát igazgatási tevékenység ellátása érdekében Közös Önkormányzati Hivatalt tart fenn Simonfa, Bőszénfa, Szenna, Patca, Szilvásszentmárton, Zselickisfalud, Zselickislak és Zselicszentpál Községek képviselő- testületei által kötött megállapodás alapján Simonfai Közös Önkormányzati Hivatal 7474 Simonfa, Ady E u. 1 néven és címen.

(2) A Hivatal költségvetési szerv, az államháztartási törvény szerint jogi személy. 

(3) A Hivatal szervezeti és működési rendjét a képviselő – testületek által kötött megállapodás valamint a hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(4) A Hivatal előirányzatait, működési, fenntartási költségeket az éves költségvetése határozza meg.


Az önkormányzat társulásai


48. §


(1) A képviselő-testület az önkormányzat feladatainak célszerű, gazdaságosabb és hatékonyabb megvalósítása, az állampolgároknak nyújtott közszolgáltatások színvonalának javítása, a térségi kapcsolatok ápolása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A társulások célját és rendeltetését a társulási megállapodások tartalmazzák.

(3) Társulásban történő részvételről szóló képviselő-testületi döntést megelőzően előkészítő eljárást kell lefolytatni, melyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit.

(4) Az előkészítő eljárás lefolytatásáért a polgármester a felelős, aki az eljárás eredményét összegző előterjesztést a képviselő-testület elé bocsátja döntéshozatal céljából.  


Értelmező és záró rendelkezések


49. §


(1) E rendelet alkalmazásában önszerveződő közösség bármely, a település közigazgatási területén székhellyel rendelkező egyesület, alapítvány, egyház, nonprofit szervezet.

(2)  Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(3) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Szenna Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 1/2007 (I.26.),  számú rendelete és az azt módosító 15/2007. (XII.13.), 5/2010. (XI.23.), 6/2012. (VIII.28.), 5/2014. (IV.25.), 11/2014. (VIII.28.) számú rendeletek.


(4) A rendelet mellékletei:

  1. számú melléklet: A Képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott hatáskörök
  2. számú melléklet: A bizottság hatáskörei

(5) A rendelet függelékei:

  1. számú függelék: A Képviselőtestület tagjainak névsora
  2. számú függelék: A képviselő-testület állandó bizottsági tagjainak névsora


Csatolmányok

Megnevezés méret
Melléklet 1
21 KB
Melléklet 2
20 KB
Melléklet 1 függelék
20 KB
Melléklet 2 függelék
19.5 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!