nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 19/2015. (V.14.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2017-03-01 - 2017-05-28
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 19/2015. (V.14.) önkormányzati rendelete
Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról


Szeged Megyei Jogú Város közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. §-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, a Nemzeti Környezetügyi Intézet, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatala Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály, a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatala, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság, a Csongrád Megyei Önkormányzat, Zsombó Község Önkormányzata, az állami főépítészi hatáskörében eljáró Csongrád Megyei Kormányhivatal, valamint a Partnerségi Szabályzat szerinti résztvevők véleményének kikérésével – az alábbi rendeletet alkotja:



Első rész

Általános rendelkezések


I. Fejezet

A rendelet hatálya és alkalmazása


1. A rendelet hatálya


1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed Szeged Megyei Jogú Város (a továbbiakban: a Város) közigazgatási területére.

(2) A város közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, továbbá építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni a jelen rendelet 1. sz. mellékletét képező Szabályozási Terv (a továbbiakban: Szabályozási Terv) valamint a Szabályozási Terv szabályozási elemei, illetve jelen rendelet (a továbbiakban: SZÉSZ) előírásai szerint szabad.

(3) A sajátos előírások hatálya a Szabályozási Tervlapokon körülhatárolt területekre terjed ki.



2. A rendelet alkalmazása


2. §

Az épített környezet védelméről és alakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.), valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.



II. Fejezet

A rendelet felépítése és értelmező rendelkezései



3. Mellékletek


3. §

Jelen rendelet részét képezik az alábbi, a Szabályozási Tervhez szorosan kapcsolódó mellékletek:

(1) 1. melléklet: Szeged Megyei Jogú Város Szabályozási Terve

a) 1.1. melléklet: Jelmagyarázat

b) 1.2. melléklet: Övezeti paraméterek

ba) 1.2.1. melléklet: Építési övezeti kódok magyarázata

A) Építési kód betűjele: terület-felhasználás

B) Építési kód első száma: építészeti karakterjegy

C) Építési kód második száma: beépítési mód

D) Építési kód harmadik száma: legkisebb kialakítható telekméret

E) Építési kód negyedik száma: legnagyobb beépítettség

F) Építési kód ötödik száma: legkisebb zöldfelületi fedettség

G) Építési kód hatodik száma: homlokzatmagasság

bb) 1.2.2. melléklet: Beépítésre szánt területek telekmérete

A) Nem kialakult állapotnál

B) Kialakult állapotnál

bc) 1.2.3. melléklet: Övezeti kódok magyarázata

A) Övezeti kód betűjele: Terület-felhasználás

c) 1.3. melléklet: Belterületi szabályozási terv M = 1:4000

d) 1.4. melléklet: Külterületi szabályozási terv M = 1:8000


4. §

Jelen rendelet részét képezik az alábbi, az építési szabályzathoz szorosan kapcsolódó mellékletek:

(1) 2. melléklet: Sajátos jogintézménnyel érintett ingatlanok jegyzéke

a) 2.1. melléklet: Változtatási tilalommal érintett ingatlanok jegyzéke

b) 2.2. melléklet: Telekalakítási/építési tilalommal érintett ingatlanok

c) 2.3. melléklet: Elővásárlási joggal érintett ingatlanok

e) 2.4. melléklet: Helyrehozatali kötelezettséggel érintett ingatlanok

f) 2.5. melléklet: Beültetési kötelezettséggel érintett ingatlanok

(2) 3. melléklet: Sajátos előírások területi hatálya

(3) 4. melléklet: Fejlesztési területek közművesítettségi elvárása

(4) 5. melléklet: Reklám elhelyezéssel szabályozott útvonalak


4. Értelmező rendelkezések


5. §

A rendelet alkalmazása tekintetében:

1. Áttört kerítés: Olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t.

2. Egyedi közművesítettség: A villamos energia, az ivóvíz, a szennyvízelvezetés és –tisztítás, valamint a közterületi csapadékvíz-elvezetés vagy közüzemi, vagy közcélú szolgáltatással, vagy egyedi megoldással történik.

3. Előnevelt fa: Legalább kétszer iskolázott, minimum 12/14-es körméretű, díszfaiskolai fa.

4. Építési vonal: Az építési helyen belül vagy annak határvonalán a helyi építési szabályzatban vagy a szabályozási tervben meghatározott olyan vonal(ak), amely(ek)re az épületet – homlokzattal és a homlokzati határfal legalább 1/3 hosszúságú külső síkjával – a telek homlokvonala vagy más határvonala felé kötelezően helyezni kell. Építési vonalon levőnek minősül az a homlokzat is, mely a vonaltól a telek belseje felé legfeljebb 0,5 m távolságra kerül, jogszabállyal védett épület esetében pedig legfeljebb 1,50 m távolságra kerül.

5. Főépületek: Az épületek azon csoportja, melyek az övezeti előírásokban megnevezett rendeltetések befogadói. A főépületektől a jelen rendelet megkülönbözteti a melléképületeket.

6. Helyi jelentőségű természetvédelmi terület: A természeti értékek helyi védelméről szóló rendeletben használt helyi védelmi kategória. Célja az ökológiai értékek védelme, amely magában foglalja a természeti értékek megóvását, az épített környezet és az élővilág harmonikus arányának megőrzését.

7.[1]

8. Idegenforgalmi építmény: A turizmus igényeit szolgáló, elsősorban szállás, vendéglátás, szolgáltatás rendeltetés(ek)nek helyet adó építmény.

9. Ipari építészet megőrzési vonala: Az ipari építészet minőséget képviselő elemei – mint vakolatlan tégla architektúra, nyerstégla timpanon, öntöttvas oszlop, oszlopfő, korlát stb. – megőrzésének, megjelenítésének területi rögzítésére szolgáló jelölés.

10. Karakterterület: Az építéssel kapcsolatos előírások, építészeti karakterjegyek alapján megkülönböztetett, homogén területek, melyek az 1-es Belvárosi, 2-es Polgárvárosi, 3-as Kisvárosi, 4-es Kertvárosi, 5-ös Lakótelepi, valamint 6-os Egyéb karakterű építési területek.

11. Kialakult állapot: Az övezeti előírásoknál használt fogalom. Olyan építési övezetek, amelyek további beépítése során az illeszkedés elvét kell érvényesíteni a meglévő karakterjegyek alapján.

12. Közlekedési célú közterület: Az a szerkezeti, vagy nem szerkezeti jelentőségű közterület, amely részben a gépkocsi-közlekedés, részben a kerékpáros közlekedés, részben a gyalogos közlekedés célját szolgálja. Helyet ad továbbá a közművek nyomvonalas létesítményeinek és műtárgyainak, köztárgyaknak, valamint zöldfelületeknek.

13. Közhasználatra szánt terület: Közterületnek nem minősülő, tulajdoni állapotoktól függetlenül közhasználatra szánt terület, ahol a közhasználat – az időbeli korlátozás kivételével – mindenkor megengedett. Ilyen például a közjóléti erdő, a közforgalom elől el nem zárt, vagy közforgalom számára megnyitott magánút, vagy az intézményi területen belüli közkert.

14. Lakótelepi közkert: A jelen rendelet szempontjából közkertnek minősül a szabályozási tervlapon lehatárolt lakótelepi telektömbökön belüli - a lakótömbbe tartozó népesség zöldfelületi igényét kielégítő zöldfelület.

15. Megtartandó fa: Városökológiai célt szolgáló egyedi fa, amelynek fennmaradása védőterületek kijelölésével támogatott.

16. Melléképületek: A telek és a telken álló főépület(ek) rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű épület. Melléképületek legfeljebb 3,5 m homlokzatmagassággal és magastető esetén legfeljebb 5,0 m gerincmagassággal épülhetnek.

17. Nem kialakult állapot: Az övezeti előírásoknál használt fogalom. Olyan építési övezetek, amelyek további beépítése során a meglévő karakterjegyek alapján az illeszkedés elve nem érvényesíthető. Nem kialakultnak minősül a beépítetlen telek, valamint az építési paraméterektől (elsősorban a beépítési magassságtól) eltérő, a korábbi előírásokkal összhangban felépült építményekkel beépült telek.

18. Pavilon: Olyan közterületen álló, könnyűszerkezetes épület, amely nem rendelkezik térszín alatt épített alappal, valamint egy-egy rendeltetési egysége nem nagyobb mint 20 m2, továbbá a homlokzatmagassága legfeljebb 3,0 m.

19. Radó féle értékszámítás: Az egyes értékelési szempontokhoz a szorzószámok, együtthatók nagyságát dr. Radó Dezső kertészmérnök-közgazdász hosszú évek alatt elvégzett számításaira alapozva, az egy lombköbméternyi lombfelület hatásai (oxigéntermelő képessége) alapján állapította meg. A pótlást szolgáló fák lombtömegének az ültetést követő harmadik évben a kivágott fa lombtömegének 80%-ával kellene egyenértékűnek lenni. A faérték kiszámításakor figyelembe kell venni a kivágandó fa városon belüli elhelyezkedését, fajtáját, korát és egészségi állapotát.

Faérték = A x B x C x D x M

A = egy 4 éves földlabdás, szabványcsemete (faiskolai forgalmazásban 10/12 méretű) faiskolai ára az értékfelvétel időpontjában, az ÁFA-val és a helyszínre szállítás díjával megnövelve, és forintban kifejezve,

B = a fa ismert vagy becsült korától függő szorzószám,

C = a lombkorona állapotától függő együttható,

D = a fa településen belüli elhelyezkedésétől függő együttható,

M = módosító tényező.

20. Részterületre készülő szabályozási terv (RSZTK): A Szabályozási Terven lehatárolt terület, amelyre részterületre szóló szabályozási terv készítése van előírva.

21. Sarokátfordítás: A sarok szögfelezőjére közel szimmetrikusan megjelenő homlokzatszakaszok.

22. Saroktelek: Az a telek, amely egynél több közterülettel egymással szöget bezáró szomszédos telekhatáro(ko)n érintkezik.

23. Szigorított részleges közművesítettség (SZRK): A villamos energia, az ivóvíz, a szennyvízelvezetés és –tisztítás, valamint a közterületi csapadékvíz-elvezetés együttesen közüzemi, vagy közcélú szolgáltatással történik.

24. Utcaképi vizsgálat: A szomszédos 3-3 telekre kiterjedő vizsgálat. Ennél kevesebb telekszomszéd megléte esetén a telek környezetében lévő, igazodást jelentő, további, nem szomszédos telkekkel kell kiegészíteni összesen 6 telekre a vizsgálatot. A vizsgálati lapon fel kell tüntetni az utcai meglévő és tervezett épületek homlokzatát, jellemző magassági mértékeit, meglévő és telepítendő fákat, fasorokat.

25. Telepszerű beépítési mód:Az építési telek sajátos beépítési módja, ahol a szabadonálló építési helyen belül több azonos építési követelmény alá eső (térfogati és homlokzatmagassági eltérő szabályok nélküli) épület helyezhető el.

26. Városkapu: A nemzetközi főútvonal(ak) és országos közutak városi bevezető szakasza, amelynek közterület felőli látványa a Város arculatáról alkotott első benyomást meghatározza, ezért az építési telkeket úgy kell beépíteni és használni, hogy mind az épületek megjelenése, mind a környezetük alakítása a közterület felöl kedvező látványt nyújtson.

27. Zártsorú beépítési mód: Zártsorú beépítési módnál az építési helyen belül épületet úgy kell elhelyezni, hogy az épületek nyílás nélküli határfalai a közös telekhatáron közvetlenül egymáshoz, vagy az előírt tömör kerítéshez csatlakozzanak. Az előzőekben előírt épület-elhelyezést a beépítés abban az esetben is teljesíti,

a) ha az épület a telek egyik oldalhatárára illeszkedik,

b) a telekszélességet legalább 50%-os hosszúságban elfoglalja, valamint

c) a másik oldalhatárig zárt, épített, tömör, 2,5 m-nél nem magasabb kerítéssel csatlakozik.

A kerítésen személy- és kocsibejárat létesíthető. Az üresen maradó köz szélessége 3,0 m-nél kevesebb nem lehet, az épített tömör kerítés 2,5 m-nél magasabb nem lehet. A zártsorú beépítési módnak jelen rendelet két típusát különbözteti meg aszerint, hogy a hátsókert 0 és a hátsókert felé eső homlokzat tűzfalas kialakítást igényel-e (zártsorú – körülépített, illetve részleges körülépített), vagy a hátsókert 0-tól különböző méretet vesz-e fel és a hátsókert felé eső homlokzat tűzfalas kialakítást igényel-e (zártsorú – általános).

28. Zártsorú általános beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol az építmények csak zártsorú építési helyen belül helyezhetők el. A zártsorú építési hely a telken belül úgy helyezkedik el, hogy az vagy elő- és hátsókerttel, vagy csak hátsókerttel határos és a szomszédos telkeken az építési helyek mindkét oldalhatár mentén érintkeznek egymással.

29. Zártsorú – körülépített beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol az építési hely azonos a telek teljes területével és az épület határfalai a telekhatárra illeszkednek, kialakult előkertes beépítés kivételével. A zártsorú körülépített beépítési módnál mind az oldalsó, mind a hátsó telekhatár felé néző homlokzatok tűzfalszerű, nyílások nélküli kialakításúak, és az épület(ek) belső udvart zárnak körül. A zártsorú részleges körülépített beépítési módnál a belső udvar az előkert, vagy a hátsókert irányába kinyílik, függetlenül az előkert és a hátsókert 0, vagy attól különböző méretétől.



III. Fejezet

Szabályozási elemek besorolása és alkalmazása


5. Szabályozási elemek értelmezése


6. §

(1) A Szabályozási Terven megjelenő határelemek hierarchiáját (fedettségét) az alábbiak szerint kell értelmezni:

1. Belterületi határ

2. Szabályozási vonal

3. Övezethatár

4. Telekhatár

(2) A Szabályozási Terven megjelenő területi szabályozási elemek közül az alábbiak határa övezeti határnak minősül:

1. erdőterület,

2. vízgazdálkodási célú terület, valamint

3. kötöttpályás közlekedési terület (vasútterület).


6. Kötelező szabályozási elemek


7. §

(1) A Szabályozási Terv határelemei:

1. meglévő közigazgatási határ,

2. sajátos előírások területének határa a terület sorszámával

3. átmeneti korlátozással érintett terület határa

(2) A Szabályozási Terv vonalas szabályozási elemei:

1. tervezett szabályozási vonal,

2. szabályozási szélesség,

3. építési övezet / övezet határa,

4. építési övezet / övezet jele,

5. előkert építési határvonala,

6. egyes építési helyekre előírt maximális homlokzatmagasság,

7. építési vonal,

8. épületsarok helye,

9. közterületi térfal vonala,

10. kötelező zajvédő fal, vagy homlokzat,

11. városkapu és határa,

12. utcakép szükségessége,

13. ipari építészet megőrzési vonala,

14. áthelyezve-rekonstruálva megőrzendő homlokzat,

15. eredeti állapotában integrálandó homlokzat,

16. homlokzatszerűen kialakítandó tűzfal,

17. kötelező tervpályázat,

18. földszinten előírt kereskedelmi, szolgáltató funkció,

19. áttört kerítés létesítési helye,

20. tömör kerítés létesítési helye,

21. kötelező csomópont (rácsatlakozás) helye,

22. telken belüli kötelező fásítás,

23. megtartandó fa,

24. közterületi fasor,

25. fasor magánúton.

(3) A Szabályozási Terv területi szabályozási elemei:

1. I. rendű közlekedési célú közterület,

2. II. rendű közlekedési célú közterület (belterületen és külterületi beépítésre szánt területen belül),

3. erdőterület,

4. zöldterület (közpark, közkert),

5. lakótelepi, illetve intézményi területen belüli közkert,

6. vízgazdálkodási célú terület,

7. kötöttpályás közlekedési terület (vasútterület),

8. elsődlegesen vízgazdálkodási rendeltetésű sáv,

9. különleges beépítésre szánt terület,

10. különleges beépítésre nem szánt terület,

11. építési hely,

12. csak melléképület elhelyezésére szolgáló építési hely,

13. hátsókert,

14. csak a tömb egészére érvényes RSZT (részterületi szabályozási terv) alapján beépíthető telekrész,

15. átmeneti korlátozással érintett terület,

16. záportározó létesítési helye,

17. árkád,

18. helyi védelem alá tartozó park,

19[2]. erdősítésre kijelölt terület

(4) A Szabályozási Terv sajátos jogintézményei:

1. változtatási tilalommal érintett terület,

2. telekalakítási / építési tilalommal érintett terület,

3. elővásárlási joggal érintett terület,

4. helyrehozatali kötelezettséggel érintett terület,

5. beültetési kötelezettséggel érintett terület.


7. Jogszabályok által meghatározott, kötelező elemek


8. §

(1) A Szabályozási Terv jogszabályok által meghatározott kötelező elemei:

1. Védőterületek határa

1a. védőterületek és korlátozási területek, nyomvonalas közlekedési infrastruktúra elem (közút, vasút) kezelői hozzájárulásának határa,

1b. környezetvédelmi védőterületek határa (például bűzös, fertőzésveszélyes telephelyek védőterületei),

1c. árvízvédelmi korlátozások határa (például Tisza – Maros mentett oldali árvízvédelmi töltéslábától számított 110 m-es védősáv),

1d. közmű infrastruktúra elem (vezeték, létesítmény) kezelői hozzájárulásának határa,

1e. temetőn belüli korlátozási terület,

1f. katasztrófavédelmi veszélyességi övezet (belső, középső, külső) határa,

2. műemlék épület telke,

3. műemléki jelentőségű terület,

4. műemléki környezet határa,

5. régészeti lelőhely, illetve régészeti érdekű terület határa,

6. NATURA 2000 terület,

7. Nemzeti Park területe,

8. Tájvédelmi Körzet határa,

9. nemzeti ökológiai hálózat határa:

9a. magterület,

9b. ökológiai folyosó,

9c. pufferterület,

10. kunhalom,

11. bányatelek határa,

12. rekultiválandó terület határa,

13. elsődlegesen vízgazdálkodási rendeltetésű sáv.

(2) A kötelező elemek kizárólag a Szabályozási Terv és a helyi építési szabályzat módosításával változtathatók meg.

(3) A tervezett belterületi határt, a terület-felhasználást, valamint egyéb szerkezeti szintű elemeket érintő változtatások esetében a Szabályozási Terv és a SZÉSZ módosítását megelőzően a településszerkezeti tervet is módosítani kell.


8. Irányadó szabályozási elemek


9. §

(1) A Szabályozási Terv irányadó szabályozási elemei:

1. tervezett telekhatár,

2. megszüntető jel,

3. közterület kialakítás ütemezését szabályozó vonal,

4. jelentős szintbeni gépjárműparkoló területének határa és jele,

5. jelentős szint alatti gépjárműtároló területének határa és jele,

6. magánút,

7. átmeneti forgalmi rendeltetésű közterület,

8. csillapított, illetve vegyes használatú út tengelye,

9. korlátozott közforgalmú gépjármű átjárás,

10. önálló gyalogos közforgalmú átjárás,

11. korlátozott gyalogos közforgalmú átjárás,

12. korlátlan gyalogos közforgalmú átjárás,

13. tervezett villamos nyomvonala,

14. önálló (kijelölt) kerékpárút tengelye (nyomvonala a szabályozási területen belül az adottságoknak megfelelően változtatható),

15. az útkorona mBf előírt magassága m-ben,

16. közúti csatlakozás helye,

17. tiszta rálátást biztosítandó látványvédelem,

18. javasolt magastető ráépítés,

19. meglévő / tervezett híd,

20. településképvédelmi terület,

21. horgászstég,

22. egyéni vízi létesítmény huzamosabb kikötési lehetőséggel,

23. egyéni vízi létesítmény rövid idejű kikötési lehetőséggel,

24. közösségi létesítmény huzamosabb kikötési lehetőséggel,

25. közösségi létesítmény rövid idejű kikötési lehetőséggel,

26. tervezett belterületi határ [a közterületi szomszédság függvényében egyben vagy szabályozási vonal, vagy övezethatár].

(2) Az irányadó szabályozási elemektől a vonatkozó jogszabályok és jelen rendelet betartása mellett, rendeletmódosítás nélkül el lehet térni.


9. Tájékoztató elemek


10. §

(1) A Szabályozási Terv tájékoztató elemei:

1. szintvonal,

2. gépjármű út tengelye,

3. villamos nyomvonala,

4. védőterületet igénylő meglévő szennyvízgyűjtő csatorna,

5. szennyvízátemelő helye,

6. védőterületet igénylő meglévő elektromos távvezeték,

7. transzformátor helye,

8. védőterületet igénylő meglévő / tervezett olajvezeték,

9. védőterületet igénylő meglévő / tervezett gázvezeték,

10. gáznyomás-szabályozó helye,

11. helyi egyedi védelem alá tartozó épület, építmény telke, napsugaras házak,

12. helyi egyedi védelem alá tartozó képzőművészeti alkotás,

13. helyi területi védelem alá tartozó településszerkezet,

14. helyi területi védelem alá tartozó térfal, sarokbeépítés,

15 helyi területi védelem alá tartozó parkok, terek,

16. helyi védelem alatt álló egyedi fa,

17. helyi védelem alatt álló fasor,

18. helyi védelem alatt álló park,

19. helyi jelentőségű természetvédelmi terület,

20. városképileg, településszerkezetileg jelentős, kiemelt beruházás és városképileg annak elválaszthatatlan környezete,

21. meglévő / tervezett szobor,

22. szennyezett területek (mentesítés vagy folyamatban, vagy megtörtént),

23. meglévő belterületi határ [a közterületi szomszédság függvényében egyben vagy szabályozási vonal, vagy övezethatár].

(2) A tájékoztató elemektől – a 11-20. pontok kivételével – a vonatkozó jogszabályok és jelen rendelet betartása mellett, rendeletmódosítás nélkül el lehet térni.


IV. Fejezet

Sajátos jogintézmények


10. Tilalmak


11. §

(1) A Szabályozási Terven jelölt és a 2.1. mellékletben szereplő változtatási tilalommal érintett ingatlanok az elrendelés hatálybalépésétől számított maximum 3 évig változtatási tilalom alatt állnak.

(2) A Szabályozási Terven jelölt és a 2.2. mellékletben szereplő építési és/vagy telekalakítási tilalommal érintett ingatlanok az elrendelés hatálybalépésétől számított maximum 10 évig építési és/vagy telekalakítási tilalom alatt állnak.


11. Telekalakításra vonatkozó előírások


12. §

(1) Az övezeti paraméterekben előírt legkisebb telekméretnél kisebb telkek is kialakíthatók közműépítmények elhelyezése érdekében (például szennyvízátemelő, transzformátorház, vízgépház stb.), továbbá magánút számára.

(2) Nyúlványos (nyeles) telek a Város közigazgatási területén kialakítható.

(3) Sarokteleknél a telekmélység és telekszélesség fogalmai megcserélhetők.

(4) A tömbfeltárásra csak a tömb egészére kiterjedő RSZTK előírásai szerint kerülhet sor.

(5) A telekméretre vonatkozó övezeti előírást telekalakítás esetén kell figyelembe venni.

(6) Az 1.2.2. és 1.2.3. mellékletekben meghatározott telekméretek a telek teljes szélességében és mélységében meg kell, hogy legyenek, nem átlagolhatóak.


12. Elővásárlási jog


13. §

A Város területén elővásárlási jog illeti meg az Önkormányzatot valamennyi a szabályozási tervlapon ekképp lehatárolt és a 2.3 mellékletben szereplő ingatlan esetében.


13. Helyrehozatali kötelezettség


14. §

(1) Helyrehozatali kötelezettséggel érintett a szabályozási tervlapon ekként lehatárolt és a 2.4. mellékletben szereplő ingatlan.

(2) Helyrehozatali kötelezettségű ingatlanon az építési előírások szerinti épületek felújítását az előírt határidőig be kell fejezni.


14. Beültetési kötelezettség


15. §

(1) Beültetési kötelezettségű telekrészen épület nem létesíthető.

(2) Útfelület és egyéb burkolat, kerti berendezés, közmű, melléképítmény a terület maximum 15%-ának igénybevételével helyezhető el.

(3) A telek beültetési kötelezettségű területe a kötelező zöldfelületi arányba beszámítható.

(4) A beültetési kötelezettséggel jelölt terület minimum 85%-os zöldfelületi fedettségű legyen.


15. Településrendezési szerződés, együttműködési megállapodás


16. §

(1) A fejlesztési terület mindenkori tulajdonosának, illetve a beruházás mindenkori érdekeltjének településrendezési szerződést, vagy együttműködési megállapodást kell kötnie Szeged MJV Önkormányzatával, melyben rögzíteni kell az övezet létesítményeinek ellátásához szükséges közműcsatlakozások, közutak, növénytelepítések tervezésének, kivitelezésének, költségviselésének és kezelésbe vételének feltételeit.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződésben/megállapodásban meghatározottak szerint megépített közterületi létesítményeket (úthálózat, víziközmű és csapadékvíz elvezető rendszer, valamint a zöldfelületek stb.) az önkormányzat külön vagyonátadási eljárás keretében térítésmentesen a tulajdonába veszi és működteti.



V. Fejezet

Általános előírások


16. Korlátozások


17. §

(1) A hulladéklerakó-telep védelmi övezetében a levegő védelméről szóló jogszabályban nevesített épületet (így lakóépületet, üdülőépületet, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épületet stb.) elhelyezni nem lehet.

(2) Átmeneti korlátozással lehatárolt területen – a távlati területfelhasználási változás megvalósíthatósága érdekében – újonnan lakóépület nem építhető.

(3) Az árvíz, illetve belvízvédelmi védőterületen a telkeknek a szabályozási tervlapon jelölt részén – árvízvédelmi intézkedések biztosítása érdekében – épület elhelyezése, illetve fásítás telepítése a jelen rendelet vonatkozó előírásai szerint engedélyezhető.

(4) A belvízzel veszélyeztetett, a Szabályozási Tervben rendszeres belvízjárta területként lehatárolt területeken építési engedély kizárólag a csapadékvíz alábbi megoldása(i) esetén adható:

a) csapadékvíz vízvisszatartása,

b) helyben történő felhasználása, vagy hasznosítása, illetve

c) befogadóba történő késleltetett elvezetése.

(5) A közművek védőterületének korlátozási zónájában építmény kizárólag a közmű üzemeltető nyilatkozata alapján helyezhető el.

(6) A nyomvonalas közlekedési infrastruktúra elem védőterületének korlátozási zónájában építmény kizárólag a kezelő, illetve az üzemeltető nyilatkozata alapján helyezhető el.

(7) A telken belüli kötelező fásítással érintett telkekre vonatkozó előírások:

a) A telken belüli kötelező fásítási kötelezettséget legfeljebb 6,0 m tőtávolságban telepített, előnevelt, környezettűrő fákból álló legalább két, illetve a szabályozási terven jelölt szélességű fasor és alatta cserjesor, telepítésével kell teljesíteni.

b) A fasor faegyedeinek helyét az aszfaltozott terület bontásával, legalább 4 m2 vízáteresztő felület kialakításával kell biztosítani előzetes főépítészi konzultáció alapján. A fákat faverem-ráccsal szükséges védeni.

c) Amennyiben az adottságok az a) pont szerinti fasor telepítését nem, vagy csak részben teszik lehetővé, úgy attól a városi főépítésszel konzultálva lehet eltérni.


17. Belterületbe vonásra vonatkozó rendelkezések


18. §

(1) A belterületbe vonás feltételeit a Szeged MJV Önkormányzata és a kérelmező közötti településrendezési szerződés, vagy együttműködési megállapodás állapítja meg.

(2) A belterületi határ módosításának kezdeményezéséről a Közgyűlés önálló határozattal dönt.

(3) A belterületbe vonásnál a termőföld védelméről szóló jogszabályok rendelkezéseit be kell tartani.


18. Beépítésre, beépíthetőségre vonatkozó rendelkezések


19. §

(1) Azon építési telkek esetében, ahol az előírások szerinti beépítés lehetőségét elháríthatatlan műszaki vagy természeti körülmény akadályozza, ott az előkert előírt méretétől – kizárólag az akadályozás miatt szükséges legkisebb mértékig – el lehet térni.

(2) Beépítésre szánt területen, terepszint alatti építmény – a közművek és közműépítmények, valamint a parkolási rendeltetésű mélygarázs kivételével – csak az építési hely határain belül helyezhető el.

(3) Terepszint alatti építmény csak a terepszint feletti beépítettség mértékének megfelelő nagyságban építhető eltérő előírás hiányában, kivéve a beépítésre szánt területeket, ahol a terepszint alatti építmények bruttó alapterülete a telekre vonatkozó beépítettség szerint számított értéknek legfeljebb a kétszerese lehet.

(4) A szabályozási tervlapon TK (= teljes közművesítés), RK (= részleges közművesítés), valamint SZRK (= szigorított részleges közművesítés) jellel jelölt fejlesztési területek beépítési feltételei:

a) A szabályozási tervlapon TK jellel jelölt területek beépíthetőségének feltétele a teljes közművesítettség kiépülése.

b) A szabályozási tervlapon RK jellel jelölt területek beépíthetőségének feltétele a részleges közművesítettség kiépülése.

c) A szabályozási tervlapon SZRK jellel jelölt területek beépíthetőségének feltétele jelen rendelet szerint definiált szigorított részleges közművesítettség kiépülése.

(5) Az RSZTK alapján beépíthető tömbbelsőkkel érintett telkeken az építési övezeti előírásokat a feltárási korlátozással érintett telekrészek figyelmen kívül hagyásával kell alkalmazni. A tömbfeltárási korlátozással érintett területen kizárólag a telekrész használatához szükséges melléképület és melléképítmény építése engedélyezhető, úgy, hogy a terület beépítettsége nem haladhatja meg az adott földrészletre előírt érték 50%-át.

(6) Ha a telek jelenlegi jellemzői az építési előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírásoknak megfelelően alakult ki, illetve jogerős építési-, vagy fennmaradási engedély alapján jött létre, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, illetve telekalakítást végezni:

a) Ha a telek meglévő beépítése/beépítettsége, illetve az épület(ek) kialakítása és egyéb e rendeletben szabályozott műszaki paraméterei nem felelnek meg az építési előírásoknak, akkor

aa) átalakulóban lévő/nem kialakult területeken a meglévő épület felújítható, átalakítható, a rendeltetése megváltoztatható, de a beépítettség illetve az épület(ek) homlokzatmagassága nem növelhető. Ezen előírás a c) és d) pontok esetében az ott meghatározott eltérésekkel alkalmazandó.

ab) a már kialakult területeken eltérő beépítési mód is alkalmazható, ha az a kialakult állapothoz illeszkedik és a telekre vonatkozó egyéb építési előírások megtarthatók.

b) Ha a telek meglévő telekméretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, a telekméretek – a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve – tovább nem csökkenthetők, de a telek beépíthető a vonatkozó építési előírások alapján.

c) Ha a telek meglévő épületének magassága meghaladja az építési előírásokban előírt értéket, a meglévő épület átalakítható, rendeltetése megváltoztatható és bővíthető, ha a homlokzatmagasság nem növekszik, és a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betarthatók.

d) Ha a telken a meglévő épület előkerti mérete nem felel meg a vonatkozó építési előírásoknak, az épület bővítésekor az építési hatóság engedélyezheti a meglévő előkerti állapot fenntartását.

(7) Mezőgazdasági- és erdőterületen a meglévő tanyaépület, illetve idegenforgalmi célokat szolgáló épület – függetlenül a teleknagyságtól – átalakítható, korszerűsíthető, felújítható, illetve a jogszabályban lehetővé tett értékkel bővíthető.

(8) Védőterületen és védőtávolságon belül – a meghatározott korlátozások és tilalmak figyelembe vételével – mindennemű tevékenység csak az adott ügyben feladatkörrel rendelkező szakhatóság hozzájárulásával engedélyezhető.

(9)[3]


(10)[4]  A Baktói- és a Subasai kiskertekre vonatkozó sajátos beépítési előírások:

a) A Baktói kiskertek – mint fejlesztési kertvárosias lakóterület területén – a 19. § (4) bekezdésben részletezett beépíthetőségi feltételként előírt részleges közművesítettség teljesüléséig a mezőgazdasági területekre vonatkozó általános, valamint a SZÉSZ 74. § szerinti előírásokat kell alkalmazni.

b) A Subasai kiskertek – mint fejlesztési hétvégiházas üdülőterület területén – a 19. § (4) bekezdésben részletezett beépíthetőségi feltételként előírt részleges közművesítettség teljesüléséig a mezőgazdasági területekre vonatkozó általános, valamint a SZÉSZ 74. § szerinti előírásokat kell alkalmazni.



19. Telkek beépítési módjára vonatkozó rendelkezések


20. §

(1) Ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek), a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és a rá vonatkozó, jelen rendelet szerinti előírásokat kell alkalmazni.

(2) Amennyiben egy telek több építési övezetbe, vagy övezetbe tartozik, úgy az övezeti előírásokat az adott telekrészenként kell alkalmazni. Ebben az esetben a telekrészeket – telekalakítás nélkül is – önálló telekként kell kezelni.

(3) Zártsorú beépítési módnál, ha a meglévő szomszédos épület(ek) homlokzatmagassága meghaladja a övezetre megállapított értéket, az épület utcai homlokzatmagasságát utcaképi vizsgálat alapján kell meghatározni.

(4) A zártsorú körülépített beépítési mód előírásai

a) Zártsorú körülépített beépítési mód alkalmazása esetén – a telek méretétől függően – az utcai szárny mélysége a telek utcai homlokvonalára merőlegesen mérve maximum 14,0 m, az oldalszárny szélessége a telekhatárra merőlegesen mérve maximum 7,0 m, de a két oldalszárny együttes szélessége nem haladhatja meg a telekszélesség 50%-át. A hátsó épületszárny mélysége a hátsó telekhatárra merőlegesen mérve maximum 7,0 m, de az utcai és a hátsó szárny együttes mélysége nem haladhatja meg a telek mélységének 40%-át.

b) A telekhatárokra merőleges beépítési mélység, illetve szélesség a legalább 20 m széles, illetve legalább 30,00 m mély telkeknél megnövelhető. Ez esetben az udvar bármely irányban mért mérete nem lehet kisebb, mint a telek ugyanazon irányban mért teljes méretének 40 %-a.

c) Oktatási épület esetében a közterület felőli épület(-szárny) közterületre merőleges épületmélységre vonatkozó korlátozást nem kell figyelembe venni.

d) Ha védelem alatt álló épület bővítése valamely épületszárny meghosszabbításával történik, a bővítmény építési helye a meglévő épületszárnnyal azonos szélességű lehet; de ha az 6,00 m-nél keskenyebb, ezt a korlátozást nem kell figyelembe venni.

e) Új épület építése (foghíjbeépítés) esetén a zártsorú körülépített beépítésben a telek homlokvonalát (homlokvonalait) teljes hosszán, egy ütemben kell beépíteni.

f) A körülépített udvaros építési helyen belül különböző magasságú épületrészek is kialakíthatók, de lakásoknak is helyet adó szomszédos telek beépítetlen telekhatárához csatlakozó épületszárny tűzfal magassága 10,00 m-nél nagyobb nem lehet.

(5)[5] Azon építési telkek esetében, ahol az övezeti előírások szabadonálló beépítési módot írnak elő, de a telek - kialakult méretei alapján - ezen előírásoknak megfelelően nem beépíthető, a városi főépítésszel történt írásos egyeztetés alapján az előírt beépítési módtól el lehet térni, és a szabadonálló beépítési mód helyett oldalhatáron álló, vagy ikres beépítési módnak megfelelő beépítést kell meghatározni. Az eltérés akkor kezdeményezhető, ha a szabadonálló beépítési módhoz tartozó építési hely telek homlokvonalával párhuzamos szélessége - a telek méretéből adódóan - nem éri el a 6,5 métert.


20. Építmények kialakítására vonatkozó rendelkezések


21. §

(1) A legnagyobb homlokzatmagasság a telepítendő technológia, vagy technológiai szempontból szükséges építményrészek (pl. torony, különleges adottságú csarnokrész) esetében az előírthoz képest eltérhet, a szükséges mértékig növelhető.

(2) Az egyes építési övezetekben előírt legnagyobb homlokzatmagasság – területhez kötött sajátos rendelkezések ettől eltérő előírásának hiányában – az épület egyik homlokzatánál sem léphető túl.

(3) Többlakásos lakóépületek esetében a homlokzati nyílások, nyílászárók osztásrendjének megváltoztatása csak az egész homlokzatra kiterjedően hajtható végre. Egyedi csere esetén a nyílásméretekkel és a nyílászárók osztásával igazodni kell a homlokzat egészénél kialakult nyílásméretekhez és osztásrendhez. Jelen előírás alól kivételt képeznek a 4-es építészeti karakterű övezetben lévő, a közterület felől nem látható épülethomlokzatok.


21. Építmények elhelyezésére vonatkozó általános előírások


22. §

(1) Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden – jelen rendeletben nem körülírt – esetben.

(2) Ingatlanok közforgalom számára megnyitott részén

a) az időszakosan elhelyezett árusító építmények, illetve egyéb berendezési tárgyak és köztárgyak elhelyezését a városi főépítésszel előzetesen egyeztetni szükséges,

b) árusító építmények, illetve egyéb berendezési tárgyak és köztárgyak állandó jelleggel nem helyezhetőek el.


22. Kerítés kialakítására vonatkozó előírások


23. §

Gazdasági és lakó rendeltetésű terület közös határán, a gazdasági terület ingatlanán 1,8-2,5 m magas tömör kerítés létesítendő, a gazdasági rendeltetésű területbe sorolt telek tulajdonosának kötelezettségeként.


23. Zöldfelületek kialakítására vonatkozó rendelkezések


24. §

(1) Az építési telken belüli beépítetlen területek gondozásáról, gyomtalanításáról, a meglévő növényállomány védelméről, valamint a közforgalom számára megnyitott magánterületek növénytelepítéséről és gondozásáról a tulajdonos(ok) köteles(ek) gondoskodni.

(2) A tervezett épületek alaprajzi kialakításánál alkalmazkodni kell a meglévő és tervezett utcai fasorokhoz. Hiányos fasor esetén a pótlás lehetőségét biztosítani kell.

(3) Közlekedési célú közterületen levő zöldfelületen a biológiailag aktív felület csak a telekre vezető behajtók, gyalogjárda, kerékpárút és köztárgyak kialakítása céljából burkolható le.

(4) A szabályozási tervlapon „közterületi fasor”, illetve „fasor magánúton” jellel ellátott szakaszokon új út építése, valamint meglévő közterület/magánút teljes rekonstrukciója esetén fákat kell telepíteni.

(5) Közterületen fásítás elsősorban a termőhelyi adottságoknak megfelelő, nem invazív fafajokkal történhet.

(6) Közterületen, illetve korlátozott használatú közterületen:

a) növényegészségügyi szempontból kivágott fát a kivágott mennyiséggel azonos számú előnevelt fával kell pótolni.

b) egyéb esetekben a kivágott fát a megsemmisült fa 1,0 m magasságban mért törzskerület felével azonos összkerületű fával, vagy fákkal kell pótolni, kivéve a beépítésre nem szánt és a kertvárosias lakóterületen lévő közterületeket, ahol a fát a kivágott mennyiséggel azonos számú előnevelt fával kell pótolni.

c) a nem tervszerűen telepített invazív növényekre az előzőekben szabályozott pótlás-előírás nem vonakozik.

d) az érintett közmű-üzemeltetőkkel egyeztetni szükséges fásszárú növényültetés vagy közterület rekonstrukció esetén.

(7) Kivágott, vagy megsemmisült 1 darab cserje helyett legalább 2 darab cserjét kell ültetni.

(8) A zöldterületi fedettség mértékébe a 10 gépkocsi férőhelyet meghaladó kapacitású újonnan létesítendő parkoló felülete számításba vehető, ha parkolóhelyenként legalább egy fa telepítésére kerül sor a telek területén belül.

(9) Ha az építési telek gazdasági területen található, a zöldfelületi fedettség előírt értéke 5%-kal csökkenthető az OTÉK előírt értékének mértékéig.

(10) A telek tulajdonosa a telke előtti közterületi zöldsávban

a) a meglévő egyöntetű utcai fasorba idegen fafajt nem ültethet,

b) sövényt, illetve fát csak akkor ültethet, ha az a közutakra érvényes előírásokat nem sérti.

(11) A szabályozási tervlapon jelölt „megtartandó fa” városökológiai célból megőrzendő, ezért a geodéziai középpontja körüli:

a) 5 m sugarú kör nem minősül építési helynek, valamint

b) 2 m sugarú körben zöldfelület, vagy vízáteresztő burkolat alakítandó ki, és közműnyomvonal nem vezethető.

(12) Az ingatlanok tulajdonosai kötelesek gondoskodni az ingatlanuk előtti közlekedési célú közterület zöldsávjában lévő lágyszárú növények gondozásáról.

(13) A Szabályozási Terven jelölt telken belüli kötelező fásítás a zöldterületi fedettség számításánál figyelembe vehető.

(14) Az övezeti kódja szerint kötelezően zártsorú beépítési módú sarokteleknél a megnövelt beépíthetőség és a zöldfelületi fedettség összesített értéke 85% legyen.

(15) A Tisza-part természetes, ártéri ökológiai folyosó. A Tisza vízmedrének területén belül és a vízmedrével érintkező földrészleteken örökzöldet telepíteni nem szabad.

(16) Az előírt minimális zöldterületi fedettség 60%-át fásítással kell megvalósítani azokon a telkeken, melyek építési övezet kódjelében a zöldfelületi fedettség ( ) jellel van megkülönböztetve.


24. Reklám, hirdetőtábla elhelyezésére vonatkozó rendelkezések


25. §

(1) Műemléki jelentőségű terület közterületén nem helyezhető el

a) a bizonyíthatóan nem a funkciójának megfelelő használattal, hanem hirdetési céllal kihelyezett mobil reklámcélú hirdetményt (megállító tábla, bábu, parkoló gépjárművön, vagy gépjármű-vontatványon felépítmény stb.), valamint

b) plakát, plakátragasztásra szolgáló hordozó felület, a (6) bekezdésben előírtak szerint engedélyezett felületek, valamint az önkormányzat által erre kijelölt gazdasági társaság által telepített egységes információs táblák kivételével.

Egyéb közterületeken az a) és b) pontokban felsoroltak - a városi főépítész és az önkormányzat által erre kijelölt gazdasági társaság állásfoglalása alapján – a Város Önkormányzata tulajdonosi hozzájárulásával helyezhetők el.

(2) Műemléki jelentőségű területen az építmények kirakatának üvegfelületére dekorációt, feliratot elhelyezni nem szabad, kivéve:

a) ha az cégjelzést, és a cég működésére vonatkozó információt tartalmaz, vagy

b) ha a dekoráció, felirat az építmény tervezett, engedélyezett, bejelentett része.

Az a) és b) pontokban felsorolt és 1 m2-t meghaladó kirakat dekoráció, illetve felirat a városi főépítész hozzájárulásával helyezhető el.

(3) Molinó helyezhető ki az alábbi közterületeken:

a) Kárász utca, (csak kulturális és sportéleti rendezvények hirdetésére)

b) Kossuth Lajos sgt. – Párizsi krt. sarok,

c) Rókusi krt. – Körtöltés u. sarok (Tesco)

d) Csillag tér, valamint

e) Temesvári krt. – Derkovits fasor sarok (Kisstadion).

(4) A meglévő, építési engedéllyel rendelkező reklámberendezések átalakíthatók, felújíthatók, és legfeljebb 2 m2-es felületnagyságig bővíthetők.

(5) A használaton kívüli, elavult reklámhordozók valamint megszűnt üzletek, intézmények, vállalkozások hirdető-berendezéseinek és reklámfelületeinek eltávolítása elsősorban az üzemeltető szerv, vagy személy, ennek hiányában az ingatlan tulajdonosának kötelezettsége.

(6) Közterületen 2 m2-t meghaladó reklám-, cég-, címtáblát vagy fényreklámot, hirdetési-, vagy reklámcélú építményt, cégért, cégfeliratot, üzlet megnevezést és plakátot (a továbbiakban: reklámberendezést):

a) kizárólag a reklám elhelyezéssel szabályozott útvonalakon,

b) Szeged MJV Önkormányzata tulajdonosi hozzájárulásával, valamint

c) az érintett közút kezelőjének hozzájárulásával lehet elhelyezni.

(7) A reklám elhelyezéssel szabályozott közterületek (bevezető utak, körutak stb.) esetében - ahol az önkormányzat által erre kijelölt gazdasági társaság által telepített egységes információs táblák találhatók - a 2 m2-t nem meghaladó reklám csak az információs táblákon helyezhető el.

(8) Szeged város azon területein, melyekre közterület rendezési terv készül, ott a reklámhordozók telepítésénél a tervben meghatározottak szerint kell eljárni.

(9) Nem közterületen elhelyezendő mindenfajta reklámberendezés létesítésének, festésének, felszerelésének előírásai:

a) 1000 m2-nél kisebb szintterületű építmény közterületről látható homlokzatán, illetve a közterületről látható telekterületen belül csak a saját telephelyen végzett saját tevékenységet hirdető, maximum 3 darab és összesen maximum 2 m2-es felületnagyságú reklámberendezés lehet.

b) 1000 m2-nél nagyobb szintterületű építmény közterületről látható homlokzatán, illetve a közterületről látható telekterületen belül mindenfajta 2 m2-es felületnagyságot meghaladó reklámberendezést a városi főépítésszel egyeztetni kell.

(10) Reklámok és szabadtéri reklámhordozók közterületről látható helyen történő létesítésének feltételei:

a) elhelyezésük a homlokzat erre alkalmas mezőiben történjen, oly módon, hogy ne takarjon építészeti tagozatot.

b) reklámfeliratot különálló, az építészeti tagozatok nagyságrendjével összehangolt, legfeljebb 30 cm magasságú betűk felszerelésével, vagy az erre alkalmas homlokzatmezőben való felfestéssel lehet megvalósítani,

c) a reklámfelirat színvilága harmonizáljon az épület színezésével,

d) különálló betűkből álló felirat indirekt, illetve háttérvilágítással ellátható,

e) az egy épületen elhelyezett különböző rendeltetési egységek feliratai egységes stílusban alakítandók ki.


25. Közterület fölé benyúló építmény elhelyezésére vonatkozó rendelkezések


26. §

Az építési telek homlokvonalán elhelyezendő építmény bármely része, illetve hirdető berendezése a járda szintjétől mért 3,0 m magasság felett a közterület fölé a közterület szabályozási szélességének 1/20 mértékéig, legfeljebb 1,0 m-re nyúlhat be, ha a benyúlás a meglévő növényzetet nem károsítja. A 3,0 m magasság alatti benyúlás esetén az OTÉK előírásait kell alkalmazni. Ez az előírás a legfeljebb 1,0 m kinyúlású ereszpárkányra nem vonatkozik.


VI. Fejezet

Művi és természeti elemek védelme


26. Közterületek arculatára, városkép- és látványvédelemre vonatkozó rendelkezések


27. §

(1) A közigazgatási területen látványterv készítéséhez kötött építmény esetén:

a) A látványtervet a városi főépítésszel egyeztetni kell.

b) A látványtervek látószögét abból a pontból kell felvenni, ahol azt a szabályozási terv kijelöli.

c) A látványterveket színezett formában 3D-ben, a meglévő és tervezett épületek, építmények és növényállomány együttes bemutatásával kell kidolgozni.

d) A szabályozási tervlapon jelölt épületek vagy épületegyüttesek, illetve a tervezett Tisza-híd legjobb építészeti-műszaki megoldására-, és a tervező kiválasztására az építési engedélyezés tervezést megelőzően építészeti tervpályázatot kell rendezni. Ennek megszervezése az építtető feladata.

(2) Az (1) d) pont alatti tervpályázatok lebonyolítása során:

a) A vonatkozó jogszabályokon túlmenően a Csongrád Megyei Építész Kamara és a Város főépítészének részvételét biztosítani kell a pályázat előkészítésében, zsűrizésében.

b) Amennyiben a jogszabály lehetővé teszi meghívásos pályázat lebonyolítását, úgy biztosítani kell a régió (Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megyék) referenciával és megfelelő jogosítvánnyal rendelkező építészeinek, tervező irodáinak többségi részvételét.

c) Szempontok a tervpályázati kiíráshoz:

ca) A kiíráshoz az érintett, hatályos szabályozási tervlapot mellékelni kell.

cb) A látványterv – a környezet bemutatásával - minden esetben része a tervezési feladatnak.

cc) Tervezéskor komplex (építészeti - közlekedési – kertészeti és közmű) tervjavaslatok kidolgozására kell törekedni.

(3) Városkapu térség mentén fekvő építési telkek közterület felől feltáruló épületeinek terveit a városi főépítésszel egyeztetni kell.


27. Régészeti értékek védelme


28. §

(1) Az épített örökségvédelmi szempontból helyi egyedi és területi védelem alatt álló építményekre vonatkozó előírásokat Szeged Megyei Jogú Város helyi építészeti örökségének védelméről szóló rendelete határozza meg.

(2) A szabályozási tervlapon feltüntetett régészeti lelőhelyeknek a közhiteles nyilvántartásban szereplő kiterjedését és az érintett helyrajzi számo(ka)t a mindenkori illetékes szakhatósággal egyeztetni kell.


28. Természeti és tájképi értékek védelme


29. §

(1) Az országos védelem alatt álló táj- és természetvédelmi területeken, kunhalmok telkén, Natura 2000 hálózat területén, ökológiai folyosó területén, valamint a természetvédelmi területeken bármilyen tevékenység folytatása, építmények elhelyezése csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet.

(2) A helyi védelem alatt álló területek előírásait Szeged Megyei Jogú Város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló rendelete határozza meg.

(3) A területhasználat során biztosítani kell a táj jellegzetességeinek, a tájra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását.

(4) A tájképvédelemmel érintett területeken a hulladéklerakók, mesterséges depóniák magasságát egyedileg, tájképvédelmi vizsgálat alapján kell meghatározni. A magasság azonban sehol sem haladhatja meg a környező terepszinttől mért 40 métert.

(5) A szabályozási tervlapokon „táji településkép-védelmi terület”-jellel lehatárolt területen:

a) az építési engedélyezési (bejelentési) dokumentációnak az építmény tájba illesztését, a tájkarakter megőrzését igazoló látványtervet, továbbá helyiséget tartalmazó új építmény építése esetén kertépítészeti tervet is tartalmaznia kell;

b) Az épületek tömegformálása és anyaghasználata illeszkedjen a terület történeti hagyományaihoz.


29. Környezetvédelmi követelmények


30. §

(1) Föld- és talajvédelem

a) A földmozgatással járó tevékenységek (tereprendezés, alapozás előkészítése stb.) során biztosítani kell:

aa) a kitermelt (megmozgatott) föld ártalommentes elhelyezését;

ab) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a kiporzás elleni védelmet,

ac) a vízerózió elleni védelmet,

ad) a letermelt humuszos talaj elkülönített letermelését és termesztőközeg céljára történő felhasználását; valamint

ae) a szélerózió elleni védelmet.

(2) Vízvédelem

a) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok, védőgátak folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni.

b) A talaj és a felszíni-, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.

c) Külterületen a telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti gyűjtéséről és az engedéllyel rendelkező kezelőnek való átadásáról.

d) Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba szennyvizet vagy állattartás hulladékait tartalmazó vizet még előtisztítás után, vagy tisztítottan sem szabad bevezetni.

e) Talaj- és talajvízszennyezés lehetőségét jelentő szabadtéri tevékenység csak vízzáró burkolattal ellátott aljzaton végezhető, mely során keletkezett és felfogott vizeket csak a megfelelő előtisztítás után szabad a befogadóba juttatni.

(3) Zaj-, rezgés- és levegővédelem

a) A város igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek zaj, rezgés és légszennyezőanyag-kibocsátása nem haladja meg a telek besorolása szerinti kibocsátási határértékeket.

(4) Hulladék

a) A város területén csak olyan tevékenység engedélyezhető, amelynél a keletkező hulladék elszállítása, felhasználása, illetve ártalmatlanítása biztosított.

b) Veszélyes hulladék az üzemek, intézmények területén csak zárt rendszerben, átmeneti jelleggel, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartásával gyűjthető.

c) Az építési törmeléket, valamint a kikerülő földfelesleget a kommunális hulladéktól elkülönítve kell deponálni.

d) A területen folytatott tevékenység felhagyásakor a hulladék ártalmatlanításáról az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni.

e) Közművek és ingatlanok építési munkáinál a kikerülő bontott anyagokat (pl. aszfalt, törmelék stb.) a Sándorfalvi úti Központi Hulladéklerakó Telepre kell elszállítani.

f) Dögkút - amennyiben nem hulladék elhelyezésre szolgáló területre kerül, - mezőgazdasági vagy erdőövezetben, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások mellett elhelyezhető, ha a kijelölt védőtávolsága más rendeltetésű területek felhasználását nem zavarja.

(5) Katasztrófavédelem

a) A település katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló rendelet alapján a város II katasztrófavédelmi osztályba,

b) a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolása szerint „B” azaz közepesen veszélyeztetett kategóriába

tartozik.

c) Ha a mértékadó külső tüzivíz igény a közhálózatról nem biztosítható:

ca) a közhálózat által biztosítható tüzivíz igény feletti igényre helyi tüzivíz tároló létesítése szükséges, vagy

cb) az épület tűzszakaszolásával csökkenteni kell a tüzivíz igényt a közhálózat által biztosítható mértékig, vagy

cc) a közhálózat kapacitás bővítésével kell a tűzivíz ellátást biztosítani.



VII. Fejezet

Közlekedés


30. Közlekedés, parkolás előírásai


31. §

(1) A közlekedési célú közterületek szabályozási szélességén belül – a (2) bekezdés kivételével – elsősorban a közút létesítményei és berendezései, valamint pavilon helyezhető el, közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető.

(2) Az (1) bekezdésben nem szereplő, egyéb létesítmények az OTÉK és a mindenkor hatályos Szeged Megyei Jogú Város közterület-használat engedélyezéséről szóló önkormányzati rendelet előírásai alapján helyezhetők el.

(3) A parkolóhelyeket elsődlegesen vízáteresztő burkolattal kell kialakítani, illetve a parkolófelület árnyékolására szolgáló fákat elsődlegesen minimum 2,0 m széles zöldsávba kell ültetni.

(4) A szabályozási tervlapon jelölt jelentős befogadóképességű parkolók területén legalább a „P” betűjel után álló számnak megfelelő mennyiségű parkolót kell elhelyezni.

(5) Közcélú parkoló létesítésére kijelölt ingatlanon a gépjárműtároló funkción kívüli egyéb önálló rendeltetési egység(ek) járműveinek elhelyezését is telken belül kell megoldani az OTÉK alapján számított mértékben a közcélú parkolószámon felül.

(6) Belterületen kétirányú kerékpárút csak közúttól független vonalvezetés esetén, vagy szervizút-jellegűen elkülönítve, kidolgozott csomópontokkal létesíthető.

(7) A telkekről közlekedési célú közterületre legfeljebb 1 darab garázskapu és 1 darab a telekre történő beközlekedést biztosító utcai kapu nyitható. Több közlekedési célú közterülettel érintkező telek esetében ez az érintett ingatlan közterületi határvonalainként értendő.

(8) Közforgalmú út megközelítését biztosító útcsatlakozás kizárólag közlekedési célú területtel határos telekingatlanhoz létesíthető.

(9) A telekingatlanhoz közlekedési célú területtel határos telekhatáronként:

a) 1 darab, a garázsba és

b) 1 darab, a telekre

történő beközlekedést biztosító útcsatlakozás létesíthető.

(10) Az ingatlan megközelítésére szolgáló útcsatlakozás szélessége: minimum 3,0 méter, maximum 4,0 méter. A 4,0 méternél szélesebb útcsatlakozás létesítését egyedi elbírálás alapján, indokolt esetben az érintett közforgalmú út kezelője engedélyezheti.

(11)[6]


31. Magánutak kialakítására vonatkozó rendelkezések


32. §

(1) Magánút a város területén bárhol kialakítható.

(2) A Város közigazgatási területén:

a) mind közforgalom számára megnyitott, korlátlan használatú,

b) mind közforgalom számára meg nem nyitott, korlátozott használatú

magánút létesíthető.

(3) A magánút minimális szélessége:

a) gazdasági és különleges területen: 14,0 m,

b) egyéb területen: 8,0 m.



VIII. Fejezet

Közműellátás előírásai


32. Közművekre vonatkozó általános rendelkezések


33. §

(1) A közüzemi közműhálózatok, így

- a vízellátás,

- a szennyvízelvezetés,

- a csapadékvíz-elvezetés,

- a földgázellátás,

- a hírközlés,

- a villamosenergia-ellátás és

- a távhőellátás,

nyomvonalas elemeit és létesítményeit közterületen, magánútként nyilvántartott ingatlanon a burkolat alatt, a fáktól, fasortól számított 1,5 méteren túl kell elhelyezni. Az előírt védőtávolságot a fa kivitelezéssel érintett oldalán lévő palást síkjától kell számítani.

(2) A nyílt csapadékvíz-elvezetés létesítményei és a közvilágítás kandeláberei kivételével közlekedési célú közterület és közpark zöldfelülete alatt és felett új közművezetékek és létesítményeik nem létesíthetők.

(3) Amennyiben a közműhálózatok és létesítményeik elhelyezésénél az (1) és (2) bekezdésekben ismertetett feltételek nem teljesíthetők, úgy a közüzemi közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezéséhez szükséges zöldfelület igénybevétele a zöldterületek üzemeltetőjének, kezelőjének, a városi főépítésznek és a közmű üzemeltetőjének közös nyilatkozata alapján történhet.

(4) Meglévő közművek szükség esetén közlekedési célú közterületek és közparkok területén is felújíthatók, ha az (1) bekezdésben ismertetett feltételek nem teljesíthetők. A helyreállításhoz kertépítészeti munkarészt kell készíttetni.

(5) Fásszárú növények 1,5 m-es védőtávolsága fúrásos technológia alkalmazásával csökkenthető le.

(6) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról, valamint a közterületi zöldfelület beültetéséről gondoskodni kell. Új beépítésű területeken szilárd burkolattal ellátott területeken kívüli közműsávok kialakíthatók, ha a teljes közműhálózat egyidőben kerül megtervezésre és biztosított legalább 2 fasor számára szükséges (fasoronként minimum 3,0 méter széles) zöldsáv.

(7) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt bármely közmű építését a létesítési engedéllyel rendelkező, illetve a távlati közműelhelyezés lehetőségét biztosítva kell megvalósítani.

(8) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenítésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(9) A feleslegessé vált közműveket és létesítményeit a közmű üzemeltetője köteles eltávolítani, vagy azonos nyomvonalon történő rekonstrukció/új vezeték építése esetén csőroppantással megszüntetni. Amennyiben környezeti-, természeti, vagy technikai okok indokolják, az eltávolítástól, illetve megszüntetéstől eltérni a (3) bekezdésben előírtak alapján lehet.

(10) A közművek védőtávolságát az építési engedélyezési eljárás során az érintett közműüzemeltető adatszolgáltatása alapján pontosítani kell.

(11) Az előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes közmű-üzemeltető, -tulajdonos hozzájárulásával engedélyezhető.


33. Vezetékes vízellátásra vonatkozó rendelkezések


34. §

Az ágazati szabvány szerinti védőtávolságon belül építmény elhelyezése nem engedélyezhető.


34. Szennyvízelvezetésre, szennyvízkezelésre vonatkozó rendelkezések


35. §

(1) Kis kapacitású egyedi szennyvíztisztító berendezés építése akkor engedélyezhető, ha:

a) a tisztított szennyvizek számára befogadó rendelkezésre áll, vagy

b) a talaj és talajvízviszonyok lehetővé teszik a tisztított szennyvíz elhelyezését.

(2) A szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmény akkor engedélyezhető, ha:

a) a szikkasztásra a talaj – talajmechanikai szakvélemény alapján – alkalmas,

b) a talajvíz-háztartást kedvezőtlenül nem befolyásolja,

c) a talajt, a talajvizet, egyéb felszín alatti vizet vagy más befogadót határérték felett nem szennyezi,

d) elszíneződéssel nem veszélyeztet,

e) a szennyvíz elhelyezése vízgazdálkodási, közegészségügyi, környezetvédelmi, vagy egyéb érdeket nem sért, valamint

f) megfelel az építmények kialakítására és elhelyezésére vonatkozó jogszabályoknak.

(3) Az egyedi szennyvíztisztító berendezések engedélyezéséhez szaktervező által készített tervdokumentáció szükséges. A tervdokumentációhoz talajmechanikai szakvéleményt kell mellékelni, melyben igazolni kell, hogy a kiválasztott kisberendezés az adott területen meglévő talajvíz viszonyok mellett üzemeltethető.

(4) Az egyedi szennyvízkezelést saját telken belül, ÉME vagy CE engedéllyel rendelkező kisberendezés alkalmazásával kell megoldani.

(5) Zárt szennyvíztároló medencéből az összegyűjtött szippantott szennyvizeket csak engedéllyel rendelkező folyékony hulladékártalmatlanító telepre lehet szállítani.


35. Felszíni vízelvezetésre vonatkozó rendelkezések


36. §

(1) A csapadékvíz elszivárogtatása helyett a csapadékvíz helyben tartását, szürkevízként való hasznosítását kell előnyben részesíteni.

(2) Zárt burkolatok helyett a beszivárogtatást lehetővé tevő, hézagos burkolt felületek kialakítása részesítendő előnyben.

(3) A záportározók, vízfelületek rendezéséhez előzetesen a vízügyi hatóság állásfoglalását be kell szerezni, mely tisztázza a vízfelület határait, valamint a csatlakozó területek funkcióját.

(4) Az ingatlanok melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztántartásából, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról az ingatlan tulajdonosa vagy kezelője/használója köteles gondoskodni.


36. Árvízvédelemre, belvízvédelemre vonatkozó rendelkezések


37. §

(1) A vízoldali töltéslábtól mért 60 m-es, illetve a mentett oldali töltéslábtól számított 110 m-es korlátozási zóna előírásai:

a) Ezen a területen a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló jogszabály vonatkozó előírásai az irányadók.

b) A vízoldali töltéslábtól 60 m-en belül, a mentett oldali töltéslábtól 110 m-en belül anyagnyerő helyek csak a feladat ellátására jogosult szerv hozzájárulása alapján nyithatók.

c) A mentett oldali 110 m-es sávon belül a fedőréteget megbontó építési árkok, munkagödrök csak részletes talajmechanikai adatok és szükség szerint szivárgáshidraulikai számítások birtokában létesülhetnek.

d) A terhelés oldalról a folyó legnagyobb vízszintjét kell figyelembe venni. (Szeged belterületének vonatkozásában ez a 2006. április 21-én a Szegedi Állami Vízmércén regisztrált 1009 cm-es vízállás, ami 83,79 mBf abszolút szintnek felel meg)

e) Építés esetén gondoskodni kell arról, hogy a munkagödör megfelelő földanyaggal rétegesen tömörítve kerüljön visszatöltésre, abba törmelék szerves anyag, szennyezett anyag, hulladék stb. ne kerüljön.

f) Drénezés esetén módot kell adni az összegyülekező víz mennyiségének és minőségének megfigyelésére.

g) A terepszint alatti építményeket annak figyelembe vételével kell kialakítani, hogy káros vízbetörés és szivárgás ne történjen.

h) Árvíz alatt tilos a vizet kiszivattyúzni.

i) Az építés megkezdését és befejezését úgy kell ütemezni, hogy a fedőréteg időszakos megbontása sem okozzon árvízveszélyt, védekezés időszakában az építtető saját költségen köteles a védelemvezető utasítására a szükséges biztonság megteremtő intézkedéseket megtenni.

j) A felszíni vizek elvezetése a belterületi vízrendezés keretén belül valósul meg.

(2) Fakadóvizes sáv:

a) Ezen a területen a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló jogszabály előírásai az irányadók.

b) A fakadóvizes sávban a területet úgy kell kialakítani, hogy a töltés lábtól a víz elvezethető legyen. Ennek érdekében a sávban végzett tereprendezési (feltöltési) munkákat engedélyeztetni kell – a töltéstől kifelé lejtő egyenletes tereprendezést kell kialakítani. A tereprendezésnek összhangban kell lenni a betorkoló utcák geometriájával és a kiépített csapadékvíz elvezető hálózattal.

c) Fakadóvizes sávban olyan alapozási mód fogadható el, amely a talaj szerkezetét csak a legszükségesebb mértékben bontja meg, illetve nem igényel munkagödör vagy árok visszatöltést, ilyenek a sekélyalapozási módok: síkalap, lemezalap, sávalap.

Amennyiben a talajszerkezet teherbíró képessége más alapozási módot indokol, az kizárólag a vízkárelhárításért felelős szervezet hozzájárulásával valósítható meg.

d) A természetes felszín alatti helyiségek és műtárgyak - pince, mélygarázs, medence - kialakítása nem engedélyezhető. Ezek az építmények a természetes felszín feletti feltöltésekben az általános tereprendezési előírásokat betartva valósíthatók meg.

e) Az építmények lábazatát – biztonsággal – terepszint fölé kell emelni. Ennek mértéke tapasztalati értékeken alapul, melyet az eddigi fakadóvíz megjelenés és a kialakított felszíni vízelvezető rendszer határoz meg.

f) A töltéslábnál kialakított zárt szivárgó rendszerek a töltés állékonyságát növelik, annak tartozékaként vannak jelen. Kedvező hatásuk a fakadóvizekre az építmények szempontjából nem vehető figyelembe.

g) Fakadóvizes területen szikkasztás, trágyagyűjtés, veszélyes anyag tárolása nem valósítható meg.

(3) Az árvízvédelmi töltés lábaitól mért 10 m-es védősávok:

a) A 10 m-es töltésláb melletti víz- és mentett oldali sávra a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló jogszabály előírásai az irányadók, továbbá a védősávra érvényesek a (2) és (3) bekezdésben foglaltak.

b) A víz- és mentett oldali 10-10 m-es sáv a gáttest része, a védelmi tevékenység elsődleges szinttere. A védősávokon építési tilalom van érvényben és itt gyepművelés tartandó fenn.

c) A Régi vasúti híd – Bertalan híd között (Tisza bp. 8+560 – 10+207 tkm szelvényig) és a Bertalan híd – Marostői u. (Vastorony) között (Tisza bp. 10+207 – 11+020 tkm szelvényig) az árvízvédelmi töltés felöli telekhatártól mért 16 m széles sávra építési tilalom van érvényben. Ezen a 16 m széles területen nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely a talaj szerkezetét, szilárdságát, összetételét megbontaná, annak elszennyeződését eredményezné. Ez a területhasznosítási szempontból kizárólag gyepművelésű lehet.

d) A töltés felöli telekhatárra zárt, fal jellegű kerítés nem építhető.

e) A meglévő, tűrt közművek fejlesztésekor a védelmi szempontok elsődlegességét kell biztosítani.

f) A 10 m-es sávban történő tereprendezés az árvízvédelmi töltésépítés szabályainak maradéktalan betartása mellett végezhető.

(4) Az árvízvédelmi töltések:

a) Az árvízvédelmi töltésen építési tilalom van érvényben.

b) A már kialakult, a fentiektől eltérő helyzetekben építések a gáttest legszükségesebb megbontásával (humuszolás, sekély alapozások elvégzése) végezhetők. A közművek és egyéb építmények elhelyezése csak kihizlalásban, feltöltésben valósítható meg. Az építkezések munkafázisai a már meglévő árvízvédelmi biztonságot nem gyengíthetik.

c) A gáttestet érintő tereprendezések az árvízvédelmi töltés építés műszaki előírásainak megfelelően, az ott előírt anyagokból történhetnek.

d) Az építkezések kisvízi időszakban végezhetők, árvíz alatt a szükséges helyreállítási munkákat az építtető köteles a védelemvezető utasításai szerint saját költségén elvégezni.

e) Az árvízvédelmi töltést nyomvonalas létesítménnyel keresztezni csak a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló jogszabály alapján, illetve annak betartásával és a vízkárelhárítás szakmai irányításáért felelős szervezet hozzájárulásával, valamint az érintett szakhatóság engedélyével lehet.

(5) Nagyvízi mederben elhelyezkedő üdülőterületek közműbekötését üdülőtelepenként összefogottan, az árvízvédelmi töltést 1 helyen keresztezve kell kialakítani.

(6) Az árvízvédelmi töltésen és 10 m-es védősávjában történő közlekedés:

a) Az árvízvédelmi töltés és 10 m-es védősávja – a Szabályozási Terv ettől eltérő besorolása kivételével – nem közterület és nem közút.

b) A töltésen történő közlekedés elsődlegesen az árvízvédelmi fenntartási, üzemeltetési és védekezési feladatok ellátását biztosítja.

c) A hullámtér megközelítése a töltéshez csatlakozó utak folytatásában, keresztező rampákon történhet.

d) Az árvízvédelmi töltésről és 10 m-es védősávjáról építési telek nem közelíthető meg. Ez alól kivételt képez:

da) a Közép-kikötő sor,

db) az Alsókikötő sor teljes hossza, valamint

dc) Szeged-Tápén található Kőrös sornak a Tisza jobb part 18+123-18+269 és a 18+590-18+985 tkm szelvények közötti szakaszai.

e) A kialakult helyzetet tekintve a belterületi szakaszon a töltés közlekedésre történő igénybevétele az önkormányzat és a vízkárelhárításért felelős szervezet közös megállapodása alapján történhet.

(7) Hullámtér: (a folyók, vízfolyások partvonala és az árvédelmi fővédvonal közötti terület)

a) A hullámtérre vonatkozóan a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló jogszabály előírásai az irányadók.

b) A hullámtér a nagyvízi lefolyás területe, érdességének csökkentése, az árhullámok levonulásának segítése miatt szükséges a szegedi szűkületben az erdők tisztántartása, gyérítése, ligetes kialakítása (lásd. Partfürdő, Lapos).

c) A parti és töltés előtéri 10-10 m-es sávokban építési tilalom van érvényben.

d) Árvíz esetén a hullámtéri építmények megközelítésére nincs mód.

e) A hullámtérbe eső különleges intézményi és üdülőövezetekben szennyvíz kibocsátással üzemelő új épület csak teljes közművesítés (víz, villany, közüzemi csatorna) kiépítése esetén létesíthető. Az út, közmű és egyéb kommunális létesítmények csak egységesen építhetők ki.

f) A hullámtéri épületek maximális homlokzatmagassága a legnagyobb vízállástól [Szegedi Állami vízmércén észlelt 1009 cm-es vízállás, azaz 83,79 mBf] mért 4,50 m, de így sem érheti el a terepszinttől képzett homlokzatmagasság a 6,0 m-t.

g) Az árhullámok levonulása érdekében az épületek kizárólag oszlopokon létesíthetők. A terepszinten építmény nem helyezhető el (az oszlopok között sem) A beépítés mértékadó vízszintjeként a 2006. évi LNV (legnagyobb vízállás) veendő figyelembe [Szegedi Állami vízmércén észlelt 1009 cm-es vízállás]. A vízszintes tartószerkezete alsó éle e mértékadó szint fölött alakítható ki.

(8) Másodrendű védvonalak:

a) Szeged város árvízvédelmi rendszeréhez az alábbi másodrendű árvízvédelmi töltések tartoznak:

aa) Körtöltés

ab) Kamaratöltés

ac) Északi Iparkörzeti (Béketelepi) lokalizációs töltés

ad) Paphalmi töltés

b) A Szegedi öblözetben az elöntési szint: 83,05 mBf

(9) Az építések és beavatkozások engedélyeztetése:

A vízoldali töltéslábtól mért 60 m-es, illetve a mentett oldali töltéslábtól számított 110 m-es korlátozási zónát, a fakadóvizes sávot, az árvízvédelmi töltés lábaitól mért 10 m-es védősávot, az árvízvédelmi töltéseket, a hullámteret és a másodrendű védvonalakat érintő építéseket és beavatkozásokat a vízkárelhárítás szakmai irányításáért felelős szervezet hozzájárulásának birtokában a vízügyi hatósággal engedélyeztetni szükséges.

(10) A szabályozási terven jelölt belvíz csatornák két oldalán 6-6 m-es parti sávot beépítés-mentesen kell megtartani, ott kizárólag gyepgazdálkodás folytatható (kivéve a csatornaparton vezető stabilizált út). Amennyiben a 6 m-es parti sávon fenntartó géppel szükséges közlekedni, úgy taposási kár, vagy egyéb gyepgazdálkodáson kívül folytatott művelésben keletkezett károkozás értékét a meder tulajdonosa, fenntartója vagy üzemeltetője nem köteles megtéríteni.

(11) Az árvizektől veszélyeztetett beépítésre szánt területekre vonatkozó sajátos előírások

a) A területen árvízveszély miatt állandó emberi tartózkodásra szolgáló épületek újonnan nem építhetők, a meglévő épületek ilyen célra nem alakíthatók át. A létesítményeket használni csak a tulajdonosok felelősségével szabad.

b) Nem állandó emberi tartózkodásra szolgáló épületek újonnan csak akkor építhetők, illetve meglévő építmények, létesítmények csak akkor alakíthatók át, ha azok használata során keletkezett szennyvizeket az árvizektől nem mentesített területekről biztonságosan el lehet vezetni.

c) Rekreációs célokat szolgáló úszóművek a területen elhelyezhetők.

(12) Úszóművek csak időszakosan helyezhetők ki. A jég megjelenése előtt teleltető helyre kell szállítani azokat.

(13) Tervezett gyalogos-kerékpáros híd parti pilléreinek kialakítását és a töltéskeresztezés, vagy töltésmegkerülés megoldását a vízügyi szempontokat követve kell megtervezni.

(14) Elsődleges vízgazdálkodási rendeltetésű sáv területén, a szabályozási tervben lehatárolt területen a nagyvizi mederkezelési terv előírásai az irányadóak.


37. Elektromos ellátásra vonatkozó rendelkezések


38. §

(1) A védősávon belül építmény elhelyezése a közmű üzemeltetőjének hozzájárulásával engedélyezhető.

(2) Azokon a területeken, ahol a hálózatok föld felett vezethetők, a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra.

(3) A nem közterületen elhelyezett transzformátorállomások esetében a telek beépítettségének számításánál csak a transzformátorállomás 20 m2-t meghaladó beépített területét kell figyelembe venni, de a transzformátorállomás által elfoglalt teljes terület beszámításával adódó beépítés mértéke nem lépheti túl az OTÉK övezeti előírásait.


38. Vezetékes gázellátásra, szénhidrogén kitermelésre vonatkozó rendelkezések


39. §

(1) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az építmények utcai homlokzatára esztétikai okokból nem helyezhetők el. A berendezéseket a telkek előkertjében a kerítésbe építve, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára kell szerelni.

(2) A biztonsági sávon, illetve. védőterületen belül épület, építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

(3) A szénhidrogén létesítmény biztonsági zónája az üzemeltető előírásai alapján parkosítható.


39. Távhőellátásra vonatkozó rendelkezések


40. §

(1) A meglévő föld feletti távhő vezetékeket a szükséges rekonstrukció során föld alá kell áthelyezni.

(2) Új távhő vezetéket csak föld alatt szabad elhelyezni.


40. Elektronikus hírközlésre vonatkozó rendelkezések


41. §

(1) A hírközlési hálózatot

a) azokon a területeken, ahol bármely közműszolgáltató szabad kapacitású alépítménnyel rendelkezik, alépítményben kell elhelyezni.

b) ahol a távközlési hálózatok föld felett vezethetők, a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsorra kell vezetni.

(2) Városképvédelmi szempontból a távközlési hálózatokat műemléki környezetben, műemléki jelentőségű területen és új építésű területeken földbe fektetve vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni.



MÁSODIK RÉSZ

Eltérő építészeti karakterű területek

RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI


IX. Fejezet

Karakterterületekre vonatkozó általános előírások


41. Valamennyi karakterterületre vonatkozó előírás


42. §

(1) Karakterterületek csak beépítésre szánt területen belül jelölhetők ki.

(2) A telek beépítési módját, a beépítettség mértékét, az elhelyezhető épületek magasságát, a telek legkisebb méreteit és a zöldfelületi fedettség mértékét az 1. melléklet táblázatai határozzák meg.

(3) Sajátos előírások az 1. melléklet táblázataiban megadott számszerű előírásokat bővíthetik, illetve módosíthatják.


42. Több karakterterületre együttesen vonatkozó előírás


43. §

(1) Az 1-es, 2-es, 3-as és 4-es karakterterületeken:

a) A további főépületek térfogata egyenként nem haladhatja meg a közterület felőli főépület térfogatát.

b) Második főépület csak akkor létesíthető, ha az építési telek területe legalább másfélszerese az adott karakterű építési övezetben előírt, vagy az 1.2.2. mellékletben meghatározott legkisebb telekterületnek. További főépületek csak akkor létesíthetők, ha az építési telek területe legalább kétszerese a karakter építési övezetben előírt vagy az 1.2.2. mellékletben meghatározott legkisebb telekterületnek.

(2) Az 1-es, 2-es és 3-as karakterű építési övezetben

a) zártsorú beépítési mód esetén:

aa) az épület mélysége a telek utcavonalára merőlegesen mért 14,00 méternél nagyobb nem lehet. Ez a korlátozás nem vonatkozik az épületnek a telek beépítettségébe be nem számító terepszint alatti építményrészére, valamint a Belvárosi (1) építészeti karakterű, már kialakult telkeken meglévő-megmaradó oldalszárnyú épületekkel beépített telkekre.

ab) az épület mélységén túl az épülettel összefüggő középszárny megépítése az épület megengedett maximális mélység-vonalának a telek két oldalhatárát metsző pontjaitól a telek belső része felé húzott szögfelező vonalakon belül lehetséges, ezeken túl építményrész sem nyúlhat be.

b) ha más építési- vagy sajátos előírás másként nem rendelkezik, az építési vonalra elhelyezett épületen túl az építési helyen belül további épület is építhető. A nem építési vonalon létesülő épület telken belüli elhelyezési módja – a melléképületek kivételével – szabadonálló. Ettől eltérő beépítési mód csak a szomszédos telkeken kialakult beépítésekhez igazodás céljából alkalmazható.

c) a második önálló, nem melléképület építése, valamint meglévő bővítése csak akkor engedélyezhető, ha az építési vonalon álló meglévő vagy tervezett épület homlokzatmagassága egyidejűleg eléri legalább az építési területre előírt alsó értéket.

d) az építési engedély kérelemhez – a tervezett építmény környezeti illeszkedésének igazolásához – a szomszédos épületek, a környező utcaszakaszok fotóját csatolni kell. (Közbenső utcaszakaszon 2-2 szomszédos ingatlanra, saroktelek esetében 3-3 szomszédos ingatlanra kiterjedően.)

(3) A 3-as, 4-es karakterű építési övezetben, ha az építési helyen az épület nem zártsorúan helyezkedik el, akkor az épület utcai építési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza – ha RSZT eltérően nem rendelkezik – legfeljebb 30 m lehet. Saroktelek esetén azt, hogy a vetületi hosszra vonatkozó előírást melyik utca felől kell figyelembe venni, a Szabályozási Terv erre vonatkozó előírása, illetve ennek hiányában a kialakult állapot határozza meg. A meghatározott vetületi méreteken túl erkély sem nyúlhat.


X. Fejezet

Karakter-területek részletes előírásai


43. 1-es (Belvárosi) karakterterület


44. §

(1) Az 1-es (Belvárosi) karakterterület Ki, Kkö, Vi, Vt, Ln, valamint Lk területfelhasználású övezetekben alkalmazható.

(2) Épület-elhelyezésre vonatkozó rendelkezések:

a) Újonnan az utcavonalon legalább 6,0 m és legfeljebb 20,0 m utcai homlokzatmagasságú főépületek helyezhetők el.

b) A nem közterület felől építendő további főépület homlokzatmagassága az építési övezetben a telekre előírt alsó értéket, illetve a 6,5 m-t nem haladhatja meg.

c) Ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik,

ca) előkert újonnan nem létesíthető, a közterület felőli tervezett építmény utcára néző homlokvonala csak meglévő vagy tervezett szabályozási vonalon helyezhető el; ilyenkor a telek utcai telekhatára egyben kötelező építési vonal is.

cb) a szomszédos telkek beépítettségéhez történő igazodás érdekében kivételesen előkert is létesíthető. Ezen esetekben az előkerttel meghatározott építési hely határa egyben a kötelező építési vonal is.

d) A közterületi homlokvonalon álló tervezett építmény utcára néző, szállásjellegű helyiségeinek padlószint-magassága – ha sajátos előírás másként nem rendelkezik - legalább 3 m legyen, és a földszint utca felőli oldalán újonnan csak közösségi, kereskedelmi, szolgáltató funkció helyezhető el, valamint teremgarázs kapuja nyitható.

(3) Utcavonalon tömör téglakerítés létesítendő.

(4) A telek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség kiépülése.


44. 2-es (Polgárvárosi) karakterterület


45. §

(1) A 2-es (Polgárvárosi) karakterterület Ki, Kkö, Vi, Vt, Lk, valamint Üü területfelhasználású övezetekben alkalmazható.

(2) Épület-elhelyezésre vonatkozó rendelkezések:

a) Újonnan az utcavonalon legalább 4,5 m és legfeljebb 12,5 m utcai homlokzatmagasságú főépületek helyezhetők el.

b) A nem közterület felől építendő további főépület homlokzatmagassága az adott építési övezetben a telekre előírt alsó értéket, illetve a 6,5 m-t nem haladhatja meg.

c) Az utcavonalon álló főépületet magas tetős tetőidommal, utcavonallal párhuzamos tetőgerinccel kell kialakítani.

d) Ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik:

da) nem kialakult, átalakulóban lévő területek telkeinél előkert újonnan nem létesíthető, ebben az esetben a telek utcai telekhatára kötelező építési vonalnak minősül.

db) már kialakult területek telkeinél a szomszédos telkek beépítettségéhez történő igazodás érdekében kivételesen előkert is létesíthető. Ezen esetekben az előkerttel meghatározott építési hely határa egyben a kötelező építési vonal is.

(3) Beépítésre nem kerülő telekrész utcavonalán tömör téglakerítés létesítendő.

(4) A telek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség kiépülése.


45. 3-as (Kisvárosi) karakterterület


46. §

(1) A 3-as (Kisvárosi) karakterterület Ki, Vi, Vt, Lk, Lke, valamint Üü területfelhasználású övezetekben alkalmazható.

(2) Épület-elhelyezésre vonatkozó rendelkezések:

a) Újonnan az utcavonalon legalább 3,5 m és legfeljebb 7,5 m utcai homlokzatmagasságú főépületek helyezhetők el.

b) A nem közterület felől építendő további főépület homlokzatmagassága legfeljebb az adott építési övezetben előírt alsó érték, illetve 4,5 m lehet.

c) Magas tetős kialakítású építmények helyezhetők el.

d) Ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik:

da) Előkert újonnan nem létesíthető, ilyenkor a telek utcai telekhatára egyben kötelező építési vonal is.

db) A szomszédos telkek beépítettségéhez történő igazodás érdekében kivételesen előkert is létesíthető. Ezen esetekben az előkerttel meghatározott építési hely határa egyben a kötelező építési vonal is.

(3) Beépítésre nem kerülő telekrész utcavonalán tömör téglakerítés létesítendő.

(4) A telek beépítésének feltétele a részleges közművesítettség kiépülése.


46. 4-es (Kertvárosi) karakterterület


47. §

(1) A 4-es (Kertvárosi) karakterterület Vi, Vt, Lke, valamint Üh területfelhasználású övezetekre tagolható.

(2) Épület-elhelyezésre vonatkozó rendelkezések:

a) Újonnan az előkert építési határvonalán legalább 3,5 m és legfeljebb 6,5 m utcai homlokzatmagasságú főépületek helyezhetők el.

b) További főépület mindaddig nem engedélyezhető, míg a közterület felől elhelyezett főépület magassága az adott 4-es karakterű építési övezetben előírt alsó értéket nem éri el. A nem közterület felől építendő további főépület homlokzatmagassága legfeljebb 4,5 m lehet.

c) Az építményeket ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik:

ca) 5,0 m előkert meghagyásával kell telepíteni, ebben az esetben az előkerttel érintkező építési hely határa egyben a kötelező építési vonal is.

cb) már kialakult területek építési telkein a szomszédos telkek előkerti állapotához igazodó méretű előkert is létesíthető.

(3) Közterület határán csak áttört kerítés létesíthető, kivéve a már kialakult területeket, ahol az adottságok figyelembevételével ettől eltérő megoldás is engedélyezhető.

(4) A telek beépítésének feltétele a részleges közművesítettség kiépülése.


47. 5-ös (Lakótelepi) karakterterület


48. §

(1) Az 5-ös (Lakótelepi) karakterterületbe az Ln terület-felhasználású lakótelepek tartoznak.

(2) Az 5-ös (Lakótelepi) karakterterületen építési telket kialakítani, azokon új építményt elhelyezni az 1. melléklet táblázatai alapján szabad azzal az eltéréssel, hogy a homlokzatmagassági előírásnál csak a felső értéket kell alkalmazni. A táblázat előírásait lakótelepek esetén a szabályozási tervlapon lehatárolt telektömbökre kell értelmezni, mely telektömbbe a lakóépületekhez használat szempontjából tartozó közkertek, közlekedő és parkoló felületek tartoznak.

(3) Lakótelepekre vonatkozó sajátos előírások:

a) Tetőráépítés csak teljes épületre kiterjedően engedélyezhető.

b) Lakóépületek beépítettséget növelő bővítése kizárólag az alábbi esetekben engedélyezhető:

ba) utólagos hőszigetelés,

bb) akadálymentesítés,

bc) felvonóépítés,

bd) a bejárati egység műszakilag szükséges legkisebb mértékű bővítése céljából, valamint

be) ha sajátos előírás erről rendelkezik.

(4) A lakótelepeken úszótelek határait túllépő építést, illetve a szintterület növelését, új telek kialakítását engedélyezni csak szabályozási terv alapján szabad, kivéve a közösségi-szórakoztató létesítményeket, melyek a városi főépítésszel egyeztetve (nem lakótelepi közkert besorolású) területen elhelyezhetők.

(5) A telek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség kiépülése.


48. 6-os (Egyéb) karakterterület


49. §

(1) A 6-os (Egyéb) karakterterület Gip, Ge, Gksz, Vi, Vt, Kh, Ki, Kk+f, Kke, Kkö területfelhasználású övezetekben alkalmazható.

(2) Az előzőekbe nem besorolható, általában telepszerűen beépített, illetve beépülő, legalább 1100 m2 teleknagyságú telkeket magukba foglaló területek 6-os (Egyéb) karakterterületnek minősülnek.

(3) A 6-os (Egyéb) karakterterületen lévő 4000 m2-t meghaladó nagyságú telkekre vonatkozóan az engedélyes terveket a városi főépítésszel egyeztetni kell.

(4) A 6-os (Egyéb) karakterterületen csak az adott építési övezet homlokzatmagasságánál szereplő felső értéket kell megkötésként alkalmazni.

(5) A 6-os (Egyéb) építészeti karakterű gazdasági területek beépítési feltétele:

a) belterületi gazdasági területek esetén a részleges közművesítettség kiépülése.

b) külterületi gazdasági területek esetén jelen rendelet által az övezeti jelben előírt közművesítettség kiépülése.



HarmaDIK RÉSZ

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉS BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI


XI. Fejezet

Beépítésre szánt területekre vonatkozó előírások


49. Nagyvárosias lakóterület [Ln]


50. §

(1) Nagyvárosias lakóterületen 1-es (Belvárosi) és 5-ös (Lakótelepi) karakterű építési övezet jelölhető ki.

(2) A nagyvárosias lakóterületen elhelyezhető épület – az OTÉK 11. §-ban felsorolt rendeltetéseken kívül – az alábbi rendeltetéseket is tartalmazhatja:

a) a helyi lakosság ellátását szolgáló vendéglátás, valamint

b) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység.


50. Kisvárosias lakóterület [Lk]


51. §

(1) Kisvárosias lakóterületen 1-es (Belvárosi), 2-es (Polgárvárosi) és 3-as (Kisvárosi) karakterű építési övezet jelölhető ki.

(2) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető épület – az OTÉK 12. §-ban felsorolt rendeltetéseken kívül – az alábbi rendeltetéseket is tartalmazhatja:

a) a helyi lakosság ellátását szolgáló vendéglátás,

b) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipar,

c) termelő kertészet, valamint

d) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység.

(3) A nem utcavonalon építendő, további épületek összes alapterülete épületenként nem haladhatja meg a 400 m2-t, kivétel ez alól a 5. [Belváros] és 6. [Történeti Belváros] területhez kötött sajátos előírások területe.

(4) Kisvárosias lakóterület Lk-SZRK-346664 jelű építési övezetében [Lásd 49-1 számú belterületi SZT-tervlap] önálló melléképület csak a Szabályozási Terven jelölt G-jelű építési helyen belül helyezhető el.


51. Kertvárosias lakóterület [Lke]


52. §

(1) Kertvárosias lakóterületen 3-as (Kisvárosi) és 4-es (Kertvárosi) karakterű építési övezet jelölhető ki.

(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető épület – az OTÉK 13. §-ban felsorolt rendeltetéseken kívül – az alábbi rendeltetéseket is tartalmazhatja:

a) a helyi lakosság ellátását szolgáló vendéglátás, valamint

b) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység.

(3) A jogszabályok vonatkozó rendelkezéseiben nevesített építményeken kívül hulladékudvar kialakítását szolgáló építmények is elhelyezhetők.

(4) Nem helyezhető el:

a) üzemanyagtöltő állomás,

b) zajos, bűzös tevékenységet befogadó építmény, még akkor sem, ha az a helyi lakosság alapellátását szolgálja.

(5) Építési telkenként a rendeltetési egységek száma maximum négy lehet.

(6) A 400 m2-nél nagyobb alapterületű épületek engedélyezési terveit, az épület megfelelő környezetbe illesztése, illetve építészeti megformálása céljából a városi főépítésszel egyeztetni kell.


52. Településközpont terület [Vt]


53. §

(1) Településközpont területen 5-ös (Lakótelepi) karakterű építési övezet nem jelölhető ki.

(2) A településközpont területen elhelyezhető épület – az OTÉK 16. §-ban felsorolt rendeltetéseken kívül – az alábbi rendeltetéseket is tartalmazhatja:

a) vendéglátás,

b) nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység, valamint

c) termelő kertészet.


53. Intézmény terület [Vi]


54. §

(1) Intézmény területen 5-ös (Lakótelepi) karakterű építési övezet nem jelölhető ki.

(2) Az intézmény területen elhelyezhető épület – az OTÉK 17. §-ban felsorolt rendeltetéseken kívül – az alábbi rendeltetéseket is tartalmazhatja:

a) vendéglátás, valamint

b) nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység.

(3) Az épületekben kialakítható összes lakó rendeltetésű szintterület – épületenként – nem lépheti túl az összes szintterület 75%-át.


54. Kereskedelmi, szolgáltató terület [Gksz]


55. §

(1) Kereskedelmi, szolgáltató területen csak 6-os (Egyéb) karakterű építési övezet jelölhető ki.

(2) Kereskedelmi, szolgáltató területen a jogszabályok vonatkozó rendelkezéseiben nevesített építmények és a 10 000 m2 épület-szintterületet meg nem haladó kereskedelmi épületek helyezhetők el.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető épület – az OTÉK 19. §-ban felsorolt rendeltetéseken kívül – az alábbi rendeltetéseket is tartalmazhatja:

a) igazgatás, egyéb iroda,

b) parkolóház, üzemanyagtöltő,

c) sportépítmény,

d) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális építmény, valamint

e) egyéb közösségi szórakoztatás.


55. Környezetre jelentős hatást gyakorló ipari terület [Gip]


56. §

Környezetre jelentős hatást gyakorló ipari területen csak 6-os (Egyéb) karakterű építési övezet jelölhető ki.


56. Egyéb ipari terület [Ge]


57. §

(1) Egyéb ipari területen csak 6-os (Egyéb) karakterű építési övezet jelölhető ki.

(2) Egyéb ipari területen a jogszabályok vonatkozó rendelkezéseiben nevesített építmények, az épületnek minősülő közlekedési építmények, valamint a 10 000 m2 épület-szintterületet meg nem haladó kereskedelmi épületek helyezhetők el.


57. Üdülőházas terület [Üü]


58. §

(1) Üdülőházas területen 2-es (Polgárvárosi) 3-as (Kisvárosi) és 4-es (Kertvárosi) karakterű építési övezet jelölhető ki.

(2) Üdülőházas területen a jogszabályok vonatkozó rendelkezéseiben nevesített építmények helyezhetők el.


58. Hétvégi házas terület [Üh]


59. §

(1) Hétvégi házas területen csak 4-es (Kertvárosi) karakterű építési övezet jelölhető ki.

(2) Hétvégi házas területen a jogszabályok vonatkozó rendelkezéseiben nevesített építmények, a terület rendeltetésével összhangban lévő és azt szolgáló épületek, valamint sportépítmények helyezhetők el.


59. Különleges beépítésre szánt területek [K]


60. §

Különleges beépítésre szánt területen 4-es (Kertvárosi) és 5-ös (Lakótelepi) karakterű építési övezet nem jelölhető ki.


60. Különleges hulladékgazdálkodási terület [Kh]


61. §

Különleges hulladékgazdálkodási területen a hulladékgazdálkodási tevékenységhez, a hulladék átvételéhez, kezeléséhez, lerakásához, a telephely fenntartásához, kiszolgálásához, védelméhez kapcsolódó rendeltetéseket tartalmazó építmények helyezhetők el.


61. Különleges intézményi terület [Ki]


62. §

A különleges intézményi területen csak a szabályozási tervlapon megnevezett funkciójú intézmények, és az ezek működtetéséhez, fenntartásához, kiszolgálásához, védelméhez kapcsolódó rendeltetéseket tartalmazó építmények helyezhetők el.


62. Különleges kereskedelmi terület [Kke]


63. §

(1) Különleges kereskedelmi területen a 10 000 m2 bruttó szintterületet meghaladó bevásárlóközpontok és nagykiterjedésű kereskedelmi célú létesítmények, vásárok, kiállítások, kongresszusi létesítmények és ezek fenntartásához, kiszolgálásához, védelméhez kapcsolódó rendeltetéseket tartalmazó építmények helyezhetők el.

(2) Különleges kereskedelmi területen kivételesen elhelyezhetők:

a) a különleges funkciót hordozó épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, továbbá

b) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek.

(3) A bruttó szintterületbe a gépkocsi tároló alapterületét nem kell beszámítani.


63. Különleges kutatás-fejlesztési terület [Kk+f]


64. §

Különleges kutatás-fejlesztési területen a kutatás-fejlesztést szolgáló kutatóintézeti tevékenységhez, a felsőoktatáshoz kapcsolódó létesítmények, és ezek fenntartásához, kiszolgálásához, védelméhez kötődő rendeltetéseket tartalmazó építmények helyezhetők el.


64. Különleges közlekedési terület [Kkö]


65. §

Különleges közlekedési területen a közúti, vasúti és légi személyszállítási és utasforgalmi, valamint kapcsolódó teherforgalmi tevékenységhez, a telephely fenntartásához, kiszolgálásához, védelméhez kapcsolódó rendeltetéseket tartalmazó építmények (pl. autóbusz-pályaudvar, repülőtér, parkolóház stb.), valamint nagy kapacitású közterületi parkolók építményei helyezhetők el.


XII. Fejezet

Beépítésre nem szánt területekre vonatkozó előírások


65. Általános előírások


66. §

(1) Beépítésre nem szánt területen a homlokzatmagasság maximum 7,5 m lehet. Ettől eltérni kizárólag technológia indok esetén, a városi főépítésszel egyeztetve lehet.

(2) A beépítésre nem szánt területek közé tartoznak a szabályozási tervlapokon jelölt I. és II. rendű közlekedési célú közterületek és az I. és II. rendű nem közlekedési célú közterületek is.


66. Közlekedési és közműterületek [KÖu, KÖk]


67. §

(1) A közlekedési és közműterületen a közlekedés, a közmű és a hírközlés építményei helyezhetők el.

(2) Közúti közlekedési [KÖu-jelű] területen a kötöttpályás, a légi és a vízi közlekedés építményeit kivéve, a jogszabályok vonatkozó rendelkezéseiben nevesített építmények helyezhetők el.

(3) Kötöttpályás közlekedési [KÖk-jelű] területen a kötöttpályás közlekedés építményei és azok működéséhez kapcsolódó, a jogszabályok vonatkozó rendelkezéseiben nevesített építmények helyezhetők el.

(4) Az elhelyezhető épületek által elfoglalt terület a telekterület 2%-át, az épületek homlokzatmagassága a 4,5 m-t nem haladhatja meg.

(5) A közlekedési és közműterületek lehetnek I. és II. rendű közlekedési célú közterületek, valamint magánutak.


67. Zöldterületek – közpark [Zkp], közkert [Zkk]


68. §

(1) Zöldterületen a jogszabályok vonatkozó rendelkezéseiben nevesített építményeken kívül, a (2) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.

(2) Az övezetben terepszint alatti garázsok a közpark terület legfeljebb 20%-án létesíthetők.

(3) Az elhelyezhető épületek homlokzatmagassága legfeljebb 4,5 m lehet.

(4) Közparkon, közkerten belül felszíni víztározók, dísztavak létesíthetők.

(5) A játszóeszközöket korosztályonként elkülönítve kell elhelyezni.

(6) A berendezéssel ellátott területek egyszerű, áttört vagyonvédelmi kerítéssel bekeríthetők.

(7) A zöldterületek lehetnek I. és II. rendű nem közlekedési célú közterületek, valamint magántulajdonú zöldterületek.


68. Erdőterületek [Ev, Eg, Ek]


69. §

(1) Erdőterületen szénhidrogén kitermelésre szolgáló építmények és hulladékudvar helyezhető el.

(2) Az erdőterületek I. rendű nem közlekedési célú közterületek és magántulajdonú erdőterületek.


69. Védelmi rendeltetésű erdőterület [Ev]


70. §

Védelmi rendeltetésű erdőterületen a jogszabályok vonatkozó rendelkezéseiben nevesített építmények helyezhetők el.


70. Gazdasági rendeltetésű erdőterület [Eg]


71. §

Gazdasági rendeltetésű erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.


71. Közjóléti rendeltetésű erdőterület [Ek]


72. §

(1) Közjóléti rendeltetésű erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

(2) A kilátó építmények magasságát és elhelyezését egyedileg, az adottságok figyelembevételével a városi főépítésszel egyeztetve kell meghatározni.


72. Mezőgazdasági területek [Mk, Má, Mv]


73. §

(1) Mezőgazdasági területen a jogszabályok vonatkozó rendelkezéseiben nevesített építményeken kívül, a szénhidrogén kitermelésre, valamint megújuló energiaforrás (geotermikus, szél- vagy napenergia) hasznosítására szolgáló építmények helyezhetők el.

(2) Építmények elhelyezésére, illetve birtokközpont kialakítására – amennyiben rendelkezésre áll – elsődlegesen művelésből kivett területként nyilvántartott telket, telekrészt kell felhasználni.

(3) Mezőgazdasági területen kerítés csak áttört kialakítással létesíthető.

(4) Mezőgazdasági területen építmény:

a) a közút, vagy magánút felőli telekhatártól számított minimum 5,0 m távolság biztosításával,

b) 6000 m2 alatti területnagyságú telken maximum 4,5 m-es, legalább 6000 m2 területnagyságú telken maximum 7,5 m-es homlokzatmagassággal, valamint

c) kontyolás nélküli magas tetővel

telepíthető.


73. Kertes mezőgazdásági terület [Mk]


74. §

(1) Kertes mezőgazdasági terület övezetében a vonatkozó jogszabály szerinti birtokközpont nem alakítható ki.

(2) Kertes mezőgazdasági területen építmény a közúttal vagy magánúttal határos telekhatártól számított minimum 5,0 méter távolság biztosításával telepíthető.


74. Általános mezőgazdásági terület [Má]


75. §

Általános mezőgazdasági terület övezetében a vonatkozó jogszabály szerinti birtokközpont kialakítható.


75. Védendő tájhasználatú mezőgazdásági terület [Mv]


76. §

(1) Védendő tájhasználatú mezőgazdasági terület övezeteiben kizárólag a táji-, természetvédelmi célú megőrzéshez, bemutatáshoz, ismeretterjesztéshez kapcsolódó, a természetvédelmi célokkal összhangban lévő, vagy azok megvalósításához, fenntartásához szükséges, továbbá a szénhidrogén kitermelésre, valamint megújuló energiaforrás (geotermikus, szél- vagy napenergia) hasznosítására szolgáló építmények helyezhetők el, kizárólag a természetvédelmi hatóság véleményének figyelembevételével.

(2) Az övezetben a vonatkozó jogszabály szerinti birtokközpont nem alakítható ki.

(3) Az övezetben a gyep (rét, legelő), a nádas, a mocsár és a vízállásos ingatlan-nyilvántartási besorolású telkek művelési ága nem változtatható meg, kivéve természetvédelmi, kutatás- és kezelés, illetve bemutatás céljából feltétlenül szükséges mértékben.


76. Vízgazdálkodási területek [Vg, Vge]


77. §

Vízgazdálkodási területen – beleértve a Vg-jelű (vízgazdálkodási) övezetet, valamint a Vge-jelű, a gátak számára kijelölt (egyéb vízgazdálkodási) övezetet egyaránt – építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet, az érintett vízügyi szakhatóság hozzájárulásával.


77. Természetközeli terület [Tk]


78. §

Természetközeli területen építési tevékenység csak természetvédelmi céllal, az ökológiai állapot megőrzése, javítása érdekében végezhető.


78. Különleges beépítésre nem szánt bányaterület [Kb-B]


79. §

Különleges beépítésre nem szánt bányaterületen a bányászati tevékenységhez, a bányatelek fenntartásához, kiszolgálásához, védelméhez kapcsolódó rendeltetéseket tartalmazó építmények helyezhetők el.


79. Különleges beépítésre nem szánt intézményterület [Kb-I]


80. §

(1) Különleges beépítésre nem szánt intézményi területen a zöldfelületi jellegű intézmények (pl. Füvészkert, Vadaspark, kegyeleti park) működtetéséhez, fenntartásához, kiszolgálásához, védelméhez kapcsolódó rendeltetéseket tartalmazó építmények helyezhetők el.

(2) Az övezetben a terület szabályozási tervlapon nevesített rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.


80. Különleges beépítésre nem szánt hulladékgazdálkodási terület [Kb-H]


81. §

Különleges beépítésre nem szánt hulladékgazdálkodási területen a hulladékgazdálkodási tevékenységhez, a hulladék átvételéhez, kezeléséhez, lerakásához, a telephely fenntartásához, kiszolgálásához, védelméhez kapcsolódó rendeltetéseket tartalmazó építmények helyezhetők el.


81. Különleges beépítésre nem szánt halgazdasági terület [Kb-Hg]


82. §

(1) A halgazdasági üzem céljára fenntartott területen az üzem működéséhez és a gazdálkodással összefüggő kereskedelmi, szolgáltató és tároló tevékenységhez szükséges, továbbá a telephely fenntartásához, kiszolgálásához, védelméhez kapcsolódó rendeltetéseket tartalmazó építmények helyezhetők el.

(2) A területen új épület csak akkor létesíthető, ha a szennyvizet:

a) az illetékes hatóságok által elfogadott szivárgásmentesen zárt szennyvíztárolóban helyezik el, vagy

b) egyedi szennyvíztisztítóban megtisztítják.

(3) A halgazdasági üzem fejlesztése – a természetvédelmi célokkal összhangban – elsősorban a meglévő épületek átalakításával, elbontás utáni újjáépítésével, illetve szükség esetén új épületek elhelyezésével valósítható meg.

(4) Új épületet – az övezeti előírások szerint – a telekhatártól legalább 10 m távolságra lehet elhelyezni.


82. Különleges beépítésre nem szánt köztér terület [Kb-Kt]


83. §

(1) Különleges beépítésre nem szánt köztér területén a közterületen elhelyezhető bármely építmény (köztárgy, kerti berendezés stb.) létesíthető.

(2) Különleges beépítésre nem szánt köztér területek a burkolt köztér, a fásított köztér és a sétány.


83. Különleges beépítésre nem szánt magánzöld [Kb-Mz]


84. §

(1) Különleges beépítésre nem szánt magánzöld területén a zöldterületen elhelyezhető létesítmények (köztárgyak, kerti berendezések stb.) létesíthetők.

(2) A magánzöld területének legalább 65%-a zöldfelületként alakítandó ki.

(3) Településrendezési szerződésben/együttműködési megállapodásban szabályozott esetben a kialakítandó, vagy kialakított magánzöld területe a közhasználat elől nem zárható el.


84. Különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület [Kb-Re]


85. §

(1) Különleges beépítésre nem szánt rekreációs területen a belvízvédelemhez, a záportározó tavak kialakításához, fenntartásához, sporthorgászati létesítmények, strand üzemeltetéséhez, kiszolgálásához kapcsolódó rendeltetéseket tartalmazó építmények helyezhetők el.

(2) Az övezetben a bel- és árvízvédelem követelményeinek megtartásával helyezhetők el az (1) bekezdés szerinti építmények.

(3) Az építmények elhelyezése során a belvízrendezéshez szükséges feladatok ellátásának elsődlegességét biztosítani kell.



NEGYEDIK rész

Területhez kötött sajátos előírások


XIII. Fejezet

Szeged Alsóváros városrészre vonatkozó sajátos előírások [1]


86. §

(1) Az Lke jelű övezetekben, amennyiben a telek környezetében kialakult sajátos építészeti hagyományok azt indokolják, tömör kerítés és kapuzat létesíthető.

(2) A Szeged, Nyíl utca 43., hrsz.: 20765 ingatlan esetében a 43. § (1) a)-b) és 47. § (2) a)-b) pontjait nem kell alkalmazni.


XIV. Fejezet

Szeged, Felső Tisza-part- Etelka sor- tanpálya- Körtöltés által határolt területre vonatkozó sajátos előírások [2]


87. §

(1) A Vi-62999X[2] jelű építési övezet telkein:

a) A SZÉSZ 1. melléklet előírásai szerint helyezhetők el építmények, kivéve a homlokzatmagasságot.

b) Az épületek homlokzatmagassága – a Felső Tisza- parti építési vonalon elhelyezendő épület kivételével - maximum 12,5 m. A Felső Tisza- parti építési vonalon elhelyezendő épület esetében a homlokzatmagasság maximum 30,0 m, ezen érték az épület homlokzatmagasságába beszámítandó épületrész esetén sem léphető túl.

(2) A Vi-6X0888[2] jelű építési övezetben:

a) talajszerkezet megbontásával járó építési tevékenységet csak talajmechanikai szakvélemény elkészítését követően lehet végezni;

b) „X” = az övezetben építési helynek a telek teljes területét kell tekinteni;

c) a SZÉSZ 31. § (7) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.

(3) A Ki-609447[2] jelű építési övezetben a SZÉSZ 1.2.2. melléklet előírásain túlmenően:

a) a városi uszoda telkének telekhatárain maximum 3 m magas tömör vagy áttört kerítés létesíthető, mely karakterében igazodik az uszodához;

b) a meglévő sportcsarnoknál kialakult hátsókert mélysége 6,0 m;

c) a szabályozási tervlapon jelölt építési helyen, továbbá a csak mellléképület elhelyezésére szolgáló építési helyen belül az uszoda és a sportterület rendeltetésszerű működéséhez, üzemeltetéséhez szükséges egyéb építmény (jegypénztár, beléptető, műtárgy, technológiai berendezés stb.) bárhol elhelyezhető;

d) a c) pontban foglalt rendeltetésszerű működéshez, üzemeltetéshez szükséges építmény körébe nem sorolható a kereskedelmi (büfé, lángosos stb.) funkció, ezen objektumok az uszoda épületében helyezhetőek el;

e) a tervezett létesítmény épületének tervét építészeti tervpályázaton kell kiválasztani.

(4) Az 1000 férőhelyes sportstadion időszakosan jelentkező parkolási igényének kielégítésére lehetővé kell tenni a telken belüli gépkocsi-elhelyezést.

(5) A Vi-62999X[2] és a Gksz-625553[2] jelű építési övezetek közterületi telekhatárán kerítés nem építhető, a Ki és Ge jelű építési övezetek telekhatárain legfeljebb 3,0 méter magas kerítés létesíthető.

(6) A hatályos területen a zöldfelületekkel kapcsolatosan az alábbi sajátos előírásokat kell érvényesíteni:

a) A 10 gépkocsi- férőhelyet meghaladó kapacitású újonnan létesítendő parkoló felületet legalább 1fa/4 parkolóhely mértékben fásítani kell.

b) A sportcsarnok és a tervezett uszoda kiszolgálásához szükséges - a füves futballpálya mellett - kialakítandó parkolófelületet vízáteresztő műanyag gyeprács burkolattal kell kialakítani.

c) A Ki övezet területére és a csatlakozó közterületekre egységes kertépítészeti terv készítendő, mely az engedélyes terveken felül tartalmazzon fakivágási, favédelmi és kezelési tervet is

(7)[7] A fedett sportuszoda és kapcsolódó létesítményeinek megvalósíthatósága, valamint közúti megközelíthetősége érdekében:

a) a SZÉSZ 12. § (6) bekezdésének,

b) a SZÉSZ 1.2.2. számú, "Beépítésre szánt területek telekmérete" - megnevezésű melléklet A) "Nem kialakult állapotnál" - megnevezésű, valamint B) "Kialakult állapotnál" - megnevezésű táblázat

          előírásait nem kell alkalmazni.

(8)[8] Ha a telek területe a szabályozási tervlapon jelölt közterület-szabályozás végrehajtása következtében csökken a SZÉSZ-ben meghatározott legkisebb kialakítható telekméret alá, a telek kialakítható és beépíthető.




XV. Fejezet

SZEGED-ÚJRÓKUS FRANCIAHÖGY II. ÜTEM – GÖMÖRI UTCA, MAKKOSERDŐ SOR, KÖRTÖLTÉS UTCA, BÁLINT SÁNDOR UTCA ÁLTAL HATÁROLT, VALAMINT A KUKORICA UTCÁTÓL MÉRT 40,0 MÉTERRE MEGHÚZOTT ELVI HATÁRVONAL KÖZÉ ESŐ, TOVÁBBÁ A 16280 ÉS 16273/1 HRSZ.-Ú TERÜLETRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [3]


88. §

(1) Kizárólag gépjármű tároló építése céljából az előírt zöldfelületi fedettség terhére a 40%-os beépítettség 5%-kal megnövelhető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti épületeket a hátsó telekhatárra, vagy a szomszédos telekkel közösen kialakított hátsó megközelítés esetén attól legfeljebb 3 m-re kell építeni, a legfeljebb 7 m mélységű és teljes telekszélességű építési helyen belül.

(3) A szabályozási tervlapon „Csak melléképület elhelyezésére igénybe vehető telekrész”-ként megjelölt területek olyan építési helynek minősülnek, ahol legfeljebb 4,5 méter homlokzatmagasságú, elsősorban gépjárműtároló, illetve egyéb, a lakásokat kiszolgáló épület létesíthető.


XVI. Fejezet

SZEGED, INDÓHÁZ TÉR – SZIVÁRVÁNY U. – BOLDOGASSZONY SGT. – BEM TÁBORNOK U. – BORBÁS U. ÁLTAL HATÁROLT TERÜLETRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [4]


89. §

(1) A területen az alábbi sajátos városépítészeti előírásokat kell érvényesíteni:

a) a város egyik legfőbb “Érkezési Kapuja”-ként kezelendő az Indóház tér ÉNy-i térfala, valamint a Szent Ferenc utca mindkét oldala a Boldogasszony sgt. és az Indóház tér között;

b) az a) pontban meghatározott szakaszok átépülése kiemelt figyelmet és különleges elbírálást igényel;

c) a szabályozási tervlapon jelzett beépítési vonal sarokátfordítások mértéke – az egyes tömboldalak beépítési vonalainak metszéspontjától számítva – a következő kell, hogy legyen:

ca) a Boldogasszony sgt. 58. számú saroktelken a meglévő beépítési vonal szerint,

cb) a Szent Ferenc utca – Indóház tér saroktelkein: minimum 10-10 m, maximum 12-12 m,

cc) egyéb helyeken: minimum 3-3 m, maximum 5-5 m.

d) Az a) pontban meghatározott szakaszokra vonatkozó szabályozások (a megmaradó épületek kivételével) a következők:

da) az árkádpillérek mélységi mérete minimum 51 cm lehet,

db) az árkádnyílás szélessége minimum 2 m, maximum 3 m,

dc) az árkádnyílás szemöldökmagassága minimum 2,8 m, maximum 3,1 m,

dd) az árkádnyílás vállmagassága minimum 2,5 m, maximum 2,7 m,

de) az árkádsor jellemző mélységi mérete egységesen 3 m, mely funkcionálisan indokolt helyen (pl. bejárati hangsúly) növelhető, de ennek szélességi mérete nem haladhatja meg a homlokzati hossz felét.

Azokon a szakaszokon, ahol szabályozási tervlap nem írja elő árkád létesítését, ott bejárati és/vagy portál nyílások, párkányzat, homlokzati felületek stb. hasonló paraméterekkel létesítendők;

e) valamennyi utcára néző épület magastetővel építendő. Azonos utcaszakaszokon az egyes tetősíkok csak azonos hajlásszöggel építhetők;

f) a közterületen semmiféle árusító, információs stb. pavilon, telefonfülke nem telepíthető;

g) az a) pontban megjelölt térfalakon, illetve az ahhoz kapcsolódó közterületen folytatott építési tevékenységet meghatározó terveket a városi főépítésszel egyeztetni kell;

h) a féltetős jelleggel kialakított melléképület tűzfala a szomszéd felől maximum 4 m magasságú lehet;

i) a beépítési vonalon túlnyúlóan a közterület légterét szűkítő földszint feletti épületkiugrás nem létesíthető, kivéve az Indóház tér tömboldalain – irányadó beépítési vonallal – megjelölt városképi hangsúlyt. Az épületkiugrás mélysége maximum 1,0 m, hosszmérete maximum a telekszélesség egyharmada lehet.

(2) A területen az alábbi közlekedéssel kapcsolatos sajátos előírásokat kell érvényesíteni:

a) a területen csak olyan funkció telepíthető, amelynek legfeljebb kis tehergépjármű megközelítési igénye van;

b) az Indóház tér felől a Galamb utcai és a Gőz utcai saroktelkeken kapubejáró építése nem engedélyezhető.


XVII. Fejezet

SZEGED BELVÁROS KIS ÉS NAGYKÖRÚT KÖZÖTTI TERÜLETRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [5]


90. §

(1) Az 1-es és 2-es karakterű beépítésre szánt területeken:

a) kialakult telekhasználat és beépítés esetén - a szükséges védőtávolságok és a szomszédos telken álló épületek természetes megvilágítottságának és benapozottságának biztosításával - további épület a hátsó és az oldalsó telekhatáron is elhelyezhető, de oldalhatáron a homlokzatmagasság a 4,5 m-t, a gerincmagasság a 10,0 m-t nem haladhatja meg, a hátsó határon sem a homlokzatmagasság, sem a gerincmagasság nem lehet több 10,0 m-nél.

b) Amennyiben a szomszédos telken a közös határon 10,0 m-t meghaladó gerincmagasságú épület áll, úgy az új épület gerincmagassága az egységes építészeti megjelenés érdekében annak mértékéig növelhető.

(2) A Vi-6X0Y7(7)[5] jelű építési övezetben:

a) a beépítés módja a szabályozási tervben kótázással feltüntetett építési helyen belül az egyéb előírások megtartása mellett, oldalkert elhagyása esetén legalább 3,00 kertszélességet hagyva, szabadon alakítható.

b) a 84,00 mBf szint alatti építmények esetében a megengedett beépítettség 80%, a 84,00 mBf szint fölé magasodó épülettömeg esetében pedig 60%, a ± 0,00 magasság a 80,00 mBf szinten értendő,

c) a szabályozási terven jelölt korlátozott közforgalmú gépjármű átjárást minimum 4,80 m szabad szélességgel és 4,50 m szabad magassággal, a korlátozott gyalogos közforgalmú átjárást akadálymentesen minimum 3,0 m szabad szélességgel és 3,00 m szabad magassággal legalább reggel 5 órától éjfélig, a megkülönböztetett járművek számára korlátlanul, egész nap folyamán biztosítani kell.

d) az általános szabályokban előírt számú gépjármű-elhelyezési igény legalább 50%-át saját telken belül kell kielégíteni.

(3) A Tábor u. - Mikszáth K. u. - Mérey u. - által határolt tömbben a Vi-151998[5] jelű építési övezetben és a Tisza L. krt. - Zászló u. sarkán a 3494. hrsz.-ú ingatlan esetében az építészeti karakter vonatkozó korlátozásait [43. § (2)] nem kell alkalmazni.

(4) Közművekre vonatkozó a 33-41. § előírásain túlmenően a következő sajátos előírást is meg kell tartani:

a) vízmű-kútcsoport számára kell fenntartani a Boldogasszony sugárút – Batthyány u. – Szentháromság u. – Vitéz utca által bezárt tömbbelső (3563 hrsz.-ú ingatlan) Ge övezetbe sorolt területét, valamint a 20306/1 hrsz.-ú telek (Tisza-pályaudvar) északi végéből 60,00 m hosszú területet.

(5) A műemléki jelentőségű terület védőterületére vonatkozó sajátos előírások:

a) Épületek felújítása, átalakítása:

aa) Védett épületek felújítása során azok külső megjelenését az eredeti állapot szerint kell helyreállítani.

ab) Védett homlokzat felújítása során a portálokat minden esetben egységesen kell kialakítani, ha van a homlokzaton eredeti portál, azt felújítva meg kell tartani és a többi portált is e szerint kell elkészíteni;

- a befalazott portál mellvéd-részeket akkor is ki kell bontani, ha egyelőre csak ablakként van szükség a portálokra;

- a homlokzat eredeti tagozatait helyre kell állítani;

- a homlokzatot a védelem alapját képező dokumentáció szerinti – eredeti – állapotának megfelelően kell helyreállítani, a megsemmisült díszítő elemeket pótolni kell, az esetlegesen utólag felkerült, az eredetitől stílusjegyeiben idegen díszítő elemeket pedig el kell távolítani. Amennyiben az épület olyan mértékű átalakításon esett át, hogy az eredeti homlokzati állapot már nem állítható helyre (pl. bővítés, emelet ráépítés következtében az eredeti épület arányok is megváltoztak), a homlokzat kialakításánál az épület egységes megjelenése érdekében ettől el lehet tekinteni;

- az eredetiekkel azonos, vagy (szakhatósági hozzájárulás esetén) hasonló homlokzati anyagokat, szerkezeteket kell alkalmazni;

ac) Az ab) pontban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni az esetben is, ha a felújítás – a hatóság hozzájárulásával – csak a homlokzat egy részére terjed ki.

b) Épületek bővítése:

ba) Az előírásoknak nem megfelelő földszinti rendeltetési egység az épület térfogatán belül sem bővíthető.

bb) Meglévő térfogaton belüli bővítési munkának minősül a pince (alagsor) szint rendeltetés-változása, amely:

- elsősorban a felette lévő rendeltetési egység bővítésére használható fel, épületen belüli lépcső kialakításával.

- önálló rendeltetési egységként az épületen belülről indított lépcsővel megközelítve engedhető meg.

bc) Kivételesen megengedhető vendéglátó rendeltetési egység közterületi pincelejáróval történő megközelítése:

- meglévő rendeltetési egység (homlokzati) felújítása esetén; továbbá

- a homlokzathoz építészetileg törésmentesen illeszkedő elrendezéssel (pl. szimmetrikus homlokzaton szimmetrikusan elhelyezett elemekkel) és formálással, de ez esetben sem külső lépcsős (“angol aknás”) megoldással. Szimmetrikus homlokzatú épület egyik felén lévő vendéglátó egység ilyen feltárása esetén megengedhető a másik oldalon más rendeltetési egység kialakítása is.

bd) Védett homlokzat esetében földszinti rendeltetési egység meglévő térfogaton belüli olyan bővítésekor, amely a homlokzat lehatárolható egységére (pl. két rizalit közötti szakaszára) terjed ki, meg kell követelni a homlokzatszakasz helyreállítását is.

be) Kellő belmagasságú földszinten galériaszint kialakítása (az alapterületi korlátokon belül) akkor engedhető meg, ha az nem jár a meglévő homlokzati nyílások megosztásával és nem tesz szükségessé homlokzati nyílásáttörést. Utóbbi nem védett homlokzaton is csak akkor engedhető meg, ha a szakhatósági állásfoglalás szerint harmonikusan illeszkedik a meglévő nyílásrendszerbe.

bf) Kivételesen megengedhető a szabályozási tervben meghatározott helyeken [egyes telkekre vonatkozó javasolt utcai homlokzatmagasság] egyes épületek függőleges bővítése, de csak abban az esetben, ha annak tervezett megoldása a szakhatóság állásfoglalása szerint nem sérti az épület jellegét, de harmonikusan illeszkedik ahhoz.

(6) A Vi-6X0Y7(7)[5] jelű építési övezetben:

a) Az alkalmazandó beépítési mód: X=a szabályozási tervben bejegyzett építési hely szerint.

b) A megengedett legnagyobb beépítettség és az előírt legkisebb zöldfelületi fedettsége: Y=60% a 84,00 mBf feletti építményrészekre vonatkozóan, 80% a 84,00 mBf alatt.


XVIII. Fejezet

TÖRTÉNETI BELVÁROSRA VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [6]


91. §

(1) A SZÉSZ általános előírásai mellett az alábbi sajátos szabályozási elemekre vonatkozó előírásokat is alkalmazni kell:

a) Az időszakosan elhelyezett, építménynek nem minősülő egyéb berendezési tárgyak és köztárgyak (utcabútorok, vendéglátó előkertek, egy rendezvényt időszakosan kiszolgáló és reklámozó építmények, illetőleg eszközök) közterületen, továbbá a korlátlan, vagy korlátozott közforgalom által érintett, nem közterületeken történő elhelyezését előzetesen a városi főépítésszel egyeztetni kell.

(2) Udvarokra, kertekre vonatkozó sajátos előírások

a) Amennyiben a szabályozási terv előírja valamely udvar korlátozott közhasználatának biztosítását, annak tárgyi feltételeit úgy kell meghatározni, hogy az időben is korlátozott közforgalom szüneteltetése idején az udvar az ott lakók kizárólagos használatú területe lehessen. Ennek megfelelően:

aa) a nem közhasználatú időszakra a telek határai lezárhatóak legyenek;

ab) az udvar felszíni kialakítása feleljen meg a kettős rendeltetésnek.


XIX. Fejezet

SZEGED KÁLLAY LIGET KÖRNYÉKE SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI [7]


92. §

(1) Lke jelű kertvárosias lakóterület sajátos előírásai

a) Egy telken csak egy lakóépület helyezhető el. A telkeken különálló melléképület nem építhető.

b) A Lke lakóterületre előírt minimális teleknagyságot 50%-kal meghaladó méretű telkeken egy további rendeltetési egységet tartalmazó épület különállóan is elhelyezhető.

(2) Az Lke-SZRK-45155X[7] építési övezetben:

a) Az épületek megengedett homlokzatmagassága legfeljebb 6,0 m, de a lakást tartalmazó épületrész utcai homlokzatmagassága legfeljebb 6,5 m, a garázs épületrészé legfeljebb 3,5 m lehet.

b) A tetőforma csak a szomszédos épületekkel azonos, vagy közel azonos (38-45º) dőlésszögű nyeregtető lehet. A tetőfedés anyaga nem lehet bitumenes zsindely.

c) Az egyes telkeken az épületeket úgy kell elhelyezni, hogy lakó épületrész lakóépülethez, garázsrész garázshoz csatlakozzon tűzfallal elválasztva.


XX. Fejezet

SZEGED REPÜLŐTÉR ÉS KÖRNYÉKE SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI [8]


93. §

(1) A Kkö-61X11Y[8] építési övezetben:

a) A teleknagyság minimális mértéke: 100 ha.

b) Homlokzatmagasság: maximum 15,00 m, kivéve az irányítótornyot, melynek maximum homlokzatmagassága 45,00 m lehet.

c) Tömör kerítés nem építhető.

(2) Egyéb sajátos előírások

a) A szabályozási tervlapon jelölt „Városkapu” területén – az egységes építészeti megjelenés és a biztonságos közlekedés biztosítására az építéshatósági engedélyezést városi főépítészi véleményezésnek kell megelőznie. Itt bizonyítani kell az egységes építészeti koncepció megvalósulását, valamint a külön szintű gyalogos átközlekedés kizárólagosságát.

b) A védelmi rendeltetésű erdőterületeken a SZÉSZ előírásain túl:

ba) közhasználat elől nem zárható el a terület,

bb) csak a természetvédelmet és vízgazdálkodást, valamint a másodlagos rendeltetést szolgáló létesítmények (feltáró utak, ismertető, eligazító táblák, pihenést, játékot és sportot szolgáló berendezések) helyezhetők el,

bc) a tározótó menti területeken hulladékudvar nem létesíthető.

c) Vízgazdálkodási területeken a SZÉSZ előírásain túlmenően

ca) csak a vízgazdálkodással és a természetvédelemmel kapcsolatos, épületnek nem minősülő építmények, műtárgyak, valamint az evezősversennyel kapcsolatos – ideiglenes – létesítmények helyezhetők el,

cb) minimum 80% biológiailag aktív felület biztosítandó.

d) A Bajai út bevezető – a szabályozási tervben jelölt – szakaszán, építmények elhelyezésénél, növénytelepítésnél a Maty éri víztározóra való rálátás biztosítandó.


XXI. Fejezet[9]

SZEGED – KISKUNDOROZSMA NAGYBANI PIAC ÉS KÖRNYÉKE SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI [9]





XXII. Fejezet

SZEGED, HOLT-MAROS – DERKOVITS FASOR – KOVÁCS UTCA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLETRE, VALAMINT TOROCKÓI UTCA – FŐ FASOR – HOLT-MAROS ÁLTAL HATÁROLT TERÜLETRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [10]


95. §

Az Lke-424553[10] és az Lke-426553[10] jelű építési övezetekben telkenként legfeljebb két rendeltetési egységet szabad elhelyezni.


XXIII. Fejezet

SZEGED, SZABADKAI ÚT 24009/2 HRSZ.-Ú TERÜLET – VOLT ZALKA LAKTANYA – ÉS A HATÁROLÓ KÖZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [11]


96. §

(1) Az Lke-425553[11] jelű és az Lke-433552[11] jelű építési övezetekben:

a) egy telken csak egy lakóépület helyezhető el.

b) a telkeken a fő- és kiszolgáló létesítmények a szabályozási tervlapon feltüntetett építési vonalon, annak legalább 50%-át igénybe véve az építési helyen belül helyezhetők el,

c) a hátsókertben, a telekhatárra telepítve, telkenként 1-1 darab, a hátsó telekhatárokon tűzfalakkal csatlakozó, maximum 12 m2 alapterületű, 3,50 m homlokzatmagasságú, magastetős kialakítású kerékpártároló épület elhelyezhető.

(2) Az Lk-35388X[11] építési övezetben:

a) a lakó- és szolgáltató – kereskedelmi épületek homlokzatmagassága, zártsorúan elhelyezett épületeknél nem lehet több 7,50 m-nél. A sorgarázsok homlokzatmagassága maximum 3,50 m lehet;

b) a lakóépületeket és a garázsokat nyeregtetővel kell fedni, amelynek dőlésszöge lakóépületeknél 30-40º között, sorgarázsnál 15-30º között változhat. Egy garázssoron belül csak azonos hajlású tető alkalmazható.

(3) A Gksz-62677X[11] jelű építési övezetben a homlokzatmagasság 3,5-7,5 m között változhat.


XXIV. Fejezet

SZEGED, HOSSZÚ UTCA KÖRNYÉKÉRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK[12]


97. §

(1) A Kke-SZRK-629665[12] jelű övezetben a területen áthaladó közműveket közterületre kell kihelyezni.

(2) A Lke-SZRK-42555X[12] jelű építési övezetben a homlokzatmagasság 4,50-6,00 méter között változhat.


XXV. Fejezet

SZEGED KIEMELT GAZDASÁGI ÖVEZETRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [13]


98. §

(1) A Vi-62X787[13] jelű építési övezet telkein:

a) a teleknagyság minimális mérete X = 1,0 ha,

b) a biztosítandó minimális zöldfelület 50%-a háromszintes növényállománnyal telepítendő be.

(2) A Kk+f-TK-62866X[13] jelű építési övezetben a homlokzatmagasság legnagyobb értéke 20 m.

(3) Az Ln-TK-50855X[13] jelű építési övezetben a homlokzatmagasság legnagyobb értéke 20 m.

(4) A Ge-629665 [13] jelű építési övezetben a biztosítandó minimális zöldfelület 70%-a háromszintes növényállománnyal telepítendő be.

(5) A Kk+f-TK-62X66Y[13] jelű építési övezetben:

a) a telkek legkisebb mérete 1,0 hektár,

b) a homlokzatmagasság legnagyobb értéke 20 m.

(6) A Gksz-TK-62X666 [13] jelű építési övezetben a telkek minimális mérete 1,0 ha, maximális mérete 2,5 ha.

(7) A Gksz-61X78Y[13] jelű építési övezetben:

a) teleknagyság minimális mérete X = 1,0 ha,

b) a biztosítandó minimum zöldfelület háromszintes növényállománnyal telepítendő be.

c) legnagyobb homlokzatmagasság 20,0 m.

(8) A Gksz-629465[13] jelű építési övezetben a biztosítandó minimális zöldterület 70 %-a háromszintes növényállománnyal telepítendő be.

(9) A Gip-61X568[13] jelű építési övezetben a teleknagyság minimális mérete X = 1,0 ha.

(10) A Kb-Mz[13] jelű közcélú magánzöldek területén:

a) bekötő út, fásított parkoló és dísztér helyezhető el.

b) A zöldterületi fedettség min. 30%.

c) A terület közhasználat elől nem zárható el.

(11) A Kb-Re[13] jelű magántulajdonú különleges beépítésre nem szánt rekreációs területen:

a) Maximum 1,0 ha méretű záportározó helyezendő el. A tározó biológiai egyensúlyáról, minimum 1,0 m-es vízmélységről és levegőztetésről száraz időben is gondoskodni kell

b) A zöldterületi fedettség min. 40%.

c) A terület közhasználat elől nem zárható el.

(12) Az I.-II. tömbök „Intézményterületen belüli közkert”-jelű területén:

a) sportpályák és rekreációs létesítmények is elhelyezhetők.

b) a terület 50%-át fásítani kell,

c) zöldterületi fedettsége minimum 70%,

d) az összefüggő közkertek minimális területe: az I. tömbben 4,0 ha; a II. tömbben 8,0 ha.

(13) A Kb-Mz[13], valamint a Kb-Re[13] jelű területeket a szomszédos, elsőként induló beruházással együtt kell megtervezni és engedélyeztetni.

(14) A 01392/5 és a 01392/2 helyrajzi számú magánutak, valamint azok folytatása a 16877/20 hrsz.-ú ingatlanon lévő áruházig közforgalom számára megnyitott magánútként alakítandók ki.


XXVI. Fejezet

SZEGED, SZABADKAI ÚT – MÓRAVÁROSI KRT. – KATONA UTCA – CSEREPES SOR ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI [14]


99. §

(1) A Vi-618X93[14] jelű építési övezetben a beépítettség nem haladhatja meg a 75%-ot.

(2) A Szabadkai út – Cserepes sor – Gólya utca meghosszabbítása a Szabadkai útig által körülhatárolt területen az építészeti megformálás és anyaghasználat egységessége érdekében a legjobb építészeti-műszaki megoldás- és a tervező kiválasztására az építési engedélyezést és tervezést megelőzően építészeti tervpályázatot kell rendezni.


XXVII. Fejezet

SZEGED – SZENTMIHÁLY, KAPISZTRÁN UTCA – EGYENLŐSÉG UTCA – SPORTPÁLYA UTCA – PONTY UTCA MIKES KELEMEN UTCA – SZÉRŰSKERT UTCA KÖZÖTT FEKVŐ TERÜLETEK SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI [15]


100. §

(1) Gépjárművel 8,0 méternél keskenyebb zsákutcáról megközelített telken új épület létesítése vagy a beépítettséget növelő épületbővítés akkor engedélyezhető, ha a zsákutca felőli kerítésnek a telek belseje felé való áthelyezésével legalább 18,00 m2 telekterület a telekhez tartozó, de a közterülettől el nem választott és a közforgalom elől el nem zárható gépjármű kitérő-, illetve beállóhelyként hasznosul.

(2) A kitérő-, illetve beállóhely utcavonalra merőlegesen mért szélességi mérete legalább 2,0 méter legyen.

(3) A gépjármű kitérő-, vagy beállóhely területén építmény nem helyezhető el.


XXVIII. Fejezet

Szeged, KERESZTTÖLTÉS UTCA - TÁPAI UTCA - MOLNÁR UTCA - CSABA UTCA ÁLTAL HATÁROLT TÖMBRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [16]


101. §

(1) Ln-500660[16] jelű övezetben:

a) Az új épület és a meglévő panelház között a földszinten minimum 2,0 m széles átjárót kell kihagyni.

b) A szabályozással érintett területen meglévő legnagyobb homlokzatmagasság maximum 1,5 m-rel növelhető.

c) A sávházak a tetőtér hasznosítása nélkül is lefedhetők 15-30° közötti hajlásszögű nyeregtetővel.

d) A sávházak tetőtér hasznosítása esetén a meglévő homlokzatmagasságot maximum 2,5 m-rel meg lehet emelni. A tető hajlásszöge 15-30° között változhat.

(2) A közlekedésre, parkolásra és közművekre vonatkozó sajátos előírás:

A tömb határain kívüli, ahhoz kapcsolódó közterületeken elhelyezett – tervezett, vagy meglévő – parkolóhelyek 50%-a vehető figyelembe a tömb parkolási mérlegében.


XXIX. Fejezet

SZEGED, Budapesti krt. – Csillag tér – Retek u. – József Attila sgt. (VOLT GYEVI TEMETŐ) SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI [17]


102. §

(1) A Vt-618996[17] és a Vi-600550[17] jelű építési övezetekben:

a) A terület frekventált helyzetéből adódóan, az esztétikus építészeti megformálás érdekében a terveket településképi véleményezési eljárásra be kell nyújtani.

b) Az építési övezetekben a homlokzatmagasság 9,0-12,5 m.

c) A közterületek felőli homlokzatok igényesen, azonos építészeti minőségben alakítandók ki. Az épület(ek) gépjármű kiszolgálását (áruszállítás, rakodás, egyéb üzemi tevékenység) a tömbbelső/telekbelső felől látványban takartan, zártan kell biztosítani. A József Attila sugárút felőli homlokzat felületek portálos kialakítással tervezendők. Átközlekedés biztosítása céljából – a környezettel való kapcsolat kialakítása érdekében – gyalogos forgalom számára a létesítendő épületek többirányú megnyitása szükséges.

d) A 3000 m2-t meghaladó lapostető esetében zöldtetőt kell kialakítani, melynek minimum 50%-át az épület funkciójához köthetően hasznosítani szükséges.

e) A monoton építészeti megoldások kerülendők, az épülettömegek tagolása szükséges.

f) A József Attila sugárút felőli előkertben parkoló nem helyezhető el. Az előkertekben a korlátlan közforgalmú használatot biztosítani kell. Az előkerteket egymással és a csatlakozó közterületekkel, összehangolt közlekedési és kertészeti terv alapján kell kialakítani.

g) Közterülettel határos telekhatáron újonnan kerítés nem létesíthető.

h) Az övezetekben a SZÉSZ 18. § (7) bekezdése szerinti engedmény – 1 fa telepítésével a parkoló felület – nem vehető figyelembe zöldfelületként.

i) Közterületről látható reklámeszköz telken belül épületenként a homlokzat tömegéhez, nyílászárók osztásához illeszkedő módon és méretben helyezhető el. Az épületen kívül egy darab - a homlokzatmagasságot meg nem haladó - totemoszlop telepíthető.

j) Az Emlékparkon belül a megemlékezést és pihenést szolgáló építmények (sétaút, pihenő és emlékhely, ivókút, illemhely stb.) legfeljebb 2%-os beépítettséggel elhelyezhetők. Nem létesíthető vendéglátó és testedzést szolgáló építmény, tornapálya, futópálya, játszótér.

k) A felszíni és szabadtéri parkolók közforgalmú használatát folyamatosan biztosítani kell.

l) A Szamos utca és a Bite Pál utca között kijelölt 500 férőhelyes parkolóház területén a parkolóház megvalósulásáig csak gépkocsi elhelyezését szolgáló funkció engedélyezhető.

m) A területen 10.000 m2-t meghaladó alapterületű kereskedelmi építmény nem létesíthető, vagy ezt meghaladó méretűre nem bővíthető.

(2) Az Ln-nagyvárosias lakóterületen a lakóépületek bővítésének sajátos szabályai:

a) A területen a lakásszám nem növelhető.

b) Az épületek bővítésének célja lehet lakásbővítés, közösségi hely kialakítása és annak bővítése, épület korszerűsítése.

c) A lakóépület bővítése az épület bruttó szintterületének 20%-át nem haladhatja meg.

d) Ötszintes épületek esetében a bővítés, korszerűsítés ráépítéssel is engedélyezhető, ebben az esetben a homlokzatmagasság legfeljebb 2,0 m-rel növelhető.

e) A közkerten belül mélygarázs nem, parkolóhely csak kertépítészeti engedély és kiviteli tervi munkarésszel alátámasztva létesíthető.

(3) Közlekedési és közmű területekre vonatkozó előírások:

a) Tervezett közlekedési és közmű területeken belül az út melletti zöldsáv, az utat kísérő fasor helye. Út melletti zöldsávban új közmű vezeték, közmű felújítás, csak a meglévő fák védőtávolságán kívül építhető, illetve újítható fel.

b) Térszínen a parkoló-felületetek vízáteresztő kiselemes burkolattal készítendők.

c) Közműépítés és felújítást követően az érintett zöldsávot helyre kell állítani.


XXX. Fejezet

Szeged, Mars tér területének sajátos előírásai [18]


103. §

(1) A Vi-619665[18] építési övezetben elsődlegesen az egységes megjelenésű városi piac és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló funkciók helyezhetők el.

(2) A területen lakóépület nem építhető.

(3) A környezet építészeti összhangjának megteremtése érdekében a tervezett épületek és építmények terveit előzetesen a városi főépítésszel véleményeztetni kell.


XXXI. Fejezet

SZEGED, HUSZÁR UTCA – BAKAY NÁNDOR UTCA – MURA UTCA – RIGÓ UTCA ÁLTAL HATÁROLT (VOLT KÁBELGYÁR) TERÜLET SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI [19]


104. §

(1) Az Ln-15666X[19], valamint az Lk-25666X[19] jelű építési övezetekben:

a) A Bakay Nándor utca melletti I. sz. tömbben az épületek földszintjén lakások nem építhetők. Itt a földszinten kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó, valamint lakásokhoz tartozó közösségi helyiségek (kukatároló, gyerekkocsi és kerékpártároló stb.) létesíthetők, melyek működéséhez nem szükséges 3 tonnánál nagyobb teherjármű igénybevétele.

b) A homlokzatmagasság – X kód – a szabályozási terven jelölt módon 4,50; 9,50 és 12,50 m között változhat. A magassági eltérés a határoknál sem haladhatja meg a 3,0 m-t.

c) Az I. sz. tömb szabályozási terven jelölt szakaszain az épületek földszintjén minimum 1,5 m mélységű árkádsor létesítendő.

d) A lakásokhoz szükséges parkolóhelyeket terepszint alatt kell elhelyezni.

(2) Az Ln-15666X[19] jelű építési övezetben a homlokzatmagasság 12,5 – 15,5 m között változhat.

(3) A Vt-62866X[19] jelű építési övezetben:

a) A csarnokegységhez csatlakozó új épület homlokzatmagassága nem haladhatja meg az 5,5 m-t, további épület homlokzatmagassága maximum 10,5 m lehet.

b) A kialakítandó felszíni parkolószám tartalmazza a rendeltetésváltozáshoz szükséges mennyiséget is. A Szabályozási Tervlapon jelölt parkolószám kialakítása kötelező abban az esetben is, ha a rendeltetésváltozáshoz egyébként kevesebb szükséges.

(4) A Kb-Kt/F[19] és a Kb-Kt/B[19] övezetben:

a) vízfelület, esőbeálló, földbe süllyesztett gáznyomásszabályozó, térplasztika, képzőművészeti alkotás és a bármely terület-felhasználási egységen elhelyezhető építmény elhelyezhető.

b) épület nem helyezhető el.


XXXII. Fejezet

Szeged, Makkosházi lakótelepre (Csongrádi sgt. – körtöltés – Tölgyes utca – Lomnici utca – Agyagos utca – Makkosházi körút által bezárt terület), valamint a Tölgyes utcától Ny-ra fekvő, 15561; 15562/1, 15562/2, 15562/3, 15562/4, 15562/5; és 15563 helyrajzi számú telkek) sajátos előírásai [20]


105. §

(1) Nagyvárosias lakóterület (Ln) sajátos előírásai:

a) Új lakóépület a sajátos előírások területén nem létesíthető.

b) Lakóépület bővítésének szabályai:

ba) A lakásszám nem növekedhet.

bb) Az épület beépített területének növelésével járó épületbővítés csak a szabályozási tervlapon megjelölt építési helyeken belül megengedett.

bc) Az építész terveket településképi véleményezési eljárásra be kell nyújtani.

bd) A lakóépületek hegyesszögben találkozó végfalai között kijelölt építési helyen belül a földszinten közösségi helyiség, vagy önálló kereskedelmi, szolgáltató illetve vendéglátóegység, az emeleten a szomszédos lakáshoz, vagy lakásokhoz kapcsolódó terasz helyezhető el.

be) A magasföldszint+négyemeletes sávházak homlokzatmagassága a zárószinti lakások ráépítéssel való bővítése, vagy a társasház közösségét szolgáló helyiségek létesítése érdekében a d) pontban leírt módon növelhető.

bf) A lakások szintbeni bővítése legalább a magasföldszinti, s a fölötte lévő 3 emeleti lakásban egyidejűleg, egységes építészeti megoldással valósítható meg.

bg) Új mellvéd fémkeretbe foglalt áttetsző műanyagból, vagy edzett üvegből valósítandó meg.

bh) A bf) és bg) alpontban, valamint a d) pontban foglalt építészeti szabályoktól a jobb építészeti-utcaképi megoldás céljából el lehet térni, de az épület meglévő homlokzatmagassága ekkor sem nőhet 1,80 méternél nagyobb mértékben.

c) Az (1) bekezdés bb) alpontja szerinti épületbővítés megvalósításához az úszótelek határa telekhatár-rendezéssel az új épületkontúrhoz igazítandó a szabályozási tervben jelölt szabályozási vonalaknak megfelelően.

d) Az (1) bekezdés be) alpontja szerinti ráépítés

da) alaprajzi szakaszolása kizárólag a ház hosszanti homlokzati falaira merőlegesen megengedett, a felépítmény külső falsíkjának vagy az épület végfaláig kell érnie, vagy attól legalább 4,00 méterrel, illetve szabad végfal esetén (amelyhez nem csatlakozik épület) legalább 2,00 méterrel el kell maradnia.

db) nyílásmentes határolófallal építendő, ha további építési szakaszban felépítmény csatlakozhat hozzá.

dc) úgy valósítandó meg, hogy a lépcsőház felvezetése közös használatú szélfogó helyiségbe, a lépcsőház felvezetése hiányában a meglévő lépcsőházi kibúvónyílás közös használatú szélfogó helyiségbe, vagy a zárófödémen, illetve az új tetőfelületen a szabadba érkezzen, s a meglévő gépészeti berendezések, valamint a beépítetlen tetőfelület hozzáférhetősége a karbantartás végett biztosított legyen.

dd) belső vízelvezetéssel valósítandó meg, amelyhez a meglévő összefolyók, vagy a meglévő strangokban kialakítandó új levezető-csatornák használandók.

e) Amennyiben a lakóépület bővítésére a szabályozási tervlapon kijelölt építési hely jelenleg zöldfelület, s a bővítés fölötte konzolosan, vagy pontszerű letámasztással épül meg, akkor a zöldfelület megtartandó, és kertészeti kiviteli terv alapján rendezendő.

f) A zöldfelületi fedettségbe az e) pont szerinti zöldfelület is beszámítható.

g) A szabályozási tervlapon „jelentős szint alatti gépjárműtároló területének határa” jelkulcsi ábrázolással lehatárolt telekrészen a terepbe süllyesztett zárófödémének felső szintjével a csatlakozó terepszinttől legfeljebb 1,00 méterig kiemelkedő, földtakarással és növényzettel fedett gépjárműtároló épület létesítése engedélyezhető; az épület oldalfalának földrézsűvel való takarása nem kötelező.

h) A g) pont szerinti épület zöldtetővel alakítandó ki a (4) bekezdés ad) és ae) pontok előírásai szerint.

(2) Intézményi terület sajátos beépítési előírásai:

a) Csak telekhatár mentén, és csak áttört kerítés létesíthető.

b) Az Ortutay utca – Gyöngyvirág utca – Hont Ferenc utca által határolt tömbbelsőben lévő orvosi rendelőnek

ba) csak a 2006. június 01- én meglévő D-i telekhatárán, valamint a szabályozási tervlapon kijelölt K-i, É-i és Ny-i övezeti határvonallal egybeeső új telekhatárán létesíthető kerítés,

bb) az övezetén belüli parkolóját a közhasználat elől nem lehet elzárni.

(3) Kereskedelmi, szolgáltató terület sajátos beépítési előírásai:

a) Az épület emeletén kizárólag gépjárműtárolók és közlekedő területük helyezhető el.

b) A telek be nem épített része közhasználat elől el nem zárható, a telken belül és a telekhatáron kerítés nem emelhető.

(4) A különleges beépítésre szánt közlekedési és közműterület sajátos beépítési előírásai:

a) A vízgazdálkodási területtel közvetlenül határos telken:

aa) kizárólag földszintes gépjárműtároló épületek létesíthetők.

ab) az épületek a másodrendű árvízvédelmi töltést nem gyengíthetik, a csapadékvíz elfolyásának akadályozásával a töltést nem áztathatják, ezért kialakításuk módját a vízügyi hatósággal előzetesen egyeztetni kell.

ac) az épületek között legalább 40,00 méterenként gyalogos lépcsőt és vízlevezető folyókát kell építeni.

ad) az épületek tetejét legalább 50,00 cm vastag földtakarással kell ellátni és legkésőbb az épület használatba vételéig szárazságtűrő földtakaró növényzettel kell beültetni, kertépítészmérnök által készített kertészeti kiviteli terv alapján.

ae) az ad) alpontban szereplő beültetés megvalósítása, gondozása és szükség szerinti pótlása az épület tulajdonosának kötelessége.

b) A Gát utcáról nyíló telek:

ba) zöldfelületét kertészeti kiviteli terv alapján, legkésőbb az épület használatba vételéig kell kialakítani.

bb) területén a ba) pontban szereplő növényültetés megvalósítása, gondozása és szükség szerinti pótlása az épület tulajdonosának kötelessége.

bc) be nem épített része közhasználat elől el nem zárható, a telken belül és a telekhatáron kerítés nem emelhető.

(5) A Lomnici utcai „Honfoglalási Emlékpark” területén sem térszín alatti, sem térszín feletti épület nem létesíthető.

(6) Zöldterületen és lakótelepen belüli közkertben a kertészeti tervvel nem rendelkező területek parkosítását, (sport-, játék- és pihenőhelyek kialakítását, növénykiültetést) kertészeti tervek alapján kell megvalósítani.

(7) Egyéb rendelkezések:

a) A területen minden meglévő, 50 cm-nél nagyobb törzskörméretű faegyed megtartandó, kivéve, ha a szabályozási tervben kijelölt építési helyen áll, s akadályozza az építést, ebben az esetben a fák védelméről szóló jogszabályban foglaltak szerint kivágható.

b) A területen új közműhálózat létesítése, vagy a meglévő hálózat jelentős mértékű, 30 %-nál nagyobb hálózatrészt érintő átépítése során csak föld alatti kialakítás a megengedett, kivéve, ha erre nincs más műszaki megoldás.


XXXIII. Fejezet

SZEGED-KISKUNDOROZSMA, ZSOMBÓI ÚTTÓL ÉK-RE LÉVŐ TERÜLET SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI [21]


106. §

(1) A Kb-Re[21] jelű övezet előírásai:

a) A szabadidő eltöltését szolgáló funkciók helyezhetők el.

b) A homlokzatmagasság a horgásztanyáknál 2,50 m, egyéb létesítményeknél maximum 6,50 m lehet.

c) A volt bányató közcélú hasznosítása csak részletes rekultivációs terv alapján kivitelezett és a szakhatóságok által engedélyezett módon történhet.

d) Horgásztanyákkal a tópart maximum 50%-a építhető be, egy rendeltetési egység bruttó földszinti területe 10 m2-nél több nem lehet.

e) A horgásztanyákat egységes terv alapján kell megépíteni. A beépítés szakaszosan is megvalósítható, egy szakaszban azonban 5 darabnál kevesebb rendeltetési egység nem építhető.


XXXIV. Fejezet

SZEGED, BUDAPESTI ÚTTÓL ÉK-RE TALÁLHATÓ (A LOGISZTIKAI KÖZPONTTAL SZEMKÖZTI) TERÜLETRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [22]


107. §

(1) A Ge-TK-61X77Y[22] jelű építési övezetben:

a)[10] a teleknagyság minimális mérete X = 30,0 ha;

b) a legnagyobb homlokzatmagasság Y = 20,0 m, mely a telepítendő technológia vagy technológiai szempontból szükséges építményrészek (pl. kémény, torony, különleges adottságú csarnokrész) esetében a külön jogszabályban meghatározott hatáskörrel rendelkező tervtanács egyetértő állásfoglalásának figyelembevételével legfeljebb 35,0 m- ig növelhető.

c)[11]

d)[12]

(2)[13] Az „erdősítésre kijelölt terület”-re vonatkozó előírások:

 a) Az „erdősítésre kijelölt terület” – jelen bekezdés d) pontjában szereplő elhelyezhetőségeken túl– kizárólag fásított terület kialakítására szolgál.

 b) Az „erdősítésre kijelölt terület” területe az építési övezeti paraméterek – azaz sem a beépítettség, sem a zöldfelület – kiszámításánál nem vehető figyelembe.

 c) Az „erdősítésre kijelölt terület” területén épület nem helyezhető el.

d) Az „erdősítésre kijelölt terület” területén az építmények közül kizárólag az országos előírásokban valamennyi építési övezetre elhelyezhetőnek nevesített építmények helyezhetők el.


XXXV. Fejezet

Szeged, Tisza folyó – Bertalan híd nyugati oldala – Temesvári körút páros oldala – Népkert sor Liget felőli oldala – a Liget nyugati része az Erzsébet templommal - Torontál tér – Alsó Kikötő sor – Belvárosi híd északkeleti oldala által határolt területre vonatkozó sajátos előírások [23]


108. §

(1) A szabályozási tervlapon *(csillag) jellel megkülönböztetett homlokzatmagassági kódjel értelmezése: a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság értéke a terven jelölt H.max. érték.

(2) A Ki-600667*[23] és Ki-600668*[23] jelű építési övezetekben gépjárműveket is kiszolgáló gyorsétterem nem helyezhető el.

(3) Ki-600666[23] építési övezet /Többcélú szabadidő terület, Partfürdő és Kemping/

1. A területen új üdülő rendeltetésű épületek nem létesíthetők, a meglévők a rendelet előírásai alapján újíthatók fel. Padlómagasságuk a maximális árvízszint +0,30 m-rel engedélyezhető.

2. Terepszinten csak ideiglenes, szezonális jellegű, közösségi célokat szolgáló építmények helyezhetők el az illetékes vízügyi szakhatósági hozzájárulás alapján.

3. A Partfürdő és a Kemping közötti partszakaszon kishajó kikötő létesíthető, amelyet a maximális árvízszint fölé emelt gyalogos híd köthet össze a mentett oldali gyógy- és látvány fürdő komplexummal.

(4) A Vi-625558*[23]’ jelű építési övezet építési előírásai:

a) A 85 helyrajzi számú telken létesülő 10000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű épülethez a számított járműelhelyezési igény minimum 50%-át kell biztosítani. Az így kiszámított gépjármű elhelyezési kötelezettséget teljes mértékben telken belül kell teljesíteni.

b) A meglévő konténer telefonközpont a tervezendő új épületben helyezendő el az üzemeltető közterületről történő megközelíthetőségének biztosításával.

(5) Elsődlegesen vízgazdálkodási célokat szolgáló területekre vonatkozó előírások:

a) A hullámtérben:

aa) az árvíz elvonulását akadályozó, valamint az árvíz utáni pangó víz kialakulását okozó építmény, műtárgy (pl. terepszinten elhelyezett építmény, kerítés, medence) csak szezonális jelleggel, árvízi minősített időszakon kívül helyezhető el, az előírásnak nem megfelelő meglévő állapot megszüntetendő,

ab) csak a szabályozási tervben kijelölt helyen, vagy az elpusztult fák helyett ültethető fa a vízügyi hatóság engedélyével, a gyakori és tartós elöntést és az árhullám zavartalan levezetésének igényét figyelembe véve,

ac) a tervezett funkciót nem szolgáló – a területen meglévő nem természetes anyaghasználatú építmények, burkolatok elbontandók a természetközeli állapot visszaállítása érdekében, a tervezett rendeltetéshez szükséges építmények, burkolatok anyaghasználata természetes, környezetbarát és bontható legyen.

ad) az övezet területére egységes tájrendezési, kertészeti tervet kell készíteni az aa)-ac) alpontok figyelembevételével és tartalmával. A tervet a vízügyi hatóság engedélyezi, melyet előzetesen véleményeztetni kell a városi főépítésszel. A tervezett kemping területén a dokumentációnak a meglévő fákat és a terepmagasságot is feltüntető friss geodéziai helyszínrajzon be kell mutatnia a Tisza-parti sétány és az árvízvédelmi töltés felőli látványtervet, a beépítési tervet, a sátor- és lakókocsi helyek berendezési tervét.

b) A terület – különös tekintettel a parti gyalogútra – a közhasználat elől csak a következő esetekben és időtartamra zárható el:

ba) vízügyi okból bármely indokolt esetben;

bb) a kemping létesítményeinek birtokvédelme érdekében május 1-től október 31-ig az éjszakai órákban;

bc) rendezvények esetén legalább három belépési pont biztosításával.

c) A tulajdonos (használó) bármely tevékenységet csak saját árvízi kockázatára folytathat.

d) Az árvízvédelemért felelős szerv számára állandó ellenőrzési jog biztosítandó.

e) Ivóvízhasználattal járó funkciójú építmény létesítése, felújítása, bővítése előtt zárt szennyvízelvezető csatornát kell kiépíteni. A közműterveket egységesen kell elkészíteni a zóna teljes területére.

f) A terven jelölt építési helyen kívül lévő meglévő épületen csak állagmegóvási tevékenység végezhető az illetékes vízügyi hatóság engedélyével, az engedélyben előírandó a rendezetlen közműbekötések megszüntetése.

g) Ki jelű területen a szabályozási terven jelölt építési helyen belül új építmény a vízügyi, valamint a szabadidő-, kemping- és rendezvényszervezési rendeltetésnek megfelelő, ahhoz szorosan kapcsolódó funkcióval helyezhető el a következő szabályok szerint:

ga) beépítettség nem haladhatja meg az 5%-ot, a burkolt felületek aránya nem haladhatja meg a telek területének 5%-át,

gb) épület egy használati szintet tartalmazhat, az alsó födém síkja 84.10 mBf magasságban alakítandó ki,

gc) új épület csak elfogadott típusterv alapján építhető. A típusterv meghatározására, az építészeti megformálás és anyaghasználat egységessége érdekében a legjobb építészeti-műszaki megoldásra, és a tervező kiválasztására az építési engedélyezést és tervezést megelőzően építészeti tervpályázatot kell rendezni. Ennek megszervezése az építtető feladata.

gd) a gc) alpont alatti tervpályázatok lebonyolítása során a vonatkozó jogszabályokon túlmenően a következő szempontokat kell figyelembe venni:

- Biztosítani kell a Város főépítészének, a Csongrád megyei Építész Kamarának és a vízügyi hatóságnak a részvételét a pályázat előkészítésében, zsűrizésében.

- Amennyiben a jogszabály lehetővé teszi meghívásos pályázat lebonyolítását, úgy biztosítani kell a régió (Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megyék) referenciával és megfelelő jogosítvánnyal rendelkező építészeinek, tervező irodáinak többségi részvételét.

- A kiíráshoz a szabályozási tervet mellékelni kell.

- Látványterv – a környezet bemutatásával - minden esetben képezze részét a tervezési feladatnak.

- Tervezéskor komplex (építész - közlekedési – kertészeti) tervjavaslatok kidolgozására kell törekedni.

h) A terület járművel történő megközelítésére a Közép kikötő sorról nyíló rámpák nem használhatók fel, új rámpa a Kállay Albert utca folytatásában, a védgát keresztezésével létesíthető.

i) A „látványvédelem” jellel ellátott belváros-feltárulási irányban a kilátást zavaró építmény ideiglenesen sem helyezhető el.

j) A folyó partélének a Vg jelű vízfelület övezethatára tekintendő, ami természetközeli megoldást nyújtó folyószabályozással állítandó elő, a jelenlegi csúszólapról levéve a terhet. A partél mentén kijelölt 10 m széles parti sávra az árvíz utáni iszapmentesítés során sem szabad rátölteni.

(7) Közlekedési, parkolási előírások:

a)[14]

b) A szabályozási tervlapon jelölt magánút elsősorban a Ki jelű terület feltárását szolgálja, azonban biztosítani kell az 5. helyrajzi számú ingatlan megközelítését is, ezért a közút felől lezárni nem szabad.

c) A terven jelölt gyalogos átközlekedést biztosító vegyesforgalmú útra egyesített közlekedési terv készítendő (útépítés, zöldterület, közmű, közvilágítás és hírközlési infrastruktúra). A közterület kiemelt szegély nélkül, kiselemes burkolattal készüljön, valamint biztosítani kell az időszakos lezárás műszaki lehetőségét.

d) A Bertalan hídon és a Temesvári körút Bérkert utcai csomóponttól északra elhelyezkedő földrészlet lakóterületekkel határos oldalán zajvédő falat kell építeni a lakóterületek védelmében. A zajvédő fal típusának kiválasztásáról, a kialakítás módjáról egyeztetni szükséges a városi főépítésszel.

(8) A zöldfelületek előírásai:

a) A szabályozási terven „védett fák területe” és „megtartandó összefüggő fás terület” jellel körülvett területen fát kivágni csak kertépítészeti terv alapján lehet, amely terv a kivágás szakmai indokait és a pótlás módját is tartalmazza.

b) A Kb-Mz[23] jelű magánzöld előírásai:

ba) Nem zárható el a közhasználat elől.

bb) Területére kertépítészeti tervet kell készíteni, melyben biztosítani kell az egységes térbútorok (padok, hulladékgyűjtő edények) és kandeláberek elhelyezését, melyet előzetesen a városi főépítésszel egyeztetni szükséges. Az övezetben a fürdővel és a vízzel összefüggő műalkotások (ivókút, szökőkút stb.) helyezhetők el.

bc) A területbe benyúlhat a „Ki” jelű különleges intézményterület csatlakozó épületének előlépcsője, akadálymentes megközelítést biztosító rámpája, előtetője és homlokzati párkánya, valamint 5x5 m alaprajzi méretet meg nem haladó lépcsőháza, illetve liftje.

bd) A Református templom előtt 4 m széles zöldsáv biztosítandó, melyet csak a templom bejáratához vezető járda szakíthat meg.

be) A területen reklámberendezés nem helyezhető el.

bf) A Ki-600667*[23] jelű építési övezetben megvalósuló vendéglátó funkció esetén időszakos üzemelésű terasz a területen kialakítható.

(9) Egyéb előírások:

a) A szabályozási terven „fakadóvizes terület”-ként megjelölt területen a SZÉSZ 37. § (2) bekezdés d) pontjának előírása helyett a következő szabályt kell alkalmazni:

huzamos tartózkodásra nem szolgáló helyiség vagy műtárgy az árvízvédekezésért felelős szerv hozzájárulása alapján, részletes talajmechanikai adatok és szivárgáshidraulikai számítások birtokában a terepszint alá süllyeszthető; a telken belül a terep kimélyítésének és a földfeltöltésnek a térfogata összességében mutasson pozitív egyenleget.

b) A vízügyi tilalmi sávba eső telekrészekre vonatkozó szabályok:

ba) A vízügyi tilalmi sávba eső telekrészekre vonatkozó szabályok hatálya alá tartozó tevékenységek a területileg illetékes vízügyi igazgatóság által jóváhagyott tervek alapján és szükség esetén a vízügyi hatóság által kiadott engedélyek birtokában végezhetők.

bb) kerítés csak kismélységű (maximum 1,20 m) pontalappal létesíthető;

bc) helyi védelem alatt álló épület a vízügyi hatóság szakhatósági hozzájárulásával helyben felújítható, más építmények bontása elrendelhető;

bd) a gáttestet érintő tereprendezés (rézsűhizlalás) az árvízvédelmi töltés építés műszaki előírásainak megfelelően, az ott előírt anyagokból történhet, az átszivárgó vizek elvezetését szűrőzött dréncsővel megoldva, biztosítva a csapadék-vízhálózatba való megfigyelhető bekötését;

be) gyepművelésű kert alakítandó ki és tartandó fenn;

bf) a bb) alpontban említett kerítés kivételével új építmény, közműnyomvonal nem létesíthető;

bg) a tulajdonos (használó) köteles biztosítani az árvízi jelenségek megfigyelését.

c) A vízgazdálkodási területek és vízügyi tilalmi sáv kivételével a kis- és középfeszültségű villamosenergia-hálózat és a távközlés nyomvonalait térszín alatt kell vezetni.

d) A református egyház fürdő felőli telekhatárán tömör, fokozott zajvédelemmel ellátott kerítés építhető maximum 3,0 méter magasságig.

e) A látványterveket színezett formában 3D-ben, a meglévő és tervezett épületek/építmények/növényállomány együttes bemutatásával kell kidolgozni az alábbiak figyelembe vételével:

ea) Általános értékelési szempont a környezetbe illeszkedés módja, az építészeti megoldás elvárt színvonala.

eb) A töltés irányából a tervlapon jelölt pontból a Dóm tornyának látványát kell biztosítani

ec) A Tisza felől – a Belvárosi hídon felvett pontból – Tisza-part, partfürdő, a töltés, a ’Ki’ jelű területen tervezett épületek és építmények, zöldterületek együttes látványát kell értékelni.

f) A Torontál tér keleti szélén (mai SZUE keleti széle, hrsz.: 2.), ennek folytatásában a Szent-Györgyi Albert utca két oldalán az 5–17, ill. 168–169–170. hrsz.-ú telkeken, valamint a Termálfürdő körül tervezett beépítés területén (Hrsz.: 13–14–15–16, 23) az építkezések megkezdése előtt megelőző régészeti feltárást kell végezni. Legalább 1 – 1 kutatóárokkal meg kell győződni az újszegedi hídfőerőd létéről, helyzetéről, koráról.


XXXVI. Fejezet

SZEGED, Kiskundorozsmai Ipari Park: Szeged-Budapesti vasútvonal - Nyugati elkerülő út (Kiskundorozsmai csomóponttól északra lévő szakasz) – Réti utcai lakótelkek meghosszabbított vonala az M 43-ig – M 43-as gyorsforgalmi út által határolt területre vonatkozó sajátos előírások [24]


109. §

(1) A Ge-TK-62X567[24] jelű építési övezet területén a teleknagyság minimális mérete X= 1,0 ha,

(2) A Kiskundorozsmai Ipari Parkban a tervezett belső úthálózat mentén kétoldali fasor telepítése szükséges.


XXXVII. Fejezet

SZEGED, Londoni körút páros – Bakay Nándor utca páratlan – dr. Boross József utca páratlan – Rigó utca páros oldalai közötti tömb területére vonatkozó sajátos előírások [25]


110. §

(1) A Vi-159997[25] jelű építési övezetben új építmény elhelyezése esetén az OTÉK szerint számított gépjármű elhelyezési kötelezettséget 100%-ban a telken belül kell biztosítani.

(2) A Zkk[25]-jelű övezet előírásai:

a) Az övezet területén áttört kerítéssel bekerített játszóteret és pihenőparkot kell létesíteni. A teret határoló épületrészeket homlokzatosítva, térfalként kell kialakítani.

b) Az övezet területén tervezett zöldfelület kialakítása ütemezetten is végezhető.

(3) Az épített értékek védelméről szóló előírások:

a) A tömbben új építmény építése esetén a Rigó és a Bakay Nándor utcában a jellegzetes ipari építészet vakolatlan téglaarchitektúráját meg kell jelentetni.

b) A kéthajós nagycsarnok és a háromhajós, bazilikális csarnok - szabályozási tervlapon jelölt - Rigó utcai homlokzatát az eredeti állapotnak megfelelően integrálni kell az új építésű homlokzatban a jelenlegi helyén. Eredeti állapotnak az 1937-es felmérési tervdokumentációt kell tekinteni.

c) A tömbbelsőben lévő raktárépület szabályozási tervlapon megjelölt homlokzatának jellegzetes nyerstégla timpanonját az új épület homlokzatán rekonstruálni kell.

d) A tömbben megvalósuló új létesítményben az értéket képviselő szerkezeti elemek – öntöttvas oszlopok, oszlopfők, korlátok, gépek stb. – kerüljenek bemutatásra emlékeztetőül az ezen helyhez kötődő kenderfeldolgozó, kötélverő és fonóipari tevékenységre és üzemekre.


XXXVIII. Fejezet

SZEGED, Móravárosi krt. – Katona József u. – Cserepes sor által határolt földrészletre vonatkozó sajátos előírások [26]


111. §

(1) A Vi-616664[26] jelű építési övezetben az építészeti megformálás és környezetbe való illeszkedés érdekében a terveket véleményeztetni kell a városi főépítésszel.

(2) A Vi-616665[26] jelű építési övezet lehatárolt területén lakóépület nem építhető, illetve a meglévő lakóépületek nem bővíthetők.


XXXIX. Fejezet

Szeged, Dorozsmai út - Tűzoltó u. – Cserje sor – Vásár u. által határolt terület (Zoll-Platz telephely és környezete) sajátos előírásai [27]


112. §

(1) Telken belüli zöldfelületeket többszintes növényzettel kell megvalósítani, melynek összetételét az építési engedélyezési tervhez csatolt kertészeti tervben kell rögzíteni. A tervezési területen, a közterületi fásítások, a háromszintes növénytelepítések 12/14 cm-es minimális törzskörméretű iskolázott, faiskolai csemeték felhasználásával kell kialakítani. A cserjék minimális magassága 40-60 cm. A telepítéseknél elsősorban őshonos, szárazságtűrő, lombhullató fákat kell alkalmazni (pl. virágos kőris, gömbkőris, gömbjuhar).

(2) A zöldfelület, növényzet fenntartásáról és gondozásáról, a kipusztult növényállomány pótlásáról az ingatlan mindenkori tulajdonosa köteles gondoskodni.


XL. Fejezet

DÉL-ÚJSZEGED FEJLESZTÉSI TERÜLETEINEK SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI [28]


113. §

(1) A településközpont és az intézményi terület övezeteiben:

a) a telkek a közhasználat elől nem zárhatók el;

b) a szabályozási terven jelölt korlátlan gyalogos közforgalmú átjárást mindenkor, a korlátozott gyalogos közforgalmú átjárást legalább hétköznapokon reggel 6 órától este 10 óráig a kijelölt nyomvonal és az övezethatár metszéspontjai között, járműútvonal keresztezése nélkül, akadálymentesen biztosítani kell, minimum 6 m szabad szélességgel és 3 m szabad belmagassággal;

c) a jármű elhelyezési igényt épületen belül kell megoldani, a rakodás, árufeltöltés a közterületek és közforgalom felől takartan oldandó meg;

d) a Temesvári körút D-i folytatásában létesülő városi forgalmi út felé az épületek a fő rendeltetésüknek megfelelő homlokzataikkal forduljanak;

e) a zöldfelületek vezető tervező kertépítész tervei alapján, automata öntözőrendszerrel létesítendők és tartandók fenn, a telken belüli feltáró utak mentén legalább egyoldali fasor ültetendő;

f) a telek beépítése során a szabályozási tervben kijelölt szabadtéri gyalogos- és kerékpárút nyomvonalakat ki kell építeni és a nyomvonalak mentén 10 m-ként számítva 1-1 darab, fél m3-nél nagyobb földmennyiséget befogadó dézsás, fagybíró növénykiültetés valósítandó meg;

g) szabadtéri világítás kizárólag föld felé irányuló lámpákkal létesüljön.

h) a területen méretezett záportó létesítendő a szabályozási tervben így megjelölt telekrészen, legfeljebb 1:3 rézsűvel kiképzett földmederrel, minimum 77,50 mBf üzemi vízszintet biztosítva, a gyűjtésre kerülő csapadékvizet a megfelelő előkezelés után a terület zöldfelületeinek öntözésére kell hasznosítania az ingatlan tulajdonosának.

(2) A beépítési mód „X” kódjelével ellátott építési övezetben a beépítés módja a szabályozási tervben kótázással feltüntetett építési helyen belül az egyéb előírások megtartása mellett szabadon alakítható, de az „építési hely 86,00 mBf szint alatt” jelölésű telekrészen az építmények – szabadtéri lépcsők és rámpák kivételével – nem nyúlhatnak a 86,00 mBf abszolút magasság fölé.

(3) Az építési telek megengedett legkisebb nagyságának „X”, illetve „Y” kódjelével ellátott építési övezetben telekhatár csak az övezeti határvonalon alakítható ki.

(4) A megengedett legnagyobb beépítettség, illetve a legkisebb zöldfelületi fedettség „9*” kódjelével ellátott építési övezetben a 86,00 mBf szint fölötti építményrészekre vonatkozóan 50% és 3%, a 86,00 mBf szint alatti építményrészekre vonatkozóan pedig 80% és 12% a megengedett legnagyobb beépítettség és az előírt legkisebb zöldfelületi fedettség.

(5) A megengedett homlokzatmagasság „Z” kódjelével ellátott építési övezetben az épület legmagasabb pontja nem lépheti túl a szabályozási terven az adott építési helyre bejegyzett értéket, amely a 79,85 mBf szinttől, mint ± 0,00 alapszinttől értendő.

(6) A KÖk jelű kötöttpályás közlekedési és közműzónával határos telkeken, a Kkö övezetbe tartozó telkek kivételével, épület elhelyezése a szélső vasúti pálya középvonalától vízszintesen mért 10 m-en belül nem engedélyezhető, kivéve a tömegközlekedési megállók fedett vagy zárt megközelítésére szolgáló gyaloghidat, amely az egyéb jogszabályok betartásával 10 m-en belül is létesíthető.

(7) A Temesvári körút és a tervezett Tisza-híd közötti körútszakasz

a) építésekor átvágásra kerülő vasúti töltés vonalában – legkésőbb a körútszakasz használatba vételével egyidejűleg – egy legalább 4,0 m szélességű, gyalogos-kerékpáros forgalomra méretezett teherbírású híd biztosítandó a megmaradó töltésszakaszok összekötésére,

b) mentén az út területének tengelyvonalától számított 80 m-en belül lakás- vagy szállásegység nem helyezhető el,

c) mellett kijelölt Kkö jelű különleges közlekedési területeken a tömegközlekedési átszállóhelyek épülete, ezen belül a közlekedésben résztvevők számára kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató egységek és ügyfélforgalmi irodák is elhelyezhetők.

(8) A „Ki” jelű területeken jelen rendelet hatályba lépésekor meglévő lakások felújíthatók, bővíthetők, átalakíthatók, összevonhatók, de a lakásegységek száma a telken nem növekedhet.

(9) Az Akácfa utcai Lke-40X552[28] jelű építési övezetben a szabályozási tervben irányadó telekhatárok szerint akkor is kiadható telekalakítási engedély, ha a létrejövő telkek nem felelnek meg a SZÉSZ 1.2.2. mellékletében előírt legkisebb telekszélesség és legkisebb telekmélység méreteknek; a szabályozási terv szerinti telekalakítás esetén a hátsókert mérete 4,50 m-re csökkenthető.

(10) Magánút akkor vehető figyelembe új telek közterületi kapcsolataként, ha legalább 8,0 méter szélességű.

(11) Az Ek jelű Közjóléti rendeltetésű erdő területe nem zárható el a közhasználat elől, kialakítása kert- és tájépítészmérnök közreműködésével készített, a terepformálásra is megoldást adó terv alapján történjen.


XLI. Fejezet

Szeged, SOMOGYI U. – ZRÍNYI U. – APÁTHY U. – 3736. HRSZ. ÁLTAL HATÁROLT TERÜLETRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [29]


114. §

(1) A 3781/2 hrsz.-ú telekből és a 3736. valamint a 3781/1. hrsz.ú ingatlanok szabályozási tervlapon jelölt részéből kialakítandó magánút alatt - a Somogyi Könyvtár szerkezeti adottságainak figyelembevételével – közhasználatú parkolók elhelyezhetők.

(2) A magánutat a közhasználatra alkalmas módon kell kialakítani és fenntartani. A magánút közösségi célú használatáról, fenntartásáról a településrendezési szerződésben kell rendelkezni. Ugyancsak településrendezési szerződésben kell szabályozni az Apáthy utca Dóm téri torkolata közterületi szakaszának rendezését is.

(3) A tervezendő új építmény földszintjén a Somogyi és Apáthy utca között a gyalogos átjárás a földszinti közösségi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkciókhoz igazodva biztosított legyen. A gépkocsibehajtó fölött – kapcsolva a földszinti funkcióhoz - terasz részére bontható szerkezet építhető a támfalig.

(4) A magánút részét képező támfal tervezése, kivitelezése a terepszint alatti teremgarázzsal egy időben történhet. A támfalra tervezett növénytelepítést kertészeti terv alapján kell megvalósítani.


XLII. Fejezet

Szeged, PETŐFITELEP, ÚJ-PETŐFITELEP területÉre vonatkozó sajátos előírás [30]


115. §

(1) A szabályozási tervlapokon körülhatárolt területen belül elhelyezkedő kertvárosias lakóterületen telkenként legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el.

(2) Az építési övezeti kódjelben a telekméretnél szereplő X jelentése: újonnan kialakítható telek legkisebb mérete: 250 m2

(3) A csatorna karbantarthatósága érdekében kerítést elhelyezni a 14500/4 hrsz.-ú telek Szillér-Baktói főcsatorna felőli telekhatárától mért 1,5 m-en belül nem lehet.


XLIII. Fejezet

Szeged, SÁNDORFALVI ÚT – M43-AS AUTÓPÁLYA MENTÉN FEKVŐ GE – EGYÉB IPARI GAZDASÁGI ZÓNÁBA övezetbe TARTOZÓ SERTÉSTELEP ÉS KÖRNYEZETÉRE VONATKOZÓ SAJÁTOS előírások [31]


116. §

A Ge-61756X[31] jelű építési övezetben a legnagyobb homlokzatmagasság X=20,0 m, mely a telepítendő technológia vagy technológiai szempontból szükséges építményrészek (pl. kémény, torony, különleges adottságú csarnokrész) esetében legfeljebb 35,0 m-ig növelhető.


XLIV. Fejezet

Szeged, NAGYBANI VIRÁGPIAC TERÜLETÉRE VONATKOZÓ SAJÁTOS előírások [32]


117. §

(1) A Gksz-600360[32] jelű építési övezetben:

a) a közterületek felől tömör kerítés nem építhető.

b) a szabályozási terven jelölt (többszintes) beültetési kötelezettségű területeken talajtakaró, cserjés és fasor helyezendő el. Ezeken a területeken épület nem helyezhető el. Építmény (műtárgy) elhelyezése is csak a szükségszerűen áthaladó infrastruktúra kialakítására engedélyezhető.

(2) Az Mv[32] jelű övezetben:

a) csak a terület védelmét elősegítő építmények (műtárgyak) helyezhetők el.

b) A területen szükségszerűen áthaladó közművek csak a műszakilag megoldható legkisebb területet vehetik igénybe.

c) A területen kerítés nem helyezhető el.


XLV. Fejezet

Szeged, DERKOVITS FASOR – THÖKÖLY UTCA – SZŐREGI ÚT – HRSZ:1588/12 UTCA – BOROSTYÁN UTCA – 1554/2 HRSZ-Ú TELKEN TERVEZETT UTCA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLETRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [33]


118. §

(1) A terület teherhordó talajrétege általában duzzadásra-zsugorodásra erősen hajlamos kövér agyag, ezért

a) süllyedésre, illetve süllyedés-különbségre érzékeny szerkezet (pl. vasbeton koszorú nélküli alapozás és födém) nem építhető,

b) kitermelt talaj padozat alá nem építhető be.

(2) Az 1588/1 hrsz.-ú telekre vonatkozó Lk-329774[33] kódjelű építési övezet előírásai:

a) Új épület, épületbővítés, épület-felújítás homlokzati megjelenése:

aa) a Szőregi út 80. számú egyemeletes épület külső anyag- és színhasználatához illeszkedően

ab) cserépfedésű magastetővel,

ac) vakolt, vagy látszó tégla falazattal,

ad) pasztell alapszínnel

alakítandó ki.

b) A közterület felől látható homlokzaton és tetőfelületen, továbbá az elő- és oldalkertben, kerítésen hírközlési, gépészeti és elektromos berendezések, valamint ezek szerelvényei, látható módon nem helyezhetők el.

c) A terepszint legfeljebb 79,0 mBf szintre megemelhető az övezetben, ha a csapadékvíz megfelelő elhelyezését kiviteli terv igazolja.

d) A Szőregi úti telekhatár mentén a meglévő elektromos légvezetéket földkábelre kell kiváltani az értékes fasor védelmében és pótlása érdekében.

e) Transzformátor-állomás csak épületen belül alakítható ki.

f) A szomszédos lakóterület éjszakai nyugalma érdekében az 500 m2-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi vagy szolgáltató létesítmények elhelyezése esetén méretezett zajvédő fal építendő a szomszédos telekhatártól legalább 3,00 m-re, a lakóházak felől cserjés-fás növényállománnyal takartan.

(3) Az 1589 hrsz.-ú telekre vonatkozó Ki-600440[33] kódjelű építési övezetben hátsókertként jelzi a szabályozási terv a Holt-Maros egykori és megmaradt medrét és 10 m széles kísérő sávját, amely vízfelület és a vízparti tájnak megfelelő növényzet elhelyezésére szolgál. A már ily módon kialakult kert és tómeder megtartandó.

(4) Az 1588/15, 1588/16, 1588/17, 1588/18, 1588/19, 1588/20 és 1588/21 hrsz.-ú telkekre vonatkozó Lke-425553[33] kódjelű építési övezetben a szabályozási terv által előírt méretekkel nyúlványos telek kialakítható.


XLVI. Fejezet

Szeged, Tisza folyó – Máglya sor – vasúti töltés – Gőz utca – Bem utca – Boldogasszony sugárút – Oldal utca – Semmelweis utca – Tisza Lajos körút által határolt területre VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [34]


119. §

(1) Az „Lk*” jelű kisvárosias lakóterületre vonatkozó építési előírások:

a) A területen nem helyezhető el:

aa) egyházi, oktatási, szociális épület,

ab) kézműipari épület,

ac) termelő kertészeti épület,

ad) üzemanyagtöltő,

ae) gazdasági építmény.

b) Az előkert mérete a telek közterület felőli oldalán egységesen 5 m.

c) Az épületeket a szabályozási terven jelölt kötelező építési vonalra kell illeszteni, ahol a szerkezeti falat támfalként kell kiépíteni az árvízvédelmi töltés magasságáig, az árvízvédelmi előírások figyelembe vételével.

d) Az övezetekben a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság kódja „X”, mely szerint a SZÉSZ homlokzatmagassági 6-os kódhoz tartozó számértékének csak a felső értékét kell alkalmazni.

(2) A „Ki” jelű különleges intézményi terület építési előírásai:

a) A zónában a meglévő épületek bővítésére, ill. további építési lehetőség meghatározására szóló terveket előzetesen véleményeztetni kell a városi főépítésszel.

(3) A „Ki*” jelű különleges intézményi terület építési előírásai:

a) A zónában elsődlegesen a szabályozási tervlapon megnevezett egészségügyi, tudományos-kutatási, oktatási rendeltetésű intézmények és az ezeket kiszolgáló építmények (pl. kazánház, termálkút), ezen belül terepszint alatti teremgarázs és parkolóház helyezhető el.

b) A sajátos terepadottságok miatt az árvízvédelmi töltés szintje csatlakozó terepszintnek minősül, amennyiben az építési telkeken ezen a térszinten a teljes átjárhatóság megvalósul (teremgarázs tetőszintjén kialakítandó közpark, gyalogos hidak stb.), valamint a meglévő környező terepszinthez maximum 5,5 m-rel lépcsőző lejtővel, vagy támfalrendszerrel csatlakozik.

c) A „Ki*” jelű építési övezetben nem helyezhetők el:

ca) lakóépület, és lakásokat tartalmazó egyéb rendeltetésű épület (a szolgálati lakások kivételével)

cb) üzemanyagtöltő, amennyiben nem parkolóházhoz kapcsolódik,

cc) gazdasági építmény.

d) A terepszint alatti teremgarázsra vonatkozó rendelkezések:

da) Födémét fákkal, cserjékkel borított tetőkertként kell kialakítani kertészeti kiviteli terv alapján, melyről a határoló épületek csatlakozó padlószintjéhez bejáratok létesítendők széles sétány(ok) kialakításával.

db) A födémszerkezeten minimum 1,10 m vastag humuszos feltöltést kell alkalmazni.

dc) A tetőkert és térszíni rekreációs kert között közvetlen kapcsolat biztosítandó (tereplépcsővel, rámpával mozgássérültek részére), továbbá azzal harmonizáló térkő burkolat és növényzet alkalmazandó.

dd) Az épületeket az építési engedélyezési tervekben úgy kell megtervezni, hogy a későbbi építési ütemben megvalósuló alagsori (teremgarázs szinti) és magasföldszinti (tetőkert szinti) közlekedési, funkcionális és szerkezeti kapcsolatok kialakíthatók (megvalósíthatók) legyenek.

e) A gépkocsik telken belül, épület alatt, terepszint alatti teremgarázsban, illetve a szabályozási tervben kijelölt térszíni parkolóhelyen helyezendők el. Az egyes építményekre számított parkolószám ütemezetten valósítható meg.

f) A zónában a teremgarázs, illetve parkolóház létesítésével a térszínen kialakított parkolók – a szabályozási terven jelölt (P70) kivételével – megszüntetendők, helyükön zöldfelület alakítandó ki. A terven jelölt parkolófelületen kívül további térszíni parkoló nem helyezhető el.

g) A teremgarázs tetőkertjére („intézményi területen belüli közkert”) biztosítani kell tűzoltó autó feljutását, amennyiben az középmagas kategóriát elérő épületrészhez csatlakozik, és ennek legalább egy homlokzata egyébként nem közelíthető meg, a záró födémszerkezetet és sétányként hasznosítható burkolatát teherhordásra alkalmas módon kell kiképezni.

h) A ’Kb-KT/F[34]’ övezettel határos építési vonalon az épületek Tisza felőli homlokzatának szerkezeti falát támfalként kell kiépíteni (az árvízvédelmi töltés magasságáig), az árvízvédelmi előírások figyelembe vételével; a tervezés minden szakaszában az árvízvédelmi védművek kezelőjével egyeztetve. Az épületegységekből önálló kijárást kell biztosítani az árvízvédelmi töltés szintjén a Tisza parti sétányhoz.

i) A szabályozási terven jelölt közmű védőterületének határain belül a telektulajdonos(ok)nak tűrniük kell az összes közmű kiépítését és szabályszerű működését. A sávon belül fa nem telepíthető, építmény csak a csapadékvizek levezetése céljából létesíthető.

j) A terepcsatlakozások megvalósítása a gyalogos hidak megépítéséig tereplépcsővel, rámpával biztosítandó. A gyalogos forgalmi kapcsolatot legalább hétvégén, munkaszüneti napokon biztosítani szükséges.

k) A területen az építési helyet megszakító, a tetőkert szintjén kialakítandó és kialakítható gyalogos/kerékpáros utak felett, az egyes épülettömbök között akár többszintes zárt épületrész (pl. gyalogos közlekedési folyosó) létesíthető, a tömbök tagolását azonban biztosítani kell, melyet a látványtervben igazolni szükséges.

(4) A „Kkö*” különleges közlekedési terület építési előírásai:

a) A területen épületnek minősülő közlekedési építmények, és az ahhoz tartozó, a közlekedést szolgáltató létesítmények helyezhetők el, a következő b) pont szerint.

b) A területen a SZÉSZ általános előírásait kiegészítve elhelyezhető:

ba) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, illetve ilyen rendeltetési egység,

bb) épületen belül az a), illetve a ba) alpont alatti létesítményekhez tartozóan a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.

c) A terepszint alatti teremgarázsra vonatkozó előírások:

ca) födémét fákkal, cserjékkel borított tetőkertként kell kialakítani kertészeti kiviteli terv alapján, melyről a határoló épületek csatlakozó padlószintjéhez bejáratok létesítendők.

cb) A teremgarázs födémszintjének kialakításánál figyelembe kell venni, hogy szintbeli gyalogos kapcsolat létesítendő a Nagyállomás peronszintjéhez, továbbá a csatlakozó terepszinthez a Bánomkert sor Nagykörút kereszteződésénél.

cc) A födémszerkezeten minimum 1,10 méter vastag humuszos feltöltést kell alkalmazni.

d) A sajátos terepadottságok miatt a vasúti töltés szintje csatlakozó terepszintnek minősül, amennyiben az építési telkeken ezen a térszinten a teljes átjárhatóság megvalósul (teremgarázs tetőszintjén kialakítandó közpark, gyalogos hidak stb.), valamint a meglévő környező terepszinthez maximum 5,5 méterrel lépcsőző lejtővel, vagy támfalrendszerrel csatlakozik.

e) A teremgarázst legalább két irányból kell feltárni.

f) Az előírt zártsorú beépítés a Bánomkert sori oldal beépítési sávra értendő „hézagosan zártsorú” lehet. A beépítés egyenként legfeljebb 20 méter szélességgel legfeljebb három különálló helyen megszakítható.

g) A zónában a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság kódja „X”, mely szerint a SZÉSZ homlokzatmagassági 6-os kódhoz tartozó számértékének csak a felső értékét kell alkalmazni.

(5) A „Vt*” jelű településközpont terület építési előírásai:

a) A zónában elsődlegesen az innovációs-technológia park központi szolgáltató létesítményei – vegyes, vagy önálló rendeltetéssel - valamint szálláshely-szolgáltató épületek (kollégiumok, panziók) helyezhetők el.

b) A területen nem helyezhető el lakóépület.

c) A területen a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság kódja „Y”, mely szerint a SZÉSZ homlokzatmagassági 8-as kódhoz tartozó számértékének csak a felső értékét kell alkalmazni.

(6) A „Gksz*” kereskedelmi-szolgáltató terület építési előírásai:

a) A zónában nem jelentős zavaró hatású, magas technológiai igényszintű üzemi épületek, alkalmazott kutatást és ebből következő gyártást szolgáló épületek, ezeket kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.

b) A „Gksz*” rendeltetési zónában nem helyezhető el:

ba) parkolóház, üzemanyagtöltő,

bb) egyházi, oktatási, szociális épületek,

bc) közösségi szórakoztató épületek.

c) A gépkocsi elhelyezést elsődlegesen épületen belül kell biztosítani. Ettől eltérni akkor lehet, ha előnevelt fákkal fásított (minimum 4darab fa/gépkocsi férőhely), telken belüli parkolófelület kialakítása mellett az előírt zöldterületi mutató teljesíthető.

d) Az előkert mérete – egyben az építési hely határa - a telkek közterület felőli oldalain egységesen minimum 5 m. Telekalakítás esetén az oldalkert mérete a vonatkozó országos előírás szerint határozható meg szabadon álló beépítési módban.

e) A zónában meglévő, kialakult üzemi tevékenységhez kötődő építési tevékenység (új épület létesítése, épületbővítés, rendeltetés módosítás ill. technológiai váltás) akkor engedélyezhető, ha a Szabályozási Tervben foglaltaknak megfelel, és az a) pont alatti tevékenységek megjelenését teszi lehetővé.

(7) Közlekedési területek általános előírásai, parkolás:

a) A különleges intézményterületeken lévő létesítmények gépjármű-elhelyezési igényének kielégítésére a szabályozási tervlapon jelölt közterületi parkolóhelyek is figyelembe vehetők az alábbiak szerint:

aa) a Tisza Lajos körúton és a Bánomkert soron meglévő, megmaradó közterületi parkolóhelyek a meglévő Klinikai épületek parkolóhely igényeinek elhelyezésére szolgálnak; új épület létesítésekor nem vehetők figyelembe.

ab) a Szövetkezeti utcában meglévő, jelenleg részben közterületen álló (telekhatár- rendezés után közterületre kerülő) parkolóhelyek a szomszédos „Gksz*” övezet telkeinek átépítésekor figyelembe vehetők az ingatlan előtti közterületi csatlakozás mértékében.

ac) a Szövetkezeti utcában, a Nagyállomás mellett kijelölt parkolóhely (P60) a szomszédos tömbben lévő innovációs-technológia park központi épületegyüttesének („Vt*” övezet) parkoló- igényei kielégítésére szolgál, továbbá az utasforgalomból adódó parkoló-igények kielégítésére, a Bánomkert sor melletti teremgarázs megépítéséig.

ad) Az Állomás utcai kettős körforgalom mellett, a híd alatt kijelölt parkolóhely (P100) az új oktatási és kutatási épületek parkolóhely-szükségletéhez figyelembe vehető. E parkolóhelyhez az OTÉK által előírt mennyiségű fásítást - kertészeti terv szerint - részben a parkolóhelyekhez kapcsolódóan, részben a kapcsolódó zöldterületen a „Kb-KT/F[34]” övezetben kell megvalósítani.

ae) A sportcélú különleges területtől délre lévő utcában kialakítható parkoló (P30) a sportintézmény parkolóhely-igényéhez vehető figyelembe.

af) A Bánomkert sor melletti különleges közlekedési terület („Kkö*”) teremgarázsa (G500) elsődlegesen a Nagyállomás utasforgalmából adódó, másodlagosan az itt elhelyezésre kerülő funkciókból adódó parkolóhely igények kielégítésére szolgál.

b) A térszín alatti garázsokat és parkolóházakat a közcélú parkolás (a klinikai látogató-, illetve vasúti utasforgalom) számára biztosítani kell az alábbiak szerint:

ba) A „Ki*” területen kialakításra kerülő teremgarázs a telken belüli gépkocsi elhelyezési igények kielégítésére szolgál.

bb) A „Kkö*” területen kialakításra kerülő teremgarázs, illetve parkolóház a telken belüli gépkocsi elhelyezési igényeken túlmenően a Nagyállomás („Kkö” terület) és a innovációs-technológia park központi épületegyüttese („Vt*” terület) gépkocsi elhelyezési igényeit szolgálja.

c) A területen kialakítandó közlekedési célú közterületet, parkolófelületet forgalomba helyezni csak a kertészeti kiviteli tervek alapján meghatározott zöldterület kialakítása után szabad.

(8) A „KÖk[34]”-jelű kötöttpályás közlekedési és közműterület előírásai:

a) A vasúti töltéssel határos telkeken lakást, szálláshelyet tartalmazó épület a szélső vasúti pálya középvonalától vízszintesen mért 25 m-en belül, egyéb épület 9 m-en belül nem engedélyezhető.

b) A „Kök” övezetben – a Nagyállomás környezetében – a közforgalmú közlekedést, utasokat kiszolgáló, illetve kereskedelmi-, vendéglátási-, szolgáltatási funkciójú épületek létesíthetők, a telek teljes területére értelmezett 10%-os beépíthetőséggel.

c) A „Kök” és a „Gksz*” területek határán a vasúti töltés terepe a töltésrézsű felezőpontjában támfallá alakítható, a telektulajdonos(ok) kezdeményezésére és költségére, a töltés tulajdonosával való egyeztetés alapján; a telek ezzel bővíthető. A támfal építését legalább egy tömbre vonatkozóan egy építési ütemben kell megvalósítani.

d) Vasút alatt átvezetett aluljárók a szabályozási terven jelölt helyen építhetőek meg.

(9) A „KÖu1[34]”-jelű közlekedési és közmű övezetek előírásai:

a) Az övezetben elsődlegesen a gépjárműforgalom és a közművek létesítményei, továbbá utcai fasorok számára kell területet biztosítani.

b) Az övezetbe sorolt területen árusító bódé, óriásreklám nem helyezhető el.

e) A zónán belül a szabályozási tervlapon, az ütemezett közterületi kialakítás határát jelölő szabályozási vonallal egy vonalba eső telekhatárokkal önálló telkekké alakíthatók. Az I. ütemben kialakított közlekedési célú közterület alapvetően a beépítésre szánt területek építési munkáihoz szükséges feltáró útként használható.

(10) A „KÖu2[34]”-jelű övezetek előírásai:

a) Az átmenő forgalommal terhelt kiszolgáló út gépjárműforgalma számára kiemelt szegéllyel elválasztott területet kell biztosítani.

(11) A „KÖu3[34]”-jelű övezet, csillapított forgalmú, vegyes közlekedési terület előírásai:

a) A területen a gyalogos, kerékpáros és gépjárműforgalom számára azonos jogokat kell biztosítani.

b) A felületek elemes burkolattal, kiemelt szegélyek nélkül is kialakíthatók.

(12) A „KÖu4[34]”-jelű övezet, közlekedési terület gyalogosok számára előírásai:

a) A terület megfelelő elválasztással elsősorban a gyalogos-, másodsorban a kerékpáros forgalom számára kell kialakítani.

b) Az övezetben a közterület kialakítására, használatára nézve a SZÉSZ [4]-jelű sajátos előírásokban (89. §) az Indóház térre meghatározott előírások alkalmazandók.

c) A burkolatokat a gépjárművek célforgalmára, illetve a megkülönböztetett jelzést használó járművek közlekedésére alkalmas módon kell megvalósítani.

(13) A „KÖu5[34]”-jelű övezet célforgalmat szolgáló közlekedési és közmű terület előírásai:

a) A zóna kizárólag célforgalom, a teremgarázsok megközelítésére, valamint közmű létesítmények elhelyezésére szolgál, megfelelő elválasztással gyalogos és kerékpáros útvonal építendő ki.

b) A gépjárműforgalom számára kiemelt szegéllyel elválasztott területet kell biztosítani.

(14) Az intézményterületen belüli közkert, dísztér, pihenő kert, tetőkert előírásai:

a) A területre kertészeti kiviteli tervet kell készíteni, összhangban a terepszinten csatlakozó zöldfelületekkel.

b) A jelölt területnek minimum 50%-át növényzettel kell borítani.

c) A területen reklámberendezés nem helyezhető el.

d) Területén sétány, pihenőhely alakítható ki.

e) A „Ki*” területeket összekötő, a közkerten keresztül vezetett gyalogos/kerékpáros átvezetés legalább a szabályozási tervlapon jelölt mennyiségben nyitandó, egymástól mért legnagyobb tengelytávolságuk a szabályozási tervlapon jelölt méret szerint lehet.

(15) A „Kb-KT/F[34]” Vegyes funkciójú zöldövezet előírásai:

a) A terület az árvízvédelmi töltés és a szabályozási tervlapon megjelölt építési vonal közötti terület feltöltése útján alakítandó. A sétányokat és a növénytelepítést egységesen, az árvízvédelmi művek kezelőjével egyeztetett módon kell tervezni és kialakítani úgy, hogy a növények gyökérzete az elméleti rézsű vonal síkját nem keresztezheti.

b) Az övezet területén fásított sétány, pihenőhely alakítható ki, játszóeszközök kihelyezhetők.

c) Az árvízvédelmi töltésen végigvezetve 3,60 m széles vegyesforgalmú (kerékpár+gyalogos) sétány alakítandó ki, a védelmi megfigyelés és karbantartás számára teherbíró alapozással.

d) A terület 2%-án állandó jellegű árusító pavilon, reklám és hirdető berendezés elhelyezhető.

e) A területen a különböző funkciók térbeli elválasztásáról gondoskodni kell (pihenőhely, közlekedés stb.)

f) Az övezet teljes egészére nézve – az árvízvédelmi töltés átalakítás műszaki-kiviteli tervével, és a kapcsolódó speciális épületegyüttes terveivel összehangoltan – kertészeti kiviteli terv készítendő, mely az ütemezett megvalósítást is lehetővé teszi.

(16) A közművek általános előírásai:

a) Telken belül biztosítani kell a tervezett szennyvíz átemelő, gáznyomás-szabályozó, ill. épületen belül a transzformátor állomások helyét, a szabályozási tervlap által megjelölt helyeken. E létesítmények térbeli helye a konkrét megvalósítás során változhat.

b) A „Ge” területek (ivóvíz kútcsoport, elektromos alállomás) távlati igénybevételét biztosítani kell.

c) A közmű sávok nem építhetők be, a sávon belül fa nem telepíthető. A közműsávok nyomvonala feletti útvonalat és a b) pont alatti létesítmények megközelíthetőségét időszakos közcélú használatra (karbantartás céljára) biztosítani kell.

d) A transzformátor állomásokat épületen belül kell kialakítani.

(17) Építészeti értékvédelmi, településkép védelmi, látványvédelmi előírások:

a) A látványterveket színezett formában 3D-ben, a meglévő és tervezett épületek/építmények/növényállomány együttes bemutatásával kell kidolgozni az alábbiak figyelembe vételével:

aa) Általános értékelési szempont a környezetbe illeszkedés módja, az építészeti megoldás elvárt színvonala

ab) A Nagyállomás peronja felől a Dóm tornyának látványát kell biztosítani

ac) A tervezett híd felől a Nagyállomás látványát kell biztosítani.

ad) A Tisza felől – legalább a tervezett híd irányából – az épületsor együttes látványát kell értékelni (épületek és zöldterületek aránya - figyelemmel a gyalogos/kerékpáros kivezetésre a folyóhoz, meglévő Tisza-parti épületek, látványpontok takarása stb).

ae) A Pathológia épülete esetében a látványtervet a gazdasági udvar takarásának megoldása szempontjából kell értékelni.

b) A szabályozási terv területén a látványterv készítéséhez kötött építmény esetén, valamint az egyéb építészeti karakterű zóna területén lévő 4000 m2-t meghaladó nagyságú telkekre vonatkozóan az engedélyes terveket előzetesen a városi főépítésszel véleményeztetni kell.

(18) Egyéb előírások:

a) A területen a teherhordó talajréteg duzzadásra-zsugorodásra erősen hajlamos kövér agyag, ezért az alapozást minden esetben talajmechanikai szakvélemény alapján kell tervezni.

b) A meglévő épületek a működőképesség fenntartása érdekében a szükséges mértékig a rendeltetés megváltoztatása nélkül felújíthatók, de szintterület növelésével járó épületbővítés nem engedélyezhető.

(19) Az Indóház tér – Szivárvány u. – Boldogasszony sgt. – Bem tábornok u. – Borbás u. által körbezárt területre a SZÉSZ 89. § előírásait kell alkalmazni.


XLVII. Fejezet

Szeged, A Tisza és Maros meder és a Gyálai Holtág területére VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [35]


120. §

(1) Elsődlegesen vízgazdálkodási rendeltetésű terület előírásai:

1. A teljes hullámtér és a mentett oldali töltéslábtól számított 10,0 m széles tilalmi sáv elsődleges rendeltetése az áradások biztonságos levezetése, és a védekezés. Minden más területhasználatra csak akkor és ott kerülhet sor, ahol az az árvízi biztonságot nem veszélyezteti, az áradás gyors és biztonságos levonulását nem akadályozza.

2. A kialakult helyzet alapján beépítésre jelölt területen elsősorban közösségi célokat szolgáló, a vizek közvetlen használatával összefüggő építmények helyezhetők el, annak figyelembe vételével, hogy a hullámtér kezelője a vizek okozta károkért semmiféle felelősséggel nem tartozik.

3. A hullámtérben csak a zárt szennyvízelvezető-csatoma (közcsatorna) és a vízvezeték kiépítését követően lehet építési engedélyt adni és építési munkát folytatni. A keletkezett szennyvíz csak a közcsatornán keresztül vezethető el.

4. A hullámtérben az árvíz levonulását akadályozó, valamint az árvíz utáni pangó víz kialakulását elősegítő építmény, műtárgy, növényzet (pl. terepszinten elhelyezett építmény, kerítés, aljnövényzet, medence) nem helyezhető el, illetve nem telepíthető, a meglévők megszüntetendők.

5. Közpark a hullámtéri területeken nem jelölhető ki.

6. A nagyvízi mederben elhelyezett épületek lakás céljára nem hasznosíthatók.

Vizibástya, Hajóállomás

7. Az egykori vizibástya alapjaira rekonstruált építmény nem helyezhető el.

8. A Tisza Lajos körút tengelyében vendéglátó funkciókat is tartalmazó hajóállomás építhető. Az épület a megújuló partfalhoz szervesen illeszkedjen, az alsó-rakparti út meghosszabbítását a Bertalan híd irányába tegye lehetővé.

Szabadstrand

9. A területen csak a strand használatához szükséges kiszolgáló, vendéglátó létesítmények, szezonális utcabútorok, rekreációs élményelemek, térépítészeti elemek helyezhetők el ideiglenes jelleggel, vontatható formában, egységes arculattal, a városi főépítésszel előzetesen egyeztetett kialakítással. A területen gyalogos- és kerékpáros szervízút kialakítható, ennek méretét és pontos nyomvonalát közlekedési, közműves- és kertészeti szakági munkarészekkel kell alátámasztani.

Vízi sporttelep, vízisport- és szabadidő

10. A területen a vízi sport és a szabadidő eltöltését szolgáló szociális-, vendéglátó-, tároló- és kikötői építmények helyezhetők el: állandó jelleggel a max. árvízszint felett +0,30 m-es padlómagassággal; ideiglenes jelleggel a terepszinten csak mobil, elvontatható formában.

Kilátó torony

11. A létesítmény pontos helyét a vízügyi és a természetvédelmi szakhatóság állásfoglalása alapján kell megállapítani.

12. A kilátó magasságát, anyagát és formai kialakítását a településképi vélemény, a vízügyi és a természetvédelmi szakhatóságok állásfoglalásának figyelembevételével kell meghatározni.

13. A Kilátó és a gyalogos-kerékpáros híd eltérő időben is épülhet, de a hídnak kapcsolódnia kell a Kilátóhoz.

Múzeum, vármúzeum és környéke

14. A régészeti jelentőségű területen csak az egykori Szegedi vár bemutatását szolgáló létesítmények helyezhetők el (Szent Erzsébet templom, kazamaták, várfal- és bástya maradványok, stb.).

15. Az övezet területén bármilyen építési tevékenység, terepszint-módosítás csak az illetékes szakhatóság hozzájárulásával végezhető.

(2) Üdülőházas és hétvégi házas területek előírásai:

1. Az építési övezetekben az épületek padlószintje haladja meg a Tisza mértékadó - mindenkori legmagasabb - árvízszintjét legalább 0,30 m-rel.

2. Az oldalkert és a hátsókért legkisebb mérete azonos az övezetre előírt megengedett legnagyobb homlokzatmagassággal, amelyet az építmény padlószintjétől kell mérni.

3. Az építmények közötti legkisebb telepítési távolság egyenlő az övezetre előírt megengedett legnagyobb homlokzatmagassággal.

4. Olyan ingatlanok esetében, melyeknél az elő- és hátsókert közterülettel határos, az előkert és közterület felőli homlokzat helyzetét a már kialakult előkertek alapján kell meghatározni. Amennyiben a szabályozási tervlap nem jelöli, az előkért mértékét a szomszédos 3-3 ingatlan előkert mértékének átlagértéke alapján kell megállapítani.

(3) Egyéb gazdasági terület előírásai:

1. A területen a vízi teherszállításhoz és a hajójavításhoz szükséges létesítmények helyezhetők el.

2. A teherkikötő területén csak a maximális árvízszint + 0,3 m padlómagassággal helyezhetők el állandó jellegű épületek.

(4) Erdőterületek általános előírásai:

1. Az állományszerkezet átalakítása során a jelenlegi nemes nyársas erdőterületeket fokozatosan hazai, őshonos fafajokra kell cserélni (fekete-, fehér- és szürkenyár).

2. A védett zöldterületek hasznosítási formája nem módosítható, a védettségi szint nem csökkenthető.

3. A területek gondozásáról és fenntartásáról tulajdonosuk, kezelőjük köteles gondoskodni (árvízlevonulást követően az uszadékot, iszapot el kell távolítani, valamint gondoskodni kell a növénypótlásról, növényvédelemről és a tisztántartásról).

Védelmi rendeltetésű erdő

5. Árvízvédelemmel összhangban az illetékes vízügyi hatósággal egyeztetett módon, erdőterv alapján alakítható ki.

6. Az övezetben az erdők tereprendezését úgy kell elvégezni, hogy áradások után pangóvizek a területen ne maradjanak.

7. Aljnövényzet az erdőterületen nem maradhat. Irtásáról a tulajdonosnak/kezelőnek évente minimum három alkalommal kell gondoskodni.

8. Hullámtéri új védelmi rendeltetésű erdők telepítése során hazai nyárak (fehér, fekete, szürke) és fehérfűz telepítése javasolt, mentett oldalon és magasabb fekvésű területeken magyarkőris és kocsányos tölgy.

Gazdasági rendeltetésű erdő

9. A területen az aljnövényzet irtásáról évente legalább egy alkalommal - ősszel - a terület tulajdonosának gondoskodni kell. Az irtási kötelezettség a használóra áthárítható.

Közjóléti rendeltetésű erdő

10. A területen a maximális árvízszint +0,30 m padlómagassággal esőbeálló, szezonális utcabútorok, rekreációs élményelemek, térépítészeti elemek elhelyezhetők. Ezeket egységes arculattal, a városi főépítésszel előzetesen leegyeztetett módon kell kialakítani/telepíteni. A területen gyalogos- és kerékpáros szervízút kialakítható, ennek méretét és pontos nyomvonalát közlekedési-, közműves- és kertészeti szakági munkarészekkel kell alátámasztani.

(5) Zöldterület előírásai:

1. Pihenőpark, játszótér a meglévő fás szárú növényzet megóvása mellett alakítható ki.

2. Az egykori várfal és a híd közötti területen a Múzeum architektúrájához igazodva meg kell tartani a derékszögű, szimmetrikus kompozíciót mind a szökőkút felújítása, mind a rendezvények számára is alkalmas dísztér kialakításánál.

(6) A Gyálai Holtág eltérő fkm-szakaszaira vonatkozó sajátos előírások

1. A 16+250 fkm-től a 18+000 fkm-ig tartó szakasz:

1a. A Holtág rehabilitációs célokat szolgáló szakasza

1b. A meder és közvetlen környezete a teljes rehabilitáció után mint vizes élőhely - bemutató - tanösvény és mikroklíma javító természeti terület szolgálja a várost.

1c. Gyalogos és kerékpáros megközelítését biztosítani kell.

1d. Kiszolgáló - tájékoztató létesítményt maximum 100 m2 alapterülettel, maximum 4,5 m homlokzatmagassággal, az átemelő telepen lehet kialakítani.

2. A 15+470 fkm-től a Fehér parti átjáróig 16+250 fkm-ig tartó szakasz:

2a. A rehabilitációt követően ez a szakasz „horgászvíz”-ként funkcionál.

2b. A jobb parton is ki kell alakítani a minimum 10 m széles kezelősávot.

2c. Mindkét oldalon horgászstégek épülhetnek esővédővel, maximum 6,0 m2 alapterülettel, maximum 3 m homlokzatmagassággal.

3. A 12+700 fkm-től a 15+470 fkm-ig a Maty-ér torkolat alatti átjáróig tartó szakasz:

3a. A 2760 m-es holtág szakasz a rehabilitációs munkák elvégzése és a l0 m-es baloldali parti sáv kialakítása után vízi tömegsport célokat szolgál.

3b. A közel 3 km-es jobb parti területen 3 darab kikötőhely, esőbeálló, piknikhely kialakítható.

4. A Fehérparti út és a tervezett kikötői út közötti, mintegy 2,5 ha terület:

4a. A lakossági vízisportot kiszolgáló létesítmények: csónaktároló-, kölcsönző-, szociális-, vendéglátó épületek és parkolók, sátorhelyek céljára kell fenntartani. Az épületek egyenként maximum 200 m2-es alapterülettel, valamint maximum 4,5 m homlokzatmagassággal épülhetnek.

4b. Ugyanitt tájba illő, maximum 20 m magas kilátótorony - madárles - is elhelyezhető.

5. A 10+600 fkm-től a 12+700 fkm-ig terjedő szakasz:

5a. A teljes vízfelületen üzemszerű halászati övezet.

5b. Innen a Szeged - Röszke közigazgatási határ és a Magyarország - Szerbia országhatár a Holt-ág sodorvonalában halad.

6. A Holt-ág baloldalán - részben a töltésen, részben a vízparton - kerékpáros-gyalogos utat kell kiépíteni több ütemben a Gyálai átemelő teleptől a Lúdvári szivattyú telepig.

(7) Fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett területre vonatkozó sajátos előírások

1. Új épületben a felszín alatt helyiség nem létesíthető, az építmények lábazatát terepszint felett kell elhelyezni.

2. Az övezetben csak közcsatornára való rácsatlakozással lehet a keletkezett szennyvizet eltávolítani.

3. A területen szikkasztás, trágyagyűjtés, veszélyes anyag tárolása tilos.

(8) Környezetvédelmi sajátos előírások:

1. A hullámtéri szennyvízelvezető hálózatot árvíz előrejelzés idején teljes mértékben ki kell üríteni.

2. Új vízbekötésre engedély csak a szennyvízelvezetés csatornahálózaton történő biztosítása esetén adható.

3. A hullámtéren levő hulladékokat árvíz előrejelzés idején a területről el kell távolítani.

4. Az árhullám levonulása után visszamaradó hulladékok eltávolításáról az ingatlan tulajdonosa/kezelője köteles gondoskodni.

(9) A Kis-Tisza u.–Hajós u.–Pille u.–Tabán u. tömbre vonatkozó művi értékvédelmi sajátos előírások:

1. Telkek beépítésére vonatkozó rendelkezések:

1a. Gépkocsitároló kizárólag épületen belül alakítható ki.

1b. Telken belül gépkocsibeálló nem létesíthető.

1c. Épületek elhelyezése zártsorú beépítési mód szerint, mindkét telekszomszéd felé kijelölt építési vonal figyelembe vételével történhet.

2. Épületek kialakítására vonatkozó rendelkezések:

2a. A tető csak magastetős kialakítású lehet,

2b. Épület csak környezethez alkalmazkodó anyaghasználattal, így cserépfedéssel, vakolt, festett lábazatos falburkolattal, fehér falszínezéssel, fa nyílászárókkal zöld, vagy barna színezéssel, osztásközzel alakítható ki.

2c. Utca felé sem tetősíkban fekvő, sem tetőfelépítményes nyílászáró nem létesíthető.

3. A belső udvar megközelítésére szolgáló áthajtó utca felől teljes nyílást fedő fa kapuzattal zárandó el, amelyen belül szimmetrikusan alakítható ki a személyforgalmi célokat szolgáló kiskapu.

(10) A Déli Tisza híd tervezése során biztosítani kell egy NA 300-as, középnyomású gázelosztó vezeték elhelyezését – biztonsági gázellátás céljából.


XLVIII. Fejezet

Szeged, Kereszt utca – Bolygó utca – Rév utca – Tigér utca területére VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [36]


121. §

(1) A Kb-I[36] jelű különleges beépítésre nem szánt kegyeleti park övezete a műemlékvédelem szempontjai szerint

a) a közterülettől kerítéssel leválasztható,

b) a kegyeleti park előírásainak megfelelően kezelendő, tartandó fenn,

c) az előírt gépjármű-várakozóhelyeket a telken kívül, a Búcsú téri parkolóállások felhasználásával kell biztosítani,

d) a burkolt felületeket a csapadékvíz beszivárgást lehetővé tevő, hézagos megoldással kell kialakítani

(2) Ki-619444[36] kódjelű különleges egyházi intézményi övezet előírásai:

a) Műemléki környezethez illeszkedő, a teljes építési programra készülő egységes tervek alapján létesüljenek az épületek.

b) Kertészeti kialakítás kert- és tájépítész által készített terv alapján valósítható meg.

c) Közüzemi földgázellátás biztosítása nem kötelező.

d) A kijelölt építési helyen belül több épület is elhelyezhető, az építési vonal szabadon alakítható.

e) A kegyeleti parkkal közös telekhatáron zárt téglakerítés, vagy örökzölddel futtatott drótháló-kerítés alakítható ki.

f) Az intézmény épület-együttes engedélyezési tervét az épület-együttes megfelelő környezetbe illesztése és építészeti megformálása céljából a városi főépítésszel egyeztetni kell.

g) Zöldfelületi fedettség előírt területének felén kötelező a háromszintes növényállomány.

h) A burkolt felületeket a csapadékvíz beszivárgást lehetővé tevő, hézagos megoldásssal kell kialakítani.

(3) A műemléki környezetben lévő Lke-334552[36] kódjelű építési övezetben:

a) különálló melléképület nem építhető,

b) épület 38-45° közötti nyeregtetővel, utcára merőleges gerinccel létesíthető,

c) az épülettömeg legfeljebb 7,0 m szélességű lehet, melyhez keresztszárny csatlakoztatható az épület maximum ½ hosszában.

(4) Az Lke-építési övezetben az előírt zöldfelületi fedettség egész területén kötelező a háromszintes növényállomány.


XLIX. Fejezet

Szeged, Regionális hulladéklerakó telep területére VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [37]


122. §

(1) A Kh-61866X[37] jelű építési övezetben a homlokzatmagasság a funkció, illetve a technológia által megkövetelt magasságtól függő érték.

(2) A 17. § (1) bekezdését a Sándorfalvi hulladéklerakóra és védőterületére nem kell alkalmazni.


L. Fejezet

Szeged, Tavasz utca – Zákány utca – Bodzafa utca – Hétvezér utca által határolt területre VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [38]


123. §

A megengedett homlokzatmagasság „X” kódjelével ellátott építési övezetben:

a) új épület esetében 4,5-7,5 m homlokzatmagasság a megengedett.

b) meglévő épület felújítása, átalakítása, a rendeltetés adott építési övezetnek megfelelő megváltoztatása akkor megengedett, ha az épület homlokzatmagassága nem emelkedik, valamint szintterülete csak a meglévő épület és tetőtérbeépítése kubatúráján belül növekszik meg.

c) e rendelet 19. § (6) a) pontját és a 20. § (1) bekezdését nem kell alkalmazni.


LI. Fejezet

Szeged, RIGÓ utca – KÁPOLNA utca – KÁLVÁRIA TÉR – SZENDE BÉLA utca által határolt területre VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [39]


124. §

A területen lévő 25274/2, 25275, 25276 hrsz. telkek új épületekkel történő beépítése esetén az építési engedélyezési eljárást megelőzően a felszín alatti víz és a földtani közeg esetleges szennyezettségének megállapítására feltáró vizsgálatot kell végezni.


LII. Fejezet

Szeged, VASGYÁR utca – 20984/2 HRSZ.Ú CSATORNA – MAJDÁN SOR – ALSÓNYOMÁS SOR – SZABADKAI ÚT által határolt területre VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [40]


125. §

(1) A területen önálló vendéglátó egység, bölcsőde és óvoda nem létesíthető.

(2) Vi jelű központi vegyes övezetben az alábbi előírások alkalmazandók:

a) A Vi rendeltetésű zónában a (2) bekezdésben rögzítetteken túl lakóépület sem létesíthető.

b) Telekalakítás, szolgalmi jog

ba) Építési engedélyezési eljárás előtt a Vasgyár utca 12,00 m-re tervezett szélességét és torkolatát, a vízgazdálkodási terület új telekhatárát ki kell alakítani.

bb) A megnövelt szabályozási szélességű Vasgyár utca ingatlanainak és a Vám téri kettős osztómű és záportározó műtárgyainak megközelíthetőségét szolgalmi jogú, közforgalom számára megnyitott, 6 m széles burkolt úttal kell biztosítani. Nyomvonalát a 20896/2 hrsz-ú csatorna mellett, a korona felső síkjától minimum 3 m-re kell kialakítani.

bc) Szolgalmi jogot kell létesíteni továbbá a csatorna számára a Szabadkai út és a jelölt vízgazdálkodási terület között.

c) Építési helyek, épületek

ca) Amennyiben az 1. számú építési helyre tervezett épület/ek funkciójához tehergépjármű megközelítést, rakodást, árufeltöltést kell biztosítani, azt takartan kell kialakítani a csatorna felőli oldalon. A lakóépületek telekhatárától mért 50 m-es távolságon belülre tervezett tehergépjármű forgalom számára kialakítandó gazdasági udvar lezárásához a lakótelkek felőli oldalra méretezett zajvédő fal építése szükséges.

cb) A 2. sz. építési helyen jelenleg álló épület megtartható. Az átépítésre kerülő épület vagy az újonnan épülő létesítmény mind a négy homlokzatát főhomlokzatként kell kezelni. A maximális építménymagasság 4,5 m.

cc) Az épületek homlokzati anyaghasználatában jelenjenek meg a helyi sajátosságú anyagok: tégla, kerámia, nemesvakolat.

cd) Az új épületek süllyedésre érzékeny, vasbeton koszorú nélküli alapozás és födém nélkül nem építhetőek. A kitermelt talaj csak pontos talajmechanikai szakvélemény ismeretében használható fel padozat alá.

d) Útfelületek, parkolók

da) A zöldterületi fedettség számításánál a szolgalmi jogú út felülete számításon kívül hagyható.

db) A parkoló felületek kiselemes burkolattal vízáteresztő-drén réteg biztosításával alakíthatók ki.

e) Zöldfelületek

ea) A zöldfelületeket – kertészeti kiviteli terv alapján - háromszintű növénytelepítéssel (fa, cserje és gyepszint biztosításával) kell kialakítani. Fásításhoz csak többször iskolázott, legalább 12/14 cm törzs-körméretű fák használhatók. A kiviteli tervet a városi főépítésszel, valamint a csatorna üzemeltetőjével egyeztetni szükséges. Tervezésnél termőhelyi adottságoknak megfelelő fafajokat kell alkalmazni.

eb) A díszkertben tervezett gyalogos utak által elfoglalt hely a díszkert területének maximum 25 %-a lehet.

ec) A jelölt díszkertet nagy díszítő értékű növényekkel (pl. évelő és egynyári virágágyak, virágzó, terméssel díszítő cserjék, fák és örökzöldek, stb.) intenzíven kell parkosítani és fenntartani.

ed) A szabályozási tervlapon jelölt „megtartandó fa” városökológiai célból megőrzendő, ezért a geodéziai középpontja körüli 2 m sugarú körben zöldfelület, vagy vízáteresztő burkolat alakítandó ki, közműnyomvonal nem vezethető.

ee) A kialakításra kerülő zöldfelületek belterjes gondozást igényelnek. A növények intenzív ápolásához öntöző hálózat kiépítése szükséges.

ef) Az ingatlan tulajdonosa a zöldfelületek megvalósításáról, fenntartásáról és gondozásáról, a kipusztult növényállomány pótlásáról köteles gondoskodni, melyet külön szerződésben rögzíteni kell.

f) Közművek

fa) A városi egyesített csatorna tengelyétől 5-5 m-es védőtávolságot kell biztosítani.

fb) A csatorna védősávjában fákat telepíteni tilos.

fc) A szabályozási terv területén új létesítmények elektromos energiaellátását a Szabadkai úti 10 kV-os kábelről lecsatlakozó, a Vasgyár utcai ágvezetékről betáplált transzformátor állomás telepítésével kell biztosítani, melyet épületen belül kell elhelyezni.

g) Egyéb előírások

ga) A terület közhasználat elől nem zárható el, közterületek felől kerítés nem építhető.

gb) A temető számára alternatív lehetőségként személyi bejárat/kapu nyitható a szabályozási terven jelölt helyen, vagy annak díszkertbe eső közvetlen környezetében. A megközelítés módjáról és használatáról a tulajdonosoknak külön jogi szerződésben kell rendelkezni. Az átjáró kialakítása esetén a szolgalmi jogot a Földhivatalban a tulajdoni lapra be kell jegyeztetni.

gc) A díszkert járdáját úgy kell megtervezni, hogy az 1. és 2. számú terület között az átközlekedés biztosítható legyen.

gd) Az övezet létesítményeinek ellátásához szükséges közműcsatlakozásoknak, azok vezetékeinek, egyéb berendezéseinek, a zöldfelületeknek és a kiszélesített Vasgyár utcai keresztszelvény elemeinek kiépítése, valamint a terület feltárása érdekében létrehozandó közúti csatlakozás megvalósítása a beruházás mindenkori érdekeltjét terheli, melyről településrendezési szerződésben kell az Önkormányzattal megállapodni.


LIII. Fejezet

Szeged, DOROZSMAI ÚT – KÖRTÖLTÉS – BAJAI ÚT – VÁROSGAZDA SOR – MÉNTELEPI-FEHÉR-TÓ által határolt területre VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [41]


126. §

(1) A Ki-6X0X4(8)[41] építési övezetben az alábbi sajátos előírásokat kell érvényesíteni:

a) A belső úthálózat átjárhatóságát megfelelő teherbírású és közúti paraméterekkel rendelkező burkolattal kell biztosítani.

b) A területen az előírt parkoló számot a mindenkori megvalósulási ütemekhez igazítva kell biztosítani.

c) A tervezett létesítményhez tartozó b) pont szerinti parkolási igény 50%-a a módosítással érintett terület telekhatárától mért, legfeljebb 500 m-en belüli más telken parkolóban, parkolóházban vagy a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, illetve a közforgalom céljára átadott magánút egy részének felhasználásával biztosítható.

d) Stadion létesítése esetén a befogadóképesség 20%-a számára kell a 200 látogatónkénti autóbusz-várakozóhelyet biztosítani a két sportolói autóbusz várakozóhely kiépítésén túl.

e) A tervezett létesítményhez szükséges kerékpár elhelyezést az ütemekhez igazodóan kell biztosítani.

f) A területen a SZÉSZ 31. § (7)-(10) bekezdéseiben szereplő előírásokat nem kell alkalmazni.

g) A területen a SZÉSZ 24. § (8) bekezdésében szereplő, a fásítás mértékére vonatkozó előírást nem kell alkalmazni.

h) A különleges beépítésre szánt intézményterület kódjának 2. helyén szereplő „X” jel azt fejezi ki, hogy a telek teljes területe építési helynek minősül.

i) A különleges beépítésre szánt intézményterület kódjának 4. helyén szereplő „X” jel azt fejezi ki, hogy a telek beépíthetősége maximum 25%.

j) A legnagyobb épületmagasság a telepítendő technológia, vagy technológiai szempontból szükséges építményrészek (pl. torony, különleges adottságú csarnokrész) esetében az előírthoz képest eltérhet, de maximum 60,0 méter magasságig növelhető.

(2) A területet érintő, a MOL kezelésében lévő gázvezeték védőtávolsága a gázvezeték tengelyétől számított 10-10 méter.


LIV. Fejezet[15]

SZEGED, A HARMADIK SZEGEDI TISZAI HÍD TERVEZETT NYOMVONALA – BÁNOMKERT U. – SZIVÁRVÁNY U. – ALFÖLDI U. – FARAGÓ U. – MÓRA U. – HAJNAL U. – KORMÁNYOS U. – FELHŐ U. – KÁLVÁRIA SGT. – ZOLTÁN U. – RIGÓ U. - Boros József u. - Mars tér – Szent Gellért u. - Kossuth Lajos sgt. - Pacsirta u. - Árvíz u. – KLAPKA TÉR – JAKAB LAJOS U. – GYÖNGYTYÚK U. – TÜNDÉR U. – CSONGRÁDI SGT. – KECSKEMÉTI U. – JÓZSEF A. SGT. – DANKÓ PISTA U. – HAJÓS U. – FELSŐ-TISZA PART – BERTALAN HÍD – FELSŐ KIKÖTŐ SOR – KÖZÉP FASOR – SZŐREGI ÚT által határolt területre vonatkozó sajátos parkolási előírások [42]


Járművek elhelyezése

127. §

(1) A szabályozási területen bármely építmény, önálló rendeltetési egység építésére, valamint többlet gépjármű-elhelyezési igénnyel járó korszerűsítési, helyreállítási, felújítási, rendeltetést megváltoztató, átalakítási, bővítési (toldalék, emeletráépítés, tetőtér-beépítés) munkáira, valamint a rendeltetés megváltoztatására az OTÉK szerint számított gépjármű elhelyezési lehetőség biztosítása ezen fejezetben foglalt előírásokkal együtt alkalmazandó.

(2) Az országos előírások szerint számított gépjármű várakozóhelyeket az alábbiak szerint kell teljesíteni:

a)    legalább 50 %-ot (a továbbiakban: ténylegesen elhelyezendő parkolószám) saját telken
belül, illetve a saját telek telekhatárától - közlekedési útvonalon mért - legfeljebb 500 m-en
belül kell újonnan kialakítani:

aa) más telken parkolóban, parkolóházban, vagy

ab) a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének felhasználásával, vagy

ac) a közforgalom céljára átadott magánút egy részének felhasználásával;

b)    az országos előírások szerint számított és a ténylegesen elhelyezett parkolószám közötti különbözetet a 128. § előírásainak megfelelően pénzben meg kell váltani.

(3)     A (2) bekezdés nem alkalmazható lakás, továbbá telepengedély és telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható tevékenységeknek helyet adó gazdasági rendeltetés, az adott telekre vetített 1000 m2 nettó alapterületet meghaladó kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés, valamint a kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő, 300 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű üzlet esetén.


Parkolóhely-létesítési kötelezettség pénzbeli megváltása


128. §

(1) A parkolóhely-létesítési kötelezettség részben pénzben megváltható. A megváltható parkolóhelyeket a 127. § (2) bekezdés b) pontja alapján kell kiszámítani.

(2) A gépjármű-elhelyezés biztosítására vonatkozó kötelezettséget (a 127. § (2) bekezdése alapján elhelyezendő parkolószámot, azok helyszínét, a parkolók kiépítésével kapcsolatban az illetékes útügyi hatóság engedélyét, a megváltandó parkolószámot és a pénzbeli megváltás összegét) a kérelmező/tulajdonos és az Önkormányzat között megkötött megállapodás rögzíti. Nem szükséges megállapodás kötése, amennyiben a kérelmező/tulajdonos az országos rendelkezésekben meghatározott gépjármű-elhelyezést 100%-ban telken belül teljesíti.

(3) Az egy parkolóhelyre eső megváltási összeget Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése költségvetésének végrehajtásáról szóló rendeletében kell megállapítani.

(4) A megváltandó parkolószám egyszeri megváltási összegét a parkolóhely létesítésére kötelezett kérelmezőnek vagy tulajdonosnak kell megfizetnie az Önkormányzat számlájára.

(5) A kérelmező/tulajdonos – minden olyan eljárásban, ahol a parkolóhely létesítési kötelezettséget vizsgálni szükséges - köteles a kérelméhez csatolni a parkolóhely létesítési kötelezettség megváltására vonatkozóan megkötött megállapodás egy eredeti példányát, valamint az Önkormányzat igazolását a megváltás díjának egyösszegű befizetéséről. Amennyiben a megállapodás a részletfizetést lehetővé teszi, az első részlet megfizetésének igazolását kell csatolni.


Kerékpárok elhelyezésének előírásai


129. §

A területen belül található ingatlanokon, az adott rendeltetés szerinti, az országos előírásokban szereplő kerékpártárolók mennyiségének minimum 1,5-szeresét kell biztosítani.


ÖTÖdik RÉSZ

Záró rendelkezések


130. §[16]

(1) Jelen rendelet a kihírdetését követő 60. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni. A rendelet a hatályba lépésének napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazandó abban az esetben, ha az ügyfél számára kedvezőbb előírásokat tartalmaz.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 24/2004. (IV.19.) Kgy. rendelettel, az 50/2004. (XI.5.) Kgy. rendelettel, a 62/2004. (XII.7.) Kgy. rendelettel, a 8/2005. (II.28.) Kgy. rendelettel, az 53/2005. (XI.17.) Kgy. rendelettel, a 10/2006. (V.15.) Kgy. rendelettel, a 30/2006. (VII.25.) Kgy. rendelettel, a 65/2007. (XII.20.) Kgy. rendelettel, a 36/2008. (XI.12.) Kgy. rendelettel, a 13/2009. (V.20.) Kgy. rendelettel, a 26/2009. (IX.30.) Kgy. rendelettel, a 7/2010. (II.24.) önk.i rendelettel, a 13/2010. (V.12. ) önk.i rendelettel, az 51/2010. (XII.14.) önk.i rendelettel, a 18/2011. (VI.01.) önk.i rendelettel, a 26/2012. (VI. 28.) önk.i rendelettel, a 35/2012. (X.3.) önk.i rendelettel, a 43/2012. (XII.3.) önk.i rendelettel, a 13/2013. (IV.17.) önk.i rendelettel, a 20/2013. (VII.04.) önk.i rendelettel, a 23/2013. (X.02.) önk.i rendelettel, a 38/2013. (XII.23.) önk.i rendelettel, a 6/2014. (V. 10.) önk.i rendelettel, a 11/2014. (VII. 03.) önk.i rendelettel és a 24/2014. (XI. 25.) önk.i rendelettel módosított 59/2003. (XII.5.) Kgy. rendelet és a 23/2008. (VI.30.) Kgy. rendelettel módosított 40/2007. (XI.14.) Kgy. rendelet.


131. §[17]

Szeged MJV területére készült hatályos szabályozási terv, valamint az építési szabályzat nyilvántartása és karbantartása a városi főépítész feladata.


85. Az Európai Unió jogának való megfelelés


132. §[18]

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.





[1]

Hatályon kívül helyezte az 1/2016. (II.16.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése, hatályos: 2016. 03. 17-től.

[2]

Kiegészítette a 32/2016. (XII.20.) önk.i rendelet 1. §-a, hatályos: 2017. 01. 19-től

[3]

Hatályon kívül helyezte a 19/2016. (IX.26.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése, hatályos: 2016. 09. 27-től.

[4]

Módosította a 19/2016. (IX.26.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos: 2016. 09. 27-től.

[5]

Kiegészítette az 1/2017.(II.14.) Ö. r. 1. §-a, hatályos 2017. március 01-től

[6]

Kiegészítette az 1/2016. (II.16.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályba lépett: 2016. 03. 17-től. Hatályon kívül helyezte az 1/2017. (II.14.) önk.i rendelet 6. § (1) bekezdése 2017. 03. 01-től.

[7]

Kiegészítette a 29/2016.(XI.16.) Ö. r. 1. §-a (hatályos 2016. december 1-től)

[8]

Kiegészítette a 29/2016.(XI.16.) Ö. r. 1. §-a (hatályos 2016. december 1-től)

[9]

Hatályon kívül helyezte a 18/2016. (VI.28.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése, hatályos: 2016. 07. 28-tól.

[10]

Módosította a 32/2016. (XII.20.) önk.i rendelet 2. §-a, hatályos: 2017. 01. 19-től.

[11]

Hatályon kívül helyezte a 32/2016. (XII.20.) önk.i rendelet 5. § (1) bekezdése, hatályos: 2017. 01. 19-től

[12]

Hatályon kívül helyezte a 32/2016. (XII.20.) önk.i rendelet 5. § (1) bekezdése, hatályos: 2017. 01. 19-től

[13]

Módosította a 32/2016. (XII.20.) önk.i rendelet 3. §-a, hatályos: 2017. 01. 19-től

[14]

Hatályon kívül helyezte az 1/2017. (II.14.) önk.i rendelet 6. § (1) bekezdése 2017. 03. 01-től.

[15]

Kiegészítette az 1/2017. (II.14.) önk.i rendelet 2. §-a, hatályos: 2017. 03. 01-től.

[16]

A paragrafus számozását módosította az 1/2017. (II.14.) önk.i rendelet 3. §-a, hatályos: 2017. 03. 01-től.

[17]

A paragrafus számozását módosította az 1/2017. (II.14.) önk.i rendelet 3. §-a, hatályos: 2017. 03. 01-től.

[18]

A paragrafus számozását módosította az 1/2017. (II.14.) önk.i rendelet 3. §-a, hatályos: 2017. 03. 01-től.


Csatolmányok

Megnevezés méret
2_melleklet_sajatos_jogintezmenyek
2.36 MB
4_melleklet_kozmuvesitettsegi_szintek
816.24 KB
5_melleklet_reklamelhelyezes
698.92 KB
1_2_melleklet_ovezeti_parameterek
311.05 KB
1_1_melleklet_jelmagyarazat_h32_2016
858.27 KB
1_4_melleklet_kulterulet_h32_2016
44.85 MB
3_melleklet_h1_2017
1.96 MB
1_3_melleklet_belterulet_h1_2017
24.68 MB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!