nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Rózsaszentmárton Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2017. (XII.19.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2018-01-01 -tól
Rózsaszentmárton Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2017. (XII.19.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről

Rózsaszentmárton Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontban kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Heves Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészének, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnak, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala és a Miniszterelnökség Kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkársága, valamint a partnerségi rendelet szerinti résztvevők véleményének kikérésével a következőket rendeli el:


I. Fejezet

Bevezető rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések


1.§ A rendelet célja Rózsaszentmárton község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása:

a) a helyi építészeti örökség egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;

b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

c) településképi követelmények meghatározásával;

d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,


2.§ (1) A helyi védelem célja Rózsaszentmárton község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.


3.§ A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja:

a) Rózsaszentmárton épített és természeti értékeinek védelme, az épített környezet esztétikus kialakítása.

b) A településképi szempontból meghatározó területen a településképi illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő településképi követelmények érvényesítése.


4.§ E rendelet mellékletei:

1. melléklet: A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke

2. melléklet: A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

3. melléklet: A településkép védelme szempontjából kiemelt területek

4. melléklet: Telepítésre javasolt és veszélyt jelentő növények jegyzéke

5. melléklet: A Településképi bejelentési tervdokumentáció – Bejelentés minta


II. Fejezet

A helyi védelem


2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek


5.§ A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti örökség:

a) meghatározása, dokumentálása,

b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,

c) megőrzése, megőriztetése és

d) a lakossággal történő megismertetése.


6.§ (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve megszüntetés írásban benyújtott kérelemmel kezdeményezhető.

(2) A kérelmet bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy Rózsaszentmárton helyi önkormányzati képviselője benyújthatja a község polgármesterének.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét,

b) a védendő érték megnevezését, a helyszínének címét, helyrajzi számát,

c) helyi területi védelem esetén az együttes megnevezését, térképi lehatárolását,

d) a védendő érték, vagy terület ismertetését,

e) a védelem alá helyezés indoklását,

f) értékvizsgálatot.

(4) A helyi védelem alá helyezés, illetve megszüntetés kezdeményezése során hiánypótlásra nincs lehetőség.

(5) A kérelmet a beérkezésétől számított 30 napon belül a polgármester a hivatal útján előkészíti a Képviselő-testületnek, aki dönt, hogy

a) a kérelem alapján kezdeményezi a településképi rendelet módosítását, vagy

b) részletes indokolás mellett elutasítja a kérelmet.

(6) Az (5) bekezdés szerinti döntésről a polgármester a hivatal útján 8 napon belül értesíti az érdekelteket.

(7) A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, ingatlanok tulajdonosait,

b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,

c) a kezdeményezőket.

(8) A helyi egyedi védelem megszüntetése az értékvizsgálat alapján csak akkor javasolható, ha a védett építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre.


7.§ A helyi védelemmel kapcsolatos döntés hatályba lépésekor folyamatban lévő hatósági eljárásban, döntés hatályba lépésekor jogerős hatósági döntés esetén nem kell figyelembe venni.


8.§ Ha a helyi védelem alatt álló elem országos műemléki védelem alá kerül, a helyi védelem az országos védettség hatályba lépésével egyidőben megszűnik.


9.§ (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) a polgármester a hivatal útján nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

a) a védett érték megnevezését,

b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,

c) a védelem típusát,

d) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám) és

e) a védelem rövid indokolását.


3. Az egyedi védelem meghatározása


10.§ Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó, az 1. mellékletben meghatározott

a) építményekre, építményrészletekre

b) alkalmazott anyaghasználatra,

c) tömegformálásra,

d) homlokzati kialakításra,

e) táj- és kertépítészeti alkotásra,

f) egyedi tájértékre, növényzetre,

g) szoborra, képzőművészeti alkotásra,

h) utcabútorra terjed ki.


4. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek


11.§ (1) Az 1. mellékletben szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészei örökség fennmaradását.

(2) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

(3) A helyi védelem alatt álló művi érték korszerűsítéssel, átalakítással, bővítéssel, részleges bontással, bontással kapcsolatos általános szabályai:

a) A helyi védelem alatt álló értékek jókarbantartása, használata és fenntartása során biztosítani kell a védelem alapjául szolgáló értékek megőrzését.

b) Helyi védelem alá tartozó épületek nem bonthatók. Átalakítás esetében épületrészek bonthatók, a védelmet megalapozó építményrészek kivételével.

c) Átalakítás a védett értékek fenntartása, érvényre juttatása szempontjainak szem előtt tartásával lehet végezni, olyan módon és mértékig, ami nem sérti az érték összességének (tömegalakítás, térkapcsolatok, arányviszonyok, szimbolikus tartalom, felületek kialakítása, díszítmények), valamint a történeti korok emlékeinek megtartását.


III. Fejezet

A településképi szempontból meghatározó területek


5. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása


12.§ Településképi szempontból meghatározó területek:

1. Falusias, történeti településrész

2. Településközpont

3. Bányászlakások területe

4. Falusias, folyamatosan beépülő településrész

5. Pincesorok területe

6. Gazdasági karakterű területek

7. A településkép védelme szempontjából kiemelt területek.


13.§ A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. és 3. melléklet tartalmazza.


IV. Fejezet

A településképi követelmények


6. A Falusias, történeti településrészre vonatkozó településképi követelmények


14.§ A Falusias, történeti településrész megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi építészeti követelmények:

a) Új beépítés esetén egy főépület épüljön. Meglévő beépítés esetén a telek rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb építményeket egy csoportban, oldalhatáron állóan kell elhelyezni.

b) A területen az épületek csak földszint vagy földszint + tetőtér kialakításúak lehetnek.

c) A kerítés magassága a rendezett terepszinttől mérve 1,8 m-nél kisebb kell legyen.

d) Az utcafronton elhelyezett kerítés minimum 50%-ban áttört lehet.


15.§ A Falusias, történeti településrész megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

a) A homlokzatok burkolóanyaga nagyelemes fém és műanyag hullám és trapézlemez burkolat nem lehet.

b) Az épületek színezésénél a rikító, környezetéhez nem illeszkedő színek használata tilos.

c) A főépületek tetőfedő anyagaként nem alkalmazható: műanyag hullámlemez, alumínium trapézlemez, mesterséges pala, bitumenes zsindely.

d) A feltűnő, környezetétől jelentősen eltérő színű tetőfedő anyagok használata tilos.

e) Az épületek tetőhajlásszöge nem lehet 30º-nál kisebb és 45º-nál nagyobb.

f) Új épület építése esetén a tető fő gerincvonala nem lehet az utcával párhuzamos.

g) A területen fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt - a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fás szárú növényfajok telepíthetők. A fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzékét a 4. melléklet 1. pontja tartalmazza.

h) A területen a 4. melléklet 2. pontjában felsorolt, veszélyt jelentő inváziós idegenhonos fajok telepítése tilos. 


16.§ A Falusias, történeti településrész megnevezésű településképi szempontból meghatározó területen az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények:

a) Az épület utcai homlokzatára, látható helyre technológiai berendezés (pl. klímaberendezés, szellőző, stb.) nem helyezhető el, kivéve a homlokzathoz illeszkedő takarás alkalmazása esetén.

b) Az épület homlokzatán, illetve kerítésen, rendeltetési egységenként legfeljebb 1 darab, maximum 0,5 m2 nagyságú cégtábla, üzletfelirat, illetve cégér elhelyezése megengedett.

c) Az épületeken elhelyezhető cégtáblák, üzletfeliratok, cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.


7. A Településközpontra vonatkozó településképi követelmények


17.§ A Településközpont megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi építészeti követelmények:

a) Új beépítés esetén egy főépület épüljön. Meglévő beépítés esetén a telek rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb építményeket egy csoportban, a főépülettel egy tömegben kell elhelyezni.

b) A területen az épületek legmagasabb pontja 8,0 lehet.

c) A kerítés magassága a rendezett terepszinttől mérve 1,8 m-nél kisebb kell legyen.

d) Az utcafronton elhelyezett kerítés minimum 50 % -ban áttört lehet.


18.§ A Településközpont megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

a) A homlokzatok burkolóanyaga nagyelemes fém és műanyag hullám és trapézlemez burkolat nem lehet.

b) Az épületek színezésénél a rikító, környezetéhez nem illeszkedő színek használata tilos.

c) A főépületek tetőfedő anyagaként nem alkalmazható: műanyag hullámlemez, alumínium trapézlemez, mesterséges pala, bitumenes zsindely.

d) A feltűnő, környezetétől jelentősen eltérő színű tetőfedő anyagok használata tilos.

e) Az épületek tetőhajlásszöge nem lehet 30º-nál kisebb és 45º-nál nagyobb.

f) Új épület építése esetén a tető fő gerincvonala nem lehet az utcára merőleges.

g) A területen fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt - a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fás szárú növényfajok telepíthetők. A fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzékét a 4. melléklet 1. pontja tartalmazza.

h) A területen a 4. melléklet 2. pontjában felsorolt, veszélyt jelentő inváziós idegenhonos fajok telepítése tilos. 


19.§ A Településközpont megnevezésű településképi szempontból meghatározó területen az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények:

a) Az épület utcai homlokzatára, látható helyre technológiai berendezés (pl. klímaberendezés, szellőző, stb.) nem helyezhető el, kivéve a homlokzathoz illeszkedő takarás alkalmazása esetén.

b) Az épület homlokzatán, illetve kerítésen, rendeltetési egységenként legfeljebb 2 darab, összesen maximum 1,0 m2 nagyságú cégtábla, üzletfelirat, illetve cégér elhelyezése megengedett.

c) Az épületeken elhelyezhető cégtáblák, üzletfeliratok, cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.


8. A Bányászlakások területére vonatkozó településképi követelmények


20.§ A Bányászlakások területe megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi építészeti követelmények:

a) Új beépítés esetén egy főépület épüljön. Meglévő beépítés esetén a telek rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb építményeket egy csoportban kell elhelyezni.

b) A főépületen kívüli, a telek rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb építményeket a főépület mögött, az oldalhatáron álló beépítési mód esetén oldalhatáron állóan, ikres beépítési mód esetén ikresen kell elhelyezni.

c) A területen az épületek csak földszint vagy földszint + tetőtér kialakításúak lehetnek.

d) A kerítés magassága a rendezett terepszinttől mérve 1,8 m-nél kisebb kell legyen.

e) Az utcafronton elhelyezett kerítés minimum 50%-ban áttört lehet.


21.§ A Bányászlakások területe megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

a) A homlokzatok burkolóanyaga nagyelemes fém és műanyag hullám és trapézlemez burkolat nem lehet.

b) Az épületek színezésénél a rikító, környezetéhez nem illeszkedő színek használata tilos.

c) A főépületek tetőfedő anyagaként nem alkalmazható: műanyag hullámlemez, alumínium trapézlemez, mesterséges pala, bitumenes zsindely.

d) A feltűnő, környezetétől jelentősen eltérő színű tetőfedő anyagok használata tilos.

e) Az épületek tetőhajlásszöge nem lehet 30º-nál kisebb és 45º-nál nagyobb.

f) Új épület építése esetén a tető fő gerincvonala oldalhatáron álló beépítési mód esetén nem lehet az utcával párhuzamos, ikres beépítési mód esetén nem lehet az utcára merőleges.

g) A területen fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt - a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fás szárú növényfajok telepíthetők. A fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzékét a 4. melléklet 1. pontja tartalmazza.

h) A területen a 4. melléklet 2. pontjában felsorolt, veszélyt jelentő inváziós idegenhonos fajok telepítése tilos. 


22.§ A Bányászlakások területe megnevezésű településképi szempontból meghatározó területen az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények:

a) Az épület utcai homlokzatára, látható helyre technológiai berendezés (pl. klímaberendezés, szellőző, stb.) nem helyezhető el, kivéve a homlokzathoz illeszkedő takarás alkalmazása esetén.

b) Az épület homlokzatán, illetve kerítésen, rendeltetési egységenként legfeljebb 1 darab, maximum 0,5 m2 nagyságú cégtábla, üzletfelirat, illetve cégér elhelyezése megengedett.

c) Az épületeken elhelyezhető cégtáblák, üzletfeliratok, cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.


9. A Falusias, folyamatosan beépülő településrészre vonatkozó településképi követelmények


23.§ A Falusias, folyamatosan beépülő településrész megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi építészeti követelmények:

a) Új beépítés esetén egy főépület épüljön. Meglévő beépítés esetén a telek rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb építményeket egy csoportban, oldalhatáron állóan kell elhelyezni.

b) A területen az épületek csak földszint vagy földszint + tetőtér kialakításúak lehetnek.

c) A kerítés magassága a rendezett terepszinttől mérve 1,8 m-nél kisebb kell legyen.

d) Az utcafronton elhelyezett kerítés minimum 50 % -ban áttört lehet.


24.§ A Falusias, folyamatosan beépülő településrész megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

a) A homlokzatok burkolóanyaga nagyelemes fém és műanyag hullám és trapézlemez burkolat nem lehet.

b) Az épületek színezésénél a rikító, környezetéhez nem illeszkedő színek használata tilos.

c) A főépületek tetőfedő anyagaként nem alkalmazható: műanyag hullámlemez, alumínium trapézlemez, mesterséges pala, bitumenes zsindely.

d) A feltűnő, környezetétől jelentősen eltérő színű tetőfedő anyagok használata tilos.

e) Az épületek tetőhajlásszöge nem lehet 30º-nál kisebb és 45º-nál nagyobb.

f) Új épület építése esetén a tető fő gerincvonala nem lehet az utcával párhuzamos.

g) A területen fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt - a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fás szárú növényfajok telepíthetők. A fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzékét a 4. melléklet 1. pontja tartalmazza.

h) A területen a 4. melléklet 2. pontjában felsorolt, veszélyt jelentő inváziós idegenhonos fajok telepítése tilos. 


25.§ A Falusias, folyamatosan beépülő településrész megnevezésű településképi szempontból meghatározó területen az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények:

a) Az épület utcai homlokzatára, látható helyre technológiai berendezés (pl. klímaberendezés, szellőző, stb.) nem helyezhető el, kivéve a homlokzathoz illeszkedő takarás alkalmazása esetén.

b) Az épület homlokzatán, illetve kerítésen, rendeltetési egységenként legfeljebb 1 darab, maximum 0,5 m2 nagyságú cégtábla, üzletfelirat, illetve cégér elhelyezése megengedett.

c) Az épületeken elhelyezhető cégtáblák, üzletfeliratok, cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.


10. A Pincesorok területére vonatkozó településképi követelmények


26.§ A Pincesorok területe megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi építészeti követelmények:

a) Új borház csak meglévő lyukpincéhez kapcsolódóan építhető.

b) A lyukpincék elé egy épület épülhet.

c) A területen az épületek csak földszint vagy földszint + tetőtér kialakításúak lehetnek.

d) Az épület legmagasabb pontja a terepcsatlakozástól számított maximum 6,0 m lehet.

e) Az épületek megközelíthetőségét kerítés alkalmazása nélkül kell biztosítani. 


27.§ A Pincesorok területe megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

a) A homlokzatok burkolóanyaga nagyelemes fém és műanyag hullám és trapézlemez burkolat nem lehet.

b) Az épületek színezésénél a rikító, környezetéhez nem illeszkedő színek használata tilos.

c) Az épületek tetőfedő anyagaként hagyományos cserépfedésen kívül más nem alkalmazható.

d) A területen 40 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű épület nem helyezhető el.

e) Az épületek tetőhajlásszöge nem lehet 30º-nál kisebb és 45º-nál nagyobb.

f) Új épület építése, meglévő felújítása esetén a tető fő gerincvonala a dombbal párhuzamos nem lehet.

g) Az épület oldalhomlokzatán nyílás nem nyitható.

h) A területen fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt - a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fás szárú növényfajok telepíthetők. A fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzékét a 4. melléklet 1. pontja tartalmazza.

i) A területen a 4. melléklet 2. pontjában felsorolt, veszélyt jelentő inváziós idegenhonos fajok telepítése tilos. 


28.§ A Pincesorok területe megnevezésű településképi szempontból meghatározó területen az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények:

a) Az épület utcai homlokzatára, látható helyre technológiai berendezés (pl. klímaberendezés, szellőző, stb.) nem helyezhető el, kivéve a homlokzathoz illeszkedő takarás alkalmazása esetén.

b) Az épület homlokzatán, illetve kerítésen, rendeltetési egységenként legfeljebb 1 darab, maximum 0,5 m2 nagyságú cégtábla, üzletfelirat, illetve cégér elhelyezése megengedett.

c) Az épületeken elhelyezhető cégtáblák, üzletfeliratok, cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.


11. A Gazdasági karakterű területekre vonatkozó településképi követelmények


29.§ A Gazdasági karakterű területek megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi építészeti követelmények:

a) A területen az épületek legmagasabb pontja a terepcsatlakozástól számított maximum 9,0 m lehet, kivéve az alkalmazott technológiából adódó létesítmények.

b) A kerítés magassága a rendezett terepszinttől mérve 1,8 m-nél kisebb kell legyen.

c) Az utcafronton elhelyezett kerítés minimum 50 % -ban áttört lehet.


30.§ A Gazdasági karakterű területek megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

a) A homlokzatok burkolóanyaga nagyelemes fém és műanyag hullám és trapézlemez burkolat nem lehet.

b) Az épületek színezésénél a rikító, környezetéhez nem illeszkedő színek használata tilos.

c) A főépületek tetőfedő anyagaként nem alkalmazható: műanyag hullámlemez, alumínium trapézlemez, mesterséges pala, bitumenes zsindely.

d) A feltűnő, környezetétől jelentősen eltérő színű tetőfedő anyagok használata tilos.

e) A területen fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt - a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fás szárú növényfajok telepíthetők. A fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzékét a 4. melléklet 1. pontja tartalmazza.

f) A területen a 4. melléklet 2. pontjában felsorolt, veszélyt jelentő inváziós idegenhonos fajok telepítése tilos.

g) A parkolók és a telekhatárok mentén új fasor telepítésénél és meglévő fasor kiegészítésénél (fapótlásnál) várostűrő, előnevelt, többszörösen iskolázott, útsorfa minőségű faegyedek ültetésénél a 8 méternél kisebb tőtávolság nem megengedett.

h) A minimálisan kialakítandó zöldfelület kétharmadán a kevesebb, mint háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) növénytakaró alkalmazása nem megengedett.


31.§ A Gazdasági karakterű területek megnevezésű településképi szempontból meghatározó területen az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények:

a) Az épület homlokzatán, illetve kerítésen, rendeltetési egységenként legfeljebb 2 darab, összesen maximum 1,0 m2 nagyságú cégtábla, üzletfelirat, illetve cégér elhelyezése megengedett.

b) Az épületeken elhelyezhető cégtáblák, üzletfeliratok, cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.


12. A településkép védelme szempontjából kiemelt területekre vonatkozó településképi követelmények


32.§ A településkép védelme szempontjából kiemelt területek megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi építészeti követelmények:

a) Az új építmények elhelyezése tájba illesztve, történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével történhet.

b) A 10%-osnál nagyobb lejtésű terepfelszín rendezése során a természetes tereplejtést megváltoztatni csak a földtömeg-egyensúly mértékéig lehet. A földtömeg-egyensúllyal történő tereprendezést úgy kell megvalósítani, hogy a természetes terepszinthez viszonyított feltöltés, vagy bevágás – rézsű vagy támfal megoldással- egy teraszlépcsőben legfeljebb 1,5méter szintkülönbségű lehet.

c) Lejtős terepen való építés esetén az épület terepre illesztésével el kell kerülni a lejtő irányába kedvezőtlen látványú, magas épülethomlokzat kialakulását.

d) Építmények legmagasabb pontja 6,0 méter lehet, kivéve kilátó, mobilszolgáltató torony létesítését.


33.§ A településkép védelme szempontjából kiemelt területek megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

a) A területen a nem természetes anyaghasználatú és jellegű (minőség, szín) építmények, a nem egységes arculatú berendezési tárgyak elhelyezése tilos.

b) Építmények tömegformálása során a nem környezethez, településképhez illeszkedő tömegarányok nem alkalmazhatók.

c) A zöldfelület létesítésénél a zöldfelület településképi, használati és kondicionáló értékének optimalizálása érdekében a zöldfelületi telekrészek elaprózása nem megengedett.

d) Új fasor telepítésénél és meglévő fasor kiegészítésénél (fapótlásnál) várostűrő, előnevelt, többszörösen iskolázott, útsorfa minőségű faegyedek ültetésénél a 8 méternél kisebb tőtávolság nem megengedett.

e) A területen fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt - a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fás szárú növényfajok telepíthetők. A fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzékét a 4. melléklet 1. pontja tartalmazza.

f) A területen a 4. melléklet 2. pontjában felsorolt, veszélyt jelentő inváziós idegenhonos fajok telepítése tilos. 


34.§ A településkép védelme szempontjából kiemelt területek megnevezésű településképi szempontból meghatározó területen az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények:

a) Kültéri világítás biztosításánál kerülni kell a hideg fehér fényű, kültéri világítótestek alkalmazását.

b) A világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt jellemzően csak oda irányítsa, ahol arra szükség van.

c) A közterületek, utcák megvilágításának kiépítése – különösen a természetes területek szomszédságában - egyenletes fénnyel, csak a szükséges mértékű intenzitással történjen a fényszennyezés csökkentése érdekében.


13. Az egyéb, településképi szempontból nem meghatározó területekre vonatkozó településképi követelmények


35.§ Az egyéb, településképi szempontból nem meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények: A területen a nem természetes anyaghasználatú és jellegű (minőség, szín) építmények, a nem egységes arculatú berendezési tárgyak elhelyezése tilos.


36.§ Az egyéb, településképi szempontból nem meghatározó területen az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények:

a) Az épület homlokzatán, illetve kerítésen, rendeltetési egységenként legfeljebb 1 darab, maximum 0,5 m2 nagyságú cégtábla, üzletfelirat, illetve cégér elhelyezése megengedett.

b) Az épületeken elhelyezhető cégtáblák, üzletfeliratok, cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

c) Kültéri világítás biztosításánál kerülni kell a hideg fehér fényű, kültéri világítótestek alkalmazását.

d) A világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt jellemzően csak oda irányítsa, ahol arra szükség van.

e) A közterületek, utcák megvilágításának kiépítése – különösen a természetes területek szomszédságában - egyenletes fénnyel, csak a szükséges mértékű intenzitással történjen a fényszennyezés csökkentése érdekében.


14. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó településképi követelmények


37.§ A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

a) Meg kell őrizni a helyi védett épület hagyományos, értékes építészeti tömegét, tetőformáját, az eredeti nyílásrendet úgy, hogy új nyílás nem alakítható ki, a nyílások szélessége nem változtatható meg.

b) Helyi védett épület csak úgy bővíthető, hogy az épület jellege, arányai, utcaképi szerepe ne változzon, a védett érték ne sérüljön.

c) Védett épület homlokzatán, tetőzetén nem alkalmazható bitumenes zsindely-, cseréputánzatú fémlemez-, vagy bármilyen anyagú hullámlemezfedés.

d) Védett épület tetőzetén nyílászáró elhelyezése, vagy a belső tér növelés céljából létesített tetősíkból kiemelkedő tetőfelépítmény nem helyezhető el.

e) Nyílászáró cseréje során az új nyílászáró az eredetivel azonos anyagból, azonos kialakítással és részletképzéssel kell készüljön.

f) A homlokzatot egységesen kezelve lehet felújítani, a homlokzat egy részének önálló felújítása, színezése nem megengedett.

g) Épületdísz, épülettagozat károsítása, eltakarása tilos.

h) A területen fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt - a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fás szárú növényfajok telepíthetők. A fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzékét a 4. melléklet 1. pontja tartalmazza.

i) A területen a 4. melléklet 2. pontjában felsorolt, veszélyt jelentő inváziós idegenhonos fajok telepítése tilos. 


38.§ A helyi védelemben részesülő elemek területén az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények:

a) Az épület utcai homlokzatára, látható helyre technológiai berendezés (pl. klímaberendezés, szellőző, stb.) nem helyezhető el, kivéve a homlokzathoz illeszkedő takarás alkalmazása esetén.

b) Technológiai berendezés az építészeti értékhez hozzájáruló elemet nem károsíthatja, és nem takarhatja el.

c) Az épület homlokzatán, illetve kerítésen, rendeltetési egységenként legfeljebb 1 darab, maximum 0,5 m2 nagyságú cégtábla, üzletfelirat, illetve cégér elhelyezése megengedett.

d) Az épületeken elhelyezhető cégtáblákat, üzletfeliratokat, cégéreket úgy kell elhelyezni, rögzíteni, hogy az építészeti értékhez hozzájáruló elemet ne károsítson, és ne takarjon el. 


15. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése


39.§ (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas területek a Rózsaszentmárton helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló önkormányzati rendeletben szereplő alábbi építési övezetek és övezetek:

a) gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató; ipari; általános) területek;

b) közlekedési és közműterületek.

(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek Rózsaszentmárton helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló önkormányzati rendeletben szereplő alábbi építési övezetek és övezetek:

a) lakó területek,

b) vegyes területek

c) különleges területek.

(3) Közmű és elektronikus hírközlési létesítmények kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani.


16. Reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények


40.§ A település területén a reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények az alábbiak:

a) Óriásplakát a településen nem helyezhető el.

b) Közterületen és köztulajdonban álló ingatlanon 10 méterenként legfeljebb 1 db, maximum 1,0 m2 nagyságú reklámhordozó helyezhető el.

c) A reklámhordozó anyaga az időjárásnak ellenálló (nem rozsdásodó) kell legyen, az élénk színek használata kerülendő.


41.§ (1) A település területén a reklámok közzétételének, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének közterületekre és magánterületekre irányadó, reklámrendeletben rögzített országos rendelkezésektől el lehet térni, a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében, évente összesen 12 naptári hét időszakra, bármely települési területen.

(2) A reklámok közterületen és magánterületen történő elhelyezését szabályozó jogszabályokban meghatározott tilalmak és rendelkezések alól az önkormányzat polgármestere felmentést adhat az alábbi feltételek esetén:

a) a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges, és

b) legfeljebb évente összesen tizenkét naptári hét időszakra

történik a reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése.

(3) Amennyiben a közúti közlekedési tárgyú jogszabályok a reklámok közúton és annak környezetében történő közzétételének feltételeiről megállapított rendelkezései a rendeletben meghatározott rendelkezésektől eltérnek, úgy a rendelet rendelkezései nem alkalmazhatók.

(4) Fákon, közterületeken álló építményeken, épületek falán, kerítéseken – a rendeltetésszerűen hirdetésre szolgáló berendezések kivételével – hirdetni, falragaszt vagy reklámot elhelyezni tilos.

(5) Választási plakát kihelyezése a villanyoszlopokon, a pályázati garancia lejárta után a buszvárókon lehetséges; a közterületen álló fákon, valamint a közterület egyéb részein környezetvédelmi okból tilos; a középületeken a tulajdonos, valamint a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehetséges.


V. Fejezet

Kötelező szakmai konzultáció


17. Rendelkezés a szakmai konzultációról


42.§ (1) A településkép védelme érdekében építtető kérelmére az önkormányzati főépítész (főépítész) – illetve, ha az önkormányzat által főépítész nincs alkalmazásban, akkor polgármester a hivatal útján – 8 napon belül szakmai tájékoztatást ad a településképi követelményekről.

(2) Szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre a helyszínen is lefolytatható.

(3) A kérelem papír vagy elektronikus formában nyújtható be az önkormányzathoz az alábbi címre:

- Rózsaszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal

3033 Rózsaszentmárton, Kossuth Lajos út 1. vagy,

- email: titkarsag1@rozsaszm.t-online.hu

(4) Igény esetén a kérelmet a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező a (3) bekezdésben szereplő elérhetőségekre eljuttatva, írásban kezdeményezheti. A kérelmet az alábbi tartalmi követelménnyel kell benyújtani:

a) a kérelmező neve;

b) tervezett tevékenység helye (cím, hrsz.);

c) tervezett tevékenység rövid leírása;

d) a közterület felőli arculati megjelenés bemutatása (fotó, grafika, megjelenés a közvetlen környezetben);

e) beépítési koncepció vázlatos bemutatása.

(5) A főépítész – illetve, ha az önkormányzat által főépítész nincs alkalmazásban, akkor a polgármester - szakmai konzultációról készített emlékeztetőjéhez csatolni kell az esetlegesen bemutatott dokumentumokat (pl. vázlattervet, fotót).

(6) A konzultációkról az önkormányzati főépítész, ha főépítész nincs alkalmazásban, akkor a polgármester a hivatal útján nyilvántartást vezet.


VI. Fejezet

Településképi bejelentési eljárás


18. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre


43.§ Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén.



19. A bejelentési eljárás részletes szabályai


44.§ A rendelet hatálya alá tartozó területen reklám, reklámhordozó és cégér csak településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el.


45.§ (1) A településképi bejelentési eljárás a reklámozó, illetve a reklámhordozó és reklám elhelyezésével érintett telek tulajdonosa (a továbbiakban együtt: bejelentő) kérelmére indul.

(2) A kérelmet Rózsaszentmárton község polgármesteréhez kell benyújtani a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben rögzítettek szerint.

(3) A településképi bejelentési eljárás megindításához szükséges bejelentőlapot az 5. melléklet tartalmazza.

(4) A polgármester a hivatal útján a településképi bejelentési eljárást a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint folytatja le.

(5) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Rózsaszentmárton Község Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.


46.§ A településképi bejelentési eljárás szempontjai:

a) a kérelem megfelel-e a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek;

b) a reklámhordozó és reklám elhelyezése megfelel-e az e rendeletben megállapított településképi követelményeknek.


VII. Fejezet

A településképi kötelezés, településkép-védelmi bírság


20. A településképi kötelezési eljárás


47.§ (1) A jelen rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése esetén a polgármester a hivatal útján hivatalból, vagy kérelemre végzésben felhívja az ingatlan tulajdonosának figyelmét a jogszabálysértésre.

(2) Az (1) bekezdés szerinti végzésben a jogszabálysértés megszüntetésére, a jogszabálysértés mértékéhez igazodó határidőt kell megállapítani.

(3) A polgármester a hivatal útján kötelezési eljárást folytat le az (1) bekezdés szerinti végzésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően.

(4) A polgármester a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

(5) A településképi kötelezésről a polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz határozat formájában.


21. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke


48.§ (1) A polgármester a hivatal útján a 47.§ (5) bekezdés szerinti hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítés esetén településkép-védelmi bírságot szab ki.

(2) A településkép-védelmi bírság összege egyedi elbírálás alapján szabható ki, amelynek mértéke 50.000.- forinttól 1.000.000. forintig terjedhet.


22. A településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja


49.§ (1) A bírság összegét 30 naptári napon belül az Önkormányzat 62100164-19000015 számú számlaszámra kell befizetni.

(2) A befizetési határidő letelte után az elmaradt befizetés ismételten kivethető és eljárási bírsággal sújtható.


VIII. Fejezet

Záró rendelkezések


23. Hatálybalépés


50.§ E rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.


51.§ Hatályát veszti Rózsaszentmárton Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2017. (IX.29.) önkormányzati rendelete a településkép védelmének a reklámokra, reklámhordozókra, cégérekre és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó előírásairól, valamint az ezekkel kapcsolatos településképi bejelentési eljárásról.


52.§ Hatályát veszti Rózsaszentmárton Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Rózsaszentmárton helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 24/2004. (IX.16.) számú rendeletének:

1. a 7.§ (9) és (11) bekezdései,

2. a 8.§ (5) bekezdése,

3. a 9.§ (11) bekezdése,

4. a 9.§ (13) bekezdés a) pontjában az „ezen belül legalább a zöldfelület fele parkosítandó,” szövegrész,

5. a 9.§ (13) bekezdés b) pontja,

6. a 9.§ (13) bekezdés d) pontjában az „a 15. § (9) pontja szerinti módon” szövegrész,

7. a 10.§ (4) bekezdés d) pontjában az „a új borház csak meglévő lyukpincéhez kapcsolódóan építhető. Az épület által elfoglalt terület max. 40 m2,….. A borház útra merőlege tetőgerince, a védett pincéhez hasonlóan kontyolva (illetve környezetéhez igazodóan oromfallal) épülhet. Az ajtó és ablaknyílások a borházfunkciónak megfelelő méretűek és kialakításúak legyenek (tetőtérbeépítés esetén is). Oldalhomlokzaton nyílás nem nyitható. A tetőt hagyományos cseréppel kell fedni.” szövegrész,

8. a 10.§ (6) bekezdés 5. és 7. francia bekezdése,

9. a 11.§ (3) bekezdés 3. francia bekezdése

10. a 14.§ (4), (7) és (9) bekezdései,

11. a 16.§ (6) bekezdésében az „, a szőlő művelési ágú területeken kerítés (a vadvédelmi kerítés kivételével) nem építhető” szövegrész,

12. a 18.§ (2) és (3) bekezdései.



Csatolmányok

Megnevezés méret
1. melléklet
130.57 KB
2. melléklet
363.85 KB
3. melléklet
408.8 KB
4. melléklet
158.44 KB
5. melléklet
104.74 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!