nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 35/2020. (VI.27.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2020-09-26 -tól
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 35/2020. (VI.27.) önkormányzati rendelete
a közterület használatáról és a közterület-használati díjról

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott eredeti jogalkotási hatáskörében, továbbá az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §. (1) bekezdés 2. pontban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


1. A rendelet célja, hatálya

1. §

A rendelet célja, hogy meghatározza Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város közigazgatási területén a közterület használatának rendjét, a közterület használatáért fizetendő díjakat, illetőleg megakadályozza és szankcionálja az engedély nélküli, valamint az engedélytől eltérő közterület-használatot.


2. §

(1) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város közigazgatási területén a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló területre, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó közterületek övezeti besorolását a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(3) A rendelet személyi hatálya a természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek által folytatott közterület-használatra terjed ki.

(4) Külön önkormányzati rendeletek vonatkoznak:

a) a vásár és piacszervezés céljára átadott területekre

b) a közterületek filmforgatási célú használatára

c) a közterületek felbontására és a közutak nem közlekedési célú igénybevételére

d) közterületen a járművek várakozási rendjére

(5) A rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat által mások részére közterület használatot biztosító szerződéssel érintett közterület hasznosítására.


2. Értelmező rendelkezések


3. §


E rendelet alkalmazása szempontjából:


a) alkalmi és mozgó árusítás: idényjellegű árusításhoz hasonló feltételek mellett, de annál lényegesen rövidebb időtartamra, szezonként legfeljebb egy alkalommal, 1-30 napig tartó, mobil, hordozható berendezésből történő közterületi árusítás;

b) alkalmi vásár: néhány napos (max. 20 nap) általában rendezvénnyel összekötött árusítás;

c) árubemutatás: az üzletben árusított termékek az üzlet nyitvatartási ideje alatti bemutatása, ismertetése és értékesítése az üzlet előtt kihelyezett termékek összessége;

d) felvonulási épület: építési beruházások esetén a kivitelezését szolgáló, az építés befejezéséig fenntartható építmény;

e) idényjellegű árusítás: az árusítás időtartamára a közterületre kihelyezett árusítóhelyről időszakonként megismétlődő, esetenként legfeljebb egy szezonra - max. 6 hónap – szóló kereskedelmi tevékenység (pl. fagylalt árusítás);

f) hirdetmény: közérdekű közlés;

g) hirdető berendezés, hirdetőtábla: minden olyan a KRESZ-ben, illetve ágazati szabványban nem szereplő tábla, eszköz, amelynek az a célja, hogy a járdán és a közúton közlekedők figyelmét felhívja valamilyen szolgáltatásra, gyártmányra, termékre, eseményre, létesítményre;

h) jármű: tehergépkocsi, személygépkocsi, autóbusz, nyergesvontató, motorkerékpár, motoros tricikli, mezőgazdasági vontató, pótkocsi, félpótkocsi, lakókocsi, segédmotoros kerékpár, vízi jármű (csónak, motorcsónak), a fogalom meghatározásnál a közúti közlekedést szabályozó mindenkor érvényben lévő jogszabályban meghatározottak az irányadók;

i) mozgó árusítóhely: mobil jellegű, talajhoz nem rögzített, helyét változtatható árusítóhely;

j) önálló hirdető berendezés: minden olyan hirdető berendezés, ami nem építmény falán vagy kerítésen található;

k) reklámhordozó, önálló reklámtartó építmény: funkcióját vagy létesítésének célját tekintve túlnyomórészt reklám közzétételét, illetve elhelyezését biztosító, elősegítő vagy támogató eszköz, berendezés, létesítmény;

l) szeszesital: minden alkoholtartalmú, élvezeti cikként forgalomba hozott ital és az alacsony alkoholtartalmú palackozott üdítőitalok;

m) út, az út területének meghatározására a közúti közlekedésről szóló törvényben, valamint a közúti közlekedés szabályairól (KRESZ) szóló együttes rendeletben foglaltak az irányadók;

n) üzemképtelen jármű:

- hatósági jelzéssel nem rendelkező olyan jármű, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt,

- baleset következtében károsult és elhagyott (a helyszínről 8 napon, mellékútvonalon 15 napon belül el nem szállított) jármű

- a használat folytán üzemképtelenné vált jármű

o) városi főúthálózat: a mindenkor érvényben lévő Általános Rendezési Terv rendelkezései alapján értendő;

p) vendéglátás: ételek, italok készítése és eladása a fogyasztóknak;

q) vendéglátóipari előkert, terasz, kerthelyiség: a közterületnek vendéglátás céljából idényjelleggel asztalokkal, székekkel elfoglalt, körülhatárolt és szükség szerint lefedett része;

r)  járműtárolás:

-    közúton, vagy más közterületen járművel a folyamatos le és felrakáshoz, az okmánykezeléshez, illetőleg indulás előtt, vagy érkezés után a szállodák, szálláshelyek (lakás kivételével) környékén és a járművezető pihenő ideje alatti tartózkodáshoz szükséges idő feletti egy helyben maradás

-    az üzemképtelen és működőképes járművek közterületen való szabálytalan elhelyezése miatti elszállítás esetén a jármű átvételéig, megvásárlásáig vagy megsemmisítéséig történő elhelyezése és őrzése az önkormányzat által kijelölt tárolóhelyen


3. A közterület használatára vonatkozó általános szabályok

4. §

(1) A közterületet rendeltetésének megfelelően - a jogszabályok keretei között, és jelen rendeletben meghatározott korlátozások figyelembevételével - állagának sérelme nélkül, az általános magatartási szabályok betartásával bárki szabadon használhatja.


(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület-használat) engedély szükséges.


5. §

Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:


a) ideiglenes vagy állandó jellegű építmények, létesítmények közterületen történő elhelyezésére szerkezetétől függetlenül

b) indítófülke, pénztárfülke, fedett várakozóhelyiség, üzemanyagtöltő állomás, iparvágány közterületen történő létesítéséhez

c) szobor, emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút, alapzatos zászlórúd, köztárgyak, utcabútor, virágláda, virágtartó, figyelmeztető és tájékoztató táblák, közvilágítási lámpák, tartóoszlopok elhelyezéséhez és létesítéséhez

d) telefonfülke, fülke nélküli telefonkészülék, postai levélszekrény elhelyezésére

e) egyes létesítményekhez a közút területén kívül szükséges gépjármű-várakozóhelyek, kerékpártároló kialakítása céljára

f) építési munkával kapcsolatos állvány, felvonulási építmény elhelyezésére, 48 órát meghaladóan építőanyag, építési segédeszköz és segédszerkezet elhelyezésére

g) kiállítás, vásár, alkalmi vásár-, sport-, kulturális-, vallási- és cirkuszi rendezvények, továbbá mutatványos tevékenység céljára

h) alkalmi és mozgóárusításra, javító-szolgáltató tevékenységre, közterületen felállítandó árusító automaták elhelyezésére

i) kereskedelmi, vendéglátóipari előkert, terasz, kerthelyiség közterületen, vagy közterületbe nyúlóan történő kialakítására

j) üzlethelyiség előtti árusításra, árubemutatásra

k) üzleti szállítás vagy rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezésére, áruk rakodására

l) reklámhordozó, önálló reklámtartó építmény, hirdető berendezés, hirdető tábla, hirdetmény, valamint gépjármű-üzemanyag egységárának feltüntetésére szolgáló oszlop vagy tábla elhelyezésére

m) mozgó hirdető berendezések (pl. autóból történő árubemutatás) használatához

n) épületek közé kifeszített reklámfeliratok, hirdetések elhelyezésére, azzal a feltétellel, hogy nem érinti a közút területét

o) levegőből szórt ismeretterjesztő vagy kampány anyag juttatásához, rikkancs típusú árusításhoz, valamint szórólapként alkalmazott reklámcédulák utcai terjesztéséhez

p) közmű-szolgáltatáshoz kapcsolódó létesítmények (trafóház, kapcsolószekrény, gázelosztó, távközlési erősítő berendezés, tartóoszlop, lég-, földkábel) elhelyezéséhez

q) az ingatlantulajdonos által a legalább 660 literes, vagy annál nagyobb űrtartalmú települési szilárd hulladékgyűjtő edényzetnek, valamint a közszolgáltató által a szelektív gyűjtőedényzetnek a közterületre történő kihelyezésére, tárolására

r) közhasználatra még át nem adott közterületnek (pl.: meg nem nyitott utca) ideiglenes hasznosítására

s) tüzelő 72 órát meghaladó tárolására

  t) mezőgazdasági termények 48 órát meghaladó tárolására

  u) a mártélyi Tisza-holtágon és az ártérben 7 napon túli csónaktárolásra


6. §

Nem kell közterület-használati engedély:


a) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez

b) közhasználati dolog vagy tárgy (pl.: költözködés során bútorok és háztartási felszerelések, konténerek stb.) rakodásához és tárolásához, feltéve, hogy az 24 óra időtartamot nem haladja meg és a közlekedést nem akadályozza

c) építéshez szükséges anyagok, segédeszközök és segédszerkezetek 48 óránál rövidebb időtartamú elhelyezésére, amely a közlekedést nem akadályozza

d) mezőgazdasági termények 48 órát meg nem haladó tárolására

e) tüzelő 72 órát meg nem haladó tárolására

f) a 3. sz. mellékletben meghatározott közterületeken mezőgazdasági termelők termékeinek árusításához

g) közműves berendezések, létesítmények, valamint elektronikus hírközlési építmények hibaelhárításával kapcsolatos munkálatok elvégzéséhez szükséges területre

h) az élet- és balesetveszély elhárításához szükséges időtartamra a munkálatok elvégzéséhez szükséges területre

i) futóversenyek útvonalának kijelöléséhez és biztosításához


7. §

(1) Nem adható ki közterület-használati engedély, egyben tilos a közterület használata:

a) városképi követelményeket nem kielégítő berendezések elhelyezésére

b) sátorgarázs (ponyvagarázs) létesítésére

c) erotikus áruk, szexuális és pornográf termékek közterületen való elhelyezésére, árusítására,

d)  zajos, bűzös, tűz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására

e) gépjárműjavító, karbantartó, kölcsönző és kereskedő tevékenység végzésére, alkatrészek tárolására

f) mozgó árusítóhely tárolására (az árusítás befejezése után a közterületről el kell távolítani)

g) pörkölt kávé, illetve jövedéki engedélyköteles termékek árusítására

h) közparkban történő árusításra

i) közúti közlekedésben használt járművek közterületen történő tárolására, (kivéve személy-gépjármű, motorkerékpár, segédmotoros kerékpár, kerékpár) tárolásukat az erre a célra kijelölt telephelyeken lehet megoldani

j) üzemképtelen, vagy hatósági engedéllyel nem rendelkező jármű tárolására

k) ruhaszárítás igénybevételére, amennyiben a tevékenység gyakorlása rontja a városképet

l) üzleten kívüli (házaló) kereskedés igénybevételére

m) törmelékek elhelyezésére, kivéve, ha a (2) bekezdésben foglaltak betartását az engedélyt kérő vállalja

(2) Rendkívül indokolt esetben közterület-használati engedély kiadható törmelék elhelyezésére, kizárólag konténerben vagy négy oldalról körülhatárolt zárt gyűjtőedényben történő elhelyezés és folyamatos elszállítás mellett.

(3) Boltok, üzletek előtt és közterületen szeszesital fogyasztása tilos. Ez a tilalom nem vonatkozik közterületen elhelyezett és közvetlenül közterületre árusítást végző árusítóhelyek területére (kerthelyiség), valamint rendezvények során ideiglenesen települt árusítóhelyek környékére.


4. Az engedélyező hatóság

8. §

A közterület használat engedélyezésével kapcsolatos ügyekben (egyedi hatósági ügyek) a polgármester jogosult eljárni.


5. A közterület-használat engedély iránti kérelem

9. §

(1) A közterület használati engedélyt írásban annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. A kérelmet a közterület tényleges használatát legalább 8 nappal megelőzően kell benyújtani Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Építéshatósági Irodájánál a 4. sz. melléklet szerinti formanyomtatványon.

(2) Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt az építtetőnek vagy a kivitelezőnek kell kérnie.


10. §

(1) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az engedélyt kérő nevét, lakó-, szék-, vagy telephelyének címét

b) a közterület-használat célját és időtartamát, vagy azt, hogy a közterületet az engedélyt kérő állandó jelleggel kívánja használni

c) a közterület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását

d) ha a közterületen folytatni kívánt tevékenység engedélyhez kötött, az engedély számának, keltének és a kiállító hatóságnak a feltüntetését

e) vendéglátó előkert létesítése, illetve üzlethelyiség előtti árusítás vagy árubemutatás esetén a nyitvatartási időt


(2) Az engedély iránti kérelemhez mellékletként szükséges csatolni:

a) helyszíni vázlatot, amelyen feltüntetik a használni kívánt közterületen és annak közvetlen környezetében található létesítményeket, köztárgyakat és úttartozékokat, valamint zöldleltárt (növényzet, fák, bokrok), illetve az igénybe veendő közterületet

b) hirdető berendezés, hirdetőtábla kihelyezése esetén annak vázlatát, látványtervét

c) vendéglátóipari előkert, terasz, kerthelyiség létesítése esetén a közterületre kihelyezni kívánt tárgyak (asztalok, székek, napernyők, és egyéb tárgyak) fotófelvétellel, vagy egyéb módon történő bemutatása

d) nem a kérelmező tulajdonában lévő ingatlan előtti közterület-használathoz az érintett ingatlan tulajdonoságának hozzájárulását

e) az út és járda közötti területet érintő közterület-használat esetén az út kezelőjének hozzájárulását

f) élelmiszer és vendéglátóipari tevékenység gyakorlásához az illetékes egészségügyi szakhatóságok hozzájárulását


6. A közterület-használati engedély

11. §

(1) Az engedély megadása során figyelembe kell venni az építésügyi szabályzatot, a városrendezési tervet, a városképi, köztisztasági, közegészségügyi, közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi, zajvédelmi követelményeket, valamint a közérdekre vonatkozó szempontokat. Figyelembe kell venni továbbá az engedélyben közreműködő szakhatóságok, és más szervek hozzájárulásában előírtakat, illetve ellenőrizni kell az egyéb feltételek (pl.: vállalkozói igazolvány, hozzájárulások) meglétét.

(2) Árusításra vonatkozó közterület-használati kérelem esetén csak a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet 5. számú mellékletében meghatározott áruk vonatkozásában adható ki engedély.

(3) A közterületen történő árusítás céljára szolgáló közterület-használati engedélyben meg kell jelölni, hogy az árusítás építményből, meghatározott helyen, közvetlen kézből vagy járműről történik.

(4) Az 5. § i) és j) pontban meghatározott tevékenységek engedélyezése során az engedélyben meg kell határozni a nyitvatartást. Ezekben az esetekben a nyitvatartás csak 05 és 22 óra között engedélyezhető, zeneszolgáltatás kizárásával.

(5) Alkalmi és mozgóárusítás 05 és 22 óra között engedélyezhető. Kivételt képez ez alól vásárok, városi és egyes ünnepekhez kapcsolódó rendezvények esetén a Kossuth tér és a Szent István tér területének igénybevétele.

(6) Üzletek előtti külső árusítás, árubemutatás a hivatalos nyitvatartási időben, a gyalogosforgalom zavarása nélkül az engedélyező hatóság által jóváhagyott pultról, asztalról engedélyezhető.

(7)  Építési munkával kapcsolatos közterület-használat csak az építési munka végzésének időtartamára engedélyezhető. Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos engedélyben ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka-, baleset-, tűz- és egészségvédelmi szabályokban előírt módon történhet. Az építési munka végzésének tartamára szóló közterület-használati engedélyben - szükség szerint - elő kell írni városképi követelményeket kielégítő kerítés létesítését.

(8) A városi főúthálózathoz tartozó közutak mentén közterület-használati engedély csak akkor adható, ha:

a) a közterület-használatot különösen fontos érdek teszi szükségessé (pl.: autóbuszvárakozó­fülke létesítése, építési munka végzése)

b) a folytatni kívánt tevékenység a lakosság ellátása, tájékoztatása szempontjából szükséges (pl.: hirdetőberendezés)

(9) A (8) bekezdésben említett területeken a közterület-használat göngyöleg üzlethelyiség előtti tárolása céljára nem engedélyezhető.

(10) Reklámhordozó, önálló reklámtartó építmény, hirdető berendezés, hirdető tábla, hirdetmény engedélyezéskor figyelembe kell venni a településkép védelméről szóló 54/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelet reklámhordozókra vonatkozó rendelkezéseit, illetve nem adható engedély:

a) útkereszteződés előtt és után 30 m távolságon belül

b) közúti jelzőtábla tartóoszlopán

c) közparkban,

d) közterületeken álló fákon, utcabútoron

e) emlékműveken, szobrokon, köztéri dísztárgyakon

f) azokon a helyeken, ahol a közlekedés biztonságát veszélyeztetheti

g) azokon a helyeken, ahol a mindenkor érvényben lévő közúti közlekedésről szóló törvény tiltja

Ezen berendezések, építmények tulajdonosa köteles a karbantartásról, tisztántartásról folyamatosan gondoskodni.

(11) Épületek közé kifeszített reklámfelirat kizárólag alkalmi rendezvény esetén, csak annak időtartamára, vagy azt megelőzően legfeljebb 1 héttel engedélyezhető.

(12) Cirkuszi sátrat felállítani, illetve mutatványos tevékenységet csak a Polgármesteri Hivatal által kijelölt területen lehet.

(13) Azokon a területeken, ahol az igények várhatóan meghaladják a rendelkezésre bocsátható közterület nagyságát, az engedélyező hatóság az igénybe vehető közterületet kijelöli, meghirdeti és a jelentkezők között a beérkezett kérelmek sorrendje alapján dönt.


12. §

(1) A közterület-használati engedély tartalmazza:

a) az engedélyes nevét, lakó-, telep-, székhelyének címét

b) a közterület-használat célját és időtartamát, vagy azt, hogy az engedély milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes, illetőleg, hogy állandó jellegű

c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének a meghatározását

d) a közterület-használata során alkalmazandó különleges szabályok pontos meghatározását (pl. kerítés létesítése, üzlet nyitvatartási ideje)

d) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok, más szervek hozzájárulásában foglalt előírásokat

e) az engedély megszüntetése vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására a közterület-használat folytán előállt rongálások saját költségen történő helyreállítására, valamint a használt közterület visszaadás előtti takarítására való kötelezettség előírását

f) közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és fizetésének módját

g) az engedélytől eltérő közterület-használat következményeire való figyelmeztetést

h) figyelmeztetés arra, hogy ha az érintett területen, annak tartozékaiban (járda, útburkolat, fa, csatorna, árok, korlát, építmény, úttartozék) vagy annak környékén a közterület-használat miatt hiba keletkezik, a helyreállítás az engedélyes kötelezettsége.

(2) A közterület-használat jogutódlásának engedélyezését kérni kell az engedélyező hatóságtól.


13. §

(1) A közterület-használat engedélyezhető:

a) állandó jelleggel, határidő nélkül, visszavonásig

b) ideiglenesen, meghatározott idő elteltéig

c) ideiglenesen, meghatározott feltétel bekövetkeztéig

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában a meghatározott időre szóló közterület-használat legkevesebb időtartama 1 nap, leghosszabb időtartama 5 év. Építőanyagok, építési munkával kapcsolatos állvány, építési segédeszköz és segédszerkezet legfeljebb 2 évig tárolható közterületen.

(3) A közterület-használati engedély érvényét veszti:

a) az engedélyes halálával

b) a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvényének megszűnése esetén

c) a díjfizetési kötelezettség teljesítésének elmaradásakor

d) az engedélyben meghatározott határidő lejártával vagy a feltétel bekövetkeztével

(4) A meghatározott időre szóló engedély érvényessége az engedélyesnek az engedélyezett időtartam lejárta előtt legalább 15 nappal benyújtott kérelmére meghosszabbítható, illetőleg meghatározott időszakra szüneteltethető.

(5) Az engedély megadása vagy megtagadása ügyében hozott határozatot közölni kell:

a) a kérelmezővel

b) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságokkal, más szervekkel

c) a közterület-felügyelettel

c) a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Irodájával

(6) Egyebekben a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.


7. A közterület-használati díj

14. §

(1) Az engedélyes a közterület-használatért díjat köteles fizetni jelen rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott díjszabás szerint. A díjak az ÁFÁ-t nem tartalmazzák, annak megállapítására, összegére vonatkozóan a mindenkor érvényben lévő általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározottak az irányadók.

(2) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény közterületre eső vízszintes vetületét kell számításba venni, cég-, cím- és hirdetőtábla, hirdető berendezés esetén annak felületét is.

(3) A közterület-használati díj szempontjából minden megkezdett naptári év, hó, nap, valamint m2, fm egésznek számít.

(4) Kézből történő utcai árusítással elfoglalt közterület a fizetendő díj szempontjából minimum 1 m2-nek tekinthető.

(5) A közterület-használati díjat átutalással Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város költségvetési elszámolási számlájára kell teljesíteni, vagy a Polgármesteri Hivatal házi pénztárában készpénzben befizetni:

a) állandó jellegű közterület-használat esetén a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül, azt követően a tárgyév január hó 15. napjáig (évenként), a mindenkor érvényes közterület-használati díj január 1-i érvényességének megfelelően

b) 3 hónapnál rövidebb időtartamnál a közterület-használat megkezdéséig

c) 3 hónapnál hosszabb időtartamnál negyedévenként, a tárgy negyedév első hónap 15. napjáig

d) napi használat esetén a kezdéstől számított maximum 3 napon belül egyösszegben

(6) A közterület-használati díj összege egy elszámolási időszakra, illetőleg egy számlázásra vonatkozóan 1.000,- Ft-nál kevesebb nem lehet.


8. Mentességek és kedvezmények a közterület-használati díj fizetése alól

15. §

(1) Mentes a közterület-használati díj fizetése alól:

a) a fegyveres erők, a rendészeti szervek, a mentők létesítményeinek elhelyezése esetén

b) a közforgalmú utakat kezelő közúti szervek (vállalatok) a feladatuk ellátását szolgáló létesítményeinek elhelyezése esetén

c) mezőgazdasági kistermelőknek - a 3. sz. melléklet szerint - számukra kijelölt árusítóhelyen termékeik árusítása

d) közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges területek igénybevétele esetén

e) közterületen történő közadakozás jótékony célú tevékenység végzése esetén

f) árbevétellel nem járó kulturális rendezvény esetén

g) az Ipari Parkba betelepülő vállalkozások a tevékenységük megkezdését követő hónap 1. napjától kezdődően 12 hónapra mentesülnek a közterület-használati díj fizetése alól. A mentesség az Önkormányzat által kijelölt közterületen elhelyezett hirdetőtáblákra vonatkozik.

h)[1] az ingatlantulajdonos és az Önkormányzattal kötelező közszolgáltatási szerződés alapján jogviszonyban álló közszolgáltató mentesül a települési szilárd és szelektív hulladékgyűjtő edényzet közterületre történő kihelyezése, tárolása esetén, tekintettel arra, hogy az önkormányzatnak kötelezően ellátandó feladata a hulladékkezelési közszolgáltatás fenntartása.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a polgármester részben vagy egészben – az engedélyes kérelmére - mentességet vagy kedvezményt adhat a közterület-használati díj megfizetése alól:

a) a város érdekeit szolgáló tevékenység végzése esetén

b) szobrok, emlékművek, díszkutak, vízmedencék, szökőkutak, alapzatos zászlórudak és köztárgyak elhelyezése esetén

c) kerékpártároló létesítése esetén

(3) A közterület használati díj elengedhető arra az időszakra, ha az engedélyest elháríthatatlan külső körülmények huzamosabb ideig akadályozzák, és ezt igazolja.

(4) Vis maior jellegű esetekben a csónaktárolás céljából igénybevett közterület használati díjtétel min. 20 %-kal - max. 50%-kal mérsékelhető, azzal a feltétellel, hogy az engedélyes nem rendelkezik közterület használati díj hátralékkal.

(5) A (2)-(4) bekezdésben foglaltakon kívül csak különös méltánylást érdemlő körülmények esetén adható mentesség vagy kedvezmény.


9. A közterület-használati engedély megszüntetése és visszavonása

16. §

(1) Ha az engedélyes a közterület-használatát meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát kérelem benyújtásával írásban az engedélyező hatóságnak bejelenteni.

(2) A közterület-használatot – a naptári napokban megállapított engedély kivételével - csak hónap végére lehet megszüntetni.

(3) Amennyiben az engedély egész évre került kiadásra, és a megszüntetés év közben történik, a már megfizetésre került díj időarányos része visszaigényelhető, kivéve a csónaktárolásra vonatkozó engedély esetén.


17. §

(1) A közterület-használati engedély közérdekből, illetve városfejlesztési, városrendezési célból bármikor visszavonható. Közérdeknek minősül: terület- és településrendezés; kötelező állami, illetve kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó oktatási, egészségügyi, szociális, valamint kommunális hulladékkezelő létesítmény elhelyezése; közlekedési infrastruktúra fejlesztése; energiatermelés; vízgazdálkodás. Ilyen esetben az engedélyes részére - kérelmére - máshol lehet a közterület-használat lehetőségét biztosítani.

(2) Vissza kell vonni a közterület-használati engedélyt:

a) ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja

b) ha a közterületet rongálja

c) ha az engedélyes a díjfizetési kötelezettségének egyszeri felszólításra a megadott határidőn belül nem tesz eleget

d) ha az engedélyes a közterület használatát – bejelentés nélküli - másnak átengedi

e) ha a közterület-használat a környéken lakók jogos érdekeit aránytalanul, vagy tartósan sérti

(3) Ha a közterület-használati engedély az (1) bekezdésben foglalt okból kerül visszavonásra, a már megfizetett díj vonatkozásában a 16. § (3) bekezdése alkalmazható.

(4) Ha a közterület-használati engedély a (2) bekezdésben foglalt okok miatt kerül visszavonásra, a már esedékessé vált és befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.


18. §

A közterület-használat megszűnése után az engedélyes a saját költségén köteles az eredeti állapotot - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani. Ez a kötelezettség az engedélyest építési (létesítési) engedély alapján végzett építési munka esetében csak akkor terheli, ha az engedély megadásának feltételeként előírták. A helyreállítási kötelezettség vonatkozik az engedélyben meghatározott terület környékére is (út, járda, növényzet, kihelyezett tárgyak), ha abban a használat során hiba keletkezett.


10. A közterület engedély nélküli, vagy engedélytől eltérő használatának jogkövetkezményei

19. §

(1) A közterület engedély nélküli, vagy az engedélytől eltérő használata esetén a használó az engedélyező hatóság felhívására köteles a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát saját költségén - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani. Ha a használó ezirányú kötelezettségének a felhívást követő 3 napon belül nem tesz eleget, az engedélyező hatóság – a használó költségére - az eredeti állapotot helyreállítja, az elhelyezett tárgyakat leszerelheti és elszállíthatja.

(2) A közterület felügyeletét ellátó személy engedély nélküli, vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő közterület használat esetén, illetve abban az esetben, ha a közterület helyreállítása nem történik meg az engedélyben foglaltak szerint, helyszíni bírságolási joggal rendelkezik.

(3) Közterületen engedély nélkül kint lévő anyagok, hirdetőtáblák beszállításáról az engedélyező hatóság gondoskodhat, amennyiben a tulajdonos személye ismeretlen. Ha a tulajdonos személye ismerté válik, az engedélyező hatóság a tulajdonost a felmerült költségek megtérítésére kötelezi.

(4) Azt, aki közterületet engedély nélkül vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használja, vagy az engedélyben előírtaknak megfelelően a közterületet nem állítja helyre, az engedély nélküli vagy az eltérő használat mértékére és tartamára esedékes közterület használati díj legalább 3-szorosának, de maximálisan 10-szeresének megfizetésére lehet kötelezni. Ha a közterület használat díjmentes, akkor a rendeletben napi közterület használati díjtételek közül a legmagasabb használati díj legalább 3-szorosának, de maximálisan 10-szeresének megfizetésére lehet kötelezni.

(5) Az üzemképtelen, illetve hatósági engedéllyel nem rendelkező gépjárművek közterületről történő elszállításával, tárolásával, illetve hasznosításával kapcsolatban a kerékbilincs közterület-felügyelet általi alkalmazására, a járművek elszállítására, valamint a felmerült költségekre vonatkozó szabályokról szóló 55/2009. (X.16.) IRM rendelet vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

(6) Ha a közterületet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon használó az engedélyezés feltételeinek megfelel - kérelmére - a hatóság a közterület-használatot engedélyezheti. Ezzel azonban a használó nem mentesül a (2)-(4) bekezdésben említett következmények alól.


11. A mártélyi Tisza holtág móló-használati rendje

20. §

(1) A Magyar Állam tulajdonát képező, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város közigazgatási területéhez tartozó mártélyi üdülőterületen a csónakok kikötési lehetőségét az Önkormányzat vízi úszóművek (mólók) üzemeltetésével biztosítja.

(2) Csónakot kikötni kizárólag az (1) bekezdés szerinti, illetve hatósági engedéllyel rendelkező mólóhoz (csónakkikötőhöz) lehet. Tilos csónakot kikötni a part menti növényzethez, veszélyeztetni, károsítani a parti és a vízi ökoszisztémát.


21. §

(1) A mólót csak gyalogosan szabad használni, járművel felhajtani tilos.

(2) Úszni nem tudó személy csak mentőmellényben tartózkodhat a mólón.

(3) 14 éven aluli gyermek (úszni tudó is) csak felnőtt felügyelete mellett és megfelelő méretű mentőmellény viselésével tartózkodhat a mólón.

(4) A mólóra nem mehet fel, azon nem tartózkodhat olyan személy, aki ittas, kábítószer, gyógyszer vagy egyéb szer hatása alatt van, esetleg nem ura cselekedeteinek.

(5) Egy úszóművön, egyszerre maximum 2 fő tartózkodhat.

(6) A mólón játszani, arról vízbe ugrálni tilos.

(7) Az úszóművekre tilos a csónakokat felhúzni.

(8) A mólókról horgászni, etetőanyagot beszórni tilos.

(9) A mólón történő munkavégzés csak az előírt biztonsági rendszabályok betartása mellett történhet.


22. §

Az úszóművek nem rendeltetésszerű használatából eredő károkért a használó, illetve a csónaktulajdonos köteles helytállni.


23. §


(1) Az I-VIII. sorszámmal ellátott csónakkikötők üzemeltetését és karbantartását a  Hódmezővásárhelyi Működtető és Szolgáltató Nonprofit Zrt. (a továbbiakban: HMSZ Zrt.) végzi.

(2) A vízi úszóműveket minden évben legkésőbb április 30-ig vízre kell helyezni és legkésőbb október 31-ig a vízből ki kell venni. Ezen határidők az időjárás és vízszint-ingadozás (pl.” zöld-ár”) függvényében módosulhatnak.

(3) A csónakkikötőket a téli időszakban az árvízvédelmi töltésen kívül kijelölt védett helyen kell elhelyezni, ha ez nem lehetséges, a mólóra történő feljutás megakadályozásáról kell gondoskodni.


24. §

(1) A holtágon és az ártérben csak jó állapotban lévő, és a jogszabályokban előírt felszerelésekkel ellátott vízi jármű használható, illetve tárolható. A csónaktulajdonos köteles a csónakját tisztán, vízmentesen tárolni.

(2) Tilos robbanómotoros motorcsónakot üzemeltetni, kivéve a mentésre használt és külön engedéllyel rendelkező csónakot.

(3) Csónakot kikötni maximum 40 cm-es hosszúságú lánccal, erős lakattal biztosítva lehet, a csónak szabad végét varsa karóval, vagy fenéksúllyal kell rögzíteni.

(4) Csónakot tárolni 7 napon túl csak közterület-használati engedéllyel lehet. A csónakkikötő használatáért a csónaktulajdonosok kötelesek a 2. sz. mellékletben szereplő díjtáblázat szerint közterület-használati díjat fizetni, mely a csónaktulajdonost a közterület-használati engedélyben pontosan meghatározott kikötési hely tárgyévi kizárólagos használatára jogosítja fel, egyben kizárólag a meghatározott csónakszámnak megfelelő kikötési pontot veheti igénybe.

(5) A közterület-használati engedély kiadásával egyidejűleg a csónaktulajdonos részére a kikötési hely számát tartalmazó csónakszám-tábla kerül átadásra, melyet a tulajdonos a csónak belső részén a jobb első sarokban, jól látható módon köteles elhelyezni. Ezen kívül a tulajdonos köteles a csónakon olyan módon feltüntetni nevét és lakcímét, hogy a felirat az időjárásnak, víznek ellenálló legyen.

(6) Az Önkormányzat a téli, illetve a tavaszi időszakban hirdetményben tájékoztatja a lakosságot az úszóművek kiemelésének, illetve vízre helyezésének időpontjáról. A téli időszakban a hirdetményben meghatározott időpontig a csónaktulajdonosok kötelesek a csónakot az úszóműről eltávolítani. A tavaszi időszakban az úszóművek kihelyezését követő 30 napon túl a csónaktulajdonosok a csónakot kizárólag az engedélyben meghatározott kikötési ponthoz kikötve tárolhatják.

(7) Sorszámmal nem rendelkező, az előírtaktól eltérően tárolt vízi járműveket, illetve ha a tulajdonos az (6) bekezdésben foglaltaknak a megadott határidőig nem tesz eleget, a HMSZ Zrt. jogosult - a tulajdonos költségére – a csónakot elszállítani és azok őrzéséről 90 napig gondoskodni. Az őrzési idő leteltét követően a HMSZ Zrt. gondoskodik a vízi jármű hasznosításáról vagy megsemmisítéséről.

(8) A közterület-használati engedély megszűnése után a csónaktulajdonos köteles a csónakot az üdülőterületről elszállítani és a kiadott csónakszám-táblát az engedélyező hatóságnak visszaszolgáltatni. Amennyiben a csónaktulajdonos a csónakszám-táblát nem szolgáltatja vissza, köteles a tábla elkészítésének díját megtéríteni, melynek összegét a 2. sz. melléklet tartalmazza.  

(9) A csónakok és egyéb vízi járművek bérbeadásával foglalkozó vállalkozók, illetve gazdasági társaságok kikötés céljából használhatják az úszóműveket, de valamennyi elfoglalt, vagy kitakart kikötési pont után közterület-használati díjat kötelesek fizetni.


Záró rendelkezések

25. §

(1) Ez a rendelet 2020. július 1. napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit az első fokon még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2)   Hatályát veszti a közterület használatáról és a közterület használati díjról szóló 12/2016. (II.05.) önkormányzati rendelet.



[1]

A rendelet szövegét az 56/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2020. szeptember 26-tól


Csatolmányok

Megnevezés méret
1. sz. melléklet
43.58 KB
2. sz. melléklet
71.72 KB
3.sz. melléklet
23.93 KB
4. sz. melléklet
95.88 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!