nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2017-11-09 -tól
Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Dunaföldvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében, a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:


1. Általános rendelkezések


1. §      A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat – és hatásköri szabályokat, szervezeti és működési előírásokat az érvényes jogszabályokban, és az e rendeletben foglaltak együttes figyelembevételével kell alkalmazni.


2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése és székhelye:

Dunaföldvár Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

7020 Dunaföldvár, Kossuth L. u. 2.

(2) A Képviselő-testület által létrehozott hivatal megnevezése és székhelye:

Dunaföldvári Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)

7020 Dunaföldvár, Kossuth L. u. 2.

(3) A Hivatal szervezeti tagozódását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4) A Hivatal ellátja a települési nemzetiségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás alapján a megállapodásban foglalt feladatokat.

(5) A polgármesteri tisztség betöltésének módja: főállású polgármester.

(6) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban tölti be tisztségét.

(7) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 82. § (3) bekezdésében meghatározott eset fennállása esetén a jegyzői feladatokat a jegyzői kinevezéshez szükséges végezettséggel és gyakorlattal rendelkező hivatali irodavezető, ennek hiányában a Hivatal pénzügyi irodavezetője látja el.


3. §   Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét, amelyek leírását és használatának szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.


4. § (1)  A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

(2) Minden tárgyév rendezvénytervének határozati formában történő elfogadásával egyidejűleg a Képviselő-testület dönt arról, hogy az egyes nemzeti ünnepek megszervezése mely önkormányzati intézmény feladata, és a tárgyévi költségvetési rendeletben a képviselő-testület dönt az egyes rendezvények forrásbiztosításáról.

(3) Minden év március 1-je a várossá nyilvánítás évfordulója, amely alkalommal a Képviselő-testület a március 01. napjához legközelebb eső szombati napon ünnepi ülést tart.

(4) A képviselő-testület minden tárgyév február hónapjában közmeghallgatást tart.

(5) Az új helyi adók bevezetése előtt közmeghallgatást kell tartani.

(6) Az ünnepi ülésre, és a közmeghallgatásra a Képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.



5. § Dunaföldvár Város Önkormányzata

a)  „Dunaföldvár Város Díszpolgára”címet,

b) „Dunaföldvárért Emlékérem” kitüntetést,

c)  „Dunaföldvár Gyermekeiért” kitüntetést, 

d) az „Évköztisztviselője” címet, és

e)  „ Dunaföldvár Sportjáért” kitüntetést alapít,

amelyek adományozásának részletes  szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.


6. § (1) Az Önkormányzat Magyarországon

a) A Tolna Megyei Közgyűléssel,

b) a Paks- Dunaföldvári Területfejlesztési Kistérségi Önkormányzati Társulással,

c) a Dunaföldvár-Bölcske – Madocsa Köznevelési Intézményfenntartó Társulással,

d) a Dunaföldvár és Környéke Gyermekjóléti Társulással,

e) a UNAFÖLDVÁR- BÖLCSKE- MADOCSA- PAKS TELEPÜLÉSEK – MADOCSAI AGGLOMERÁCIÓ- SZENNYVÍZELVEZETÉSÉNEK ÉS SZENNYVÍZKEZELÉSÉNEK FEJLESZTŐ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁSA-val, és

f) a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulással

tart fenn kapcsolatot.

(2) Az Önkormányzat külföldön

a) Weikersheim (Németország) várossal,

b) Borszék (Románia) várossal, és

c) Ossona (Olaszország) várossal

tart fenn testvérvárosi kapcsolatot.


7. § (1)  Az Önkormányzat az Mötv. 13. § (1) bekezdésében meghatározott kötelező feladatok mellett ellátja a 2. mellékletben meghatározott önként vállalt feladatokat is.

(2) Az önként vállalt feladatok megvalósíthatósága érdekében a Képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletben forrásbiztosítással dönt.

(3) A Képviselő-testület által átruházott hatásköröket a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(4) A nem képviselő bizottsági tagok, a többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok vezetői, illetve az önállóan működő, és az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek vezetői vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének szabályait a 4. melléklet tartalmazza.

(5) A önkormányzat részvételével működő társulásokban az Önkormányzatot tagként a polgármester, a polgármester távollétében az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű távolléte és tartós akadályoztatása esetén a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke képviseli teljes jogkörrel.

(6) Az alpolgármester a polgármestert megillető jogosítványok gyakorlásáról a polgármester akadályoztatásnak megszűnését követően haladéktalanul beszámol a polgármesternek.


8. § (1) A képviselő-testület a gazdasági programon alapuló polgármester által beterjesztett éves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) Az éves munkaterv tartalmazza:

a) a képviselő-testület és bizottságai üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét,

b) a tervezett napirendi pontok előterjesztőinek nevét,

c) a közmeghallgatás időpontját és napirendjét és

d) a bizottságok saját hatáskörben hozott döntései ülésének időpontját és napirendjét.

(3) Az éves munkaterv tervezetével kapcsolatosan a tárgyévet megelőző év november 20-ig javaslatot tehetnek:

a) a települési képviselők,

b) az önkormányzati bizottságok,

c) a jegyző,

d) települési nemzetiségi önkormányzat,

e) a város országgyűlési képviselője, és

f) az önkormányzat által alapított költségvetési szervek vezetői.

(4) Az éves munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a képviselő-testületnek a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.

(5) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:

a) a települési képviselőknek,

b) a bizottságok nem képviselő tagjainak,

c) a város országgyűlési képviselőjének,

d) a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének és

e) az Önkormányzat intézményei és gazdasági társaságai vezetőinek.

(6) Az elfogadott munkatervet közzé kell tenni a városi könyvtárban, és a város honlapján.



2. A Képviselő-testület ülésének összehívása, vezetése


9. §  (1)  A Képviselő-testület - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a Hivatal hivatalos helyiségében ülésezik.

(2) Amennyiben az ülés szerinti napirend azt indokolja, a kép- hangfelvétel, és a jegyzőkönyvkészítés feltételei biztosítottak, akkor a Képviselő-testület ülése megtartható

az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő helyszínen is.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak esetén az ülés meghívóját, azon az ülés megtartásának helyét figyelemfelhívó jelleggel kiemelve a város honlapján, a helyi kábeltelevízió hirdetései között, és az Önkormányzat hirdetőtábláján az ülés előtt egy héttel közzé kell tenni.


10. §. (1) Az ülés meghívóját és az írásos előterjesztéseket a képviselőknek, az ülés meghívóját a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. Hirdetmény formájában az Önkormányzat Kossuth L. u. 2. szám előtti közterületen elhelyezett hirdetőtábláján (továbbiakban: hirdetőtábla), a városi honlapon, és a helyi televízióban közzé kell tenni: a képviselő-testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát meg lehet tekinteni a Hivatal Titkárságán, és a városi könyvtárban.

(2) A Képviselő-testület rendkívüli ülését 48 órán belüli időpontra a polgármester írásban, telefonon, vagy elektronikus levélben  is összehívhatja.

(3) A Képviselő-testület rendkívüli ülését 24 órán belüli időpontra a polgármester telefonon történő értesítéssel is összehívhatja katasztrófahelyzet fennállása, vagy pályázati határidő rövid határidőn belüli lejárta esetén.  Ebben az esetben a képviselővel közölni kell az ülés időpontját, helyét, a rendkívüli ülés összehívásának indokát és a tárgyalni kívánt napirend megjelölését, amelyről írásban feljegyzést kell készíteni.

(4) A rendkívüli ülésen hozott döntésekről a helyi kábeltelevízió útján a polgármester, vagy az alpolgármester tájékoztatja a nyilvánosságot.


11. § (1) A képviselő-testület a város országgyűlési képviselőjét tanácskozási joggal meghívja a testületi ülésre, és a közmeghallgatásra.

(2) A képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal részt vehet:

a) a dunaföldvári székhelyű bejegyzett civil szervezet,

b) a dunaföldvári székhelyű bejegyzett érdekvédelmi szervezet és

c) az ülés napirendjén lévő előterjesztés tárgyában kérelmet benyújtó személy, illetve szervezet képviselője.



12. § Közmeghallgatás időpontját, helyét a napirend konkrét megjelölésével legalább 15 nappal az ülés előtt hirdetmény formájában az Önkormányzat hirdetőtábláján, a város honlapján, és a helyi televízióban közzé kell tenni.


13. § (1) A képviselő testület ülését a polgármester, a polgármester tartós vagy rendkívüli akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós vagy rendkívüli akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze, és mint levezető elnök vezeti.

(2) Az (1) bekezdésben feltüntetett személyek egyidejű tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökének tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi-, Közrendvédelmi és Jogi Bizottság elnöke hívja össze, és mint levezető elnök vezeti.

(3) Tartós akadályoztatásának minősül:

a) a 30 napot meghaladó betegség,

b) a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság,

c) a külszolgálat,

d) a büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés.

(4) Rendkívüli akadályoztatásnak minősül különösen az, ha a polgármester, vagy az őt helyettesítő személy egészségi állapota, illetve fizikai akadályoztatása miatt képtelen feladatai ellátására (pl.:betegség, kórházi ellátás,  közlekedési akadály, polgármester szabadságolási ütemterve szerinti szabadság stb).

(5) Az ülést vezető elnök feladata a tanácskozás rendjének fenntartása, amelynek érdekében a levezető elnök:

a) figyelmeztetheti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása,

b) rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

c) az ülést határozott időre félbeszakíthatja, ha a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi,

d) rendre utasíthatja a lakosság köréből megjelenteket, ismétlődő rendzavarás esetén kötelezheti az érintetteket a terem elhagyására, és

e) tárgyalási szünetet rendelhet el.

(6) Ha az (5) bekezdés c) pontja miatt a képviselő-testület ülése félbeszakad, az csak a levező elnök általi újabb szóbeli összehívásra folytatódhat.

(7) Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít az aki

a)káromkodik,

b) kiabál,

c) ittas, vagy bódult állapotban van,

d) belevág a másik szavába,

e) nem tartja tiszteletben mások emberi, és személyiségi jogait.


14. § A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülés időpontját követő 8 napon belüli időpontra az előzetesen kitűzött napirend megváltoztatásának lehetőségével ismételten írásban össze kell hívni a képviselő-testület ülését.



3. A Képviselő-testület tanácskozási rendje


15. § (1) Az ülés megnyitásakor és az ülés vezetése során valamennyi döntés előtt a levezető elnök megállapítja az ülés határozatképességét, amelyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(2) Az ülés megnyitását és a határozatképesség megállapítását követően a levezető elnök:

a) javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető és a  jegyzőkönyv hitelesítő személyére,

b) előterjeszti a sürgősségi indítványt,

c) javaslatot tesz a nyilvános és a zárt ülés napirendjeire, megnevezve az „egyebek” napirendi pont alatt javasolt tárgysorozatot,

d) tájékoztatást ad a két ülés közötti fontosabb tárgyalások eredményéről, valamint legalább negyedévente írásban beszámol a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról, évente egyszer tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,

e) napirendi pontonként megnyitja-, vezeti-, összefoglalja és lezárja a vitát,

f) napirendi pontonként szavazásra bocsátja előbb a módosító indítványokat, majd a határozati javaslatot  és kimondja  a hozott határozatot,

g) biztosítja a képviselők interpellációs, kérdezési jogát, és

h) bezárja az ülést.

(3) A tájékoztató napirend felett nem kell vitát nyitni, a tájékoztatás elfogadásáról a Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.

(4) A képviselő-testületi nyilvános ülés napirendjéről, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítő személyéről a képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.



16. § Valamely kérdés napirendre tűzését a testületi ülést előkészítő bizottsági ülés időpontja előtti 10. napig írásban indítványozhatja

a) az önkormányzati bizottság elnöke , vagy tagja,

b) a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke,

c) a polgármester,

d) a képviselő, és

e) a jegyző.


17. § (1) A képviselő-testület ülésén az egyes napirendi pontok tárgyalásánál a napirendi írásbeli előterjesztés előkészítője az előterjesztett írásos anyaghoz szóbeli kiegészítést fűzhet, és indokolással javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A téma napirendről történő levételével kapcsolatos javaslatról a képviselő-testület vita és számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.

(2) A vitát megelőzően a napirend előadójához, a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita lezárása előtt választ kell adni.

(3) A vitát a levezető elnök vezeti, aki megállapítja, hogy ki, milyen sorrendben kap szót.

(4) Az ülést vezető elnök jogosult a tárgytól eltérő viták elkerülése céljából

a) figyelmeztetni a hozzászólót, hogy a napirend tárgyához igazodva tegye meg hozzászólását,.

b) a hozzászólás időtartamát 3 percben korlátozhatja, és

c) javasolhatja a vita lezárását.

(5) A (4) bekezdés c) pontjában foglaltakról a képviselő-testület vita és számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.

(6) A levezető elnök hozzászólási, kérdezési, véleménynyilvánítási jogot engedélyezhet az ülésen részvevő és azt igénylő állampolgároknak. A levezető elnök jogosult a hozzászóló figyelmét felhívni arra, hogy csak a tárgyra vonatkozóan adja elő mondandóját, és korlátozhatja a hozzászólás időkeretét.

(7) A határozati javaslatról, egyéb javaslatról, és indítványról történő szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, hogy tájékoztassa a képviselő-testületet arról, hogy

a) a határozathozatalnak van-e jogi akadálya,

b) van-e kötelező előírás a szavazás módjára,

c) a határozathozatalhoz egyszerű, vagy minősített szavazati arányra van szükség.



18. § (1) A képviselő-testület elhatározhatja, hogy a kiemelkedően fontos ügyeket két fordulóban – előbb az elveket, majd a konkrét döntéstervezetet – tárgyalja meg, amelyről a képviselő-testület vita és számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.

(2) Előterjesztésnek minősül a határozat- és rendelettervezet, azok indokolása, a beszámoló és a tájékoztató, amelyet a képviselő, és a nem képviselő bizottsági tag írásban benyújtott kérelmére az általa megadott e-mail címre elektronikus úton kell megküldeni.

(3) A képviselő-testület ülésére az előterjesztést írásban kell benyújtani, és a meghívóhoz kell csatolni. Az ülés összehívását követően a meghívóban nem szereplő napirendi pontra tett javaslat (a továbbiakban: új napirendi pont) is felvehető az ülés napirendjére. Az ülésen új napirendi pontra a polgármester, a jegyző, az alpolgármester vagy bizottsági elnök tehet javaslatot, amelynek írásos előterjesztését legkésőbb a napirendi pont tárgyalásáig ki kell osztani. Nem osztható ki az előterjesztés, ha a pénzügyi forrást igénylő döntésre vonatkozó előterjesztés nem tartalmazza a kötelezettségekkel le nem kötött költségvetési forrás megjelölését.

(4) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgyának pontos meghatározását,

b) az előadó és az előterjesztés készítőjének megnevezését,

c) a döntést megalapozó rövid elemzést, a tárgykört meghatározó szabályokra való szükséges mértékű hivatkozást,

d) az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot, a rendelet-tervezetet,

e) rendeletalkotás esetén a hatásvizsgálati lapot, és

f) a felelősök és a végrehajtási határidő megjelölését.

(5) Előterjesztés a tárgy szerint illetékes bizottság véleményezésével, és a jegyző törvényességi észrevételeinek ismeretében kerülhet a képviselő-testület elé, kivéve a sürgősségi indítványként tárgyalt ügyeket, amennyiben magasabb szintű jogszabály másképpen nem rendelkezik.


19. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan írásban vagy szóban előterjesztett indítvány, amely a meghívóban nem szerepel, vagy amelyet az ülés előtt a tárgy szerint illetékes bizottság nem tárgyalt.

(2) A sürgősségi indítványnak tartalmaznia kell az előterjesztés indokát, a döntési javaslatot és a sürgősség okát.

(3) Sürgősségi indítvány előterjesztésére a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, a képviselők egynegyede, a jegyző, valamint a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke jogosult.

(4) Sürgősségi indítványt minden esetben az ülés megkezdésekor az ülés napirendjének elfogadása előtt kell előterjeszteni.

(5) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület vita és számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel minősített többséggel határoz.

(6)Ha a Képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, és napirendre tűzésének időpontjáról, módjáról a képviselő-testület vita és számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.


20. § (1) A képviselő a testületi ülésen

a) a polgármestertől,

b) az alpolgármestertől,

c) a jegyzőtől,

d) a bizottság elnökétől,

e) a települési nemzetiségi  önkormányzat elnökétől, és

f) a képviselőtől

önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, intézkedést kezdeményezhet.

A válaszadáshoz a kérdezett jelenlévő szakember segítségét is igénybe veheti.

(2) Kérdés az önkormányzat és szervei hatáskörébe tartozó szervezeti-, működési-, döntés-előkészítési jellegű, vagy tisztázó szóbeli felvetés esetleg tudakozódás.

(3) Interpelláció a képviselőt megillető olyan írásban benyújtott felvilágosítás kérés joga, amely valamilyen intézkedést igényel.

(4) A kérdés címzettje a kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni.Válaszának elfogadásáról a Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.

(5) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legkésőbb 5 nappal a polgármesternél kell írásban bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) az interpelláló nevét,

b) az interpelláció tárgyát,

c) annak feltüntetését, hogy az interpellációt testületi ülésen szóban is elő kívánja-e adni.

(6) A benyújtott írásbeli interpellációt a levezető elnök köteles a képviselők részére az ülésre szóló meghívóval együtt megküldeni.

(7) Az ülés kezdetén a levezető elnök közli a képviselők által benyújtott interpellációk tárgyát, melyekkel a testület a napirendi pontok tárgyalása után a tárgysorozat végén foglalkozik érdemben. Ha az interpelláló nincs jelen, úgy interpellációját előterjeszteni, tárgyalni nem lehet.

(8) Az interpellációk szóbeli ismertetése és az azokra adott válaszok időtartama maximum 3-3 perc lehet.

(9) Az interpellációra adott szóbeli válasz elfogadásáról az interpellálónak nyilatkoznia kell, ezt követően a Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz. Ha a testület nem fogadja el az interpellációra adott választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint illetékes bizottságra bízza, ha érintett a bizottság, akkor a polgármesterre.

(10) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be lehet, a képviselő kérésére be kell vonni. A testület az interpelláció alapján határnap kitűzésével vizsgálatot is elrendelhet. A vizsgálat eredményéről a vizsgálat lefolytatásáért felelős személy a határnapot követő testületi ülésen ad számot. A vizsgálati jelentés elfogadásáról a Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.

(11) A Képviselő-testület határnap kitűzésével hozzájárulhat ahhoz, hogy az interpellációra az interpellált írásban adjon választ legkésőbb a testületi ülést követő 15 napon belül. E választ az interpellálónak, és a válasz másolatát valamennyi képviselőnek, illetve 3 példányát a Hivatal Titkárságának is meg kell küldeni, annak jegyzőkönyvhöz csatolása végett.

(12) Az írásbeli válasz elfogadásáról a Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.

(13) Az interpellációkról a jegyző évenként nyilvántartást vezet.




4. Döntéshozatal


21. § (1) A levezető elnök előbb a vitában elhangzott javaslatokat, indítványokat majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében kézfelemeléssel szavaz a testület, majd az esetleges módosítások ismeretében az eredeti határozati javaslatról kézfelemeléssel dönt a testület.

(2) A képviselő-testület vita és számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz:

a) a feladat-meghatározást nem tartalmazó  előterjesztések elfogadásáról,

b) tájékoztatás tudomásulvételéről,

c) interpellációra adott válasz elfogadásáról.



22. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt

a) jogszabály előírja, vagy

b) a polgármester és valamely bizottság elnöke együttesen kéri.

(2) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a levezető elnök írásos névsorról felolvassa a tagok nevét és a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „ igen”-nel, vagy „ nem”-mel, szavaznak, vagy „tartózkodnak” a szavazástól. A szavazás eredményét a levezető elnök írásban felvezeti a névsorra a képviselő neve mellett.

(4) A név szerinti szavazásról készített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.


23. § (1) Zárt ülésen titkos szavazást kezdeményezhet:

a) apolgármester, az alpolgármester,

b) az önkormányzati bizottság elnöke,

c) a képviselők több mint fele.

(2) Titkos szavazás elrendelése esetén a szavazólap tartalmazza

a) az eldöntendő kérdést,

b) az igen és a nem szavazat lehetőségét,

c) a szavazás érvényességéhez és eredményességéhez szükséges tájékoztatást.

(3) A titkos szavazás lebonyolítására háromtagú eseti bizottságot kell választani az elnök személyének külön történő megjelölésével az ülésen jelen lévő képviselők közül, amely bizottság gondoskodik a titkos szavazás lebonyolításáról.

(4) A titkos szavazás lebonyolítása érdekében az ülést vezető elnök a szavazás lebonyolításának idejére szünetet rendel el.

(5) A titkos szavazás lebonyolítását követően a (3) bekezdés szerint megválasztott bizottság elnöke ismerteti az ülésen a képviselő-testülettel a titkos szavazás érvényességére és eredményességére vonatkozó adatokat.

(6) Az (5) bekezdés szerinti tájékoztatás alapján az ülést vezető elnök kimondja a határozatot.


24. § (1) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételtetni.

(2) A tartózkodás a határozathozatalkor a szavazati arányok megállapításánál nem szavazatnak minősül.

(3) Szavazategyenlőség elutasító döntésnek minősül.


25. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön tárgyévenként a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:


Dunaföldvár Város Önkormányzata…../……(év).( hó,.nap ) KThatározata


(2) A testületi határozatokról a Jegyző nyilvántartást vezet.

(3) Ahatározat-kivonatokat az ülést követő 8 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. A képviselők, ha igénylik, akkor a határozat-kivonatokat a legközelebbi soron következő testületi ülés anyagával együtt kapják meg.

(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a Jegyző készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.


26. § Az Mötv. 50. §-ában felsoroltakon kívül minősített többség szükséges:

a) a képviselő-testület gazdasági programjának elfogadásához,

b) a hitelfelvételhez értékhatártól függetlenül,

c) a városrendezési terv elfogadásához,

d) a városi kitüntetések, címek adományozásához,

e) az önkormányzati vagyon elidegenítéséhez, vállalkozásba való beviteléhez, megterheléséhez,

f) a közfeladat önkéntes felvállalása, megszüntetése esetén,

g) a polgármester, alpolgármester illetményének– tiszteletdíjának, illetve költségtérítésének  megállapításához,

h) a sürgősségi indítvány elfogadásához,

i) a képviselő-testület hatáskörébe utalt díjak megállapításához,

j) a fegyelmi ügyekben hozott döntéshez,

k) a helyi népszavazás kiírásához,

l) a képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához,

m) a titkos szavazás elrendeléséhez, és

n) a képviselői tiszteletdíj folyósításának felfüggesztéséhez.


27. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) a polgármester,

b) a képviselő,

c) a képviselő-testület bizottsága,

d) a jegyző,

e) a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke, és

f) a civil szervezet képviselője.

(2) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt a tárgy szerint illetékes bizottsággal és a jegyzővel véleményezteti, majd a rendelet-tervezet és a hatásvizsgálati lap előkészítését követően a képviselő-testület elé terjeszti.

(3) A rendeletalkotás szükségességéről a képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.

(4) A rendeletalkotás kötelezően kétfordulós a költségvetésről szóló és a helyi adókról szóló rendeletek alkotása esetén.

(5) A rendelet-tervezet szakmai előkészítésével a képviselő-testület a jegyzőt bízza meg, akinek ezzel összefüggő teendői az alábbiak:

a) a rendeletalkotásban közreműködők között a munka elosztása,

b) a rendelet-tervezet bizottsági véleményeztetéséről, és az észrevételek feldolgozásáról, a vélemények és észrevételek, az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatok képviselő-testület elé terjesztéséről való gondoskodás,

c) az elvi célkitűzések érvényesítésének, a vitás kérdések megfelelő szintű eldöntésének biztosítása,

d) szükség szerint az érintett társszervekkel való koordináció,

e) a társadalmi részvétel szabályai érvényesülésének biztosítása,

f) a rendeletalkotással, közzététellel és nyilvántartással kapcsolatos adminisztráció megszervezése és

g) a rendelet-tervezet  képviselő-testület előtti megvitatásában való részvétel, a döntés előtt a tervezet törvényességéről nyilatkozatot tesz.

(6) A rendelet-tervezetet az Ügyrendi-, Közrendvédelmi és Jogi Bizottság, valamint a tárgy szerint illetékes bizottság véleményezi.

(7) A jegyző évente felülvizsgálja a hatályos önkormányzati rendeleteket, amely felülvizsgálatról a képviselő-testületet tájékoztatja, és szükséges esetben előterjesztést készít önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezése, vagy módosítása végett.

(8) Az önkormányzati rendeleteket évenként külön–külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni, és az alábbiak szerint kell megjelölni:

 „Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének..…/……...(év).(hó,nap) önkormányzati rendelete a ….. ( rendelet címe)–ról”

(9) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon: a Hivatal előtti közterületen elhelyezett hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.

(10) A rendelet közzétételének formái:

a) a város honlapján való megjelentetés,

b) a Városi Könyvtárban való elhelyezés.

(11) A kihirdetett rendelet munkaidőben a Hivatal Titkárságán megtekinthető.

(12) A rendelet kihirdetéséről, közzétételéről és nyilvántartásba vételéről a testületi ülést követő 8 napon belül a Jegyző gondoskodik.

(13) A képviselő részére a soron következő testületi ülés anyagával együtt el kell juttatni az előző testületi ülésen elfogadott rendelet szövegét képviselői igény erre irányuló bejelentése esetén.



28. § Az Mötv. 68. § (3) bekezdésében foglaltak alapján, a polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett a két ülés között felmerülő halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó vis major önkormányzati ügyekben dönthet.


29. § A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát a Képviselő-testület 1500 főben határozza meg.



5. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve


30. § (1)  A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza

a) a távol maradt képviselő nevét, azt hogy a képviselő a távolmaradását jelezte, vagy nem jelezte,

b) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,

c) a képviselő külön kérése alapján véleményének szószerinti rögzítését,

d) az aláírásokat, dátumot, pecsétet.

(2) A testületi ülés egészéről, vagy egy-egy napirendjének a tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni, ha a polgármester, vagy a képviselők több mint fele azt kezdeményezi.

(3) A testületi ülésről kettő példányban kell jegyzőkönyvet készíteni: Egy példányt a jegyző kezel, amelyet évente be kell köttetni. Egy példányt irattárba helyezés előtt fel kel tölteni a Nemzeti Jogszabálytár elektronikus felületére, majd ezt követően irattárba kell helyezni.

(4) Az ülésről készült jegyzőkönyvet az ülésen végig jelenlévő a képviselő-testület vita és számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel és egyszerű többségű határozatával kijelölt képviselő, mint jegyzőkönyv-hitelesítő is aláírja.

(5) A Képviselő-testület üléséről készített valamennyi jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, az előterjesztéseket, és azok mellékleteit, a rendeletek tervezetét, a hatásvizsgálati lapot és a jelenléti ívet. A képviselő külön kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólását mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

(6) A képviselő-testület nyilvános rendes és rendkívüli üléséről kép- és hangfelvétel, zárt rendes és rendkívüli üléséről hangfelvétel készül, amelyet a testületi ülést követően 2 évig kell megőrizni.

(7) A lakosság a nyilvános ülés jegyzőkönyvébe történő betekintési jogát a jegyzőnél, és a városi könyvtárban elhelyezett jegyzőkönyv megtekintésével gyakorolhatja. A jegyzőkönyvről illetve annak egy részéről az állampolgár az illetéktörvényben szabályozott díj ellenében másolatot kérhet.

(8) A közérdekű adat megismerésére írásban benyújtott kérelmet önkormányzati ügyekben a polgármester, államigazgatási ügyekben a jegyző teljesíti a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő szabályzatban foglaltak szerint.



6. A képviselő-testület részvételével működő társulások ügyei viteléhez szükséges együttes ülések tartására vonatkozó szabályok


31. § (1) A többcélú társulás illetve mikrotársulás (továbbiakban: társulás) tagjai a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat- és hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést tarthatnak. Az együttes ülések tartásával kapcsolatban az érintett önkormányzatok polgármesterei és jegyzői együttműködnek.

(2) Az együttes képviselő-testületi ülés tartását a társulás tanácsa, illetve a társulás bármely tagja kezdeményezheti a polgármester útján. A polgármesterek egyeztetését követően a gesztor önkormányzat polgármestere az együttes ülést az egyeztetett helyre és időpontra hívja össze.  Az együttes ülés elé döntést igénylő előterjesztés csak írásban terjeszthető elő.

(3) Az együttes képviselő-testületi ülést a gesztor önkormányzat polgármestere vezeti. A gesztor önkormányzat polgármesterének és alpolgármesterének akadályoztatása esetén az ülést vezető elnök személyéről a társult települések polgármesterei egymás között döntenek. A polgármesterek helyettesítésére a társulásban részt vevő önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatában foglalt szabályok irányadóak.

(4) Az együttes képviselő-testületi ülésen a határozatképességet településenként külön kell biztosítani, megállapítani és a jegyzőkönyvben rögzíteni.

(5) Az ülést vezető elnök tesz javaslatot a napirendi pontokra, megnyitja, vezeti és lezárja az egyes napirendi pontok feletti vitát, megadja a jogot a hozzászólásra, ismerteti a módosító-, illetve a határozati javaslatokat és a (6) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével megállapítja  a szavazás eredményét.

(6) Az együttes ülésen a szavazás eredményét külön-külön képviselő-testületenként kell megállapítani. A szavazás akkor érvényes és eredményes, ha külön-külön képviselő-testületenként biztosított a határozatképesség és az adott döntés meghozatalához szükséges egyszerű vagy minősített többségű szavazatot megkapta a határozati javaslat. Az ülést levezető elnök megállapítja, hogy a határozat mely testület által került elfogadásra. Az együttes ülésen hozott határozatokat a gesztor önkormányzat képviselő-testületének határozat megjelölésére vonatkozó szabályai szerint kell jelöléssel ellátni -a gesztor önkormányzatnál soron következő határozat szám kiegészítve az „együttes határozat” kifejezéssel.

(7) Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amelyet a gesztor önkormányzat jegyzője készít el. A jegyzőkönyv tartalmazza

a) az elfogadott napirendet,

b) az ülésen megjelentek és a jegyzőkönyvezető nevét,

c) a határozatképességre vonatkozó megállapítást,

d)  a tanácskozás, illetve valamennyi képviselő-testület tagjától elhangzott hozzászólás lényegét,

e)  az egyes képviselő-testületek által a határozati javaslatra leadott szavazatok arányát, és

f) az együttesen meghozott normatív határozatot.

(8) A jegyzőkönyvet az ülésen résztvevő önkormányzatok polgármesterei és jegyzői írják alá. A jegyzőkönyv négy példányban készül: Kettő példányt a munkaszervezeti feladatokat ellátó önkormányzat jegyzője kezel, amelyből egy példányt évente be kell köttetni, a másik egy példányt irattárba helyezés előtt fel kel tölteni a Nemzeti Jogszabálytár elektronikus felületére, majd ezt követően irattárba kell helyezni.  A jegyzőkönyv további 1-1 példányát a a Nemzeti Jogszabálytár elektronikus felületére történő feltöltéssel egyidejűleg a munkaszervezeti feladatokat ellátó önkormányzat jegyzője megküldi a társulásban részt vevő valamennyi önkormányzatnak.



7. A települési képviselő


32. § (1) A képviselőt az Mötv.-ben, és a rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik.

(2) A képviselő kötelezettsége az Mötv.-ben meghatározottakon túl:

a) a képviselő-testület tevékenységében való tevékeny részvétel,

b) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

c) felkérés alapján részt venni a testületi ülés előkészítésében, vizsgálatokban,

d) írásban, vagy szóban előre bejelenteni, ha a képviselő-testület, a bizottság ülésén, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van és

e) személyes érintettségét bejelenteni a döntéshozatalnál.

(3) Az Mötv. 49. § (2) bekezdése szerinti személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselő tiszteletdíjának folyósítását 3 hónapra a Képviselő-testület felfüggeszti.

(4) A Képviselő-testület a képviselők közül Mezőgazdasági- Környezetvédelmi Tanácsnokot, Szociális Tanácsnokot, és Közrendvédelmi Tanácsnokot választ. A tanácsnokok tiszteletdíját a 33. § tartalmazza.

(5) A tanácsnok, a bizottsági elnök, és a bizottsági tagok a polgármester és az alpolgármester kivételével a 33. §-ban meghatározott mértékű tiszteletdíjban részesülnek.

(6) E rendeletben foglalt tiszteletdíj és természetbeni juttatás forrása az Önkormányzat tárgyévi költségvetésében e célra jóváhagyott pénzügyi keret.

(7)  A Képviselő-testület a képviselők, a bizottságok nem képviselő tagjai részére a „Dunaföldvári Partoldalak” című helyi újság előfizetését térítésmentesen biztosítja.

(8) Az Önkormányzat a Képviselő-testület tagjainak a képviselői tevékenységgel, a nem képviselő bizottsági tagoknak a bizottsági tevékenységükkel összefüggő, általuk előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét megtéríti, amelynek kifizetését a polgármester engedélyezi.


33. §  (1)  A tanácsnok és a bizottsági elnök tiszteletdíja bruttó 150.000.- Ft/hó.

(2) A bizottsági tagok – függetlenül a betöltött bizottsági tagságok számától – bruttó 22.400.- Ft/hó összegű tiszteletdíjban részesülnek.

(3) Az a képviselő, és nem képviselő bizottsági tag, aki a tárgyévben megtartott rendes és rendkívüli testületi és bizottsági ülések több mint 50 %-án nem jelenik meg, a tárgyévet követő félévben – 6 hónap időtartamra - nem jogosult tiszteletdíjra.

(4) A (3) bekezdés szerinti tiszteletdíj megvonás alól mentesül az, akinek tartós betegség miatti távollétét háziorvos, vagy szakorvos igazolja.



8. A Képviselő-testület bizottságai


34. § (1) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

  1. Pénzügyi Ellenőrző Bizottság ( 3+2 fő )
  2. Ügyrendi-, Közrendvédelmi és Jogi Bizottság ( 3+2 fő )
  3. Oktatási-, Kulturális,- Egészségügyi,- Szociális,- Ifjúsági és Sport Bizottság (3+2 fő)
  4. Városfejlesztési,- Idegenforgalmi,–Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság (3+2 fő)                                    

(2) A bizottságok a Képviselő-testület ülését előkészítő, javaslattevő, átruházott hatáskörben döntési és végrehajtó feladatot látnak el, működésük ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.

(3) Valamely ügy kivizsgálására, ellenőrzési feladatok elvégzésére, vizsgálatok lefolytatására a képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(4) Amennyiben a Képviselő-testület ideiglenes bizottságot hoz létre, annak nem képviselő tagjává olyan személyeket javasolt megválasztani, akik kellő szakértelemmel rendelkeznek a nem állandó feladat elvégzésére.

(5) Az ideiglenes bizottság működésére az Mötv.-ben, és a rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(6) Az Ügyrendi-, Közrendvédelmi és Jogi Bizottság

a) végzi a vagyonnyilatkozatok nyilvántartását, ellenőrzését és vizsgálatát,

b) részére kell átadni az önkormányzati képviselőnek az összeférhetetlen jogviszonya megszüntetéséről szóló lemondó nyilatkozatát, továbbá végzi az összeférhetetlenségi (méltatlansági) eljárással kapcsolatos feladatokat, 

c) végzi a lobbista meghallgatását, ha a lobbista kezdeményezte a meghallgatást, és

d) előzetesen véleményezi az önkormányzati rendelet-tervezeteket.

(7) A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság

a) tesz javaslatot a polgármester és az alpolgármester illetményének-tiszteletdíjának, és költségtérítésének megállapítására,

b) véleményezi a költségvetési és a zárszámadási rendelet-tervezeteket,

c) véleményezi a helyi adórendeleteket.

(8) Valamennyi bizottság véleményezi a költségvetési rendelet-tervezetet.

(9) A Bizottság ülésének összehívásáról és vezetéséről a Bizottság elnöke gondoskodik. Az elnök akadályoztatása esetén a bizottsági ülés összehívásáról a polgármester, a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, az alpolgármester akadályoztatása esetén a korelnök gondoskodik. Bizottság elnökének akadályoztatása esetén a Bizottság jelen lévő tagjai által megbízott képviselő bizottsági tag vezeti a Bizottság ülését, amelyen tanácskozási joggal részt vesz a jegyző, annak távollétében az aljegyző, vagy a jegyző által megbízott közszolgálati tisztviselő.

(10) A Bizottság ülésének meghívóját valamennyi nem bizottsági tag képviselőnek meg kell küldeni. A Bizottság elnöke kezdeményezheti a nem bizottsági tag képviselők részvételével ülés tartását, mely esetben a meghívóval együtt a napirendhez készített írásos előterjesztést is meg kell küldeni.

(11) A Bizottság ülésének az összehívását a Bizottság bármely tagja is kezdeményezheti.

(12) A Bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza

a) az ülés helyét és idejét,

b) a távol maradt bizottsági tag nevét,

c) napirendi pontonként az előadó nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét és

d) az aláírásokat, dátumot, pecsétet, egyebekben a 30. § rendelkezései – a (6) bekezdés kivételével - az irányadók.

(13) A Bizottság ülésének jegyzőkönyvét a Bizottság elnöke, annak akadályoztatása esetén a bizottsági ülést levezető megbízott tag, és a bizottság egyik tagja írja alá.



9. Települési nemzetiségi önkormányzattal együttműködés szabályai


35. § (1) A képviselő-testület biztosítani kívánja a nemzetiségi jogok érvényesülését, ennek érdekében együttműködik a városban működő települési nemzetiségi önkormányzattal.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzat a képviselő-testület munkatervének összeállításához javaslatot tehet.

(3) A települési nemzetiségi önkormányzat rendelkezésére bocsátott pénzügyi források mértékét a mindenkori települési önkormányzati költségvetési rendelet határozza meg.

(4) A képviselő-testület a Hivatal útján segíti a települési nemzetiségi önkormányzat munkáját és biztosítja a működéshez a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott feltételeket, valamint azok költségeit. Ennek végrehajtása a törvényi feltételeken kívül az alábbiakra is kiterjed:

a) a települési nemzetiségi önkormányzat határozatainak kihirdetése, közzététele a települési nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon,

b) a települési nemzetiségi önkormányzat működésének, döntéseinek megismertetésére lehetőség biztosítása a honlapon.

(5) A Hivatalnak az általános munkarend szerinti munkaidőben kell a feltételek biztosításához szükséges végrehajtási feladatokat ellátnia.

(6) A képviselő-testület a települési nemzetiségi önkormányzat számára az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiséget térítésmentesen a Városháza épületében, a Polgármesteri Hivatalra meghatározott általános munkarend szerinti munkaidőben biztosít, és viseli a kapcsolódó költségeket. A helyiséget a jegyző jelöli ki, a használat során a települési nemzetiségi önkormányzatnak a Hivatallal és egymással együtt kell működni. A kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló rendezvények megtartására a képviselő-testület térítésmentesen a Városháza Dísztermét biztosítja az önkormányzati és hivatali feladatellátáson kívüli időben.


10. Záró rendelkezések


36. § Ez a rendelet 2015. március 01. napján lép hatályba.


Dunaföldvár, 2015. február 24.



                  Horváth Zsolt                                   Bárdos Lászlóné dr.

     polgármester                                     címzetes főjegyző


Záradék:

A rendelet a mai napon kihirdetésre került.

Dunaföldvár, 2015. február 27.

                                                                       Bárdos Lászlóné dr.

                                                                        címzetes főjegyző




Csatolmányok

Megnevezés méret
1. melléklet
24 KB
2. melléklet
25 KB
3. melléklet
30.5 KB
4. melléklet
25 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!