nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2018. (III.29.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2020-01-01 -tól
Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2018. (III.29.) önkormányzati rendelete
Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Sátoraljaújhely Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:




  1. Fejezet

Általános rendelkezések

 1.§


(1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Sátoraljaújhely Város Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye: 3980 Sátoraljaújhely, Kossuth tér 5.

(3) Az önkormányzat telephelyei: 3980 Sátoraljaújhely, Dózsa György utca 2.

                                                       3980 Sátoraljaújhely, Hunyadi utca 6.

(4) Az önkormányzat alaptevékenységi besorolását és kormányzati funkcióit e rendelet 3. függeléke tartalmazza.

(5) Az önkormányzat

a) számlaszáma: 11734138-15350105

b) adószáma: 15726504-2-05

c) törzskönyvi azonosító száma:726500

d) KSH statisztikai számjele: 15726504-8411-321-05

(6) Az önkormányzat közigazgatási területe: Sátoraljaújhely város és a hozzá tartozó Károlyfalva, Rudabányácska, Széphalom városrészek.



2.§


(1) Az önkormányzat jelképei: a város címere és zászlaja.

(2) Az önkormányzat jelképeit, a helyi kitüntetéseket, azok használatával kapcsolatos szabályokat önálló önkormányzati rendeletek rögzítik.

(3) Az önkormányzatot a polgármester önállóan képviseli.   

(4) A Képviselő-testület szervei: a polgármester, a Képviselő-testület bizottságai, a jegyző, Sátoraljaújhelyi Polgármesteri Hivatal és a társulások.

(5) Az önkormányzat internetes honlapja: www.satoraljaujhely.hu.

(6) Az önkormányzat e-mail címe: pmtitkarsag@satoraljaujhely.hu; jegyzo@satoraljaujhely.hu




3.§


(1) Az önkormányzat kötelező feladatait és hatásköreit Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.)  13.§ (1) bekezdése és egyéb ágazati jogszabályok állapítják meg.

(2) Az önkormányzat törvényi kötelezettségének teljesítésén túl, pénzügyi lehetőségeinek függvényében, lakossági igények alapján maga határozza meg, hogy milyen önként vállalt feladatokat milyen mértében és milyen módon lát el.

(3) A képviselő-testület által önként vállalt feladatokat e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4) A képviselő-testület által a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőre és a társulásra átruházott jogköröket e rendelet 2. melléklete tartalmazza.




II.Fejezet

A Képviselő-testület működése

1. A Képviselő-testület

4.§

(1) A Képviselő-testület tagjai a polgármester és a képviselők.

(2) A Képviselő-testület tagjainak száma: 12 fő.

(3) A Képviselő-testület mindenkori névsorát e rendelet 1. függeléke tartalmazza.




5.§


(1) A Képviselő-testület féléves munkaterv szerint végzi munkáját.

(2) A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti legkésőbb a tárgyfélévet megelőző félév utolsó hónapjában a Képviselő-testület elé. A munkatervben a megtárgyalandó napirendekre a Képviselő-testület tagjai, a bizottságok tagjai tehetnek javaslatot.

(3) A munkaterv tartalmazza:

a) az ülés hónapban megjelölt idejét,

b) a megtárgyalandó napirendeket,

c) az előkészítésben résztvevő személyeket,

d) a szükséges bizottsági részvételt, állásfoglalást, vélemény-nyilvánítást,

e) a határidőket,

f) az adott időszakban tervezett lakossági fórumok időpontját és témáját.                               

(4) A Képviselő-testület munkatervében az ülés napirendjére kell tűzni a polgármester tájékoztatóját a két testületi ülés közötti időszak legfontosabb eseményeiről és az általa tett intézkedésekről.

(5) Az ülésen a polgármester és a jegyző tájékoztatást ad az ülésre szóló meghívó kiküldésének időpontjáig lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról.





6.§



(1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) Hallgatóság az ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.

(3) A Képviselő-testület üléséről a helyi televízió kép- és hangfelvételt készít, melyhez részére külön helyet kell biztosítani.


7.§


(1) A Képviselő-testület az Mötv.46.§ (2) bekezdésében felsorolt esetekben zárt ülést tart, illetve zárt ülést rendelhet el.

(2) Zárt ülésen az Mötv.46.§ (3) bekezdésében felsoroltak vesznek részt.




8.§


(1) Amennyiben a Képviselő-testület az érintett kérésére zárt ülést tart, úgy az érintett erre vonatkozó kérését – amennyiben jelen van - a testületi ülésen is előterjesztheti.

(2) A testületi ülésről távol lévő érintett az (1) bekezdés szerinti kérelmét az ülést megelőzően akár szóban, akár írásban a polgármesternél terjeszti elő.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti érintett kérését szóban terjeszti elő, úgy azt jegyzőkönyvbe kell foglalni, amennyiben írásban kéri a zárt ülés megtartását, úgy nyilatkozatát kell csatolni a jegyzőkönyvhöz.




9.§


(1) Zárt ülésen elhangzott közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat nyilvánosságát jegyzőkönyvi kivonat nyilvánosságra-hozatalával kell biztosítani.

(2) Ezen közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat tartalmazó kivonatokat a nyilvános és zárt testületi ülésen meghozott határozatokkal együtt kell az önkormányzat honlapján megjelentetni, illetve a nyilvános ülés jegyzőkönyvét megtekintő állampolgár rendelkezésére bocsátani.




2. Képviselő-testületi előterjesztések

10.§

(1) Előterjesztésnek minősül: a rendelettervezet és határozat.

(2) Rendelet-tervezetet csak önálló napirendi pontként lehet előterjeszteni.

(3) A Képviselő-testület elé előterjesztést tehet:

a) a polgármester, az alpolgármester,

b) a tárgykör szerint illetékes bizottság elnöke,

c) a képviselő,

d) a jegyző, az aljegyző,

e) a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a nemzetiséget érintő ügyben.




11.§


(1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket általában írásban kell elkészíteni és lehetőség szerint határozati javaslattal együtt a meghívóhoz csatolni kell.

(2) Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben írásbeli előterjesztést nem kell készíteni. Ilyen esetekben a meghívóhoz csak határozati javaslatot kell mellékelni.

(3) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(4) Rendkívüli képviselő-testületi ülés esetén az előterjesztés írásbelisége mellőzhető. Ezen esetben határozati javaslatot kell legkésőbb a testületi ülésen a képviselők részére biztosítani.




3. A Képviselő-testület összehívása

12.§

(1) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 10 ülést tart.

(2) A Képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze, az ülés helyének, időpontjának, a napirendek tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó elektronikus meghívó útján hívja össze úgy, hogy azt a Képviselő-testület tagjai és az érintettek az ülés előtt legalább 5 nappal, a napirendek anyagát pedig 3 nappal megkapják.

(3) Rendkívüli ülés összehívásáról- indokolt esetben - a polgármester dönt. Rendkívüli ülés összehívása esetén bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

 (4) Az Mötv 44.§-a szabályozza a képviselő-testületi ülés kötelező összehívásának eseteit, módját és időpontját.

 (5) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület összehívásáról a Pénzügyi Bizottság elnöke gondoskodik, ebben az esetben a képviselő-testület ülését a Pénzügyi Bizottság elnöke vezeti.

(6) Tartós akadályoztatásnak minősül a 10 munkanapot meghaladó bármely ok miatti távollét.


4. A Képviselő-testület ülésére meghívandók köre

13. §


(1) A Képviselő-testület minden nyilvános ülésére, valamennyi napirendi ponthoz tanácskozási joggal meg kell hívni e rendelet 3. melléklet I. pontjában felsorolt szerveket és személyeket.

(2) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni azon szerveket és személyeket, akiknek tevékenységét a tárgyalt napirend érinti. A meghívottak az adott napirendnél tanácskozási joggal vesznek részt.

(3) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, napirendjéről a Polgármesteri Hivatal a Képújságban, a város honlapján és a hivatal hirdetőtábláján való közzététel útján, az ülés előtt 5 nappal értesíti a lakosságot.


5. A Képviselő-testület ülésének vezetése

14.§


(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármester vezeti.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatás esetén az ülés vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására az 12.§ (5) bekezdés rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.




15.§


 (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele jelen van.

(2) A képviselő-testületi ülés megnyitásakor az ülés vezetője a jelenléti ív alapján, számszerűen megállapítja a határozatképességet. Az ülés vezetője a képviselő-testületi ülés határozatképességét az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri.

(3) Amennyiben az ülés vezetője a határozatképesség hiányát állapítja meg, úgy egy alkalommal – maximum 15 percre – az ülést felfüggesztheti.

(4) Ha az ülés ezt követően is határozatképtelen, akkor az ülés vezetője az ülést bezárja.

(5) A határozatképtelenség miatt nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésen kell napirendre tűzni.


16.§


(1) A Képviselő-testület ülésének napirendjére a meghívó alapján a polgármester tesz javaslatot.

(2) A napirend végleges megállapítása előtt bármely képviselő egyéb napirendet is javasolhat, melyről vita nélkül egyszerű szótöbbséggel külön kell szavazni. Ezt követően a végleges napirendről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.





17.§


(1) Az ülés rendjének fenntartásáért az ülést vezető felel.

(2) Az ülést vezető:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,

b) rendre utasíthatja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

c) figyelmezteti azt az ülésen jelen lévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) Ha a rendreutasítás eredménytelen, az elnök kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt rója meg. Erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(4) Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

(5) Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.


6. A napirendi pontok tárgyalásának rendje


18.§


(1) A Képviselő-testület ülésén a polgármester minden előterjesztéssel kapcsolatosan lehetőséget biztosít a képviselőknek kérdések feltevésére, majd azoknak az előterjesztő, vagy a polgármester által történő megválaszolását követően minden előterjesztésről vitát nyit.

(2) A napirendi pontok tárgyalásakor a polgármester elsőként az előterjesztőnek adja meg a szót, aki legfeljebb 15-15 perces kiegészítést tehet.  Ezt követően a bizottságok elnökei ismertetik a bizottság véleményét, esetleges javaslatát.

(3) A Képviselő-testület tagjai esetében a vita során a hozzászólások rendjét a polgármester határozza meg. A hozzászólások időtartama napirendi pontonként, képviselőnként legfeljebb öt perc.

(4) Ugyanazon napirendi pont keretében ismételt hozzászólásra egyszer van lehetőség, melynek időtartama a kettő percet nem haladhatja meg. Az időtúllépés miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(5) Az ülés vezetésével, a napirendi ponttal kapcsolatos vita lezárásával a hozzászólások időtartamának további korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, mely ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.


19.§


(1) A vita során a napirendtől eltérni nem lehet.

(2) A tanácskozási joggal meghívottak a vita során legfeljebb napirendenként egy alkalommal kettő perces időtartamra szólalhatnak fel.

(3) Az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódva kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak, feltéve, ha ezt a szándékukat az ülést megelőző nap 15.00 óráig a polgármesternek írásban bejelentették. A hozzászólás időtartama azonos az (1) bekezdésben megjelölt időtartammal.

(4) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik, vagy a Képviselő-testület – egyszerű szótöbbséggel a polgármester javaslatára a vita folytatását szükségtelennek tartja. Az előterjesztő(k) számára legfeljebb öt-öt perces időtartamot kell biztosítani abból a célból, hogy a felvetésre válaszoljon, szükség esetén a napirendet összefoglalja(ják).

(5) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.


7. Interpelláció és képviselői kérdés


20.§

(1) Az interpelláció valamely probléma felvetése és kifejtése a Képviselő-testület ülésén, és ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a Képviselő-testület bizottságához, polgármesterhez és a jegyzőhöz.

(2) Interpellálni a Képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben lehet. A Képviselő-testület azt az interpellációt tárgyalhatja, amelyet az ülésnapot megelőző harmadik munkanapon 16.00 óráig a polgármesterhez írásban benyújtottak.

(3) A képviselő az interpellációt visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, s távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció elmondására a polgármester új időpontot tűz ki.

(4) Az interpelláció három perc időtartamban terjeszthető elő. A válaszra öt perc, a válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozattételre egy perc áll rendelkezésre. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(5) Az elmondott interpelláció nem tartalmazhat olyan új tényt, amelyet az interpelláció írott szövege nem tartalmazott. Az interpellációra a Képviselő-testület ülésén kell választ adni, az interpellált személy indokolt esetben 15 napon belül írásban ad választ. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni.

(6) Ha a választ a Képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el, melyet az illetékes bizottság végez. Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni.




21.§


(1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítés-jellegű felvetés.

(2) A kérdés benyújtásának és megválaszolásának elintézésére a 20. § rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) csak az a kérdés tárgyalható, amelyet, az ülésnapot megelőző második munkanapon 16.00 óráig a polgármesterhez írásban benyújtottak,

b) a kérdés elmondására 2 perc, a válaszra 5 perc áll rendelkezésre,

c) kérdés esetében a képviselőnek viszontválaszra nincs joga és a Képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz.




8. A döntéshozatal módja


22.§


(1) A Képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) A polgármester a vita lezárását és összefoglalását követően az előterjesztett rendelet-tervezetet, illetve határozati javaslatot érintő módosítási javaslatokat egyenként szavazásra bocsátja.

(3) A szavazás során először a módosító indítványokat, kiegészítő javaslatokat kell szavazásra bocsátani. Amennyiben ugyanazon rendelkezéshez, a határozatnak ugyanazon pontjához több, tartalmában eltérő módosító indítvány, javaslat hangzik el, úgy a polgármester dönt azok megszavazásának rendjéről.

(4) A módosító indítványok, javaslatok megszavazása után kerülhet sor a rendelet-tervezet, illetve a határozat módosító indítvánnyal együtt történő megszavazására.

(5) Az előterjesztő által elmondott módosító indítványokat az eredeti előterjesztés részének kell tekinteni, ezért nem kell külön szavazásra bocsátani.




23.§

(1) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

(2) Közeli hozzátartozó a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1§ (1) bekezdés 1.pontjában meghatározottak szerinti személy.

(3) A képviselő személyes érintettségét köteles bejelenteni.

(4) A kizárásról a képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(5) A személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a polgármester – polgármester személyes érintettsége esetén az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság – javaslatára a Képviselő-testület a mulasztó képviselő-testületi tagot, vagy a polgármestert figyelmeztetésben részesíti.


24.§

(1) A Képviselő-testület döntéseit egyszerű szótöbbséggel vagy minősített többséggel hozza meg.

(2)Minősített többség – a megválasztott települési képviselők több mint felének a szavazata – szükséges az Mötv. 50.§-ában meghatározott esetekben.

(3) Egyéb esetekben egyszerű szótöbbséggel határoz.


 25.§


(1) A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával, ennek hiányában kézfelemeléssel történik.



26.§


(1) Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(2) A Képviselő-testület eseti jelleggel határoz a szavazás titkosságáról. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, elkülönített helyiségben, urna igénybevételével történik.


27.§

(1) A Képviselő-testület név szerinti szavazást köteles elrendelni, ha:
a) azt törvény írja elő,
b) azt az önkormányzati képviselők egynegyede indítványozza.

(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét, a jelenlévő képviselők pedig a nevük felolvasását követően szavaznak.


9. A rendeletalkotás


28.§


(1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényes felhatalmazás alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A rendelet alkotását - a polgármesternél - a települési képviselő, a Képviselő-testület bizottsága a jegyző kezdeményezheti.



29.§

A rendelet hiteles szövegének megszerkesztése, a rendelet hatályosságának biztosítása a jegyző feladata.



30.§

(1) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon - a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel – kell kihirdetni.

(2) Önkormányzati rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét az önkormányzat internetes honlapján közölni kell.

(3) A hatályos rendeletek a jegyzői titkárságon, valamint a város honlapján tekinthetők meg, azokba bárki betekinthet.

(4) A rendeletek hatályosulásának ellenőrzése az Ügyrendi és     Nemzetiségi Bizottság feladata.

(5) Az önkormányzati rendeleteket szükség szerint, de legalább kétévenként felül kell vizsgálni.


10. A Képviselő-testület határozata


31.§



(1) A Képviselő-testület határozatait külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(2) A határozat megjelölés magában foglalja a Képviselő-testület elnevezését, a határozat számát – arab számmal -, a határozat meghozatalának idejét – évét, valamint zárójelben hónapját és napját -, az ügy tárgyát.

(3) A testületi határozatokról a Polgármesteri Hivatal betűrendes és határidős nyilvántartást vezet.

(4) A határozatokat a testületi ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a végrehajtásért felelős személynek és szerveknek.


11. A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

32.§


(1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az Mötv. 52.§ (1) bekezdésében foglaltakon túl a képviselő-testület ülésén történt legfontosabb eseményeket.

(2) A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell:

a) a jelenléti ívet,

b) az írásos előterjesztéseket, indítványokat,

c) a jegyző észrevételeit,

d) a név szerinti szavazás esetén a szavazás számszerű eredménye mellett azt is, hogy a jelenlévő képviselők hogyan szavaztak, személy szerint „igen”, vagy „nem” szavazatot adtak le, vagy tartózkodtak a szavazástól,

e) a 8.§ (1) bekezdésében foglalt nyilatkozatot a nyilvános, vagy zárt ülésen való tárgyalásról.




33.§

(1) A jegyzőkönyv elkészítéséről az ülést követő 15 napon belül a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyv aláírására az Mötv. 52.§ (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.


34.§

A jegyző a jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét a Képviselő-testület jegyzőkönyvének a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalhoz történő felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja.


35.§

(1) A Képviselő-testület nyílt üléséről készült jegyzőkönyvbe, a nyílt ülésen tárgyalt előterjesztésekbe, a zárt ülés személyi adatokat nem tartalmazó határozataiba, továbbá a zárt ülésen tárgyalt közérdekű adatokba, közérdekből nyilvános adatokba a választópolgárok betekintési jogát a jegyző a honlapon történő megjelenéssel biztosítja.

(2) A zárt ülés személyi adatokat nem tartalmazó határozatait, továbbá a zárt ülésen tárgyalt közérdekű adatokat, közérdekből nyilvános adatokat az állampolgárok a honlapon tekinthetik meg.


III.Fejezet


A képviselő jogállása

36.§

(1) A képviselőt az Mötv-ben és jelen szabályzatban foglalt jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik. A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) Az önkormányzati képviselők tiszteletdíjának, költségtérítésének megállapítására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(3) A képviselő-testület azon képviselőnek, aki az Mötv-ben meghatározott kötelezettségeit megszegi, 12 havi tiszteletdíját megvonja.

(4) A tiszteletdíj megvonást a Képviselő-testület bizottsága, a polgármester, valamint a jegyző kezdeményezheti.

(5) A kezdeményezést az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság megvizsgálja, véleményével látja el és javaslatával együtt terjeszti a Képviselő-testület elé.


37.§

(1) A képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.

(2) Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat az Mötv. 36.§-a tartalmazza.

(3) Az Mötv. 38.§ (4) bekezdésben szabályozott méltatlansági eljárásra ugyanezen § (5) bekezdésén kívül értelemszerűen alkalmazni e rendelet 40-41.§-ában foglaltakat is.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak esetében az Mötv. 40.§ (2)-(3) bekezdésében foglaltakat figyelembe kell venni.


38.§

 Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségeire vonatkozó szabályokat az Mötv. 39.§-a, a bizottságok nem képviselő tagja vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségeire vonatkozóan az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 5.§ és 11.§ (1)-(3)bekezdése tartalmazzák.


39.§

A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén annak benyújtásáig az Mötv. 39.§ (2) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeket kell alkalmazni.


40.§

(1) A képviselők és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatait az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

(2) A bizottság nem képviselő-testületi tagja és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát a jegyző tartja nyilván.




41.§


(1) A képviselő, a képviselő-testület bizottsága nem képviselő tagja, a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatait külön-külön borítékban adja át az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottságnak.

(2) A képviselő a saját vagyonnyilatkozatát névvel ellátott nyílt, míg a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat névvel ellátott lezárt borítékban, a bizottság nem képviselő tagja a saját és hozzátartozói vagyonnyilatkozatát névvel ellátott lezárt borítékban adja át. Az átvételkor a képviselő hozzátartozója, a bizottság nem képviselő tagja és hozzátartozója borítékját az önkormányzat körbélyegzőjével kell lebélyegezni.

(3) A (1) bekezdésben felsorolt vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a jegyző által kijelölt biztonsági zárral ellátott páncélszekrényben kell tárolni.

(4) A vagyonnyilatkozatokról, az ellenőrzési eljárásról, az ellenőrzés során a vagyonnyilatkozatokba történő betekintésről, valamint az átvételről, a vagyonnyilatkozatok visszaadásáról e rendelet 4. melléklete szerinti nyilvántartást, illetve igazolást kell kiállítani és vezetni.

(5) A képviselő-testület tagjai által tárgyév január 31-ig leadott vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését követően vagyonnyilatkozataikat a www.satoraljaujhely.hu honlapon kell közzétenni. A közzétételről a jegyző gondoskodik.


IV. Fejezet

A Képviselő-testület bizottságai


42.§

(1) A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve a döntések végrehajtásának ellenőrzésére állandó bizottságokat hoz - ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

a)7 fős Pénzügyi Bizottságot,

b)7 fős Gazdasági, Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Bizottságot,

c)7 fős Városüzemeltetési Bizottságot,

d)7 fős Idegenforgalmi és Környezetvédelmi Bizottságot,

e)7 fős Nevelési-Ifjúsági, Civil-Sportügyi és Közművelődési Bizottságot,

f)7 fős Szociális és Egészségügyi Bizottságot,

g)7 fős Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottságot.

(3) A bizottságok elnökeinek és tagjainak névsorát e rendelet 2. függeléke tartalmazza.

(4) A bizottságok döntési jogkörét és hatósági hatásköreit e rendelet 2. melléklete tartalmazza.


43.§

(1) A bizottságok szükség szerint, de évente legalább 10 ülést tartanak.

       (2) A bizottság elnöke - akadályoztatása esetén bármely képviselő tagja hívja össze és vezeti a bizottság ülését.

(3) Az elnök, illetve akadályoztatása esetén a bizottság képviselő tagja köteles összehívni a bizottságot

       a) a Képviselő-testület határozatára,

       b) a polgármester indítványára,

       c) a jegyző indítványára,

       d) a bizottsági tagok több mint felének indítványára.

(4) A bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.

(5) A bizottság ülése nyilvános; zárt ülés tartására a 7. §-ban foglaltak az irányadók.

       (6)  A bizottság állásfoglalásait, döntéseit nyílt szavazással hozza. A határozathozatalra a 22-27.§-ban foglaltak az         irányadók.


44.§

(1) A bizottság ülésére a meghívót az ülést megelőzően elektronikus úton legalább 3 munkanappal, míg az anyagot 3 nappal korábban meg kell küldeni a bizottság tagjainak és a meghívottaknak, valamint a polgármesternek, az alpolgármesternek és a jegyzőnek.

(2) Rendkívüli esetben a bizottság szóban is összehívható.

      (3) A meghívó tartalmazza:

a) az ülés helyét és kezdési időpontját,

b) a javasolt napirendeket.

A meghívóhoz csatolni kell a napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket.

     (4) A bizottságok üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az Mötv. 52.§ (1) bekezdésében és 60.§-ában foglaltakat. A bizottsági ülésen a határozatképesség megállapítását követően ki kell jelölni azon bizottsági tagot, aki az elnök mellett a jegyzőkönyvet aláírja.

    (5) A bizottsági üléseken elfogadott, feladatot és jogot megállapító határozatok kivonatát az ülést követő munkanapon a polgármester és a jegyző rendelkezésére kell bocsátani.


45.§

A bizottság munkáját a jegyző által kijelölt köztisztviselő segíti, akinek feladatát képezi a bizottsági ülés jegyzőkönyvének elkészítése, elkészíttetése, és a bizottság által hozott határozatok megszövegezése.


46.§

A Képviselő-testület esetenkénti feladatokra létrehozott ideiglenes bizottságainak működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.


IV.Fejezet

Városrészi testületek

47.§

(1) Sátoraljaújhely Város Önkormányzata az Mötv. 53.§ (3) bekezdése alapján Károlyfalva és Rudabányácska településrészen – lakossági kezdeményezésre pedig Széphalom településrészben – városrészi testületet hoz létre.

(2) A városrészi testületek elnevezése:

a) Károlyfalva Városrészi Testület

b) Széphalom Városrészi Testület

c)Rudabányácska Városrészi Testület

(3) A városrészi testületek illetékességi területei:

a) Széphalom Városrészi Testület: Kazinczy u. 200-tól, Ybl Miklós utca, Jakobinus utca, Hegyköz utca, Kisvasút utca, Temető utca, Tűzoltó tér, Hosszúláz utca

b) Károlyfalva Városrészi Testület: Ásték utca, Rákóczi Ferenc utca, Petőfi Sándor utca, Dózsa György utca, Kossuth Lajos utca;

c) Rudabányácska Városrészi Testület: Alsórét utca, Bányácska utca, Erdőalja sor, Fenyves utca, Gomba utca, Görbe utca, Kárpát utca, Lőtér utca, Szabadság utca.


48.§

(1) Károlyfalva, Rudabányácska és Széphalom városrészi testület tagjainak száma: 4 fő.

(2) A városrészi testület tagja a településrész megválasztott egyéni képviselője, valamint a városrészen állandó lakóhellyel rendelkező választópolgár.

(3) A városrészi testület vezetője a településrész megválasztott egyéni képviselője.

(4) A városrészi testület tagjainak megbízatása megválasztásuktól az önkormányzati képviselő megbízatásának időtartamáig tart.

(5) A városrészi testület tagjait a városrésszel érintett egyéni választókerületi képviselő javaslatára a Képviselő-testület választja meg.

(6) Hk.


49.§


Hk.


50.§

Hk.


51.§

A városrészi testület feladatai, hatáskörei:

a) képviseli és védi a településrész lakosságának érdekeit, megilleti az önkormányzati norma alkotásának kezdeményezési joga,

b) véleményezési jog illeti meg, illetve véleményt alkot a településrészen fekvő ingatlan-hasznosítási ügyekben,

c) tájékoztatja a Képviselő-testületet a döntésekkel kapcsolatos állásfoglalásáról, és a felmerült kisebbségi véleményekről.


52.§

A városrészi testület ülésének összehívására, vezetésére, működésére a képviselő-testület bizottságaira vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.


53.§

(1) A városrészi testület megszűnik, illetve a képviselő-testület megszűnteti, ha

a) egy éven keresztül nem működik,

b) az 51.§-ban felsorolt jogait sorozatosan legalább hat hónapon keresztül nem gyakorolja.

(2) Hk.


V.Fejezet

A polgármester, az alpolgármester

54.§

A polgármester tisztségét főállásban látja el. A polgármester jogállását és feladatait az Mötv. 65-67.§-a szabályozzák.


55.§

(1) A polgármester a képviselő-testület határozatképtelensége, vagy határozathozatal hiánya miatt az Mötv. 42.§-ában meghatározott ügyek kivételével minden testületi hatáskörbe tartozó ügyben döntést hozhat, melyről a képviselő-testülete soron következő ülésén tájékoztatni köteles.

(2) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett az Mötv. 42.§-ban meghatározott ügyek kivételével a képviselő-testület hatáskörébe tartozó, két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan önkormányzati ügyekben dönthet.


56.§

A polgármester minden hét hétfői napján 8-10 óráig tart ügyfélfogadást.


57.§

A polgármesteri tisztség az Mötv 69.§ (1) bekezdésében szabályozott esetekben megszűnik.


58.§

(1) A képviselő-testület az Mötv. 74.§-ában foglaltak figyelembe vételével, tagjai közül egy alpolgármestert választ, aki megbízatását foglalkoztatási jogviszonyban látja el.

(2) Az alpolgármester tisztsége az Mötv. 76.§-ában szabályozott esetekben szűnik meg.


59.§

Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.


60.§

Az alpolgármester minden hét hétfői napján 8-10 óráig tart ügyfélfogadást.


VI.Fejezet

A jegyző, az aljegyző

61.§

(1) A jegyző és az aljegyző kinevezésével kapcsolatos szabályokat az Mötv. 82.§ (1) bekezdése tartalmazza.

(2) A jegyző és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére a jegyzői feladatok ellátásának módja, hogy a polgármester a jegyzői feladatok ellátásáról a Hivatalban a jegyzői képesítésre vonatkozó előírásoknak megfelelő személy megbízásáról gondoskodik.


62.§

(1) A jegyző feladatait az Mötv.  81.§ (3) bekezdése szabályozza.

(2) A jegyző hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyek felsorolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(3) A képviselő-testület és bizottságai ülésén a jegyző köteles jelezni, ha bármely javaslattal, vagy a testületek működésével kapcsolatban jogszabálysértést észlel.


63.§

A jegyző minden héten szerdán 9-11 óráig tart ügyfélfogadást.


64.§

A polgármester a jegyző javaslatára - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint - határozatlan időre aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására, aki a munkakört kapcsolt munkakörként is elláthatja.


VII.Fejezet

Polgármesteri Hivatal

65.§

(1)A Polgármesteri Hivatal hivatalos elnevezése: Sátoraljaújhelyi Polgármesteri Hivatal.

(2)A Polgármesteri Hivatal munkáját a Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint látja el.




VIII.Fejezet

Nemzetiségi önkormányzatok

66.§

(1) A települési nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testülete saját hatáskörben határozza meg saját működési rendjét.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzatok testületi munkáját a jegyző által kijelölt köztisztviselő segíti.


67.§

A Képviselő-testület a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Njtv.) összhangban az alábbi működési feltételeket biztosítja a települési német, roma, szlovák nemzetiségi önkormányzatok számára:

a) az ülések megtartásához az Njtv. 80.§ (1) bekezdés a.) pontja szerinti helyiséget,

b) igény szerint a nemzetiségek hagyományának, kultúrájának, ünnepeinek megtartásához szükséges megfelelő befogadóképességű helyiséget,

c) a nemzetiségi önkormányzat adminisztratív feladatainak ellátását: meghívó, előterjesztések, jegyzőkönyv elkészítése, levelezések,

d) postázási feladatok biztosítása, helyben történő kihordással,

e) a testületi ülések előkészítésével, a meghívók, előterjesztések, testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítésével, a hivatalos levelezés előkészítésével, döntés előkészítéssel, nyilvántartással, sokszorosítással, iratkezeléssel, postázással kapcsolatos feladatok,

f) szabad gépkocsi kapacitás esetén a nemzetiségi önkormányzat ügyeivel összefüggésben gépkocsi biztosítása sofőrrel,

g) pénzügyi, számviteli, gazdálkodási, nyilvántartási és iratkezelési feladatok ellátása.


68.§


(1) A nemzetiségi önkormányzat véleményének kikérése, egyetértési joga gyakorlásának esetén a nemzetiségi önkormányzatot a polgármester keresi meg.

(2) A helyi nemzetiségi önkormányzat egyetértési, és vélemény-nyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntést, a kialakított és írásba foglalt véleményt a polgármesternek küldi meg.

(3) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökei a nemzetiségi közügyek intézése érdekében a polgármesternél kezdeményezhetnek eljárást, kérhetnek tájékoztatást, tehetnek javaslatot.

(4) A polgármester az (1) bekezdés szerinti esetben előterjesztést olyan időpontban terjeszti a Képviselő-testület elé, hogy az Njtv. 79. § (2) és (4) bekezdéseiben foglalt határidőn belül a Képviselő-testület érdemben tudjon határozatot hozni.

(5) A határozatot a Képviselő-testületi ülést követő 15 napon belül a jegyző megküldi a nemzetiségi önkormányzat részére.


IX.Fejezet

Társulások, nemzetközi kapcsolatok

69.§

(1) A Képviselő-testület feladatainak gazdaságosabb megoldása érdekében az önkormányzat az alábbi önkormányzati társulásokban vesz részt:

a) Hk.

b) Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Társulás.

(2) A társulásra átruházott hatásköröket e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(3) Az önkormányzat Képviselő-testülete által létrehozott társulások megalakulásának, megszűnésének, szervezetének és működésének főbb szabályait az Mötv. IV. Fejezet 87-95.§-a tartalmazzák.  


70.§

(1) Testvér-települési kapcsolatok kialakításáról és feltételeiről a Képviselő-testület dönt.

(2) Nemzetközi kapcsolat kialakítása céljából külföldi partnerrel a polgármester, illetve az általa megbízott személy jogosult tárgyalni.


X.Fejezet

A lakossággal való kapcsolattartás formái


71.§



(1)A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2)A Képviselő-testület a közmeghallgatást december hónapban tartja.

(3)A közmeghallgatás időpontját, témáját a Képújságban és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és honlapon történő közzététel útján kell a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 5 nappal a lakosság tudomására hozni.

(4)A közmeghallgatáson a közérdekű kérdések, javaslatok meghallgatása mellett a polgármester
a) tájékoztatást ad közérdekű és aktuális várospolitikai kérdésekről, ezen belül az önkormányzat vagyoni helyzetéről;
b) a közmeghallgatás alkalmával kell kihirdetni a „Tiszta utca” akció eredményét, valamint átadni a „Tiszta, virágos Sátoraljaújhelyért” akció díjazottjainak járó jutalmat.


72.§

A helyi népszavazásról, népi kezdeményezésről a Képviselő-testület külön rendeletet alkot.


XI.  Fejezet

Az önkormányzat vagyona

73.§

(1) Az önkormányzat törzsvagyonát, ezen belül forgalomképtelen, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal, az üzleti vagyonnal, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnal való gazdálkodás előírásait, és a tulajdonosi jogok gyakorlásának módját külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(2)  A vagyonkezelői jog ellenértékét, az ingyenes átengedés, a vagyonkezelői jog gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének részletes szabályait az önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

(3) Az önkormányzati tulajdonba tartozó vagyonelemekről a jegyző önkormányzati vagyonnyilvántartást vezet.

(4) Az önkormányzati vagyonkataszter vezetésére az Mötv. 110.§-a, valamint a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.


74.§

(1) Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan elszámol. 

(2) Az évente megtartandó közmeghallgatáson a polgármester tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről.


12. Az önkormányzat gazdálkodása


75.§

Az önkormányzat gazdálkodására az államháztartási törvényben, végrehajtási rendeletében foglaltak és az Mötv. 111-116.§-a az irányadóak.


76.§

(1)A költségvetésről szóló előterjesztést és rendelettervezetet valamennyi bizottság és városrészi testület megtárgyalja.

(2)A jegyző a költségvetési rendelet-tervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti. Az egyeztetés eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni, mely jegyzőkönyvet csatolni kell a költségvetés tervezethez abból a célból, hogy annak tartalmát a Képviselő-testület bizottságai megismerhessék.


77.§

A gazdasági fejlesztési program végrehajtásáról a polgármester évente beszámol a képviselő-testületnek.


78.§

(1) A Pénzügyi Bizottságnak az önkormányzat belső kontroll rendszerével kapcsolatos feladatait az Mötv. 120.§-a tartalmazza.

(2) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.

(3) Az önkormányzat költségvetési, a költségvetés teljesítési és szakmai tevékenységének bemutatására, értékelésére vonatkozó adatainak jogszabályban meghatározott körét a jegyző évente a honlapon történő megjelentetéssel közzéteszi.


13. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

79.§

(1) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik a külön jogszabályok szerint előírt belső ellenőrzés és vezetői ellenőrzés útján.

(2) Az éves ellenőrzési tervet a képviselő-testület a költségvetési szervek kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011.(XII.31.) Korm.rendelet 32.§ (4) bekezdésében meghatározott határidőben hagyja jóvá.

(3)A polgármester a tárgyévre vonatkozó összefoglaló ellenőrzési jelentést a költségvetési szervek kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011.(XII.31.) Korm.rendelet 49.§ (3a) bekezdésében foglaltak szerint a zárszámadási rendelet-tervezettel egyidejűleg terjeszti a Képviselő-testület elé.


XII.Fejeze

Záró rendelkezések

80.§

(1) A Szervezeti és Működési Szabályzat kihirdetését követő napon lép hatályba.


81.§

Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 1/2013.(I.24.) önkormányzati rendelete.




dr. Rózsahegyi Ferenc



Szamosvölgyi Péter

jegyző

polgármester



Záradék: a rendeletet 2018. március 29-én kihirdettem.


dr. Rózsahegyi Ferenc

jegyző



Csatolmányok

Megnevezés méret
1-4. melléklet
264.56 KB
1-3. függelék
166.07 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!