nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Budapest Főváros XXIII.kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2008.(IV.25.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2018-04-20 -tól
Budapest Főváros XXIII.kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2008.(IV.25.) önkormányzati rendelete
a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról


 Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának

20/2008. (IV.25.) rendelete

a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális

ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról

(módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt)



Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról  és szociális ellátásokról  szóló 1993.évi III. törvény a (továbbiakban: Szt.) 92. § (1) bekezdése, 115. § (3) bekezdése, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (a továbbiakban: Gyvt.) 29. § (1) és (2) bekezdése, 146-147. §-a, 162. § (5) bekezdése felhatalmazása alapján a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról az alábbi rendeletet alkotja:


A rendelet célja és hatálya

1. §


(1) A [1]Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) e rendelet szerint biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátást, a szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátást.


(2) Az Önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások

a) gyermekek napközbeni ellátása,

b) gyermekjóléti szolgáltatás


(3) [2]Az Önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatások

a) étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

d) nappali ellátás: időskorúak nappali ellátása,

e) családsegítés.


(4) [3]Az Önkormányzat által biztosított szakosított ellátás: átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás: időskorúak gondozóháza.”


(5) A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat. Az Önkormányzat integrált szervezeti formában több ellátotti csoport részére nyújt szolgáltatást a Gondozó Szolgálatnál. A szociális alapszolgáltatások mellett átmeneti elhelyezést biztosít az időskorúak gondozóházában.


(6) Az alapszolgáltatások megszervezésével az Önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában.


(7) E rendelet hatálya az Önkormányzat által működtetett személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti intézményekre, valamint az Önkormányzat illetékességi körében mindazon személyekre terjed ki, akik a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat igénylik, illetve arra rászorulnak.


(8) [4]Ezen önkormányzati rendeletben foglaltakat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: a Gyvt.), valamint a végrehajtási rendeleteikben foglaltak, továbbá az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályaival együtt kell alkalmazni.


Eljárási és hatásköri rendelkezések


2. §


(1) A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátását igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik.


(2) Az ellátás iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani.


(3) Az intézmény vezetője dönt a szolgáltatás biztosításáról, döntéséről írásban értesíti az igénylőt, illetve a törvényes képviselőjét.


(4) Az intézmény vezetője a személyes gondoskodás biztosításáról történő döntéssel egyidejűleg megállapítja a térítési díjat.


3. §[5]


A személyes gondoskodást igénylő amennyiben a

a) a szolgáltatás nyújtására, vagy

b) a gyermekétkeztetés térítési díjára, vagy

c) a Gondozó Szolgálatnál igénybe vett ellátások személyi térítési díjára

vonatkozó intézményvezetői döntéssel nem ért egyet, azt vitatja, úgy az önkormányzat képviselő-testülete általi felülvizsgálatot kérheti a döntés kézhezvételét követő 8 napon belül Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) Humán-közszolgáltatási Osztályára benyújtott illetékmentes kérelmével.


 4. §


(1) [6]A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások és az idősek gondozóházában történő átmeneti elhelyezés iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, a hatályos jogszabályokban meghatározott iratokkal együtt. Szociális alapszolgáltatásnak az intézményi jogviszony megszüntetésétől számított három hónapon belüli ismételt kérelmezése esetén az igény elbírálható a korábbi kérelem és mellékletei alapján. Ebben az esetben írásban nyilatkozni kell arról, hogy a korábbi kérelemben foglaltak tekintetében időközben nem következett be változás.


(2) [7]Az intézmény vezetője dönt a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránti kérelemről. A döntéséről írásban értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. Az ellátás igénybevételének megkezdése előtt az ellátást igénylővel, illetőleg törvényes képviselőjével megállapodást köt.


(3) [8]


(4) Ha az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének (2) bekezdés szerinti döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A képviselő-testület határozattal dönt a beutaló kérdéséről.


(5) [9]Ha az intézményvezető férőhely hiányában az ellátásra vonatkozó igényt nem teljesíti, úgy a kérelmet, beutaló határozatot a kézhezvétel napján nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás célja az igények teljesítési sorrendjének megállapíthatósága. A nyilvántartás az Szt. 20. § (2) bekezdés szerinti adatokat tartalmazza.


(6) Az intézmény vezetője az ellátást igénylő azonnali elhelyezéséről gondoskodik, ha annak helyzete a soron kívüli elhelyezést indokolja. A soron kívüli elhelyezésre vonatkozó igényt a kérelemben, illetve a beutaló határozatban fel kell tüntetni.


(7) Több soron kívüli elhelyezésre vonatkozó kérelem, illetve beutaló határozat esetén az intézményvezető az igény kielégítésének sorrendjéről az intézmény orvosának és a fenntartó képviselőjének bevonásával dönt.


5. §


(1) Az önkormányzat képviselő-testülete a törvényben megállapított szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok közül a polgármesterre ruházza az alábbi hatásköröket:

a) [10]a gyermekétkeztetési térítési díjak szociális alapon történő egyedi mérséklésére vagy elengedésére – a támogatás iránti igények figyelembevételével – gyermekintézményenként napi keretösszeget állapít meg jelen rendelet 16. § (7) bekezdése alapján;

b) [11]a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának szociális alapon történő egyedi mérséklése vagy elengedése jelen rendelet 16. § (8) bekezdése alapján;

c) ellenőrzi az intézmény működésének törvényességét,

d) a személyi térítési díj megállapítása, ha az intézményvezető által megállapított térítési díj összegét a jogosult vitatja, és ezért a fenntartóhoz fordul,

e) személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokért fizetendő térítési díjhátralék behajtása vagy a behajthatatlan hátralék törlése,

f) beutalás személyes gondoskodást nyújtó szociális intézménybe, ha az intézeti jogviszony keletkezését beutaló határozat alapozza meg.


(2) [12]Az önkormányzat képviselő-testülete a Szociális és Egészségügyi Bizottságra ruházza az alábbi hatásköröket:

a) jóváhagyja a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat biztosító intézmény szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját, valamint a házirendet, gondoskodik az érdekképviseleti fórum megalakításáról,

b) szabályozza a bölcsődei felvétel rendjét.

c) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 35. §-a alapján meghatározza – a gyermekjóléti szolgálat kivételével – az ellátásban részesülők érdekvédelmét szolgáló érdek-képviseleti fórum megalakításának és működésének szabályait.”


(3) [13]A gyermekjóléti szolgáltatásban és a házi gyermekfelügyelet formájában biztosított napközbeni ellátásban részesülők kivételével a Polgármester dönt Gytv. 35. §-ában meghatározott, az ellátásban részesülők érdekvédelmét szolgáló érdek-képviseleti fórum megalakításának és működésének szabályairól.


Gyermekek napközbeni ellátása


6. §


(1) [14]A gyermekek napközbeni ellátása bölcsődében, nyári napközis táborban, valamint a köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) hatálya alá tartozó óvodában, egész napos iskolában történik. Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki az egész napos iskolát nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető.


(2) A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani:

a) akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége,

b) akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója [15]gyermekgondozási díjban részesül,

c) [16]akinek eltartásáról szülője, vagy a gondozására köteles más személy, szociális vagy egészségügyi helyzetére tekintettel a gyermek ellátásáról megfelelően gondoskodni nem képes.

(3) A nevelési-oktatási intézményekben (óvodákban, iskolákban) a gyermekek napközbeni ellátásáról az intézmény köteles gondoskodni.

(4) A bölcsőde a családban nevelkedő három éven aluli gyermek napközbeni ellátást, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a harmadik évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a negyedik évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében.


(5) [17]A bölcsőde a (4) bekezdésben foglaltakon túl végezheti a fogyatékos gyermekek korai habilitációs és rehabilitációs célú nevelését és gondozását is. A bölcsődei ellátás keretében az Nkt. szerinti szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a fogyatékos gyermek legfeljebb hatéves koráig fejlődését biztosító fejlesztő felkészítésében és gondozásában, vagy fejlesztő felkészítésében vehet részt. A fejlesztő felkészítéshez a bölcsőde helyszínt biztosít.


(6) [18]A bölcsődei ellátás megszűnik, megszüntetésre kerül:

a) ha a megszűnést a szülő kéri,

b) ha a határozott idejű elhelyezés esetén a megjelölt időtartam megszűnésével

c) a jogosultsági feltételek megszűnésével

d) ha az ellátás feltételei, okai már nem állnak fenn

e) ha a bölcsőde orvosának megállapítása szerint a gyermek egészségügyi állapota miatt a bölcsődei gondozásra alkalmatlan,

f) ha a gyermek gondozója ismételt figyelmeztetés ellenére megsérti a házirendet,

g) ha a szülő, nagykorú testvér, egyéb jogosult hozzátartozó mások életét, testi épségét veszélyeztető magatartást tanúsít (az intézményvezető ezzel egyidejűleg értesíti a Család-és Gyermekjóléti Központot és szükség esetén hatósági intézkedést kezdeményez).

h) ha a szülő a térítési díjat nem fizeti,

i) ha a bölcsőde magas feltöltöttsége miatt a harmadik életévet betöltött gyermek számára év közben óvodai hely biztosított.”


Étkeztetés


7. §[19]


[20](1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a) életkoruk,

b) egészségi állapotuk,

c) fogyatékosságuk,

d) pszichiátriai betegségük,

e) szenvedélybetegségük,

f) hajléktalanságuk, vagy

g) szociális rászorultságuk

miatt.


(2) E rendelet alkalmazása során

a) Életkora miatt szociálisan rászorultnak tekinthető az a személy, aki az étkeztetés igénybevétele iránti kérelem benyújtásakor a hatályos társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény értelmében a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.

b) Egészségi állapota miatt szociálisan rászorultnak tekinthető az a személy, aki súlyos mozgáskorlátozott, vagy aki krónikus megbetegedése miatt önmaga ellátásáról gondoskodni nem képes, és mozgáskorlátozottságát vagy a krónikus betegség tényét hitelt érdemlő módon szakorvosi véleménnyel igazolja.

c) Fogyatékossága miatt szociálisan rászorulónak tekinthető az a személy, aki fogyatékossági támogatásban részesül.

d) Pszichiátriai betegsége miatt szociálisan rászorultnak tekinthető az a személy, aki az egészségügyről szóló törvény szerint olyan pszichiátriai betegnek minősül, akinek a gyógykezelése családban, vagy lakókörnyezetében történik és ügyei vitelében korlátozó intézkedés alatt nem áll.

e) Szenvedélybetegsége miatt rászorultnak tekinthető az a személy, aki szakorvos által megállapított krónikus alkoholizmusa, kábítószer függősége miatt fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igénylő, de szenvedélybetegségét gyógyító rendszeres és igazolható kezelésen vesz részt. A gyógykezelés folyamatosságát az ellátott az étkeztetés igénybevételétől számított fél évenként igazolni köteles.

f) Hajléktalansága miatt szociálisan rászorultnak tekinthető az a személy, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, életvitelszerűen Budapest XXIII. kerületben közterületen él, és részére az Alfa Karitatív Segélyszervezet igazolást állít ki, azzal a tartalommal, hogy a hajléktalan ellátás keretében részére az étkezés nem biztosított.

g) Étkeztetés szempontjából szociálisan rászorultnak tekinthető az a személy, aki átmeneti krízishelyzetbe került és önmaga, vagy eltartottja számára átmenetileg legalább napi egyszeri meleg étkezést nem képes biztosítani. A szolgáltatás legfeljebb egy hónapig nyújtható.

h) [21]Szociálisan rászorultnak tekinthető az az aktív korú nem foglalkoztatott személy, aki a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 6/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet 12. § alapján rehabilitációs célú települési támogatásban részesül. Az ellátásra való jogosultság fennállását, az erre rendszeresített igazoláson félévente igazolni köteles a Gondozó Szolgálat vezetőjénél. Az igazolást a Humán-közszolgáltatási Osztály állítja ki.


(3) [22]Az étkeztetés, a kérelmező igényei figyelembevételével

a) kérelmező általi elvitellel

b) helyben történő kiszolgálással és fogyasztással (idősek nappali ellátását igénybe vevő személyek részére), illetőleg

c) lakásra szállításával

biztosított.


(4) [23]A szolgáltatás iránti kérelmeket az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani.


(5) [24]A szolgáltatás után fizetendő térítési díjak mértékét és összegét e rendelet 3. melléklete tartalmazza. A személyi térítési díj mértéke a kerekítés szabályairól szóló jogszabályban foglaltakra figyelemmel kerül megállapításra.


(6) Az étkeztetésről a személyes gondoskodást nyújtó intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000.(I.7.) SzCsM rendelet 4. sz. melléklete szerinti „Étkezésre vonatkozó igénybevételi napló”-t kell vezetni.



Házi segítségnyújtás


8. §[25]


(1) Az Szt. 63. §-a alapján házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.


(2) Szociális segítés keretében biztosítani kell

a) a lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködést,

b) a háztartási tevékenységben való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában történő segítségnyújtást,

d) szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés megvalósítását.


(3) Személyi gondozás keretében biztosítani kell

a) az ellátást igénybe vevővel a segítő kapcsolat kialakítását és fenntartását,

b) a gondozási és ápolási feladatok elvégzését,

c) a szociális segítés szerinti feladatokat.


(4) [26]A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető végzi el az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló szociális és munkaügyi miniszteri rendelet alapján. A gondozási szükséglet vizsgálata keretében meg kell állapítani azt, hogy az ellátást igénylő esetében szociális segítés vagy személyi gondozás indokolt.


(5) A gondozó a napi gondozási tevékenységéről a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló I/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 5. sz. melléklete szerinti „A házi segítségnyújtás gondozási tevékenységei és résztevékenységei” alapján Tevékenységnaplót vezetni köteles.


(6) Amennyiben a házi segítségnyújtás során szociális segítés biztosítása esetén személyi gondozási feladatok ellátása válik szükségessé, a gondozási szükséglet vizsgálatát ismételten el kell végezni, amennyiben szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást.


(7) [27]Ha a gondozási szükséglet - az annak vizsgálatáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott értékelő adatlap szerint - III. fokozatú, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről. Ebben az esetben a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig házi segítségnyújtásra jogosult.


 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás


9. §


(1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes, időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.


(2) A jelzőrendszeres segítségnyújtás keretében biztosítani kell

a) az ellátás személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését,

b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét,

c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kedvezményezését.


(3) A fogyatékos személyek, illetve a pszichiátriai betegek részére nyújtott jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátója együttműködik a támogató szolgáltatást, illetve a közösségi pszichiátriai ellátást nyújtó szolgáltatóval.


(4) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult

a) az egyedül élő 65 év feletti személy,

b) az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy

c) a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását.


(5) A (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben a háztartásban élő kiskorú személyt nem kell figyelembe venni.


(6) A súlyos fogyatékosságot az Szt. 65/C. § (5) – (7) bekezdése szerint, a pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatt indokoltságot külön jogszabály szerint kell igazolni.


(7) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében vizsgálni kell a szociális rászorultságot.



Közösségi pszichiátriai ellátás


10. §[28]



Idősek nappali ellátása


11. §[29]


(1) Az arra rászorultak részére az Önkormányzat a Gondozó Szolgálatnál lehetőséget biztosít a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére.


(2) Az idősek nappali ellátása a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak gondozására szolgál.


(3) A Gondozó Szolgálat vezetője az idősek nappali ellátását igénybevevőkről a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 10. számú melléklete szerinti „NAPPALI ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK LÁTOGATÁSI ÉS ESEMÉNY NAPLÓJA” nyilvántartást vezeti.


(4) [30]Az idősek nappali ellátása keretén belül többletszolgáltatásként a napi 8 órás nyitva tartás figyelembe vételével az idősek nappali ellátását igénybevevők számára, igény szerint az Önkormányzat napi kétszeri (tízórai, uzsonna) étkezést biztosít. Az étkezés igénybevétele nem kötelező. Az étkezés napi egyszeri vagy tízórai, vagy uzsonna étkezésre egyaránt igényelhető.


(5) A Gondozó Szolgálat vezetője a tízórai és uzsonna igényléséről a személyes gondoskodást nyújtó intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000.(I.7.) SzCsM rendelet 4. számú melléklete szerinti „Étkezésre vonatkozó igénybevételi napló”-t vezeti.


(6) A szolgáltatás után fizetendő térítési díjak mértékét és összegét jelen rendelet 3/a. melléklete tartalmazza. A személyi térítési díj mértéke a kerekítés szabályairól szóló jogszabályban foglaltakra figyelemmel kerül megállapításra.


Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás


12.§[31]


(1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.


(2) A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.


(3) [32]Az Önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatás Gyvt. 39-40/A. §-aiban, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 8-30. §-aiban meghatározott, valamint a családsegítés Szt. 64.§-ában meghatározott feladatait Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Szociális és Gyermekjóléti Intézménye Család- és Gyermekjóléti Központ (a továbbiakban: Család- és Gyermekjóléti Központ) működtetésével biztosítja.


(4) A Család- és Gyermekjóléti Központ a (3) bekezdésben foglalt jogszabályok szerinti feladatain kívül:

a) természetbeni támogatást nyújthat a szociálisan rászoruló kerületi lakosok számára a Központ által gyűjtött, aktuális adománykészletéből,

b) a lakásfenntartási kiadások körében keletkezett hátralékok kiegyenlítése érdekében - külön rendeletben meghatározott feladatkörrel - adósságkezelési tanácsadást biztosít,

c) külön rendeletben meghatározott feladatkörrel szervezi a rehabilitációs célú települési támogatásban részesülők beilleszkedési programját.


 13. §[33]


Szakosított ellátás


14. §


(1) Az Önkormányzat szakosított ellátás keretében átmeneti elhelyezést biztosít az időskorúak gondozóházában.


(2) A Gondozó Szolgálatnál az időskorúak gondozóházában azok az időskorúak, valamint 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetők fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni.


(3) Az idősek gondozóházában – ideiglenes jelleggel – a megállapodásban meghatározott időtartamig legfeljebb egy évi időtartamra teljes körű ellátást biztosítanak.


(4) Az átmeneti elhelyezés különös méltánylást érdemlő esetben az intézmény orvosa szakvélemények figyelembevételével egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható.


(5) Ha az elhelyezés feltételei nem állnak fenn, az intézményvezető az elhelyezést megszünteti, és erről a beutaltat, valamint a tartásra, gondozásra kötelezettet értesíti.

(6) Ha a megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az önkormányzathoz fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz.


Térítési díj


15. §


(1) [34]Az e rendeletben szabályozott személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátások, szolgáltatások közül térítési díjat kell fizetni:

a) a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetésért bölcsődében, óvodában, iskolai napköziben, nyári napközis táborban,

b) a szociális alapszolgáltatásként nyújtott

ba) étkeztetésért, az étel házhozszállításáért,

bb) házi segítségnyújtásért,

bc) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásért,

bd) az idősek nappali ellátásáért,

be) az idősek nappali ellátása melletti étkeztetésért

c) szakosított ellátásként biztosított

ca) átmeneti elhelyezést nyújtó időskorúak gondozóházában nyújtott ellátásért,

d) a gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított bölcsődei ellátásért.


(2) [35]A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díja (a továbbiakban: intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltséggel azonos. Az élelmezési nyersanyagköltségeket, illetve a vásárolt élelmiszer árát a képviselő-testület állapítja meg. Az intézményi térítési díj összegét, a fizetendő személyi térítési díjat e rendelet 3. melléklete szerint, valamint a szolgáltatási önköltséget e rendelet 4. melléklete szerint táblázatban teszi közzé.


(3) [36]A fizetendő térítési díjat (a továbbiakban: személyi térítési díj) a Szt. 114. § - 119/B. §, a Gyvt. 146. § - 151. §, a 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet és ezen önkormányzati rendelet együttes figyelembevételével kell megállapítani. A kötelezett által fizetendő személyi térítési díj összegéről az intézmény vezetője az ellátás megkezdése előtt, de legkésőbb az ellátás megkezdésének napját megelőző munkanapig írásban értesíti a térítési díj fizetésére kötelezettet.

a) A térítési díj fizetésre kötelezett a térítési díjat alapellátás esetében utólag, tárgyhót követő hó 15-ig;

b) szakosított ellátás esetében előre, tárgyhót megelőző hó 30-ig köteles megfizetni.”


(3a)[37] A bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozásért fizetendő személyi térítési díj 0 Ft.


(4) [38]A személyi térítési díj összege az ellátott egyéni rászorultsága alapján csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik. Az intézmény vezetője méltányosságból a fizetendő személyi térítési díj összegét – az igénybevevőre vonatkozó térítési díj kategóriánál legfeljebb három kategóriánál kedvezőbb fokozatba – mérsékelheti, illetve elengedheti. A méltányosság gyakorlásához a szolgáltatást igénybevevőnél szociális helyzetfelmérést kell készíteni. Az alacsonyabb térítési díj kategóriába sorolást indokolhatja az igénybevevő egészségi állapota, egyedülállósága, egészségkárosodása, fogyatékossága, egyéb szociális körülményei.


(5) Ha a jogosult az intézményvezető által megállapított személyi térítési díj összegét vitatja, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ilyen esetben a fenntartó határozattal dönt a személyi térítési díj összegéről.


(6) Ha az ellátást betegség vagy más ok miatt a jogosult nem kívánja igénybe venni, a távolmaradást az intézmény vezetőjénél legalább két munkanappal a távolmaradást megelőzően írásban be kell jelenteni. Ennek elmulasztása esetén a kötelezett a térítési díj megfizetésének kötelezettsége alól a távolmaradás kezdetétől számított 3. munkanaptól mentesül. A kötelezett a távolmaradás idejére mentesül a térítési díj megfizetésének kötelezettsége alól.


(7) A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható és változtatható meg, kivéve, ha a kötelezett jövedelme

a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díjfizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni,

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladó mértékben növekedett.


(8) Az új intézményi térítési díj alapján fizetendő személyi térítési díjat a közétkeztetés normáinak elfogadását követően lehet első ízben alkalmazni azzal a feltétellel, hogy az új személyi térítési díj megfizetésére a jogosult nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra.


(9) Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló a kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű.


(10) Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi.


(11) A (10) bekezdés szerint nyilvántartott díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévenként tájékoztatja a fenntartót a térítési díjhátralék behajtása vagy a behajthatatlan hátralék törlése érdekében.


(12) [39]A jegyző az intézményvezető tájékoztatását követően intézkedik a térítési díjhátraléknak a behajtásáról.


(13) [40]A személyi térítési díj és a befolyt térítési díj különbözetét az intézmény vezetője nyilvántartja, és az ellátott halála esetén a további - hagyatéki eljárás lefolytatásához szükséges - intézkedéseket megteszi.”


A gyermekétkeztetés térítési díja


16. §[41]


(1) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyag költségének egy ellátottra jutó napi összege.


(2) A gyermekétkeztetés nyersanyag költségének egy ellátottra jutó napi összegét, és a fizetendő térítési díj összegét jelen rendelet 1. melléklete


(3) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetés (a továbbiakban: gyermekétkeztetés) személyi térítési díjának megfizetésére – egy hónapi időtartamra előre – a szülői felügyeleti joggal rendelkező szülő vagy a törvényes képviselő köteles.


(4) Nevelőszülőnél vagy helyettes szülőnél elhelyezett gyermek esetében a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetésért a személyi térítési díjat a nevelőszülő vagy helyettes szülő fizeti meg.


(5) A személyi térítési díjat az intézményvezető az (1) bekezdés szerinti napi összeg általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybevett étkezések számának, valamint a normatív és a szociális rászorultság alapján nyújtott kedvezménynek a figyelembevételével állapítja meg.


(6) Gyermekétkeztetés esetén a normatív kedvezményezettek körét és a jogosultság megállapítását a [42] 21.§ - 21/B. §-ai határozza meg.


(7) A Polgármester a [43] erejénél fogva normatív kedvezményben részesülők esetén a normatív kedvezményen túl a soroksári lakóhellyel rendelkező gyermek részére további gyermekenkénti térítési díjkedvezményt (a továbbiakban: díjkedvezmény) állapíthat meg az intézményvezető javaslata alapján. A díjkedvezmény mértéke a személyi térítési díj fennmaradó 50%-áig terjedhet. Abban az esetben, ha a gyermek távolléte miatt a szülő az étkezés lemondását több alkalommal elmulasztja, a díjkedvezmény megvonható.


(8) A Polgármester azon gyermekek részére, akik a Gyvt. erejénél fogva normatív kedvezményre nem jogosultak és soroksári lakóhellyel rendelkeznek, e rendeletben meghatározott mértékben részesülnek szociális rászorultság alapján nyújtott kedvezményben, ha a gyermeket gondozó család tartósan vagy időszakosan létfenntartási gondokkal küzd. A szociális rászorultság alapján nyújtott kedvezmény mértéke e rendelet 2. mellékletében meghatározottak szerint kerül megállapításra az igénylő családjában az egy főre jutó jövedelemhatár figyelembe vételével. A jövedelem számításánál irányadó időszakra az Szt. 10.§ (2) – (5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a gyermek távolléte miatt a szülő az étkezés lemondását több alkalommal elmulasztja, a szociális rászorultság alapján nyújtott kedvezmény megvonható.

(9) Létfenntartási gondnak kell tekinteni különösen, ha a térítési díj szociális kedvezmény nélküli megfizetése az igénylő családjának megélhetését veszélyeztetné, jövedelem-kieséshez vezetne.

(10) [44]A (7) bekezdésben meghatározott díjkedvezmény, valamint a (8) bekezdésben meghatározott szociális rászorultság alapján nyújtott kedvezmény iránti kérelmeket e rendelet 5. melléklete szerinti formanyomtatvány kitöltésével

a) [45]a nappali tagozaton tanulmányokat folytató diákok esetében az adott tanítási évre vonatkozóan minden év szeptember 1. napjától szeptember 30. napjáig.

b) az óvodai nevelésben részt vevő kiskorúak esetében az adott nevelési év december 1. napjától január 31. napjáig

lehet benyújtani [46]a Hivatal Humán-közszolgáltatási Osztályán.


(10a)[47] A (7) bekezdésben meghatározott díjkedvezmény, valamint a (8) bekezdésben meghatározott szociális rászorultság alapján nyújtott kedvezmény

a) óvodai nevelésben részt vevő kiskorú esetén egy naptári évre,

b) [48]nappali tagozaton tanulmányokat folytató diák esetében az adott tanítási évre kerül megállapításra.

kerül megállapításra.


(10b)[49] Az intézményvezető az óvodai nevelésben részt vevő jogosult esetén a naptári évben negyedévenként, a nappali tagozaton tanulmányokat folytató diákok esetében a tanítási évben negyedévenként köteles jelezni a Polgármester felé, ha a (7) bekezdésben meghatározott díjkedvezményben, valamint a (8) bekezdésben meghatározott szociális rászorultság alapján nyújtott kedvezményben részesülő gyermek távolléte miatt a szülő az étkezés lemondását több alkalommal elmulasztotta.


(11) Különös méltánylást érdemlő esetben a kérelem benyújtásának a (10) bekezdésben meghatározott határidejétől a Polgármester eltekinthet.


(12) [50]A polgármester kivételes méltányosságból díjkedvezményt vagy szociális rászorultság alapján nyújtott kedvezményt állapíthat meg, ha az igénylő a (7) és (8) bekezdésben előírt jövedelmi feltételeknek nem felel meg és az ellátás hiánya az igénylő családja létfenntartását veszélyeztetné.


(13) [51]A gyermekétkeztetés során az intézményi térítési díj megállapításánál a [52] 21.§ - 21/B. §-ai rendelkezéseit kell alkalmazni.


(14) [53]Az ingyenes étkezés igénybevételéhez a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. melléklete szerinti nyilatkozatot szükséges benyújtani. Az igényléshez szükséges nyilatkozatot az intézmény biztosítja.”


(15) [54]A szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át, a térítési díj 0,- Ft/nap


Szociális alapszolgáltatások személyi térítési díja


17. §


(1) [55]A szociális alapszolgáltatás és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás személyi térítési díjának megállapításánál a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni.


(2) Az étkeztetés térítési díja aszerint differenciált, hogy az ételt a helyszínen fogyasztják el vagy az igénybevétel helyére szállítják. A lakáson történő étkeztetés térítési díja a kiszállítás költségét is tartalmazza. Ha az étel lakásra történő kiszállítása közös háztatásban élő személyek részére történik, a kiszállításért fizetendő személyi térítési díjat csak egy személyre lehet megállapítani.


(3) [56]A házi segítségnyújtásban részesülő által havonta fizetendő személyi térítési díj a szociális segítés és a személyi gondozás térítési díjából tevődik össze. A kerületben az ellátást igénybevő személyek részére térítésmentesen biztosított a szociális segítés keretein belül a kísérés, bevásárlás (a személyes szükséglet mértékében), gyógyszerkiváltás, a személyi gondozás keretében ügyintézés az ellátott érdekeinek védelmében.”


(4) A személyi térítési díj nem haladhatja meg a (1) bekezdés szerinti jövedelem

a) 25 %-át étkeztetés,

b) 20 %-át házi segítségnyújtás,

c) 30 %-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak,

d) 2 %-át a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében.


(5) [57]Az önkormányzat által – az idősek nappali ellátása során – biztosított nappali ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 15 %-át, illetve 30 %-át, ha a nappali ellátást igénylő részére étkezést is biztosítanak.


(6) [58]


(7) [59]Az 1. § (2) – (3) bekezdéseiben foglalt szociális alapszolgáltatások igénybevétele után fizetendő személyi térítési díjak mértékét jelen rendelet 3. melléklete tartalmazza.



Szakosított ellátás térítési díja


18. §


(1) [60]Az időskorúak gondozóházában biztosított átmeneti elhelyezés napi intézményi térítési díját a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.


(2) [61]Az intézményi térítési díj havi összegét a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.


(3) [62]Fizetendő személyi térítési díj: napi térítési díj = havi jövedelem /hónapok napjainak száma x 0,6.


(4) Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj összege nem haladhatja meg a jogosult rendszeres havi jövedelmének 60 %-át.



Záró rendelkezések


19. §


Hatálybalépés


(1) Jelen önkormányzati rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a rendelet hatálybalépése után indult ügyekben kell alkalmazni.


(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 50/2004. (VI. 18.) rendelet 4. sz. melléklet 5. pontjának 1. francia bekezdésének helyébe az alábbi francia bekezdés lép, és kiegészül az alábbi 6. és 7. francia bekezdéssel:

[Szociális és Egészségügyi Bizottság hatáskörei]

- „jóváhagyja a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat biztosító intézmény szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját, valamint a házirendet, gondoskodik az érdekképviseleti fórum megalakításáról,

- szabályozza a bölcsődei felvétel rendjét.

- A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 35. §-a alapján meghatározza – a gyermekjóléti szolgálat kivételével – az ellátásban részesülők érdekvédelmét szolgáló érdek-képviseleti fórum megalakításának és működésének szabályait.”


(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 26/2004. (IV. 23.) rendelet,

b) az egyes szociális tárgyú rendeletek módosításáról szóló 51/2004. (VI. 18.) rendelet 1. §-a,

c) az egyes szociális tárgyú rendeletek módosításáról szóló 13/2005. (IV. 3.) rendelet 1-17. §-a,

d) az egyes szociális tárgyú rendeletek módosításáról szóló 5/2006. (II. 26.) rendelet 1. §-a,

e) az egyes szociális tárgyú rendeletek módosításáról szóló 20/2006. (V. 20.) rendelet 1-13. §-a,

f) a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 26/2004. (IV. 23.) rendelet módosításáról szóló 7/2007. (I. 26.) rendelet,

g) a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 26/2004. (IV. 23.) rendelet módosításáról szóló 51/2007. (XII. 14.) rendelet,

h) a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 26/2004. (IV. 23.) rendelet módosításáról szóló 2/2008. (II. 1.) rendelet,

i) a személyes gondoskodás keretébe tarozó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 26/2004. (IV. 13.) rendelet módosításáról szóló 4/2008. (II. 29.) rendelet.






  Geiger Ferenc s.k.                                                         dr. Laza Margit s.k.

       polgármester                                                                          jegyző


[1] Szövegrészt módosította a 13/2016.(IV.22.) önkormányzati rendelet 1. § Hatályos: 2016. április 23-tól

[2] Módosította a 18/2017.(VI.16.) önkormányzati rendelet 1. § Hatályos: 2017. június 16-tól

[3] Módosította a 28/2015.(IX.25.) önkormányzati rendelet 20. § Hatályos: 2015. szeptember 26-tól

[4] Módosította a 15/2018.(IV.20.) önkormányzati rendelet 1. § Hatályos: 2018. április 20-tól

[5] Módosította a 13/2016.(IV.22.) önkormányzati rendelet 3. § Hatályos: 2016. április 23-tól

[6] Módosította a 28/2015.(IX.25.) önkormányzati rendelet 21. § Hatályos: 2015. szeptember 26-tól

[7] Módosította a 15/2018.(IV.20.) önkormányzati rendelet 2. § Hatályos: 2018. április 20-tól

[8] Hatályon kívül helyezte a 21/2012.(IV.20.) önkormányzati rendelet 22. § (2) bekezdés Hatályos: 2012. április 21-től

[9] Módosította a 21/2012.(IV.20.) önkormányzati rendelet 5. § Hatályos: 2012. április 21-től

[10] Módosította a 13/2016.(IV.22.) önkormányzati rendelet 4. § Hatályos: 2016. április 23-tól

[11] Módosította a 13/2016.(IV.22.) önkormányzati rendelet 4. § Hatályos: 2016. április 23-tól

[12] Módosította a 15/2018.(IV.20.) önkormányzati rendelet 3. § Hatályos: 2018. április 20-tól

[13] Módosította a 13/2016.(IV.22.) önkormányzati rendelet 5. § Hatályos: 2016. április 23-tól

[14] Módosította a 13/2016.(IV.22.) önkormányzati rendelet 6. § Hatályos: 2016. április 23-tól

[15] Szövegrészt módosította a 7/2014.(III.28.) önkormányzati rendelet 26. § a) pont Hatályos: 2014. március 29-től

[16] Beiktatta a 21/2012.(IV.20.) önkormányzati rendelet 7. § Hatályos: 2012. április 21-től

[17] Módosította a 15/2018.(IV.20.) önkormányzati rendelet 4. § Hatályos: 2018. április 20-tól

[18] Módosította a 15/2018.(IV.20.) önkormányzati rendelet 4. § Hatályos: 2018. április 20-tól

[19] Módosította a 40/2012.(IX.21.) önkormányzati rendelet 1. § Hatályos: 2012. szeptember 22-étől

[20] (1) – (2) bekezdéseket módosította az 51/2012.(XII.21.) önkormányzati rendelet 2. § Hatályos: 2012. december 22-től

[21] Módosította a 14/2015.(III.27.) önkormányzati rendelet 3. § Hatályos: 2015. március 28-tól

[22] Módosította a 15/2018.(IV.20.) önkormányzati rendelet 5. § Hatályos: 2018. április 20-tól

[23] Módosította a 28/2015.(IX.25.) önkormányzati rendelet 22. § Hatályos: 2015. szeptember 26-tól

[24] Módosította a 22/2014.(IX.19.) önkormányzati rendelet 1. § Hatályos: 2014. október 1-től

[25] Módosította a 13/2016.(IV.22.) önkormányzati rendelet 8. § Hatályos: 2016. április 23-tól

[26] Módosította a 15/2018.(IV.20.) önkormányzati rendelet 6. § Hatályos: 2018. április 20-tól

[27] Módosította a 18/2017.(VI.16.) önkormányzati rendelet 3. § Hatályos: 2017. június 16-tól

[28] Hatályon kívül helyezte a 18/2017.(VI.16.) önkormányzati rendelet 9. § (2) pont Hatályos: 2017. június 16-tól

[29] Módosította a 22/2014.(IX.19.) önkormányzati rendelet 2. § Hatályos: 2014. október 1-től

[30] Módosította a 18/2017.(VI.16.) önkormányzati rendelet 4. § Hatályos: 2017. június 16-tól

[31] Módosította a 13/2016.(IV.22.) önkormányzati rendelet 9. § Hatályos: 2016. április 23-tól

[32] Módosította a 18/2017.(VI.16.) önkormányzati rendelet 5. § Hatályos: 2017. június 16-tól

[33] Hatályon kívül helyezte a 13/2016.(IV.22.) önkormányzati rendelet 16. § Hatályos: 2016. április 23-tól

[34] Módosította a 18/2017.(VI.16.) önkormányzati rendelet 6. § Hatályos: 2017. június 16-tól

[35] Módosította a 14/2015.(III.27.) önkormányzati rendelet 5. § Hatályos: 2015. március 28-tól

[36] Módosította a 15/2018.(IV.20.) önkormányzati rendelet 7. § Hatályos: 2018. április 20-tól

[37] Beiktatta a 7/2014.(III.28.) önkormányzati rendelet 21. § Hatályos: 2014. március 29-től

[38] Módosította a 28/2015.(IX.25.) önkormányzati rendelet 23. § Hatályos: 2015. szeptember 26-tól

[39] Módosította a 15/2018.(IV.20.) önkormányzati rendelet 8. § Hatályos: 2018. április 20-tól

[40] Módosította a 15/2018.(IV.20.) önkormányzati rendelet 8. § Hatályos: 2018. április 20-tól

[41] Módosította a 30/2013.(VII.12.) önkormányzati rendelet 17. § Hatályos: 2013. július 12-től

[42] Módosította a 15/2016.(V.20.) önkormányzati rendelet 32. § Hatályos: 2016. május 21-től

[43] Szövegrészt módosította a 7/2014.(III.28.) önkormányzati rendelet 26. § c) pont Hatályos: 2014. március 29-től

[44] Módosította a 7/2014.(III.28.) önkormányzati rendelet 22. § (1) bekezdés Hatályos: 2014. március 29-től

[45] Módosította a 15/2016.(V.20.) önkormányzati rendelet 29. § Hatályos: 2016. május 21-től

[46] Szövegrészt módosította a 13/2016.(IV.22.) önkormányzati rendelet 11. § Hatályos: 2016. április 23-tól

[47] Beiktatta a 7/2014.(III.28.) önkormányzati rendelet 22. § (2) bekezdés Hatályos: 2014. március 29-től

[48] Módosította a 15/2016.(V.20.) önkormányzati rendelet 30. § Hatályos: 2016. május 21-től

[49] Beiktatta a 7/2014.(III.28.) önkormányzati rendelet 22. § (2) bekezdés Hatályos: 2014. március 29-től

[50] Beiktatta a 43/2013.(XI.15.) önkormányzati rendelet 12. § Hatályos: 2013. november 16-tól

[51] Beiktatta a 28/2015.(IX.25.) önkormányzati rendelet 24. § Hatályos: 2015. szeptember 26-tól

[52] Szövegrészt módosította a 15/2016.(V.20.) önkormányzati rendelet 33. § Hatályos: 2016. május 21-től

[53] Beiktatta a 28/2015.(IX.25.) önkormányzati rendelet 24. § Hatályos: 2015. szeptember 26-tól

[54] Beiktatta a 28/2015.(IX.25.) önkormányzati rendelet 24. § Hatályos: 2015. szeptember 26-tól

[55] Módosította a 28/2015.(IX.25.) önkormányzati rendelet 25. § Hatályos: 2015. szeptember 26-tól

[56] Módosította a 18/2017.(VI.16.) önkormányzati rendelet 7. § Hatályos: 2017. június 16-tól

[57] Módosította a 15/2018.(IV.20.) önkormányzati rendelet 9. § Hatályos: 2018. április 20-tól

[58] Hatályon kívül helyezte a 21/2012.(IV.20.) önkormányzati rendelet 22. § (2) bekezdés Hatályos: 2012. április 21-től

[59] Módosította a 13/2016.(IV.22.) önkormányzati rendelet 13. § Hatályos: 2016. április 13-tól

[60] Módosította a 28/2015.(IX.25.) önkormányzati rendelet 26. § Hatályos: 2015. szeptember 26-tól

[61] Módosította a 28/2015.(IX.25.) önkormányzati rendelet 26. § Hatályos: 2015. szeptember 26-tól

[62] Módosította a 7/2014.(III.28.) önkormányzati rendelet 23. § Hatályos: 2014. március 29-től




Csatolmányok

Megnevezés méret
1.melléklet
17.41 KB
2. melléklet
15.75 KB
3. melléklet
18.33 KB
5. sz. melléklet
18.89 KB
1. sz. melléklet
16.39 KB
3. sz. melléklet
15.64 KB
3a.sz.melléklet
15.74 KB
4. sz. melléklet
18.92 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!