nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Nógrádsipek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2013 (VI.11.) rendelete
Hatályos:2013-06-12 - 2019-11-27
Nógrádsipek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2013 (VI.11.) rendelete
az önkormányzat vagyonáról

Nógrádsipek Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 5. § (2) bekezdés b-c) pontjában, (4) bekezdésében, 6. § (5) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, (12) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 143. § (2) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében megállapított feladatkörében a következőket rendeli el:


I. Fejezet


1. Általános rendelkezések


1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed

a) Nógrádsipek Község Önkormányzatára (a továbbiakban: önkormányzat),

b) az önkormányzati vagyon kezelőire, hasznosítóira, használóira,

c) az önkormányzat szerveire.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat tulajdonában álló lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére.


2. §

E rendelet alkalmazásában vagyon

a) a könyvviteli mérlegben kimutatandó vagyon és

b) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44/A. § (3) bekezdésében felsoroltak.



II. Fejezet


2. Az önkormányzati vagyon csoportosítása


3. §

(1) Az önkormányzati vagyon

a) törzsvagyonból, ezen belül

aa) forgalomképtelen törzsvagyonból és

ab) korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból, valamint

b) forgalomképes üzleti vagyonból

áll.

(2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati

a) vagyont nem lehet elidegeníteni,

b) vagyont nem lehet megterhelni (kivéve a vagyonkezelői jogot és a jogszabályon alapuló használati vagy szolgalmi jogot),

c) vagyonon dologi jog nem létesíthető,

d) vagyonon osztott tulajdon nem létesíthető.

(3) A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgyra e rendelet hatályba lépése után a (2) bekezdésben meghatározott tartalommal kötött szerződés semmis.

(4) A korlátozottan forgalomképes vagyon felett törvényben vagy e rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.

(5)  A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy és vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, valamint egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történik.


3. Az önkormányzat törzsvagyona


4. §

Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból áll.


5. §

(1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona 

a) a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonból, és

b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonból

áll.

(2) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyon alatt az Nvt. 5. § (3) bekezdése szerinti vagyont kell érteni.

(3) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon alatt az Nvt. 5. § (4) bekezdése szerinti vagyont kell érteni. 

(4) A Képviselő-testület nem jelöl meg a forgalomképtelen törzsvagyonába tartozó vagyonelemek közül nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemet.

(5) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozik az (1) bekezdésen túl az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 23. § (2) bekezdésében meghatározott levéltári anyag is.


6. §

(1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona

a) az Nvt. 5. § (5) bekezdésében korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonelemekből, valamint

b) a Képviselő-testület által az a) ponton túl korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősített vagyonából áll.

(2) Az Nvt. 5. § (5) bekezdés b) pontja alapján korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba sorolt vagyonelemeket a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.


7. §

(1) A törvény alapján korlátozottan forgalomképes vagyonelemek forgalomképességének tartalmát az érintett törvény határozza meg.

(2) Az 1. számú mellékletben meghatározott intézmények, középületek forgalomképességének korlátai, hogy

a) az intézményeket és középületeket az adott intézményi feladat vagy középület esetén a közfeladat ellátásáig nem lehet elidegeníteni, és nem lehet megterhelni,

b) nem lehet elidegeníteni az adott intézményt, középületet akkor sem, ha az intézményi- és a közfeladat ellátása ideiglenesen várhatóan egy évig szünetel,

c) a használatot és a hasznosítási jogot 1 évnél rövidebb időszakra lehet átruházni.

(3) A köztemető forgalomképességét korlátozza, hogy a temető céljára használt földterületeket a temetkezési cél fennállásáig, továbbá a temető megszüntetéséig nem lehet elidegeníteni, megterhelni és vállalkozásba, társulásba vinni.


4. Az önkormányzat üzleti vagyona


8. §

Az önkormányzat üzleti vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába.


III. fejezet


A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása



5. Tulajdonjog átruházás


9. §

(1) Vagyon tulajdonjogát átruházni 15 millió Ft értékhatár felett csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni

a) természetes személy vagy

b) a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott átlátható szervezet részére lehet.


10. §

(1) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyont.

(2) Az egyes korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a forgalomképességre vonatkozó korlátok figyelembevételével lehet értékesíteni.

(3) Az üzleti vagyont az alábbiak szerint lehet értékesíteni

a) a képviselő-testület a 15 millió  Ft-ot meghaladó értékű vagyon értékesítéséről ingatlanforgalmi szakportálokon való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt, a 100 ezer Ft-tól 15 millió Ft-ig terjedő értékhatár között az önkormányzat hirdetőtábláján és honlapján hirdeti meg a vételi ajánlattétel jogát, továbbá

b) a polgármester dönt a 100 ezer Ft értékhatárt el nem érő vagyon értékesítéséről.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott vagyon értékesítésére a 9. § (1) és a 10. § (3) bekezdésben rögzített szabályokat kell alkalmazni.


6. Ingyenes vagyonátruházás


11. §

(1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni az Nvt. 13. § (3)-(7) bekezdése alapján lehet.

(2) E szabályokat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, valamint a követelésekre és fizetési kötelezettségekre.


7. A vagyon megterhelése


12. §

Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát az Nvt. 6. § (1) bekezdésében felsorolt kivételektől eltekintve nem lehet megterhelni.


13. §

Az önkormányzat Nvt. szerint korlátozottan forgalomképesnek minősülő törzsvagyonának megterhelhetőségére az Nvt. 5. § (7), (8) bekezdését kell alkalmazni.


14. §

(1) Az önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján korlátozottan forgalomképes, valamint a forgalomképes üzleti vagyonát meg lehet terhelni.

(2) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának megterhelése értékhatár nélkül a képviselő-testület hatásköre.


8. A vagyon vállalkozásba vitele


15. §

(1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.

(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának vállalkozásba vitelének szabályaira az Nvt. szabályai az irányadók.


16. §

(1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona vállalkozásba vihető.

(2) A vállalkozásba vitelre, a gazdasági társaságban való részvételre az Nvt. 8. §-ban meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona feletti (2) bekezdésben meghatározott rendelkezési jogot – értékhatár nélkül – a képviselő-testület gyakorolja.


9. Vagyonkezelési jog létesítése és átengedése


17. §

(1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag az Nvt. 3. § (1) bekezdés 1. és 19. pontjában felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.

(2) A vagyonkezelő jog létrejöhet vagyonkezelési szerződéssel vagy kijelöléssel.

(3) Vagyonkezelési szerződés értékhatárra való tekintet nélkül versenyeztetés nélkül köthető.

(4) Az önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek elengedi vagy nem engedi el az Mötv.

109. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségét.


18. §

Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe-vételével lehet átengedni.


19. §

(1) A képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelési jogának ingyenes vagy ellenérték fejében történő átengedéséről.

(2) A képviselő-testület 5 millió Ft-ot elérő vagyonkezelési jog átengedéséről ingatlanforgalmi szakportálon való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(3) A képviselő-testület (2) bekezdésben meghatározott érték alatti vagyonkezelési jog létesítésére vonatkozó ajánlattétel lehetőségét a helyben szokásos módon hirdeti meg és dönt a legkedvezőbb ajánlat szerint.

(4) A vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci értéken történik.

(5) A vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként

a) pénzösszeget vagy

b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más ellenszolgáltatást

ír elő.

20. §

A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során az Nvt. 11. § (8) bekezdésében foglaltakon túlmenően betartani a következőket:

a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni,

b) a vagyont rendeltetésszerűen használni,

c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az önkormányzatot,

d) az Mötv. 109. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget tenni,

e) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni,

f) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni.


21. §

(1) Vagyonkezelő jogot ingyenes átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet:

a) költségvetési szervnek vagy önkormányzati intézménynek,

b) önkormányzati társulásnak.

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont ingyenesen a következő közfeladatok esetében adhatja kezelésbe:

a) az óvodai ellátás

b) alapfokú nevelés, oktatás

c) gyermekvédelmi-, szociális ellátás,

d) igazgatási tevékenység,

e) polgárvédelmi tevékenység.


22. §

(1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:

a) az államháztartásról szóló törvény 70. § (1) bekezdés b) pontja figyelembe vételével a belső ellenőrzés keretében,

b) a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését,

c) eseti ellenőrzéssel.

(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő

a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,

b) gondoskodik az állag megóvásról, a jó karbantartásról,

c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzéseket az önkormányzat éves ellenőrzési tervében szerepeltetni kell.


10. Hasznosítási jog, használatba adás


23. §

(1) Forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon jogszabályon alapuló használati joggal terhelhető csak meg.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon esetében a hasznosítási jog és használatba adás tekintetében figyelembe kell venni az adott vagyonelemre előírt forgalomképességi korlátokat.

24. §

(1) A 15 millió Ft értéket meghaladó vagyon hasznosítási jogát versenyeztetéssel lehet átengedni.

(2) A képviselő-testület a 15 millió Ft értéket meghaladó vagyon hasznosítási jog átengedéséről ingatlanforgalmi szakportálon való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(3) Az 5-15 millió Ft-ig terjedő értékhatár között a képviselő-testület a helyben szokásos módon hirdeti ki a használati, hasznosítási jogra való ajánlattétel jogát.

(4) A képviselő-testület értékhatártól függetlenül dönt az 1 évet meghaladó használati, hasznosítási jog átengedéséről.


25. §

A képviselő-testület külön határozatban állapítja meg az egyes ingatlanok hasznosítására vonatkozó bérleti és használati díjakat.


26. §

A polgármester dönt az 5 millió Ft értékhatárt el nem érő használati, hasznosítási jog átengedéséről, ha a bérleti szerződésben meghatározott bérleti időszak az l évet nem haladja meg.


27. §

(1) Az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának ingyenes átengedése – az átengedés időtartamától függetlenül – értékhatár nélkül a képviselő-testület joga.

(2) Az önkormányzati vagyon ingyenesen közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.


11. A helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei


28. §

Az önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának jogát az Nvt. alapján engedi át és gondoskodik a törzsvagyonában lévő vízi közművek létrehozásáról és működtetéséről.


12. A pénzeszközök feletti joggyakorlás


29. §

(1) Az önkormányzat jogosult az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeinek hasznosításra, pénzeszközeinek ideiglenes és végleges átadására.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jog gyakorlásának részletező szabályait az önkormányzat költségvetési rendelete határozza meg.


13. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás


30. §

Az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás jogát

a) a képviselő-testület gyakorolja az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés eléri a 100 ezer Ft összeghatárt,

b) a polgármester gyakorolja

ba) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés nem éri el az a) pontban meghatározott értékhatárt,

bb) a munkavállalókkal szembeni különféle követelésekről való lemondás jogát értékhatár nélkül.


31. §

(1) A 30. § a) pontjában meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani, ha

a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,

b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy egészben nem lehet behajtani, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajtására,

c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár,

d) a bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásról bíróság előtti egyezség megkötése történt,

e) a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelést részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem lehet realizálni vagy a csődeljárás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – csődegyezségi megállapodást kötöttek,

f) bizonyított, hogy a követeléssel érintett szervet, személyt nem lehet elérni vagy fellelni.

(2) A polgármester az e rendeletben hatáskörébe utalt önkormányzati követelésről való lemondás jogát az (1) bekezdés a) pontját figyelembe véve gyakorolja.

(3) A követelésről való lemondás magában foglalja az egész követelésről való lemondást, valamint a követelés egy részéréről való lemondást.

(4) A követelésekről való lemondás esetében figyelembe kell venni az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (3) bekezdésében meghatározott, a kis összegű követelés értékhatárát el nem érő követelések behajtására vonatkozó rendelkezést.


14. Hitelfelvétel és -törlesztés, kötvénykibocsátás, beruházás és felújítás, lízing


32. §

(1) Az önkormányzatnak Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény korlátai között van lehetősége hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvénykibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.

(2) Az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, és rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről.

(3) Az önkormányzat lízingszerződés kötéséről a költségvetési rendeletében dönt.


15. Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon


33. §

(1) Az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott (a

továbbiakban: térítés nélkül kapott) 1.000.000.- Ft piaci értéket elérő vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárt el nem érő, térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásáról a polgármester dönt.

(3) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy

a) az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket,

b) az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.



IV. Fejezet


16. Vagyonkimutatás és vagyongazdálkodási terv


34. §

(1) Az önkormányzat vagyonállapotát vagyonkimutatásban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan.

(2) A vagyonkimutatást adott év december 31-ei fordulónappal kell készíteni.


35. §

(1) A vagyonkimutatás az alábbi két fő részből áll

a) I. A mérlegben szereplő eszközök és kötelezettségek részből,

b) II. A mérlegben nem szereplő eszközök és kötelezettségek részből.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott résznek tartalmaznia kell 

a) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet 1. számú mellékletében felsorolt római számmal jelzett eszköz és forráscsoportokat, 

b) az a) pontban meghatározottak részletezéseként arab számmal jelzett tételeket:

ba) a tárgyi eszközöknél,

bb) a befektetett pénzügyi eszközöknél,

c) a ba) pontban meghatározottak további részletezéseként:

ca) helyi közutakat és műtárgyaikat,

cb) a helyi önkormányzat tulajdonában álló tereket, parkokat,

cc) vizeket és közcélú vízi létesítményeket,

cd) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont,

ce) műemlékeket,

cf) védett természeti területeket,

cg) kulturális javakat,

ch) korlátozottan forgalomképes intézményeket, középületeket,

ci) közműveket,

cj) temetőt,

d) az a)–c) pont szerinti tételekhez tartozó összes értéket, ezen belül:

da) a forgalomképtelen törzsvagyon értékét,

db) a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon értékét,

dc) a forgalomképes üzleti vagyon értékét.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott résznek tartalmaznia kell az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet 44/A. § (3) bekezdésében felsoroltakat

a) forgalomképtelen törzsvagyon,

b) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon, 

c) forgalomképes üzleti vagyon

részletezésben.

36. §

(1) Az önkormányzat 3 évre szóló középtávú és 6 évre szóló hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít.

(2) A középtávú vagyongazdálkodási terv tartalmazza

a) a vagyonkimutatásnak megfelelő szerkezetben a középtávú terv időszakának első és utolsó napján várható vagyon adatokat, 

b) az ellátott közfeladatokat, és a közfeladatok ellátását biztosító vagyont. A tervben szerepeltetni kell a tervidőszakra tervezett vagyonváltozást.

(3) A hosszút távú vagyongazdálkodási tervnek a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatokat kell tartalmaznia.

(4) Az önkormányzatnak biztosítania kell a vagyongazdálkodási tervnek, az önkormányzat gazdasági programjának, valamint az éves költségvetési rendeleteknek az összhangját.

(5) A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzati gazdasági program elkészítésekor és felülvizsgálatakor felül kell vizsgálni.

(6) A vagyongazdálkodási tervet a Képviselő-testület határozattal fogadja el.


V. Fejezet


17. Eljárási szabályok


37. §

(1) A versenytárgyalásnak nyilvánosnak kell lennie.

(2) A polgármester az átruházott hatáskörében hozott döntéséről a döntést követő képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni.


38. §

(1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.

(2) A vagyon értékesítésekor 500 ezer Ft feletti vagyon piaci értékének meghatározása érdekében értékbecslés készítése szükséges. Amennyiben az értékbecslő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, úgy az előbbi értéket kell alapul venni az értékesítéssel kapcsolatos jogok gyakorlásakor.

(3) A gazdasági társaságba történő vagyonbevitel esetében a vagyon piaci értékét szakértő bevonásával kell megállapítani.

(4) A vagyonkezelői, haszonélvezeti, használati vagy hasznosítási jog átengedésekor az ellenérték meghatározása piaci értéken történik. 500 ezer Ft érték felett piaci érték meghatározása érdekében értékbecslő bevonása szükséges.


39. §

Az e rendeletben foglalt előírások teljesítéséről, különös tekintettel a tulajdonosi jogok gyakorlása e rendeletnek való megfelelőségéről – az e témában végrehajtott ellenőrzés megállapításai alapján – a polgármester évente legalább egyszer tájékoztatja a képviselő-testületet.


VI. Fejezet


18. Záró rendelkezések


40. §

(1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az e rendelet szerinti vagyonkimutatást először a 2013. évről szóló zárszámadási rendelethez kell elkészíteni.

(3) Hatályát veszti az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 4/2005. (II. 5.) önkormányzati rendelet.




Doman Ferenc

polgármester

Dr. Kiss Tamás

aljegyző



A rendelet kihirdetve:

Nógrádsipek, 2013. június 11.




Dr. Kiss Tamás

aljegyző



1. számú melléklet


Nógrádsipek Község Önkormányzatának törzsvagyona


Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak


Megnevezés

Cím

Helyrajzi szám

Községháza

Jókai út 4.

2

Tájház

Árpád út 7.

16

Kultúrház

József Attila út 6.

259

Köztemető

Temető út

268

Kultúrház

Rákóczi út 80/A.

336/1

Általános iskola

Rákóczi út 82.

336/2

Sporttelep

Rákóczi út

387/4

Tűzoltószertár

József Attila út

480




Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!