nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Mesztegnyő Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 8/2013. (V.2.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2014-06-13 -tól
Mesztegnyő Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 8/2013. (V.2.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Mesztegnyő Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjába, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 5. § (2) bekezdés b) - c) pontjaiban, a 2013. január 1. napján hatályba lépő 11. § (16) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:



1. A rendelet hatálya


1. §


(1) A rendelet hatálya kiterjed

a) Mesztegnyő  Községi Önkormányzatra (a továbbiakban: önkormányzat),

b) az önkormányzati vagyon kezelőire, hasznosítóira, használóira,

c) az önkormányzat szerveire.


(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére.



2. §


E rendelet alkalmazásában vagyon

a) a könyvviteli mérlegben kimutatandó vagyon és

b) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének   sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44/A. § (3) bekezdésben felsoroltak.



2. Az önkormányzat vagyona


3. §


Az önkormányzati vagyon csoportosítása a Nvtv.-ben szabályozottak szerint történik, mely értelmében az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.



3. Az önkormányzat törzsvagyona


4. §


Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból áll.



5. §


(1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona

a) a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonból, és

b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonból áll.


(2) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon alatt Nvtv. 5. § (3) bekezdése szerinti vagyont kell érteni.


(3) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon alatt a Nvtv. 5. § (4) bekezdése szerinti vagyont kell érteni azzal, hogy az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak egy vagyonelemet sem minősít.


(4) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozik az (1) bekezdésen túl az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Vátv.) 23. § (2) bekezdésében meghatározott levéltári anyag is.


(5) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát a rendelet 1. számú mellékletének A. pontja tartalmazza.



6. §


(1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona

a) a Vátv.-ben korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonelemekből, valamint

b) az önkormányzat által az a) ponton túl korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősített vagyonából áll, mely vagyonelemeket a rendelet 1. számú mellékletének B. pontja tartalmazza.


(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonával törvényben vagy e rendeletben meghatározott feltételekkel rendelkezhet.



7. §


(1) Törvény alapján a korlátozottan forgalomképes vagyonelemek forgalomképességének tartalmát az érintett törvény határozza meg.


(2) A 6. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonelemek forgalomképességének korlátai az alábbiak:

a) az intézményeket és középületeket az adott intézményi feladat vagy középület esetén a közfeladat ellátásáig nem lehet elidegeníteni, és nem lehet megterhelni,

b) nem lehet elidegeníteni az adott intézményt, középületet akkor sem, ha az intézményi- és a közfeladat ellátása ideiglenesen, várhatóan maximum 3 évig szünetel,

c) a használatot és a hasznosítási jogot 1 évnél rövidebb időszakra lehet átruházni.



4. Az önkormányzat üzleti vagyona


8. §


(1) Az önkormányzat üzleti vagyona mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába. A forgalomképes vagyonnak minősített vagyonelemeket a rendelet 1. számú mellékletének C. pontja tartalmazza.


(2) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy és vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, valamint egyéb hasznosítása (a továbbiakban együtt: tulajdonosi jog gyakorlása) az e rendeletben meghatározottak szerint történik.



A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása


5. Tulajdonjog átruházás


9. §


(1) Vagyon tulajdonjogát átruházni 5.000.000 Ft értékhatár felett csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.


(2) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni

a) természetes személy vagy

b) a Nvtv.-ben meghatározott átlátható szervezet részére lehet.



10. §


(1) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyont.


(2) Az egyes korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a 7. § (2) bekezdésben meghatározott korlátok figyelembevételével lehet értékesíteni.


(3) A (2) bekezdésben meghatározott vagyon értékesítésére a 9. § (1) és a (2) bekezdésében rögzített szabályokat kell alkalmazni.


(4) Az üzleti vagyont az alábbiak szerint lehet értékesíteni

a) a képviselő-testület a 100.001 Ft – 5.000.000 Ft értékhatár közé eső vagyon értékesítéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt, a 50.001 Ft - 100.000 Ft értékhatár között a helyben szokásos módon hirdetik meg a vételi ajánlattétel jogát, továbbá

b) a polgármester dönt a 50.000,- Ft értékhatárt el nem érő vagyon értékesítéséről.

(5) Az Önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni kell, e feladata kapcsán a képviselő-testület éves költségvetésében dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásairól.

(6) Ha a vagyontárgy rendeltetési célja megváltozik és a forgalomképesség korlátozásnak a fenntartása az adott vagyontárgy vonatkozásában a továbbiakban nem indokolt, a képviselő-testület a vagyontárgy forgalomképességének minősítését megváltoztathatja (átminősítés).

(7) Amennyiben egy önkormányzati vagyontárgy forgalomképesség szerinti besorolása függ az adott vagyontárgy funkciójától vagy jellegétől is, úgy a forgalomképesség megváltoztatásával egyidejűleg megfelelő módon (az Önkormányzat rendeletének módosításával, illetve szükség szerint alapító okirat módosításával, kiegészítésével, ingatlan-nyilvántartási állapot rendezésével) rendelkezni kell – ha jogszabály nem tiltja – a vagyontárgy ezen funkciójának, vagy jellegének megváltoztatásáról is.

(8) Önkormányzati vagyontárgy megszerzése esetén a tulajdonba vétellel egyidejűleg - a szerzést követő ülésen - a képviselő-testületnek döntenie kell a vagyontárgy forgalomképesség szerinti besorolásáról.



6. Ingyenes vagyonátruházás


11. §


(1)  Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni a Nvtv. törvény 13. § (3)-(7) bekezdése alapján lehet.


(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, valamint a követelésekre és fizetési kötelezettségekre.



7. A vagyon megterhelése


12. §


(1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet megterhelni.


(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a forgalomképtelen törzsvagyon megterhelhető:

a) vagyonkezelői joggal

b) jogszabályon alapuló használati joggal vagy szolgalommal.




13. §


(1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának megterhelhetőségét - a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében - törvények határozzák meg.


(2) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonára a 12. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.



14. §


(1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát meg lehet terhelni.



(2) Az   önkormányzat forgalomképes  üzleti vagyonának  megterhelése – értékhatár nélkül – a képviselő-testület joga.



8. A vagyon vállalkozásba vitele


15. §


(1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.


(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának vállalkozásba vitelének szabályait - a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében -  törvények határozzák meg.


(3) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonára a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.



16. §


(1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona vállalkozásba vihető.


(2) A vállalkozásba  vitelre, a gazdasági társaságban való részvételre a Nvtv. 8. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.


(3) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona feletti (2) bekezdésben meghatározott rendelkezési jogot – értékhatártól függetlenül – a képviselő-testület gyakorolja.



9. Vagyonkezelői jog létesítése és átengedése


17. §


(1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag a Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. pont b) pontjában felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.


(2) Az önkormányzat nem határoz meg olyan vagyonelemet, melyre vagyonkezelői jogot létesíthet.


(3) A vagyonkezelői jog létrejöhet vagyonkezelési szerződéssel vagy kijelöléssel.


(4) Vagyonkezelési szerződés - értékhatártól függetlenül - versenyeztetés nélkül köthető.


(5) Az önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt, hogy a vagyonkezelőnek

a) elengedi vagy

b) nem engedi el

a Mötv. 109. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségét.



18. §


Az önkormányzat a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe vételével engedheti át.



19. §


(1) A képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejében történő átengedéséről.


(2) A képviselő-testület a vagyonkezelői jog létesítésére vonatkozó ajánlattételi lehetőségét a helyben szokásos módon hirdeti meg, és dönt a legkedvezőbb ajánlat szerint.


(3) A képviselő-testület a vagyonkezelői jog átengedéséről a helyben szokásos módon, a legjobb ajánlattevő javára dönt.


(4) A vagyonkezelői jog értékének meghatározása piaci értéken történik.


(5) A vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként

a) pénzösszeget vagy

b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más ellenszolgáltatást ír elő.




20. §


A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:

a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni,

b) a vagyont rendeltetésszerűen használni,

c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az önkormányzatot,

d) a Mötv. 109. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget tenni,

e) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat, és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni,

f) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni.



21. §


(1) Vagyonkezelő  jogot ingyenes átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet:

a) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézménynek,

b) önkormányzati társulásnak.


(2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont ingyenesen a következő közfeladatok esetében adhatja kezelésbe:

a) az óvodai ellátás,

b) alapfokú nevelés, oktatás,

c) szociális ellátás,

d) egészségügyi ellátás,

e) közművelődés, kulturális feladatok ellátása,

f) sportcélú feladatok ellátása.



22. §


(1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:

a) az Áht. 70. § (1) bekezdés b) pontja figyelembe vételével a belső ellenőrzés keretében,

b) a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését,



(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő

a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,

b) gondoskodik az állag megóvásról, a jó karbantartásról,

c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.


(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzéseket az önkormányzat éves ellenőrzési tervében szerepeltetni kell.

                 


10. A haszonélvezeti jog


23. §


(1) Vagyon tekintetében haszonélvezeti jogot biztosítani versenyeztetés nélkül lehet.


(2) Nem lehet az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra haszonélvezeti jogot alapítani - kivéve a jogszabályon alapuló használati jogot vagy szolgalmat.


(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra vonatkozóan haszonélvezeti jogot a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe vételével, valamint a (2) bekezdés figyelembe vételével lehet alapítani.


(4) Az üzleti vagyon tekintetében haszonélvezeti jog alapításáról értékhatártól függetlenül helyben szokásos módon történő hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára a Képviselő-testület dönt.



11. Hasznosítási jog, használatba adás


24. §


(1) Forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon jogszabályon alapuló használati joggal terhelhető csak meg.


(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon esetében a hasznosítási jog, és használatba adás tekintetében figyelembe kell venni az adott vagyonelemre előírt forgalomképességi korlátokat.



25. §


(1) Az 500.000 Ft értékhatárt  meghaladó hasznosítási jogot versenyeztetéssel lehet átengedni.


(2) A képviselő-testület a 100.001 - 500.000,- Ft értékhatár közé eső vagyon hasznosítási jog átengedéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.


(3) A 50.001 - 100.000 Ft-ig értékhatár között a képviselő-testület a helyben szokásos módon hirdeti ki a használati, hasznosítási jogra való ajánlattétel jogát.


(4) A képviselő-testület értékhatártól függetlenül dönt az 1 évet meghaladó használati, hasznosítási jog átengedéséről.



26. §


A képviselő-testület külön határozatban állapítja meg az egyes ingatlanok hasznosítására vonatkozó bérleti és használati díjakat.



27. §


A polgármester dönt a 50.000,- Ft értékhatárt el nem érő használati, hasznosítási jog átengedéséről, ha a bérleti szerződésben meghatározott bérleti időszak az 1 évet nem haladja meg.




28. §


(1) Az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának ingyenes átengedése – az átengedés időtartamától függetlenül – értékhatár nélkül a képviselő-testület joga.


(2) Az önkormányzati vagyon ingyenesen közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.



12. A helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei


29. §


Az önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának jogát a Nvtv. alapján engedi át. A Nvtv. alapján gondoskodik az önkormányzat többek között a törzsvagyonában lévő víziközművek létrehozásáról és működtetéséről.



13. A pénzeszközök feletti joggyakorlás


30. §


(1) Az   önkormányzat jogosult az ideiglenesen  feleslegessé vált pénzeszközeinek hasznosításra, pénzeszközeinek ideiglenes és végleges átadására.


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jog gyakorlásának részletező szabályait az önkormányzat költségvetési rendelete határozza meg.



14. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás


31. §


Az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részérő l– való lemondás jogát

a) a képviselő-testület gyakorolja az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés eléri az 50.000 Ft összeghatárt,

b) a polgármester gyakorolja

ba) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés nem éri el az a) pontban meghatározott értékhatárt,

bb) a munkavállalókkal szembeni különféle követelésekről való lemondás jogát értékhatártól függetlenül.



32. §


(1) A 31. § a) pontjában meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani, ha

a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,

b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy egészben nem lehet behajtani, és a követelés későbbiekben való behajtása előreláthatólag nem lehetséges

c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár,

d) a bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt,

e) a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelést részben vagy egészben nagy valószínűséggel nem lehet behajtani, vagy a csődeljárás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – csődegyezségi megállapodást kötöttek,

f) bizonyított, hogy a követeléssel érintett szervet, személyt nem lehet elérni vagy fellelni.


(2) A polgármester az e rendeletben hatáskörébe utalt önkormányzati követelésről való lemondás jogát az (1) bekezdés a) pontját figyelembe véve gyakorolja.


(3) A követelésről való lemondás magában foglalja az egész követelésről való lemondást, valamint a követelés egy részéréről való lemondást.


(4) A követelésekről való lemondás esetében figyelembe kell venni az Áht. 97. § (3) bekezdésében meghatározott, a kis összegű követelés értékhatárát el nem érő követelések behajtására vonatkozó rendelkezést.



33. §


Ha az önkormányzat költségvetési rendelete eltérően nem rendelkezik, a követelésről való lemondás joga az önkormányzati költségvetési szervek tekintetében a 31. és 32. §-ban foglaltak szerint történik azzal az eltéréssel, hogy polgármester alatt a költségvetési szerv vezetőjét, az önkormányzat alatt a költségvetési szervet kell érteni.



15. Hitelfelvétel és hiteltörlesztés, beruházás és felújítás, lízing


34. §


(1) Az   önkormányzatnak   van   lehetősége   hitelfelvételre. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.


(2) Az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, és rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről.


(3) Az önkormányzat lízingszerződés kötéséről a költségvetési rendeletében dönt.




16. Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon


35. §


(1) Az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt.


(2) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy

a) az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket,

b) az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.


(3) A felajánlott vagyon nem fogadható el, ha a vagyon

a) olyan ingatlan vagy ingatlanrész, melyben az önkormányzat számára használható, vagy hasznosítható rész (földterület, lakás, helyiség) nincs,

b) ismert terhei elérik vagy meghaladják a kapott vagyon értékét.



17. Vagyonkimutatás és vagyongazdálkodási terv


36. §


(1) Az   Az önkormányzat vagyonát a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv.tv.) szerinti értéken kell nyilvántartani.


(2) A vagyonkimutatás tartalmára az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének  sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadóak, az alábbi részletezésben:

a) forgalomképtelen törzsvagyon,

b) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon,

c) forgalomképes üzleti vagyon.


(3) A vagyonkimutatást adott év december 31-ei fordulónappal kell készíteni.


(4) A vagyonkimutatás elkészítéséért a jegyző a felelős.



37. §


(1) Az önkormányzat középtávú és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít.


(2) Az önkormányzatnak biztosítania kell a vagyongazdálkodási tervnek, az önkormányzat gazdasági programjának, valamint az éves költségvetési rendeleteknek az összhangját.


(3) A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzati gazdasági program elkészítésekor és felülvizsgálatakor felül kell vizsgálni.


(4) A vagyongazdálkodási tervet a képviselő-testület határozattal fogadja el.



18. Eljárási szabályok


38. §


(1) A versenytárgyalás nyilvános.


(2) Az (1) bekezdéstől eltérően zártkörű versenytárgyalást kell tartani, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat gazdasági érdekeit sértené, a vagyon értékesítési esélyeit rontaná, értékvesztéssel járna.


(3) A polgármester az átruházott hatáskörében hozott döntéséről a döntést követő képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni.



39. §


(1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.


(2) A vagyon értékesítésekor – beleértve az értékpapírokat is – piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. Amennyiben a szakértő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, úgy az előbbi értéket kell alapul venni az értékesítéssel kapcsolatos jogok gyakorlásakor.


(3) A gazdasági társaságba történő vagyonbevitel esetében a vagyon piaci értékét szakértő bevonásával kell megállapítani.


(4) A vagyonkezelői, haszonélvezeti, használati vagy hasznosítási jog átengedésekor az ellenérték meghatározása piaci értéken történik. A piaci érték meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges.



40. §


Az e rendeletben foglalt előírások teljesítéséről, különös tekintettel a tulajdonosi jogok gyakorlása e rendeletnek való megfelelőségéről – az e témában végrehajtott ellenőrzés megállapításai alapján – a polgármester évente legalább egyszer tájékoztatja a képviselő-testületet.



41. §


Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatok közül:

a) építési ügyekben – közművekkel való ellátás területén- a tulajdonosi hozzájárulás megadására,

b) az önkormányzat javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom, továbbá visszavásárlási jog törléséhez hozzájárulás megtételére a polgármester jogosult.




42. §


Az önkormányzat tulajdonában lévő, az önkormányzat intézményeinek elhelyezésére szolgáló és működést biztosító vagyonelemek hasznosítása tekintetében az alapító okiratokban, továbbá a vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésekben foglaltak szerint kell eljárni.



19. Záró rendelkezések


43. §


(1) E rendelet 2013. május 1. napján lép hatályba.


[1](2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 8/1993. (XII.9.) számú önkormányzati rendelet.


44. §


Az e rendelet szerinti vagyonkimutatást először a 2014. évről szóló zárszámadási rendelethez kell elkészíteni.


45. §


E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.



Mesztegnyő, 2013. április 24. 

           


                Nagy László Péter                                                        Károlyné Csobod Hajnalka                                                                           polgármester                                                                                       jegyző



Kihirdetési záradék:


A rendelet kihirdetve: 2013. május 02.-án



Károlyné Csobod Hajnalka

           jegyző

Záradék:


A rendelet egységes szerkezetbe foglalva:

Mesztegnyő, 2014. június 12.


                                                                                              Károlyné Csobod Hajnalka

                                                                                                                      jegyző



[1] A 11/2013. (VI.07.) önkormányzati rendelet 1. §-a alapján megállapított szöveg.

Hatályos: 2013. június 08. napjától.



[1]

A 11/2013. (VI.07.) önkormányzati rendelet 1. §-a alapján megállapított szöveg.

Hatályos: 2013. június 08. napjától.


Csatolmányok

Megnevezés méret
1. melléklet
170.5 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!