nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2012.(VI.29.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2017-10-27 -tól
Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2012.(VI.29.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról

Rábapatona Község Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelembe véve a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglaltakat, valamint az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit – az alábbi rendeletet alkotja meg az önkormányzat vagyonáról.


I. Fejezet


Általános rendelkezések



1. §


  1. A rendelet hatálya kiterjed
  1. az önkormányzatra,
  2. az önkormányzati vagyon kezelőire, hasznosítóira, használóira,
  3. az önkormányzat szerveire.


  1. A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére.

2. §


E rendelet alkalmazásában vagyon

  1. a könyvviteli mérlegben kimutatandó vagyon 

II. Fejezet


Az önkormányzati vagyon csoportosítása



3. §


  1. Az önkormányzati vagyon


a) törzsvagyonból, ezen belül

aa) forgalomképtelen törzsvagyonból és

ab) korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból, valamint


b) forgalomképes üzleti vagyonból


áll.


  1. A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati


  1. vagyont nem lehet elidegeníteni,
  2. vagyont nem lehet megterhelni (kivéve a vagyonkezelői jogot és a jogszabályon alapuló használati vagy szolgalmi jogot),
  3. vagyonon dologi jog nem létesíthető,
  4. vagyonon osztott tulajdon nem létesíthető.


  1. A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgyra e rendelet hatályba lépése után a (2) bekezdésben meghatározott tartalommal kötött szerződés semmis.


  1. A korlátozottan forgalomképes vagyon felett törvényben vagy e rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.


  1. A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy és vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, valamint egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történik.

1. Az önkormányzat törzsvagyona


4. §


Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból áll.


5. §


  1. Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona
  1. a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonból, és
  2. a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonból

áll.


  1. A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon alatt a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény. 5. § (3) bekezdése szerinti vagyont kell érteni.


  1. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon alatt a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény. 5. § (4) bekezdése szerinti vagyont kell érteni az alábbiak szerint:
  1. a nemzeti vagyonról szóló törvény 2. mellékletében meghatározott vagyonelemek,
  2. az e rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonnak minősített önkormányzati vagyonelemek.


  1. Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősíti az alábbi vagyont:


  1. Községháza (Polgármesteri Hivatal épülete)

Rábapatona, Kossuth utca 18.

hrsz: Rábapatona, 14


  1. A (4) bekezdésben szereplő vagyon az a helyi önkormányzat tulajdonában lévő vagyon, melyben önkormányzati tulajdonban történő megőrzése hosszú távon indokolt.


  1. Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozik az (1) bekezdésen túl az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 23. § (2) bekezdésében meghatározott levéltári anyag is. A forgalomképtelen törzsvagyon vagyonelemeit a jelen rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

6. §


  1. Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona​
    1. az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonelemekből, valamint


  1. az önkormányzat által az a) ponton túl korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősített vagyonából áll.


  1. Az önkormányzat az (1) bekezdés b) pontja alapján a kötelezően korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba sorolt vagyonelemeken túl e vagyoni körbe sorolja a jelen rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott vagyonelemeket.

7. §


  1. A törvény alapján korlátozottan forgalomképes vagyonelemek forgalomképességének tartalmát az érintett törvény határozza meg.


2. A 6. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott intézmények, középületek forgalomképességének korlátai, hogy

  1. az intézményeket és középületeket az adott intézményi feladat vagy középület esetén a közfeladat ellátásáig nem lehet elidegeníteni, és nem lehet megterhelni,


  1. nem lehet elidegeníteni az adott intézményt, középületet akkor sem, ha az intézményi- és a közfeladat ellátása ideiglenesen várhatóan maximum 2 évig szünetel,


  1. a használatot és a hasznosítási jogot 1 évnél rövidebb időszakra lehet átruházni.


  1. A 6. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott temetők forgalomképességét korlátozza, hogy a temető céljára használt földterületeket a temetkezési cél fennállásáig, továbbá a temető megszüntetéséig nem lehet elidegeníteni, megterhelni és vállalkozásba, társulásba vinni.


  1. A forgalomképes törzsvagyon vagyonelemeit a jelen rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

2. Az önkormányzat üzleti vagyona


8. §


Az önkormányzat üzleti vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába.


III. fejezet


A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása


3. Tulajdonjog átruházás


9. §


  1. Vagyon tulajdonjogát átruházni 10.000.000,- Ft értékhatár felett csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.


  1. Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni
    1. természetes személy vagy
    2. a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott átlátható szervezet részére lehet.


  1. A versenyeztetési szabályzatot a jelen rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.

10. §


  1. Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyont.


  1. Az egyes korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a forgalomképességre vonatkozó korlátok figyelembevételével lehet értékesíteni.


  1. Az üzleti vagyont az alábbiak szerint lehet értékesíteni


  1. a képviselő-testület a 3.000.001 – 10.000.000 Ft-ig terjedő értékhatár közé eső vagyon értékesítéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt, az 500.001 -3.000.000 Ft-ig terjedő értékhatár között a helyben szokásos módon hirdetik meg a vételi ajánlattétel jogát, továbbá


  1. a polgármester dönt az 500.000,- Ft értékhatárt el nem érő vagyon értékesítéséről.


  1. A (2) bekezdésben meghatározott vagyon értékesítésére a 9. § (1) és a 10. § (3) bekezdésben rögzített szabályokat kell alkalmazni.



4. Ingyenes vagyonátruházás


11. §


  1. Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni a nemzeti vagyonról szóló törvény 13. § (3)-(7) bekezdése alapján lehet.


  1. E szabályokat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, valamint a követelésekre és fizetési kötelezettségekre.

5. A vagyon megterhelése


12. §


  1. Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet megterhelni.


2. Az (1) bekezdéstől eltérően a forgalomképtelen törzsvagyon megterhelhető:

  1. vagyonkezelői joggal
  2. jogszabályon alapuló használati joggal vagy szolgalommal.

13. §


  1. Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának megterhelhetőségét a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg.


  1. Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonára a 12. § -ban meghatározottakat kell alkalmazni.

14. §


  1. Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát meg lehet terhelni.


  1. Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának megterhelése – értékhatár nélkül – a képviselő-testület joga.

6. A vagyon vállalkozásba vitele


15. §


  1. Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.


  1. Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának vállalkozásba vitelének szabályait a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg.


  1. Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.

16. §


  1. Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona vállalkozásba vihető.


  1. A vállalkozásba vitelre, a gazdasági társaságban való részvételre a nemzeti vagyonról szóló törvény 8. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.


  1. Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona feletti (2) bekezdésben meghatározott rendelkezési jogot – értékhatár nélkül – a képviselő-testület gyakorolja.

7. Vagyonkezelési jog létesítése és átengedése



17. §


  1. Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.


  1. Az önkormányzat vagyonkezelői jogot az alábbi vagyonelemekre létesíthet:

a) víziközmű hálózat

b) önkormányzati utak kezelése

c) közterület gondozás

d) önkormányzati ingatlanok hasznosítása


  1. A vagyonkezelő jog létrejöhet vagyonkezelési szerződéssel vagy kijelöléssel.


  1. Vagyonkezelési szerződés értékhatárra való tekintet nélkül versenyeztetés nélkül köthető.


  1. Az önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek
  1. elengedi vagy
  2. nem engedi el

a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségét.


18. §


Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe-vételével lehet átengedni.


19. §


  1. A képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejében történő átengedéséről.


  1. A képviselő-testület az 10.000.000,- Ft-ot elérő vagyonkezelési jog átengedéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.


  1. A képviselő-testület (2) bekezdésben meghatározott érték alatti vagyonkezelési jog létesítésére vonatkozó ajánlattétel lehetőségét a helyben szokásos módon hirdetik meg, és dönt a legkedvezőbb ajánlat szerint.


  1. A vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci értéken történik.


  1. A vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként

a) pénzösszeget vagy

b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más ellenszolgáltatást

ír elő.


20. §


A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:

  1. a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni,
  2. a vagyont rendeltetésszerűen használni,
  3. a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az önkormányzatot,
  4. a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget tenni,
  5. a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat, és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni,
  6. tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni.

21. §


(1) Vagyonkezelő jogot ingyenes átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet:

  1. költségvetési szerv vagy önkormányzati intézménynek,
  2. önkormányzati társulásnak.


(2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont ingyenesen a következő közfeladatok esetében adhatja kezelésbe:

a) az óvodai ellátás

b) alapfokú nevelés, oktatás

c) szociális ellátás,

d) közétkeztetés


22. §


  1. A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:
    1. az Áht. 70. § (1) bekezdés b) pontja figyelembe vételével a belső ellenőrzés keretében,


  1. a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését,


  1. pénzügyi bizottság által végzett eseti ellenőrzéssel.


  1. A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő
    1. megőrizte-e a vagyontárgy értékét,
    2. gondoskodik az állag megóvásról, a jó karbantartásról,
    3. az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.


  1. Az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzéseket az önkormányzat éves ellenőrzési tervében szerepeltetni kell.

8. A haszonélvezeti jog


23. §


1. Vagyon tekintetében haszonélvezeti jogot biztosítani versenyeztetés nélkül lehet.


  1. Nem lehet az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra haszonélvezeti jogot alapítani - kivéve a jogszabályon alapuló használati jogot vagy szolgalmat.


  1. Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra vonatkozóan haszonélvezeti jogot a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe-vételével, valamint a (2) bekezdés figyelembe vételével lehet alapítani.


  1. Az üzleti vagyon tekintetében a haszonélvezeti jog alapítása az alábbiak szerint történik
    1. a képviselő-testület a 3.000.001,-10.000.000,- Ft-ig terjedő értékhatár közé eső haszonélvezeti jog alapításáról a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt, 500.001,- -3.000.000,- Ft-ig terjedő értékhatár között a helyben szokásos módon hirdetik meg a vételi ajánlattétel jogát, továbbá
    2. a polgármester dönt a 500.000,- Ft értékhatárt el nem érő haszonélvezeti jog alapításáról.


  1. A (3) bekezdés szerinti vagyont érintő haszonélvezeti jog átengedése a (4) bekezdés szerinti értékhatárok figyelembe-vételével történik.

9. Hasznosítási jog, használatba adás


24. §


  1. Forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon jogszabályon alapuló használati joggal terhelhető csak meg.


  1. A korlátozottan forgalomképes vagyon esetében a hasznosítási jog, és használatba adás tekintetében figyelembe kell venni az adott vagyonelemre előírt forgalomképességi korlátokat.

25. §


  1. A 10.000.000 Ft értékhatárt meghaladó hasznosítási jogot versenyeztetéssel lehet átengedni.


  1. A képviselő-testület a 3.000.001 – 10.000.000 Ft-ig terjedő értékhatár közé eső vagyon hasznosítási jog átengedéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.


  1. Az 500.001 – 3.000.000 Ft-ig terjedő értékhatár között a képviselő-testület a helyben szokásos módon hirdeti ki a használati, hasznosítási jogra való ajánlattétel jogát.


  1. A képviselő-testület értékhatártól függetlenül dönt az 1 évet meghaladó használati, hasznosítási jog átengedéséről.

26. §


A képviselő-testület külön határozatban állapítja meg az egyes ingatlanok hasznosítására vonatkozó bérleti és használati díjakat.


27. §


A polgármester dönt az 500.000 Ft értékhatárt el nem érő használati, hasznosítási jog átengedéséről, ha a bérleti szerződésben meghatározott bérleti időszak az 1 évet nem haladja meg.


28. §


  1. Az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának ingyenes átengedése – az átengedés időtartamától függetlenül – értékhatár nélkül a képviselő-testület joga.


  1. Az önkormányzati vagyon ingyenesen közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

10. A helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei


29. §


A helyi önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának jogát a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján engedi át, és nemzeti vagyonról szóló törvény alapján gondoskodik az önkormányzat a törzsvagyonában lévő víziközművek létrehozásáról és működtetéséről.


11. A pénzeszközök feletti joggyakorlás


30. §


  1. Az önkormányzat jogosult az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeinek hasznosításra, pénzeszközeinek ideiglenes és végleges átadására.


  1. Az (1) bekezdésben meghatározott jog gyakorlásának részletező szabályait az önkormányzat költségvetési rendelete, és más rendelete határozza meg.

12. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás


31. §


Az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás jogát

  1. a képviselő-testület gyakorolja az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés eléri az 500.001 Ft összeghatárt,
  2. a polgármester gyakorolja

ba) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés nem éri el az a) pontban meghatározott értékhatárt,

bb) a munkavállalókkal szembeni különféle követelésekről való lemondás jogát értékhatár nélkül.


32. §


  1. A 31. § a) pontjában meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani, ha


  1. az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,
  2. a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy egészben nem lehet behajtani, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajtására,
  3. a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár,
  4. a bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt,
  5. a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelést részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem lehet realizálni, vagy a csődeljárás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – csődegyezségi megállapodást kötöttek,
  6. bizonyított, hogy a követeléssel érintett szervet, személyt nem lehet elérni vagy fellelni.


  1. A polgármester az e rendeletben hatáskörébe utalt önkormányzati követelésről való lemondás jogát az (1) bekezdés a) pontját figyelembe véve gyakorolja.


  1. A követelésről való lemondás magában foglalja az egész követelésről való lemondást, valamint a követelés egy részéréről való lemondást.


  1. A követelésekről való lemondás esetében figyelembe kell venni az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (3) bekezdésében meghatározott, a kis összegű követelés értékhatárát el nem érő követelések behajtására vonatkozó rendelkezést.

33. §


Ha az önkormányzat költségvetési rendelete eltérően nem rendelkezik, a követelésről való lemondás joga az önkormányzati költségvetési szervek tekintetében a 31. és 32. §-ban foglaltak szerint történik azzal az eltéréssel, hogy polgármester alatt a költségvetési szerv vezetőjét, az önkormányzat alatt a költségvetési szervet kell érteni.


13. Hitelfelvétel és -törlesztés, kötvénykibocsátás, beruházás és felújítás, lízing


34. §


  1. Az önkormányzatnak van lehetősége hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvénykibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.


  1. Az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, és rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről.


  1. Az önkormányzat lízingszerződés kötéséről a költségvetési rendeletében dönt.

14. Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon

35. §


  1. Az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott (a továbbiakban: térítés nélkül kapott) 1.000.001 Ft piaci értéket elérő vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt.


  1. Az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárt el nem érő, térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásáról a polgármester dönt.


  1. A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy
  1. az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket,
  2. az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.



IV. Fejezet


Vagyonkimutatás és vagyongazdálkodási terv


36. §


  1. Az önkormányzat vagyonállapotát vagyonkimutatásban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan.


2. A vagyonkimutatást adott év december 31-ei fordulónappal kell készíteni.



37. §


  1. A vagyonkimutatás az alábbi két fő részből áll
  1. A mérlegben szereplő eszközök és kötelezettségek részből,
  2. A mérlegben nem szereplő eszközök és kötelezettségek részből.


  1. Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott résznek tartalmaznia kell


  1. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet 1. számú mellékletében felsorolt római számmal jelzett eszköz és forráscsoportokat,


  1. az a) pontban meghatározottak részletezéseként arab számmal jelzett tételeket:

ba) a tárgyi eszközöknél,

bb) a befektetett pénzügyi eszközöknél,


  1. a ba) pontban meghatározottak további részletezéseként:

ca) helyi közutakat és műtárgyaikat,

cb) ​a helyi önkormányzat tulajdonában álló tereket, parkokat,

cc) a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt,

cd) vizeket és közcélú vízilétesítményeket,

ce) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont,

cf) műemlékeket,

cg) védett természeti területeket,

ch) kulturális javakat,

ci) korlátozottan forgalomképes intézményeket, középületeket,

cj) közműveket,

ck) temetőt,


  1. az a)–c) pont szerinti tételekhez tartozó összes értéket, ezen belül:

da) a forgalomképtelen törzsvagyon értékét,

db) a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon értékét,

dc) a forgalomképes üzleti vagyon értékét.


  1. Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott résznek tartalmaznia kell az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet 44/A. § (3) bekezdésében felsoroltakat

a) forgalomképtelen törzsvagyon,

b) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon,

c) forgalomképes üzleti vagyon

részletezésben.


38. §


1.  Az önkormányzat

a) 3 évre szóló középtávú és

b) 6 évre szóló hosszú távú

vagyongazdálkodási tervet készít.


  1. A középtávú vagyongazdálkodási terv tartalmazza

a) a vagyonkimutatásnak megfelelő szerkezetben a középtávú terv időszakának első és utolsó napján várható vagyon adatokat,

b) az ellátott közfeladatokat, és a közfeladatok ellátását biztosító vagyont. A tervben szerepeltetni kell a terv időszakra tervezett vagyon változást.


  1. A hosszút távú vagyongazdálkodási tervnek a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatokat kell tartalmaznia.


  1. Az önkormányzatnak biztosítania kell a vagyongazdálkodási tervnek, az önkormányzat gazdasági programjának, valamint az éves költségvetési rendeleteknek az összhangját.


  1. A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzati gazdasági program elkészítésekor és felülvizsgálatakor felül kell vizsgálni.


  1. A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzat határozattal fogadja el.

V. Fejezet


Eljárási szabályok


39. §


  1. A versenytárgyalásnak nyilvánosnak kell lennie.


2. Az (1) bekezdéstől eltérően zártkörű versenytárgyalást kell tartani, ha jogszabályi előírások indokolják.


3. A polgármester az átruházott hatáskörében hozott döntéséről a döntést követő képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni.


40. §


Az önkormányzat a versenyeztetés értékhatárának megállapításánál a központi költségvetésben meghatározott értékhatárnál alacsonyabb értékhatárt alkalmaz, 10.000.000,- forinttal.


41. §


  1. A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.


  1. A vagyon értékesítésekor – beleértve az értékpapírokat is – 1.000.000 Ft feletti vagyon piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. Amennyiben a szakértő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, úgy az előbbi értéket kell alapul venni az értékesítéssel kapcsolatos jogok gyakorlásakor.


  1. A gazdasági társaságba történő vagyonbevitel esetében a vagyon piaci értékét szakértő bevonásával kell megállapítani.


  1. A vagyonkezelői, haszonélvezeti, használati vagy hasznosítási jog átengedésekor az ellenérték meghatározása piaci értéken történik. 1.000.000 Ft érték felett piaci érték meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges.

42. §


Az e rendeletben foglalt előírások teljesítéséről, különös tekintettel a tulajdonosi jogok gyakorlása e rendeletnek való megfelelőségéről – az e témában végrehajtott ellenőrzés megállapításai alapján – a polgármester évente legalább egyszer tájékoztatja a képviselő-testületet.


VI. Fejezet


Záró rendelkezések


43. §


Az e rendelet szerinti vagyonkimutatást először a 2012. évről szóló zárszámadási rendelethez kell elkészíteni.


44. §


E rendelet 2012. július 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testülete által

  1. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 1/2004. (I. 22.) önkormányzati rendelet és az e rendeletet módosító
  2. a 30/2004. (X.21.) önkormányzati rendelet, és
  3. a 11/2005. (IV.28.) önkormányzati rendelet és
  4. a 3/2012 (II.28.) önkormányzati rendelet.


Csatolmányok

Megnevezés méret
1. sz. melléklet
3.18 MB
2. sz. melléklet
3.33 MB
3. sz. melléklet
341.93 KB
4. sz. melléklet
2.21 MB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!