nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2012. (IV.12.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2019-12-18 -tól
Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2012. (IV.12.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről

Jászberény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 54. § (1), (3) bekezdésében, és 58. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a Jászberény Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 25/2007. (XI. 5.) önkormányzati rendelet 22. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró a Jogi, Ügy- és Közrendi Bizottság és a Pénzügyi, Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:


I. Fejezet

   Általános rendelkezések


1. A rendelet célja


1. §


A rendelet célja a Jászberény Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel történő piaci körülmények közötti gazdálkodás jogi feltételrendszerének kialakítása, a törvényben biztosított jogok helyi érvényesülésének biztosítása.


2. A rendelet hatálya


2. §


A rendelet hatálya az Önkormányzat tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki.


II. Fejezet

A lakások elidegenítésére vonatkozó rendelkezések


3. A lakáselidegenítés szabályai


3. §


(1)[1]  Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások elidegenítésre történő kijelölést kezdeményezheti:

      a) a Városüzemeltetési és Tulajdonosi Bizottság;

      b) a Polgármester;

      c) a Városi Főépítész.

(2) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások elidegenítése történő kijelöléséről a Képviselő-testület dönt.

(3)  Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások

    a) a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvényben (a továbbiakban: Ltv.) szabályozott elővásárlási jog alapján[2];

      b) a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozott elővásárlási jog alapján[3];

      c) versenytárgyalás útján;[4]

      d) pályázat útján

idegeníthetőek el.


4. A lakás vételárának megállapítása


4. §


(1)   [5] [6]A lakás forgalmi értékét független ingatlanforgalmi értékbecslő állapítja meg. A lakás vételárát az értékbecslő által megállapított forgalmi érték alapján – a Városüzemeltetési és Tulajdonosi Bizottság javaslatára – a Képviselő-testület határozza meg. Az értékbecslés a vételárat megállapító Képviselő-testületi döntés meghozatalakor 3 hónapnál régebbi nem lehet.

(2)  A lakás forgalmi értékének megállapításánál – ha a lakást az Ltv. alapján arra jogosult vásárolja meg – figyelembe kell venni az Ltv.-ben meghatározottakat[7].

(3) A vételár megállapításakor a forgalmi értékből le kell vonni a forgalmi értékben a bérlőnek a lakás átalakítására, korszerűsítésére fordított, számlákkal igazolt, bérbeszámítással vagy egyéb más módon meg nem térített értéknövelő beruházásaira figyelemmel beállott növekménynek a beruházások elvégzését követően eltelt időszakra figyelemmel arányosan csökkentett részét, feltéve, hogy az átalakítást, korszerűsítést a bérlő a bérbeadó előzetes írásbeli engedélyével, 5 évnél nem régebben végezte el.

(4) A számlákkal igazolt a beruházások eredményeként előállott forgalmi érték-növekményének a vételárba történő beszámítás útján megtérítendő része a beruházás elvégzését követő

a) egy év elteltével az érték-növekmény 80 %-a;

b) két év elteltével az érték-növekmény 60 %-a;

c) három év elteltével az érték-növekmény 40 %-a;

d) négy év elteltével az érték-növekmény 20 %-a;

Öt év elteltével az önkormányzattal szemben a beruházásokkal összefüggésben megtérítési igény nem érvényesíthető.

(5)  A Képviselő-testület által megállapított vételár az eladót a vételárat megállapító Képviselő-testületi döntés meghozatalától számított 90 napig köti.


5. Elővásárlási joggal érintett lakások elidegenítésének szabályai


5. §


(1)   A Képviselő-testület vételárat megállapító döntését követően a polgármester 30 napon belül közli a vételárat az elővásárlásra jogosultakkal.

(2)   Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

a)az elővásárlási joggal rendelkező bérlő személyi adatait,

b) a lakás legfontosabb adatait (cím, ingatlan-nyilvántartási adatok: helyrajzi szám, a lakáshoz tartozó közös tulajdoni hányad, alapterület, szobaszám, komfortfokozat),

c) a lakás vételárát,

d) a lakás tényleges műszaki állapotát,

e) a fizetési feltételeket,

f) az ajánlati kötöttség időtartamáról szóló tájékoztatást,

g) elfogadó nyilatkozatmintát.

(3)   Az elővásárlásra jogosult e jogát a (2) bekezdés szerinti ajánlat kézhezvételét követő 30 napon belül, az eladóhoz intézett, az ajánlatot teljes körűen és fenntartás nélkül elfogadó írásos nyilatkozat útján jogosult gyakorolni. Nyilatkozatához csatolnia kell a bérleti díj és a közüzemi díjak megfizetéséről szóló igazolást.

(4)   Ha a jogosult a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot nem, vagy nem határidőben teszi meg, úgy a lakás kívül álló harmadik személy részére az Ltv. alkalmazásával értékesíthető.

(5) Nem köthető adásvételi szerződés azzal az elővásárlásra jogosulttal, akinek az eladásra kijelölt ingatlannal összefüggő bérleti díjból eredő, vagy bármilyen lejárt és meg nem fizetett közüzemi díjtartozása, vagy egyéb köztartozása áll fenn, mindaddig, amíg e tartozását, vagy tartozásait és annak, vagy azoknak esetleges járulékait maradéktalanul ki nem egyenlíti.

(6)A (3) bekezdés szerinti nyilatkozatok beadását követő 30 napon belül a polgármester az elővásárlásra jogosulttal az adásvételi szerződést megköti. Amennyiben az adásvételi szerződés megkötésére az elővásárlásra jogosult érdekkörében felmerült oknál fogva nem kerül sor, úgy a továbbiakban elővásárlási jogával nem élhet.


6. Fizetési feltételek és kedvezmények


6. §


(1)   Az Ltv. szerinti elővásárlásra jogosult, mint vevő a szerződéskötéskor

a) legalább a vételár 20 % -át köteles egy összegben megfizetni és

b) a vételárhátralék megfizetésére a jogosultnak – kérelmére – 15 év részletfizetési kedvezményt kell biztosítani.

(2) Amennyiben az elővásárlásra jogosult háztartásában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét, egyedülálló személy esetében a másfélszeresének összegét nem haladja meg, úgy a vételár 15 %-át köteles egy összegben megfizetni, és kérelmére részére 16 év kamatmentes részletfizetési kedvezményt kell biztosítani.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kedvezmények igénybevételére irányuló, az 5. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül beküldendő kérelemhez csatolni kell a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapban kapott minden rendszeres és eseti jövedelemről szóló igazolást.

(4) Nem jogosult a (2) bekezdésben szabályozott kedvezményekre az, aki üdülő-, vagy lakástulajdonnal rendelkezik.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott kedvezmények igénybevételére irányuló kérelem elbírálására a polgármester jogosult.

(6)  Az adásvételi szerződésben az (1) és (2) bekezdés szerint fennmaradó vételárhátralék után – annak maradéktalan megfizetése időpontjáig – a mindenkori tárgyfélévet megelőző naptári félév utolsó napján irányadó jegybanki alapkamattal megegyező mértékű ügyleti kamatfizetési kötelezettséget kell kikötni.

(7)  A törlesztő részletek minden naptári hónap 1. napjától válnak esedékessé, és minden naptári hónap 15. napjáig késedelmi kamat nélkül teljesíthetők. Késedelmes teljesítés esetére az adásvételi szerződésben a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott mértékű késedelmi kamat megfizetését kell kikötni.

(8) Részletre történő vásárlás esetén, amennyiben az elővásárlásra jogosult a vételár hátralékot a szerződésben vállalt határidő előtt kiegyenlíti, őt a még fennálló vételár hátralék 10 %-ának megfelelő árengedmény illeti meg.

(9) Három havi törlesztőrészlet elmaradása esetén az elővásárlásra jogosult a részletfizetési kedvezménytől elesik, és a teljes vételár egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az Önkormányzat 15 napos fizetési határidő tűzésével írásban felszólítja a késedelmes adóst a még fennálló vételárhátralék egy összegben történő megfizetésére. Amennyiben a 15 napos teljesítési határidő eredménytelenül telik el, az Önkormányzat jogosult a szerződéstől elállni, mely jognyilatkozat a címzett részére történő kézbesítést követő napon hatályosul. A vevő az ingatlant az elállás hatályosulásának napján köteles az Önkormányzat részére ingóságaitól kiürítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaszolgáltatni, és az ingatlant elhagyni. Az Önkormányzat az elállás hatályosulását követő 60 napon belül köteles a vevő részére az általa megfizetett vételárrészletek tőkerészének együttes összegét egy összegben visszatéríteni, melyből a vevő által esetlegesen ki nem egyenlített, az ingatlannal összefüggő közüzemi tartozások, közterhek és egyéb köztartozások összegét le kell vonni. A vevő az Önkormányzat elállása esetén az általa korábban megfizetett törlesztő részletekben foglalt kamathányad összegét elveszíti, annak visszatérítése iránt igényt nem támaszthat.

(10) [8] [9]Amennyiben az elővásárlásra jogosult vevő a lakás vételárát a szerződéskötéskor egy összegben megfizeti, a vételár 20 %-ának megfelelő vételárkedvezmény illeti meg. E vételárkedvezmény erejéig – annak biztosítására – az Önkormányzat javára 5 éves időtartamra elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok törléséhez való hozzájárulás megadására a polgármester jogosult.


7. Terhek és kötelezettségek


7. §


(1)  A vételárnak a 6. § (1)-(2) bekezdése szerinti megfizetése esetén a vételár hiánytalan megfizetéséig az Önkormányzat az ingatlanra vonatkozó tulajdonjogát fenntartja. Ez esetben az adásvételi szerződésben az elővásárlásra jogosult köteles hozzájárulni ahhoz, hogy a tulajdonjog-fenntartással történt eladás ténye az ingatlan-nyilvántartásba az eladó javára bejegyzésre kerüljön.

(2)  A (1) bekezdés alapján bejegyzett tulajdonjog fenntartás tényének törléséhez történő hozzájárulás megadására a polgármester jogosult. A polgármester a tulajdonjog fenntartás tényének törléséhez hozzájárul, ha a vevő a még fennálló vételár tartozását maradéktalanul kiegyenlítette.

(3) Amennyiben az ingatlan megvásárlása érdekében a vevő pénzintézeti kölcsönt vesz igénybe, a vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás függőben tartása kérhető.

(4) Ha a 6. § (10) bekezdés szerinti vevő a kedvezménnyel vásárolt lakást – az Önkormányzat hozzájárulásával – az adásvételi szerződés megkötésétől számított 5 éven belül elidegeníti, a vételárkedvezmény összegének az adásvételi szerződés megkötésének napját követő

a) 1 éven belül 100 %-át

b) 2 éven belül   80 %-át

c) 3 éven belül   60 %-át

d) 4 éven belül   40 %-át

e) 5 éven belül   20 %-át


      az önkormányzat részére az ingatlan elidegenítése tárgyában megkötött szerződés keltétől számított 30 napon belül köteles megtéríteni. A jelzálogjog valamint az elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez a polgármester kérelemre akkor járulhat hozzá, ha az a)-e) pontban nevesített összeget a kérelmező már megfizette.

(5)  Az Önkormányzat javára bejegyzett jelzálogjog, és elidegenítési és terhelési tilalom ranghelyének megváltoztatásához történő hozzájárulás tárgyában a polgármester önállóan jogosult dönteni és jognyilatkozatot tenni. Nem adható meg a hozzájárulás az ingatlant terhelő jelzálogjog, és elidegenítési és terhelési tilalom ranghelyének megváltoztatása iránt, ha ez a jelzálogjoggal, és elidegenítési és terhelési tilalommal biztosított Önkormányzati követelés kielégítését ellehetetlenítené.


8. Versenytárgyalás útján történő értékesítés[10]


8. §


(1) Az Önkormányzat a 25 millió Ft-ot meghaladó forgalmi értékű értékesítésre kijelölt üres, vagy az Ltv.-ben meghatározott, elővásárlási jogával élni nem kívánó bérlő által lakott lakást kizárólag versenytárgyalás útján idegenítheti el.


(2) A versenytárgyalás során meghatározott pályázati indulóár a Képviselő-testület által a 4. § (1) bekezdésében foglaltak szerint meghatározott vételár, amely nem lehet alacsonyabb, mint az ingatlan forgalmi értéke.


(3) A versenytárgyalásra történő jelentkezés módját, feltételeit a Versenyeztetési Szabályzat tartalmazza (1. melléklet )


(4)  A versenytárgyalás nyertese, mint vevő a teljes vételárat az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg, egy összegben köteles megfizetni.


9. Elidegenítés pályázat útján


9. §


(1)[11] A 25 millió Ft-ot meg nem haladó forgalmi értékű lakóingatlanok vonatkozásában a pályázati kiírásnak tartalmaznia kell az 5. § (2) bekezdés b), d) és e) pontjában meghatározottakat, a pályázati induló árat, mely azonos a 4. § (1) bekezdés alapján meghatározott vételárral, esetlegesen a kiíró tulajdonosi érdekeinek megfelelő egyéb bírálati szempontokat, a pályázati induló ár 10 %-nak megfelelő összegű pályázati biztosíték összegszerű megjelölését, valamint a pályázat benyújtásának helyét, határidejét és a lakás megtekintésének időpontját.

(2)[12]   A pályázaton bárki korlátozás nélkül jogosult részt venni, kivéve a pályázaton való részvételből a (13) bekezdés alapján kizárt személyt. Ha a pályázati eljárás eredményeképpen felkínált legmagasabb vételár megfizetésére több ajánlat is érkezik, a pályázati eljárásban nyertes nem hirdethető. Ebben az esetben a pályázatot meg kell ismételni. Amennyiben a benyújtott pályázati ajánlatok között a pályázati induló ár 10 %-át meg nem haladó különbség van, a polgármester dönthet úgy, hogy a pályázati eljárásban nyertest nem hirdet. Ebben az esetben a pályázatot meg kell ismételni.

(3)[13]   A pályázati kiírásra benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó nevét (születési nevét), anyja nevét, születési helyét és idejét, lakóhelyét, személyi azonosító jelét (jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet pályázó esetén nyilvántartási számát), bankszámlaszámát, azt, hogy mely lakást kívánja megvásárolni, a felajánlott vételárat, a pályázati kiírásban meghatározott egyéb nyilatkozatokat, a pályázati biztosíték megfizetéséről szóló igazolást, továbbá a vételár megfizetésére vonatkozó feltételek elfogadásáról szóló nyilatkozatot.

(4)[14]   A pályázat lényeges tartalmi elemeit helyi újságban és 15 millió Ft feletti forgalmi értékű ingatlan esetén legalább megyei lapban is közzé kell tenni. A pályázati kiírás teljes szövegét 10 napra az önkormányzat hirdetőtábláján ki kell függeszteni és az önkormányzat honlapján is meg kell jelentetni.

(5)[15]   A pályázatok benyújtásának végső időpontját úgy kell meghatározni, hogy a benyújtásra a kiírástól számítva legalább 10 nap álljon rendelkezésre. A kiírás időpontjának az a nap számít, amikor a pályázatot a helyi újságban először közzétették.

(6)   A pályázatot zárt borítékban a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Irodáján kell leadni, ahol az átvételkor a borítékot a Polgármesteri Hivatal fejlécével ellátott tasakban helyezik el. A pályázatot tartalmazó borítékot sorszámmal kell ellátni. E sorszámot átvételi elismervényen kell az átadóval közölni. Az átvételi elismervényre az átvétel dátumán, a sorszámon, az átvevő nevén és a Polgármesteri Hivatal bélyegzőjén kívül más nem jegyezhető fel. A Közgazdasági Irodának a kiadott sorszámokról nyilvántartást kell vezetnie.

(7)   A pályázatok felbontása és értékelése a pályázati határidő lejártát követő munkanapon, a Polgármesteri Hivatal hivatalos helyiségében történik. A pályázatok bontását a jegyző által kijelölt 3 köztisztviselő végzi el, a bontásról jegyzőkönyv készül.

(8) A bontást követő 8 napon belül a pályázat nyertesét, vagy a pályázat eredménytelenségének tényét a polgármester hirdeti ki, amelyről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(9)   Érvénytelen az ajánlat, ha

a) azt a benyújtásra meghatározott határidőn túl nyújtották be,

b) az nem felel meg a pályázati kiírás feltételeinek, vagy

c) az hiányos (adatokat nem közöl, a pályázó nem csatolta az előírt mellékleteket, az ajánlat nem tartalmazza a szükséges nyilatkozatokat, aláírásokat).

(10)[16] Az adásvételi szerződést azzal az ajánlattevővel kell megkötni, aki a legmagasabb vételárat tartalmazó vagy a kiírásban szereplő szempontoknak és az Önkormányzat tulajdonosi érdekeinek összességében a legmegfelelőbb érvényes ajánlatot tette.

(11) A pályázót vagy pályázókat a pályázat elbírálásának eredményéről az elbírálást követő 5 napon belül írásban értesíteni kell.

(12) A pályázat nyertesének az adásvételi szerződést a pályázat eredményéről való értesítését követő 15 napon belül meg kell kötnie és a vételárat az adásvételi szerződés megkötésétől számított 15 napon belül egy összegben meg kell fizetnie. Az adásvételi szerződés – vagy amennyiben az az eladónak a vevő tulajdonjoga bejegyzéséhez hozzájáruló nyilatkozatát (a továbbiakban: hozzájáruló nyilatkozat) nem tartalmazza, úgy a külön okiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozat – Földhivatalba történő benyújtása kizárólag a vételár hiánytalan megfizetése után történhet.

(13) Amennyiben az adásvételi szerződés megkötésére a (12) bekezdésben meghatározott határidőn belül a pályázat nyertesének érdekkörében felmerült oknál fogva nem kerül sor, úgy a nyertes pályázó a pályázati biztosítékot is elveszíti. Amennyiben a pályázati eljárásban további érvényes pályázat nem került benyújtásra, úgy az ingatlan értékesítésére vonatkozólag – a szerződéskötésre nyitva álló határidő eredménytelen elteltét követő 30 napon belül – új pályázatot kell kiírni, amelyből ki kell zárni a korábban pályázatot nyert legjobb ajánlatot tevő személyt.

(14) A befizetett pályázati biztosítékot a pályázati eljárásban részt vett, nem nyertes pályázó részére vissza kell fizetni, míg a nyertes által befizetett pályázati biztosíték összegét a vételárba be kell számítani. A visszafizetésre kerülő pályázati biztosíték az eredményhirdetést követő 5 munkanapon belül átutalásra kerül a pályázó által megjelölt bankszámlaszámra.

(15)[17] A nyertes érdekkörében felmerült ok miatti meghiúsulás esetén, amennyiben a pályázati eljárás során több érvényes pályázat is benyújtásra került, úgy a második legjobb ajánlattevővel is köthető szerződés, vagy a pályázati eljárás eredménytelennek nyilvánítható. A második legjobb ajánlattevővel történő szerződéskötésről, vagy a pályázati eljárás eredménytelenné nyilvánításáról – átruházott hatáskörben – a Polgármester dönt.

(16) Amennyiben a pályázat eredménytelen, úgy a (8) bekezdés szerinti elbírálást követő 30 napon belül új pályázatot kell kiírni.

(17) Amennyiben a második pályázati eljárás is eredménytelenül zárul, az ingatlan továbbra is pályázat útján értékesíthető a forgalmi értékbecslésben meghatározott forgalmi érték minimum 80 %-ának megfelelő indulóárért. Ez esetben sem köthető azonban szerződés a (13) bekezdés alapján kizárt személlyel.


III. Fejezet

A nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére vonatkozó rendelkezések

10. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályai


10. §


(1)[18] A nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére a II. fejezetben foglalt rendelkezéseket – a 6-7. § kivételével és az e fejezetben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni kell.

(2)  Az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségeket a Képviselő-testület

a) a Polgármester,

[19]b)[20] a Városüzemeltetési és Tulajdonosi Bizottság, vagy

c)  a Városi Főépítész

véleménye alapján értékesítésre kijelölheti.

(3) A helyiségek vételárát – az Ltv.-ben foglaltak alapján – a Képviselő-testület a tényleges forgalmi érték alapján, egyedileg állapítja meg a 4. § (1) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával.

(4)[21] Az elővásárlási jog jogosultja az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül köteles nyilatkozni arról, hogy kíván-e élni elővásárlási jogával. Amennyiben a jogosult ezt a határidőt elmulasztja, a helyiség a (3) bekezdés szerinti pályázati induló áron kívülálló harmadik személy részére értékesíthető.

(5)  Az elővásárlási joggal rendelkező az adásvételi szerződés megkötése előtt köteles igazolni az alábbiakat:

       a) a bérlőnek nincsen adó- vagy adók módjára behajtandó köztartozása;

       b) a bérlő jogi személlyel, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal szemben nincs folyamatban csőd-, felszámolási, vagy végelszámolási eljárás;

       c) a bérlőnek nincs a helyiséggel kapcsolatos bérleti díj és közüzemi díj hátraléka.

(6) A (3) bekezdés szerinti nyilatkozatok beadását követően az elővásárlási jogosulttal a polgármester az adásvételi szerződést 30 napon belül megköti.

(7) [22]Az Önkormányzat a 25 millió Ft-ot meghaladó forgalmi értékű az értékesítésre kijelölt üres, vagy az Ltv.-ben meghatározott, elővásárlási jogával élni nem kívánó bérlő által bérelt nem lakás céljára szolgáló helyiséget kizárólag a Versenyeztetési Szabályzat szerint idegenítheti el.

(8) A 25 millió Ft-ot meg nem haladó forgalmi értékű üres, vagy az Ltv.-ben meghatározott elővásárlási jogával élni nem kívánó bérlő által bérelt nem lakás céljára szolgáló helyiség értékesítése során a 9. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.


11. Vegyes rendelkezések


11. §


(1)  Az elővásárlási jogra vonatkozó igényeket a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Irodájához kell benyújtani.

(2)   A Polgármesteri Hivatal feladata:

a) a társasházzá alakítás és az elidegenítés lebonyolításához szükséges telekalakítási munkarészek elkészíttetése,

b) a társasházi alapító okirat műszaki és jogi munkarészeinek elkészíttetése,

c) az ingatlan-nyilvántartásban bekövetkezett változások földhivatali átvezettetése,

d) ingatlanforgalmi értékbecslés és az energetikai tanúsítvány elkészíttetése,

e) a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítésének előkészítése, pályáztatása,

f) adásvételi szerződések előkészítése aláírásra,

g) a vevők tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetése,

h)a vevők által megfizetendő vételárelőlegek és vételárhátralék-részletek beszedése, nyilvántartása és elszámolása.


12. Záró rendelkezések


12. §


Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.


13. §


A rendelet hatálybalépését megelőzően értékesített ingatlanok esetében a jelzálogjog és az elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez történő hozzájárulás megadására a polgármester jogosult.


14. §

[23](1)

[24](2)



[1]

A rendelet szövegét a 21/2019 (XII. 18.) önkormányzati rendelet 12. § (1) bekezdése módosította. Hatályos: 2019. december 18. 09 óra 50 perctől.

[2]

1993. évi LXXVIII. törvény (Ltv.) 49. §

[3]

2011. évi CXCVI. törvény 14. § (3) bekezdés

[4]

A 3. § (3) bekezdés c) pontját módosította a 46/2012. (XI. 15.) ör. 1. §-a. Hatályos: 2012. november 16-tól.

[5]

A 4. § (1) bekezdését módosította a 34/2014. (XI. 20.) Ör. 5. § (1) bekezdése. Hatályos: 2014. november 20-tól.

[6]

A rendelet szövegét a 21/2019 (XII. 18.) önkormányzati rendelet 12. § (1) bekezdése módosította. Hatályos: 2019. december 18., 09 óra 50 perctől.

[7]

Ltv. 52. § (1)-(2) bekezdés

[8]

A 6. § (10) bekezdését módosította a 29/2012. (VI. 14.) Ör. 5. §-a. hatályos: 2012. június 15-től.

[9]

A 6. § (10) bekezdését módosította a 33/2012. (VII. 12.) Ör. 3. §-a. Hatályos: 2012. július 13-tól.

[10]

A 8. alcímet módosította a 46/2012. (XI. 15.) Ör. 2.§-a. Hatályos: 2012. november 16-tól.

[11]

A rendelet szövegét a 23/2016. (X. 13.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2016. október 14-től

[12]

A rendelet szövegét a 23/2016. (X. 13.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2016. október 14-től

[13]

A rendelet szövegét a 23/2016. (X. 13.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2016. október 14-től

[14]

A rendelet szövegét a 23/2016. (X. 13.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2016. október 14-től

[15]

A rendelet szövegét a 23/2016. (X. 13.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2016. október 14-től

[16]

A rendelet szövegét a 23/2016. (X. 13.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2016. október 14-től

[17]

A rendelet szövegét a 23/2016. (X. 13.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította. Hatályos: 2016. október 14-től

[18]

A rendelet szövegét a 19/2015. (X. 15.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdése módosította. Hatályos: 2015. október 15-től.

[19]

A 10. § (2) bekezdés b) pontját módosította a 34/2014. (XI. 20.) Ör. 5. § (1) bekezdése. Hatályos: 2014. november 20-tól.

[20]

A rendelet szövegét a 21/2019 (XII. 18.) önkormányzati rendelet  12. § (1) bekezdése módosította. Hatályos: 2019. december 18. 09 óra 50 perctől.

[21]

A rendelet szövegét a 19/2015. (X. 15.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdése módosította. Hatályos: 2015. október 15-től.

[22]

A 10. § (7) bekezdését módosította a 46/2012. (XI. 15.) Ör. 3.§-a. Hatályos: 2012. november 16-tól.

[23]

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján 2012. április 14-én hatályát vesztette.

[24]

A 14. § (2) bekezdését hatályon kívül helyezte a 29/2012. (VI. 14.) Ör. 7. § 3.pontja. Hatályos: 2012. június 15-től.


Csatolmányok

Megnevezés méret
1_melléklet_21_2012_rend
22.8 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!