nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Tényő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2011. (II.4.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2011-02-04 -tól
Tényő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2011. (II.4.) önkormányzati rendelete
A települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról, és a közterületek tisztántartásáról, a kerti hulladékégetés engedélyezéséről

Tényő Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. Törvény (Ht.) 35. §-ában és 85. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a települési szilárd hulladékokkal kapcsolatban az alábbi rendeletet alkotja:


I. Fejezet

Általános rendelkezések


1. §


(1)   A rendelet területi hatálya Tényő község település közigazgatási területére terjed ki.

(2)  A rendelet személyi hatálya az (1) bekezdés szerinti területen tartózkodó személyekre és szervezetekre, az ingatlan tulajdonosára, birtokosára valamint használójára (a továbbiakban: ingatlantulajdonos), a települési önkormányzatra és a hulladékbegyűjtést ellátó közszolgáltatóra terjed ki.

(3)    A rendelet tárgyi hatálya a település közigazgatási területén keletkező, illetve ott bármilyen okból elhelyezett, a települési szilárd hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet 3. § a) pontja szerinti települési szilárd hulladékra, c) pontja szerinti inert hulladékra, d) pontja szerinti biológiailag lebomló hulladékra (továbbiakban együtt: települési szilárd hulladék) terjed ki.

(4)  A rendelet hatálya a közszolgáltatással kapcsolatosan nem terjed ki a település köztisztaságával összefüggő feladatokra.

(5)     A közszolgáltatás teljesítése csak törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben szüneteltethető, illetőleg korlátozható.

(6)     A közszolgáltató köteles a közszolgáltatói tevékenységéről évente részletes költségelszámolást készíteni, és azt a települési önkormányzatnak benyújtani.


II. Fejezet

A települési szilárd hulladékokkal kapcsolatos jogok és kötelezettségek


2. §


(1) Tényő Község Önkormányzata a rendelet hatálya alá tartozó települési szilárd hulladékok kezelését helyi közszolgáltatás útján biztosítja.

(2)    Tényő Község Önkormányzata a kötelező közszolgáltatás ellátásával a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás által közbeszerzési eljárásban kiválasztott vállalkozóval kötött közszolgáltatási szerződés útján a GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (a továbbiakban: közszolgáltató) jogosítja fel.


3. §


(1)    A közszolgáltató köteles a begyűjtéshez szükséges gyűjtőedényt a fogyasztó részére biztosítani.

(2) A közszolgáltató köteles a település közigazgatási területének a közszolgáltató által biztosított hulladékszállítási technológiában használt gépjárművek által igénybe vehető közúthálózattal rendelkező részén a fogyasztó által kihelyezett, a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített edényekben lévő települési szilárd hulladékot az előre közölt járatnapon begyűjteni, elszállítani.

(3)    A közszolgáltató köteles a begyűjtött hulladékok további kezeléséről gondoskodni.

(4)   A közszolgáltató a tevékenysége ellátásához szükséges személyes adatokat (fogyasztó neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve) csak a közszolgáltatási jogviszony fennállása alatt, azt követően pedig a közszolgáltatási jogviszonyból eredő jogok érvényesítése, vagy kötelezettségek teljesítése érdekében kezelheti, kizárólag a mindenkor érvényes adatvédelmi szabályok betartásával.


4. §  


(1)    Az ingatlantulajdonos köteles részt venni a hulladékok mennyiségi csökkentését és elkülönített gyűjtését célzó kezdeményezésekben.

(2)     Az ingatlantulajdonos köteles a közszolgáltatást igénybe venni, a közszolgáltatási jogviszony létrehozásában és fenntartásában a közszolgáltatóval együttműködni, és az önkormányzat által meghatározott mindenkori közszolgáltatási díjat a közszolgáltatónak megfizetni.

(3)     A települési szilárd hulladékot a fogyasztó köteles olyan körülmények között gyűjteni, amely megakadályozza a szóródást, illetve a rovarok és rágcsálók elszaporodását.

(4)     A fogyasztó köteles az ürítésre szánt, hulladék begyűjtésére szolgáló edényt a járatnapon a közterületen a járat útvonala mellett – a közút forgalmát nem akadályozó módon - úgy elhelyezni, hogy azt a közszolgáltató a begyűjtő járattal  kiüríthesse.

(5)     A fogyasztó köteles a gyűjtőedény rendeltetésszerű használata során biztosítani, hogy a hulladék a szállítójármű szerkezete által kiüríthető tömörségű legyen, továbbá az edénybe veszélyes anyag, illetve az edényt károsító vagy emberi egészségre káros hulladék, valamint inert hulladék ne kerülhessen.


III. fejezet

A közszolgáltatás rendszere


5. §


(1) A közszolgáltató a lakosság körébe tartozó, a közszolgáltatási területen lévő, háromlakásos vagy annál kevesebb lakóegységű ingatlan tulajdonosai részére lakásonként térítésmentesen, kölcsönszerződés alapján, szállítóeszközéhez rendszeresített, két gyűjtőedényt biztosít: egy 120 literes, barna fedelű edényt a komposztálható hulladékok és egy 120 literes, szürke fedelű edényt a maradék hulladék elhelyezésére.

(2)     A közszolgáltató a lakosság körébe tartozó, a közszolgáltatási területen lévő, négylakásos vagy annál több lakóegységű ingatlan tulajdonosai részére a hulladékok vegyesen történő gyűjtéséhez térítésmentesen, haszonkölcsön szerződés alapján, szállítóeszközéhez rendszeresített 120 literes, 240 literes vagy 1100 literes szabványos gyűjtőedényt biztosít.

(3)     Több lakásos ingatlan esetén a gyűjtőedények méretét úgy kell meghatározni, hogy lakásonként legalább a heti 60-120 liter térfogat használata biztosítva legyen.

(4)     Az (1) - (3) bekezdésben megjelölt edényeken felül a közszolgáltató egyedi igény esetén ugyancsak térítésmentesen, haszonkölcsön szerződés alapján további edényt biztosít a fogyasztó részére.

(5)     A közszolgáltató köteles a vegyes hulladékok hetente egyszeri alkalommal, a komposztálható hulladékok heti egyszeri alkalommal, a maradék hulladékok kéthetente történő elszállítási lehetőségét, továbbá a barna tetejű és vegyes hulladék gyűjtésére szolgáló edények mosását évente négy alkalommal biztosítani.

(6)     A fogyasztó köteles gondoskodni arról, hogy a barna tetejű edénybe maradék hulladék, a szürke tetejű edénybe biohulladék ne kerüljön.

(7)     A biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.)KvVM rendelet szerinti házi komposztálás esetén az ingatlanon belüli komposztálás helyszínét úgy kell meghatározni, hogy az lakóépülettől legalább 5 méterre helyezkedjen el.

(8)     A komposztálási tevékenységet az illetékes jegyzőnek be kell jelenteni, feltüntetve az azt végző személy nevét, lakcímét, a komposztálással érintett ingatlan helyrajzi számát, illetve a (7) bekezdésben felsorolt objektumoktól való távolságát, továbbá csatolni kell a szomszédok beleegyező nyilatkozatát.

(9)     A közszolgáltató a jegyző értesítése alapján a házi komposztálást végző fogyasztótól a barna tetejű hulladékgyűjtő edényt – a fogyasztó igénye esetén – a haszonkölcsön szerződés módosítása mellett elszállítja.

(10) A közszolgáltató a jegyző által igazoltan lakatlanná vált ingatlanhoz biztosított hulladékgyűjtő edényt veszi vissza. Az igazolásra szolgáló formanyomtatványt a közszolgáltató bocsátja a jegyző rendelkezésére.


6. §


(1) A közszolgáltató a fogyasztó részére a település közterületén lévő szelektív hulladékgyűjtő sziget igénybevételét térítésmentesen biztosítja.

(2)     A hulladékgyűjtő szigeten elkülönítve helyezhetők el a műanyag, papír, üveg és fém - elsősorban csomagolási - hulladékok az egyes edényeken elhelyezett feliratnak megfelelően.

(3)     A közszolgáltató a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetéseinek részletes műszaki szabályairól szóló 5/2002. (X.29.) KvVM rendelet (R.) 5-7. §-a szerint működtetett hulladékgyűjtő szigeten lévő edényeket járatterve szerint, az edények telítettségének megfelelő gyakorisággal üríti.

(4)     A hulladékgyűjtő szigeteken vállalkozási tevékenységből származó hulladékot elhelyezni tilos.

(5)     A közszolgáltató a hulladékgyűjtő sziget területén az edényeken kívül elhelyezett hulladékok közül kizárólag a (2) bekezdésben felsorolt fajtájú hulladékokat szállítja el.


7. §


(1)   A közszolgáltató a tényői,  a R. 8-17. §-a szerint üzemeltetett hulladékudvarban – nyitvatartási időben – egyes hulladékok térítésmentes elhelyezését biztosítja, azon fogyasztó számára, aki a vele kapcsolatos közszolgáltatási jogviszony fennállását a közszolgáltató által rendelkezésére bocsátott azonosító dokumentummal igazolja.

(2)  A hulladékudvarban az inert hulladék havonta 1 m3, de évente legfeljebb 3 m3 mennyiségben helyezhető el.

(3)  Mennyiségi korlátozás nélkül helyezhető el a hulladékudvarban a lomtalanítási hulladék, a műanyag, a papír, az üveg, a fém hulladék, a textil hulladék és a fás szárú kerti nyesedék.

(4)     A veszélyes hulladékok közül alkalmanként összesen 50 kg mennyiségben, de évente legfeljebb összesen 150 kg mennyiségben helyezhetők el az elemek, akkumulátorok, elektronikai hulladékok, festékes és vegyszeres göngyölegek.

(5)     Használt étolaj- és zsír hulladék a hulladékudvarban alkalmanként 5 liter, de évente legfeljebb összesen 60 liter mennyiségben helyezhető el.

(6)     A veszélyes hulladéknak minősülő fáradtolaj hulladék alkalmanként 4 liter, de évente legfeljebb 8 liter mennyiségben adható át a hulladékudvarban.

(7)     Inert hulladéknak tekintendő az ingatlanokon keletkező – hibaelhárításból vagy javításból származó – építési, bontási tevékenység során keletkező, veszélyes hulladékot nem tartalmazó, elsősorban beton, tégla cserép, kerámia hulladék.

(8)     Nem számít lomtalanítási hulladéknak a teljes háztartás, illetve ingatlan felszámolásánál és kiürítésénél keletkező hulladék.

(9)     A hulladékudvarban vállalkozási tevékenységből származó hulladékot befogadni tilos.


IV. fejezet

Közszolgáltatási díj


8.§


(1) A közszolgáltatás igénybevételére kötelezett fogyasztó a szolgáltatásért közszolgáltatási díjat fizet.

(2)     A közszolgáltatási díjat az önkormányzat legalább egy éves időszakra állapítja meg.

(3)     A hulladékkezelési közszolgáltatás egységnyi díjait a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

a) A közszolgáltató a település belterületén lévő, a hulladékgyűjtő járművek számára nem bejárható, a rendelet 2. számú mellékletében felsorolt utcák ingatlanhasználói számára a háztartási hulladék vegyesen történő gyűjtéséhez műanyag hulladékgyűjtő zsákot biztosít, melynek megvásárlása esetén az ingatlanhasználó a hulladékgyűjtő edényekre megállapított ürítési díjnak megfelelő közszolgáltatási díjat köteles fizetni, továbbá külön köteles megfizetni az éves rendelkezésre állási díjat is.

(4)     A közszolgáltatási díj rendelkezésre állási díjból és ürítési díjból áll.

(5)     A rendelkezésre állási díj

                        - a számlázási, díjbeszedési költségek,

                        - a környezetvédelmi kiadások és ráfordítások, különösen a környezetvédelmi
            hatóság eljárásáért fizetett illeték, vagy igazgatási szolgáltatási díj, a
            jogszabályon alapuló környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése érdekében
            végzett beruházások, illetve mérések és vizsgálatok költségei,

-a közszolgáltatás teljesítéséhez használt létesítmények, eszközök elhasználódásából eredő, azok felújítását, pótlását, korszerűsítését, bővítését, rekonstrukcióját szolgáló kiadások és ráfordítások ellenértékéből áll.

(6)     A rendelkezésre állási díj éves díj, amelyet a közszolgáltatás igénybevételére kötelezett fogyasztó önálló ingatlanonként, a szolgáltatás igénybevételének mértékétől függetlenül köteles megfizetni.

(7)     Az ürítési díj a hulladékkezelés és hulladékszállítás teljes folyamatának a rendelkezési állási díjban nem fedezett minden egyéb költsége és indokolt ráfordítása ellenértékéből áll.

(8)     Az ürítési díj a díjfizetési időszak ürítési száma és az adott tárolóedényhez tartozó egységnyi díjtétel szorzata.

(9)     A közszolgáltatási díjat a közszolgáltató által a fogyasztó részére a 10. §-ban meghatározott számlázási időszakonként kiállított számla alapján 15 napon belül kell megfizetni.

(10)  A több önálló ingatlant kiszolgáló tárolóedények közszolgáltatási díját az épület tulajdonosa, kezelője, társasház esetén a társasházi tulajdonostársak közössége köteles megtéríteni. Igény esetén a közszolgáltató az igénybe vevők (tulajdonostársak, használók) részére egyedi számlát bocsát ki a társasház képviseletére jogosult, illetve a kezelő a közösséget terhelő közszolgáltatási díj tulajdonostársak közötti felosztására vonatkozó nyilatkozata és adatszolgáltatása alapján. Az egyedi számla önálló ingatlanonként tartalmazza a rendelkezésre állási díjat és a felosztásra vonatkozó nyilatkozat szerint felosztott ürítési díjat.


9. §


(1)   A közszolgáltató a közszolgáltatás díját számlázási időszakonként utólag számlázza a fogyasztók részére. A közszolgáltatás díját havi rendszerességgel kell megfizetni. A közszolgáltató a számlázási gyakoriságtól a díj nagyságától függően a ritkább számlázás irányába eltérhet. A rendelkezésre állási díjat annak a fogyasztónak kell egész hónapra megfizetni, akit a változással érintett hónap első napján fogyasztónak kell tekinteni.

(2)     A fogyasztó személyében bekövetkezett változást a régi és az új fogyasztó a változás bekövetkezését követő 15 napon belül köteles a közszolgáltató által rendszeresített módon és formában bejelenteni. Ekkor a közszolgáltató a fogyasztó változását, a változás napjának megfelelően rögzíti nyilvántartásaiban. Amennyiben a fogyasztó változás bejelentés ideje a tényleges változás idejét 15 nappal meghaladja, akkor a közszolgáltató a bejelentés napját tekinti a változás napjának. A fogyasztói változás bejelentésének elmulasztása esetén a közszolgáltatás díjainak megfizetése a régi fogyasztót terheli.

(3)     A társasházi, lakásszövetkezeti kiszámlázási arányszámok változását a közös képviselő az ürítési díjak kiszámlázása előtt 30 nappal jelentheti be.

(4)     Amennyiben a közszolgáltatásba bekapcsolt ingatlannak több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosoknak kell közölni, hogy közülük kinek a nevére és címére kerüljön kiállításra a szolgáltatási számla. Ha a tulajdonosok a közszolgáltatóval ezt nem közlik, akkor a közszolgáltató vagy a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos, vagy az azonos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosok közül az ingatlan-nyilvántartásban első helyen bejegyzett tulajdonos nevére és címére állítja ki a szolgáltatási számlát.

(5)     A hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtható köztartozásnak minősülnek

(6)     A díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül a közszolgáltató felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására és felszólítja annak teljesítésére

(7)     A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék keletkezését követő 90. napot követően a közszolgáltató - a felszólítás megtörténtének igazolása mellett - a díjhátralék adók módjára történő behajtását a települési önkormányzat jegyzőjénél kezdeményezi.

(8)     A települési önkormányzat jegyzője - a kezdeményezés kézhezvételétől számított nyolc napon belül - a külön jogszabályban meghatározottak szerint intézkedik a díjhátralék, késedelmi kamat és a felmerült költségek behajtása érdekében. A behajtott díjhátralékot, késedelmi kamatot, valamint a közszolgáltatónak az ezzel kapcsolatban felmerült és behajtott költségeit a települési önkormányzat jegyzője nyolc napon belül átutalja a közszolgáltatónak.

(9)     Ha a közszolgáltatást igénybe vevő díjhátralékos nem tulajdonosa az ingatlannak és a vele szemben lefolytatott behajtás eredménytelen, a díjhátralékot, késedelmi kamatot és a felmerült költségeket az ingatlan tulajdonosától, illetve vagyonkezelőjétől kell behajtani. Közös tulajdonban álló ingatlan esetében a tulajdonosok felelőssége egyetemleges.

(10) A behajthatatlan díjhátralék esetében ennek tényéről és okáról a települési önkormányzat jegyzője - a behajtás eredménytelenségét követő nyolc napon belül - igazolást ad a közszolgáltatónak


V. fejezet

Köz- és zöldterületek használatáról, védelméről és tisztántartásáról

10. §


(1) A közterületek rendszeres tisztántartásáról, a zöldterületek, parkok fenntartásáról az önkormányzat gondoskodik.

(2) Köztéri bútor csak az önkormányzat engedélyével helyezhető el, vagy távolítható el. A közterületre kihelyezett köztéri bútorokat (szeméttárolók, virágtartók szobrok, játszótéri berendezések, pihenőpadok stb.) az állaguk sérelme nélkül mindenki szabadon használhatja.

(3) A közterületen lévő fák, telepített dísznövények az önkormányzat tulajdonát képezik. Fák, vagy élő növényzet közterületen csak az önkormányzat engedélyével telepíthető, vagy vágható ki.

(4) Közterületen okozott szennyeződésért (utakra sár felhordása, trágya elszóródás stb)– vétkességre tekintet nélkül – a szennyeződést okozó felelős, köteles a közterületet az okozott szennyeződéstől haladéktalanul megtisztítani.

(5) Ebek által a közterületen okozott szennyezés (ürülék) eltávolításáról az eb tulajdonosa köteles haladéktalanul gondoskodni.

(6) Tilos

 a) a közterületen, zöldterületen lévő növényeket (fa, díszcserje stb.) megrongálni,  csonkítani,

 b)  a parkosított és füvesített zöldterületet rendeltetésellenesen használni.


Az ingatlantulajdonos feladatai


11. §


(1) Az ingatlantulajdonosnak a közterület tisztántartásával, a zöldterület, park ápolásával kapcsolatos feladatai:

a) az ingatlan előtti járdának, (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda  melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén  belüli területének a gondozása, tisztántartása, szemét- és gyommentesítése, téli hónapokban a burkolt területeken a hó eltakarítása és síkosság-mentesítés. Ha az ingatlannak két közúttal is érintkezése van, a fenti feladatok mindkét irányra vonatkoznak,

b) az ingatlan melletti nyílt ároknak és műtárgyainak tisztántartása, gyommentesítése,

c) a két szomszédos terület, épület közötti - kiépített úttal, járdával ellátott vagy anélküli ­közforgalmi területsáv vagy átjáró esetében a tisztántartási kötelezettség a tulajdonosok  között fele-fele arányban oszlik meg,

d) az ingatlanon lévő madarak fészkelő helyei alatti közterület szennyeződéstől való  megtisztítása.

(2) Az ingatlantulajdonos a terület tisztítása során összegyűjtött települési szilárd hulladékot köteles az e rendelet 5.§(1) bekezdésében meghatározott gyűjtőedényben elhelyezni, vagy más módon elszállításáról gondoskodni.

(3) Az ingatlan tulajdonos az ingatlanával határos közterületen létesített vízelvezető, vagy szikkasztó árkot köteles folyamatosan gyomtalanítani és a víz lefolyását akadályozó szeméttől megtisztítani.

(4) A tulajdonos az árkon keresztül saját ingatlanának megközelítése céljából átjáró hidat építhet. Az átjáró a járda nyomvonalát, szintjét nem változtathatja meg és a csapadékvíz lefolyását nem akadályozhatja, a beépített átfolyót (a híd alatti árokrészt) a tulajdonos köteles folyamatosan tisztán tartani.


12. §

Az ingatlantulajdonosnak az épülete, telekingatlana tisztántartásával kapcsolatos feladatai:

a) mind a beépített, mind a beépítetlen ingatlan tisztántartása, gyommentesítése, a járda és  úttest fölé benyúló ágak, bokrok megfelelő nyesése,

b) bontás, építés. felújítás és karbantartás miatt üresen álló ingatlan és az előtte húzódó járda  tisztántartása.


A kereskedő, utcai árus és rendezvényszervező kötelezettségei


13. §

  1. Az üzlet. egyéb elárusítóhely, vendéglátó, és szolgáltató egység előtti és melletti  járdaszakaszt, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet  a tulajdonos köteles tisztán tartani, a keletkezett hulladékot összegyűjteni és elszállításáról gondoskodni, továbbá a téli hónapokban a burkolt területen a síkosság mentesítésről és a hó eltakarításáról gondoskodni.

(2) Közterületen rendezett búcsú, sport- és egyéb rendezvények szervezője köteles gondoskodni a rendezvény alatt és azt követően a területnek és közvetlen környezetének tisztántartásáról, továbbá a terület eredeti állapotban történő visszaadásáról.


Az ingatlan tulajdonos a kereskedő, utcai árus és rendezvényszervező mulasztása


14.§


  1. Amennyiben az ingatlan tulajdonos a kereskedő, utcai árus és rendezvényszervező a 11-13.§ -ban meghatározott kötelezettségeinek figyelmeztetés ellenére sem tesz eleget, az Önkormányzat az érintett költségére a 11-13.§ -ban meghatározott kötelezettségekkel kapcsolatos mentesítést elvégezteti.
  2. Az Önkormányzat általi (1) bekezdésben meghatározott mentesítés egyszeri díja 5000,-Ft.

VI. fejezet

Záró rendelkezések


15. §

(1)   E rendelet a kihirdetés követő nap lép hatályba, rendelkezéseit a hatályos közszolgáltatás szerződés időtartama alatt, 2020. december 31-ig kell alkalmazni.



Csatolmányok

Megnevezés méret
1
21.19 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!