nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Karancsalja Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2018 (III.12.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2018-05-25 -tól
Karancsalja Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2018 (III.12.) önkormányzati rendelete
A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL

KARANCSALJA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
2/2018. (III.12.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL

( egységes szerkezetben a 8/2018.(V.24.) önkormányzati rendelettel)


Karancsalja Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


I. FEJEZET

Bevezető rendelkezések

1.A rendelet célja, hatálya

1.§   E rendelet célja Karancsalja község sajátos településképének közösségi részvétellel és konszenzussal megállapított védelme és alakítása.

2.§    A rendelet hatálya Karancsalja község közigazgatási területére terjed ki.


2.Értelmező rendelkezések

3.§  E rendelet alkalmazása során:

  1. Cégtábla: a vállalkozási tevékenységet folytató ingatlanon elhelyezett cégér, címtábla, cégfelirat, címfelirat, amely a vállalkozás nevét és székhelyét, logóját vagy egyéb adatait tartalmazza.
  2. Egyéb grafikai elem: A vállalkozással kapcsolatos egyéb információ, adatközlés, grafikai elem.
  3. Értékvizsgálat: a helyi védelem megalapozását szolgáló, építészmérnök, településmérnök vagy műemlékvédelmi szakmérnök szakképzettséggel rendelkező személy által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és részletesen meghatározza a ténylegesen meglévő, a település szempontjából annak minősülő értéket, amely védelemre érdemes.
  4. Helyi védett épület (H1): helyi egyedi védelem alatt álló olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése érdekében, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősülhet az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.
  5. Helyi védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.
  6. Helyi védett műtárgy (H2): védetté nyilvánított a e) pont alatt fel nem sorolt építmény, műtárgy - különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), kereszt, kút, dombormű, kerítés, kapuzat.
  7. Közösségi célú hirdetés: kizárólag közérdekű információt nyújt, a közösségi tájékoztatást szolgálja, mely közintézményekhez, kulturális- és sport rendezvényekhez, közszolgálati felhívásokhoz, építészeti-, természeti- vagy kulturális értékek ismertetéséhez kapcsolódik.
  8. Molinó: olyan, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezettt részét.


II. FEJEZET

A helyi VÉDELEM

3.A helyi védelem célja

4.§ (1) A helyi védelem célja Karancsalja község településképe és történelme szempontjából meghatározó, országos védettséget nem élvező építészeti örökségének és jellemző karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi védelem alatt álló helyi építészeti örökség (a továbbiakban: helyi védett érték) a nemzet közös kulturális kincsének része, ezért megóvása, fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.


4.A helyi védelem feladata

5.§ (1) A helyi védelem feladata:

  1. a védelmet igénylő helyi építészeti örökség:
    1. meghatározása és dokumentálása,
    2. védetté nyilvánítása és nyilvántartása,
    3. lakossággal történő megismertetése.
  2. a helyi védett érték károsodásának megelőzése, fenntartásának és megújulásának elősegítése, továbbá az esetleges károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.


5.A helyi védelem megállapítása és megszüntetése szabályai

6.§  (1) A helyi védettség megállapítását, illetve annak megszüntetését bármely természetes, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, hivatalból az önkormányzat kezdeményezheti.

(2) A helyi védelem megállapítását kezdeményező javaslatnak tartalmaznia kell:

  1. a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
  2. a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot, s annak indoklását,
  3. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét, egyéb elérhetőségét,
  4. értékvizsgálatot.

(3) A helyi védelem megszüntetését kezdeményező javaslatnak tartalmaznia kell:

  1. a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
  2. a védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés indokolását,
  3. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét, egyéb elérhetőségeit,
  4. a védelem megszüntetését alátámasztó szakvéleményt.

(4) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére, 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja.

(5) A polgármester intézkedhet az értékvizsgálat kiegészítéséről, vagy önálló értékvizsgálat készítéséről.


7.§ (1) A helyi védelem alá helyezési vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

  1. a javaslattal érintett ingatlan, ingatlanok tulajdonosát,
  2. műalkotás esetén az alkotót vagy a szerzői jog jogosultját,
  3. a kezdeményezőt.

(2) Az ingatlan használójának értesítése a tulajdonos útján történik.

(3) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás kezdeményezéséről, az értékvizsgálat vagy szakvélemény közzétételével egyidejűleg, az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá helyi egyedi védelemre irányuló kezdeményezés esetén írásban értesíteni kell a6. § (1) bekezdés szerinti érdekelteket.

(4) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(5) A helyi védelem megállapításáról vagy a helyi védelem megszüntetéséről a képviselő-testület: 

  1. a helyi védelem megállapítását vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálat vagy szakvélemény és
  2. a 6. § (1) bekezdésben meghatározott érdekeltek észrevételeinek

figyelembe vételével dönt.

(6) A helyi védelem megállapítását, megszüntetését elrendelő önkormányzati döntés hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését, illetve a védelem ingatlan-nyilvántartásból való törlését. A bejegyzés elmaradása a védettség hatályát nem érinti.


6.A helyi védett értékek megjelölése

8.§ A helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt, műtárgyat – annak értékeit nem sértő módon, de a közterületről jól látható módon elhelyezett – az e célra rendszeresített, egységes táblával kell megjelölni.


7.A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

9.§ (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás kötelezően tartalmazza:

  1. a védett érték megnevezését,
  2. a védett érték azonosító adatait,
  3. a védett érték védelmi nyilvántartási számát,
  4. a védelem típusát,
  5. a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását.


8.A helyi egyedi védelemmel kapcsolatos szabályok

10.§ (1) A helyi egyedi védelem alatt álló érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A helyi egyedi védelem alatt álló érték megfelelő fenntartását és megőrzését megfelelő használattal kell biztosítani.

(3) Helyi egyedi védelem alatt álló építmények nem bonthatók el, a bontásra csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.


11.§ (1) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények eredeti külső megjelenését:

  1. egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,
  2. eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,
  3. ha ismert eredeti színhatását, ha nem ismert a feltételezhetően hasonló színhatását,
  4. az eredeti épület tartozékait és felszerelését

az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni és helyreállítani.

(2) Ha a helyi egyedi védelem alatt álló építmény egy részét vagy részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt

  1. az eredeti állapotnak megfelelően, vagy
  2. ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.


III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPi SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

9.A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

12.§ (1) Karancsalja területén a településkép szempontjából meghatározó területeket (a továbbiakban: meghatározó terület vagy MT) az 1. melléklet tartalmazza, amelyek elnevezése az alábbi:

  1. Hagyományos beépítésű lakóterületek                                                                (HL)
  2. Újabb lakóterületek                                                                                          (ÚL)
  3. Átalakuló lakóterületek                                                                                    (ÁL)
  4. Intézmények                                                                                                    (I)
  5. Gazdasági területek                                                                                          (G)
  6. Egyéb, beépítésre nem szánt területek                                                               (E)




10.A településképi szempontból meghatározó területek szabályai

13.§  (1) A helyi védett értékre vonatkozóan a védett értékekre és a védett értékek elhelyezkedése szerinti MT-re vonatkozó településképi követelmények együttesen alkalmazandók. Eltérő ellentétes előírások esetén a helyi védett értékre előírt településképi követelményt kell figyelembe venni.

(2) Az általános településképi követelmények az összes MT-re vonatkoznak – amennyiben az MT előírásai másképp nem rendelkeznek.


IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

11.A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

14.§  (1) A helyi védett épületen (H1) állagmegóvási munkák végzése, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, tetőtérbeépítés, bővítés során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát használó, vagy ahhoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók.

(2) Helyi védett épület (H1) helyreállítása, felújítása, korszerűsítése, átalakítása vagy bővítése esetén

  1. az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani, bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz,
  2. az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, illetve szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani,
  3. az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei -, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.

(3) Helyi védett műtárgyak (H2) felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell továbbra is alkalmazni.


12.Az MT-re vonatkozó területi építészeti követelmények

15.§ (1) Az MT-en utcafronti tömör kerítés nem építhető, a kerítés átláthatóságát biztosítani kell – amennyiben az egyes MT-re vonatkozó előírás másként nem rendelkezik.

(2) Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,8 m lehet, legfeljebb 0,8 m-es tömör lábazattal. Sportpályát határoló labdafogó háló, kerítés 6,0 m magasságig építhető.


13.Az MT-re vonatkozó egyedi építészeti követelmények

16.§ (1) Az épületek fedését a településen jellemző, égetett agyag héjalással kell lehetőleg megoldani. Fémlemez fedés, bitumenes zsindely és egyéb színes anyagok nem használhatók – amennyiben az egyes MT-re vonatkozó előírás másként nem rendelkezik.

(2) Az épületek vakolt, színezett homlokzati falfelületének színezésénél lehetőleg a fehér, tört fehér és a földszínek, illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók. Faburkolat, faszerkezetek esetén a fent említett színek mellett az ehhez illeszkedő színek is alkalmazhatók.

(3) Egy épületen lehetőleg egymással harmonikus egységet alkotó, azonos színcsaládba tartozó színek alkalmazhatók.

(4) Közterületek felől az épületek homlokzatait részlegesen színezéssel ellátni nem lehet, kivéve, ha az épület homlokzati struktúrája, tagozódása ezt lehetővé teszi.

(5) A kerítés színének és anyaghasználatának az épülethez illeszkedőnek, megjelenésében ahhoz alkalmazkodónak kell lenni.

(6) „I” területén az épületeken tetőhéjalásként, épületburkolatként minőségi táblás és elemes fémlemez fedés is alkalmazható.

(7) „G” területén az épületeken tetőhéjalásként, épületburkolatként minőségi táblás és elemes fémlemez fedés is alkalmazható.

(8)  „G” területén kivételesen elhelyezhető vakolt felületű tömör kerítés.

(9) „E” területén – különleges beépítésre nem szánt terület és birtokközpont kivételével - kizárólag drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló helyezhető el.




17.§ (1) Az MT-ken újonnan lehetőleg 35-45° közötti tetőhajlásszögű magastetős épület helyezhető el- amennyiben az egyes MT-re vonatkozó előírás másként nem rendelkezik. Az összes tetőfelület vízszintes síkra vetített területének legfeljebb 20%-án kialakítható lapostető is. Meglévő manzárdtető felújítható.

(2) „I” területén 35°-nál alacsonyabb hajlásszögű magastető, valamint lapostető is építhető.

(3)  „G” területén 35°-nál alacsonyabb hajlásszögű magastető, valamint lapostető is építhető.


18.§ (1) Az épületek közterület felőli homlokzatán (beleértve a homlokzati tetőfelületet is) szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, légkondicionáló berendezés kültéri egységét és kivezetését (kifolyó), valamint egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – elhelyezni nem lehet.

(2) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) – tetőfelületre történő telepítésnél – magastető esetén –a tetősíktól legfeljebb 10°-kal térhet el.


19.§  (1) Közterületek, útmenti növényzet vagy védelmi célú zöldsávok telepítésekor elsősorban a táji és környezeti feltételekhez alkalmazkodó, őshonos fa- és cserjefajokat vagy azok faiskolai változatait kell alkalmazni. Az ajánlott és nem javasolt növények jegyzékét a 2. függelék tartalmazza.

(2) A kert növényzetének kiválasztásakor az őshonos fajokat vagy azok faiskolai változatait előtérbe kell helyezni, a 2. függelék szerint.


14.A cégtáblákra és egyéb grafikai elemekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

20.§  (1) Vállalkozásonként 1 db cégtábla helyezhető el. A cégtábla mellett egyéb grafikai elem is elhelyezhető úgy, hogy ezek együttes mérete nem haladhatja meg a 2 m2-t - gazdasági és különleges terület területfelhasználások kivételével.

(2) A cégtábla mellett egyéb grafikai elem is elhelyezhető úgy, hogy ezek együttes mérete nem haladhatja meg a 2 m2-t, kivéve a gazdasági jellegű, valamint az intézményi területeket.

(3) Az épület homlokzatain elhelyezett cégérek az elhelyezési magasság, a betűnagyság és a színvilág tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelembe véve az épület homlokzati kialakítását.

(4) A vállalkozások, üzletek cégtáblája, az adott vállalkozás homlokzati felületén, vagy az utcai kerítésen helyezhetők el.

(5) A fal síkjára elhelyezett cégér a gyalogosok közlekedését nem zavarhatja, biztonságát nem veszélyeztetheti. Elhelyezése a földszinti osztópárkány alatt, de minimum 2,50 méteres magasságban lehetséges.

(6) Cégtábla, egyéb grafikai elem kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni. Villogó, zavaró fényű cégtábla, egyéb grafikai elem nem helyezhető el.


15.A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

21.§ (1) Információs vagy más célú berendezésnek minősül

  1. a közérdeket alapvetően szolgáló
    1. kerékpártároló
    2. önkormányzati hirdetőtábla
    3. hulladéktároló, -gyűjtő
  2. a közérdeket a – hirdetőfelületének legalább egyharmadán közzétett – közérdekű információval szolgáló
    1. parkolót határoló korlát
    2. megállító tábla
    3. közterületi eligazodást segítő, tájékoztató tábla

(2) Reklámok, reklámhordozók kizárólag közterületen, utcabútor igénybevételével helyezhetők el - a buszmegállók kivételével.

(3) Közművelődési célú hirdetőberendezés a közművelődési- és közintézmény homlokzatán legfeljebb 2 m2 felületig helyezhető el.

(4) Közösségi célú hirdetés a közművelődési- és közintézmény homlokzatán lévő hiredetőtáblán helyeztehető el, legfeljebb 2 m2 felületig.

(5) A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében – az esemény előtt és annak időtartama alatt – időszakosan, de legfeljebb összesen 12 hétig molinó, plakát, egyéb hirdetés elhelyezhető.

(6) Épületek homlokzatára felfüggesztve csak a kulturális célú rendezvények hirdetését szolgáló reklámhordozók, feliratok helyezhetők el.

(7) Nem tehető közzé reklám, illetve nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés

  1. Natura 2000 területen,
  2. Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet területén,
  3. országos ökológiai hálózat magterületen és ökológiai folyosó területen.

(8) Régészeti érdekű területen reklám, reklámhordózó, reklámhordozót tartó berendezés csak abban az esetben helyezhető el, ha az adott terület védelmi besorolás szerinti jelleget nem befolyásolja.


22.§ (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2) Az épülethomlokzat részét képező kirakatportálok, nyílászárók üvegezésére kívülről, vagy belülről elhelyezett fóliadekoráció, hirdetés mérete nem haladhatja meg az adott portálfelület méretének 25%-át.

(3) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(4) Közterület fölé nyúló árnyékoló berendezésen reklám, reklámhordozó nem helyezhető el.


16.Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények

23.§  (1) Elektronikus hírközlési építményt, valamint elektromos elosztót, oszloptranszformátort

  1. elsősorban állami vagy önkormányzati közterületen, meglévő alépítmények közös eszközhasználatával kell elhelyezni,
  2. műemléki vagy helyi védettségű épületek közeléből a következő rekonstrukció alkalmával át kell helyezni a látvány kedvezőbb érvényesülése érdekében.

(2) Nem helyezhető el új felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmény, műtárgy

  1. közparkokban, közkertekben, játszótereken,
  2. temetők területén,
  3. országos ökológiai hálózat magterületén és ökológiai folyosó területén,
  4. tájképvédelmi területen.

(3) Önálló tartószerkezetre telepített antenna nem helyezhető el az oktatási, egészségügyi létesítmények telkén, valamint ezek telekhatárától mért 150 méteren belül.

(4) [1] Beépítésre szánt területen önálló tartószerkezetre telepített antenna – bázisállomás – új létesítése esetén nem lehet magasabb, mint az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság kétszerese. Beépítésre nem szánt területen – ha külön jogszabály nem tiltja – bázisállomás korlátozás nélkül létesíthető.”

(5) Építményekre helyezhető elektronikus hírközlési antenna nem helyezhető el

  1. helyi védett értéken,
  2. temetők területén.

(6) Építményekre helyezhető elektronikus hírközlései antenna az épület - épületmagasság számításánál figyelembe veendő - legmagasabb pontját legfeljebb 6,0 méterrel haladhatja meg.


17.A természeti értékekre vonatkozó településképi követelmények

24.§  (1) A község területén található tájképvédelmi terület és országos ökológiai hálózatba tartozó területek határát az 1. melléklet szerinti térkép jelöli.

(2) A meglévő természeti értékek megőrzendők. Ennek érdekében csak természet- és környezetkímélő gazdálkodás folytatható, s az érintett ingatlanok művelési ága csak indokolt esetben, elsősorban a jobb környezeti állapot elérése érdekében változtatható meg,

(3) A tájképvédelmi területen csak a meglévő tájhasználathoz igazodó területhasználat folytatható.

(4) A tájképvédelmi területen új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó.



 

V. FEJEZET

A településképi bejelentési eljárás

18.A településképi bejelentési eljárás célja és esetei

25.§ (1) Településképi bejelentési eljárás lefolytatása kötelező

  1. a külön jogszabályban rögzített építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenység esetén, a (2) bekezdés szerinti esetekben
  2. a település közigazgatási területén történő reklámelhelyezések esetén.

(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni minden közterületről, közforgalom által használt területről vagy közforgalom céljára átadott magánterületről látható, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenység megkezdése előtt, az alábbi esetekben:

  1. Építési engedéllyel építhető építmény felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása esetében, ha az építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell megváltoztatni, átalakítani, elbontani, kicserélni, megerősíteni vagy változatlan formában újjáépíteni;
  2. a település kiemelt közterületei (…………… utcák) mentén és helyi védelem alatt álló épület esetén
    1. Meglévő építmény homlokzati nyílászáró – áthidalóját nem érintő – cseréje, a homlokzat színezése vagy a homlokzat felületképzésének megváltoztatása
    2. Épületben önálló rendeltetési egységek számának változtatása,
    3. Kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű építmény építése, bővítése.
    4. Nem emberi tartózkodásra szolgáló közterületről látható építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m3 térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot.
    5. Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg
      1. beépítésre nem szánt területen a 9,0 m-t,
      2. beépítésre szánt területen a 4,5 m-t.
    6. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t;
    7. Meglévő épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén;
    8. Közterülettel határos kerítés, kerti építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, bővítése esetén;
    9. Közterületről látszó klíma-, szellőző-, levegő hőszivattyú kültéri egysége, napelem, napkollektor, áru- és pénzautomata létesítése, továbbá helyi védett épületen riasztórendszer létesítése esetén, ha ahhoz nem kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit megváltoztatni, átalakítani, elbontani, kicserélni, megerősíteni vagy újjáépíteni.

(3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat

  1. telepengedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,
  2. a korábbi rendeltetéshez képest
    1. környezetvédelmi (elsősorban zaj- és légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,
    2. jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsiforgalmat, illetve
    3. a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet parkolóhely és/vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,
  3. érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, valamint ha
  4. érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmát, azok biztonságát veszélyeztetheti. 

(4) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni bármilyen közterületről látható reklám-elhelyezés esetén.


19.A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

26.§ (1) A településképi bejelentési eljárás építtető vagy megbízottja (a továbbiakban: bejelentő) által a polgármesterhez benyújtott bejelentéssel indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni, a jogszabály szerinti tartalommal.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

  1. a bejelentő nevét,
  2. a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
  3. a tevékenység jellegét:
    1. a folytatni kívánt építési tevékenység megjelölését,
    2. reklám elhelyezés megjelölését,
    3. rendeltetés változás megjelölését,
  4. a c) pont szerinti tevékenység helyét, a telek helyrajzi számát,
  5. a tevékenység tervezett időtartamát.

(3) A bejelentéshez mellékelt (értékelhető műszaki tartalommal és előadásmóddal készített) dokumentációnak – a kérelem tárgyának megfelelően – tartalmazni kell:

  1. a műszaki leírást a telepítésről, az építészeti kialakításról,
  2. helyszínrajzot a szomszédos építmények és terepviszonyok feltüntetésével,
  3. alaprajzot,
  4. homlokzatot,
  5. utcaképi vázlatot, színtervet, látványtervet.

(4) A településképi bejelentési eljárás megindításához az 1. függelék szerinti kérelem használható.

(5) A polgármester csak hiánytalanul összeállított építészeti-műszaki tervdokumentációt véleményez. Egy alkalommal hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt, melynek kérelmező 15 napon belül köteles eleget tenni.


27.§  (1) A településképi bejelentéshez kötött tevékenység a bejelentés alapján - a tudomásul vételt igazoló hatósági határozat birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével, vagy hatósági határozat hiányában a bejelentéstől számított 16. napon – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(2) A polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül a tervezett tevékenység megkezdését

  1. tudomásul veszi (kikötéssel vagy anélkül), melyről a bejelentőnek igazolást küld, amennyiben
    1. a tervezett tevékenység településképileg illeszkedik,
    2. a bejelentés és tervdokumentáció melléklete megfelelő,
    3. tervezett rendeltetés-változás illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, azok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.
  2. megtiltja (indokainak ismertetése mellett), s a bejelentőt figyelmezteti a tevékenység bejelentés nélküli megkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, amennyiben a tervezett tevékenység
    1.  településképileg nem illeszkedik,
    2. a bejelentés és tervdokumentáció melléklete nem megfelelő,
    3. a tervezett rendeltetés-változás nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, illetve ha a bejelentés és az ahhoz csatolt dokumentáció nem igazolja, hogy az új rendeltetés a környező ingatlanok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza

(3) A polgármesteri igazolás érvényességi ideje 2 év.



 

VI. FEJEZET

A településképi kötelezési eljárás és a településképi bírság

20.A településképi kötelezési eljárás részletes szabályai

28.§ (1) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, vagy a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal,

  1. kötelezési eljárást indít, vagy
  2. reklám elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.

(2) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le a településképi bejelentési eljárás körébe tartozó építési munkákkal és rendeltetés-módosításokkal kapcsolatban, amennyiben azok megvalósítása

  1. a jogszabályban előírt bejelentés elmulasztásával,
  2. a polgármesternek a bejelentés tudomásulvételét megtagadó döntése ellenére, vagy
  3. a polgármester által kiadott igazolásban foglalt kikötések teljesítése nélkül vagy csak részleges teljesítésével

történt.

(3) A polgármester településképi kötelezés formájában, hatósági határozattal elrendelheti továbbá:

  1. a településképet rontó reklámok, cégérek, hirdető-berendezések felújítását, átalakítását, áthelyezését vagy megszüntetését és eltávolítását, ha azok,
    1. elhelyezése nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek,
    2. műszaki állapota nem megfelelő,
    3. elhelyezése, mérete, formája, anyaga vagy színezése nem illeszkedik az épület homlokzatának, portáljának, tetőzetének adottságaihoz,
    4. megjelenése nem illeszkedik a településképbe, a településképi látványba,
    5. elhelyezésére bejelentés nélkül került sor, valamint ha
    6. a bejelentő a polgármester által kiadott igazolásban foglalt kikötéseket nem vagy csak részben teljesítette;
  2. a helyi építészeti értékvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítését, ha
    1. műszaki állapota nem megfelelő, balesetveszélyes, homlokzati burkolatai vagy díszítő elemei hiányosak, sérültek,
    2. rendeltetéstől eltérő használata veszélyezteti a védett értékek megőrzését,
    3. felületképzése, színezése idegen az épület karakterétől és ezzel kedvezőtlenül befolyásolja annak megjelenését, a településképet.

(4) A kötelezési eljárásban a polgármester kötelezheti az érintett ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására, az új rendeltetés szerinti használat felfüggesztésére, a reklámok, cégérek megszüntetésére, illetve az igazolásban foglalt kikötések maradéktalan teljesítésére.


29.§ (1) A kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre folytatható le.

(2) Hivatalból történő településképi kötelezési eljárás szabályai:

  1. A polgármester az észleléstől számított 15 napon belül megindítja az eljárást az ingatlan tulajdonosának értesítésével az eljárás megindításáról, valamint 10 napon belüli nyilatkozattételre való felhívással.
  2. Az eljárás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló külön jogszabály előírásai szerint történik.

(3) Kérelemre folytatott településképi kötelezési eljárás szabályai:

  1. A kötelezési eljárás lefolytatása a polgármesternek benyújtott kérelemmel kezdeményezhető. A kérelemnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
    1. a kérelmező nevét, címét, elérhetőségét,
    2. a kezdeményezett településképi kötelezési eljárás indoklását.
  2. A polgármester a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül értesíti a kérelmezőt
    1. a kötelezési eljárás megindításáról, vagy
    2. a kérelem elutasításáról, melyet megindokol.
  3. A kötelezési eljárás megindítása után a kérelemre folytatott eljárás szabályai a hivatalból történő eljárás szabályaival megegyeznek.


21.A településképi bírság

30.§ (1) Az önkormányzat képviselő-testülete a településkép védelméről szóló törvényben meghatározott önkormányzati hatósági döntéssel a településképi kötelezésre kötelezettel szemben, a kötelezés megszegése vagy végre nem hatása esetén 1.000.000 forintig terjedő településképi bírságot szabhat ki.

(2) A településképi bírságot a településképi kötelezettség teljes elmulasztása, a csak részbeni végrehajtásának mértéke, valamint a településkép romlásának mértéke határozza meg.


(3) A településképi bírságot az önkormányzat 11741000-15451062-08800000 számú számlájára kell megfizetni.


VII. FEJEZET


30.§ (1) A rendelet mellékletei:

1. melléklet: Helyi egyedi védelem, valamint a településkép szempontjából meghatározó területek

  1. A rendelet függelékei:

1. függelék: Kérelem településképi bejelentési eljáráshoz

2. függelék: Telepítésre javasolt / nem javasolt őshonos és idegenhonos növények jegyzéke


VIII. FEJEZET

Záró rendelkezések


31.§  (1) E rendeletben nem szabályozott eljárásjogi kérdésekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL .  törvény rendelkezései az  irányadók.

(2) Jelen rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.


32.§ Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:

  1. Karancsalja község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2008. (XI.07.) rendelete a helyi építészeti és természeti értékek védelméről.


[1]

Módosította a 8/2018.(V.24.) önkormányzati rendelet. Hatályos : 2018. május 25.


Csatolmányok

Megnevezés méret
Településkép védelméről
6.37 MB
1 függelék
22.49 KB
2 függelék
27.14 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!