nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Kolontár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2013. (V.9.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2019-03-30 - 2019-08-22
Kolontár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2013. (V.9.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól

Kolontár Község Önkormányzata Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:



Általános rendelkezések


1.§       (1) A rendelet hatálya Kolontár község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) vagyonára terjed ki.


(2) Az önkormányzat vagyona a tulajdonában lévő ingatlanokból, közművekből, ingóságokból, valamint pénzvagyonból, értékpapírokból, üzletrészekből és az önkormányzatot megillető egyéb vagyoni értékű jogokból áll.


(3) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi joggyakorlója Kolontár község Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).


(4) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó ügyekben a képviselő-testületet a polgármester képviseli.


(5) Az önkormányzat tulajdonában álló egyes vagyontárgyak a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban Nvtv.) 5. § (2) bekezdése szerinti besorolásáról a képviselő-testület dönt.


(6) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon működtetésének során a hasznok szedéséből származó bevételek az önkormányzatot illetik meg.


(7) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon működtetésének feladatát – ha jogszabály vagy a képviselő-testület döntése alapján kötött szerződés másként nem rendelkezik – a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.



2.§       (1) Az Önkormányzat szervei, intézményei a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, és a működtetés során a gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani.


(2) Kizárólagosan a képviselő-testület jogosult a 100.000 forint összeghatárt meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy évet meghaladó részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat illetve költség címén fennálló követelése elengedésére.


(3) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó döntési javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.


(4) Amennyiben a rendelet a vagyonnal való rendelkezést értékhatárhoz köti, az értékhatár megállapításánál a vagyontárgy nyilvántartás szerinti bruttó étékéből kell kiindulni.


3.§ A képviselő-testület az alábbiakban felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a polgármestert hatalmazza fel:


  1. a képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírása;


  1. az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására, vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása;


  1. közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötése, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást, vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési terv szerinti felhasználhatóságában;


  1. az önkormányzat, mint jogosult javára vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződések megkötése nettó 100.000 forint értékhatárig;


  1. szerződéskötés a nem beépíthető, önállóan gazdaságos módon nem használható földrészletek hasznosítására maximum 5 évre, azzal a kikötéssel, hogy azt közösségi célú igénybevétel esetén a használó azonnali hatállyal kártalanítási igény nélkül köteles az Önkormányzat rendelkezésére bocsátani. A földterületen évelő növényeket és ültetvényt csak a bérbeadó előzetes hozzájárulásával lehet telepíteni.


  1. a 100.000 forint összeghatárt nem meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy év időtartamon belüli részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat illetve költség címén fennálló követelések elengedésére.


  1. az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nem peres eljárás megindítása;


  1. a képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, a szerződés aláírása;


I. fejezet


A törzsvagyonra vonatkozó rendelkezések



4.§       Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozó az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyont a rendelet 1. melléklete tartalmazza.


5.§       Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont a képviselő-testület nem határoz meg.


6.§       (1) A forgalomképtelennek nem minősülő a rendelet szerint korlátozottan forgalomképes ingatlan vagyont a rendelet 2. melléklete tartalmazza.


(2) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.

(3) A (2) bekezdésben foglalt tényállás megállapítása a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

7.§       (1) Az üzleti vagyon mindazon önkormányzati tulajdonban álló vagyonelem, amely nem tartozik e rendelet 4.§ (1) és a 6.§ (1) bekezdésében meghatározott törzsvagyon körébe.


(2)  A forgalomképes üzleti ingatlan vagyon tárgyait a 3. melléklet tartalmazza.


8.§       A költségvetés felhasználásával, továbbá az ajándékozás, öröklés útján vagy egyéb más módon szerzett tulajdont a vagyonnyilvántartásban szerepeltetni kell.



II. fejezet


A vagyonkezelés szabályai


9. §      A rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza azokat a vagyonelemeket, amelyekre önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódóan vagyonkezelői jog létesíthető és kijelöli a vagyonkezelőket.


10.§     (1) A vagyonkezelői jog létesítéséért a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 19. b) pontjának ba), bc), bd) és be) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők kötelesek a vagyonkezelői szerződés időtartama alatt évente ellenértéket fizetni.


(2) A vagyonkezelői jog ingyenes átengedésére a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény. 3. § (1) bekezdés 19. b) pontjának bb) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők esetében kerülhet sor.


11.§     (1) A vagyonkezelők kötelesek az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni, e feladata kapcsán a képviselő-testület éves költségvetésében dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásairól.


(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása során a feladatok tervezéséhez meg kell kérni a vagyonkezelő szervezetek vezetőinek véleményét, melyek figyelembevételével a vagyon állagmegóvását, felújítását, illetve korszerűsítését célzó éves feladattervet kell meghatározni.


12.§     A vagyonkezelők kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezetek vezetői felelnek.


13.§     A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra, adatszolgáltatási kötelezettsége az önkormányzat jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.



III. fejezet

A vagyonhasznosítás szabályai



14.§     (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak hatékony és eredményes ellátása.


(2) A rendelet alkalmazása során hasznosításon a Nvtv. 3. § (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott fogalmat kell érteni.


(3) A hasznosítás az Önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.


15.§     (1) Az Önkormányzat vagyonának kezelői különösen a Közös Önkormányzati Hivatal, költségvetési szervei (intézményei) - (a továbbiakban együtt: vagyonkezelő szervezet).


(2) A vagyonkezelő szervezet jogosult - e rendeletben és alapító okiratukban foglalt korlátozásokkal


  1. a kezelésében lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, birtokvédelemre,


  1. a közszolgáltatás ellátásához nélkülözhető vagyontárgyak bérbeadására, 


  1. nyilvános meghirdetéssel a kezelésében lévő selejtezhető, vagy feleslegessé váló ingó vagyontárgyak elidegenítésére,


(3) A vagyonkezelő szervezet köteles a kezelésében lévő vagyontárgyak fenntartásával, működtetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátására.


(4) A vagyonkezeléssel megbízott szervek vezetői a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében kötelesek beszámolni.


16.§     A bevételek felhasználásáról a Képviselő-testület a költségvetési rendeletében dönt.


17.§     (1) A törzsvagyon használati jogát azok az önkormányzati költségvetési szervek gyakorolják, amelyek az adott ingatlanban a rendelet hatálybalépésekor közszolgáltatást teljesítettek, illetve azok, amelyeket a képviselő-testület a használatra feljogosít.


(2) A használati jogot gyakorló intézmény a rábízott forgalomképtelen, és korlátozottan forgalomképes vagyont határozott idejű bérbeadás útján az alapfeladatainak sérelme nélkül hasznosíthatja.


(3) Az intézményvezető, továbbá a polgármesterrel történő egyeztetést követően a helyiség bérbeadásáról a Közös Önkormányzati Hivatal gondoskodik, kivéve az egy hónapot meghaladó bérbeadást, amely a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.


(4) A bérleti, használatba adási szerződések egy példányát nyilvántartás céljából az Közös Önkormányzati Hivatalnak meg kell küldeni.


(5) Az önkormányzat és szervei, Közös Önkormányzati Hivatal, illetve intézmény használatában lévő vagyontárgyak tekintetében a 15.§ (2) bekezdése szerinti bérleti szerződés, illetve használati megállapodás megkötésére az önkormányzat nevében a polgármester, költségvetési szerv felhatalmazása esetén az intézményvezető jogosult a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. A megkötött jogügyletekről a soron következő ülésen tájékoztatni kell a képviselő-testületet.


18.§     (1) A korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozó önkormányzati ingatlanok tulajdonjogának átruházása (adás-vétel, csere, más önkormányzatnak átadás), ingyenes és határidő nélküli használatba adása, megterhelése, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő bevitele a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.


(2) Korlátozottan forgalomképes vagyonelem hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik, vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította, továbbá ha az önkormányzat a közfeladat ellátására más szervezettel köt megállapodást és a közfeladat ellátásához az értékesítésre kijelölt ingatlan nem szükséges.


19.§     (1) Az Önkormányzat ingó vagyontárgyainak a rendeltetésszerű használatot meghaladó indokolt hasznosítása az alapfeladat sérelme nélkül a használó vagyonkezelő szervet illeti meg.


(2) A költségvetési szerv hitelt nem vehet fel, kezességet nem vállalhat és pénzeszközeiből értékpapírt nem vásárolhat.


20.§     (1) A üzleti vagyon körébe tartozó tulajdon kezeléséről, hasznosításáról a képviselő-testület gondoskodik.


(2) A üzleti vagyon hasznosításának előkészítése a Közös Önkormányzati Hivatal feladata.


(3) A üzleti vagyon körébe tartozó ingatlanokkal, üzletrészekkel, részvényekkel, ingóságokkal és vállalkozási célú pénzeszközökkel kapcsolatos döntések, valamint a gazdálkodási koncepcióval összefüggő kérdések a képviselő-testület hatáskörébe tartoznak.


21.§     Elidegenítésre csak a törzsvagyonba nem tartozó ingatlan jelölhető ki.


22.§     (1) A bruttó 6.000.000 Ft értékhatárt meghaladó vagyonelemet – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés (a továbbiakban:pályázat) útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet hasznosítani.



(2)  A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a képviselő-testület határozattal jelöli ki hasznosításra az alábbi tartalommal:

  1. a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,


  1. forgalmi értékének megjelölése,


  1. a hasznosítás módja,


  1. a pályázati feltételek meghatározása.


(3) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó vagyonelem hasznosítását, ha törvény vagy a képviselő-testületnek a hasznosításról rendelkező határozata másként nem rendelkezik, versenyeztetni nem kell, azonban a hasznosítási lehetőséget nyilvánosan közzé kell tenni az önkormányzat weblapján.


23.§     (1) Az önkormányzatot megillető követelésről, jogról ingyenesen akkor lehet lemondani, ha a jog érvényesítéséhez szükséges költség várhatóan meghaladja a követelés, jog értékét.


(2) A joglemondásról szóló döntés a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.


III. fejezet

A vagyon átruházásának szabályai

24.§     A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a képviselő-testület határozattal jelöli ki értékesítésre vagy cserére az alábbi tartalommal:


  1. a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,


  1. forgalmi értékének megjelölése,


  1. az átruházás módja,


  1. pályázat esetén a pályázati feltételek meghatározása,


  1. árverés esetén az árverésre bocsátás szándékának kinyilvánítása,


  1. csere esetén a csere célja, csereügylet keretében átruházandó és megszerzendő vagyontárgyak megjelölése, forgalmi értéke.


25.§     Településrendezési terv végrehajtását célzó, nem önálló ingatlanként nyilvántartott földrészlet értékesítése, vagy cseréje esetén árverés vagy nyilvános meghirdetés nélkül kell a szerződést megkötni, a forgalmi érték vagy a számviteli nyilvántartás szerinti érték megjelölésével.


26.§     A tulajdonközösség megszüntetése érdekében kötendő önkormányzati tulajdonú ingatlan tulajdoni hányadrészének tulajdonostárs általi megváltása esetén a forgalmi érték megjelölésével kell a szerződést megkötni.


IV. fejezet

A vagyonszerzés szabályai

27. §    (1) Az önkormányzati vagyon gyarapításáról a polgármester javaslata alapján a képviselő-testület dönt.

(2) A vagyongyarapításról a képviselő-testület határozattal dönt, az alábbi tartalommal:


  1. a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,


  1. forgalmi értékének megjelölése,


  1. a szerzés módja,


  1. az önkormányzat által vállalt fizetési feltételek,


  1. az önkormányzat ajánlati kötöttségének időtartama.


(3) Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeit, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.

(4) Önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően a vagyontárgyról forgalmi értékbecslést kell készíttetni.

28.§     Az önkormányzat törvény által előírt, vagy önként vállalt feladata ellátásához ingatlant bérelhet, vagy hasznosításra átvehet, erről a képviselő-testület a polgármester javaslata alapján hoz döntést.



V. fejezet

Beszámolás a vagyoni helyzet alakulásáról


29.§     (1) Az Önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról szóló (zárszámadás) rendeletben minden évben be kell mutatni


  1. a vagyonmérleget


  1. az immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulását


            c)  a december 31. napi állapot szerinti vagyonleltárt.


(2) A polgármester a zárszámadási rendelet beterjesztésével egyidejűleg a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóban tájékoztatja a képviselő-testületet a vagyoni helyzet alakulásáról.


30.§     A vagyonleltár az önkormányzati vagyont törzsvagyon – ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes – valamint üzleti vagyonbontásban tartalmazza azzal, hogy az egyes vagyoncsoportokon belül


  1. az ingatlanok közül a helyi közutakat és műtárgyaikat, vizek és vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítményeket összesített mérleg szerinti értékben,


  1. az a) pontban nem szereplő ingatlanokat tételesen,


  1. az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat tételesen


  1. a c) pontban nem szereplő immateriális javakat vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értékben,


  1. az ingó vagyontárgyakat vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értékben,


f) részesedéseket, értékpapírokat,  – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – tételesen és névértéken tartalmazza.


VI. fejezet

Záró rendelkezések


31.§     E rendelet mellékletei:


  1. 1. melléklet: Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozó az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyon
  2. 2. melléklet: Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes ingatlan vagyona.
  3. 3. melléklet: Az önkormányzat üzleti vagyonába tartozó ingatlan vagyonelemek
  4. 4. melléklet: A vagyonkezelésbe adható vagyonelemek



32.§     (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, rendelkezései azonban nem érintik a hatálybalépés előtt megkötött jogügyletek, szerződések érvényességét.


(2) E rendelet hatályba lépésének napján hatályát veszti Kolontár község Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról szóló 12/2004.(VII.9.) önkormányzati rendelete.



Csatolmányok

Megnevezés méret
Mellékletek
158.46 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!