nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 44/2012. (IX.24.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2018-06-01 -tól
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 44/2012. (IX.24.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről és elidegenítéséről és használatáról

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. §-ában, 34. §-ában és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, valamint a (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:



ELSŐ RÉSZ 

ÁLTALÁNOS RÉSZ 

I. Fejezet 

Általános rendelkezések 



1.  A rendelet hatálya 



1. §
 E rendelet hatálya kiterjed Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő valamennyi lakásra.



2.  Értelmező rendelkezések 


2. § 
E rendelet alkalmazásában:

1Egyenesági a rokonság: azok között, akik közül az egyik  közvetlenül a másiktól származik, az elővásárlási jog gyakorlása szempontjából egyenesági rokon az unoka is.


2.Egyszeri elhelyezési díj: az a pénzben fizetendő térítés, melyet a bérlővé váló jogosultnak a nyugdíjasházi ingatlan speciális  jellegének megfelelő minőségben kialakított lakásában, szociális I. lakbér fizetése ellenében történő,  várakozás nélküli elhelyezésért kell fizetnie. Ez az összeg nem minősül kauciónak, és nem minősül a bérleti jog ellenértékének, azzal a bérbe adó a 29. § (4) bekezdésében meghatározott feltételekkel és esetekben szabadon rendelkezik.


3.[1] Életvitelszerű  a  lakás  használata:  ha nincs másik lakóingatlan, amelyet a bérlő ténylegesen lakhatása céljára használ és az általa lakott önkormányzati lakás az otthona.


4. Fiatal család: a garzonházi lakások esetében a 40. életévét be nem töltött, legfeljebb két kiskorú gyermeket nevelő házaspár, továbbá a legfeljebb két kiskorú gyermeket nevelő 40. életévét be nem töltött egyedülálló személy.


5. Fecskeház: a Pécs Koller u. 4 – 6. szám alatt található, 61 lakást tartalmazó önkormányzati tulajdonú ingatlan.


6. [2]Garzonház: a Pécs, Nagy Ferenc tér 9–10. sz. alatti önkormányzati ingatlan.


7. Külön szolgáltatások lehetnek: a takarítás és a felvonó használatának biztosítása, valamint a hulladékkezelési közszolgáltatás.


8.Nyugdíjasház: a Pécs, Felsőbalokány u. 1. sz. alatti önkormányzati  ingatlan.


9. [3] Önkormányzati lakás, önkormányzati ingatlan: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló ingatlan.


10.Sportszervezet: az olyan társadalmi szervezet, költségvetési szerv, gazdasági társaság, amelynek alapító okiratában, alapszabályában, vagy társasági szerződésében rögzített fő tevékenysége és célja  a szervezése, támogatása


11.Vagyoni értékű jog: lakásra, vagy lakás céljára alkalmas ingatlanra fennálló bérleti, használati és haszonélvezeti jog.


12.[4]Nyugdíjszerű ellátás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) 91/A. § 23. pontjában meghatározott ellátás.



II. Fejezet 

A lakástulajdonosi és a bérbeadói jogok gyakorlása


3. A lakástulajdonosi és a lakásbérbeadói hatáskörök megosztása és átruházása 


3. §  (1)[5]Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló lakások vonatkozásában az Önkormányzat tulajdonosi és bérbeadói jogait a 4. § – 6. §-ban részletezett feladat- és hatáskörökkel Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés), a Polgármester, valamint a Népjóléti és Sport Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) gyakorolja.


(2) A Polgármester a Közgyűlés által átruházott lakástulajdonosi és lakásbérbeadói hatásköreit és feladatait a Polgármesteri Hivatal Lakásgazdálkodási Csoportja, valamint a Pécs Városi Költségvetési Központi Elszámoló Szervezet (a továbbiakban: Üzemeltető)[6] közreműködésével gyakorolja.

A Polgármester Közgyűlés által átruházott lakástulajdonosi és lakásbérbeadói hatáskörében készült okiratait a Lakásgazdálkodási Csoport[7] vezetője kiadmányozza.


4. § A Közgyűlés a Bizottság[8]  előzetes állásfoglalása alapján

a) meghatározza az önkormányzati lakások felújítási címlistáját, 


b) dönt az önkormányzati lakások hasznosításának formáiról és eszközeiről,


c) meghatározza az önkormányzati lakások lakbérét, használati díját és önkormányzati döntést igénylő esetekben a különszolgáltatások díját,


d)[9]​ 


e)[10]


f)[11] az elosztási irányelvek figyelembevételével a felhasználható lakások számától függően szociális bérlakások vonatkozásában lakásigénylési névjegyzéket készít,


g)[12] dönt önkormányzati lakás értékesítéséről, cseréjéről és vissza-vásárlásáról, valamint e szerződések módosításáról és megszüntetéséről, amennyiben a vételár a tizenötmillió forintot meghaladja,


h)[13]​ 

5.  § (1) A Bizottság[14]  javaslatot tesz a Közgyűlésnek, vagy a Polgármesternek:

a) a szociális bérlakások bérlőlistájára,


 b) az önkormányzati lakások hasznosításának formáira és eszközeire, 


c) a lakások lakbérének (piaci, költségelvű, szociális) mértékére, 


d) az önkormányzati lakások felújítási címlistájára, 


e) az önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlására, 


f)[15]​ [16] önkormányzati lakás értékesítésére, cseréjére és vissza-vásárlására, valamint e szerződések módosítására és megszüntetésére, amennyiben a vételár a tizenötmillió forintot meghaladja.


g)[17] az értékesített önkormányzati lakásra az Önkormányzat javára bejegyzett visszavásárlási jog, valamint az ennek biztosítására kikötött elidegenítési és terhelési tilalom teher ingatlan-nyilvántartásból való törlésére vonatkozó nyilatkozat kiadására.



(2)  A Bizottság dönt:

a)[18]​ lakásbérleti szerződés megkötéséről, művészlakás, vendégtanári lakások bérbeadása esetén az Kulturális és Köznevelési Bizottság[19] javaslata alapján,


  1. átmeneti elhelyezés biztosításáról,

  1. lakásbérleti szerződés módosításáról, ideértve a határozott idő meghosszabbítását is – művészlakás, sportolói és vendégtanári lakások bérbeadása esetén a Kulturális és Köznevelési Bizottság[20] javaslata alapján,[21]l

  1. bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséről,

  1. bérbe adott lakás helyett másik lakás bérbeadásáról,

  1. bérbeszámítás engedélyezéséről, bérbeszámítási megállapodás megkötéséről,

  1. önkormányzati lakás Önkormányzat közreműködésével történő cseréjéről,

h. [22]


  1. [23]

j. [24]


  1. pályázat kiírásáról az üresen álló és felújításra szoruló lakások bérletére, meghatározza a pályázati feltételeket és elbírálja a beérkezett pályázatokat,

l)[25] pályázat kiírásáról a megüresedő garzonházi és fecskeházi lakások bérletére, meghatározza a pályázati feltételeket és elbírálja a beérkezett pályázatokat,


  1. önkormányzati ingatlanon idegen beruházásban épített lakások értékesítési pályázatáról, meghatározza a pályázati feltételeket és elbírálja a beérkezett pályázatokat,

n. a bérbe adható lakás szobaszámának felső határától való eltérésről,


o. bérlőkiválasztási jog biztosításáról, a bérlőkiválasztási jog ellenértéke fizetési feltételeitől való eltérésről,


  1. a lakásértékesítési eljárás során beérkező igazolási kérelmekről,

q)[26] dönt a bérlő és a jogcím nélküli lakáshasználó[27] kérelmére különös méltánylást igénylő, igazoltan kedvezőtlen élet-, jövedelmi, vagyoni helyzet, vagy megromlott egészségi állapot fennállása esetén szociális lakbér megállapításáról, és meghatározza a kedvezményes lakbérfizetési jogosultság időtartamát,


r)[28]​ a helyi közfeladatok ellátása érdekében önkormányzati lakás nem lakás céljára történő bérbeadásáról,


s)[29] önkormányzati lakás értékesítésre kijelöléséről, 


t)[30] önkormányzati lakás eladásáról, cseréjéről, visszavásárlásáról, valamint e szerződések módosításáról és megszüntetéséről, amennyiben a vételár a tizenötmillió forintot nem haladja meg,


u)[31]​ két eredménytelen árverés esetén dönt a lakások elidegenítési eljárásának további folytatásáról, és annak feltételeiről,


v)[32]​ az üres és vételi, vagy elővásárlási joggal nem érintett lakások értékesítéséről, és az értékesítés feltételeiről.


w)[33] a sportszervezet részére bérbe adott sportolói lakások bérleti díjáról.



6. §   A Polgármester

  1. [34]a Bizottság előzetes állásfoglalása alapján és a Közgyűlés, vagy a Bizottság határozatában foglalt feltételekkel az Önkormányzat nevében megköti a bérleti és adásvételi szerződéseket, bérbeszámítási megállapodásokat és az ezeket módosító, megszüntető szerződéseket,

  1. a Lakásgazdálkodási Csoport[35] és az Üzemeltető közreműködésével ellenőrzi a lakáshasználatot,

c)[36]​ felszólítja a bérlőt, a jogcím nélküli lakáshasználót[37] a bérleti szerződésben a Lakástörvény, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvényben (a továbbiakban: régi Ptk.), vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) és e rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítésére


  1. [38]gyakorolja a lakásbérleti szerződések vonatkozásában az Önkormányzatot megillető felmondási jogot,

  1. [39]dönt a bérleti jogviszonyokból eredő jogvitákban, valamint a jogcím nélküli lakáshasználat megszüntetése érdekében  pert, vagy közigazgatási eljárást indít és végrehajtási eljárást kezdeményez,

  1. elutasítja a kérelmező bérbevételi és megújítás iránti kérelmét, amennyiben e rendeletnek nem felel meg,

  1. dönt állampolgárok közötti lakáscseréhez történő bérbeadói hozzájárulásról,

  1. dönt tartási szerződéshez történő bérbeadói hozzájárulásról,

i)  [40][41] dönt  a   72. § (4) bekezdésében és a 72/A. §  (1)  bekezdés  c)-d) pontjaiban meghatározott esetben önállóan, egyéb esetekben pedig a Bizottság előzetes állásfoglalása alapján az értékesített önkormányzati lakásra az Önkormányzat javára bejegyzett visszavásárlási jog, valamint az ennek biztosítására kikötött elidegenítési és terhelési tilalom teher ingatlan-nyilvántartásból való törlésére vonatkozó nyilatkozat kiadásáról, továbbá önállóan az Önkormányzatot a 72. § szerint megillető jogokat alapít a 72/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a vevő által újonnan vásárolt lakásra,


  1. dönt az Önkormányzatot megillető lakásra vonatkozó elővásárlási jog gyakorlásáról,

  1. nyilvántartja az önkormányzati lakásokat,

l. a Lakásgazdálkodási Csoport[42] útján adatkezelést végez,


  1. gyakorolja a Közgyűlés és a Bizottság hatáskörébe nem tartozó lakástulajdonosi és lakásbérbeadói jogokat (ideértve a részletfizetési kedvezmény biztosítását, a szociális lakbérjogosultság megállapítását, a bérlőtársi jog elismerését, a lakásbérleti jog folytatási jogosultság elismerését, az önkormányzati lakásba történő befogadáshoz, az önkormányzati lakás albérletbe adásához való hozzájárulást is).

 4. Az önkormányzati lakások üzemeltetése


7. § (1) Az Önkormányzat a tulajdonában álló lakások üzemeltetésével és a bérleti díjak beszedésével kapcsolatos feladatait együttműködési megállapodás alapján az Üzemeltető[43] útján látja el.


(2)[44] Az Önkormányzat és az Üzemeltető – külön szerződéssel – jogosult a kintlévőségek kezelésével és behajtásával ilyen tevékenységet folytató szervezetet megbízni.


(3)   Az   Önkormányzat, az Üzemeltető  és a kintlévőség  kezelést és -behajtást ellátó szervezet –  külön megállapodásban foglaltak szerint – kötelesek egymással együttműködni.



 5. Adatkezelés és adatvédelem


8. § (1)[45] A lakásigénylő a bérbevételi kérelemhez mellékelt külön nyilatkozatában, a bérlő a bérleti szerződésben, vagy a jogcím nélküli lakáshasználóval egyezően, külön megszövegezetett nyilatkozatban (a továbbiakban: helyi adótitok nyilatkozat) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 54. § (1) bekezdés c) pontja szerint hozzájárul ahhoz, hogy az Önkormányzat az adótitoknak minősülő helyi adó adatai megismerje és kezelje.


(2)[46] [47] [48]A lakásigénylő a bérbevételi kérelemhez mellékelt külön nyilatkozatában a bérlő a bérleti szerződésben, vagy a jogcím nélküli lakáshasználóval egyezően külön megszövegezetett nyilatkozatban (a továbbiakban: adatkezelési nyilatkozat) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 5. § (1) bekezdésében a) pontjában meghatározottak szerint hozzájárul ahhoz, hogy személyes adatait az Önkormányzat, az Üzemeltető, valamint a bérleti és a használati díj, továbbá a különszolgáltatási és közüzemi díj tartozások kezelésére és behajtására megbízott szervezet (köztük a közüzemi szolgáltatók és a Családsegítő Szolgálat) a bérleti jogviszonnyal összefüggésben kezelje, és azokat egymás között továbbítsa.


(3)[49][50] Az (1) bekezdésben meghatározott adótitoknak minősülő helyi adó adatok és a (2) bekezdésben meghatározott személyes adatok a lakásigénylő, a bérlő, vagy a jogcím nélküli lakáshasználó lakásigénylési jogosultságot alátámasztó szociális helyzete, az önkormányzati lakás bérletére, megvásárlására való jogosultsága ellenőrzésének, a lakbér mértékének megállapítása, továbbá a bérleti díj és a használati díj, a külön szolgáltatási díj és a közüzemi díj fizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából a bérbevételi kérelem elbírálásáig, a bérleti jogviszony tartama alatt és az azt követő 5 évig kezelhető.


(4)[51] [52]Az Önkormányzat és az Üzemeltető a (2) bekezdésben meghatározott adatkezelési nyilatkozat birtokában jogosult a követelések kezelését és behajtását végző, általuk megbízott szervezetek részére a bérlők, a jogcím nélküli lakáshasználók adatait adatkezelésre átadni.


(5)[53]A követelések kezelésére és behajtására megbízott szervezetek az adatkezelésre átvett személyes adatokat – az adatvédelmi szabályok betartásával – kizárólag követeléskezelési és -behajtási tevékenységük gyakorlása céljából, a tevékenység végzésének időtartama alatt és a tevékenységhez szükséges módon és mértékben használhatják fel.


(6)[54] Az Önkormányzat és az (2), a (4) és az (5) bekezdésben meghatározott szervezetek a bérlők, a jogcím nélküli lakáshasználók személyes adatai kezelése során a személyes adatok védelméről az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései szerint kötelesek gondoskodni.



MÁSODIK RÉSZ

AZ ÖNKORMÁNYZATI LAKÁSOK HASZNOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI


III. Fejezet

Az önkormányzati lakások hasznosításának módja és a hasznosítás jogcímei

                                         

9. §  (1)[55] Az önkormányzati lakásokat bérbeadással lehet hasznosítani.


(2)[56],[57],[58]E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakásbérleti jogviszonyokra a régi Ptk. 434. §, vagy a Ptk. 6:342. § – 6:348. §-a és a Lakástörvény rendelkezéseit kell alkalmazni.                 


(3)  A bérbeadás útján hasznosított lakások bérlőjét

a)  az Önkormányzat, vagy


b)   külön  megállapodás alapján, a megállapodásban  meghatározott lakásra és a megállapodásban rögzített feltételekkel a bérlőkijelölési, vagy a bérlőkiválasztási joggal rendelkező személy, vagy


c)   külön   szerződésben  meghatározott lakásokra az Önkormányzat gazdasági társasága, vagy intézménye,


d)  a bérleti jog folytatása esetén jogszabály

határozza meg.



10. §   Az   önkormányzati   lakások a következő  jogcímeken adhatók bérbe:

  1. [59]szociális helyzet alapján,

b) [60]nem szociális helyzet alapján,


  1. üresen álló felújításra szoruló önkormányzati lakások pályázat útján történő hasznosítása,

  1. bérlőkiválasztás, bérlőkijelölés alapján,

  1. az önkormányzat gazdasági társasága, vagy intézménye rendelkezése szerint,

  1. lakásgazdálkodási feladatok keretében (bérlőtárssá nyilvánítás, megüresedett társbérleti lakrész bérbeadása, lakáscsere szerződés jóváhagyása, tartási szerződés létesítése, nem lakás céljára történő bérbeadása, albérletbeadás),

  1. átmeneti elhelyezés céljára,

  1. közérdekű feladatok megoldására,

  1. garzonházi lakás bérbeadása,

  1. fecskeházi lakás bérbeadása,

  1. nyugdíjasházi lakás bérbeadása,

  1. jogszabályi kötelezettség, hatósági határozat, bírói ítélet alapján.

(2)[61]Önkormányzati lakás bérbeadásának az a feltétele, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.


 6. Szociális bérlakás bérletére való jogosultság


11. §  (1)  Szociális bérlakás bérbevételére az  a nagykorú magyar, európai  uniós, továbbá állandó  letelepedési engedéllyel rendelkező egyéb külföldi állampolgár jogosult szociális helyzete alapján, akinek az egy főre jutó havi – jövedelemadóval csökkentett – átlagjövedelme a bérbeadáskor nem éri el


a)  egyedülálló esetében a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum két és félszeresét,


b)  közös háztartásban élők esetében a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum kétszeresét.


(2)  Nem  jogosult szociális  bérlakás  bérletére  az  a személy, aki maga, vagy bármely vele együtt költöző családtagja a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum ötvenszeresét meghaladó értékű ingatlantulajdonnal,  más egyedi vagyontárggyal, vagy vagyoni  értékű joggal rendelkezik.


(3)[62]A szociális bérlakás bérletére való jogosultság megállapításánál a szociális helyzetet és a vagyoni viszonyokat együttesen kell figyelembe venni.A jövedelmi viszonyokat munkáltatói igazolással, az abban foglaltakat alátámasztó bankszámlakivonattal és további bankszámlával való rendelkezés hiányáról szóló nyilatkozattal, az ingatlanvagyont 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolattal, a vagyon értékét 1 évnél nem régebbi ingatlanforgalmi szakvéleménnyel kell igazolni.

Vagyontárgyról, vagy vagyoni értékű jogról nyilatkozatot kell tenni a szociális bérlakás bérbeadása előtt.

Az eljárás során a szociális helyzet kivizsgálásában közreműködnek a Polgármesteri Hivatal Humán Főosztály Területi Szociális Központjai.


 (4)  Szociális   bérlakást az erre irányuló bérbevételi kérelmek alapján határozott időre: első alkalommal 1 évre, majd ezt követően, ha a bérlő igazolja, hogy lakbér- és közüzemi díjtartozása nincs, de legfeljebb 3 évre lehet bérbe adni.


(5)  A szociális bérlakás bérbevételére való jogosultság meglétét az Önkormányzat 3 évenként, de legkésőbb a bérleti szerződés lejárta előtt 90 nappal felülvizsgálja.

 A szociális bérlakásra való jogosultság vizsgálata során az Önkormányzat a 8. § (1) bekezdésében meghatározott helyi adótitok nyilatkozat és 8. § (2) bekezdésében meghatározott  adatkezelési nyilatkozat birtokában a bérlő helyi adó adatait is áttekinti.


  (6)  A  szociális bérlakás bérbevételére való jogosultság megléte esetén a lakásbérleti szerződés a bérlő kérelmére 3 évre  – indokolt esetben  ismételten is  – meghosszabbítható.


(7)  Szociális helyzet alapján a bérbe adható lakás szobaszámának felső határa

      a)   1 – 3 fő esetén 2 szoba,


b)   4 – 6 fő esetén 3 szoba,


c)  minden további költöző személy esetén további ½  szoba.


(8) A Bizottság egyedi elbírálás alapján, az együttlakó személyek egészségi állapotára tekintettel méltányosságból – a (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően – legfeljebb 1 szobával nagyobb önkormányzati lakás bérbeadásáról dönthet.


 7. Nem szociális helyzet alapján[63] hasznosított önkormányzati lakás


12. §    (1)[64] A nem szociális helyzet alapján hasznosított önkormányzati lakás bérbeadása pályázat útján történik.


 (2)[65]Nem szociális helyzet alapján hasznosított bérlakásnak minősülnek a pályázat útján hasznosított üresen álló, felújításra szoruló önkormányzati lakások, a közérdekű feladatok megoldására bérbeadott lakások, a garzonházi lakások, a fecskeházi lakások és a nyugdíjasházi lakások.


8.  Az üresen álló, felújításra szoruló lakások pályázat útján történő hasznosítása


13. §(1)[66]Az üresen álló, és felújításra szoruló önkormányzati lakásokat pályázat útján kell hasznosítani.


(2)[67]Az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati lakásokra azon érvényes bérbevételi kérelemmel rendelkezők vagy szociális helyzet alapján bérleti jogviszonyban állók pályázhatnak, akik saját költségükön és felelősségükre vállalják az építésügyi hatóság által előírt átalakítási, felújítási munkák elvégzését.


(3)[68] Az eredményesen pályázóval az  Önkormányzat 1 éves  határozott időre lakásbérleti szerződést köt, mely időtartam alatt a bérlő piaci lakbért fizet. Az elszámolható összeg a lakásban igazoltan elvégzett felújítási munkák bruttó költségének  50%-a, de maximum 1.500.000 Ft.  A felújítást követő új bérleti szerződést a bérbeszámítás tartamára kell megkötni, a szerződésben a határozott tartamot „a bérbeszámítás tartamára” szövegezéssel kell meghatározni. A bérbeszámítás tartama a bérleti díj összege változásának megfelelően módosul.    A bérlő a bérleti díj 100 %-át bérbeszámítás útján fizeti.


(4)  Pályázatot kell  hirdetni olyan felújításra szoruló önkormányzati lakások bérbeadására  is, melyek lakhatóvá tétele a bérlő költsége és feladata.

 Az eredményesen pályázónak saját költségén és felelősségére, bérbeszámítási igény nélkül kell vállalnia az önkormányzati lakás lakhatóvá tételét.  A lakbér a bérlő jövedelmi viszonyai alapján kerül meghatározásra.  A lakásra 1 évre köthető bérleti szerződés, amely 1 év elteltével, amennyiben a bérlő a lakhatóvá tételt az Üzemeltető igazolása alapján elvégezte, valamint lakbér- és közüzemi díjhátraléka nincs,  a 11. § (6) bekezdésében foglalt feltételekkel 3 évre meghosszabbítható.


(5)[69]A pályázatok az alábbi pontrendszeren alapuló értékelés figyelembevételével kerülnek elbírálásra:

  1. az érvényes bérbevételi kérelem benyújtásától eltelt időtartam: 2 évente 1 pont

b) egy főre eső havi nettó jövedelem: 50.000 Ft-ig 2 pont, 50.001 Ft – 100.000 Ft között 4 pont, 100.001 Ft-tól 6 pont,


c) az igazolt önrész nagysága: 700.000-1.000.000 Ft között 2 pont, 1.000.001 Ft – 1.500.000 Ft között 4 pont, 1.500.001 Ft-tól 6 pont,


d) a büntetlen előélet igazolása: 6 pont,


e) másik önkormányzati lakást érintő bérleti jogviszonynak a pályázat elbírálását követő közös megegyezéssel történő megszüntetése: 2 pont,


f) az önkormányzattal vagy önkormányzati intézménnyel foglalkoztatási jogviszony fennállása: 2 pont,


g) személyi jövedelemadó-bevallás Önkormányzat részére történő benyújtása: 2 pont.


9. Bérbeadás bérlőkijelölési és bérlőkiválasztási jog


14. §  (1)[70]​ nkormányzati lakásra jogi személyek részére pénzbeli térítésért bérlőkiválasztási jog biztosítható.



(2) A pénzbeli térítés mértéke az önkormányzati lakás (1) bekezdésben meghatározott jog biztosításakor megállapított forgalmi értéke alapján számítandó. A lakás forgalmi értékének 30%-a ellenében, legfeljebb 5 évre, a lakás forgalmi értékének 20%-a ellenében legfeljebb 3 évre biztosítható bérlőkiválasztási jog.


(3) A  Bizottság  egyedi kérelem alapján – közérdekből – az (2) bekezdésben foglalt fizetési feltételektől eltérhet.


(4)[71] Amennyiben a bérlőkijelölési vagy a bérlőkiválasztási joggal érintett lakás a jogosultsági idő alatt megüresedik, a lakás üresen állása időtartamára a bérlőkijelölés, bérlőkiválasztás jogosultja köteles a piaci alapú bérleti díjat és a felmerülő közüzemi és külön szolgáltatás díjakat kifizetni.


(5)[72]


(6)[73]


10. Önkormányzat gazdasági társasága és intézménye rendelkezése  alatt álló lakások bérbeadása


15. §   (1)  A  Lakástörvény hatálybalépése előtt az Önkormányzat vállalata, intézménye rendelkezése alatt álló lakások tekintetében  e szervezetek, vagy jogutódaik jogosultak az új bérleti szerződés megkötése esetén a bérlő személyét kijelölni és a bérleti szerződés időtartamát meghatározni.


(2)  A bérleti szerződés megkötésére az Önkormányzat jogosult az alábbi feltételek szerint:

  1. az Önkormányzat gazdasági társasága és intézménye rendelkezése alatt álló lakásra bérleti jogviszonyt csak a munkakör betöltésének feltételéhez kötötten, határozott időre lehet létesíteni,

  1. az Önkormányzat vállalata, intézménye rendelkezése alatt álló lakásra bérlőtársi jogviszony akkor létesíthető, ha a leendő bérlőtársak mindegyike munkaviszonyban áll a lakással rendelkező szervezettel,

  1. a 16. § a) pontjában meghatározott kikötéssel.


11. A lakásbérleti  jog folytatása


16. §  Nem folytathatja a lakásbérleti jogot

a)  az Önkormányzat vállalata, intézménye rendelkezése alatt álló lakásban lakó személyek,


b)    az  a  személy, akinek Pécs városában ingatlantulajdona, vagyoni értékű joga  van, vagy aki önkormányzati lakás bérlője.



17. §
  (1)  A  lakásbérleti jog folytatására megkötött tartási szerződéshez az Önkormányzat kizárólag határozatlan időre szóló  lakásbérleti szerződés esetén és csak akkor járul hozzá ha, a következő együttes feltételek fennállnak:


  1. az eltartó nagykorú magyar, vagy európai uniós állampolgár, rendszeres jövedelemmel rendelkezik és a lakás fenntartásához önkormányzati támogatást nem vesz igénybe, és

  1. az eltartott jövedelmi viszonyai, vagyoni helyzete és egészségi állapota a tartást indokolttá teszi, és

  1. az együttlakás feltételei biztosítottak.

  1. Az Önkormányzat megtagadja a bérlővel kötött tartási szerződéshez való hozzájárulást, amennyiben az eltartó
    1. önkormányzati lakás bérlője, vagy

  1. Pécs városában ingatlantulajdona, vagyoni értékű joga van, vagy

  1. lakásbérleti jog folytatására irányuló, már megkötött tartási szerződéssel rendelkezik.


12. Lakásgazdálkodás feladatok keretében történő bérbeadás

                   

18. §  Lakásgazdálkodási   feladatok keretében   történő bérbeadás alapján létesülő jogviszonyok:


a)  bérlőtárssá nyilvánítás,


b)  megüresedett társbérleti lakrész bérbeadása,


c) tartási szerződés létesítése,


d) nem lakás céljára történő bérbeadás,


e)  albérletbe adás.



19. §
  Önkormányzati lakásra – a 15. § (1) bekezdésében meghatározott lakás kivételével – a bérlő és  a vele legalább 1 éve életvitelszerűen együttlakó házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, valamint szülője – közös kérelmükre – az Önkormányzattal bérlőtársi szerződést köthetnek.



20. §
  (1)  Megüresedett   társbérleti lakrész a visszamaradó     társbérlő   részére abban az esetben adható bérbe, amennyiben az egész lakás a szociális bérlakás bérbeadása esetére a 11. § (7) bekezdésében meghatározott jogos lakásigény mértékének felső határát legfeljebb 1 szobával lépi túl, és a visszamaradó társbérlő legalább 2 éve életvitelszerűen a lakásban lakik.


(2)  Amennyiben az  (1)  bekezdésben foglaltak alapján a megüresedett lakrész nem adható bérbe, úgy a visszamaradó társbérlő részére az általa használt lakrésszel azonos szobaszámú és komfortfokozatú másik önkormányzati lakás bérbeadását kell felajánlani a társbérleti szerződés megszüntetésével egyidejűleg.



21. § (1)[74]  Önkormányzati lakás nem lakás céljára a helyi (oktatási, egészségügyi, szociális, művelődési) közfeladatok ellátása céljából adható bérbe a Bizottság eseti döntése alapján, lakáspótlási kötelezettség előírása mellett.


(2)   A lakáspótlási kötelezettség másik megfelelő lakás Önkormányzat részére történő tulajdonba adásával, vagy a felhasznált lakás forgalmi értékének megfizetése útján teljesíthető.



22. §
  (1)  A bérlő – a (2) – (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az Önkormányzat hozzájárulásával az önkormányzati lakás egy részét, írásbeli szerződéssel albérletbe adhatja.


(2)[75] Sportolói lakás sportszervezet bérlője kizárólag igazolt sportolója, továbbá munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében számára munkát végző természetes személy részére, az Önkormányzat írásbeli engedélye nélkül – de annak 8 napon belüli, írásbeli tájékoztatásával –, és az önkormányzati lakás egészére is létesíthet albérleti jogviszonyt.


(3)[76]Szociális helyzet alapján bérbe adott lakás, garzonházi, nyugdíjasházi és fecskeházi lakás nem adható albérletbe.


13. Átmeneti elhelyezés biztosítása


23. §    (1)     Az    Önkormányzat indokolt esetben, erre irányuló kérelem   alapján,  a 11. § (1) – (2) bekezdésében meghatározott feltételek megléte esetén átmeneti elhelyezést biztosíthat az arra rászorulók részére.


(2)   Átmeneti  elhelyezés céljára   a más célra fel nem használható egy és két szobás komfortnélküli, félkomfortos, vagy komfortos lakás adható bérbe.


(3) Az    átmeneti   elhelyezés céljából bérbe adott lakás bérlőivel a Humán Főosztály Területi Szociális Központjának véleményét is kikérve lehet bérleti szerződést kötni.


(4)  Átmeneti  elhelyezés biztosítására önkormányzati lakást csak határozott időre, első alkalommal 1 évre, majd ezt követően, ha a bérlő igazolja, hogy lakbér- és közüzemi díjtartozása nincs, legfeljebb 3 évre lehet bérbe adni.


(5)  Az átmeneti elhelyezés alapján a bérleti jogviszony háromévenként legfeljebb 3 év időtartamra hosszabbítható. A bérleti szerződés addig hosszabbítható meg, amíg a kérelmező elhelyezését önerőből nem tudja megoldani.


14. Bérbeadás közérdekű feladatok megoldására


24. § (1)[77]A művészlakások, a sportolói, a vendégtanári, az Önkormányzattal szerződő, alapellátást nyújtó orvosok lakhatását biztosító, valamint az Üzemeltető bérlőkijelölési jogával érintett lakások bérlőire az illetékes szakbizottságok tesznek javaslatot a Bizottságnak.


(2)  Az (1) bekezdésben meghatározott lakások a sportolói lakások kivételével határozott időre, legfeljebb 3 évre adhatók bérbe.


(3)   A művészlakásba, a sportolói és a vendégtanári lakásba a bérlő – a sportszervezet kivételével – az Önkormányzat írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadható személyeken kívül más személyt nem fogadhat be.


(4)[78]A sportolói lakások a közérdekű feladatnak megfelelően határozott időre, legfeljebb 2 évre adhatók bérbe.

A sportolói lakásokat elsősorban sportszervezetek részére kell bérbe adni.

Közvetlenül a sportoló részére történő bérbeadásra akkor kerülhet sor, ha nincs olyan sportszervezet, amellyel a bérleti szerződés megköthető lenne, vagy az önkormányzati érdekeket a bérleti szerződés sportolóval való megkötése szolgálja.


(5)[79]Önkormányzati lakást közérdekű feladatok megoldására – a sportolói lakás sportszervezet részére történő bérbeadása kivételével – csak olyan személynek lehet bérbe adni, akinek, vagy a vele együtt költöző személynek Pécsen, vagy 50 kilométeres körzetében nincs ingatlantulajdona, vagyoni értékű joga, önkormányzati lakásnak nem bérlője, és erről a bérbeadás előtt erre vonatkozóan írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton nyilatkozik.  



15. A garzonházi lakások bérbeadásának szabályai


25. §  (1)[80]​  A garzonházi lakások fiatal családok, és 40. életévüket be nem töltött egyedülálló személyek átmeneti elhelyezésére szolgáló önkormányzati ingatlanok.


(2)[81]  Garzonházi elhelyezésre olyan érvényes bérbevételi kérelemmel rendelkező, az (1) bekezdésben meghatározott személy jogosult, akinek egy főre jutó havi átlagjövedelme a 11. § (1) bekezdésében meghatározott jövedelemhatárt meghaladja, és vállalja, hogy havonta minimum tízezer forint összeget előtakarékossági betétben elhelyez.


(3)  A  megüresedő garzonházi lakásokat pályáztatni kell.  A benyújtott pályázatokat 30 napon belül kell elbírálni.


(4)  Az eredményes pályázókkal az Önkormányzat bérleti szerződést köt. A pályázatok elbírálása során előnyben kell részesíteni az 5 évnél rövidebb garzonházi elhelyezést igénylő és a régebb óta nyilvántartott kérelmezőket.


(5)  A garzonházi lakásokra bérleti szerződés legfeljebb 5 évre köthető, melyet egy alkalommal legfeljebb 2 évre meghosszabbítható.


(6)  A bérlő 5 év, vagy az (5) bekezdésben meghatározott további 2 év eltelte után köteles saját elhelyezéséről gondoskodni.


(7)  A garzonházi lakásba a bérlő az Önkormányzat írásbeli hozzájárulásával csak házastársát és kiskorú gyermekét fogadhatja be.


16. A fecskeházi lakások bérbeadásának általános szabályai


26. §  (1)   A   Fecskeházban külön megállapodás alapján 30 lakás bérlőjét a Pécsi Tudományegyetem (a továbbiakban: Egyetem) jelöli ki, 31 lakás bérleti jogával Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata rendelkezik.


(2)  A fecskeházi  lakásba a bérlő  az Önkormányzat írásbeli hozzájárulásával csak házastársát és kiskorú gyermekét fogadhatja be.


(3)  A  fecskeházi lakásra kötött bérleti szerződés tartama nem hosszabbítható meg.


(4)   A  fecskeházi bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor elhelyezésre nem igényt tarthat, elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.


17.  Az Egyetem  fecskeházi lakásokra fennálló bérlőkijelölési joga


27. §(1)[82]Bérlőnek jelölhető piaci lakbér fizetése mellett az Egyetemmel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, 35. életévét be nem töltött oktató, aki házastársi, vagy igazolt élettársi kapcsolatban él, és vállalja, hogy évente a részére bérbe adott lakás előállítási költsége 5 %-ának megfelelő összegű készpénzt előtakarékossági betétben elhelyez.


(2)[83] Bérlőnek jelölhető továbbá szociális I. lakbér fizetése mellett az Egyetem házastársi, vagy élettársi kapcsolatban élő nappali tagozatos hallgatója is, akiknek az (1) bekezdésben előírt előtakarékosságot vállalnia nem kell.


(3) Amennyiben az Egyetem az (1) – (2) bekezdésben meghatározott feltételek mellett nem tud kellő számú bérlőt jelölni, a fennmaradó lakásokra piaci[84] lakbér fizetése mellett az Egyetemmel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló  más személy is kijelölhető bérlőnek.


(4)  A  bérlőkijelölés legfeljebb 5 éves meghatározott időre történhet. A lakásbérleti jogviszony az 5 év elteltével megszűnik.


(5)   Ha a bérlő munkaviszonya, vagy a nappali tagozatos hallgató hallgatói jogviszonya az 5 év eltelte előtt szűnik meg, a munkaviszony, vagy a hallgatói jogviszony megszűnésének napján a lakásbérleti jogviszony is megszűnik.


18. Az Önkormányzat rendelkezése alatt álló fecskeházi lakások  bérbeadásának szabályai


28. §    (1)    A fecskeházi lakás bérbevételére érvényes bérbevételi kérelemmel rendelkező, munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló 35. életévét be nem töltött személy jogosult, aki házastársi, vagy igazolt élettársi kapcsolatban él, az egy főre jutó havi átlagjövedelme a 11. § (1) bekezdésében meghatározott jövedelemhatárt meghaladja, és vállalja, hogy évente a részére bérbe adott lakás előállítási költsége 5 %-ának megfelelő összegű készpénzt előtakarékossági betétben elhelyez.


(2)  Az üres fecskeházi lakásokat évente egyszer pályáztatni kell. A benyújtott pályázatokat 30 napon belül kell elbírálni.


(3)  Az  eredményesen pályázókkal az Önkormányzat bérleti szerződést köt. A pályázatok elbírálása során előnyben kell részesíteni az 5 évnél rövidebb fecskeházi elhelyezést igénylő és a régebb óta nyilvántartott kérelmezőket.


(4)  A fecskeházi lakás határozott időre, de legfeljebb 5 évre adható bérbe.



19. A nyugdíjasházi lakások bérbeadásának szabályai


29. §    (1)    A   nyugdíjasházi lakások nyugdíjasok és  az öregségi nyugdíjkorhatárt elért személyek határozatlan idejű elhelyezésére szolgálnak.


(2) Nyugdíjasházi lakás bérlője az a magyar és európai uniós állampolgár lehet, akinek tekintetében az alábbi együttes feltételek fennállnak:


  1. nyilvántartott bérbevételi kérelemmel rendelkezik,

  1. önmaga ellátására képes,

  1. önkormányzati lakás bérlője és az arra megkötött szerződést közös megegyezéssel megszünteti,

  1. a lakással kapcsolatos fizetési kötelezettségének teljesítését maga vállalja,

  1. háziorvosi igazolás szerint nem szenved fertőző, vagy pszichiátriai betegségben.

(3)    A  (2) bekezdésben foglaltakon kívül,  de a (2) bekezdés  a)–b) és a d)–e) pontjában meghatározott feltételek mellett  nyugdíjasházi elhelyezést kaphat az a jogosult is, aki nem önkormányzati lakás bérlője, és 2.500.000 Ft egyszeri elhelyezési díjat két egyenlő – az Önkormányzattal megkötött megállapodás aláírásakor és az azt követő 90 napon belül esedékes – részletben az Önkormányzat részére megfizet.


(4)   Amennyiben a nyugdíjasházi bérlő bérleti szerződését a jogviszony keletkezésétől számított 5 éven belül felmondja, és a lakást tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az Önkormányzatnak visszaadja, az egyszeri elhelyezési díj 50%-át részére vissza kell fizetni. A bérleti jogviszonynak bármely más módon és időben történő megszűnése esetén az egyszeri elhelyezési díj nem jár vissza. [85]


(5)  A bérlő a nyugdíjasházi lakásba – a házastársa kivételével – más személyt állandó jelleggel az Önkormányzat hozzájárulásával fogadhat be.


(6)   A Nyugdíjasházban lévő lakás bérlője lakását csak abban az esetben cserélheti el, amennyiben a leendő bérlő megfelel a  29. § (1) – (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek.



20. [86]


30. §[87]

    


(2)  A  lakáshasználati megállapodás   a szerződésben meghatározott időtartam elteltével két évenként hosszabbítható.


IV. Fejezet

Az Önkormányzat és a bérlők jogai és kötelezettségei[88]


21. Az Önkormányzat jogai és kötelezettségei


31. §    (1)     Az    Önkormányzat  a bérlővel írásbeli bérleti szerződést köt, melyről a szerződés másolatának megküldésével az Üzemeltetőt  és az önkormányzati tulajdonban lévő közüzemi szolgáltatókat értesíti.


(2) A bérlő az önkormányzati lakást az Üzemeltető által aláírt leltár és a műszaki szemlét, fogyasztásmérő állásokat rögzítő jegyzőkönyv alapján veszi át.



32. §
  Az Önkormányzat a bérleti jogviszony fennállása alatt – az Üzemeltető útján – köteles gondoskodni az épületben a tulajdoni hányada mértékéig


a)  az épület karbantartásáról,


b)  az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról,


c) a közös használatra szolgáló helyiségek állagának megőrzéséről, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről.



33. §
  (1)   Amennyiben az  Önkormányzat és a  bérlő abban állapodtak meg, hogy az önkormányzati lakást a bérlő saját költségén és felelősségére maga teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, az Üzemeltető közreműködésével kötött külön megállapodásban rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, a kezdés, a befejezés időpontját és a mindkét fél által elfogadott költségvetést.


(2)   Az  Önkormányzat  a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges bérlő által végzett munkák  igazolt és elfogadott költségeit a lakbérbe  13. § (3) bekezdés rendelkezései szerint számítja be.



34. §
  Az   Önkormányzat jogosult a rendeltetésszerű lakáshasználatot, vala-mint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer az Üzemeltető és a közüzemi szolgáltató képviselőjével – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – ellenőrizni.



22.  A bérlők jogai és kötelezettségei[89]


35. §    (1)    A bérlő és a jogcím nélküli lakáshasználó,[90] valamint a velük együtt lakó személyek az önkormányzati lakást és a közös használatra szolgáló helyiségeket kötelesek rendeltetésszerűen és szerződésszerűen használni, társasházi lakás esetén a társasházra vonatkozó, Alapító Okiratban, Szervezeti és Működési Szabályzatban, Házirendben foglalt együttélési szabályokat betartani.


(2) Az önkormányzati lakás, vagy a bérlőt terhelő kötelezettségek teljesít-ésének ellenőrzése esetén a bérlő és a jogcím nélküli lakáshasználó[91] arra alkalmas, a bérbeadó által meghatározott időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles. Ez a kötelezettsége fennáll a rendkívüli káresemény, vagy veszélyhelyzet miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása, valamint a közüzemi fogyasztásmérők cseréje vonatkozásában is.




36. §
   (1)   A   lakbért és a lakáshasználati díjat havonta előre egy összegben, a tárgyhó 20. napjáig  kell az Önkormányzat részére megfizetni.


(2)[92] A bérlő a lakbéren, a jogcím nélküli lakáshasználó a használati díjon felül köteles a külön szolgáltatások díját az 58. § rendelkezései szerint megfizetni, és a közüzemi vízfogyasztásért, a csatornahasználatért, a hulladékkezelési közszolgáltatásért és összkomfortos lakás esetén a távhőszolgáltatásért közüzemi díjat fizetni.


(3)[93]    A bérlő a szerződés megkötését követő 15 napon belül köteles a közszolgáltatási szerződéseket megkötni.


(4) A közüzemi díjakat a bérlő és a jogcím nélküli  lakáshasználó[94] a közüzemi szolgáltatóknak köteles megfizetni.



37. §    
(1)    A bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak, valamint a lakásberendezések karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, cseréjéről.


(2)   A bérlő az (1) bekezdésben előírt kötelezettségét olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a lakás és a lakásberendezések állapota szükségessé teszi.


(3)  Az Önkormányzat és a bérlő írásban megállapodhat abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. Az Önkormányzat az erre vonatkozó megállapodást abban az esetben köti meg, amennyiben a bérlő a szükséges szolgáltatói és hatósági engedélyeket beszerzi, továbbá igazolja, hogy az átalakítással összefüggő bejelentési kötelezettségeinek eleget tett.


(4)  A bérlő által kezdeményezett átalakítási, korszerűsítési munkák költségei és felelőssége a bérlőt terheli.


(5)[95],[96],[97],[98] A bérlő a lakásból történő 2 hónapot meghaladó távollétét, annak okát és a bejelentéstől számított legfeljebb egy éves időtartamát köteles írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton az Önkormányzat részére bejelenteni. Az Önkormányzat felmondhatja a lakásbérleti szerződést, ha a bérlő a 10. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségét megszegve az önkormányzati lakást életvitelszerűen 2 hónapot meghaladó ideig nem lakja, és távollétének okát nem jelentette be. Munkahely megváltozása  miatt 1 évet meghaladó távollét a 10. § (2) bekezdésében foglalt bérbeadási feltételre tekintettel nem rendeltetésszerű és nem szerződésszerű lakáshasználatnak minősül.


(6)   Az önkormányzati lakásban a rovar- és rágcsálóirtásról a bérlő és a jogcím nélküli  lakáshasználó[99] saját költségére, a kártevők megjelenésétől számított 3 napon belül köteles gondoskodni.


37/A. §[100](1)  A bérlő

a) jövedelmi és vagyoni viszonyait valós tartalmú jövedelem igazolással, okiratokkal és nyilatkozatokkal köteles igazolni,


b) korábbi bérleti jogviszonyából származó bérleti díj, lakáshasználati díj és közüzemi díj tartozással, valamint a lakás és a bérbeadó tulajdonát képező lakásberendezések karbantartásával, felújításával és pótlásával kapcsolatos kötelezettsége elmulasztásából vagy a jogviszonyból származó kártérítési kötelezettségből eredő tartozással nem rendelkezhet,


c) lakáskiürítési kötelezettségének 47. §-ban és a Lakástörvény 17. §-ában foglalt rendelkezései szerint határidőben és módon önként eleget kell tennie.


 (2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek megszegése esetén, a bérleti jogviszony megszűnését követően önkormányzati lakás a volt bérlő részére semmilyen jogcímen nem adható használatba.


V. Fejezet

 A lakásbérleti jogviszony megszűnések egyes esetei és szabályai


23. Lakáscsere általános szabályai


38. §    (1)     Az önkormányzati lakás


a)  állampolgárok megállapodásával, vagy


b) a bérlő kérelmére az Önkormányzat közreműködésével

          cserélhető el.


(2)  A garzonházi és a fecskeházi lakások nem cserélhetők el.



24. Állampolgárok közötti csere


39. §    (1)    Amennyiben     a bérlő a határozott  időre szóló    bérleti szerződéssel, vagy meghatározott feltétel bekövetkezéséig bérbeadott lakást másik lakásra cseréli el, erre a másik lakásra csak a cserélendő lakásra fennálló szerződéssel azonos idejű, vagy a meghatározott feltétel bekövetkezéséig köthető új lakásbérleti szerződés.


(2)  Egy lakás több lakásra is cserélhető.



40. §
  (1)  A   cseréhez   szükséges bérbeadói hozzájárulás megadásának feltétele, hogy a cserélő fél a csereszerződés érvényes megkötését megelőzően az Önkormányzat rendelkezésére bocsássa:


a)[101]a lakásbérleti szerződést, vagy az Önkormányzat  lakásbérleti jogviszony fennállását  tanúsító írásbeli vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton kiadott nyilatkozatát,


b)  lakástulajdonra  történő csere esetén a tulajdonában álló lakóingatlanra vonatkozó tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi hiteles másolatát,


c)     a    közüzemi    szolgáltatók  igazolását a kérelmezővel szemben fennálló lejárt fizetési határidejű követelésük összegéről és a tartozás rendezésére vonatkozó fizetési megállapodást.



(2)  Az Önkormányzat   a cseréhez    szükséges   bérbeadói hozzájárulását megtagadja, ha a cserepartner az (1) bekezdésben leírt feltételeket nem teljesíti.



(3)  Megtagadja   az Önkormányzat a  bérbeadói   hozzájárulását az olyan lakáscsere szerződéshez, ahol bármelyik szerződő fél szándéka nem lakáscserére, hanem a lakásbérlet jogellenes átruházására irányul.



(4)   A   lakáscseréhez kért  hozzájárulás megtagadható, ha a lakáscsere folytán a bérlő és a vele együttlakó személyek lényegesen rosszabb körülmények közé kerülnének.



41. §
  (1) A lakáscsere szerződésben név szerint fel kell sorolni a bérlővel együttlakó valamennyi személyt, ezek lakáshasználati jogcímét, továbbá külön-külön fel kell tüntetni azt, hogy a lakáscsere folytán közülük – a felek megállapodásának megfelelően – kik költöznek el a bérlővel együtt a lakásból.


(2)  Ha a cserélő felek a lakáscsere szerződésben másként nem állapodtak meg, a bérlővel együttlakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.


(3)  Ha a bérlő a lakását két, vagy több lakásra cseréli el, a lakáscsere szerződésben fel kell tüntetni, hogy melyik lakásnak ki lesz a bérlője.

A lakáscsere szerződést mindazoknak a személyeknek alá kell írni, akik a cserét megelőzően bérlők voltak, valamint a csere folytán bérlővé válnak.


(4)  Amennyiben  az  Önkormányzat megállapítja, hogy   valamelyik cserélő fél a bérbeadói hozzájárulás megadását követően  az önkormányzati  lakásra a bérleti szerződést az előírt határidőben nem kötötte meg, a feleket nyilatkozattételre szólítja fel.

Ha ennek során valamelyik fél kijelenti, hogy a lakáscserét nem kívánja végrehajtani, az Önkormányzat ezt a többi cserélő fél tudomására hozza és felhívja őket, 30 napon belül igazolják, hogy a lakáscsere szerződés teljesítése érdekében a bírósághoz fordultak. Az igazolási kötelezettség elmulasztása esetén az Önkormányzat a bérbeadói hozzájárulását visszavonja, ha pedig a felek az igazolást benyújtják, a kérelemről az Önkormányzat a bírósági eljárás befejezéséig nem dönt.



25. Lakáscsere az Önkormányzat közreműködésével


42. §   (1)    Az   Önkormányzat és   a       bérlő a       határozatlan   időre  szóló lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetheti úgy, hogy  az Önkormányzat a bérlő részére


a)  másik lakást ad bérbe, vagy


b)  másik  lakás bérbeadása   mellett pénzbeli térítést fizet, vagy


c)  másik lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítést fizet.



(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a bérlő


a) kisebb alapterületű, vagy


b) kevesebb szobaszámú, vagy


c) alacsonyabb komfortfokozatú, vagy


d) azonos szobaszámú, alapterületű, komfortfokozatú, de a városon, vagy az épületen belüli eltérő fekvésű, vagy


e) nagyobb alapterületű, vagy


f) nagyobb szobaszámú, vagy


g) magasabb komfortfokozatú lakás

bérbeadását kérheti az Önkormányzattól.


(3)  A határozott időre szóló bérleti szerződéssel rendelkező szociális bérlakásban lakó bérlő kérelmére igényjogosultságának indokolt megváltozása esetén (ideértve a család létszámának növekedését is) az Önkormányzat nagyobb szobaszámú, vagy alapterületű lakást adhat bérbe az eredeti bérleti szerződésben meghatározott ideig.



26. Bérleti jogviszony megszüntetése pénzbeli térítés ellenében


43. §  (1)   Ha a bérlő a határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződése közös megegyezéssel történő megszüntetését kéri, és az általa bérelt lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, kiüresítve az Önkormányzatnak visszaadja, ezt követően pénzbeli térítésre tarthat igényt.


(2)  A pénzbeli térítés összegét – a lakás komfortfokozata és a bérleti jogviszony időtartama alapján – a visszaadott lakás visszaadás idején megállapított forgalmi értéke alapul vételével, az 5. melléklet  táblázata alapján kell megállapítani.


(3)[102]​  A bérlő a lakhatása érdekében szükséges lakás megvásárlása érdekében benyújtott kérelmében igényelheti, hogy az Önkormányzat a pénzbeli térítés összegét az (1) bekezdésben meghatározott kérelmének elbírálásától a lakás visszaadásáig terjedő időre elkülönített számláján helyezze el.


(4)   Ha  a bérlő a határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződése közös megegyezéssel történő megszüntetését kéri, az Önkormányzat a közüzemi szolgáltatóktól bekéri a bérlő tartozására vonatkozó adatokat.


(5)  Ha a bérlőnek  közüzemi  tartozása áll fenn, az Önkormányzat jogosult a térítés összegét a közüzemi tartozás rendezése érdekében közvetlenül a közüzemi szolgáltatónak utalni. A bérlőt, a közüzemi szolgáltató igazolását követően, a térítés és a tartozás összege közötti különbözet megilleti.


(6)  Nem jár pénzbeli térítés


a) annak  a bérlőnek, aki a lakás  bérleti jogához 5 éven belül lakásbérleti jog folytatása útján jutott,


b)  komfort nélküli lakásra vonatkozó bérleti szerződés (1) bekezdésben meghatározott megszüntetése esetén,


c) a határozott időre szóló, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jogviszony megszűnésekor.



27.  Bérleti szerződés megszűnése elemi csapás és életveszély miatt


44. §[103] [104] Ha a lakás elemi csapás, vagy más ok következtében megsemmisült, vagy az építésügyi hatóság életveszély miatt a kiürítését rendelte el, és az ideiglenes vagy végleges elhelyezés az Önkormányzat feladata, úgy a bérlő részére az általa használt lakással azonos szobaszámú és komfortfokozatú lakás adható bérbe.



28. Az Önkormányzat részéről történő felmondás


45. §    (1)    Az Önkormányzat a lakásbérleti szerződést a Lakástörvény 25. § (1) bekezdésében, a Ptk. 6:336. § (3) bekezdésében, valamint a Ptk. 6:348. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az alábbi feltételek fennállása esetén mondhatja fel: [105]


a) [106]egyhavi, vagy legfeljebb hathavi lakbértartozás esetén, a hathavi lakbért meghaladó tartozás esetén az Önkormányzat a lakásbérleti szerződést mérlegelés nélkül felmondja,


b) [107]egyhavi, vagy legfeljebb hathavi külön szolgáltatási, vagy közüzemi díjtartozás esetén, a hathavi külön szolgáltatási, vagy közüzemi díjtartozást meghaladó tartozás esetén az Önkormányzat a lakásbérleti szerződést mérlegelés nélkül felmondja,


c) a 22. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel önkormányzati lakás, vagy annak egy része Önkormányzat hozzájárulása nélkül történt albérletbe, vagy használatába adása esetén,


d) önkormányzati lakás Önkormányzat hozzájárulása nélkül nem lakás céljára hasznosítása esetén,


e) amennyiben a bérlő Pécs városában, vagy 50 kilométeres körzetében ingatlan tulajdonjogával, vagyoni értékű jogával rendelkezik, vagy önkormányzati lakás bérlője,


f) olyan személy befogadása esetén, akinek a befogadását a Lakástörvény 21. § (1) – (5) bekezdése és e rendelet nem teszi lehetővé,


g) a bérlő kötelezettségébe tartozó karbantartási és felújítási munkák határidőben történő elvégzésének elmulasztása esetén, ha a munkákat a bérlő a felszólítás átvételét követő 30 nap alatt sem végzi el,


h) ha a bérlő az önkormányzati lakás  34. §-ban meghatározott ellenőrzését a felszólítás átvételét követő 30 napon belül sem biztosítja,


i) ha a bérlő a 35. § (2) bekezdésben meghatározott esetben az önkormányzati lakásba bejutást megakadályozza és a felszólítás átvételét követő 30 napon belül sem teszi lehetővé,


j) [108]ha a bérlő az önkormányzati lakást életvitelszerűen 2 hónapot meghaladó ideig nem lakja, és távollétét megfelelően igazolni nem tudja. A munkahely megváltozása miatti egy évet meghaladó távollét esetén az Önkormányzat a lakásbérleti szerződést a 37. § (5) bekezdésében foglaltak alapján mérlegelés nélkül felmondja,


k) ha a bérlő a 37. § (6) bekezdésében meghatározott kötelezettségének a felszólítás átvételét követő 15 napon belül sem tesz eleget,


l) ha a garzonházi, vagy a fecskeházi bérlő a 25. § (2), vagy a 27. § (1), 28. § (1) bekezdésében meghatározott előtakarékossági kötelezettségének a felszólítás átvételét követő 30 napon belül sem tesz eleget,


m) ha a bérlő a 63. § (5) bekezdésében meghatározott biztonsági letét[109] kiegészítési kötelezettségének a felszólítás átvételét követő 30 napon belül sem tesz eleget,


n) ha a társasházi lakásban élő bérlő nem tartja be a társasházra vonatkozó, Alapító Okiratban, Szervezeti és Működési Szabályzatban, Házirendben foglalt együttélési szabályokat, és e kötelezettségének az együttélési szabályok betartására vonatkozó a felszólítás átvételét követő 30 napon belül sem tesz eleget.



(2)[110]



29. A
lakás átadása a bérlő halála esetén


46. §   (1)   Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg, és nincs olyan személy, aki a bérleti jogviszonyt folytathatja, az örökös


a)  köteles a lakásban maradt hagyatékot az örökhagyó halálát követő 90  napon belül elszállítani,


b) nem  köteles  a  lakás karbantartásáról,   felújításáról gondoskodni.


(2) A lakásfenntartási költségek az örököst terhelik a lakás Önkormányzatnak történő visszaadásának napjáig.


(3)  Az  örökös a  46. §   (1)   bekezdés a) pontjában   meghatározott   határidőt követően az elhunyt bérlő  lakbére kétszeresének megfelelő lakáshasználati díjat köteles fizetni.



30. A lakás visszaadása a bérleti jogviszony megszűnésekor[111]


47. §    (1)[112] Az önkormányzati lakást és a lakásberendezéseket a bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, elhelyezési igény nélkül, ingóságaitól és a befogadott, valamint az összes ott lakó személytől kiürítve rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles az Önkormányzatnak visszaadni.


(2) A  lakás visszaadásakor a lakás és berendezéseinek állapotáról az Üzemeltető helyszíni szemle alapján jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvben a bérlő nyilatkozik a hibák és hiányosságok megszüntetésének módjáról és idejéről.



31. A jogcím nélküli lakáshasználat


48. § (1)[113] A lakást bérleti szerződés nélkül, jogcím nélkül használó személyt az Önkormányzat írásban felszólítja a lakás 30 napon belül történő elhagyására.



(2)  A felszólítás eredménytelensége esetén az Önkormányzat a lakás kiüresítése iránt közigazgatási, vagy polgári peres eljárást kezdeményez.


48/A. §[114](1) Az önkormányzati lakás – a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén – legfeljebb egy évre szóló határozott időre bérbe adható annak a jogcím nélküli lakáshasználónak, akinek a bérleti szerződése

a) lakbér-, különszolgáltatási, vagy közüzemi díjtartozás miatt felmondásra került, vagy


b)[115] lejárt, és lakbér-, különszolgáltatási, vagy közüzemi díjtartozás miatt nem került meghosszabbításra.


(2)[116] Bérbeadásra abban az esetben kerülhet sor, ha a jogcím nélküli lakáshasználó a 11. § (1) – (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel és

a) lakbér-, használati díj, különszolgáltatási és közüzemi díj hátraléka nincs, vagy


b)[117] az  a)  pontban  meghatározott  hátralékkal  rendelkezik, de a bérbeadóval, közüzemi díjhátralék esetén a közüzemi szolgáltatóval részletfizetési megállapodást kötött.


V. Fejezet

Az önkormányzati tulajdonú lakások a lakbére és a használati díja megállapításának feltételei, a lakbér és a használati díj mértéke, és a külön szolgáltatások díja



32. A lakbér megállapításának általános szabályai


49. §    (1)[118] [119] A lakásbérleti jogviszony fennállása esetén a lakás (a lakás helyiségei) használatáért a bérlő lakbért, jogcím nélküli lakáshasználat fennállása esetén a jogcím nélküli lakáshaszhasználó használati díjat köteles fizetni.


(2)  Az  önkormányzati  lakások lakbérét és használati díját  a


a) szociális helyzet alapján, vagy


b)  költségelven, vagy


c)  piaci alapon, vagy


d)  a sportszervezet részére

történő bérbeadásra tekintettel e rendelet állapítja meg.


(3)[120]​ A szociális és a költségelvű lakbér jogosultság megállapítása iránti kérelem benyújtási határideje minden év november 30-a. A szociális és költségelvű lakbér a következő év január 1-től december 31-ig kerül megállapításra. A határidőn túl benyújtott kérelmek esetén amennyiben a jogosultság megállapítást nyer, úgy a szociális és a költségelvű lakbér a kérelem benyújtását követő második hónaptól biztosítható.


(4)[121] A bérlőnek és jogcím nélküli lakáshasználónak a bérleti és használati díjon felül az 58. §-ban foglaltak szerint a külön szolgáltatások díját és a közüzemi szolgáltatók részére a közüzemi díjakat is meg kell fizetnie.


(5)  A bérlő   a bérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó helyiségeken és területeken kívül a közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket az Önkormányzat tulajdoni hányada alapján külön térítés nélkül használhatja.         



50. §
   (1)    A havi lakbért a használati érték számszerűsített mértéke és az alapterület szorzata adja, összegét a 2. mellélet szerint kell kiszámítani.


(2)  A lakás használati értéke a legjobb önkormányzati lakáshoz képest az adott lakás használati értékét fejezi ki.

  A lakás használati értékének alapvető jellemzői:


a) a lakás komfortfokozata,


b) a lakás minősége,


c) a lakóépület állapota,


d) a lakóépület településen belüli fekvése,


e) a lakás épületen belüli elhelyezkedése.

A használati érték számszerűsített mértékének számítási módját a 3. mellélet tartalmazza.


(3)  Az  önkormányzati lakás   és  helyiségei   alapterületének megállapítá-sánál a Lakástörvény rendelkezéseit kell alkalmazni.



33. A lakbér mértékének, összegének módosítása


51. §   (1)  A lakbér mértékét az Önkormányzat évente felülvizsgálhatja.



(2) A megállapított   lakbért    módosítani   kell, ha a lakás alapterületében, használati értékében az Önkormányzat költségén változás következik be.



(3)  Ha   a   bérlő a lakást bérbeszámítási igény nélkül úgy alakítja át, vagy korszerűsíti, hogy a lakás használati értéke megváltozik, e címen a lakbér a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig nem módosítható.


34. A szociális helyzet alapján bérbe adott lakások lakbére


52. §  (1)     Szociális I.  lakbérre  jogosult

a)  az   önkormányzati  lakás bérlője  –   és   bérlőtársai   önállóan   is   a   rájuk   eső lakbérösszeget illetően –  az aa) és az ab) alpontban meghatározott feltételek együttes fennállása esetén:


aa)[122]​   akinek a lakásban együtt lakó családtagjai egy főre jutó havi nettó átlagjövedelme a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző hónapban nem haladta meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, egyedülálló esetében a háromszorosát, és 


ab)  a lakásban   együtt  lakó családtagok nem rendelkeznek olyan, forgalomképes ingó-, vagy ingatlanvagyonnal,   melynek   együttes   forgalmi   értéke   meghaladja   az   öregségi   nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötvenszeresét.


b) a  nyugdíjasházi lakások bérlői, jövedelmi viszonyaiktól és vagyoni helyzetüktől függetlenül.


(2)[123]​  Szociális II. lakbérre jogosult


a)     az önkormányzati lakásnak az a bérlője – és bérlőtársai önállóan is a rájuk eső lakbérösszeget illetően –, akinek a lakásban együtt lakó családtagjai egy főre jutó havi nettó átlagjövedelme a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző hónapban nem haladta meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, egyedülálló esetében a három és félszeresét, és a lakásban együtt lakó családtagok nem rendelkeznek olyan forgalomképes ingó- vagy ingatlanvagyonnal, melynek együttes forgalmi értéke meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötvenszeresét,


b)    a határozatlan idejű bérleti szerződéssel rendelkező egyedül élő, nyugdíjszerű ellátásban részesülő bérlő, jövedelmi viszonyaitól és vagyoni helyzetétől függetlenül.


(3)    Az     (1) – (2)  bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén sem állapítható meg szociális lakbér annak a bérlőnek, aki:


a)  lakását  részben, vagy egészben albérlet, ágybérlet útján, vagy más módon hasznosítja,


b) a szociális lakbér iránti kérelmében olyan valótlan adatot közöl, amely számára jogosulatlan előnyt jelentene,


c) szociális lakbérre jogosultságának Önkormányzat általi vizsgálatához szükséges, 8. § (1) – (2) bekezdésében meghatározott nyilatkozatait nem tette meg.



(4) A bérlő szociális lakbér jogosultságának megállapításáról az Önkormányzat a lakbérbeszedéssel megbízott Üzemeltetőt írásban értesíti, mely alapján a bérlő részére a szociális  lakbér összege kerül előírásra.



(5)[124]​  A bérlő a részére megállapított szociális lakbér és a költségelvű lakbér különbözetének összegét a régi Ptk. 232. § (3) bekezdésében, vagy a Ptk. 6:47. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott kamataival együtt köteles visszafizetni, ha megállapítást nyer, hogy a szociális lakbér jogosultságot kizáró ok áll fenn. A bérlőt e kötelezettségéről a szociális lakbér jogosultságot megállapító bérbeadói nyilatkozatban tájékoztatni kell.


35.  A költségelven bérbe adott lakások lakbére


53. §  (1)   A   költségelven bérbe adott lakás lakbérének mértékét a Lakástörvény 34. § (4) bekezdésének rendelkezései szerint kell megállapítani.


(2)  Költségelvű   lakbér fizetésére jogosult


a)[125]​   az a bérlő, akinek lakásban együtt lakó családtagjai egy főre jutó    havi nettó átlagjövedelme a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző hónapban nem haladta meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, egyedülálló esetében a négyszeresét, 


 b)   jövedelmi viszonyaitól és vagyoni helyzetétől függetlenül


ba)  a garzonházi lakás bérlője,


bb)  a  művészlakás bérlője,


bc)  a  vendégtanári lakás bérlője,


bd)  a sportolói lakás bérlője a sportszervezet  kivételével,


be)  a 13. § (3) bekezdésében meghatározott bérlő,


bf)   a  27. § (3) bekezdésében meghatározott fecskeházi bérlő.


36. A piaci alapon bérbe adott lakások lakbére


54. §  (1)  A piaci lakbér mértékét a Lakástörvény 34. § (5) bekezdésének rendelkezései  szerint kell megállapítani.


(2)  Piaci  lakbért fizetnek  azok  a szociális és költségelvű lakbér fizetésére nem jogosult bérlők, akiknek  a jövedelme a költségelvű lakbér fizetésére megállapított jövedelemhatárt meghaladja.


(3)  A  piaci alapon bérbe adott lakások lakbére a költségelvű lakbér  másfélszerese.


37. A társbérleti lakások lakbére és megállapításának módja


55. §    (1)    A   társbérletben használt lakások esetében a lakbért az egyes társbérlők között megosztva – a (2) bekezdés szerint kiszámított terület alapján – kell megállapítani.


(2)  A társbérleti lakrészek alapterületének megállapításakor az egyes társbérlők által kizárólagosan használt helyiségek teljes területét, továbbá a közösen használt helyiségek területét az egyes társbérlők által kizárólagosan használt helyiségek területének arányában kell számításba venni.


(3)  A társbérleti lakrész lakbérének megállapításakor az egész lakás fűtési módja, melegvíz-ellátása és közművesítettsége, valamint a társbérlő által kizárólagosan és más társbérlőkkel közösen használt (főző- és egészségügyi) helyiségek figyelembe vételével megállapítható komfortfokozathoz tartozó használati érték számszerűsített mértékét kell figyelembe venni, legalább azonban komfort nélkülinek kell tekinteni.


(4)  Ha a társbérleti lakrészhez főzőhelyiség használata nem biztosított, a lakrészt komfort nélkülinek kell tekinteni a használati érték meghatározásánál.



38. A sportszervezet részére bérbe adott sportolói lakások lakbére


56. §[126] Amennyiben a sportolói lakás sportszervezet részére kerül bérbeadásra, a sportolói lakást a Lakástörvény szerint a bérbeadót terhelő lakásfelújítási (csere-, pótlási) és karbantartási munkák bérlő általi elvégzéséből, a lakóépület közös költségéből, továbbá a lakáshasználathoz kapcsolódó valamennyi közüzemi díj bérlő általi megfizetéséből álló, a bérleti szerződésben egyedileg meghatározott összegű ellenszolgáltatásért kell bérbe adni. 



39. Az önkormányzati lakások használati díja


57. §[127] A használati díj mértékét a jogcím nélküli lakáshasználó[128] jövedelmi viszonyai alapján  a 49. § (2) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerint kell megállapítani.


40. Külön szolgáltatások díja


58. § Az Önkormányzat az önkormányzati lakás bérlője, jogcím nélküli lakáshasználója[129] részére különszolgáltatásokat biztosít. A különszolgáltatások díját, ha azt nem a társasházi közösség nyújtja, és a bérlő nem a közös képviselővel számol el, a 4. melléklet tartalmazza.


VI. Fejezet

 Lakáshasznosítással kapcsolatos vegyes rendelkezések

       

 41. Bérbevételi kérelem


59. §    (1)    A  jogosult, az arra rendszeresített nyomtatványon szociális bérlakásra, garzonházi, nyugdíjasházi és fecskeházi lakásra bérbevételi kérelmet (továbbiakban: kérelem) nyújthat be az Önkormányzathoz.


(2)  Házastársak és élettársak a kérelmüket csak együttesen nyújthatják be.


(3) A kérelemhez mellékelni kell


a)  a nyomtatványon feltüntetett adatok igazolására, valamint az együtt költöző hozzátartozókra vonatkozóan


 aa)  a foglalkozást és a jövedelmi viszonyokat bizonyító  munkáltatói igazolást, nyugdíjszelvényt, egyéb jövedelemigazolást,


ab)  indokolt esetben orvosi igazolást.


b)  a 8. § (1) bekezdésében   meghatározott    helyi adótitok nyilat-kozatot és a 8. § (2) bekezdésében meghatározott adatkezelési nyilatkozatot.


(4)   Az Önkormányzat a kérelem benyújtásakor ellenőrzi a kitöltött adatok helyességét, ha szükséges, hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt és igazolja a kérelem átvételét.


(5)    Az önkormányzati lakás bérletére való jogosultság feltételeinek a bérbevételi kérelem elbírálásakor  kell fennállniuk.


(6)  A  bérbevételi kérelmet 5 évenként meg kell újítani. A megújításra az új kérelem benyújtására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.


(7) Megújítás iránti  kérelem  esetén,  amennyiben a kérelmező az önkormányzati lakás bérbevételére jogosult, az Önkormányzat a bérbevételi kérelmet folyamatosnak elismeri és ismételten nyilvántartásba veszi.


(8)   Ha a kérelmező nem jogosult önkormányzati lakás  bérbevételére, a bérbevételi kérelmét, vagy a megújítás iránti kérelmét a polgármester elutasítja.


(9) Önkormányzati lakás iránti bérbevételi  kérelmeket  az Önkormányzat nyilvántartásba veszi és az alábbiak szerint sorolja:


a) a kérelem benyújtásának ideje,


b) a kiskorú gyermekek és az eltartásra, gondozásra szoruló együttlakó személyek száma,


c) családtagjaikat egyedül eltartók,


d) tartós betegségben szenvedők, vagy csökkent munkaképességűek,


e) rossz műszaki állapotban lévő lakásban lakáshasználók, vagy albérletben lakók.



42. A bérbevételi kérelmek külön választása


60. §   A házasság  jogerős bírói ítélettel történt felbontását, vagy  az életközösség megszüntetését követően a korábban benyújtott lakásigénylést, bérbevételi kérelmet az alábbiak szerint lehet folyamatosnak elismerni, ha a házasság felbontása, vagy az életközösség megszűnése után is megfelel a kérelem a 11. § (1) – (2) bekezdés rendelkezéseinek:


a) ha a házasság megkötése, vagy az életközösség létesítése előtt mindkét fél rendelkezett kérelemmel, akkor a felek kérelme a benyújtásuk időpontjától,


b) ha a házasság megkötése, az életközösség létesítése előtt csak az egyik fél rendelkezett kérelemmel, akkor a kérelem ezen fél vonatkozásában a benyújtás időpontjától, a másik fél vonatkozásában a házasságkötés, az életközösség létesítése napjától,


c) ha a kérelmet a felek a házasságkötés, az életközösség létesítése után nyújtottak be, akkor a kérelem mindkét fél vonatkozásában a benyújtás időpontjától tekintendő folyamatosnak.



43.   Szociális bérl
akás igénylési névjegyzék  


61. §    (1)    Szociális    bérlakás igénylési     névjegyzék  készítése esetén  a Közgyűlés előnyben részesíti  azokat a kérelmezőket,  akik:


a) 5 éve  pécsi bejelentett lakóhellyel rendelkeznek,


b) tulajdonukat képező ingatlanukat nem idegenítették el 5 éven belül, ide nem értve a jogerős bírósági ítélet alapján házassági tulajdonközösség megszüntetése címén történt elidegenítést,


c) önkormányzati lakásbérletüket ellenszolgáltatás fejében 5 éven belül közös megegyezéssel nem szüntették meg.


(2)[130]​  A Közgyűlés a lakásigénylési névjegyzékéről törli azokat a kérelmezőket, akik


a) a részükre felajánlott két lakás bérleti jogát visszautasították,


b) lakáshelyzetüket önerőből megoldották,


c) az Önkormányzat két  felhívására nem válaszoltak.



44. Az önkormányzati tulajdonú  lakások forgalmi  értéke


62. §    (1)   Az    önkormányzati   lakás forgalmi értékét ingatlanközvetítői névjegyzékbe felvett ingatlanforgalmi szakértővel  kell megállapíttatni.


(2)  Amennyiben   a bérlő pénzbeli térítésre tarthat igényt, a pénzbeli térítés összegét a lakás visszaadás idején megállapított forgalmi értéke alapján kell meghatározni.


(3)  A lakás forgalmi értékére vonatkozó ingatlanforgalmi szakvéleményt a  bérlő kérelmére indult ügyben a bérlő köteles saját költségén beszerezni. Az értékbecslés 6 hónapnál régebbi nem lehet.


45. A biztonsági letét


63. § (1)[131] Nem szociális helyzet alapján hasznosított önkormányzati lakás bérbeadása esetén a bérlő a  Lakástörvény, e rendelet és a bérleti szerződés szerint fennálló kötelezettségei teljesítésének biztosítására a szerződés megkötése előtt biztonsági letétet[132] kell nyújtania az Önkormányzatnak.


(2)[133]A biztonsági letét mértéke a lakás 3 havi bérleti díjának megfelelő összeg, kivéve:

  1. a fecskeházi lakások esetén a biztonsági letét összege 300.000 Ft,

b) a nyugdíjasházi lakások, illetve a közérdekű feladatok megoldására bérbeadott lakások esetén biztonsági letétet nem kell fizetni.


(3) A biztonsági letét[134] a bérlőt terhelő kötelezettségek (köztük a meg nem fizetett lakbér, különszolgáltatási és közüzemi díjak, illetve a lakás kiüresítése esetén annak rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba hozása) Önkormányzat által történő teljesítésének költségeit fedezi. A biztonsági letétből[135] az Önkormányzat követelése akkor elégíthető ki, ha a bérlő a kötelezettségét írásbeli felhívás ellenére, az abban megjelölt határidőben sem teljesíti, ezért azt helyette az Önkormányzat teljesíti.


(4) A biztonsági letét[136] megfizetése a szerződés megkötésének és módosításának feltétele.


(5) Ha a biztonsági letét[137] bármilyen nagyságú összege a bérlőnek felróható okból  az Önkormányzat által felhasználásra kerül, az óvadékot 30 napon belül ki kell egészíteni.


(6) A  szerződés megszűnésekor igazolt bérleti díj, különszolgáltatási díj és közüzemi tartozás mentesség esetén  – a lakás visszaadását követő 15 napon belül – a fel nem használt biztonsági letétet[138] kamat nélkül vissza kell fizetni.



46. A bérbeadói hozzájárulás szabályai


64. §  (1)  A  bérbeadói,   hozzájárulásra,  nyilatkozatra irányuló kérelmeket az Önkormányzathoz kell benyújtani.


(2)  A bérbeadói hozzájárulás tárgyában tett nyilatkozat határidejére a Lakástörvény 89. § (1) – (2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.


47. A lakáspályázatok szabályai


65. §  (1)   A pályázatokat legalább két alkalommal a „Pécsi Hírek” hetilapban közzé kell tenni, az Önkormányzat honlapján meg kell jelentetni és az Önkormányzat hirdetőtábláján 15 napra ki kell függeszteni.


(2)  A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:


a) a meghirdetett lakás főbb jellemzőit: szobaszám, alapterület, komfortfokozat,


b) a lakás épületen és városon belüli fekvését,


c) garzonházi lakásnál a 25. § (2) bekezdésében foglaltakat, fecskeházi lakásnál a 28. § (1) bekezdésében foglaltakat,


d) a felújításokra szoruló lakásoknál az elvégzendő munkák meghatározását és becsült költségeit,


e) a pályázat benyújtásának helyét és határidejét.



HARMADIK RÉSZ

AZ ÖNKORMÁNYZATILAKÁSOK ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI



VII. Fejezet

Az elővásárlási joggal érintett lakások értékesítésének feltételei


48. Elővásárlásra jogosultak


66. §[139] Az e fejezetben foglalt feltételekkel kell értékesíteni az Önkormány-zat tulajdonában álló, elővásárlási joggal érintett azon lakásokat, amelyeket a Bizottság értékesítésre kijelöl.  


67. §[140]​ [141]

  Elővásárlási jog illeti meg:


a) a Lakástörvény 49. §-ában meghatározott személyeket,[142]


b) az államot a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 14. § (2) bekezdése szerint, e törvény 14. § (3) és (4) bekezdésében foglalt kivétellel.[143]


c) az államot a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 14. § (2) bekezdése szerint, e törvény 14. § (3) és (4) bekezdésében foglalt kivétellel,


d) azt a bérlőt, aki a Bizottság határozatában biztosított, vagy a 13. §-ban meghatározott műszakilag felújításra szoruló lakások pályázat útján történő hasznosítása során elnyert felújítási jog alapján a vállalt felújítási kötelezettségének három éven belül eleget tett, és az Üzemeltető által igazolt költségei alapján az Önkormányzattal bérleti szerződést kötött.



49. Elővásárlási joggal nem rendelkezők


68. §  (1)  Nem áll fenn elővásárlási jog:


a) a bérlőkijelölési és az ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási joggal érintett lakásra,


b) jogszabály alapján szolgálati, vagy vállalati bérlakásnak minősülő lakásra,


c) az elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakásra,


d) a Nyugdíjasházában, a Garzonházban, a Fecskeházban lévő lakásra,


e) a művészlakásra, sportolói lakásra és a vendégtanári lakásra.


f)[144] azon lakásra, mely a Lakástörvény rendelkezései szerint lakásnak nem minősülő építményben helyezkedik el (szükséglakás),


g)[145] azon lakásra, melynek elidegenítése városrendezési érdeket sértene, vagy értékesítése közérdekű cél megvalósítását meghiúsítaná.


(2)  Az (1)   bekezdésben meghatározottakon  kívül nem áll fenn elővásárlási jog:


a)  azon lakásra, mely a Lakástörvény rendelkezései szerint lakásnak nem minősülő építményben helyezkedik el (szükséglakás),


b) azon lakásra, amely elidegenítése városrendezési érdeket sértene, vagy értékesítése közérdekű cél megvalósítását meghiúsítaná,


c)  azon lakásra melyre lakbér-, használati díj, különszolgáltatási díj, vagy közüzemi díjtartozás áll fenn.


50. Eladásra kijelölés


69. §[146][147](1)[148] A Bizottság az Önkormányzat tulajdonában álló lakásokat e rendelet feltételei szerint értékesítésre határozatban jelöli ki az elővásárlási joggal rendelkező jogosult részére. Vételi kérelmet elővásárlási joggal rendelkező jogosult akkor nyújthat be, ha bérleti jogviszonya legalább 5 éve fennáll, és az elővásárlási joggal érintett lakásra nem áll fenn lakbér-, külön szolgáltatási vagy közüzemi díjtartozás. A 13. §-ban meghatározott pályázat útján felújított lakások nem jelölhetők ki értékesítésre.


(2) Az értékesítést az Önkormányzat megbízottja, a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt.[149] bonyolítja le.


(3)  Az   értékesítéshez szükséges ingatlanforgalmi  szakvélemény  és adásvételi szerződés elkészíttetésének költségei a bérlőt terhelik, és e költségeket a megbízottnak kell megfizetni.



51. Az önkormányzati lakás vételárának megállapítása


70. § (1) A határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződéssel rendelkező bérlő részére bérbe adott önkormányzati lakás vételára a Lakástörvény 52. § (1) – (2) bekezdés szerint megállapított forgalmi érték 95%-a[150].


(2) A határozott időre szóló bérleti szerződéssel rendelkező bérlő részére bérbe adott lakás vételára a forgalmi érték 100%-a[151].


(3)  A  67. § alapján elővásárlási joggal rendelkező bérlő  részéről az igazolt és bérbeszámítással le nem lakott felújítási költség –  legfeljebb a vételár 10 %-ának mértékéig – a vételárba előlegként beszámít.



52.  Az önkormányzati lakás vételárának megfizetése


71. §   (1)[152]​   Az önkormányzati lakás a vételárnak egy összegben készpénzben, banki átutalással vagy pénzintézeti hitelből történő megfizetése, vagy részletfizetés ellenében idegeníthető el.


(2)  Részletfizetésre történő lakáseladás esetén a vételár 20 %-át a szerződéskötéskor egy összegben kell megfizetni.


(3)[153]​ A fennmaradó vételárhátralékot 15 év alatt, havonta egyenlő részletekben kell megfizetni. A vételárhátralékra a régi Ptk. 232. § (3) bekezdésében, vagy a Ptk. 6:47. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott kamatot kell megfizetni. 


(4) Ha az elővásárlásra jogosult a vételárat az adásvételi szerződés megkötésekor, vagy a vételárhátralékot a részletfizetés időtartama alatt egy összegben készpénzben vagy banki átutalással fizeti meg, a vételárra, vagy a vételárhátralékra 5%-os engedmény[154] illeti meg.


(5)[155]A befolyt vételár a Lakáselidegenítési Alapba kerül, és lakáscélú fejlesztésre és vásárlásra kell fordítani.



53. Az adásvételi szerződés teljesítésének biztosítékai


72. §    (1)    Az    elővásárlásra  jogosult személlyel kötött adásvételi szerződésben az Önkormányzat javára  5 évre a lakás visszavásárlásának jogát és e jog biztosítására  elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni és e biztosítékokat  az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.


(2)   Ha az elővásárlásra jogosult az önkormányzati lakást az 71. § (2) bekezdése szerint részletfizetéssel vásárolta meg, az adásvételi szerződésben az Önkormányzat javára az (1) bekezdésben foglalt biztosítékokon kívül a vételárhátralék és járulékai erejéig az ingatlanra jelzálogjogot kell alapítani, ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni és e biztosítékokat az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.


(3)  A vevőnek az Önkormányzat visszavásárlási jogának (1) bekezdésben meghatározott időtartamára érvényes lakásbiztosítással kell rendelkeznie. Részletfizetésre történő vásárlás esetén, amennyiben a részletfizetési kedvezmény 5 évet meghaladó tartamban áll fenn, a vevő lakásbiztosítási jogviszonyának  a  teljes vételár megfizetésének napjáig fenn kell állnia.


(4)  Amennyiben a vevő a vételárat pénzintézeti hitel felvételével egyenlítette ki, és a visszavásárlási jog fennállása alatt a pénzintézet a kölcsönszerződést jogszerűen felmondja, a pénzintézet végrehajtási joga gyakorlása érdekében a pénzintézeti értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül a Polgármester kiadja a lakásra az Önkormányzat javára bejegyzett visszavásárlási jog, valamint az ennek biztosítására kikötött elidegenítési és terhelési tilalom teher ingatlan-nyilvántartásból való törlésére vonatkozó nyilatkozatot


72/A. § [156](1)[157]A 72. § alapján az Önkormányzat javára bejegyzett szerződésbiztosítékok ingatlan-nyilvántartásból való törlésének engedélyezésére akkor kerülhet sor, ha

a) a vevő vagy a lakásban vele élő családtagja egészségi állapotában, a vevő családi körülményeiben, szociális helyzetében az adásvételi szerződés megkötést követően igazoltan olyan változás következett, mely miatt az Önkormányzattól vásárolt lakásban való lakhatása számára aránytalanul hátrányos lenne, vagy számottevő többletköltséggel járna,


b) [158] [159] a vevő az adásvételi szerződésben meghatározott vételárkedvezmény időarányos összegét – részletfizetésre történt lakáseladás esetén a fennálló vételártartozással együtt – az Önkormányzatnak egy összegben megfizette,


c) a vevő a vételárhátralékot megfizette,[160]


d) meghatározott időre bejegyzett biztosíték határideje lejárt.[161]


(2)[162] A 72/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az Önkormányzat javára bejegyzett szerződésbiztosítékok törlése kizárólag ugyanezen terheknek az Önkormányzat javára a vevő újonnan vásárolt lakására történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzése esetén engedélyezhető. 


(3)[163] A vételárkedvezmény 72/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott időarányos összegének kiszámításakor – az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett terhek a 72. § (1) bekezdésében meghatározott 5 éves tartamára tekintettel – a törlésig eltelt hónapokat a vételárkedvezmény 1/60-ad részével kell figyelembe venni.



54. Az önkormányzati lakások adásvételi eljárása


73. §    (1)    Az   Önkormányzat,   vagy megbízottja az eladásra kijelölést követő 30 napon belül értesíti az elidegenítésre kijelölt lakás bérlőjét az elidegenítésre történt kijelölésről.


(2)  A bérlő az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül nyilatkozhat, hogy a lakást maga, vagy a Lakástörvény 49. §-ában meghatározott más jogosult vásárolja meg.


(3)  Az Önkormányzat a bérlőnek a (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozata kézhezvételét követő 60 napon belül szerződési ajánlatot tesz.

A szerződési ajánlat tartalmazza:


a) a lakás adatait: cím, helyrajzi szám, alapterület, szobaszám, komfortfokozat,


b) a vételárat és a vételár kialakításánál figyelembe vett tényezőket,


c) a vételár megfizetésére vonatkozó feltételeket,


d) a lakóház, és az abban fekvő lakás lényeges műszaki állapotára vonatkozó írásbeli tájékoztatást,


e) a lakásról készített ingatlanforgalmi szakvéleményt.


(4)    Az elővásárlásra jogosult a szerződési ajánlat kézhezvételétől számított 90 napon belül jogosult elfogadó nyilatkozatot tenni és egyben köteles igazolni, hogy a lakásra lakbér-, különszolgáltatási díj és közüzemi díj tartozás nem áll fenn.


(5)  A (2) és (4) bekezdésben megjelölt határidő után beérkezett nyilatkozat akkor fogadható el, ha a határidő elmulasztása miatt a bérlő az elmulasztott határidőt követő 30 napon belül megalapozott igazolási kérelmet nyújt be.


(6)  Az (5)  bekezdésben  meghatározott a határidő elmulasztása jogvesztő.


(7)    Az Önkormányzat    a szerződési ajánlat elfogadásának kézhezvételét követő 30 napon belül adásvételi szerződést köt a vevővel.


(8)  Amennyiben a bérlő a (2) és (4) bekezdésben meghatározott nyilatkozatait az ott megjelölt határidőre nem tette meg, a lakás elidegenítésére kijelölése hatályát veszti, és a lakást 3 évig értékesítésre ismételten kijelölni nem lehet.


VIII. Fejezet

Az üresen álló és a vételi és elővásárlási joggal nem érintett lakások értékesítésének feltételei


74. §   Az   Önkormányzat tulajdonában lévő üresen álló és a vételi és elővásárlási joggal nem érintett, lakásokat


a)  árverés útján, vagy


b)  lakás-visszapótlással, vagy


c)  ingatlanforgalmi értéken

kell értékesíteni.



75. §[164]  Az üresen álló, vételi és elővásárlási joggal nem érintett lakások értékesítéséről a Bizottság egyedi határozatot hoz, és az eladás egyéb feltételeit esetenként a határozatában állapítja meg.



55. Az árverési értékesítés alapelvei


76. §   (1)    Árverés   útján kell értékesíteni azokat a – vételi és elővásárlási joggal nem érintett, üresen álló – önkormányzati lakásokat, amelyeknek ingatlanforgalmi szakértő által megállapított forgalmi értéke az ötmillió forintot meghaladja.


(2)  A kikiáltási ár az önkormányzati lakás – ingatlanforgalmi szakértő által megállapított – forgalmi értéke. A kikiáltási ár alatti összegért az önkormányzati lakás nem értékesíthető.

 Az árverés részletes szabályait az 1. melléklet tartalmazza.


(3)  Az adásvételi szerződést a legmagasabb összegű vételi ajánlatot tevővel kell megkötni.


(4)   Az  (1) bekezdés szerint értékesített önkormányzati lakásokra vételár- és részletfizetési kedvezmény nem adható.



56. A lakásvisszapótlással történő értékesítés szabályai


77. §   (1)    A vételi és elővásárlási joggal nem érintett egyéb lakások – ide értve a határozott időre szóló, vagy a meghatározott feltétel bekövetkezéséig tartó szerződéssel hasznosított lakásokat is – értékesítése legalább az ingatlanforgalmi szakértő által megállapított forgalmi értéken történhet, lakás-visszapótlási kötelezettség mellett, csereszerződés útján.


(2)   Az (1) bekezdés szerint értékesítendő lakás helyett az Önkormányzat részére legalább ugyanolyan forgalmi értékű lakást kell visszapótolni.


(3)   Az  (1)  bekezdésben megjelölt lakásokban lakó bérlők elhelyezéséről – a Lakástörvény 26. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint – az Önkormányzat gondoskodik.


NEGYEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

IX. Fejezet

A rendelet hatályba lépése



78. §  (1)   E    rendelet     –  a   (2) bekezdésben foglalt kivétellel –   2013.  január 1-jén lép hatályba.


(2)   A 78. §, a 83. § a) pontja és 84. § (2) bekezdése a rendelet kihirdetését követő napon, a 22. § (2) bekezdése, a 24. §, a 38. alcím, a 78. § és  a 80. § 2012.  október 1-jén lép hatályba.


X. Fejezet

Átmeneti rendelkezések


79. §  (1)  E rendelet rendelkezéseit a  rendelet  hatályba lépésekor  fennálló valamennyi  bérleti és használati jogviszonyra, valamint jogcím nélküli lakáshasználatra alkalmazni kell.


(2)[165] Az Önkormányzat 2021. évben, majd azt követően 5 évente levélben, valamint a sajtó és a tömegkommunikációs eszközök útján felhívja a nyilvántartásában szereplő lakásigénylőket bérbevételi kérelmük tárgyév augusztus 31. napjáig történő megújítására.

A megújítás iránti kérelmet szociális bérlakásra, garzonházi, nyugdíjasházi és fecskeházi lakásra lehet benyújtani.

Az e határidő után beérkezett megújítás iránti kérelmek akkor fogadhatók el, ha a kérelmező a határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmét legkésőbb a tárgyév december 31. napjáig benyújtotta, és azt az Önkormányzat elfogadta. E határidő elmulasztása jogvesztő.


(3)[166] Az e rendeletet módosításáról szóló 20/2016. (IV.25.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban Ör.) hatályba lépésekor fennálló, 9. § (1) bekezdése alapján létrejött lakáshasználati jogviszonyokra e jogviszonyok megszűnéséig a Lakásrendelet Ör. hatályba lépése előtt hatályos szabályait kell alkalmazni.


  1. [167]E rendeletnek az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről, elidegenítéséről és használatáról szóló 44/2012. (IX.24.) önkormányzati  rendelet módosításáról szóló 26/2018. (V.23.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Ör.1.) megállapított 45. § (1) bekezdés a) és  b) pontját az Ör.1. hatálybalépését követően felhalmozódó tartozások vonatkozásában kell alkalmazni.


 XI. Fejezet

Módosító rendelkezések


80. §[168]  



81. §[169]  



82. §[170]


XII. Fejezet

Hatályon kívül helyező rendelkezések


83. §  Hatályát veszti


a) 2012. október 2-án a 80. §,


b) 2013. január 2-án a  81. §, a 82. §  és a 6. melléklet.



84. §   (1)   Hatályát veszti   2012. december 31-én – a (2) bekezdésben foglalt rendelkezései kivételével –  az 1Ör. és az ezt módosító  59/2011.(XI.30.) önkormányzati rendelet 9. §-a.


(2)   Az 1Ör. „Bérbeadás közérdekű feladatok megoldására” alcíme és a 17. §-a  2012.  szeptember  30-án veszti hatályát.



Dr. Páva Zsolt sk.                                             Dr. Lovász István sk.

             polgármester                                                                    jegyző



Záradék:

Megalkotta: 2012.09.20.

Kihirdetve: 2012.09.24.



[1]

Módosította a 20/2016. (IV.25.) Ör. 7. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan: 2016. április 26-tól.

[2]

Módosította a 26/2018. (V.23.) Ör. 15. § a) pontja. Hatályos: 2018. június 1-től.

[3]

Módosította a 26/2018. (V.23.) Ör. 15. § b) pontja. Hatályos: 2018. június 1-től.

[4]

​Beiktatta a 26/2014. (VI.24.) Ör. 1. §-a. Hatályos: 2014. július 1-től.

[5]

Módosította a 26/2018. (V.23.) Ör. 14. § 1. pontja. Hatályos: 2018. június 1-től.

[6]

Módosította a 26/2018. (V.23.) Ör. 14. § 2. pontja. Hatályos: 2018. június 1-től.

[7]

Módosította a 44/2014. (XII.1.) Ör. 15. §-a. Hatályos: 2014. december 2-től.

[8]

Módosította a 26/2018. (V.23.) Ör. 15. § c) pontja. Hatályos: 2018. június 1-től.

[9]

Hatályon kívül helyezte a 26/2014. (VI.24.) Ör. 13. § a) pontja. Hatálytalan: 2014. július 1-től.​

[10]

Hatályon kívül helyezte a 26/2014. (VI.24.) Ör. 13. § a) pontja. Hatálytalan: 2014. július 1-től.

[11]

Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 12. § a) pontja. Hatályos: 2014. július 1-től.

[12]

Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 2. §-a. Hatályos: 2014. július 1-től.

[13]

​Hatályon kívül helyezte a 26/2014. (VI.24.) Ör. 13. § a) pontja. Hatálytalan: 2014. július 1-től.

[14]

Módosította a 26/2018. (V.23.) Ör. 15. § c) pontja. Hatályos: 2018. június 1-től.

[15]

​Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 3. §-a. Hatályos: 2014. július 1-től.

[16]

Módosította a 44/2014. (XII.1.) Ör. 15. §-a. Hatályos: 2014. december 2-től.

[17]

Beiktatta a 41/2015. (XII.15.) Ör. 1. §-a. Hatályos: 2015. december 16-tól.

[18]

Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 13. § b) pontja. Hatályos: 2014. július 1-től.​

[19]

Módosította a 44/2014. (XII.1.) Ör. 15. §-a. Hatályos: 2014. december 2-től.


[20]

Módosította a 44/2014. (XII.1.) Ör. 15. §-a. Hatályos: 2014. december 2-től.

[21]

Módosította a 44/2014. (XII.1.) Ör. 21. § c) pontja. Hatályos: 2014. december 2-től.

[22]

 Hatályon kívül helyezte a 20/2016. (IV.25.) Ör. 7. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan: 2016. április 26-tól.

[23]

 Hatályon kívül helyezte a 20/2016. (IV.25.) Ör. 7. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan: 2016. április 26-tól.

[24]

 Hatályon kívül helyezte a 20/2016. (IV.25.) Ör. 7. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan: 2016. április 26-tól.

[25]

Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 12. § c) pontja. Hatályos: 2014. július 1-től.

[26]

Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 13. § c) pontja. Hatályos: 2014. július 1-től.

[27]

 Módosította 20/2016. (IV.25.) Ör. 6. § a) pontja. Hatályos: 2016. április 26-tól.


[28]

​Beiktatta a 26/2014. (VI.24.) Ör. 4. §-a. Hatályos: 2014. július 1-től.

[29]

Beiktatta a 26/2014. (VI.24.) Ör. 4. §-a. Hatályos: 2014. július 1-től.

[30]

Beiktatta a 26/2014. (VI.24.) Ör. 4. §-a. Hatályos: 2014. július 1-től.​

[31]

Beiktatta a 26/2014. (VI.24.) Ör. 4. §-a. Hatályos: 2014. július 1-től.​

[32]

​Beiktatta a 26/2014. (VI.24.) Ör. 4. §-a. Hatályos: 2014. július 1-től.

[33]

Beiktatta a 26/2018. (V.23.) Ör. 1. §-a. Hatályos: 2018. június 1-től.

[34]

Módosította a 20/2016. (IV.25.) Ör. 7. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos: 2016. április 26-tól.

[35]

Módosította a 44/2014. (XII.1.) Ör. 15. §-a. Hatályos: 2014. december 2-től.

[36]

Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 5. §-a. Hatályos: 2014. július 1-től.​

[37]

Módosította 20/2016. (IV.25.) Ör. 6. § b) pontja. Hatályos: 2016. április 26-tól.

[38]

Módosította a 20/2016. (IV.25.) Ör. 7. § (2) bekezdés c) pontja. Hatályos: 2016. április 26-tól.

[39]

Módosította a 20/2016. (IV.25.) Ör. 7. § (2) bekezdés d) pontja. Hatályos: 2016. április 26-tól.

[40]

Módosította a 41/2015. (XII.15.) Ör. 2. §-a. Hatályos: 2015. december 16-tól.

[41]

Módosította a 36/2017. (VI.20.). Ör. 3. § (1) bekezdése. Hatályos: 2017. június 21-től.

[42]

Módosította a 44/2014. (XII.1.) Ör. 15. §-a. Hatályos: 2014. december 2-től.


[43]

Módosította a 26/2018. (V.23.) Ör. 14. § 3. pontja. Hatályos: 2018. június 1-től.

[44]

Módosította az 50/2016. (XII.12.) Ör. 2. § a) pontja. Hatályos: 2016. december 13-tól.

[45]

Módosította a 20/2016. (IV.25.) Ör. 6. § c) pontja. Hatályos: 2016. április 26-tól.

[46]

Módosította a 20/2016. (IV.25.) Ör. 6. § c) pontja. Hatályos: 2016. április 26-tól.

[47]

Módosította a 20/2016. (IV.25.) Ör. 7. § (2) bekezdés e) pontja. Hatálytalan: 2016. április 26-tól.

[48]

Módosította az 50/2016. (XII.12.) Ör. 2. § b) pontja. Hatályos: 2016. december 13-tól.

[49]

Módosította a 20/2016. (IV.25.) Ör. 6. § a) pontja. Hatályos: 2016. április 26-tól.

[50]

Módosította a 20/2016. (IV.25.) Ör. 7. § (2) bekezdés e) pontja. Hatályos: 2016. április 26-tól.

[51]

Módosította a 20/2016. (IV.25.) Ör. 6. § d) pontja. Hatályos: 2016. április 26-tól.

[52]

Módosította az 50/2016. (XII.12.) Ör. 2. § c) pontja. Hatályos: 2016. december 13-tól.

[53]

Módosította az 50/2016. (XII.12.) Ör. 2. § d) pontja. Hatályos: 2016. december 13-tól.

[54]

Módosította a 20/2016. (IV.25.) Ör. 6. § d) pontja. Hatályos: 2016. április 26-tól.


[55]

Módosította a 20/2016. (IV.25.) Ör. 7. § (2) bekezdés f) pontja. Hatályos: 2016. április 26-tól.

[56]

Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 6. §-a. Hatályos: 2014. július 1-től.

[57]

Módosította a 20/2016. (IV.25.) Ör. 7. § (2) bekezdés g) pontja. Hatályos: 2016. április 26-tól.

[58]

Módosította a 26/2018. (V.23.) Ör. 14. § 4. pontja. Hatályos: 2018. június 1-től.

[59]

Módosította a 26/2018. (V.23.) Ör. 14. § 5. pontja. Hatályos: 2018. június 1-től.

[60]

Módosította a 26/2018. (V.23.) Ör. 14. § 5. pontja. Hatályos: 2018. június 1-től.

[61]

Beiktatta a 26/2018. (V.23.) Ör. 2. §-a. Hatályos: 2018. június 1-től.

[62]

Módosította a 26/2018. (V.23.) Ör. 14. § 6. pontja. Hatályos: 2018. június 1-től.

[63]

Módosította a 26/2018. (V.23.) Ör. 14. § 7. pontja. Hatályos: 2018. június 1-től.

[64]

Módosította a 26/2018. (V.23.) Ör. 14. § 7. pontja. Hatályos: 2018. június 1-től.

[65]

Módosította a 26/2018. (V.23.) Ör. 3. §-a. Hatályos: 2018. június 1-től.

[66]

Módosította a 26/2018. (V.23.) Ör. 14. § 8. pontja. Hatályos: 2018. június 1-től.

[67]

Módosította a 26/2018. (V.23.) Ör. 14. § 9. pontja. Hatályos: 2018. június 1-től.

[68]

Módosította a 26/2018. (V.23.) Ör. 4. § (1) bekezdése. Hatályos: 2018. június 1-től.

[69]

Beiktatta a 26/2018. (V.23.) Ör. 4. § (2) bekezdése. Hatályos: 2018. június 1-től.

[70]

Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 12. § d) pontja. Hatályos: 2014. július 1-től.​

[71]

Módosította a 26/2018. (V.23.) Ör. 5. §-a. Hatályos: 2018. június 1-től.

[72]

Hatályon kívül helyezte a 26/2018. (V.23.) Ör. 15. § d) pontja. Hatálytalan: 2018. június 1-től.

[73]

Hatályon kívül helyezte a 26/2018. (V.23.) Ör. 15. § d) pontja. Hatálytalan: 2018. június 1-től.

[74]

Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 12. § e) pontja. Hatályos: 2014. július 1-től.

[75]

Módosította a 26/2018. (V.23.) Ör. 6. §-a. Hatályos: 2018. június 1-től.

[76]

Módosította a 26/2018. (V.23.) Ör. 14. § 5. pontja. Hatályos: 2018. június 1-től.

[77]

Módosította a 26/2018. (V.23.) Ör. 14. § 10. pontja. Hatályos: 2018. június 1-től.

[78]

Módosította a 26/2018. (V.23.) Ör. 14. § 11. pontja. Hatályos: 2018. június 1-től.

[79]

Módosította az 57/2017. (XII.18.) Ör. 7. § a) pontja. Hatályos: 2017. december 19-től.

[80]

Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 7. §-a. Hatályos: 2014. július 1-től.​

[81]

Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 7. §-a. Hatályos: 2014. július 1-től.

[82]

Módosította a 26/2018. (V.23.) Ör. 14. § 12. pontja. Hatályos: 2018. június 1-től.

[83]

Módosította a 26/2018. (V.23.) Ör. 14. § 13. pontja. Hatályos: 2018. június 1-től.

[84]

Módosította a 26/2018. (V.23.) Ör. 14. § 14. pontja. Hatályos: 2018. június 1-től.

[85]

​Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 12. § f) pontja. Hatályos: 2014. július 1-től.

[86]

 Hatályon kívül helyezte a 20/2016. (IV.25.) Ör. 7. § (1) bekezdés b) pontja. Hatálytalan: 2016. április 26-tól.

[87]

 Hatályon kívül helyezte a 20/2016. (IV.25.) Ör. 7. § (1) bekezdés b) pontja. Hatálytalan: 2016. április 26-tól.

[88]

 Módosította a 20/2016. (IV.25.) Ör. 7. § (2) bekezdés h) pontja. Hatályos: 2016. április 26-tól.


[89]

Módosította a 20/2016. (IV.25.) Ör. 7. § (2) bekezdés i) pontja. Hatályos: 2016. április 26-tól.

[90]

Módosította a 20/2016. (IV.25.) Ör. 6. § a) pontja. Hatályos: 2016. április 26-tól.

[91]

Módosította a 20/2016. (IV.25.) Ör. 6. § a) pontja. Hatályos: 2016. április 26-tól.


[92]

Módosította a 20/2016. (IV.25.) Ör. 6. § a) pontja. Hatályos: 2016. április 26-tól.

[93]

Módosította a 20/2016. (IV.25.) Ör. 7. § (2) bekezdés j) pontja. Hatályos: 2016. április 26-tól.

[94]

Módosította a 20/2016. (IV.25.) Ör. 6. § a) pontja. Hatályos: 2016. április 26-tól.

[95]

Módosította a 20/2016. (IV.25.) Ör. 7. § (2) bekezdés a) pontja. Hatályos: 2016. április 26-tól.

[96]

Módosította a 20/2016. (IV.25.) Ör. 7. § (2) bekezdés k) pontja. Hatályos: 2016. április 26-tól.

[97]

Módosította az 57/2017. (XII.18.) Ör. 7. § a) pontja. Hatályos: 2017. december 19-től.

[98]

Módosította a 26/2018. (V.23.) Ör. 7. §-a. Hatályos: 2018. június 1-től.

[99]

Módosította a 20/2016. (IV.25.) Ör. 6. § a) pontja. Hatályos: 2016. április 26-tól.


[100]

Beiktatta a 26/2018. (V.23.) Ör. 8. §-a. Hatályos: 2018. június 1-től.

[101]

Módosította az 57/2017. (XII.18.) Ör. 7. § b) pontja. Hatályos: 2017. december 19-től.

[102]

​Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 8. §-a. Hatályos: 2014. július 1-től.

[103]

Módosította a 20/2016. (IV.25.) Ör. 7. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos: 2016. április 26-tól.

[104]

Módosította a 20/2016. (IV.25.) Ör. 7. § (2) bekezdés l) pontja. Hatályos: 2016. április 26-tól.

[105]

Módosította a 20/2016. (IV.25.) Ör. 1. §-a. Hatályos: 2016. április 26-tól.


[106]

Módosította a 26/2018. (V.23.) Ör. 9. § (1) bekezdése. Hatályos: 2018. június 1-től.

[107]

Módosította a 26/2018. (V.23.) Ör. 9. § (1) bekezdése. Hatályos: 2018. június 1-től.

[108]

Módosította a 26/2018. (V.23.) Ör. 9. § (2) bekezdése. Hatályos: 2018. június 1-től.

[109]

Módosította a 26/2018. (V.23.) Ör. 14. § 15. pontja. Hatályos: 2018. június 1-től.

[110]

 Hatályon kívül helyezte a 20/2016. (IV.25.) Ör. 7. § (1) bekezdés c) pontja. Hatálytalan: 2016. április 26-tól.

[111]

Módosította a 20/2016. (IV.25.) Ör. 7. § (2) bekezdés m) pontja. Hatályos: 2016. április 26-tól.

[112]

Módosította a 20/2016. (IV.25.) Ör. 7. § (2) bekezdés n) pontja. Hatályos: 2016. április 26-tól.

[113]

Módosította a 20/2016. (IV.25.) Ör. 7. § (2) bekezdés o) pontja. Hatályos: 2016. április 26-tól.

[114]

Beiktatta a 20/2016. (IV.25.) Ör. 2. §-a. Hatályos: 2016. április 26-tól.

[115]

Beiktatta a 20/2016. (IV.25.) Ör. 2. §-a. Hatályos: 2016. április 26-tól.

[116]

Beiktatta a 20/2016. (IV.25.) Ör. 2. §-a. Hatályos: 2016. április 26-tól.

[117]

Beiktatta a 20/2016. (IV.25.) Ör. 2. §-a. Hatályos: 2016. április 26-tól.

[118]

Módosította a 20/2016. (IV.25.) Ör. 6. § e) pontja. Hatályos: 2016. április 26-tól.

[119]

Módosította a 20/2016. (IV.25.) Ör. 7. § (2) bekezdés p) pontja. Hatályos: 2016. április 26-tól.

[120]

​Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 12. § g) pontja. Hatályos: 2014. július 1-től.

[121]

Módosította a 20/2016. (IV.25.) Ör. 6. § f) pontja. Hatályos: 2016. április 26-tól.


[122]

​Módosította a 26/2014. (VI.19.) Ör. 13. § d) pontja. Hatályos: 2014. július 1-től.

[123]

​Módosította a 26/2014. (VI.19.) Ör. 9. §-a. Hatályos: 2014. július 1-től.

[124]

​Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 12. § h) pontja. Hatályos: 2014. július 1-től.

[125]

​Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 13. § d) pontja. Hatályos: 2014. július 1-től.

[126]

Módosította a 26/2018. (V.23.) Ör. 15. § e) pontja. Hatályos: 2018. június 1-től.

[127]

Módosította a 20/2016. (IV.25.) Ör. 6. § g) pontja. Hatályos: 2016. április 26-tól.

[128]

Módosította a 20/2016. (IV.25.) Ör. 6. § a) pontja. Hatályos: 2016. április 26-tól.

[129]

Módosította a 20/2016. (IV.25.) Ör. 6. § h) pontja. Hatályos: 2016. április 26-tól.


[130]

​Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 12. § b) pontja. Hatályos: 2014. július 1-től.

[131]

Módosította a 26/2018. (V.23.) Ör. 14. § 7. pontja. Hatályos: 2018. június 1-től.

[132]

Módosította a 26/2018. (V.23.) Ör. 15. § f) pontja. Hatályos: 2018. június 1-től.

[133]

Módosította a 26/2018. (V.23.) Ör. 10. §-a. Hatályos: 2018. június 1-től.

[134]

Módosította a 26/2018. (V.23.) Ör. 14. § 15. pontja. Hatályos: 2018. június 1-től.

[135]

Módosította a 26/2018. (V.23.) Ör. 14. § 15. pontja. Hatályos: 2018. június 1-től.

[136]

Módosította a 26/2018. (V.23.) Ör. 14. § 15. pontja. Hatályos: 2018. június 1-től.

[137]

Módosította a 26/2018. (V.23.) Ör. 14. § 15. pontja. Hatályos: 2018. június 1-től.

[138]

Módosította a 26/2018. (V.23.) Ör. 14. § 16. pontja. Hatályos: 2018. június 1-től.

[139]

Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 10. §-a. Hatályos: 2014. július 1-től.

[140]

​Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 10. §-a. Hatályos: 2014. július 1-től.

[141]

Módosította a 41/2015. (XII.15.) Ör. 3. §-a. Hatályos: 2015. december 16-tól.


[142]

Módosította a 41/2015. (XII.15.) Ör. 3. §-a. Hatályos: 2015. december 16-tól.


[143]

Módosította a 41/2015. (XII.15.) Ör. 3. §-a. Hatályos: 2015. december 16-tól.


[144]

Módosította a 20/2016. (IV.25.) Ör. 3. §-a. Hatályos: 2016. április 26-tól.

[145]

Módosította a 20/2016. (IV.25.) Ör. 3. §-a. Hatályos: 2016. április 26-tól.

[146]

Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 12. § e) pontja. Hatályos: 2014. július 1-től.

[147]

Módosította a 41/2015. (XII.15.) Ör. 4. §-a. Hatályos: 2015. december 16-tól.

[148]

Módosította a 26/2018. (V.23.) Ör. 11. §-a. Hatályos: 2018. június 1-től.

[149]

Módosította az 50/2016. (XII.12.) Ör. 1. § c) pontja. Hatályos: 2016. december 13-tól.

[150]

Módosította a 26/2018. (V.23.) Ör. 14. § 17. pontja. Hatályos: 2018. június 1-től.

[151]

Módosította a 26/2018. (V.23.) Ör. 14. § 18. pontja. Hatályos: 2018. június 1-től.

[152]

​Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 12. § i) pontja. Hatályos: 2014. július 1-től.

[153]

​Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 12. § h) pontja. Hatályos: 2014. július 1-től.

[154]

Módosította a 26/2018. (V.23.) Ör. 14. § 19. pontja. Hatályos: 2018. június 1-től.

[155]

Beiktatta a 26/2018. (V.23.) Ör. 12. §-a. Hatályos: 2018. június 1-től.

[156]

Beiktatta a 41/2015. (XII.15.) Ör. 5. §-a. Hatályos: 2015. december 16-tól.

[157]

Módosította a 36/2017. (VI.20.) Ör. 3. § (2) bekezdése. Hatályos: 2017. június 21-től.

[158]

Beiktatta a 41/2015. (XII.15.) Ör. 5. §-a. Hatályos: 2015. december 16-tól.


[159]

Módosította a 36/2017. (VI.20.) Ör. 3. § (2) bekezdése. Hatályos: 2017. június 21-től.

[160]

Módosította a 36/2017. (VI.20.) Ör. 3. § (2) bekezdése. Hatályos: 2017. június 21-től.

[161]

Módosította a 36/2017. (VI.20.) Ör. 3. § (2) bekezdése. Hatályos: 2017. június 21-től.

[162]

Beiktatta a 41/2015. (XII.15.) Ör. 5. §-a. Hatályos: 2015. december 16-tól.


[163]

Beiktatta a 41/2015. (XII.15.) Ör. 5. §-a. Hatályos: 2015. december 16-tól.


[164]

​Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 12. § e) pontja. Hatályos: 2014. július 1-től.

[165]

Módosította a 26/2018. (V.23.) Ör. 14. § 20. pontja. Hatályos: 2018. június 1-től.

[166]

Beiktatta a 20/2016. (IV.25.) Ör. 5. §-a. Hatályos: 2016. április 26-tól.

[167]

 Beiktatta a 26/2018. (V.23.) Ör. 13. §-a. Hatályos: 2018. június 1-től.

[168]

Hatályon kívül helyezte a 83. § a) pontja. Hatálytalan 2012. október 2-től.

[169]

Hatályon kívül helyezte a 83. § b) pontja. Hatálytalan 20123. január 2-től.

[170]

Hatályon kívül helyezte a 83. § b) pont. Hatálytalan 2013. január 2-től


Csatolmányok

Megnevezés méret
2. melléklet
192.32 KB
4. melléklet
175.92 KB
1. melléklet
186.26 KB
3. melléklet
186.38 KB
5.sz. melléklet
258.83 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!