nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Gönc Város Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2017(XII.29.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2018-01-01 -tól
Gönc Város Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2017(XII.29.) önkormányzati rendelete
a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról

Gönc Város Önkormányzat Képviselő-testülete a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48.§ (3) bekezdésében biztosított jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya véleményének a kikérésével a következőket rendeli el:


  1. Az önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladat tartalma


  1. §


Gönc Város Önkormányzata az önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladatának tartalma:

a) a közszolgáltatás helyi szintű részletszabályainak rendeletben történő szabályozása;

b) a hulladékgazdálkodási közszolgáltató kiválasztása és a közszolgáltatási szerződés megkötése az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulás (a továbbiakban Társulás) (3916. Bodrogkeresztúr, Kossuth utca 85.) útján.


  1. A közszolgáltatási terület határa


  1. §


A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás Gönc Város közigazgatási területére terjed ki.


  1. A közszolgáltató, illetve az alvállalkozó által végzett hulladékgazdálkodási tevékenysége, továbbá az alvállalkozónak a közszolgáltatás egészéhez viszonyított aránya


  1. §


(1 )A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a közszolgáltatási szerződés hatályosulását követő naptól, de legkorábban 2018.január 01. napjától a BMH Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (Székhelye: 3527 Miskolc, Besenyői út 26.) (a továbbiakban: közszolgáltató) végzi.


(2) A közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenysége:

a) a települési hulladék közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített hulladékgyűjtő edényben, vagy hulladékgyűjtő zsákban állandó járat szerinti gyűjtésére;

b) az elkülönítetten gyűjtött hulladék erre a célra szolgáló gyűjtőedényben, vagy gyűjtőzsákban állandó járat szerinti, és hulladékgyűjtő szigetről történő gyűjtésére;

c) a zöldhulladék erre a célra szolgáló gyűjtőedényben, vagy gyűjtőzsákban történő gyűjtése

d) a háztartási üveghulladék az erre a célra rendszeresített gyűjtőzsákban történő házhoz menő rendszerű gyűjtésére

e) a lomhulladék évente két alkalommal, egyedi házhoz menő - lakossági fogyasztó által történő megrendelés alapján - rendszerben történő gyűjtésére;

f) a veszélyes és nem veszélyes, települési hulladék, zöldhulladék és elkülönítetten gyűjtött hulladéktól eltérő hulladék hulladékgyűjtő udvarban történő átvételére;

g) átrakóállomás és hulladékgyűjtő udvar üzemeltetésére;

h) települési hulladék, elkülönítetten gyűjtött hulladék, zöldhulladék, lomhulladék, veszélyes és nem veszélyes, kommunális és elkülönítetten gyűjtött hulladéktól eltérő hulladék hulladékgazdálkodási létesítménybe történő szállítására;

i) települési hulladék, elkülönítetten gyűjtött hulladék, zöldhulladék, lomhulladék kezelésére, előkezelésére, ártalmatlanítás céljára történő átadására

terjed ki.


(3) Az elhagyott, illetve ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladék összegyűjtése, elszállítása és kezelése nem minősül a közszolgáltatás körében ellátandó feladatnak.


(4) A közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységét

- a MIREHUKÖZ Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 3518 Miskolc, Erenyő u.1. KÜJ: 103165710);

- a Zempléni Z.H.K. Hulladékkezelési Közszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 3916 Bodrogkeresztúr 0172/38 hrsz, KÜJ: 103214177),

- ZV Zöld Völgy Közszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 3700 Kazincbarcika, Munkácsy tér 1. KÜJ: 103212667)

mint alvállalkozók bevonásával végzi.


(5) Az alvállalkozó hulladékgazdálkodási tevékenysége, nem veszélyes települési illetve elkülönítetten gyűjtött hulladékok szállítására és gyűjtésére kezelésére és ártalmatlanítás tevékenységre terjed ki.


4. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának rendje és módja


  1. §


(1) A hulladékszállítás egészségügyi miniszter által 16/2002. (IV.10.) EüM rendeletben részletesen szabályozottak szerint a kis-és nagyvárosias, illetve a kertvárosias és a falusias lakóterület alapján, mely az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet ismérveit szem előtt tartva történik jelen rendelet 1. függelékében szereplő területeken heti egy alkalommal 6.00 és 22.00 óra között, a rendelet 2. függelékében szereplő járattervnek megfelelően.


(2) Amennyiben a hulladékszállítás napja munkaszüneti nap, akkor a hulladékszállítás napjának változásáról a változást megelőzően 8 nappal a közszolgáltató saját honlapján tesz közzé felhívást, illetve az önkormányzatok felé jelzi a változás tényét, akik a helyben szokásos módon tájékoztatják az ingatlanhasználókat.


  1. §


(1) Az ingatlanhasználó a háztartási szilárd hulladékot tároló edényt, jelzéssel ellátott emblémás hulladékgyűjtő zsákot – ürítés illetőleg elszállítás céljából – köteles az útpadkára, illetve az úttest mellett közvetlenül elhelyezkedő járdára kitenni és ezzel az eseti szolgáltatás igénybevételét kezdeményezni. Amennyiben az ingatlan előtti közterületen külső körülmények alapján nem lehetséges a hulladékgyűjtő edény előbbiek szerinti elhelyezése a települési önkormányzat írásban kezdeményezi a közszolgáltató felé, hogy a közszolgáltató települési hulladékgyűjtő járműve a közlekedésére alkalmas úttól legfeljebb 10 méterre vegye át ezen helyeken a hulladékot.


(2) A kihelyezett gyűjtőedény, hulladékgyűjtő zsák, lom, hulladék nem akadályozhatja a jármű- és gyalogosforgalmat, a hulladék elhelyezése, illetve kihelyezése nem járhat baleset- vagy károkozás veszélyének előidézésével.


(3) Tilos kihelyezett gyűjtőedények környékét, megközelítési útvonalát tárgyak elhelyezésével, vagy parkoló gépjárművekkel olyan módon elzárni, amely a gyűjtőedénynek a közszolgáltató által gyakorolt módon történő ürítését akadályozza.


(4) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének – a közterület szennyezésének elkerülése érdekében – lecsukott állapotban kell lennie.


6. §


(1) A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.


(2) Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeznek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, vagy az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt nem lehet kiüríteni, az ingatlanhasználó a közszolgáltató felhívására köteles az edényt üríthetővé, és használhatóvá tenni. Köteles továbbá az így okozott esetleges kárt megtéríteni.


(3) Tilos a gyűjtőedénybe folyékony, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző személyek vagy más személyek életét, testi épségét, egészségét.


7. §


(1) A települési hulladék átadása a közszolgáltató által üzemeltetett speciális hulladékszállító járműhöz alkalmazható szabványos, megfelelő minőségű

60 literes MSZ EN 840

80 literes MSZ EN 840

120 literes MSZ EN 840-1

240 literes MSZ EN 840-1

770 literes MSZ EN 840-2, 840-3

1100 literes MSZ EN 840-2


a közszolgáltató egyedi jelölésével ellátott hulladékgyűjtő edényzet igénybevételével, továbbá a közszolgáltató egyedi jelölésével ellátott és a közszolgáltató vagy megbízottja által értékesített gyűjtőzsák igénybevételével történik. Utóbbi esetében az ingatlanhasználó köteles gondoskodni arról, hogy megakadályozza a szóródást, a rovarok és rágcsálók elszaporodását, valamint, hogy illetéktelen személyek vagy állatok hozzáférését.

(2) A rendszeresített edényzetben elhelyezhető települési hulladék súlya:

            - 60 l-es esetében legfeljebb 15 kg

            - 80 literes esetében legfeljebb 17 kg

            - 120 l-es esetében legfeljebb 27 kg

            - 240 l-es esetében legfeljebb 50 kg

            - 770 l-es esetében legfeljebb 175 kg

            - 1100 l-es esetében legfeljebb 250 kg

lehet.


(3) Az MSZ EN 840-1 szabványú 60 literes edény használatára a 385/2014 (XII.31) Korm. r. 7.§ (1a) bekezdés b) pontja alapján a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használó természetes személy ingatlanhasználó jogosult, valamint azon kétfős háztartás, ahol az egyik fő a 70. életévét betöltötte.


(4) Az elkülönítetten gyűjtött (szelektív) települési hulladék átadása a közszolgáltató által üzemeltetett speciális hulladékszállító járműhöz alkalmazható szabványos, megfelelő minőségű 120 literes MSZ EN 840-1 sárga színű hulladékgyűjtő edényzet illetve a közszolgáltató által rendszeresített emblémás zsák igénybevételével történik.


(5) Az adott ingatlanhoz tartozó, települési hulladék gyűjtésére szolgáló hulladékgyűjtő edényzet ürítésének a tényét a gyűjtőedényen elhelyezett egyedi azonosító jel alapján ürítéskor a szolgáltató elektronikusan rögzítheti.


(6) Az egyedi jelöléssel ellátott többlethulladék gyűjtő zsák a közszolgáltatási körbe tartozó hulladék kihelyezésére irányadó szabályoknak megfelelően alkalmazható, amennyiben az ingatlanon keletkezett hulladék mennyisége időszakosan, illetve alkalmilag meghaladja a rendszeresített gyűjtőedény űrtartalmát.


(7) A rendszeresen keletkező többlethulladék szabványos edényzetben történő elszállítására (2. gyűjtőedény) az ingatlan használója külön megállapodást köteles kötni a közszolgáltatóval. A külön megállapodás hiányában a szolgáltató nem köteles a többlethulladékot tartalmazó edényt kiüríteni.


(8) A társasházak, többlakásos épületek, gazdálkodó egységek, szervezetek, intézmények a szolgáltatás igénybevételére külön megállapodást kötelesek kötni az általuk megjelölt darabszámú és űrtartalmú edényzet ürítésére a közszolgáltatóval. A külön megállapodás hiányában a szolgáltató nem köteles a kihelyezett hulladékot elszállítani.


8. §


(1) A hulladékgyűjtő edényt – a közterületen engedéllyel tárolt gyűjtőedények kivételével - a hulladék elszállítását követően a közterületről el kell távolítani és az ingatlanon belül kell tartani. Az ürítést követően az edényzetnek a közterületről történő eltávolítása az ingatlanhasználó kötelezettsége


(2) A szállítási napokon kívül csak a szelektív szigetek hulladékgyűjtői és az udvarral nem rendelkező társasházak 1100 literes konténerei tárolhatóak közterületen.


(3) A műemléki környezetben és műemléki jellegű területen a hulladékgyűjtő edényt az ingatlanhasználónak úgy kell elhelyezni, hogy közterületről ne legyen látható. A közszolgáltató kommunális hulladékgyűjtő járata a települési önkormányzattal egyeztetett nyilvántartás alapján a műemléki környezetben található hulladékgyűjtő edényeket az ingatlanhasználó jelen rendelet függelékében meghatározott ingatlanok kapcsán a függelékben az ingatlanokhoz hozzárendelt időintervallumok között kell, hogy kihelyezze közterületre. Az ürítés időpontja után az ingatlantulajdonosok gondoskodnak a gyűjtőedény ingatlanon belüli elhelyezéséről. A műemléki környezetben található érintett ingatlanokról és a hulladékgyűjtő edényekről a település nyilvántartást készít, és a közszolgáltatóval egyezteti a járattervbe igazítva az ürítési időpontokat.


(4) Balesetveszélyes (éles, csorbult, törött), nem szabványos és fedetlen gyűjtőedények használata tilos.


5. Lomtalanítás


9. §


(1) A lomhulladék gyűjtéséről, elszállításáról, hasznosításáról és ártalmatlanításáról a közszolgáltató évente   két alkalommal a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében – külön díj felszámítása nélkül az ingatlanhasználóval egyeztetetten házhoz menő rendszerben– gondoskodik.


(2) A lomtalanítás az ingatlanhasználók – társasházak és lakásszövetkezetek esetében a törvényes képviseletre jogosult – személyesen az ügyfélszolgálaton, vagy elektronikus levélben az erre a célra rendszeresített és aláírt bejelentő lap útján történő - igénybejelentése alapján történik.


(3) A közszolgáltatás keretében a közszolgáltató kizárólag a lakosságnál, a háztartásokban képződött, de a rendszeres hulladékszállításra használatos gyűjtőedényekben el nem helyezhető nagydarabos, lom hulladékot szállítja el. A lomtalanítási szolgáltatás keretén belül azon nagytömegű hulladékokat, amelyek az erre rendszeresített szállítójárműre gépi vagy két rakodómunkás kapacitásához mérten nem felrakhatók a közszolgáltató nem köteles elszállítani.


(4) Lomtalanítás keretében nem kerül elszállításra

a) építési és bontási hulladék;  

b) gumiabroncs hulladék;

c) gépjármű roncs, vagy termékként tovább nem használható jármű;

d) az ipar, mezőgazdaság vagy szolgáltatási tevékenység során képződött hulladék;

e) veszélyes hulladék;

f) háztartásokban keletkező vegyes hulladék;

g) elkülönítetten gyűjtött papír, műanyag és fém;

h) kerti biohulladék.


(5) A szolgáltatásra csak az az ingatlanhasználó tarthat igényt, aki az esedékes közszolgáltatási díjfizetési kötelezettségének igazolható módon eleget tett.


(6) A szabályszerű igénylést követően a közszolgáltató 30 munkanapon belül, az általa meghatározott napon gyűjti be és szállítja el a lomhulladékot, melynek időpontját legkésőbb a szállítást megelőző munkanapon köteles az igénybejelentővel - a megadott elérhetőségei bármelyikén - közölni.


(7) Igénybejelentő köteles a megjelölt szállítási időpontban, illetve időtartamban a lomhulladék átadására készen állni, az átvétel lehetőségét a közszolgáltatónak biztosítani azzal a megkötéssel, hogy a lomhulladék a közterületen nem helyezhető el.



6. Szelektív hulladékgyűjtő sziget/Elkülönített települési hulladék és zöldhulladék gyűjtése


10. §


(1) A közszolgáltató által üzemeltetett szelektív hulladékgyűjtő szigetre az elkülönítetten gyűjtött (szelektív) hulladék szállításáról az ingatlanhasználó gondoskodik.


(2) A szelektív hulladékgyűjtő szigeten az elkülönítetten gyűjtött hulladékot a hulladék fajtájának megfelelő gyűjtőedényzetben kell elhelyezni, meggátolva ezzel, hogy az eltérő hulladékfajták egymással keveredjenek, és a környezetet szennyezzék.


(3) Az elkülönítetten gyűjtött hulladék elhelyezésére szolgáló szabványos gyűjtőedények elhelyezéséről, az edények ürítéséről, karbantartásáról, a gyűjtőedények, tisztántartásáról, fertőtlenítéséről a közszolgáltató, a szelektív hulladékgyűjtő sziget és környéke tisztántartásáról, az önkormányzat gondoskodik.


(4) A szelektív hulladékgyűjtő sziget hulladékgyűjtő edényzetét a szolgáltató az edények telítődésének függvényében üríti. A településen köztisztasági feladatok ellátásával megbízott szervezet jelzése alapján a szolgáltató maximum 48 órán belül köteles soron kívül járattervbe igazítani és a szelektív hulladékgyűjtő sziget hulladékgyűjtő edényzetét üríteni.


(5) A hulladékgyűjtő szigetek elhelyezkedését a rendelet 3. függeléke tartalmazza.


11. §


(1) A szelektív hulladékgyűjtő szigeteket meghaladóan a lakosságtól zsákban/illetve gyűjtőedényben történő szelektív hulladék gyűjtés keretében a vegyes hulladékszállítástól elkülönített módon kerül gyűjtésre a papír, műanyag, üveg és fémhulladék az OHKT előírásainak megfelelően legalább kéthetente - üveghulladék esetében havonta - történő rendszerességgel.


(2) A közszolgáltató a házhoz menő szelektív gyűjtésen túlmenően az önkormányzat hozzájárulásával létesíthet (elhelyezhet) konténeres, elkülönített gyűjtésre lehetőséget adó hulladékgyűjtő pontot, mely kialakítása az önkormányzat kötelessége, és amely vonatkozásában az önkormányzat a közterület használati díj fizetése alól a közszolgáltatót mentesíti.


12. §


(1) Az ingatlanhasználók számára a közszolgáltató lehetőséget biztosít a zöldhulladék elkülönített gyűjtésére, kezelésére az OHKT-ban szabályozottak szerint


(2) A zöldhulladék gyűjtésére naptári évenként legalább 10 alkalommal a tárgyév március 1.- december 15. közötti időszakában, kétheti rendszerességgel tesz eleget, a szállítások időpontját hulladéknaptárában teszi közzé.


(3) A hulladékká vált, karácsonyi vágott fenyőfák térítésmentes összegyűjtését és ártalmatlanításra elszállítását a közszolgáltató január hónapban két ízben teljesíti a vegyes hulladék gyűjtőedényzet mellé kihelyezett karácsonyfák elszállításával


7. Hulladékudvar


13. §


(1) A közszolgáltató a rendelet 4. függelékében felsorolt helyszíneken hulladékudvart üzemeltet.


(2) A közszolgáltató kifüggeszti és honlapján közzéteszi:

a) a hulladékgyűjtő udvarok címét, megközelíthetőségét;

b) nyitvatartási idejét;

c) az adott hulladékudvaron átvehető hulladékok típusát, esetlegesen azok legnagyobb átadható mennyiségét;

d) a díjfizetés ellenében átvehető hulladékok körét és azok átvételi díját;

e) a hulladékudvarok működési szabályzatát.


(3)A közszolgáltató az általa üzemeltetett és arra alkalmas hulladékudvaron a hulladékudvar működési szabályzatában meghatározott módon átveszi a természetes személy ingatlanhasználóknál keletkező és a közszolgáltató saját kapacitását figyelembe véve külön térítés ellenében a jogi személynél keletkező

a) elektronikai hulladékot,

b) lomhulladékot,

c) szárazelemet,

d) fáradt olajat,

e) háztartási veszélyes hulladékot,

f) elkülönítetten gyűjthető papír-, műanyag-,üveghulladékot,

g) háztartási zöldhulladékot.


(4) A közszolgáltató megtagadhatja a hulladékudvarra szállított települési hulladék átvételét és elhelyezését, ha az adott hulladék hulladékfajta szerinti elkülönítése nem felel meg a jogszabályban, vagy a hulladékudvar működési szabályzatában meghatározott követelményeknek.


(5) Az igénybevétel feltétele a közszolgáltatási területre vonatkozó lakcímkártya bemutatása és az utolsó esedékes közszolgáltatási díj megfizetésének igazolása.


(6) A hasznosítható hulladékok (csomagolási papír-, műanyag-, üveg-, fémhulladék) kivételével, melyek mennyiségi korlátozás nélkül szállíthatóak be a hulladékudvarba, az ellenérték nélkül átadásra kerülő leadható hulladék mennyisége negyedévente max. 250 kg.


(7) A gazdálkodó szervezetek a hulladékudvar közleményében meghatározott mértékű kezelési díj ellenében jogosultak – külön megállapodás alapján – a hulladékudvar szolgáltatásait igénybe venni.



8. A közszolgáltató jogai és kötelezettségei


14. §


(1) A közszolgáltató köteles a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tartalmának megfelelően a közszolgáltatásról gondoskodni.


(2) A közszolgáltató jogosult a gyűjtőedényzet kiürítését, illetve a hulladék elszállítását megtagadni, ha:

a) az ingatlanhasználó által kihelyezett edényzet nem felel meg az előírásoknak ( nem szabványos, nem rendszeresített, azonosító jellel nem ellátott), vagy olyan mértékben sérült, törött, hogy a gyűjtési technológia betartását nyilvánvalóan veszélyezteti

b) megállapítható, hogy a gyűjtőedényben kihelyezett hulladék az ürítés, vagy a szállítás során a szállítást végző személyek életében, testi épségében, egészségében, továbbá a begyűjtő járműben vagy berendezésében kárt okozhat, vagy a hasznosítás, illetve kezelés során veszélyeztetheti a környezetet,

c) érzékszervi észleléssel megállapítható, hogy a kihelyezett gyűjtőedény mérgező, robbanó, folyékony, veszélyes, vagy olyan anyagot tartalmaz, amely a települési hulladékkal együtt nem gyűjthető, nem szállítható, nem ártalmatlanítható, és nem minősül települési hulladéknak. (különösen építési és bontási hulladék, állati tetem, elektromos, elektronikai és veszélyes hulladék)

d) a települési hulladékot nem a rendeletben megengedett módon helyezték el, illetve a gyűjtőedény a közszolgáltató számára nem hozzáférhető.

e)  a kihelyezett gyűjtőedényben található hulladék oly mértékben tömörített, hogy a közszolgáltató által alkalmazott gépi ürítési módszerrel nem üríthető.

f) a kihelyezett gyűjtőedény túltöltött, ezért fedele nem lecsukható, és a gyűjtőedény ürítése a környezet szennyezése, hulladék szóródása nélkül nem lehetséges.

g) a gyűjtőedényzet mellett elhelyezett bármilyen többlethulladék nem a közszolgáltató által rendszeresített, általa vagy megbízottja által forgalmazott, egyedi jelöléssel ellátott, rendszeresített hulladékgyűjtő zsákban kerül kihelyezésre

h) a hulladék a gyűjtőedénybe befagyott.


(3) Ha a (2) bekezdés szerinti okból a kiürítés megtagadására kerül sor, erről a tényről – az ok megjelölésével - a közszolgáltató 8 napon belül köteles értesíteni az ingatlan használót.


15. §


(1) A közszolgáltató köteles a gyűjtőedény kiürítését kíméletesen, az elvárható gondossággal végezni.


(2) A gyűjtőedényben szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal okozott kárt a közszolgáltató köteles megtéríteni a polgári jog szabályai szerint.


(3) Az 5 évnél régebbi edényzetben bekövetkezett töréskárok esetén – ellenkező bizonyításig - vélelmezni kell, hogy annak oka az ún. anyagfáradás.


(4) Az edényzetben bekövetkezett kárigény esemény esetén az ingatlanhasználó köteles igazolni a használatba vonás időpontját az edényzet beszerzéséről vagy átvételéről szóló okirat bemutatásával. Igazolás hiányában az edényzet 5 évet meghaladó használati időtartamát vélelmezni kell.


16. §


(1) A közszolgáltató a közszolgáltatás során köteles a közterület tisztaságát megőrizni, az ürítéskor a gyűjtőedényből kihullott hulladékot feltakarítani.


(2) Amennyiben a szállítás közben a szállítási útvonal a közszolgáltató hibájából beszennyeződik, úgy a közszolgáltató azt köteles megszüntetni, a további szennyeződést megakadályozni.



9. Nemzeti Hulladékkezelési Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt


17. §


A teljesített közszolgáltatás ellenértékeként a megállapított közszolgáltatási díjat a közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlanhasználók az NHKV Zrt (a továbbiakban: koordináló szerv) számlája alapján a koordináló szerv részére fizetik meg.


18. §


A közszolgáltatási tevékenység ellátásáért a koordináló szerv a közszolgáltatási díj megállapításáért felelős miniszter által meghatározott szolgáltatási díjat fizet a Közszolgáltató részére (szolgáltatási díj).


10. Az ügyfélszolgálat


19. §


(1)A közszolgáltató az ingatlanhasználó hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos bejelentéseinek intézése, panaszainak kivizsgálása, orvoslása és a közszolgáltatással kapcsolatos általános tájékoztatásnyújtás biztosítása érdekében ügyfélszolgálatot működtet ügyfélszolgálatot biztosít az alábbi módokon:

a)személyes ügyfélszolgálat az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben a hét egy munkanapján 7 és 21 óra közötti, legalább 12 órás folyamatos nyitva tartással

b) telefonos ügyfélszolgálat a hét egy munkanapján 7 és 21 óra közötti, legalább 12 órás folyamatos nyitva tartással

c) elektronikus ügyfélszolgálat (honlap, e-mail) folyamatos elérhetőséggel – üzemzavar esetén más megfelelő elérhetőséget biztosítva.


(2) Személyes ügyfélszolgálatok:

Szerencs, Eperjes utca 7. cím alatt, heti 37 óra időtartamban

Sárospatak, Erdélyi J. u. 18. cím alatt, heti 16 óra időtartamban

Sátoraljaújhely, Kossuth tér 14. cím alatt, heti 32 óra időtartamban.


(3) Az ingatlanhasználónak lehetősége van a elektronikusan vagy telefonon keresztül a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására, melyre a közszolgáltató az igénylés időpontjától számított 5 munkanapon belül köteles személyes ügyfélfogadási időpontot biztosítani.


(4) A közszolgáltató a postai küldeményben érkező ügyfél megkereséseket is fogadja és feldolgozza.


(5) A közszolgáltató az ügyfélszolgálaton az ingatlanhasználó bejelentéseinek intézését, panaszainak kivizsgálását, orvoslását és a közszolgáltatással kapcsolatos általános tájékoztatásnyújtást haladéktalanul, amennyiben ez haladéktalanul nem lehetséges 15 napon belül teljesíti.


(6) A telefonos ügyfélszolgálat esetében a közszolgáltató a beérkező hívások hangrögzítését csak előzetes tájékoztató után alkalmazhatja, az adatkezelési szabályok szigorú betartása mellett.


(7) Telefonos ügyfélszolgálat, illetve a személyes ügyintézés időpontjának telefonos igénylése esetén a közszolgáltató köteles biztosítani az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést.


(8) A közszolgáltató a hozzá beérkezett panaszokat nyilvántartásba veszi, érdemben kivizsgálja és álláspontját, intézkedéseit indokolással ellátva 15 napon belül megküldi az ingatlanhasználónak. A válaszadási határidő szükség esetén egy alkalommal legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható a fogyasztó határidő letelte előtti írásbeli értesítése mellett.


(9) A közszolgáltató nem köteles kivizsgálni és megválaszolni azokat a beadványokat, panaszokat, amelyeket a kezdeményező személyazonosításra alkalmatlan módon nyújtott be.


11. Az ingatlanhasználó jogai és kötelezettségei


20. §


(1) Az ingatlanhasználó köteles – a (3)-(4)-(5)-(6)-(7) bekezdésekben foglalt kivételekkel – a hulladékkezelési közszolgáltatást igénybe venni.


(2) Az ingatlanhasználó az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése során köteles:

a) az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét a megelőzés elve alapján a legkisebb mértékűre szorítani,

b) a települési hulladékot – különös tekintettel a hulladék további kezelésére – az elszállításra való átvételig gyűjteni, tárolni, ennek során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és épített környezetet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja.


(3) Nem kötelező a hulladékkezelési közszolgáltatást külön igénybe venni és azért díjat fizetni azon gazdálkodó szervezet (gazdálkodó szervezet alatt értendő a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 396.§ rendelkezésében felsoroltak) ingatlanhasználónak, akinek a székhelye, telephelye, fióktelepe azon lakóingatlanba került bejegyzésre, ahol tulajdonosa, ügyvezetője, illetve annak közeli hozzátartozója természetes személyként a közszolgáltatást igénybe veszi.  Egy lakóingatlan kapcsán legfeljebb három gazdálkodó szervezet vonható ki így, a díjfizetési kötelezettség alól, amennyiben a gazdálkodó szervezet(ek) termelődő háztartási hulladékhoz hasonló hulladéka  a természetes személy ingatlanhasználó által termelt hulladék mennyiségével együtt sem haladja meg a természetes személy által igénybe vett közszolgáltatás mértékét, és a természetes személy ingatlanhasználó legalább 120 liter űrmértékű hulladékgyűjtő edény (Sátoraljaújhely esetében legalább T3 besorolású) közszolgáltatási díját fizeti vagy vállalja megfizetni.


(4) Amennyiben természetes személy ingatlanhasználó 60 liter űrmértékű gyűjtőedény után (Sátoraljaújhely esetében T1 és T2 besorolású) fizeti a közszolgáltatás díját és a természetes személy ingatlanhasználó egyben az általa használt ingatlanban székhellyel, telephellyel, fiókteleppel rendelkező olyan gazdálkodó szervezet tulajdonosa, ügyvezetője, mely  gazdálkodó szervezet alkalmazottal nem rendelkezik és az ingatlanon más gazdálkodó székhelye telephelye, fióktelepe nem került bejegyzésre, abban az esetben a (3) bekezdésben szabályozottakon túlmenően az ingatlanhasználó gazdálkodó szervezetnek sem kötelező a közszolgáltatás igénybe vétele.


(5) A díjfizetés (3)-(4) bekezdéseiben történő mentesítéséhez az önkormányzat jegyzője állít ki igazolást, mely igazolás birtokában a gazdálkodó szervezetnek kell kezdeményezni a közszolgáltató felé a díjfizetés alóli mentesítést. A kiállított igazolást a gazdálkodó szervezet az érvényesítés évét megelőző év december 1. illetve december 31. napja között kell, hogy benyújtsa igazolható módon a közszolgáltató felé. Amennyiben az ingatlanhasználat a gazdálkodó szerv részéről a szolgáltatási területen év közben kezdődik, illetve fejeződik be, abban az esetben a bekövetkezés tényétől számított 15 napon belül köteles ezt az ingatlanhasználó gazdálkodó szervezet igazolni a közszolgáltató felé. A mentesítés legkorábbi időpontja a jegyzői igazolás közszolgáltatóhoz történő benyújtásának a napja.


(6) Ha a gazdálkodó szervezet székhelye, vagy telephelye más gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó tulajdonában, használatában álló ingatlanban van – feltéve, hogy az ingatlanhasználó az ingatlanon keletkező összes háztartási hulladékhoz hasonló  hulladék mennyiségnek megfelelő mennyiségre kötött közszolgáltatási szerződéssel már rendelkezik és ezután a közszolgáltatási díjat meg is fizeti – a gazdálkodó szervezetnek a közszolgáltatást nem kötelező külön is igénybe vennie. Ezt mind a gazdálkodó szervezet, mind pedig az ingatlan tulajdonosa, használója magánokiratba foglalva köteles lenyilatkozni, mely alapján a közszolgáltató felé a jegyző igazolást állít ki jelen szabályozás (5) bekezdésében szabályozottak szerint.


(7) Választása szerint nem terheli külön díjfizetési kötelezettség azon gazdálkodószervezet ingatlanhasználót, aki székhelyén a cég levelezésének bonyolításán kívül más tevékenységet nem végez és közhitelű nyilvántartásban a cég adatai között a székhelytől eltérő központi ügyintézési cím is feltüntetésre kerül, melyen a tényleges tevékenységét végzi. A székhelytől eltérő központi ügyintézési cím közhitelű nyilvántartási dokumentummal alátámasztott igazolással a gazdálkodó szervezet közvetlenül kérelmezheti a közszolgáltató felé a díjfizetés alóli mentesítést, mely mentesítés legkorábban a hiánytalan kérelem beérkezését követő naptól hatályos.


21. §


(1) Az ingatlanhasználó köteles az ingatlanán keletkező települési hulladékot a rendeletben feljogosított közszolgáltatónak átadni.


(2) Ha az ingatlanhasználó a tulajdonosváltozás vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik, köteles ezt a tényt a keletkezését követő 15 napon belül írásban bejelenteni a közszolgáltatónak.


(3) A közterületen szervezett rendezvény során keletkezett hulladék tárolásáról, szállításáról a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a közszolgáltatóval kötött külön szerződés alapján.


22. §


(1) A kihelyezett gyűjtőedényekből a gyűjtés megkezdése előtt kiszóródott hulladék feltakarítása, közterületről való eltávolítása a hulladékgyűjtő edényzettel rendelkező ingatlanhasználó kötelezettsége.


(2) A hulladék tárolására használható edényt a tulajdonos köteles tisztántartani, szükség esetén fertőtlenítéséről és karbantartásáról gondoskodni.


(3) A közszolgáltató által létesített és üzemeltetett szelektív hulladékgyűjtő szigetekre történő hulladék szállításáról az ingatlanhasználó gondoskodik.



12. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés egyes tartalmi elemei


23. §


(1) A hulladékgazdálkodási feladatokat a közszolgáltató látja el a közszolgáltatás ellenértékét a koordináló szerv számlázza ki az ingatlanhasználó felé.


(2) A külön törvényben megállapított az Önkormányzat által kötelezően ellátandó közfeladat teljesítése érdekében, az Önkormányzat nevében és érdekében eljárva, a közszolgáltatási szerződést a Társulás köti meg a szolgáltatóval.


(3) A közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybe vételének, illetőleg teljesítésének lényeges feltételeiről, a feltételekben bekövetkezett változásokról, honlapján köteles az ingatlan használóját értesíteni.


(4) A hulladékgazdálkodási szerződés tartalmazza a felek megnevezését, a felek jogait és kötelezettségét ezen belül a szolgáltatás tárgyát, a szolgáltatás idejét, rendszerességét, a szolgáltatás igénybevételének módját, a használható edényzet megnevezését, az ellenérték megfizetését, a fizetés módját, gyakoriságát, a késedelmes fizetés következményeit, a díjhátralék végrehajtásának szabályait, a panaszok jelzésének, elintézésének módját, határidejét, az egyes jogorvoslati fórumok megnevezését.


(5) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés megkötésének bármely félnek felróható magatartása következtében történő elmaradása esetén, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés ráutaló magatartással jön létre az írásos szerződés tartalmával egyezően.


(6) Az (5) bekezdésben szabályozott ráutaló magatartást jelenti, ha a közszolgáltató a közszolgáltatást a szállítójármű rendelkezésre tartásával felajánlja, vagy, ha az ingatlan használója a hulladékgyűjtő edényzetet, vagy hulladékgyűjtő zsákot a szállítás érdekében kihelyezi. Rendelkezésre állásnak minősül, ha a közszolgáltató a közszolgáltatásba bevont szállító eszközével a településen irányadó járatterv szerint az ingatlanhasználó ingatlanát érinti, illetve a szolgáltatást felajánlja. A szolgáltatás felajánlása kétségkívül megállapítható, ha bármely szomszédos ingatlan a közszolgáltatásba már bekapcsolódott.



13. Az ingatlanhasználót terhelő, miniszteri rendeletben nem szabályozott díjfizetési kötelezettség, és megfizetésének a rendje


24. §


(1) Az ingatlanhasználó a közszolgáltatás igénybevételéért a koordináló szerv részére díjat fizet.


(2) Az ingatlanhasználó közszolgáltatási díjat utólag, negyedéves elszámolási időszak szerint, a koordináló szerv által megküldött számla alapján egyenlíti ki.


(3) A közszolgáltatási díj késedelmes megfizetése esetén a koordináló szerv a hatályos Ptk-ban meghatározott (természetes személyek, illetve gazdálkodó szervezetekre nézve különböző mértékű) késedelmi kamatot és ügyviteli költséget, valamint a gazdálkodó szervezetek esetén behajtási költségátalány megfizetését igényelheti.


(4) A közszolgáltatási díjat tartalmazó számla adataival és összegével kapcsolatban az ingatlanhasználó a közszolgáltató ügyfélszolgálatain írásban kifogást terjeszthet elő. A kifogásnak a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettség teljesítésére halasztó hatálya nincs. A kifogásra, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a koordináló szerv válaszát megküldi.


(5) Túlszámlázás esetén a többletösszeget és annak időarányos kamatait a koordináló szerv a soron következő, esedékes díjfizetési kötelezettségbe beszámítja, vagy amennyiben az ingatlanhasználónak további esedékes díjfizetési kötelezettsége nem keletkezik, abban az esetben visszautalja az ingatlanhasználó részére.


25. §


(1) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a közszolgáltató a közszolgáltatást felajánlja, vagy a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll, vagy a teljesítést igazolja. Az ingatlanhasználó – e rendeletben meghatározott kivételekkel – akkor is köteles közszolgáltatási díjat fizetni, ha a közszolgáltató igazolni tudja, hogy felajánlotta az ingatlanhasználónak a szolgáltatás nyújtását vagy a szolgáltatás nyújtására rendelkezésre állt.


(2) Az ingatlanhasználó változása esetén a közszolgáltatás díját a szolgáltatóhoz történt bejelentés hónapjának utolsó napjáig a korábbi, azt követően pedig az új ingatlanhasználó köteles megfizetni.  


(3) Ha a közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlanhasználó személye bármely okból nem megállapítható, az ingatlan használójának az adott ingatlan ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosát/tulajdonosait kell tekinteni.


14. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ingatlanhasználó

kérésére történő szüneteltetésének esete


26. §


(1) Legalább 1 hónap egybefüggő időtartamra szüneteltethető a közszolgáltatás igénybevétele, ha kétségkívül megállapítható, hogy az ingatlanhasználónál települési hulladék az ingatlan használatának megszűnése miatt nem keletkezik.


(2) Nem minősül szünetelésnek, de hulladék közszolgáltatási díjfizetési kötelezettség sem keletkezik azon ingatlanhoz kapcsolódóan, amelyben természetes személy ingatlanhasználó lakcímmel nem került bejelentésre, az ingatlanban senki sem tartózkodik, illetve gazdálkodó szervezet székhellyel, telephellyel, fiókteleppel sem kerül(t) oda bejelentésre.


(3) A szüneteltetést az ingatlanhasználó a szüneteltetés megelőző 30 nappal korábban köteles a jegyzőnek írásban bejelenteni, aki az ingatlan használaton kívüliségét hatósági bizonyítvány kiállításával igazolja és annak megküldésével közvetlenül tájékoztatja a Közszolgáltatót.  

Amennyiben a hatósági bizonyítvány másként nem rendelkezik, úgy a közszolgáltató az ingatlan használaton kívüliségét a hatósági bizonyítvány visszavonásáig vélelmezi.


(4) A szünetelés tényéről a közszolgáltató 8 napon belül értesíti a díj beszedésére jogosultat.

A díjfizetési kötelezettség szüneteltetésére, illetve a fizetendő díj arányosítására a közszolgáltató felelőssége nem terjed ki.


(5)Az ingatlan használatának megszűnését, a hulladék keletkezésének a hiányát az ingatlan használója kétséget kizáró módon, hatósági nyilvántartás adataival, tartós gyógykezelésre vonatkozó okirat csatolásával, illetve erre egyéb alkalmas módon igazolja.


(6) Ha a szünetelés a (1) bekezdés szerinti feltételeiben változás következik be, az ingatlanhasználó a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül köteles azt a jegyző részére a hatósági bizonyítvány visszavonása céljából a változás időpontjának pontos megjelölésével jelezni.



15. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggő adatszolgáltatás


27. §


(1) Az Önkormányzat az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátására létrehozott szervezet kijelöléséről, feladatköréről, az adatkezelés módjáról, valamint az adatszolgáltatási kötelezettségek részletes szabályairól szóló 69/2016. (III. 31.) Korm. rendelet alapján köteles a közszolgáltatásba kötelezően bekapcsolt ingatlanhasználókról bázisadatokat készíteni, és azt a szolgáltatóval írásban közölni. A bázisadat és az az alapján készült fogyasztói lista tartalmazza az ingatlanhasználó nevét, címét, székhelyét, az ingatlanhasználó által rendszeresített ürítőedényzet fajtáját.


(2) A közszolgáltatás hatékony és folyamatos ellátásához a szolgáltató számára szükséges információkat és adatokat ellenérték nélkül szolgáltatja az Önkormányzat külön jogszabály rendelkezései alapján.


(3) A gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a közszolgáltató felhívására a közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, a természetes személy ingatlanhasználó a személyes adatai közül a családi és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét megadni.


(4) A közszolgáltató jogosult időszakonként ellenőrizni az ingatlanhasználók adatait, és az ingatlanhasználat tényét. Amennyiben nyilvántartásával ellentétesen a közszolgáltatásba be nem jelentkezett ingatlanhasználót talál, ezt a tényt az ingatlanhasználat kezdő időpontjával együtt jelzi a koordináló szerv felé.



16. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggő személyes adatok

kezelésére vonatkozó rendelkezések


28.§


(1) Az adatszolgáltatás célja a közszolgáltatással összefüggően az ingatlanhasználó személyének megállapításához, a közszolgáltatási díj behajtásához szükséges és arra alkalmas adatbázis létrehozása és működtetése, valamint a közszolgáltatás kötelező igénybevételének szünetelése esetén annak nyilvántartása.


(2) Az adatszolgáltatásra kötelezettek a koordináló szerv feladatellátásához szükséges adatokat, információkat a jogszabály által meghatározott rendszerességgel továbbítják a koordináló szerv részére a számlázás céljából


17. Záró rendelkezések


29.§


(1) Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.


(2) Hatályát veszti a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló 3/2016.(III.31.) önkormányzati rendelete.



Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!