nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Csibrák Község Önkormányzata Képviselő testületének 12/2013 (XII.30.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2013-12-31 - 2016-12-30
Csibrák Község Önkormányzata Képviselő testületének 12/2013 (XII.30.) önkormányzati rendelete
Csibrák Község Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról


Csibrák  Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva 1997. évi LXXVIII. Törvény 6. és 7.§-a alapján Csibrák  Község Önkormányzata  Csibrák Község Szabályozási Tervéről az alábbi rendeletet alkotja.



I. fejezet


ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK


1.§.


A rendelet hatálya


(1) Jelen rendelet Csibrák Község közigazgatási területére terjed ki.


(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen (a továbbiakban: a területen) területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni csak:

  1. az általános érvényű előírásoknak,
  2. az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253 / 1997. (XII. 20.) kormányrendeletnek (a továbbiakban: OTÉK)
  3. a Szabályozási Tervnek (a továbbiakban: SZT)
  4. jelen Helyi Építési Szabályzatnak (a továbbiakban: HÉSz) megfelelően szabad.


2.§

A szabályozás elemei és alkalmazásuk


A szabályozási terv és jelen szabályozási előírások az alábbi szabályozási elemeket tartalmazzák.

a) tervezett belterületi határvonal;

b) szabályozási vonalak (a szabályozási tervlap jelkulcsa szerinti, közterületekkel érintkező tervezett, nem közterületi telkek határvonalai);

c) terület-felhasználási egység határa;

d) övezet, építési övezet jelölésének (betűjelének, ill. színezésének) megfelelő előírások és területi határok;

e) a beépítésre szánt területek övezeti betűjele után álló jelnek (együtt: építési övezet) megfelelő előírások és az övezetre vonatkozó területi lehatárolások.


Az építési övezet jelének jelentése:

Beépítési mód

Beépítés legnagyobb mértéke

(a beépített terület és a telekterület aránya - %)

Legnagyobb megengedhető szintterületi mutató

(az összes bruttó épület-szintterület és a telekterület hányadosa – m2 / m2)

Legnagyobb megengedett építménymagasság

(m)

Legkisebb kialakítható telekméret (m2)

Kialakítandó zöldfelület

legkisebb mértéke

(a telekterület %-ában)


(2) A szabályozási elemek módosítása – amennyiben a terület-felhasználás megváltozását jelenti – csak a településszerkezeti terv módosítása után, új szabályozási terv keretén belül történhet.


(3) a) Szabályozási elemek olyan módosítása, amely nem eredményezi a terület-felhasználás változását, az érintett területegységre vonatkozó új szabályozási terv keretében történhet.

(4) b) Belterületen és a külterület beépítésre szánt részén szabályozási terv legalább egy teljes tömbre, a külterület beépítésre nem szánt részén legalább egy teljes tömbre vagy teljes területfel-használási egységre készülhet.

c) Szabályozási terv módosítása nélkül módosíthatók, pontosíthatók: illetékes szakhatósági eljárás keretében a védőterületek, védőtávolságok: építészeti illetve megyei főépítészi szakvélemény alapján, a helyi védelem törlése, illetve új épület védetté nyilvánítása; a sajátos jogintézmények köre.


II. fejezet


TERÜLETHEZ KÖTHETŐ ELŐÍRÁSOK


3.§.


ÁLTALÁNOS ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK


(1) Csibrák község belterületi határát az 1:2.000 méretarányú szabályozási tervlap ábrázolja.

(2) Csibrák község közigazgatási területét a helyi építési szabályzat helyi rendelete övezetekre és építési övezetekre tagolja.


(3) Építési övezetek: a beépítésre szánt területek (Lke, Lf, Vt, Ge, Gk, Uu, Uh, Kt, Kp, k, Km) nem közterületi telkeinek övezeti lehatárolással elkülönülő területegységei. Az építési övezet  jelölése: a terület-felhasználásra utaló betüjel után az építési fő paramétereit rögzítő jelek ((beépítési mód, legnagyobb beépítettség mértéke, megengedhető építménymagasság, az újonnan kialakítható legkisebb telekméret, telken belüli zöldfelület aránya).


(4) Övezetek: a beépítésre nem szánt területek (KÖu, KÖk, E-V, E-G, E-T, Má-Sz, Má-Gy, M-N, V) terület-felhasználási egységen belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás.


4. §.


EGYÉB ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK


(1) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.


(2) A termőföld belterületbe csatolásához, termelésből történő kivonásához előzetesen meg kell kérni az illetékes Körzeti Földhivataltól a más célú hasznosítási engedélyt. A más célú hasznosítás megkezdéséig a földrészletet művelési ágának megfelelően kell hasznosítani


(3) A mezőgazdasági területen történő művelési ágon belüli változtatást be kell jelenteni a területileg illetékes földhivatalnak.


(4) Az illetékes Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságot külterületen a telekalakítási, művelési ág-változtatási, építési engedélyezési eljárásokba táj- és természetvédelmi szakhatóságként be kell vonni.


(5)  A település azon részein, ahol a talaj laza, löszös szerkezetű, az elvi építési és az építési engedély kiadásához be kell szerezni a Magyar Geológiai Szakszolgálat szakvéleményét.


5.§.


AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI


(1) Kialakult helyzet esetén – amennyiben a telek jellemzői nem felelnek meg az adott építési övezet előírásainak – telekalakítást és építési munkát az alábbi (2), (3), (4), (5), (6) bekezdésben foglaltak szerint lehet végezni.


(2) Amennyiben a telek jelenlegi méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, akkor a telekméretek – a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve – tovább nem csökkenthetők. Ha a telekre vonatkozó egyéb országos és helyi építési előírások betarthatók, a telek beépíthető.


(3) Amennyiben a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, sem építménymagassága nem növelhető. Tetőtér-beépítés esetén – az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett – a szintterület növelése megengedhető.


(4) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak, az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vonatkozó egyéb országos és helyi építési előírások betartása esetén és az előírások szerinti beépíthető telekrészen belül bővíthetők.


(5) Amennyiben a telken meglévő jelenlegi építmény (-ek) magassága meghaladja az építési előírásokban előírt értéket, a meglévő építmény (-ek) bővíthető (-k), de a bővítmény (-ek) építménymagassága az előírt értéket nem haladhatja meg. Ha a meglévő építményt elbontják, új építés esetén a vonatkozó építménymagassági előírásokat kell érvényesíteni.


(6) Épületen elhelyezett reklám, információs tábla nagysága legfeljebb 1 m2 felületű lehet, de egy épületen elhelyezett több tábla összes felülete nem haladhatja meg az érintett homlokzat tömör felületének 10%-át.


(7) Az építmények közötti legkisebb telepítési távolság – ha azt a kialakult állapotok indokolják, beépítési módtól függetlenül – lakóépületeknél 4,0 m-ig csökkenthető, ha az egymást átfedő szemben fekvő homlokzatok közül legalább az egyik homlokzaton a nyílások helyiségenként 0,40 m2 nyíló felületnél nem nagyobbak, és a nyílásos homlokzatú a legfeljebb helyiségenkénti 0,40 m2 nyíló felületű homlokzatú épület magasságát nem haladja meg.


(8) A telek beépítettségének és zöldfelületének számításakor csak a beépíthető telekrészt szabad figyelembe venni. Az építési övezet legnagyobb beépíthetősége az épületek területének és a beépíthető telekrész területének százalékos arányát jelenti.


(9) Csibrák közigazgatási területén nyúlványos telek nem alakítható ki.


(10) A község szennyvízcsatorna gerinchálózatának kiépültéig nevezett építési övezetekben közműpótló berendezés alkalmazható. A szennyvízcsatorna hálózat kiépültével a tulajdonosokat kötelezni kell a rendszerre való rákötésre.


LAKÓÖVEZETEK


6.§.


LKE – 1 JELŰ KERTVÁROSIAS LAKÓÖVEZET


(1) Az Lke – 1 jelű lakóövezetben az OTÉK előírásain túlmenően az alábbi szabályok érvényesek.


(2) A kertvárosias lakóövezetben legföljebb kétlakásos lakóépület helyezhető el.


(3) A kertvárosias lakóövezetben üzemanyagtöltő nem helyezhető el.


(4) Az Lke – 1 jelű lakóövezetben kialakítható telek területe legalább 800 m2, szélessége oldalhatáron álló beépítés esetén legalább 16 m, zártsorú beépítés esetén legalább 14 m.


(5) Kertvárosias építési övezetben gazdasági rendeltetésű építmény csak akkor telepíthető, ha a szomszédos lakótelek felőli telekhatáron a háromszintes növénytelepítés legalább 5 m széles sávban biztosítható.


(6) Az Lke – 1 jelű lakóövezetben a beépítés paraméterei:

Beépítési mód:

oldalhatáron álló,

zártsorú

Beépítés

legnagyobb mértéke:

30 %

Legnagyobb megengedhető

szintterületi mutató:

0,6

Legnagyobb megengedett építménymagasság:

7,5 m

Legkisebb kialakítható telekméret:

800 m2

Kialakítandó zöldfelület

legkisebb mértéke:

50 %


(7) Az OTÉK-ban meghatározott melléképítmények közül kertvárosias lakóövezetben nem helyezhető el: háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.

7.§.


LKE – 2 jelű KERTVÁROSIAS LAKÓÖVEZET


(1) Az Lke –2 jelű lakóövezetben az OTÉK előírásain túlmenően az alábbi szabályok érvényesek.


(2) A kertvárosias lakóövezetben legföljebb kétlakásos lakóépület helyezhető el.


(3) A kertvárosias lakóövezetben üzemanyagtöltő nem helyezhető el.


(4) Az Lke – 2 jelű lakóövezetben kialakítható telek területe legalább 300 m2, szélessége oldalhatáron álló beépítés esetén legalább 14 m, zártsorú beépítés esetén legalább 10 m.


(5) Az építési övezetben kizárólag lakó-funkciójú épület és annak rendeltetésszerű működéséhez szükséges mennyiségű gépjármű tároló épület helyezhető el.


(6) Az Lke – 2 jelű lakóövezetben a beépítés paraméterei:

Beépítési mód:

oldalhatáron álló,

zártsorú

Beépítés

legnagyobb mértéke:

30 %

Legnagyobb megengedhető

szintterületi mutató:

0,6

Legnagyobb megengedett építménymagasság:

6,0 m

Legkisebb kialakítható telekméret:

300 m2

Kialakítandó zöldfelület

legkisebb mértéke:

50 %


(7) Az OTÉK-ban meghatározott melléképítmények közül kertvárosias lakóövezetben nem helyezhető el: háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.

8.§.


LF – 1 JELŰ FALUSIAS LAKÓÖVEZET


(1) Az Lf – 1 jelű lakóövezetben az OTÉK előírásain túlmenően az alábbi szabályok érvényesek.


(2) A falusias lakóövezetben üzemanyagtöltő nem helyezhető el.


(3) Az Lf – 1 jelű építési övezetben kialakítható telek területe legalább 1000 m2, szélessége legalább 20 m. Kialakult állapot esetén a legkisebb beépíthető telekméret 600 m2, a legkisebb telekszélesség 12 m.


(4) Falusias építési övezetben gazdasági rendeltetésű építmény csak akkor telepíthető, ha a szomszédos lakótelek felőli telekhatáron a háromszintes növénytelepítés legalább 5 m széles sávban biztosítható.


(5) Az Lf – 1 jelű lakóövezetben a beépítés paraméterei:

Beépítési mód:

oldalhatáron álló,

szabadon álló

Beépítés

legnagyobb mértéke:

30 %

Legnagyobb megengedhető

szintterületi mutató:

0,5

Legnagyobb megengedett építménymagasság:

6,0 m

Legkisebb kialakítható telekméret:

1000 m2

Kialakítandó zöldfelület

legkisebb mértéke:

50 %


(6) Az utcafronti épületet a kialakult beépítésnek megfelelő oldalhatárra kell telepíteni. Ezen épület mögötti további épület szabadon álló beépítési mód szerint is megépíthető, ha a szomszédos ingatlanok beépítését nem akadályozza. Az építménymagasság ez esetben sem haladhatja meg a 6,0 métert.


(7) Az Lf – 1 lakóövezetben legföljebb 1,60 m magas áttört kerítés építhető. A tömör lábazat magassága legföljebb 60 cm lehet.


9.§.


LF – 2 JELŰ FALUSIAS LAKÓÖVEZET


(1) Az Lf – 2 jelű lakóövezetben az OTÉK előírásain túlmenően az alábbi szabályok érvényesek.


(2) A falusias lakóövezetben üzemanyagtöltő nem helyezhető el.


(3) Az Lf – 2 jelű építési övezetben kialakítható telek területe legalább 1000 m2, szélessége legalább 20 m.


(4) Falusias építési övezetben gazdasági rendeltetésű építmény csak akkor telepíthető, ha a szomszédos lakótelek felőli telekhatáron a háromszintes növénytelepítés legalább 5 m széles sávban biztosítható.


(5) Az Lf – 2 jelű lakóövezetben a beépítés paraméterei:

Beépítési mód:

oldalhatáron álló,

szabadon álló

Beépítés

legnagyobb mértéke:

30 %

Legnagyobb megengedhető

szintterületi mutató:

0,5

Legnagyobb megengedett építménymagasság:

4,5 m

Legkisebb kialakítható telekméret:

1.000 m2

Kialakítandó zöldfelület

legkisebb mértéke:

60 %


(6) Az Lf – 2 jelű, utcaképi védettséget élvező építési övezetben az utcafronton álló épületet oldalhatáron álló módon kell elhelyezni; utcai homlokzatszélessége legföljebb 7 m lehet. Az épületet az utcára merőleges, 35 – 45˚-os hajlásszögű, égetett cserép héjalású, nyeregtetővel, utcára néző oromfallal kell megépíteni.


(7) Az Lf – 2 lakóövezetben legföljebb 1,60 m magas áttört kerítés építhető. A tömör lábazat magassága legföljebb 30 cm lehet.


(8) Az Lf – 2 lakóövezetben az utcai homlokzat karakterének (nyílás és fal aránya, nyílászárók jellege, lábazat kialakítása, anyaghasználat, felületkezelés) illeszkednie kell a védett utcaképbe. Az illeszkedést bizonyítandó az építési engedély iránti kérelemhez a tárgyi épület mellett legalább két-két szomszédos telek beépítését is ábrázoló színezett utcaképet kell mellékelni. A rajznak az utcai kerítéseket is tartalmaznia kell.


(9) Az utcafronti épületet a kialakult beépítésnek megfelelő oldalhatárra kell telepíteni. Ezen épület mögötti további épület szabadon álló beépítési mód szerint is megépíthető, ha a szomszédos ingatlanok beépítését nem akadályozza. Az építménymagasság ez esetben sem haladhatja meg a 4,5 métert.


(10) Lf – 2 jelű építési övezetben az OTÉK-ban meghatározott melléképítmények közül nem helyezhető el: siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.

10.§


GAZDASAGI ÖVEZETEK


GAZDASÁGI ÖVEZETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI


Gazdasági övezetben tevékenység - a létesítmény használata, építési tevékenység, az épületek használata - csak úgy folytatható, hogy a tevékenység

környezeti hatása a környezeti hatásterületén belül lévő védendő területhasználatokra, védendő létesítményekre, épületekre vonatkozó környezeti

határértékek – különösen a zajtól védendő területre vonatkozó zajterhelési határértékek - teljesülését nem akadályozza.

Gazdasági építési övezet területén építési tevékenység és/vagy technológiatelepítése, fejlesztése, meglévő módosítása csak az illetékes környezetvédelmi szakhatóság bevonásával, környezetvédelmi szakhatósági állásfoglalás birtokában, a szakhatósági állásfoglalásban foglaltak betartásával történhet.


Ge jelű EGYÉB IPARI GAZDASÁGI ÖVEZET


(1) A Ge jelű egyéb ipari gazdasági építési övezetekben az OTÉK előírásain túlmenően az alábbi szabályok érvényesek.



Beépítési mód:

szabadon álló

Beépítés legnagyobb mértéke:

30 %

Legnagyobb megengedhető

szintterületi mutató: 0,6

Legnagyobb megengedett építménymagasság:

12,0 m

Legkisebb kialakítható telekméret:

4000 m2

Kialakítandó zöldfelület

legkisebb mértéke:

40 %


(2) Az építési övezetben telek csak legalább egy tömbre készült telekalakítási terv alapján alakítható ki.


(3) A Ge jelű építési övezet tömbjei közül először a főút és a vasút közt fekvőket kell kialakítani. A főúttól délre fekvő tömbök telekalakítása csak akkor kezdhető meg, ha az északi tömbök visszamaradt területein a tervezett új beruházás már nem fér el.

(4) A kialakítható telek szélessége legalább 40 méter, az előkert mélysége legalább 10 méter legyen.


(5) Újonnan kialakított feltáró utcát zárt csapadékvíz-elvezető csatorna esetén kétoldali, nyílt árkos csapadékvíz elvezetés esetén legalább egyoldali fasorral kell kiépíteni.


(6) Az építési övezetben lakóterület határától mért 60 méteren belül 30 méternél hosszabb épület egy tömegben nem emelhető. A 30 méternél hosszabb épületet tagolni kell. A tagolás mértéke vízszintes síkban mérve legalább két méter legyen.


(7) Az egyéb ipari gazdasági övezet telkén elhelyezett épület fala és tetőhéjalása csak nem csillogó anyagból készülhet.


(8) Az építési övezet telkén elhelyezhető reklámfelületek közül – a 6532. számú összekötő út mentén fekvő telek esetében – egy darab, legfeljebb 1 m2 felületű tábla az út felől kialakított zöldsávba kerülhet.


(9) Az építési övezet területén fejlesztés csak a környezetvédelmi hatósággal folytatott egyeztetés alapján, az általa előírtak figyelembevételével történhet.


(10) A területen a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db lombhullató fa ültetendő, legalább 16/18-as törzs-körmérettel. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély csak ennek meglétekor adható ki.


(11) Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelező, legalább 20 m széles védőfásítás – terheli környezetvédelmi, valamint táj- és településkép-védelmi okokból az ingatlanok egy részét, a szabályozási tervlapon jelölt helyeken.


(12) Beültetési kötelezettség területén a telkeken a szabályozási tervlapon jelölt védőfásítások végrehajtását

  1. ha a jelölt telekrész nem beépített, a jelen rendelet hatályba lépésétől egy éven belül meg kell kezdeni és két éven belül be kell fejezni,
  2. ha a jelölt telekrész jelenleg beépített, a telekrészre eső épületek nem bővíthetők, nem újíthatók fel. Az épületek bontását követő egy éven belül a védőfásítást végre kell hajtani,
  3. ha a beültetési kötelezettség a telek közterület felőli megközelítését elzárja, azon telkenként 1 darab, nagyobb közterületi hossz esetén 100 m-enként 1 db, legfeljebb 6,5 m szélességű nyiladék kialakítható, ahol burkolat építhető a telek megközelítéséhez.
  4. a beültetési kötelezettségnél


(13) A gazdasági övezet területét az önkormányzat belterületbe vonhatja.


11.§.


Gk – 1 jelű KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ GAZDASÁGI ÖVEZET


(1) A Gk – 1 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezetben az OTÉK előírásain túlmenően az alábbi szabályok érvényesek.

Beépítési mód:


szabadon álló

Beépítés legnagyobb mértéke:

15 %

Legnagyobb megengedhető szintterületi mutató: 0,3

Legnagyobb megengedett építménymagasság:

11,0 m

Legkisebb kialakítható telekméret:

4.000 m2

Kialakítandó zöldfelület

legkisebb mértéke:

50 %


Kialakult, kisebb telekméret esetén a beépítés paraméterei a meglévőkhöz képest nem növelhetők.


(2) A Gk – 1 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezetben telek csak a teljes övezetre készült telekalakítási terv alapján alakítható ki.


(3)Az építési övezetben 30 méternél hosszabb épület egy tömegben nem emelhető. A 30 méternél hosszabb épületet tagolni kell. A tagolás mértéke vízszintes síkban mérve legalább két méter legyen.


(4) Az építési övezetben gazdasági, termelő, raktározási tevékenységet befogadó épület csak úgy építhető, ha a szabályozási tervlapon beültetési kötelezettséggel jelölt telekhatárokon legalább 10 m széles sávban háromszintes növénytelepítés létesül. A szabályozási terven jelölt beültetési kötelezettség tényleges építési tevékenységtől függetlenül is érvényes.


(5) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet telkén elhelyezett épület fala és tetőhéjalása csak nem csillogó anyagból készülhet.


(6) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetben épülettől független reklámfelület a teleknek csak a főúttól mérve legalább 10 m mélységétől befelé eső részén helyezhető el.


(7) A Gk – 1 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetben az OTÉK-ban meghatározott funkciók közül nem helyezhető el: parkolóház és üzemanyagtöltő. Az OTÉK 1. számú mellékletében felsorolt melléképítmények közül nem helyezhető el: állatkifutó, trágyatároló, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék.


(8) Az OTÉK 1. számú mellékletében felsorolt melléképítmények közül siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, antenna- és zászlótartó oszlop csak a szabályozási tervlapon jelölt „a telek beépítésének korlátozása” sávon kívüli telekterületre helyezhető el a szabályozási terv egyéb előírásai, valamint az eseti és általános létesítési szabályok megtartása mellett.


12. §.


Gk – 2 jelű KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ GAZDASÁGI ÖVEZET


(1) A Gk – 2 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezetben az OTÉK előírásain túlmenően az alábbi szabályok érvényesek.

Beépítési mód:


szabadon álló

Beépítés legnagyobb mértéke:

30 %

Legnagyobb megengedhető

szintterületi mutató:

0,5

Legnagyobb megengedett építménymagasság:

6,0 m

Legkisebb kialakítható telekméret:

1.000 m2

Kialakítandó zöldfelület

legkisebb mértéke:

50 %


(2) A Gk – 2 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezetben telek csak a teljes övezetre készült telekalakítási terv alapján alakítható ki.


(3) Az építési övezetben gazdasági, termelő, raktározási tevékenységet befogadó épület csak úgy építhető, ha a szomszédos lakóövezeti telekhatárokon legalább 10 m széles sávban háromszintes növénytelepítés biztosítható.


(4) A Gk – 2 jelű építési övezet 11. helyrajzi számú út felőli részén a kialakítható legkisebb telekszélesség 18 méter, az előkert mélysége legalább 10 méter legyen. Az övezet főút felőli részén telek nem osztható meg és nem egyesíthető.


(5) Az építési övezetben a főút felől - az útszakasz beépítéséhez illeszkedő beépítési móddal - hagyományos épülettömeg építendő.


(6)  Az építési övezetben 30 méternél hosszabb épület egy tömegben nem emelhető. A 30 méternél hosszabb épületet tagolni kell. A tagolás mértéke vízszintes síkban mérve legalább két méter legyen.


(7) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet telkén elhelyezett épület fala és tetőhéjalása csak nem csillogó anyagból készülhet.


(8) A Gk – 2 kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetben épülettől független reklámfelület csak a 11. helyrajzi számú útról nyíló telken helyezhető el.


(9) A építési övezetben a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db lombhullató fa ültetendő, legalább 16/18-as törzs-körmérettel. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély csak ennek meglétekor adható ki.


(10) A Gk – 2 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetben az OTÉK-ban meghatározott funkciók közül nem helyezhető el: parkolóház és üzemanyagtöltő. Az OTÉK 1. számú mellékletében felsorolt melléképítmények közül nem helyezhető el: állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop.



ÜDÜLŐÖVEZETEK


13.§.


ÜDÜLŐHÁZAS ÜDÜLŐÖVEZET (Üü)


(1) Az Üü üdülőövezetben az OTÉK előírásain túlmenően az alábbi szabályok érvényesek.


(2) Az Üü jelű üdülőövezetben a beépítés paraméterei:

Beépítési mód:


szabadon álló

Beépítés

legnagyobb mértéke:

30 %

Legnagyobb megengedhető

szintterületi mutató:

0,5

Legnagyobb megengedett építménymagasság:

10,0 m

Legkisebb kialakítható telekméret:

kialakult

Kialakítandó zöldfelület

legkisebb mértéke:

50 %


(3) Az OTÉK 1. számú mellékletében felsorolt melléképítmények közül nem helyezhető el: háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.


(4) Az üdülőházas övezetben mind az utcai oldalon, mind a szomszédos telekhatár felől csak felületének legalább 50 %- ában áttört kerítés létesíthető.

14.§


HÉTVÉGIHÁZAS ÜDÜLŐÖVEZET (Üh)


(1) Az Üh jelű üdülőövezetben az OTÉK előírásain túlmenően az alábbi szabályok érvényesek.


(2) Az Üh jelű üdülőövezet területén telek csak legalább egy tömbre készülő telekalakítási terv alapján alakítható ki.


(3) Az Üh jelű üdülőövezetben a beépítés paraméterei:

Beépítési mód:


szabadon álló

Beépítés

legnagyobb mértéke: 20 %

Legnagyobb megengedhető

szintterületi mutató: 0,2

Legnagyobb megengedett építménymagasság: 6,0 m

Legkisebb kialakítható telekméret: 2.000 m2

Kialakítandó zöldfelület

legkisebb mértéke: 60 %


(4) Az OTÉK 1. számú mellékletében felsorolt melléképítmények közül nem helyezhető el: állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.


(5) A hétvégi házas övezetben mind az utcai oldalon, mind a szomszédos telekhatár felől csak felületének legalább 50 %- ában áttört kerítés létesíthető. A kerítés tömör lábazata legföljebb 30 cm magas lehet.


15.§.

KÜLÖNLEGES ÖVEZETEK

TEMETŐ ÖVEZETE (Kt)


(1) A Kt jelű temető övezetben az OTÉK előírásain túlmenően az alábbi szabályok érvényesek.


(2) A Kt jelű temető övezetben a beépítés paraméterei:

Beépítési mód:


 szabadon álló

Beépítés legnagyobb mértéke:

3 %

Legnagyobb megengedhető

szintterületi mutató:

0,03

Legnagyobb megengedett építménymagasság:

 8,0 m

Legkisebb kialakítható telekméret:

 kialakult

Kialakítandó zöldfelület

legkisebb mértéke:

40 %


(3) A már nem működő történeti temetőrészeket (grófi sírok és sváb temető) kegyeleti parkként kell üzemeltetni.


(4) A különleges temető övezetben csak olyan tevékenység folytatható, amely a temető működését nem zavarja, a kegyeletet nem sérti. Az övezetben zajos, bűzös tevékenység nem folytatható.


(5) Az építési övezet területén üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető.


(6) A különleges temető övezetben az OTÉK 1. számú mellékletének, a fogalom-meghatározásoknak 67. melléképítmény pontjában leírtak közül háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop nem létesíthető.

16. §.


TEMPLOM ÖVEZETE (Kp)


(1) A Kp jelű különleges templom övezetben az OTÉK előírásain túlmenően az alábbi szabályok érvényesek.


(2) A Kp jelű templom övezetben a beépítés paraméterei:

Beépítési mód:


szabadon álló

Beépítés

legnagyobb mértéke:

10 %

Legnagyobb megengedhető

szintterületi mutató:

0,2

Legnagyobb megengedett építménymagasság:

5,0 m

Legkisebb kialakítható telekméret:

kialakult

Kialakítandó zöldfelület

legkisebb mértéke:

70 %



(3) A különleges templom övezetben csak olyan tevékenység folytatható, amely a templom és a temető működését nem zavarja, a kegyeletet nem sérti. Az övezetben zajos, bűzös tevékenység nem folytatható.


(4) Az építési övezet területén üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető.


(5) A különleges templom övezetben az OTÉK 1. számú mellékletének, a fogalom-meghatározásoknak 67. melléképítmény pontjában leírtak közül háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop nem létesíthető.


17.§.


KASTÉLY ÖVEZETE (Kk)


(1) A Kk jelű különleges kastély övezetben az OTÉK előírásain túlmenően az alábbi szabályok érvényesek.


(2) A Kk jelű kastély övezetben a beépítés paraméterei:

Beépítési mód:

szabadon álló

Beépítés

Legnagyobb mértéke:

20 %

Legnagyobb megengedhető

szintterületi mutató: 0,4

Legnagyobb megengedett építménymagasság: 6,0 m

Legkisebb kialakítható telekméret: kialakult

Kialakítandó zöldfelület

legkisebb mértéke: 50 %



(3) Az övezet telkének 192/6 helyrajzi számú telekkel közös telekhatárát - környezetvédelmi, valamint táj- és településkép-védelmi okokból beültetési kötelezettség terheli.


(4) Az építési övezet területén üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető.


(5) A különleges kastély övezetben az OTÉK 1. számú mellékletének, a fogalom-meghatározásoknak 67. melléképítmény pontjában leírtak közül húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop nem létesíthető.


18. §.


MAJOR ÖVEZETE (Km)


(1) A Km jelű különleges major övezetben az OTÉK előírásain túlmenően az alábbi szabályok érvényesek.


(2) A Km jelű major övezetben a beépítés paraméterei:

Beépítési mód:

szabadon álló

Beépítés legnagyobb mértéke: 15 %

Legnagyobb megengedhető

szintterületi mutató: 0,3

Legnagyobb megengedett építménymagasság: 6,0 m

Legkisebb kialakítható telekméret: 4.000 m2

Kialakítandó zöldfelület

legkisebb mértéke: 50 %


(3) Az építési övezetben gazdasági, termelő, raktározási tevékenységet befogadó épület csak úgy építhető, ha a szabályozási tervlapon beültetési kötelezettséggel jelölt telekhatárokon legalább 10 m széles sávban háromszintes növénytelepítés létesül. A szabályozási terven jelölt beültetési kötelezettség tényleges építési tevékenységtől függetlenül is érvényes.


(4) A különleges major építési övezetben az OTÉK 1. számú mellékletének, a fogalom-meghatározásoknak 67. melléképítmény pontjában leírtak közül állatkifutó, trágyatároló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop nem létesíthető.


19. §


ERDŐTERÜLET (E)


(1) Csibrák község erdőterülete az alábbi övezetekre tagozódik:

turisztikai erdő (E-T;)

gazdasági erdő (E-G);

védelmi erdő (E-V).

(2) Az erdőterületeket a külterület-szabályozási terv tartalmazza. Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28. § előírásai közül a turisztikai (E-T), a gazdasági (E-G) és a védelmi (E-V) rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni.


(3) Az erdőterületen építmények elhelyezéséhez az illetékes Állami Erdészeti Szolgálat hozzájárulása is szükséges.


(4) Az E-V övezet jelű területek azon része, amely az Ökológiai Hálózat által érintett erdőterület, csak természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók; a kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.


20. §


MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET


(1) A mezőgazdasági területeken, különösen az erősen erodált lejtős területeken végzett mezőgazdasági tevékenység miatt betartandók a helyes mezőgazdasági és környezetei állapot biztosítására és a helyes gazdálkodási gyakorlatra vonatkozó előírások.


(2) Csibrák község közigazgatásának mezőgazdasági területén az alábbi övezetek vannak:

Má-Sz jelű általános mezőgazdasági övezet (szántó);

Má-Gy jelű általános mezőgazdasági övezet (gyep)

Má-N jelű általános mezőgazdasági övezet (nádas).


(3) A szántó művelési ágban lévő általános mezőgazdasági területen 2 hektárnál nagyobb, a gyep művelési ágban lévő általános mezőgazdasági területen 1 hektárnál nagyobb telekterületen helyezhető el lakóépület.


(4) A mezőgazdasági területeken elhelyezhető gazdasági rendeltetésű épületek építménymagassága legföljebb 11 m lehet. A kialakított építési telken legalább 40 m szélességű előkertet kell tartani. Az épületeket, építményeket szabadon állóan kell elhelyezni és kialakítani.


(5) Az Má-Gy övezet jelű terület azon részén, amely az Ökológiai Hálózat által érintett gyepterület, csak természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.


21. §.


VÍZGAZDÁLKODÁSI ÖVEZET (V)


(1) A természetes és természet-közeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren belül, tavak partjától számított 100 méteren belül épület nem helyezhető el.


(2) A vízfolyások és tavak jó karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6-6 méter, a tavak körül 3 méter szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.


III. fejezet


EGYÉB ELŐÍRÁSOK


22. §.


KÖZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK


(1) Közterületen elhelyezhető hirdető-berendezés magassága a 4,0 métert, felülete a 2 m2-t nem haladhatja meg. A felület meghatározásánál az egymástól 3,0 m-nél nem távolabb fekvő hirdető berendezések együttes felületét kell figyelembe venni. Országos közút területén, a közút felett, és külterületen a védőtávolságon belül reklámtáblát, reklámhordozót és egyéb, reklám célú berendezést elhelyezni tilos.


(2) A 16 m vagy annál nagyobb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken kétoldali, a 10-16 m szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken legalább egyoldali fasort kell telepíteni, ill. a meglévők védelméről gondoskodni kell.

23. §.


KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK


(1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét, és védőtávolságát a szabályozási tervlap tartalmazza.


(2) A közlekedési területen belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység az illetékes közlekedési szakhatóság és a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet.


(3) Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, az OTÉK-nak és jelen tervnek megfelelően szabad.


(4) Az építési (szabályozási) szélességen belül az OTÉK 26.§ (3) szerinti létesítmények, valamint utcabútorok, a közművek létesítményei és berendezései helyezhetők el, illetve utcafásítás telepíthető.


(5) Folyamatosan gondoskodni kell a termőföldek között elhelyezkedő úthálózat fenntartásáról (gyom-mentesítés, kátyúzás, műtárgyak karbantartása, vízelvezetés megoldása stb.).


(6) A közlekedési területek közül a Szabályozási Terven a KÖu, és KÖv jellel megkülönböztetett területek az alábbiak:

6532 sz. országos út területe (KÖu),

Budapest-Rijeka vasúti fővonal területe (KÖv).


(7) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:

    6532 sz. országos mellékút, összekötőút: K.V.B., B.V.b-C.

     kiszolgáló (lakó) utak: K.VIII.C., B.VI.d-C.

     önálló kerékpárutak: K.IX., B.IX.

     önálló gyalogutak: K.X., B.X.

     helyi külterületi utak: K.VIII.C.


(8) Az országos út külterületi szakaszai mentén, és a vasútvonal mentén védőtávolság van. A védőtávolságon belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak az illetékes közlekedési szakhatóság és a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet. A védőtávolságok értékei:

     A 6532sz. országos út mentén a tengelytől mért 50,0 - 50,0 m.

     Budapest-Rijeka vasúti fővonal mentén a szélső vágánytól mért 100,0 - 100,0 m.


(9) A közforgalom számára megnyitott magánutak kialakítását telekalakítási, és útépítési engedélyezési terv készítése során kell meghatározni, jelen előírások, és az érintett szakhatóságok állásfoglalásának figyelembe vételével. A közforgalmú magánutat a közútnak megfelelő paraméterekkel kell kialakítani.


(10) A vegyes használatú burkolatokat, és a meglévő, vagy tervezett közterületek térkialakítását településtervezői jogosultsággal rendelkező építész, kertépítész, közmű, és közlekedéstervezők közreműködésével készült terv alapján kell megvalósítani.


(11) A nem az országos úthálózat részét képező külterületi utak, mező- és erdőgazdasági üzemi utak, külterületi utak, dűlőutak mentén a tengelytől mért 6,0-6,0 m sávon belül építmény nem helyezhető el.


(12) Az egyes építési övezetek tervezett létesítményeinek parkolási, rakodási igényét az OTÉK előírásai szerint telken belül kell biztosítani.


(13) A már ilyen módon kialakított, jelenleg is működő intézmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek parkolása közterületi parkolóval is megoldható helyi parkolási rendelet alapján.


(14) Meglévő épületek funkcióváltásával létrejövő új parkolási igények esetében, amennyiben a telken belüli parkolás fizikailag nem megoldható, vagy csak aránytalanul nehezen lenne megvalósítható, a parkolás, helyi parkolási rendelet alapján, közterületen is lehetséges.


(15) A saját telken kívüli parkolóhely kialakításának feltételeit az Önkormányzat külön helyi parkolási rendeletben, a jogszabályban rögzített módon határozza meg.


(16) Építési, használatbavételi engedély csak az OTÉK-ban, vagy a helyi parkolási rendeletben meghatározottak szerint teljes körűen megoldott parkolás, rakodás mellett adható. A megoldást helyszínrajzzal és számítással igazolni kell.


(17) Reklám hirdetőtáblák termőföldön történő elhelyezése engedélyezési eljárása során be kell szerezni a talajvédelmi hatóság hozzájárulását.


(18) Termőföldön elhelyezett hirdetőtáblák melletti területek gyom-mentesítéséről folyamatosan gondoskodni kell.


24. §


A KÖRNYEZETVÉDELEM ELŐÍRÁSAI


(1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni,  hogy:  a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, megelőzze a környezetszennyezést, kizárja a környezetkárosítást.


(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.


(3) A településen az immissziós és emissziós határértékeket a légszennyezettségi határértékekről szóló országos rendelet szabályozza. A légszennyezettségre vonatkozó egészségügyi határértékeket, illetve meghatározott területekre vonatkozó légszennyezettségi ökológiai határértékeket kell figyelembe venni.


(4) A település csapadékvíz hálózatában összegyűlő vizet be kell vezetni a befogadóba; a termőföldön történő szikkasztás tilos.


(5) A területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és a tevékenység nem engedélyezhető. Telekalakításra az engedély akkor adható ki, ha a telekalakítás következtében nem romlanak a talajvédő gazdálkodás feltételei (vízelvezetés, megközelítés, művelhetőség stb.).


(6) A nitrátérzékeny település termőföldjein a földhasználó köteles olyan talajvédő gazdálkodást folytatni, mely a külön jogszabályban meghatározott természetvédelmi, környezetvédelmi, vízvédelmi, közegészségügyi és állategészségügyi követelményeket figyelembe veszi.


(7) Termőföldön tereprendezést csak a talajvédelmi hatóság engedélyével lehet végezni. Amennyiben a tereprendezés (feltöltés, bevágás) elsődleges célja nem a termőföld védelme, az engedélyezési eljárásba a talajvédelmi hatóságot szakhatóságként kell bevonni.


(8) A település területén tilos a szennyvizeket közvetlenül a talajba juttatni. Tisztítatlan szennyvizeket nem lehet termőföldön elhelyezni. A tisztított szennyvíz termőföldön történő elhelyezéséhez be kell szerezni a talajvédelmi hatóság engedélyét.


(9) Vízfolyásokba állattartásból származó hígtrágya, szerves és műtrágya, valamint növényvédőszer csurgalékvize nem kerülhet.


(10) A szennyvízcsatorna kiépülését követően kötelezni kell az ingatlantulajdonosokat a rákötésre. A meglévő zárt gyűjtőket és az egyedi szennyvízkezelési megoldásokat a szennyvízcsatorna hálózatra történő csatlakoztatása után fel kell számolni.


(11) A település területén tilos közterületen építési vagy egyéb kommunális hulladék elhelyezése.


(12) A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítmények egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó – érvényben levő - zajterhelési határértékek be legyenek tartva.


(13) A területen a 20 férőhelyet elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 férőhelyet elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.


(14) Állattartó telepek létesítésekor és üzemeltetésekor a „jó mezőgazdasági gyakorlat szabályait kötelezően be kell tartani”. Hígtrágya termőföldön csak a talajvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el.


(15) Nagy- és közepes haszonállattartó épületet és trágyatárolót lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 15 m-nél, kishaszonállat esetében 5 m-nél távolabb kell elhelyezni. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.


(16) A vízfolyások mentén – egyéb jogszabályokban meghatározott szélességben – gyepesítéssel kell gondoskodni a deflációról és szedimentációból eredő feliszapolódás megakadályozásáról.


(17) A 115 és 155 helyrajzi számú árkok melletti telkeken (156/1, 154/2, 134/3, 116, 114 hrsz.) közvetlenül az árkok mentén állatot tartani tilos. A telkeken kiskerti növénytermesztési tevékenység folytatható, természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók.


(18) A 86, 87, 89, 90, 91, 92, 93 helyrajzi számú telkeken átfutó árkok tisztítási és karbantartási munkáit a telektulajdonosok tűrni kötelesek. Közvetlenül az árkok mentén az állattartás tilos. A telkeken kiskerti növénytermesztési tevékenység folytatható, természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók.


(19) A Kastélysoron a temető védőterületén belül ásott kút nem üzemeltethető.


(20) Hulladékgyűjtő udvar gazdasági területen jelölhető ki.



A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELME


25. §


A TERMÉSZET- ÉS A TÁJVÉDELEM SZABÁLYAI


(1) A területet érinti az Ökológiai Hálózat, amelyet a külterület szabályozási terv tartalmaz. Az ökológiai hálózat övezetén belül a 2003. XXVI. tv. előírásait kell alkalmazni.


(2) A belterület főutcájában, az 56 helyrajzi számú telek előtt álló két idős fa helyi természetvédelmi érték. A fák kivágása csak szakvéleménnyel alátámasztva egészségügyi, ill. balesetveszély esetén lehetséges, engedély alapján. Egyéb esetekben fát kivágni nem szabad. A védelemről az ingatlan tulajdonosát értesíteni kell.


26.§.


AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK ELŐÍRÁSAI


(1) A fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyeken a Kulturális Örökségvédelemért  felelős hatóság működik közre. Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt bolygató tevékenység, valamint a művelési ág megváltoztatása esetében Kulturális Örökségvédelemért  felelős hatóság előzetes (szakhatósági) engedélye szükséges.


(2) Régészeti védelem alatt álló területen (nyilvántartott régészeti lelőhely) a régészeti örökség védelme érdekében a tervezett földmunkák megkezdése előtt megelőző feltárást kell végezni. A feltárás elvégzésére a Wosinsky Mór Megyei Múzeum (7100 Szekszárd, Szent István tér 26.) jogosult, ásatási engedély birtokában, a beruházó költségére. A feltárásra a Kulturális örökség védelméről szóló, a 2005. évi LXXXIX. törvénnyel módosított 2001. évi LXIV. törvény 22. § (3) bekezdése szerint szerződést kell kötnie a beruházónak a Múzeummal. Ha a megelőző feltárás során megőrzendő régészeti emlék kerülne elő, a terveket át kell dolgozni.


(3) Régészeti érdekű területen (ismert, azonosítatlan régészeti terület) a tervezett földmunkákat – a régészeti örökség védelme érdekében – (bontás, magas- és mélyépítés, közművesítés) csak régészeti szakfelügyelet mellett lehet elvégezni. A szakfelügyelet során próba- vagy megelőző feltárásra is sor kerülhet. A régészeti szakfeladatok elvégzésére a Wosinsky Mór Megyei Múzeum (7100 Szekszárd, Szent István tér 26.) jogosult, a beruházó költségére.


27. §


A KÖZMŰELLÁTÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK


ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK


(1) A település bel- és külterületén lévő, illetve azt érintő közművezeték hálózatok, azok műtárgyai és létesítményei a nyomvonaltengelytől mindkét irányban értendő - a törvényerejű rendeletekben és a vonatkozó szabványokban rögzített - biztonsági övezettel rendelkeznek, melyen belül meghatározott tilalmak és korlátozások érvényesek.


(2) A meglévő közműhálózat védelmét biztosítani kell, szükség esetén szakfelügyelet igénylésével.


(3) A közmű létesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, illetve a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag) figyelemmel kell lenni.


(4) A közműhálózatot közterületen kell megépíteni a folyamatos hozzáférhetőség biztosítása mellett az MSz 7487/2. szerint.


(5) A megvalósuló új épületeket a szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig részleges közművesítéssel kell ellátni.



(6) A közműhálózatok, közműépítmények védőtávolságát közterületen, vagy a közmű üzemeltető telkén belül kell biztosítani. Ettől eltérő esetben – ha a vezeték és a védőtávolság magánterületre esik – a közművezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védőtávolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni. Amennyiben csak a védőtávolság esik magánterületre, azt csak az építési engedély kiadásánál kell figyelembe venni.


(7) A közművesítésre kerülő telkeknek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Közműhiányos ingatlant ellátó, más telkén átvezetett bekötővezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védőtávolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni.


(8) Új út építésénél a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, belterületen a közvilágítás megépítéséről, útrekonstrukciónál a meglévő közművek szükséges egyidejű  felújításáról gondoskodni kell.


(9) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését szakszerűen meg kell oldani.


(10) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A beépítésre szánt területeken a területet kiszolgáló közművezetékek nyomvonalát és helyét úgy kell elrendezni, hogy az utcákban egyoldali, kedvező esetben kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.


(11) Amennyiben fasor telepítésére közterületen helyhiány (kis szabályozási szélesség, bevágás) miatt nincs lehetőség, úgy az a szabályozási vonalon kívül (magánterületen) is megvalósítható.


(12) A területen tereprendezési és feltárási munkát csak hatósági engedély alapján szabad végezni.


28.§.


VÍZELLÁTÁS, TŰZVÉDELEM


(1) A beépített, illetve beépítésre szánt területen építési engedély csak a vezetékes vízellátás ingatlanra történő bekötését követően adható.


(2) Az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat megvalósulása után házi vízbekötés csak a csatornahálózatra történő rákötést követően engedélyezhető.


(3) A mértékadó külső tűzivíz szükségletet a mindenkor hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSz) szerint a hálózaton biztosítani kell.


(4) Új utak tervezése esetén a vízvételi helyek mellett úgy kell felállítási helyet biztosítani, hogy a tűzoltó gépjárművek mellett legalább egy forgalmi sáv szabadon maradjon.


(5) A szükséges oltóvizet az egyes létesítmények használatbavételével egyidejűleg kell biztosítani.


(6) Az ivóvízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni. A tűzcsapokat a védeni kívánt létesítménytől legföljebb 100 m megközelítési távolságra kell elhelyezni. A tűzcsapokat egymástól 5,0 m-nél közelebb nem szabad telepíteni.


(7) A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében – lehetőség szerint – körvezetékként kell kiépíteni.


Védőtávolság a MSz 7487 / 2 szerint:

Ivóvízvezeték (épület alapjától) D 300 mm-ig

3,0 m



29. §


SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS -ELHELYEZÉS


(1) szennyvízcsatornázás megvalósulásáig a szennyvizet engedélyezett terv alapján épített közműpótló berendezésbe kell vezetni. Szennyvíz-szikkasztó berendezés is engedélyezhető, amennyiben a talaj szikkasztásra alkalmas és a szikkasztott szennyvíz a talajt, talajvizet, egyéb felszín alatti vizet, vagy más befogadót károsan nem szennyez. (72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 24. § 2. bek.)


(2) Amennyiben a talaj szikkasztásra nem alkalmas, úgy zárt szennyvíztározó építendő. Ez esetben a felhasznált vízmennyiségnek megfelelő szennyvíz-szállítási gyakoriságot számlával kell igazolni.


(3) A szennyvízelvezető csatornahálózat megépítését követően az ellátott ingatlanokat a hálózatra rá kell kötni. A rákötéssel egyidőben a közműpótló berendezéseket szakszerűen fel kell számolni. Ekkor már közműpótló berendezést ideiglenes jelleggel sem szabad engedélyezni.


(4) Szennyvizet a csapadékvíz elvezető rendszerbe vezetni tilos.


(5) Védőtávolságok

Gravitációs csatorna (épület alapjától)

3,0 m

Szennyvíz nyomócső D 300 mm-ig

3,0 m


30. §


CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS


(1)Csapadékvíz szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető!


(2) A település egészének csapadékvíz-elvezetését nyílt árok, illetve folyóka kombinációjával kell megoldani.


(3) A kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól az összegyűlő csapadékvíz csak környezetvédelmi műtárgyon (olaj-iszapfogó) keresztül vezethető a befogadóba.


(4) A nagy esésű árkokat a vízsebesség csökkentése érdekében lépcsőzni kell. A veszélyeztetett területek külvíz védelmét övárkok építésével kell megoldani.


(5) A csapadékvíz befogadó főárkok mentén a partélektől számított 6-6 m-es vízgazdálkodási területet szabadon kell hagyni.


(6) A vízfolyások és vízbázisok közelében talajjavításra tőzeget, vagy komposztot kell alkalmazni szerves trágya helyett.


(7) Védőtávolság:

Felszíni vízfolyás: mindkét part mentén a part-éltől számított

6,0 m széles szabadon hagyandó sáv.



31. §


VILLAMOSENERGIA HÁLÓZATOK


(1) A villamos energia szállítására és átalakítására szolgáló föld feletti távvezetékek, villamos szabadvezetékek, erőművek, alállomások és villamosművek a vonatkozó, mindenkor hatályos Villamos Energia Szolgáltatási törvény és a vonatkozó szakági Miniszteri rendeletek, illetve a vonatkozó törvényerejű rendeletek, továbbá magyar szabványok által rögzített biztonsági övezettel rendelkeznek.


(2) A villamos energia szállítására és átalakítására szolgáló föld feletti távvezetékek, villamos szabadvezetékek, erőművek, alállomások és villamosművek a vonatkozó, mindenkor hatályos Villamos Energia Szolgáltatási törvény, és a vonatkozó Kormányrendeletek, és szakági Miniszteri rendeletek, illetve a vonatkozó törvényerejű rendeletek, továbbá az MSz. 151; MSz. 172; MSz. 7487 számú magyar szabványok által rögzített biztonsági övezettel rendelkeznek.


(3) Föld feletti 20 kV-os villamos távvezeték hálózat esetében

a) a védőtávolság a vezeték nyomvonala mentén mindkét oldalon a nyugalomban lévő legszélső vezetőktől mért

külterületeken

5,0 – 5,0 m-es

belterületen, kettős felfüggesztés esetében

2,5 - 2,5 m-es

függőleges síkokig terjed.

b) a tengelyvonaltól mért biztonsági övezet:

külterületeken


(1-1 m-es kartávolság + 5-5 m-es védőtávolság)

6,0 – 6,0 m

belterületeken


(1-1 m-es kartávolság + 2,5-2,5 m-es védőtávolság)

3,5 – 3,5 m


(4) Föld feletti 0,4 kV-os villamos szabadvezeték hálózat esetében

a) a védőtávolság a vezeték nyomvonala mentén mindkét oldalon a nyugalomban lévő legszélső vezetőktől mért  1,0 – 1,0 m-es függőleges síkokig terjed.

b) A tengelyvonaltól mért biztonsági övezet:

(1-1 m-es kartávolság + 1-1 m-es védőtávolság)

2,0 – 2,0 m


(5) Föld feletti 0,4 kV-os légkábel hálózatok esetében a nyomvonal két oldalán szükséges biztonsági sáv a tengelyvonaltól mérve 1,0 – 1,0 m-es függőleges síkokig terjed.


(6) A föld alatti villamos 20 kV-os, 0,4 kV-os, jelző-, mérő-, működtető-, optikai kábel vagy alépítmény biztonsági övezete a nyomvonal két oldalán, arra merőlegesen 1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed.


(7) 20/0,4 kV-os transzformátorállomások telepítésénél ki kell építeni a közvetlen közterületi kapcsolatot, a teherautóval történő megközelítést, önálló épület esetében a körüljárhatóságot, és 5 méteres védőtávolságot kell figyelembe venni.


32. §


MADÁRVÉDELEM


(1) A védett madarak élőhelyeinek fokozott védelmében az alábbiakat rögzíti a szabályzat.


(2) A nagytestű madárfajok fészkelését elősegítő szigetelt, magasított fészektartó kosarakat megfelelő mennyiségben a kisfeszültségű, szigetelt, szabadvezeték hálózatok tartóoszlopaira kell kihelyezni.



(3) A madárvonulási irányokat, a fészkelő területeket és a táplálkozó helyeket érintő, vagy azok környezetében húzódó 20 kV-os szabadvezeték hálózatok minden tartóoszlopának kereszttartóit teljes hosszúságban „szigetelő papucsokkal” kell felszerelni és a hagyományos – hosszabb – kereszttartókat kell alkalmazni. A tartó-, feszítő-, leágazó- és oszlopkapcsolós oszlopokon csak függő szigetelők elhelyezése és a vezeték átkötéseknek a kereszttartók síkja alatti átvezetése engedhető meg.Ezen túlmenően a „legveszélyesebb” helyeken és az oszlopkapcsolós oszlopokon magasított kiülő-helyek kialakítását és az oszlopkapcsolók szerkezeti elemeinek ürülék elleni védelmét is szükségesnek tarjuk, a Magyar Elektronikai Egyesület törekvéseivel összhangban.


(4) Madár- és vezetékvédelem szempontjából is visszatartó hatású lehet a fent rögzített területeken, illetve annak közelében húzódó 20 kV-os szabadvezeték hálózatok felső áram-, vagy védő vezetőire a nagyfeszültségű hálózatok nyomvonal-jelzésre alkalmazott piros színű műanyag gömbökből megfelelő sűrűséggel kiépített „bója-sor” elhelyezése.

33. §


TÁVKÖZLÉSI HÁLÓZATOK


(1) A védett madarak élőhelyeinek fokozott védelmében az alábbiakat rögzíti a szabályzat.


(2) Föld feletti távközlési légkábel hálózatok esetében a nyomvonal két oldalán szükséges biztonsági sáv a tengelyvonaltól mérve 1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed.


(3) Földalatti távközlési hálózatok, kábelek és alépítmények az MSz 7487. szabvány előírásai szerint rögzített biztonsági övezete a nyomvonal mindkét oldalán, arra merőlegesen 1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed.


(4) Hálózatbővítést a meglévő távközlési alépítmények felhasználásával, és (vagy új csőhálózat) oszlopsor kiépítésével és megszakító létesítmények telepítésével kell megoldani.


(5) A tervezett alépítményi csőszámnak és megszakító létesítményeknek a tervezési terület 100%-os ellátását kell szolgálnia.


(6) A távközlési létesítményeket a telekhatárok és az útburkolatok között húzódó járdák és zöldsávok területe alatt kell elhelyezni. Ide kell elhelyezni az alközpontokat összekötő törzs- és átkérő kábelhálózatokat is.


(7) Nyilvános távbeszélő állomást közterületen kell telepíteni.


(8) Légvezetékes távközlési hálózat a szabályozási területen és a külterületi szakaszokon, a vonatkozó szakmai előírások betartása mellett, építhető. A 0,4 kV-os villamos hálózattal közös tartószerkezeten való elhelyezést az Áramszolgáltatóval, illetve a helyi Önkormányzattal előzetesen egyeztetni kell.


(9) Mobil távközlésre szolgáló újabb bázisállomás vagy adótorony közterületi elhelyezésére a település külterületén lehetőséget kell biztosítani; védett természeti területen fenti létesítmények nem helyezhetők el.
Ilyen létesítmény elhelyezését megelőzően elvi építési engedélyben kell tisztázni a telepítés lehetőségeit. Az elvi építési engedély kérelemhez a tervezett létesítmény környezetét is ábrázoló látványtervet kell mellékelni. Az engedélyezési eljárás során az elsőfokú építésügyi hatóságnak ki kell kérnie a Tolna megyei főépítész véleményét.


34. §


GÁZVEZETÉK HÁLÓZATOK


(1) Földgázszállító vezetékhálózatok, gázfogadó állomások, körzeti és ipari gáz-nyomásszabályozó berendezések biztonsági övezeteit az 1993. évi XLVIII. tv. 32.§ 1./ - 5./ bekezdése, a 203/1998. (XII. 19.) kormányrendelet, továbbá a 80/2005.(X.11.) GKM rendelet szabályozzák. A fenti jogszabályoknak a biztonsági övezetekre vonatkozó korlátozó előírásai és tiltásai szerint a biztonsági övezetet, a nyomásfokozatoktól függően, a csővezeték tengelyvonalától mindkét irányban terjedően a terv az alábbiak szerint rögzíti.


középnyomású hálózatoknál

4,0 – 4,0 m


(2) A biztonsági övezeten belül a fent hivatkozott 1993. évi XLVIII. számú törvény és annak végrehajtási utasítása, a 203/1998. /XII. 19./ kormányrendelet szigorú tilalmai és korlátozásai érvényesek, melyek betartása minden esetben kötelező!


(3) Földgázhálózatok részére a közutak burkolata alatt az (1) bekezdésben jelzett jogszabályok értelmében, az útpálya tájolása szerinti „hideg” oldali közműsávot az egyéb közművezetékektől 1,0-1,0 méteres védőtávolsággal biztosítani kell.


(4) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.


(5) Házi nyomáscsökkentő előkertben és utcai homlokzaton nem helyezhető el.


(6) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.



 (MSz 7487/2 szerint)                                                                         méretek m-ben

Vezeték megnevezése

vezeték

csatorna

Közép-feszültségű kábel

Távközlő

vezeték védőszerke-zetben

Gázelosztó vezeték

Vízvezeték

-

1,5

0,7

0,7

0,7

Csatorna

1,5

-

1,0

1,0

1,0

Középfesz. kábel

0,7

1,0

-

0,5

0,5

Távközlő vezeték (védőszerkezetben)

0,7

1,0

0,5

-

0,5

Gázelosztó vezeték

0,7

1,0

0,5

0,5

-


(7) A vezetékek közötti legkisebb vízszintes távolság

(MSz 7487/2 szerint) méretek m-ben

Vezeték megnevezése

vezeték

csatorna

Közép-feszültségű kábel

Távközlő

vezeték védőszerke-zetben

Gázelosztó vezeték

Vízvezeték

-

1,5

0,7

0,7

0,7

Csatorna

1,5

-

1,0

1,0

1,0

Középfesz. kábel

0,7

1,0

-

0,5

0,5

Távközlő vezeték (védőszerkezetben)

0,7

1,0

0,5

-

0,5

Gázelosztó vezeték

0,7

1,0

0,5

0,5

-


35. §


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


(1) Jelen szabályzat a kihirdetését követő 2013.12.31-én lép hatályba. Előírásait a hatályba lépés után induló ügyekben kell alkalmazni. Ezzel egyidejűleg  az önkormányzat   12/2005.(XII.02.) számú rendelete hatályát veszti.


(2)A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző intézkedik.


(3)A rendelet függelékét képezi védett értékek vonatkozásában a  régészeti védelem listája.








Szűcs János

Horváthné Tóth Valéria

polgármester

jegyző




A rendelet kihírdetése megtörtént.


2013.12. 30.




Horváthné Tóth Valéria

jegyző





FÜGGELÉK – VÉDETT ÉRTÉKEK

Régészeti védelem

Csibrák régészeti emlékeit a településszerkezeti terv részeként elfogadott kulturális örökségvédelmi hatástanulmány régészeti örökségről szóló 1. A fejezete részletezi.

A szabályozási tervi munkarészhez elkészült a kulturális örökségvédelmi hatástanulmány régészeti szakterületi része. A régész szakértő által jegyzett tanulmány, amely a 2001. évi, kulturális örökségvédelemről szóló, LXIV. tv. 66. § (2) bekezdése alapján, a 4/2003. (II. 20) NKÖM rendeletnek megfelelően készült, a településrendezési terv alátámasztó munkarészében olvasható.

Itt csak felsorolásként jelenik meg a Tolna megyei Múzeumtól (Szekszárd) adatszolgáltatásként megkapott nyilvántartott a feltételezett lelőhelyek sora.

  1. Csibrák – Alsóhomok-dűlő I.

Helyrajzi szám: 038/5

A lelőhely megjelölése: őskori település?

Nyilvántartott lelőhely.

  1. Csibrák – Alsóhomok-dűlő II. (Torma 241. lelőhely)

 Helyrajzi szám: 038/8-13.

A lelőhely megjelölése: őskori (neolit és rézkori) település

Nyilvántartott lelőhely.

  1. Csibrák – Kenderes (Torma 222. lelőhely)

Helyrajzi szám: 0129/6-8.

Rézkori (Péceli-kultúra), középső bronzkori (Mészbetétes edények népe) és vaskori (Urnamezős-kultúra) település

Nyilvántartott lelőhely.

  1. Csibrák középkori temploma és települése

Római katolikus templom és a Kastélysor utca déli része.

Helyrajzi szám: 230/7 (templom), 230/1 (templom körüli temető feltételezett helye), 221-229 (középkori falu feltételezett helye).

A lelőhely besorolása: nyilvántartott (templom) és azonosítatlan (régészeti érdekű terület – középkori falu helye).

  1. Csibrák – Rác-csúcs

A lelőhely megjelölése: középkori (?) település. 0113/1; 0114; 0117/2; 0117/4 helyrajzi számok.

A lelőhely besorolása: azonosítatlan (régészeti érdekű terület).

  1. Csibrák – Hármashalom-dűlő

A lelőhely megjelölése: késő bronzkori település.

059 helyrajzi szám.

Nyilvántartott lelőhely.



Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!