nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2006.(VI.28.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2020-08-01 -tól
Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2006.(VI.28.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátásokról

Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testületének

10/2006. (VI.28.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátásokról


(Egységes szerkezetben)


A rendeletet módosította a 18/2008 (VI.25.), a 8/2009 (III.18.) a 26/2009.(IX.02.), a 11/2010.(V.19.), a 25/2010. (XI.17.) , a 9/2011/(III.18.) , a 15/2011.(IV.20.), a 24/2011.(X.19.), a 14/2012.(III.22.), a 39/2012.(X.3.)  a 11/2013.(III.20.),  

a 35/2013. (XII. 18.), a 2/2014. (I.31.), a 8/2014.(III.19.), a 13/2014.(IV.30.), a

31/2014.(XII.11.), a 2/2015.(III.5.), a 4/2015.(III.30.), a 22/2015.(XII.17.), a 7/2016.(III.25.), a 22/2016.(X.26.), a 8/2017.(III.31.), a 31/2017.(XII.21.), a 2/2018.(I.31.), a 11/2018.(III.30.), a 37/2018.(XII.13.), az 1/2019.(I.23.), a 10/2019.(III.29.), a 23/2019.(XI.21.), a 9/2020.(VI.1.) és a 14/2020.(VII.1.) önkormányzati rendelet.


Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 32. cikkének (1) bekezdés a) pontja alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 132. §. (4) bekezdés g) pontjában és a 140/R. §-ában kapott felhatalmazás alapján a szociális törvény végrehajtására, valamint a helyi szociális ellátásokra az alábbi rendeletet alkotja:


I.


A rendelet célja

1.§


E rendelet célja, hogy Veresegyház Város közigazgatási területén a szociális biztonság megteremtése érdekében meghatározza az önkormányzat által biztosított szociális ellátások formáit, és a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit.

A szociális ellátás biztosítása során érvényesíteni kell az egyének önmagukért és családjukért viselt felelősségét.

A rendelet hatálya

2.§


  1. A rendelet hatálya kiterjed Veresegyház Város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkező:
  1. magyar állampolgárokra,
  2.  [1] hatályon kívül
  3. letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre,
  4. a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre,
  5. [2]  a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. tv. törvény rendelkezése szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó személyekre.
  1. A rendelet hatálya kiterjed továbbá
  1. A munkavállalók közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott személyre.
  2. Az Szt. 32/B.§ (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
  1. Az önkormányzat tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, az arra rászorulónak átmeneti segélyt biztosít, ha ennek hiányában a késedelem a rászoruló életét, testi épségét veszélyeztetné.
  2. A (3) bekezdés szerint tett intézkedésről értesíteni kell a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet és egyidejűleg kérni kell a kifizetett átmeneti segély megtérítését.
  3. Jelen rendelet hatálya az Önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre is kiterjed.

A szociális rászorultság

3. §


(1)   E rendelet alkalmazása során szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, akinek nincs tartásra köteles és képes hozzátartozója, valamint az e rendeletben az egyes ellátási formáknál meghatározott jövedelemhatárokat nem lépi túl, és az igénylő tulajdonában lévő vagyon mértéke nem haladja meg a Szt. 4. §-a (1) bekezdésének b. pontjában meghatározott mértéket.

(2)   Nem tekinthető szociálisan rászorultnak:

a) az aktívkorú munkaképes kérelmező, illetve a vele közös háztartásban élő aktívkorú munkaképes közeli hozzátartozója, aki önhibájából munkát nem vállal, ideértve a közhasznú és a közcélú foglalkoztatást is;

b) az a kérelmező, aki valamely jogszabály által biztosított, vagy a bíróság által jogerősen megítélt rendszeres pénzellátásra szerzett jogát önhibájából nem érvényesíti.


II.

Eljárási szabályok

4.§


  1. A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátás megállapítása kérelemre, vagy hivatalból történik. Az ellátás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani. A Polgármesteri Hivatal az egyes ellátási formák igényléséhez formanyomtatványt biztosít. A formanyomtatványon a kérelmezők részére fel kell tüntetni a nyomtatványhoz csatolandó mellékleteket.
  2. A kérelmet benyújthatja az ellátást igénylő, a törvényes képviselője (gyám, gondnok, szülő), vagy meghatalmazottja.
  3. Az e rendeletben meghatározott valamennyi szociális ellátás iránti kérelemhez - ha a rendelet másként nem rendelkezik - a jogosultság megállapításához illetve a jogosultság időszakonkénti felülvizsgálatához csatolni kell:

a)  a kérelmező és családtagjai rendszeres és nem rendszeres jövedelméről kiállított igazolásokat, vállalkozók esetében az APEH által kiadott jövedelemigazolást,

b) a kérelmező és családtagjai vagyoni helyzetéről, az együttlakó személyek számáról, rokoni kapcsolatukról szóló nyilatkozatot, valamint nyilatkozatot arról, hogy van-e érvényes tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése

c) a tartásra köteles és képes hozzátartozók adataira vonatkozó nyilatkozatot;

d) 16. életévét betöltött gyermek esetén iskolalátogatási igazolást;

e) ellátásban részesülő és ellátás nélküli munkanélküli személy esetén a Munkaügyi Központ igazolását,

f) a jogszabály által előírt és a jogosultság megállapításához szükséges egyéb nyilatkozatokat és igazolásokat.

  1. A jövedelem számításánál irányadó időszak az átmeneti ellátások esetében a kérelem beadását megelőző egy havi, míg rendszeres támogatások esetében a kérelem beadását megelőző háromhavi nettó jövedelem átlagát kell igazolni.
  2. Az Európai Gazdasági Térség tagállambeli, illetve azzal azonos jogállást élvező más államból származó jövedelmének vizsgálata az Szt. 10.§ (4)-(5) bekezdése alapján történik.
  3. A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére az Szt. 17.§-ában foglaltakat kell alkalmazni.
  4. A pénzbeli ellátások kifizetése a havi rendszerességgel megállapított szociális ellátások esetében a tárgyhót követő hó 5. napjáig, az alkalmanként megállapított szociális ellátások esetében a döntést követő 8 napon belül kell átutalni vagy a házipénztárból kifizetni.
  5. A havi rendszerességgel megállapított szociális ellátás a kérelem benyújtásától esedékes. Ha a havi rendszeres szociális ellátás nem a teljes hónapra jár, az ellátás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzata.


III.

Rendszeres pénzbeli ellátások


Időskorúak járadéka

5. §[3]

Hatályon kívül


Aktív korúak ellátása [4] ,[5]

6. §

Hatályon kívül


7.§ [6]


Hatályon kívül


Ápolási díj

8.§ [7]


  1. [8]Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását, gondozását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.
  2. [9]Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó (Ptk.8:1.§ (1) bekezdés 2. pont), továbbá az 1993. évi III. törvény 41. § (1a) és (1b) bekezdésében meghatározott személy, ha állandó és tartós ápolásra, gondozásra szoruló, tartósan beteg, 18 év feletti személy otthoni gondozását, ápolását végzi.
  3. [10]A 18 év feletti tartósan beteg személy gondozását végző hozzátartozó részére ápolási díj akkor állapítható meg, ha
    1. az önkormányzat illetékességi területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és életvitelszerűen a városban él,
    2. a családjában (az ápolt jövedelmét nem számítva) az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg, és
    3. a háztartás tagjainak egyike sem rendelkezik - a lakhatásukat biztosító ingatlanon kívül más vagyonnal és
    4. az ápolás feltételei a helyszínen biztosítottak, amelyről minden esetben környezettanulmány készítésével győződik meg az ügyintéző.
  4. [11]Tartósan beteg az a személy, aki egészségügyi állapotára figyelemmel előreláthatóan három hónapnál hosszabb időtartamban ápolásra, gondozásra szorul.
  5. [12]A tartósan beteg személy egészségügyi állapotát, valamint az állandó és tartós ápolás, gondozás szükségletét a háziorvos igazolja.
  6. [13]Az ápolási díj havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.
  7. Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha
  1. az ápolt személy két hónapot meghaladó fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül, illetve köznevelési intézmény tanulója,
  2. rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét,
  3. felsőoktatási intézmény nappali képzésben résztvevő hallgatója,
  4. keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja.
  1. Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha
  1. az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
  2. az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,
  3.  az ápolt személy meghal,
  4. az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt, vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,
  5. [14]az (7) bekezdésben vagy az Szt. 42. § (1a) bekezdésében megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be,
  6. [15]azt az ápolást végző személy kérte,
  7. [16]az ápolást végző személy az ápolási díjra való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatára irányuló, a 9. § (6) bekezdése szerinti eljárást akadályozza.

9.[17] A (7) bekezdés a) pontjában, valamint a (8) bekezdés a) és c) pontjában foglalt esetekben az ápolási díjra való jogosultságot a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkeztének hónapját követő harmadik hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

A (8) bekezdés f) pontja szerinti esetben az ápolási díjra való jogosultságot a kérelemben megjelölt időponttól, vagy – időpont megjelölésének hiányában – a kérelem benyújtását követő hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

10. [18]Amennyiben az ápolási díjra jogosultság a (8) bekezdés g) pontja alapján került megszüntetésre, a döntés véglegessé válásától számított hat hónapon belül ismételten nem állapítható meg.


9.§ [19]


  1. Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díjban részesülő személy

     az ellátás után nyugdíjjárulék, vagy magán-nyugdíjpénztári tagság esetén tagdíj fizetésére

     kötelezett.

  1.  Az ápolási díj iránti kérelmet a hivatal által kiadott formanyomtatványon kell beadni, amelyhez csatolni kell a kitöltött mellékleteket is.
  2. Az ápolási díj intézésével kapcsolatos jogkör, átruházott hatáskörben a polgármestert illeti meg.
  3. Az ápolási díj, jogosultság esetén, a kérelem benyújtásának napjától esedékes, amelyet, tárgyhót követő hó 5. napjáig folyósít az önkormányzat. Törthónap esetén az ápolási díj havi összegének 30-ad részével kell megszorozni a jogosult napok számát
  4. A 8. § (3) bekezdésében meghatározott jogosultsági feltételektől méltányosságból, - a család szociális helyzetére való tekintettel, - a polgármester az egy főre jutó jövedelem tekintetében legfeljebb 50 %-al megnövelt mértékig eltérhet.
  5. Az ápolási díj megállapításának illetve folyósításának feltételeit legalább kétévente felül kell vizsgálni és meg kell szüntetni az ellátás folyósítását, ha az ápoló nem vagy nem megfelelően tesz eleget ápolási kötelezettségének, illetve akkor is, ha a 8 § (7), vagy (8) bekezdésében foglaltak valamelyike bekövetkezik. Az ellátás felülvizsgálatkori megszüntetését a felülvizsgálat hónapjának utolsó napjával kell megtenni.


Lakásfenntartási támogatás

10. § [20], [21]


  1. A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.


  1. A lakásfenntartási támogatást Veresegyházon természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz nyújtja az önkormányzat, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. Ilyen kiadások: villanyáram díja, gázdíj, víz- csatorna- díj, hulladékszállítási díj.


  1. [22]Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 %-át és a háztartás tagjai egyikének sincs - a lakhatásukat biztosító ingatlanon kívül más - vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.


  1. A Lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
  1. a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma1,0,
  2. a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
  3. a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
  4. a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
  5. a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.


  1. Ha a háztartás
  1. (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
  2. (4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítana, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2 – del növekszik,
  3. - ban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2 - del növekszik.


  1. A lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege: 450 Ft.


  1. A lakásfenntartási támogatás esetében az elismert lakásnagyság
  1. ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,
  2. ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,
  3. ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,
  4. ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,
  5. ha 4 személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.


  1. A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege
  1. a lakásfenntartás elismert havi költségének 30 % - a ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 % - át,
  2. a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2.500 Ft, azzal hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell maghatározni.


  1. A (8) bekezdés b) pont szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:


      TM = 0,3 - (J - 0,5 NYM/NYM) x 0,15,


        ahol a „J” a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az „NYM”pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM- et századra kerekítve kell maghatározni.


  1.  A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet az iroda által kiadott formanyomtatványon kell beadni a szükséges mellékletekkel, kiegészítve a lakás nagyságát igazoló irattal, valamint annak a szolgáltatásnak a havi számlájával, amelyre a kérelmező a támogatást kéri.


  1. A lakásfenntartási támogatást a kérelem benyújtása hónapja első napjától egy évre kell megállapítani.


  1. A lakásfenntartási támogatást ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak lehet megállapítani, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a jogerős bírói ítélettel megosztott lakást.


  1. A lakásfenntartási támogatás intézésével kapcsolatos jogkör a jegyzőt illeti meg, a fellebbezés elbírálására pedig Veresegyház Város Képviselő-testülete jogosult.



10/A §[23] [24]

Hatályon kívül


10/B §[25] [26]

Hatályon kívül



Tüzelőfa juttatás

10/C [27]


  1. [28] [29]Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testülete a szociálisan rászorult családok részére, az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség - amelyben laknak, - fűtésének biztosításához természetbeni juttatásként tüzelőfát biztosít.


  1. [30] [31]Tüzelőfa juttatásra az a család jogosult:


  1. akinek a lakásában (egy lakcímen ténylegesen tartózkodók közössége) az egy főre

jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a 100.000,- Ft-ot,

  1. [32]ahol az egyedül élő havi nettó jövedelme nem haladja meg a 140.000,- Ft-ot,
  1. ahol a legfeljebb kétfős háztartásban legalább az egyik személy életkora a 80. évet

 eléri, jövedelemhatártól függetlenül,

  1. [33]aki a házhoz szállított tüzelőfa kiszállításáért 5.000,- Ft összeget előre befizet.
  1. [34] A tüzelőfa juttatás igénylését az Igazgatási Osztály által kiadott formanyomtatványon lehet benyújtani, amely mellé csatolni kell a kérelmező és családtagjai jövedelemigazolását.


  1. Az Iroda jogosult az ügyfél által benyújtott iratok és nyilatkozatok ellenőrzésére, a család szociális helyzetének tisztázása érdekében a kérelmező család lakóhelyén környezettanulmányt is készíthet.
  2. Mentesül a jövedelemigazolások beszerzése alól az a kérelmező, akinek családtagja a kérelem benyújtásakor a következőkben felsorolt ellátás valamelyikében részesül: rendszeres gyermekvédelmi támogatás, időskorúak járadéka, méltányossági ápolási díj, normatív lakásfenntartási támogatás, aktív korúak ellátása.
  3. [35]  [36]  [37]Hatályon kívül
  4. A tüzelőfa juttatással kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület a polgármesterre ruházza, de rendkívüli esetben a polgármester mellett a jegyző is lehet a hatáskör gyakorlója.
  5. [38] [39]Hatályon kívül.
  6. Rendkívüli helyzetben, amikor a kérelmező család tartósan tüzelő és fűtés nélkül maradt, amely létfenntartásukat, egészségi állapotukat súlyosan veszélyezteti, soron kívüli intézkedésként a (2) bekezdésben meghatározott feltételektől eltérően is dönthet a polgármester vagy a jegyző az ellátás azonnali biztosításáról. Ebben az esetben a GAMESZ azonnal, de legkésőbb 3 napon belül köteles a tüzelőfát a család részére kiszállítani, illetve biztosítani a szállítási lehetőséget.
  7. Rendkívüli esetben a tüzelőfa juttatás egy idényben a (6) bekezdéstől eltérően, többször is biztosítható.
  8. Nem részesülhet tüzelőfa juttatásban, akinek termálfűtés igénybevételére van lehetősége. Nem részesülhet továbbá az ellátásban az a kérelmező sem, aki lakásának fűtésére – arra alkalmas berendezés hiányában - nem tud szilárd tüzelőanyaggal történő fűtési módot alkalmazni vagy hobby sütéshez, főzéshez kívánja a tűzifát használni.
  9. [40] Tüzelőfa juttatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek számától. Egy lakcímen lévő külön lakásnak tekinthető a külön épületben vagy lakrészben elhelyezett albérlet, társbérlet, jogerős bírósági ítélettel megosztott lakás részei, illetve a társasházzá minősített házban lévő lakások.



IV.

 Eseti szociális ellátások

Adósságkezelési szolgáltatás


11.§ [41]

Hatályon kívül


12. § [42]

Hatályon kívül


13. § [43]

Hatályon kívül



14.§ [44]

Hatályon kívül


Lakossági kezességvállalás

15.§


(1)       Az Önkormányzat a rászoruló lakosság pénzintézeti hitelfelvételéhez méltányosságot igénylő esetekben készfizető kezességet vállal.

(2)       A hitelfelvétel célja lakásfelújítás, lakás alapvető felszerelésének, berendezésének vásárlása.

(3)[45]   A készfizető kezesség mértéke esetenként legfeljebb 200.000 Ft, évente maximum 1,5 MFt lehet.

(4)       A kezességvállalással vállalt kötelezettség hatáskörét az önkormányzat a polgármesterre ruházza át.

(5)       Az átruházott hatáskörben végzett kötelezettségvállalásról a féléves és az éves beszámoló keretében kell a Képviselő-testületet tájékoztatni.


Rendkívüli települési támogatás [46]

16.§[47]


  1. Az önkormányzat a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek és gyermeket nevelő családok részére rendkívüli települési támogatást nyújt.
  2. Rendkívüli élethelyzet lehet: betegség, haláleset, elemi kár, válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek beiskolázása, a gyermek fogadásának előkészítése, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás biztosítása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, közüzemi szolgáltatások elvonásának veszélye, alapvető megélhetési gond.
  3.  A rendkívüli települési támogatás fajtái:
  1. felnőtt korúak segélye pénzbeli és természetbeni formában, egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként, közüzemi szolgáltatások díjának és intézményi térítési díjak átvállalására, tanulmányi költségek biztosítására,
  2. eltemettetés költségeihez való hozzájárulásként,
  3. gyermeket nevelő családok segélye pénzbeli és természetbeni formában egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként, intézményi térítési díjakra, beiskolázáshoz, autóbuszbérlet biztosításához, iskolai kiadások átvállalása,
  4. pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában. Az önkormányzat által nyújtott kölcsön összege nem haladhatja meg a 250.000 Ft-ot,
  5. rendkívüli élethelyzet okozta (elemi, vagyoni) kár enyhítésére. Az e jogcímen adott vissza nem térítendő támogatás összege nem haladhatja meg a 300.000 Ft.
  1. Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások, illetve a családban nevelkedő gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak vagy életet, testi épséget veszélyeztető helyzetbe kerültek.
  2. Rendkívüli települési támogatás alkalmanként vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel, illetve kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.
  3. A rendkívüli települési támogatás (3) bekezdés b) pontjában meghatározott fajtáját azon személyek részére lehet megállapítani, aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott, de arra nem volt köteles, illetve tartásra köteles hozzátartozó esetén akkor, ha a temetési költségek viselése a saját, illetve a családja létfenntartását veszélyezteti és megfelel a jövedelmi feltételeknek is.
  4. Az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-ánál, egyedül élő és gyermekét egyedül nevelő szülő esetén annak 200 %-ánál magasabb nem lehet. A hatáskör gyakorlója jelen bekezdésben meghatározott jövedelemhatároknál kedvezőbb feltételeket is meghatározhat, azonban ebben az esetben sem lehet több a háztartás tagjainak egy főre számított nettó jövedelme a nyugdíjminimum háromszorosánál.
  5. A rendkívüli települési támogatást készpénzben vagy természetbeni juttatásként lehet megállapítani. A rendkívüli települési támogatás úgy is megállapítható a jogosult számára, hogy azt a családsegítő kapja kézhez, aki a rendeltetésszerű felhasználásról köteles gondoskodni.
  6. A rendkívüli települési támogatás  természetbeni juttatásként történő megállapítás esetében a szolgáltatást nyújtó részére utalandó a támogatás.
  7. A készpénzben megállapított rendkívüli települési támogatás felhasználásáról elszámolás kérhető a hatáskör gyakorló döntése alapján. Ez különösen akkor javasolt, ha azt meghatározott célra állapítja meg a döntéshozó, vagy abban az esetben, ha a rendeltetésszerű felhasználás biztosítása érdekében a családgondozó veszi fel a pénzbeli támogatást.
  8.  A (3) bekezdés b) pontja szerinti rendkívüli települési támogatás  összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-ánál, de elérheti annak teljes összegét is, ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti.
  9. Veresegyház városban a helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége legfeljebb 100.000 Ft lehet.
  10. Az egy család részére évente megállapítható rendkívüli települési támogatás maximális összege (a továbbiakban: segélykeret) nem haladhatja meg a 100.000 Ft-ot, amennyiben a családban fogyatékos személy él a 120.00 Ft-ot, egy alkalommal adható maximális összeg nem haladhatja meg a 30. 000 Ft-ot. A maximális összegen felül adható a kamatmentes kölcsön, valamint az intézményi térítési díj.
  11. A rendkívüli települési támogatási keret összegét a tárgyévre vonatkozóan időarányosan lehet megállapítani. ettől eltérni csak különösen indokolt esetben lehet.
  12. A rendkívüli települési támogatás  (3) bekezdés b) pont szerinti fajtája köztemetés elrendelése esetén nem állapítható meg, ha köztemetés elrendelésére volt szükség, továbbá akkor sem, ha a kérelmező a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesült.
  13. A (3) bekezdés a) - c) pontjaiban foglalt kérelemről a Szociális és Egészségügyi Bizottság, sürgős intézkedést igénylő esetekben a polgármester vagy a jegyző dönt.
  14. A (3) bekezdés d) - e) pontjában meghatározott ügyekben a polgármester dönt. A rendkívüli élethelyzet okozta kár enyhítésére adott rendkívüli települési támogatást méltányosságból a polgármester akkor is megállapíthatja, ha a kérelmező nem felel meg a (7) bekezdésben meghatározott jövedelmi feltételeknek.




Temetési segély

17.§[48]

Hatályon kívül


V.

Természetbeni szociális ellátások

Köztemetés

18.§


A köztemetésre vonatkozó szabályokat az Szt. 48.§-a szerint kell alkalmazni


Közgyógyellátás

19.§ [49]

Hatályon kívül



VI.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások


Az ellátások formái

20. §


(1) A települési önkormányzat személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat biztosít.

(2) A szociális alapszolgáltatások közül:

                a) étkeztetés,

                b) házi segítségnyújtás,

                c) [50]család- és gyermekjóléti ellátás,

                d) nappali ellátás,

              e) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

                f)[51] hajléktalanok nappali ellátása


Alapszolgáltatások

21. §


(1) Az alapszolgáltatások biztosításával a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában.

(2) [52]Az Önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat a Veresegyház Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása által fenntartott Veresegyház Kistérség Esély Szociális Alapellátási Központ (továbbiakban: Szociális Szolgáltató) útján látja el.

(3) [53]A társuláshoz tartozó településekre vonatkozóan a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról,

azok igénybevételéről, a fizetendő térítési díjakról, valamint a gyermekjóléti feladatokról a Társulás határozata alapján Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testülete dönt. A térítési díjakat a Társuláshoz tartozó települések önkormányzataival történt előzetes egyeztetéseket követően, a helyi sajátosságok figyelembevételével differenciáltan állapítja meg a Képviselő-testület.

(4) [54] [55]Az intézményvezető hatáskörében – külön eljárás nélkül – biztosítja az alábbi ellátásokat: étkeztetés, idősek nappali ellátása, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, család- és gyermekjóléti ellátás, hajléktalanok nappali ellátása.


.


Étkeztetés

22. §


(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

                a) koruk,

                b) egészségügyi állapotuk,

                c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

                d) szenvedélybetegségük, vagy

                e) hajléktalanságuk miatt.

(2) Az étkeztetést az Önkormányzat azoknak a szociálisan rászorult személyeknek térítésmentesen is biztosíthatja, akiknek az étkezési térítési díj kifizetése a rászorult vagy családja létfenntartását veszélyeztetné. Erről a polgármester határozattal dönt.

(3) [56]Hatályon kívül.

(4) Az étkeztetés jogosultságáról az intézményvezető dönt.

(5)[57] Az étkezést az Intézmény elvitellel, helyben fogyasztással, vagy indokolt esetben lakásra szállítás keretében biztosítja. Az étel házhozszállítására csak akkor van lehetőség, ha a kérelmező egészségi állapota miatt az étel elvitelére nem képes, azaz súlyos mozgáskorlátozott, vagy a munkaképességét legalább 50 %-ban elvesztette, akut vagy krónikus betegsége miatt önmagát ellátni nem képes.


23. §[58]


Idősek nappali ellátása


A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére - amennyiben erre igény van – lehetőséget biztosít a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére, továbbá az Intézmény igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését.



24. §[59]

Hatálytalan


Házi segítségnyújtás

25. §


(1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást, az ellátást igénybe vevő szükségleteinek megfelelően.

    (2)[60] Házi segítségnyújtás keretében:

  1.  szociális segítést, vagy – a szociális segítést is magába foglaló – személyi gondozást kell nyújtani
  2.  a gondozási szükséglettel nem rendelkező személy is ellátható, szabad kapacitás terhére


(3) Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást.

(4) [61]Hatályon kívül.

(5) [62] Hatályon kívül


Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

26. §


(1)A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

 a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő  haladéktalan megjelenését

 b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét

             c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését

(3) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult


            a) az egyedül élő 65 év feletti személy,

            b) az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy

            c) a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy

                pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás

                folyamatos biztosítását.

(4) A súlyos fogyatékosságot, a pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatti indokoltságot külön jogszabály szerint kell igazolni.

(5) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a szociálisan nem rászorult személyek részére is nyújtható az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából.

(6) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás személyi térítési díja a szociálisan rászoruló személyeknél minimum, a Sztv. 116§ (3) e) pontja szerinti összeg, de maximum 1000,-Ft.

     A szociálisan nem rászorult személyek esetén havi 4.500,- Ft.

(7) [63]Hatályon kívül.


Családsegítés [64]

27. §


(1) A család- és gyermekjóléti ellátás a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

(2) 

A család- és gyermekjóléti ellátás keretében biztosítani kell

a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,

b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,

c)[65] szociális segítő munkát, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok

megoldásának elősegítését,

d) a közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok tervezését,

e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,

f)[66]  a kríziskezelést, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat,

g)[67] [68]Családsegítés a gyermekjóléti szolgáltatással egy szolgáltató – a család és gyermekjóléti szolgálat – keretében működik. A család és gyermekjóléti szolgálat ellátja az Szt. 64. § (4) bekezdése szerinti családsegítést, valamint a Gyvt. 39. és 40. §-a szerinti gyermekjóléti szolgáltatási feladatokat.

(3) A család- és gyermekjóléti ellátás keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha

a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és

b) a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók.

4) [69]A Család- és gyermekjóléti Szolgálat rendszeres szakmai kapcsolatot tart fenn a Polgármesteri Hivatallal annak érdekében, hogy a pénzbeli, illetve természetbeni támogatások minél hatékonyabb segítséget nyújtsanak az arra rászorulóknak.

(5)[70] Hatálytalan

(6)  A család és gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.




27/A § Hajléktalanok nappali ellátása [71]


A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő,


  1. tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek,
  2. az Szt. 93. § (4) bekezdése szerinti kivétellel a tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek,
  3. harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítése, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak – ide nem értve az idős személyeket – napközbeni étkeztetését.


28. §[72]

Az alapszolgáltatások térítési díja[73] 

[74]

  1. A családsegítő szolgáltatás, az idősek nappali ellátása és a hajléktalanok nappali ellátása étkeztetés nélkül az egyén és család számára ingyenes
  2. Az étkezésért, a nappali ellátás keretében biztosított étkeztetésért, a házi segítségnyújtásért a rendelet 2. számú mellékletében meghatározottak szerint térítési díjat kell fizetni.
  3. A házi segítségnyújtásnál a normatív támogatás nélküli- személyi gondozás, vagy szociális segítés maximum napi egy órában nyújtható, és csak abban az esetben, és arra az időszakra, amelyre az intézmény szakmai létszámának kapacitása engedi
  4. A térítési díj befizetésére és ellenőrzésére a Szt. 101.§- 102.§-ában foglaltak az irányadóak.
  5. Újabb ellátás, szolgáltatás abban az esetben nyújtható, ha a korábbi hátralékát az igénylő kiegyenlítette vagy méltányosságból a hátralékát az elbírálásra jogosult elengedte.



28/A.§ [75]

Az ellátások igénybevételével kapcsolatos eljárás


(1) A személyes gondoskodás igénybevétele – ha jogszabály másként nem rendelkezik – önkéntes, az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője (továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik.

(2) Az ellátás iránti kérelmet a Szociális Szolgáltató intézményvezetőjénél kell benyújtani.

(3) A házi segítségnyújtás igénybevételére irányuló kérelmet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a külön jogszabályban meghatározott mellékleteket.

(4) A (1) bekezdésben foglalt külön jogszabályokon túl jelen rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(5) A személyi térítési díj összegét a Képviselő-testület állapítja meg, mely összeg évente két alkalommal vizsgálható felül. A Társuláshoz tartozó településekre vonatkozóan a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, a fizetendő térítési díjakról, valamint a gyermekjóléti feladatokról a Társulás döntése alapján Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testülete alkot rendeletet. A térítési díjak az önkormányzatokkal történt előzetes egyeztetéseket követően, a helyi sajátosságok figyelembevételével differenciáltan kerülnek megállapításra.

(6) A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg és arról az ellátást igénylőt az ellátás igénybevétele után, de legkésőbb az igénybevételtől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja.

(7) Az e rendeletben meghatározottak szerint a személyi térítési díjat

a) az ellátást igénybe vevő nagykorú jogosult

b) az ellátást igénybe vevő gondnokolt esetében a törvényes képviselő az intézménynek fizeti meg.

(8) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

(9) Ha a kötelezett a személyi térítési díjat vitatja, a (2) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat.

(10) A személyi térítési díjat a kötelezett havonta utólag az intézményvezető által megadott határidőig fizeti meg az igénybevételi napló alapján.

(11) Ha az ellátást betegség, vagy más ok miatt a jogosult nem kívánja igénybe venni, a távolmaradást az intézmény vezetőjének be kell jelenteni. A bejelentést követő naptól a kötelezett a távolmaradás idejére mentesül a térítési díj fizetésének kötelezettsége alól.

(12) Amennyiben az ellátást a jogosult nem veszi igénybe és bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, az ellátást meg kell szüntetni. Újabb ellátás, szolgáltatás abban az esetben nyújtható, ha a hátralékát az igénylő kiegyenlítette.


28/B. §[76][77]


A személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások megszűnése



(1) Az étkeztetés, az idősek nappali ellátása, a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás intézményi jogviszonya megszűnik:

a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,

b) a jogosult halálával,

c) az intézményvezetővel az Szt. 94/C. §-a szerinti megkötött megállapodás felmondásával,


(2) Az Szt. 94. §-a szerinti megállapodás felmondása, 15 nap felmondási idővel történhet:


a) az ellátott és törvényes képviselője által indoklás nélkül,

b) az intézményvezető által történő felmondással:

ba) ha az ellátott a házirendet súlyosan megsérti,

bb) ha az ellátott, a törvényes képviselője, vagy a térítési díjat megfizető személy a térítési díjfizetési kötelezettségének az Szt.102. §-a szerint nem tesz eleget,

bc) ha az ellátott másik intézményben történő elhelyezése indokolt vagy további intézményi elhelyezése nem indokolt.

Szakosított ellátás formái

29. §. [78] [79]

               


  1. Veresegyház Városi Önkormányzat Idősek Otthona ápolást-gondozást nyújtó intézmény.

Az intézmény által nyújtott szolgáltatások:     

[80]

  1. Idősek Otthona férőhelyek száma: 63 fő
  2. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás:3 fő


Az intézmény ellátási terület: országos, elsősorban Veresegyház.


  1.  Az ellátás igénybevétele:
  1. Az ellátás igénybevétele önkéntes.

A kérelmet az ellátást kérelmező illetve törvényes képviselője az otthon által biztosított nyomtatványon nyújthatja be az intézmény vezetőjénél, szóbeli kérelmezés esetén is ki kell tölteni a nyomtatványokat

  1. Az otthon napi 4 órát meghaladó és jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyt lát el.

Felvehető továbbá a 18. életévét betöltött személy, aki betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglettel rendelkezik és ellátása más típusú ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosított.

  1. Az otthon vezetője az igénybevételi eljárást a 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet előírásainak megfelelően köteles végezni, gondoskodik az előírt nyilvántartások vezetéséről, végzi az előgondozást.
  2. Az intézmény vezetője a Sztv. 68/A § (1) bekezdés szerint a kérelem alapján végzi az ellátást kérelmező  gondozási szükségletének vizsgálatát. A vizsgálat eredményéről „a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának szabályairól” szóló 36/2007. SZMM rendelet előírása szerint igazolást kell kiállítani, az értékelő lap másolatát és az igazolás egy példányát az igénylőnek / törvényes képviselőnek át kell adni.
  3. Az otthon vezetője az igények beérkezése szerint gondoskodik az ellátást igénylők elhelyezéséről, kivételt képez a soron kívüli elhelyezés. Több soron kívüli elhelyezés esetén az otthon vezetője dönt a jogosultak elhelyezési sorrendjéről.
  4. Az ellátás igénybevételének megkezdése előtt az ellátást igénybevevővel, illetve törvényes képviselőjével az otthon vezetője írásban megállapodást köt.


  1.  Az ellátást igénybevevők érdekvédelme.
  1. Az intézmény vezetője köteles gondoskodni arról, hogy az ellátást igénybevevő alkotmányos jogai és a Sztv.-ben meghatározott ellátotti jogok az ellátás során érvényesüljenek, azokat maradéktalanul tiszteletben tartsák.
  2. Az Érdekképviseleti Fórum az intézménnyel jogviszonyban állók jogainak, érdekeinek érvényesülését elősegíteni hivatott szerv, mely a házirendben meghatározott eljárási rend szerint működik. A Fórum a működését az Érdekképviseleti Fórum szabályzatában határozta meg.
  3. [81]Az Érdekképviseleti Fórum tagjai: választás alapján az ellátást igénybe vevők közül 2 fő, választás alapján ellátottak hozzátartozói / törvényes képviselői közül 1 fő, választás alapján az intézmény dolgozóinak képviseletében 1 fő, kijelölés alapján az önkormányzat / fenntartó képviseletében 1 fő. A fórum ellátja a Sztv. 99/A. § (4) bekezdésben megjelölt feladatokat.




  1.  Térítési díj:
    1. A szakosított ellátásért térítési díjat kell fizetni, amelyet a Sztv. 114. § (2) bekezdésében meghatározott személyek kötelesek fizetni.
    2. Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő- testülete e rendelet 1. sz. melléklete szerint állapítja meg az intézményi térítési díj napi és havi összegét. A Sztv. 115. § (1) bekezdése alapján a szolgáltatási önköltséget a működési kiadások alapján kell meghatározni. Az intézményi térítési díj az önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete.
    3. A megállapított intézményi térítési díjat a fenntartó a mindenkori helyi újságban teszi közzé, valamint az www.idosekotthonaveresegyhaz.hu honlapon tájékoztatja a lakosságot.
    4. A személyi térítési díjat a Sztv. 115. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az intézményvezető állapítja meg és vizsgálja felül. Ha az ellátást igénybevevő rendszeres jövedelme nem teszi lehetővé a teljes intézményi térítési díj megfizetését, a vagyonterhelés a Sztv. 117. § (4)-(7) bekezdésben foglaltak szerint történik. A teljes intézményi térítési díj, illetve a személyi és intézményi térítési díj különbözet megfizetését az ellátást igénylő, az ellátott vagy más személy írásban vállalhatja.  A nem veresegyházi lakcímmel rendelkező ellátást kérelmezők, igénybe vevők a mindenkori önkormányzati rendeletben megállapított intézményi térítési díj megfizetésével nyerhetnek elhelyezést. 
    5. A tartást szerződésben vállaló személy kivételével az ellátást igénybevevő tartására köteles és képes személy által fizetendő térítési díj csökkentésére, elengedésére egyedi elbírálás alapján, az Egészségügyi és Szociális Bizottság véleménye után kerülhet sor.

Ha az intézményvezető által megállapított személyi térítési díj összegét az ellátást igénybevevő vitatja, az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Az Egészségügyi és Szociális Bizottság véleményének figyelembe-vételével a Képviselő-testület határozattal dönt a személyi térítési díj összegéről.


V.

Szociálpolitikai kerekasztal

30. §


  1. Veresegyház Város Önkormányzata, helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, a helyi szociálpolitikai feladatok ellátásának elősegítése, a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére.


  1. A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart. Az ülést a polgármester hívja össze és vezeti. Az ülést az önkormányzat éves költségvetése megállapítása előtt kell megtartani.


  1. A szociálpolitikai kerekasztal tagjai:


VI.

Záró rendelkezések

31. §


  1. E rendeletben nem szabályozott kérdésekre az Szt. valamint a végrehajtására kiadott egyéb jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
  2. E rendelet 2006. július 1-jén lép hatályba azzal, hogy a folyamatban lévő ügyeket a kérelem benyújtásakor hatályos rendelkezések szerint kell elbírálni.
  3. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló 6/2000 (VI.14.) számú önkormányzati rendelete hatályát veszti.



Lebek László sk.                                                                             Pásztor Béla sk.

    jegyző                                                                                             polgármester






Záradék:


Módosítással egységes szerkezetben kihirdetve: 2014.III.20-án.



Garai Tamás sk.

   jegyző


Módosítással egységes szerkezetben kihirdetve: 2014.IV.30-án.



Garai Tamás sk.

    jegyző


Módosítással egységes szerkezetben kihirdetve: 2014. XII.11-én



Garai Tamás sk.

    jegyző


Módosítással egységes szerkezetben kihirdetve: 2015.III.6-án


Garai Tamás sk.

    jegyző


Módosítással egységes szerkezetben kihirdetve: 2015.III.30-án



Garai Tamás sk.

   jegyző


Módosítással egységes szerkezetben kihirdetve: 2015. XII.17-én


Garai Tamás sk.

   jegyző


Módosítással egységes szerkezetben kihirdetve: 2016.III.25-én



Garai Tamás sk.

    jegyző



Módosítással egységes szerkezetben kihirdetve: 2016.X.26-án



Garai Tamás sk.

    jegyző



Módosítással egységes szerkezetben kihirdetve: 2017.III.31-én



Garai Tamás sk.

    jegyző


Módosítással egységes szerkezetben kihirdetve: 2017.XII.21-én



Garai Tamás sk.

    jegyző


Módosítással egységes szerkezetben kihirdetve: 2018.I.31-én



Garai Tamás sk.

    jegyző


Módosítással egységes szerkezetben kihirdetve: 2018.III. 30-án



Garai Tamás sk.

    jegyző



Módosítással egységes szerkezetben kihirdetve: 2018.XII. 13-án.



Garai Tamás sk.

    jegyző


Módosítással egységes szerkezetben kihirdetve: 2019. I. 23-án.



Garai Tamás sk.

    jegyző


Módosítással egységes szerkezetben kihirdetve: 2019. III. 29-én.



Garai Tamás sk.

    jegyző


Módosítással egységes szerkezetben kihirdetve: 2019. XI.21-én.



Garai Tamás sk.

    jegyző


Módosítással egységes szerkezetben kihirdetve: 2020. VI. 1-jén.



Garai Tamás sk.

    jegyző


Módosítással egységes szerkezetben kihirdetve: 2020. VII. 1-jén.



Garai Tamás

    jegyző



[1]

Hatályon kívül helyezte a 2/2015.(III.5.) önk. rend. 4.§ (1) bekezdése. Hatálytalan: 2015. március 6.

[2]

A 14/2012.(III.22.) sz. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. Hatályba lép: 2012. III.23.

[3]

Hatályon kívül helyezte a 35/2013. (XII. 18.) számú rendelet 1. §-a. Hatályát veszti 2014. január 1-jén.

[4]

A 8/2009.(III.18.) rendelettel megállapított szöveg.

[5]

Hatályon kívül helyezte a 2/2015.(III.5.) önk. rend. 4§ (2) bekezdése. Hatálytalan: 2015. március 6.


[6]

Hatályon kívül helyezte a 2/2015.(III.5.) önk. rend. 4§ (2) bekezdése. Hatálytalan: 2015. március 6.


[7]

Módosította a 22/2015.(XII.17.) önk.rend. 1.§-a. Hatályba lép: 2015.XII.18.

[8]

A rendelet szövegét az 1/2019(I.23.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése módosította. Hatályos: 2019.I. 24-től

[9]

A rendelet szövegét az 1/2019(I.23.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése módosította. Hatályos: 2019.I. 24-től

[10]

A rendelet szövegét a 2/2018 (I.31.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bek. módosította. Hatályos: 2018.február 1-től

[11]

A rendelet szövegét az 1/2019(I.23.) önkormányzati rendelet 3. § (3) bekezdése módosította. Hatályos: 2019.I. 24-től

[12]

A rendelet szövegét az 1/2019(I.23.) önkormányzati rendelet 3. § (4) bekezdése módosította. Hatályos: 2019.I. 24-től

[13]

A 21/2015.(XII.17.) önk.rend. 3.§ (2) alapján 2015. VI.1-től lép hatályba

[14]

A rendelet szövegét az 1/2019(I.23.) önkormányzati rendelet 3. § (5) bekezdése módosította. Hatályos: 2019.I. 24-től

[15]

A rendelet szövegét az 1/2019(I.23.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2019.I. 24-től

[16]

A rendelet szövegét az 1/2019(I.23.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2019.I. 24-től

[17]

A rendelet szövegét az 1/2019(I.23.) önkormányzati rendelet 3. § (6) bekezdése módosította. Hatályos: 2019.I. 24-től

[18]

A rendelet szövegét az 1/2019(I.23.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2019.I. 24-től

[19]

Módosította a 22/2015.(XII.17.) önk. rend. 2.§-a. Hatályba lép: 2015.XII.18.

[20]

  A 24/2011.(X.19.) sz. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 2011. X.20.  A rendeletet 2011.IX.1-jétől folyamatban lévő lakásfenntartási ügyekben kell alkalmazni.

[21]

A 2/2015.(III.5.) önk.rend. 2.§-ában megállapított szöveg. Hatályba lép: 2015. március 6.

[22]

A rendelet szövegét a 2/2018 (I.31.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bek.módosította. Hatályos: 2018.február 1-től

[23]

  A 24/2011.(X.19.) sz. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 2011. X. 20.  A rendeletet a 2011. IX. 1-től folyamatban lévő lakásfenntartási ügyekben kell alkalmazni.

[24]

Hatályon kívül helyezte a 35/2013. (XII. 18.) számú rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatályát veszti 2014. január 1-jén.

[25]

  A 24/2011.(X. 19.) sz. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 2011. X. 20. A rendeletet a 2011. IX.1-től folyamatban lévő lakásfenntartási ügyekben kell alkalmazni..

[26]

Hatályon kívül helyezte a 35/2013. (XII. 18.) számú rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatályát veszti 2014. január 1-jén.

[27]

  A 39/2012.(X. 3.) sz. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. Hatályba lép: 2012. X. 4-én, de rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

[28]

Módosította a 35/2013. (XII.18.) számú rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályba lép 2014. január 1-jén.

[29]

A rendelet szövegét a 2/2018 (I.31.) önkormányzati rendelet 1. § (3) bek.módosította. Hatályos: 2018.február 1-től

[30]

Módosította a 35/2013. (XII.18.) számú rendelet 5. § (3) bekezdése. Hatályba lép 2014. január 1-jén.

[31]

A rendelet szövegét a 31/2017 (XII.21.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2017.XII.22-től

[32]

A rendelet szövegét a 37/2018 (XII.13.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2018.XII. 14-től

[33]

Beemelte a 22/2016.(X.26.) önk.rend. 1.§-a. Hatályba lép: 2016. október 27.

[34]

Módosította a 35/2013. (XII.18.) számú rendelet 5. § (4) bekezdése. Hatályba lép 2014. január 1-jén.

[35]

Módosította a 35/2013. (XII.18.) számú rendelet 5. § (5) bekezdése. Hatályba lép 2014. január 1-jén.

[36]

A rendelet szövegét a 2/2018 (I.31.) önkormányzati rendelet 1. § (5) bek. módosította. Hatályos: 2018.február 1-től

[37]

Hatályon kívül helyezte a 37/2018 (XII.14.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatálytalan: 2018.XII. 14-től

[38]

Módosította a 35/2013. (XII.18.) számú rendelet 5. § (6) bekezdése. Hatályba lép 2014. január 1-jén.

[39]

Hatályon kívül helyezte a 2/2018 (I.31.) önkormányzati rendelet 1. § (6) bekezdése. Hatálytalan: 2018. 02. 01-től

[40]

Módosította a 35/2013. (XII.18.) számú rendelet 5. § (7) bekezdése. Hatályba lép 2014. január 1-jén.


[41]

Hatályon kívül helyezte a 2/2015.(III.5.) önk. rend. 4.,§ (2) bekezdése. Hatálytalan: 2015. március 6.

[42]

Hatályon kívül helyezte a 2/2015.(III.5.) önk. rend. 4.,§ (2) bekezdése. Hatálytalan: 2015. március 6.


[43]

Hatályon kívül helyezte a 2/2015.(III.5.) önk. rend. 4.,§ (2) bekezdése. Hatálytalan: 2015. március 6.


[44]

Hatályon kívül helyezte a 2/2015.(III.5.) önk. rend. 4.,§ (2) bekezdése. Hatálytalan: 2015. március 6.


[45]

  A  25/2010.(XI.17.) sz. rendelet  1.§ (1) bekezdésével módosított szöveg. A rendeletet 2010. XI.17-től kell alkalmazni.

[46]

Az elnevezést a 2/2015.(III.5.) önk. rend. 3.§-a vezette be. Hatályba lép: 2015.március 6.

[47]

Módosította a 35/2013. (XII.18.) számú rendelet 7. § -a. Hatályba lép 2014. január 1-jén.


[48]

Hatályon kívül helyezte a 35/2013. (XII. 18.) számú rendelet 8. §-a. Hatályát veszti 2014. január 1-jén.

[49]

Hatályon kívül helyezte a 2/2015.(III.5.) önk. rend. 4.,§ (2) bekezdése. Hatálytalan: 2015. március 6.


[50]

A rendelet szövegét a 23/2019 (XI.21.) önkormányzati rendelet 1.§-a módosította. Hatályos: 2019.XI.22-től

[51]

Kiegészítette a 31/2014.(XII.11.) önk.rend 1.§-a. Hatályba lép: 2014.XII.11-12-én

[52]

A rendelet szövegét a 2/2018 (I.31.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése módosította. Hatályos: 2018.02.01-től

[53]

A 35/2013. (XII.18.) számú rendelet 10. §-ával megállapított szöveg. Hatályba lép 2014. január 1-jén.

[54]

A rendelet szövegét a 2/2018 (I.31.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése módosította. Hatályos: 2018.02.01-től

[55]

A rendelet szövegét a 23/2019 (XI.21.) önkormányzati rendelet 2.§-a módosította. Hatályos: 2019.XI.22-től

[56]

Hatályon kívül helyezte a 2/2018 (I.31.) önkormányzati rendelet 2.§ (3) bekezdése. Hatálytalan: 2018. 02.01-től

[57]

Beemelte a 8/2017. (III.31.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2017. április 1-től

[58]

Módosította a 8/2017. (III.31.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos: 2017. április 1-től

[59]

Hatályon kívül helyezte a 8/2017 (III.31.) önkormányzati rendelet 9.§ (1) bekezdése. Hatálytalan: 2017. április 1-től.

[60]

Módosotta a 8/2017. (III.31.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos: 2017. április 1-től

[61]

Hatályon kívül helyezte a 2/2018 (I.31.) önkormányzati rendelet 2.§ (4) bekezdése. Hatálytalan: 2018. 02.01-től

[62]

Hatályon kívül helyezte a 35/2013. (XII. 18.) számú rendelet 13. §-a. Hatályát veszti 2014. január 1-jén.


[63]

Hatályon kívül helyezte a 2/2018 (I.31.) önkormányzati rendelet 2.§ (5) bekezdése. Hatálytalan: 2018. 02.01-től

[64]

A rendelet szövegét a 23/2019 (XI.21.) önkormányzati rendelet 3.§-a módosította. Hatályos: 2019.XI.22-től

[65]

Módosította a 8/2017. (III.31.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos: 2017. április 1-től

[66]

Módosította a 8/2017. (III.31.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos: 2017. április 1-től

[67]

Beemelte a 8/2017. (III.31.) önkormányzati rendelet 4. § (3) bekezdése. Hatályos: 2017. április 1-től

[68]

A rendelet szövegét a 2/2018 (I.31.) önkormányzati rendelet 2. § (6) bekezdése módosította. Hatályos: 2018..02.01-től

[69]

A rendelet szövegét a 2/2018 (I.31.) önkormányzati rendelet 2. § (7) bekezdése módosította. Hatályos: 2018..02.01-től

[70]

Hatályon kívül helyezte a 8/2017. (III.31.) önkormányzati rendelet 9.§ (1) bekezdése. Hatálytalan: 2017. április 1-től.

[71]

Beemelte a 31/2014.(XII.11.) önk.rend. 2.§-a. Hatályba lép: 2014.XII.12-én

[72]

Módosította a 31/2014.(XII.11.) önk.rend. 3.§-a. Hatályba lép: 2014.XII.12-én


[73]

Módosította a 8/2017. (III.31.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos: 2017. április 1-től

[74]

Beemelte a 2/2018.(I.31.) önkormányzati rendelet 2. § (8) bekezdése. Hatályos: 2018.02.01-től

[75]

Beemelte a 2/2018.(I.31) önkormányzati rendelet 2.§ (9) bekezdése. Hatályos: 2018.02.01-től

[76]

Beemelte a 8/2017. (III.31.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályos: 2017. április 1-től

[77]

A rendelet szövegét a 2/2018 (I.31.) önkormányzati rendelet 2. § (9) bekezdése módosította. Hatályos: 2018..02.01-től

[78]

A 26/2009. (IX.02.) sz. rendelettel megállapított szöveg.

[79]

Módosította a 35/2013. (XII.18.) számú rendelet 14. §-a. Hatályba lép 2014. január 1-jén



[80]

Módosította a 2/2018.(I.31.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos: 2018.02.01-től

[81]

Módosította a 2/2018.(I.31.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos: 2018.02.01-től


Csatolmányok

Megnevezés méret
10/2006.PDF(14/2020.)
11.68 MB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!