nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Nyim Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2015 (XII.1.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2015-12-31 -tól
Nyim Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2015 (XII.1.) önkormányzati rendelete
Nyim község helyi építési szabályozásáról

Nyim Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (3) bekezdésében és a 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény. 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Somogy Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Építésügyi Osztály Állami Főépítész, Somogy Megyei Önkormányzati Hivatal Megyei Főépítész, Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Somogy Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdészeti Osztály, Baranya Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi, Szakértői Osztály, Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,  Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Somogy Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály, Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, Somogy Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály, Somogy Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény-és Talajvédelmi Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztály,Baranya Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály, Pécsi Bányakapitányság, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Somogy Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége, Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, Bábonymegyer Község Önkormányzata, Torvaj Község Önkormányzata, Ádánd Község Önkormányzata, Som Község Önkormányzata Ságvár Község Önkormányzata, és Nyim Község Önkormányzata által a 11/2014. (II. 4.) önkormányzati határozatban meghatározott partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:


  1. Fejezet

Általános rendelkezések

  1. A rendelet hatálya


1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Nyim község teljes közigazgatási területére (a továbbiakban: Nyim területe).

(2)  A rendelet hatálya alá tartozó területen, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: OTÉK) meghatározott építési munkát végezni és mindezekre hatósági engedélyt adni az OTÉK és mellékletei, Nyim építési szabályzata és szabályozási terve, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló törvény (továbbiakban: Btv.) és mellékletei, valamint az egyéb általános érvényű törvényi rendelkezések és hatósági előírások betartásával szabad.

  1. A település belterületének SZT1 jelű, M=1:2500 léptékű szabályozási tervét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
  2. A település külterületének SZT2 jelű, M=1:8000 léptékű szabályozási tervét e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
  3. Helyi védelemben részesülő létesítmények jegyzékét e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
  4. Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos érvényű hatályos jogszabályok szerint kell eljárni.


  1. Szabályozási elemek


2. § (1) Kötelező szabályozási elemek a következők:

  1. közigazgatási terület és határa,
  2. szabályozási vonal,
  3. építési övezet és övezet határa és jele,
  4. az építési hely
  5. sajátos jogintézmények határvonalai,
  6.  kötelező fásítás,
  7. védő és védett területek határa és azokra vonatkozó előírások,
  1. A tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek módosítása kizárólag a szabályozási terv és építési szabályzat módosításával lehetséges.
  2. A terven jelölt javasolt elemek irányadónak tekintendők, többek között az alábbiakat, melyek a szabályozási terv módosítása nélkül megváltoztathatók:
  1. telekhatár,
  2. magánút kialakítási javaslat,
  3. építési zóna,
  4. telek jellemző zöldfelületi része,
  5. házi kertek,


  1. Értelmező rendelkezések


3. § E rendelet alkalmazásában:

1. Melléképület: az építési telek, illetve azon álló épületek rendeltetésszerű használatához, működtetéséhez szükséges, a főfunkciót kiegészítő, és a területhasználatot nem zavaró rendeltetésű épület (pl.: gazdasági épület, nyári konyha, pince).

2. Kialakult állapotra vonatkozó övezeti előírások, K jelölések magyarázata:

  1. Kialakítható legkisebb telek: K jelölése - Kialakult teleknagyság: minden kialakult telek beépíthető, de az előírt méreteknél kisebb telek beépítési szándékkal nem alakítható ki. Telekrendezés, telekosztás után kialakuló telkeknek meg kell felelnie a teleknagyság, telekszélesség és mélységre előírt métereknek.
  2. Beépítési mód: K jelölése – Kialakult beépítési mód: a meglévő épület beépítéséhez igazodó beépítés.
  3. Beépítési százalék: K jelölése – Kialakult beépítési százalék megengedése esetén a meglévő beépítésnek megfelelő épület megtartható, átépíthető. Ha kisebb a beépítettség a megengedett beépítési százalékra előírtaknál, akkor a beépítettség a megengedett mértékig növelhető, amennyiben a meglévő épületek beépítettsége nagyobb, azok megtarthatók. 
  4. Legnagyobb épületmagasság: K jelölése meglévőt adottságnak kell tekinteni. Az épület átépítése, hozzáépítése esetén a meglévőhöz kell illeszkedni. A telken a régi épülettől független, új létesítmény(ek) építése esetén a megadott értékek szerint kell a beépítési magasságra vonatkozó előírást megtartani. 

3. Házi kertek: a meglévő telkek beépítetlen, hagyományosan megművelt telekrésze. A kijelölt zónán belül a 60 m2-t meghaladó melléképület építése nem lehetséges. A tervezett beépítés a települési utakról és a szomszédos domboldalak azonos szintmagasságáról nézve nem lehet magasabb, mint a fölötte lévő hegytető sziluettje.

4. Építési zóna: A külterületi különleges beépítésre nem szánt területeken az a terület, amelyen belül az épületeket elhelyezése javasolt. Az építési zónán kívül – településrendezési vizsgálatok alapján- épületek elhelyezése kevésbé ajánlott.


4. Sajátos jogintézmények


  1. § Az építési szabályzatban és a szabályozási tervben alkalmazott sajátos jogintézmények a következők:
  1. Elővásárlási jog érinti az Önkormányzatot az építési szabályzatban meghatározott településrendezési célok megvalósításához szükséges, az Szabályozási terven jelölt ingatlanok esetében.
  2. Közterület alakítási terv a szabályozási terven jelölt területeken egységes koncepció alapján kell a tereket tervezni.
  3. Beültetési kötelezettség esetén, a telken a szabályozási terven jelölt helyen és mértékben növényzet telepítendő. A növénytelepítést háromszintű (gyep, cserje és lombkorona szint) növényzet ültetésével kell biztosítani.


5. Az építésre vonatkozó általános előírások


5. § (1) Beépítésre szánt területen főépület elhelyezésének feltétele a közművesítettség részleges mértékű megléte: villamos energia, ivóvíz, a közterületi csapadékvíz-elvezetés közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban. Ahol a meglévő tisztítómű tovább nem terhelhető új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak akkor lehet, ha a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés létesült.

(2)  Beépítésre nem szánt területen emberi tartózkodásra hozamosan használt épület elhelyezésének feltétele a közművesítettség részleges mértékű megléte: villamos energia, ivóvíz, a közterületi csapadékvíz-elvezetés közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban. Ahol a meglévő tisztítómű tovább nem terhelhető új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak akkor lehet, ha a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés létesült.

(3)  A belterületen használatba vételi engedély és használatba vétel tudomásul vételének eljárása az építési engedélyben kikötött módon, csak a kiszolgáló utak rendelkezésre állása, a megfelelő közművek megléte, a szennyvízkezelő berendezés vízjogi üzemeltetési engedély megléte, valamint legalább a közút kezelője által elfogadott, burkolatalap szintjéig történt útkiépítés, valamint a minimálisan szükséges zöldfelület létrehozása, a növények telepítése után kérhető.

  1. Belterületen új épület építése csak az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott oltóvíz-mennyiség biztosítása esetén lehetséges.
  2. Új épület építése csak az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló Kormányrendeletben meghatározott gépjármű-várakozó- és tároló-helyek biztosítása esetén engedélyezhető.
  3. A község területén állandó használatra szánt lakókocsi, konténer, és egyéb bódé jellegű építmény nem helyezhető el.


6. Épületek elhelyezésére vonatkozó általános előírások


6. § (1) A belterületen a hagyományos falukép megtartása érdekében új épület utcai homlokfalát az utcában kialakult építési vonalra kell elhelyezni.

(2) Az oldalhatáron álló beépítésnek megfelelő építési helyen belül épület szabadon állóan is elhelyezhető, ha ezt a telek szélességi mérete lehetővé teszi.

(3) Oldalhatáron álló beépítésnél az oldalkert legkisebb szélessége 4,5 méter.

(4) Hátsókert mélysége - ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik - legalább 6 méter.


7. Épületek, építmények kialakítására vonatkozó általános előírások


7. § (1) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet- és az építészeti-értékvédelmi követelményeknek

(2)  A közigazgatási területen az épületek homlokzatán, vagy az ingatlan kerítésén csak az adott ingatlanon működő intézmény, vállalkozás reklámozását szolgáló reklámhordozó berendezés helyezhető el, ingatlanonként legfeljebb 1,0 m2 reklám-felülettel.

(3)  A külterületen 2 m2-nél nagyobb, óriás plakát nem helyezhető el.

(4)  A 10%-nál nagyobb lejtésű telkek beépítése esetén:

  1. az épület lejtő felőli homlokzatának vonalában a földszinti szint magassága (Bf) és meglévő természetes terepszint átlagos magassága (Bf) között legfeljebb 1,2 méter magasság különbség engedélyezhető,  
  2. az épület völgy és hegy felöli homlokzatának átlagos magassága legfeljebb 1,5 méterrel térhet el.

(5)  A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani.

(6)  Közterületről láthatóan csak kőburkolatú, mérnökbiológiai eszközökkel kialakított támfal-létesítmény létesíthető.

(7)  Szerelt kémény az utcai homlokzaton nem helyezhető el, a közterület felől látszó épületrészen 1,2 méternél hosszabb szerelt kémény nem létesíthető.

(8)  A külterületen, erdő és mezőgazdasági terület körül csak vadvédelmi kerítés építhető.  


8. Telekalakítás általános szabályai


8. § (1) A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások irányadó jellegűek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekméret kialakításának eszközei.

  1. A Szabályozási terven jelölt telekalakítások abban az esetben is engedélyezhetők, ha eltérnek az övezetben előírt minimális telekméretek egyik paraméterétől, de a zárvány telkek kialakulását megakadályozzák.
  2. A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetben előírt kialakítandó legkisebb telek méreteitől, de új telket kialakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírt minimális telekméret figyelembe vételével lehet.
  3. A belterületen kialakult telekszerkezeten belül a telekösszevonás, illetve a telekhatár rendezés legfeljebb a szomszédos két telek legfeljebb 30,0 m-es utcai telekszélesség esetén engedélyezhető.
  4. Nyeles telek a területen újonnan nem alakítható ki.
  5. A közterületi kapcsolattal nem rendelkező belterületi telek megközelíthetőségét magánúttal kell biztosítani.
  6. A beépítésre szánt övezetekben a kialakítható legkisebb telek nagyság háromszorosánál nagyobb telek nem alakítható ki.  


9. Kialakult telekállapotokra és meglévő épületekre vonatkozó külön előírások


9. § (1) Az adott övezeti előírásoknál szűkebb paraméterekkel rendelkező, kialakult telken álló épület is felújítható, korszerűsíthető, és az övezeti előírások betartása mellett bővíthető. Új épület azonban csak legalább 300 m2 területű, legalább 10 méter széles és legalább 20 méter mélységű telken helyezhető el.

(2)  Az adott övezeti előírásokban megengedettnél már nagyobb mértékben beépített telek beépítettsége tovább nem növelhető, azonban a meglévő épületek korszerűsíthetők, és a beépítettség további növelése nélkül a megengedett épületmagasság betartása mellett bővíthetők.

(3)  Az övezeti előírásokban megengedettnél nagyobb épületmagasságú meglévő épület a benapozási és tűzvédelmi előírások teljesülése esetén - korszerűsíthető és bővíthető az épületmagasság további növelése nélkül.

(4)  Szabályozási vonallal érintett (átszelt) meglévő épületnek a tervezett közterületbe eső része is felújítható, de ezen a részen nem bővíthető.

(5)  Építési határvonallal érintett (átszelt) meglévő épületnek a tervezett elő- vagy oldalkertbe eső része is felújítható, de nem bővíthető.

(6)  A kialakítható teleknagyságnál nagyobb meglévő telek esetén, a 2000 m2-nél nagyobb telekrész a beépítettség számításnál 0,3-as szorzóval kell figyelembe venni.


  1. Fejezet

Nyim közigazgatási területének felhasználása


10. Övezetek és építési övezetek


10. § (1) Nyim beépítésre szánt területe a következő övezetekre, építési övezetekre tagolódik:

a)    Falusias lakóterület                                        Lf,

b)   Településközpont vegyes terület                      Vt,

c)   Kereskedelmi, szolgáltató terület                      Gksz,

d)   Különleges turisztikai terület                            K-Tu,

e)   Különleges egyéb, vadászkastély                     K-Va.

  1. Nyim beépítésre nem szánt területe a következő övezetekre tagolódik:
    1. Különleges sport terület                                  Kb-Sp,
    2. Különleges temető                                          Kb-T,
    3. Különleges ökofalu                                        Kb-Ö,
    4. Különleges vadaspark                                     Kb-V,
    5. Általános árutermelő mezőgazdasági terület        Má,
    6. Védett mezőgazdasági terület                           Mt,
    7. Kertes mezőgazdasági terület                           Mk,
    8. Zöldterület (közkert, védőzöld)                         Z,
    9. Védelmi (védett és védő) erdőterület                Ev,
    10. Közjóléti erdőterület                                      E,
    11. Országos mellékút, helyi közutak                     KÖu,
    12. Vízfolyások medre és parti sávja                      V.


  1. Fejezet

Beépítésre szánt építési övezetek előírásai


11. Az építés általános feltételei a Beépítésre szánt területeken


11. § (1) A község belterületén, beépítésre szánt területén minden épületet jellemzően 35-42o hajlású magas tetővel kell kialakítani, kivéve azon gazdasági és műszaki építményeket, ahol ez technológiai okokból nem indokolt vagy nem megoldható (pl. terményszárító, siló, víztároló, stb.) 

(2)  Lakóterületen az utca felőli épület esetén 16 méternél keskenyebb telken csak utcára merőleges tetőgerincű, 16 méternél szélesebb telken az utcával párhuzamos tetőgerincű, illetve L alakban hajlított alaprajzú épület is építhető.

(3)  Az épületeken alkalmazható tető-héjazati anyag: a natúr égetett cserép színárnyalataival megegyező színű égetett cserép. Nem alkalmazható azbesztet tartalmazó, illetve fokozott tűzterjedési fokozatba sorolt héjazati anyag, csillogó hatású, rikító színű fémlemez, még gazdasági területen, technológiai építményeken sem.

(4)  Terepszint alatti építmények (pince) a talajmechanikai és talajvíz-viszonyok figyelembevételével egy szint mélységben, a telken beépített területet meg nem haladó kiterjedéssel létesíthetők. Pincét csak úgy szabad építeni, hogy az a szomszédos ingatlanok beépíthetőségi (alapozási) feltételeit ne rontsa.


 12. Falusias lakóterületek szabályozása


12. § (1) Az Lf jelű falusias lakóterület telkein a legfeljebb két darab két- kétlakásos lakóépületen kívül az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

  1. Mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,
  2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
  3. szálláshely szolgáltató épület
  4. igazgatási, iroda,
  5. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
  6. kulturális, közösségi szórakoztató és
  7. sportlétesítmény, épület.

(2)  A falusias lakóterületeken az elhelyezett épületek megengedett legnagyobb gerinc magassága nem haladhatja meg a 9,0 métert.

(3)  A Petőfi Sándor utca és a Rákóczi Ferenc utca mentén elhelyezkedő falusias lakóterületeken az építési engedélyezési tervhez talajvizsgálati jelentés készítése kötelező.

(4)  A falusias lakóövezetekre vonatkozó részletes előírások:





építési övezet

Telekalakításra

vonatkozó előírások

Építmények elhelyezésére

vonatkozó előírások

Építményekre

vonatkozó előírások

Legkisebb telek-


építési mód


legnagyobb beépítettség

/%/

legkisebb Zöldfelület /%/

legnagyobb 

terület

m2

szélesség

/m/

mélység

/m/

épület

magasság

/m/

párkány magasság

/m/


Lf

K-1200

K-16

K-50

O

20

40

4,5

4,5

Lf-1

900

16

50

O

20

40

4,5

4,5

(5) Az övezet telkein megengedett szintterületi mutató: 0,5 (bruttó épület terület/ telek terület).


13. Településközponti vegyes területek szabályozása


13. § (1) A Vt jelű településközpont vegyes terület a falu intézményeinek elhelyezésére szolgál, ahol a meglévő intézmények (templomok) és közösségi létesítmények helyezhetők el.

(2)  A Vt-2 jelű övezet területén, a lakó rendeltetésen kívül, az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

a)   igazgatási, iroda,

b)   kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató létesítmény,

c)   a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb közösségi szórakoztató,

d)   hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

e)   kulturális, közösségi szórakoztató és

f)   sportrendeltetést is tartalmazhat.

(3)  Önálló garázs, tároló és gazdasági célú létesítmény az övezetben nem létesíthető.

(4)  A településközponti vegyes övezetekre vonatkozó részletes előírások:

építési övezet

Telekalakításra

vonatkozó előírások

Építmények elhelyezésére

vonatkozó előírások

építményekre

vonatkozó előírások

Legkisebb telek-


építési mód


legnagyobb Beépítettség

/%/

legkisebb Zöldfelület /%/

legnagyobb 

terület

m2

szélesség

/m/

mélység

/m/

épület

magasság

/m/

párkány magasság

/m/


Vt-1

K

K

K

SZ

K

60

K

K-4,5

Vt-2

1000

20

60

SZ

30

40

5,0

4,5

(5) Az övezet telkein megengedett szintterületi mutató: 0,8 (bruttó épület terület/ telek terület).


14. Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek szabályozása


14. § (1) A Gksz övezeti jelű kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági, mezőgazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.  

(2)  Az övezet területén az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

  1. Nem jelentős zavaró hatású gazdasági építmény,
  2. Kereskedelmi, vendéglátó- és szálláshely szolgáltató épület,
  3. A tulajdonos, használó és személyzet lakásai,
  4. Állattartó épület.
  1. A gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató övezetekre vonatkozó részletes előírások:

építési övezet

Telekalakításra

vonatkozó előírások

Építmények elhelyezésére

vonatkozó előírások

építményekre

vonatkozó előírások

Legkisebb telek-


építési mód


legnagyobb Beépítettség

/%/

legkisebb Zöldfelület /%/

legnagyobb 

terület

m2

szélesség

/m/

mélység

/m/

épület

magasság

/m/

párkány magasság

/m/

Gksz

2 ha

100

-

SZ

10

70

5,0

 4,5

  1. Épület a telekhatár mellett 10 méteren belül nem helyezhető el. A meglévő épület megtartható, felújítható.
  2. Az építési telket a szomszédos telkektől háromszintű növényállománnyal kell elválasztani a telekhatár 10 méter széles sávjában.
  3. Az övezetben a lakóterületekre vonatkozó környezetvédelmi paramétereket kell betartani.
  4. Technológiai épületek esetén, kivételesen a megengedett épület magasságnál nagyobb építmény, épület is építhető.
  5. Az övezet telkein megengedett szintterületi mutató: 0,5 (bruttó épület terület/ telek terület).


15. Különleges turisztikai és egyéb területek szabályozása


15. § (1) K-Tu övezeti jelű különleges turisztikai terület a falu turisztikai kínálatának fejlesztését szolgálja, ahol a tulajdonos lakásán kívül elhelyezhető:

a)   A sport funkció és működéséhez szükséges kiszolgáló épületek, szálláshely

b)   vendéglátó, szolgáltató és sportlétesítmény

c)   vadászat és lótartás épületei.

(2)  Az övezetben a lakóterületekre vonatkozó környezetvédelmi paramétereket kell betartani.

  1. A K-Tu és K-Va övezetre vonatkozó részletes előírások:

építési övezet

Telekalakításra

vonatkozó előírások

Építmények elhelyezésére

vonatkozó előírások

építményekre

vonatkozó előírások

Legkisebb telek-


építési mód


legnagyobb Beépítettség

/%/

legkisebb Zöldfelület /%/

legnagyobb 

terület

m2

szélesség

/m/

mélység

/m/

épület

magasság

/m/

párkány magasság

/m/

K-Tu

5000

100

-

SZ

20

50

5,0

 4,5

K-Va

1200

20

50

SZ

10

50

K-5,0

 4,5

  1. K-Va jelű Különleges vadászkastély övezet területe, mely elsősorban a meglévő épület és a régi kert visszaállítását, hasznosítását szolgálja, ahol lakás, vendéglátó és szálláshely szolgáltató létesítmény alakítható ki.
  2. Az övezet telkein megengedett szintterületi mutató: 0,3 (bruttó épület terület/ telek terület).


  1. Fejezet

Beépítésre nem szánt övezetek előírásai


16. Különleges sportterület szabályozása


16. § (1) Kb-Sp övezeti beépítésre nem szánt sport terület a falu sportpályájának övezete, ahol lakóépület nem építhető. Az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

  1. Sportpályák, sport-létesítmények, dísz vagy horgász tó
  2. Sportolási rendeltetésű épületek,
  3. A sport-funkció működéséhez szükséges kiszolgáló épületek.

(2)  A Kb-Sp jelű övezetre vonatkozó részletes építési előírások, megengedett építési paraméterek:

a)   Legkisebb kialakítható telekterület nincs,

b)   építési mód szabadonálló,

c)   a legnagyobb beépítettség 5%,

d)   a legkisebb zöldfelület 40%,

e)   az épületmagasság 4,5 méter,

f)   a szintterületi mutató 0,05.

(3)  Az előírt zöldfelület területének legalább 50%-os mértékéig háromszintű (gyep, cserje, lombos fa) növényzetet kell telepíteni.


17. Különleges (temető) területek szabályozása


17. § (1) Kb-T övezeti jelű különleges temető területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

  1. Sírok, urnasírok, kripták,
  2. Ravatalozó, halottasház,
  3. Egyházi épület,
  4. A temető működéséhez szükséges gazdasági és szociális épület.

(2) Új temetkezési helyek kialakítása csak parcellázási terv alapján lehetséges.

(3) A Kb-T jelű övezetre vonatkozó részletes építési előírások, megengedett építési paraméterek:

a)   megengedett legnagyobb beépítettség 2%,

b)   zöldfelületi részarány legalább 20 %,

c)   beépítési mód szabadonálló,

d)   megengedett legnagyobb épületmagasság 4 méter, egyházi épület esetén 10 méter.


18. Különleges ökofalu területek szabályozása


18. § (1) Kb-Ö övezeti jelű különleges ökofalu övezet a természettel összhangban élő termelő és lakó közösség területe, ahol a területek használatánál, az épületek elhelyezésénél fenntartható fejlődést szolgáló életfeltételek megvalósítását kell figyelembe venni.

(2)  Az övezetben a termőhelyi adottságoknak megfelelő művelési ágban lévő területeken az ökofalu kialakításához szükséges létesítmények helyezhetők el. A területet építmények, épületek elhelyezése előtt nem kell belterületbe vonni.

(3)  A területen az alábbi létesítmények helyezhetők el:

  1. lakóépületek,
  2. vendéglátó, kereskedelmi és szálláshely szolgáltató létesítmények,
  3. közösségi létesítmények,
  4. mező- és erdőgazdasági, valamit állattartó (üzemi) építmény
  5. a terület és a szomszédos lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú létesítmény
  6. közműlétesítmények.

(4)  Épület az övezethatár mellett 10 méteren belül nem helyezhető el.  Az övezethatár mentén, a rendezett telekhatártól 10 méter széles területen háromszintű növényállományt kell telepíteni.

(5)  Az övezetben növények csak pozitív ökológiai és talajvédelmi hatással telepíthetőek.

(6)  A Kb-Ö jelű övezetre vonatkozó részletes építési előírások, megengedett építési paraméterek:

  1. legkisebb kialakítható telekterület: 5 hektár
  2. építési mód: szabadonálló
  3. legnagyobb beépítettség: 5%
  4. legkisebb zöldfelület: 80%
  5. épületmagasság:

ea) lakóépületnél: 4,5 m

eb) közösségi épületnél: 6,0 m

  1. Legnagyobb párkány magasság:

fa) lakóépületnél: 5,0 m

fb) közösségi épületnél: 6,0 m

(7)  Az elhelyezhető épületek formai kialakításának és anyaghasználatának a fenntartható fejlődést kell szolgálnia. 

(8)  A területen történő építési tevékenység során biztosítani kell, hogy a talajvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak, a fellépő környezeti hatások a környező termőföld minőségében kárt ne okozzanak a következők szerint:

  1. a beruházó köteles gondoskodni a humusz termőréteg mentéséről és hasznosításáról,
  2. amennyiben a beruházás által igénybe vett terület a 400 m2-t meghaladja, úgy a humuszos termőréteg letermelésével, mentésével, hasznosításával kapcsolatos munkákat a beruházás engedélyezése céljából készített talajvédelmi tervnek kell tartalmaznia,
  3. a keletkezett mentett humuszos termőréteg teljes mennyiségét a beruházás során igénybe vett földrészleten kell felhasználni úgy, hogy a kialakított felső humuszos termőréteg vastagsága az eredeti humuszos termőréteggel együtt az 1 métert ne haladja meg,
  4. amennyiben a mentett humuszos termőréteg felhasználására az igénybe vett területen a fenti feltétellel nincs lehetőség, a felhasználásra nem kerülő rész eredeti funkciójának megfelelően a talaj felső termőrétegeként felhasználható, erre a célra a szomszédos mezőgazdasági hasznosítású földrészletek tulajdonosai felé átruházható.


19. Különleges vadaspark területek szabályozása


19. § (1) Kb-V övezeti jelű különleges vadaspark övezet területén a termőhelyi adottságoknak megfelelő művelési ágban lévő területeken a vadaspark kialakításához, fenntartásához, vadgazdálkodáshoz és állattartáshoz szükséges létesítmények helyezhetők el, az alábbiak szerint:

  1. szolgálati lakás,
  2. vendéglátó, kereskedelmi és szálláshely szolgáltató létesítmények,
  3. gazdasági létesítmények,
  4. sport célú létesítmények,
  5. állattartó épületek.

(2)  Épület a rendezett telek határ mellett 10 méteres sávban nem helyezhető el.

(3)  A telekhatár mentén 10 méter széles területen háromszintű növényállományt kell telepíteni.

(4)  Az övezet természetes élővilágát, növényzetét az övezetben előírt zöldterületi fedettség 50%-os mértékéig meg kell tartani.

(5)  A Kb-V övezetre vonatkozó részletes előírások:

  1. legkisebb kialakítható telekterület: 4 hektár
  2. építési mód: szabadonálló
  3. legnagyobb beépítettség: 5%
  4. legkisebb zöldfelület: 90 %
  5. épületmagasság:

ea) lakóépületnél: 4,5 m

eb) állattartó, egyéb gazdasági épületnél: 6,0 m

  1. legnagyobb párkány magasság:

fa)  lakóépületnél: 5,0 m

fb)  állattartó, egyéb épületnél: 6,0 m

(6)  A Kb-V övezetben a meglévő, 5000 m2—nél kisebb telken lakófunkció nem helyezhető el.

(7)  A területen történő építési tevékenység során biztosítani kell, hogy a talajvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak, a fellépő környezeti hatások a környező termőföld minőségében kárt ne okozzanak a következők szerint:

  1. a beruházó köteles gondoskodni a humusz termőréteg mentéséről és hasznosításáról,
  2. amennyiben a beruházás által igénybe vett terület a 400 m2-t meghaladja, úgy a humuszos termőréteg letermelésével, mentésével, hasznosításával kapcsolatos munkákat a beruházás engedélyezése céljából készített talajvédelmi tervnek kell tartalmaznia,
  3. a keletkezett mentett humuszos termőréteg teljes mennyiségét a beruházás során igénybe vett földrészleten kell felhasználni úgy, hogy a kialakított felső humuszos termőréteg vastagsága az eredeti humuszos termőréteggel együtt az 1 métert ne haladja meg,
  4. amennyiben a mentett humuszos termőréteg felhasználására az igénybe vett területen a fenti feltétellel nincs lehetőség, a felhasználásra nem kerülő rész eredeti funkciójának megfelelően a talaj felső termőrétegeként felhasználható, erre a célra a szomszédos mezőgazdasági hasznosítású földrészletek tulajdonosai felé átruházható.


20. Közlekedési és közmű területek szabályozása


20. § (1) A KÖu övezeti jelű közlekedési és közmű övezet területén az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

  1. közúti, gyalogos és kerékpáros közlekedési pályák,
  2. csapadékvíz-elvezető árkok,
  3. utcafásítás, Utcabútorok, képzőművészeti alkotások,
  4. közmű-vezetékek és műtárgyaik, közvilágítási berendezések,
  5. forgalomirányító és tájékoztató táblák, jelzések.

(2)  A közlekedési területek terület-felhasználási egységébe tartoznak az OTÉK szerint

meghatározott, közlekedést szolgáló területek. A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a Szabályozási Tervlapok tüntetik föl, a Szabályozási Tervlapokon a szabályozási vonalakon és szélességeken kívül feltüntetett közlekedési elemek (úttengely, parkolók, kerékpárút helye, stb.) irányadónak tekintendők. A közúti közlekedési területek közül a Szabályozási Tervlapokon a Köu jellel megkülönböztetett terület az országos út területe.

(3)  Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, az OTÉK-nak és jelen tervnek megfelelően szabad. A közlekedési területen belül bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység, illetve reklámcélú berendezések telepítése csak a közúti közlekedésről szóló törvény előírásai szerint történhet.

(4)  A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges a közút mellett, a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti területsávban, a jogszabályban meghatározott tevékenységekhez. A helyi külterületi utak mentén építmény az úttengelytől 5-5 méterre helyezhető el.

(5)  A közforgalom elől el nem zárt magánutak kialakítását telekalakítási és útépítési engedélyezési terv készítése során kell meghatározni a közúti közlekedésről szóló törvény szerint a közútnak megfelelő paraméterekkel.


21. Zöldterület (közkert, védőzöld) szabályozása


21. § (1) A Z övezeti jelű zöldterületek területén az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

  1. növényzet, sétányok,
  2. utcabútorok, képzőművészeti alkotások,
  3. közmű-vezetékek és műtárgyaik, közvilágítási berendezések,
  4. vendéglátó, és a terület fenntartásához szükséges épületek.

(2)  Új építés esetén a megengedett legnagyobb beépítettség: 2 %. Zöldfelület céljára (beépítetlen és burkolatlan telekrész) a telek területének legalább 90 %-a fenntartandó.

(3)  Beépítési mód: szabadon álló.

(4)  Megengedett legnagyobb épületmagasság: 4 m.

(5)  A területen haszonállat-tartás nem megengedett.


22. Vízgazdálkodási területek szabályozása


22. § (1) A V övezeti jelű vízgazdálkodási területeken vízkárelhárítást szolgáló építmények az és létesítmények helyezhetők el.

(2)  A területen minden tevékenység csak a vízügyi hatóság hozzájárulásával végezhető.


23. Közjóléti erdőterületek szabályozása


23. § (1) Az Ek jelű közjóléti erdőterületen a terület művelési ágának megfelelő erdő- és vadgazdálkodás folytatandó.

(2)  Erdő művelési ágú telekalakítás esetén 1 ha területnél kisebb földrészlet nem alakítható ki.

(3)  A területen - az erdőgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok előírásainak betartása mellett - 10 ha területnél nagyobb földrészleten az erdő rendeltetésének megfelelő erdő- és a vad-gazdálkodást kiszolgáló, legfeljebb 5 m épületmagasságú, tájba illő épületek helyezhetők el, a földrészlet legfeljebb 0,5 %-os beépítettségével, a beépített alapterület nem lehet nagyobb 800 m2-nél.

(4)  Az erdőterületet közforgalom előtt lezárni nem lehet.




24. Védelmi erdőterület szabályozása


24. § (1) Az Ev jelű övezet védett erdőterülete természeti területnek minősül, ahol minden erdőgazdálkodási, közlekedési és közmű létesítmény elhelyezése csak a természetvédelmi hatóságok hozzájárulásával végezhető.

(2)  A területen épület, építmény a Kási vár kerékpáros pihenő helyén kívül nem helyezhető el.

(3)  Az erdőterületet közforgalom előtt lezárni nem lehet.


25. Általános mezőgazdasági terület szabályozása


25. § (1) Az Má jelű általános mezőgazdasági terület a külterületi gazdálkodás övezete.

(2)  Az Ma jelű övezetben a mezőgazdasági művelést, állattartást, mezőgazdasági termény feldolgozást, tárolást szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el.

(3)  Gyepművelésű területen 5 hektárnál nagyobb területen hagyományos almos állattartás épületei építhetők. Kivételes esetben a gazdasági épület mellett lakófunkció is elhelyezhető. A telek területének legfeljebb 1%-án állhat épület, melynek legnagyobb beépített alapterülete 1000 m2-nél nagyobb nem lehet.

(4)  Szántóművelésű területen 20 hektárnál nagyobb területen a termőföld rendeltetés szerű használatát szolgáló a lakófunkciót is kielégítő gazdasági épület építhető. A telkek legfeljebb 0,3 %-án állhat épület, melynek legnagyobb beépített alapterülete 1000 m2-nél nagyobb nem lehet.

(5)  Szőlő és gyümölcsös művelésű területen 3 hektárnál nagyobb területen a termőföld rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető. A telek területének legfeljebb 1 %-án állhat épület, melynek legnagyobb beépített alapterülete 800 m2-nél nagyobb nem lehet.

(6)    A beépíthető telek területének legalább 80%-án mezőgazdasági művelést kell folytatni.


26. § (1) Az övezetben birtok központot az a tulajdonos alakíthat, aki a közigazgatási területen belül legalább 50 hektár nagyságú területtel rendelkezik. Birtok központ legalább 2 hektár nagyságú területen létesíthető. A birtok központ telkének legfeljebb 25%-a lehet a beépítettség, de nem haladhatja meg a teljes birtok területének 1%-át.

(2)  A birtokközpont területén a mezőgazdasági övezetben megengedett létesítményeken kívül elhelyezhető lakófunkció, vendéglátás, szálláshely szolgáltatás létesítményei.

(3)  Az Ma jelű általános övezetben épületet, építményt szabadonállóan kell elhelyezni. Úttól legalább 10 méter előkert-mélység biztosítandó.

(4)  Megengedett épületmagasság: legfeljebb 4,5 méter. Technológiai okokból szükséges esetben, illetve birtok központon azonban legfeljebb 7,5 épületmagasság is engedélyezhető. Üzemi épület magassága az előírásoktól elérhet.

(5)  Az Má jelű kertes mezőgazdasági területen lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el.


26. Általános fás-ligetes mezőgazdasági terület szabályozása


27. § (1) Az Má-E jelű általános mezőgazdasági terület a fás-ligetes külterületi gazdálkodás övezete.

(2)  A területen a távlati erdőtelepítés lehetőségének megőrzése érdekében további erdőtelepítést az élőhelynek megfelelő, csak őshonos fafajokból álló erdők foltok megőrzésével kell végezni.

(3)  Az erdőművelési ágú telekalakítás esetén 1 ha területnél kisebb földrészlet nem alakítható ki.

(4)  Az Má-E jelű övezetre az alábbi részletes előírások vonatkoznak:

a)   Beerdősült szántóterületen 10 hektárnál nagyobb területen a termőföld rendeltetésszerű használatát szolgáló a lakófunkciót is kielégítő gazdasági épület építhető. A telkek legfeljebb 0,3 %-án állhat épület, melynek legnagyobb beépített alapterülete 150 m2-nél nagyobb nem lehet.

b)   Megengedett épületmagasság: legfeljebb 3 méter.

c)   Üzemi épület magassága legfeljebb 6 m lehet.


27. Kertes mezőgazdasági terület szabályozása


28. § (1) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági területen mezőgazdasági termény feldolgozást, tárolást szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el.

(2)  Műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80%-a intenzív kertészeti kultúra található.

(3)  Az övezetben 3000 m2-nél nagyobb művelt telken a gazdasági épület mellett lakófunkció is engedélyezhető.

(4)  Telekalakítás esetén legalább 2000 m2 területű, és legalább 12 m átlagos szélességű földrészlet alakítható ki. 2700 m2-nél kisebb telek nem építhető be.

(5)  A művelt telek területének legfeljebb 3%-a építhető be, az elhelyezhető épület legfeljebb 4 m építmény-magasságú lehet, beépített alapterülete 80 m2-nél nagyobb nem lehet.

(6)  Új épületet, építményt szabadon állóan kell elhelyezni. Úttól legalább 5 m előkert-mélység biztosítandó.

(7)  Az Mk jelű kertes mezőgazdasági területen lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el.


28. Védett általános mezőgazdasági területek szabályozása


29. § (1) Az Mt övezeti jelű védett általános mezőgazdasági terület Btv.-ben jelölt térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetén belüli mezőgazdasági területek övezete.

(2)  Az övezet területén épület, építmény nem építhető.

(3)  A természetes, természet közeli állapotok, a tradicionális tájkarakter és a természeti tájökoszisztéma térbeli és funkcionális folyamatainak a lehetséges maximális megőrzését, kiegyenlített működését biztosítani kell e földrészleteken az egyes terület-, tájhasználatokkal, a gazdálkodással.

(4)  A nem gyep, erdő, nádas művelési ágba és nem kivett mocsárként nyilvántartott un. kis biotopok, azaz pl. szántó, szőlő művelési ágú földrészleteken, telek csoportokon meglévő gyepes, cserjés, fás foltok, mezsgyék fenntartandók, lehetőség szerint növelendők.


29. Védett általános fás-ligetes mezőgazdasági területek szabályozása


30. § (1) Az Mt-E övezeti jelű védett általános fás-ligetes mezőgazdasági terület Btv.-ben jelölt térségi jelentőségű tájképvédelmi területen belül.

(2)  Az övezet területén épület, építmény nem építhető.

(3)  A természetes, természet közeli állapotok, a tradicionális tájkarakter és a természeti tájökoszisztéma térbeli és funkcionális folyamatainak a lehetséges maximális megőrzését, kiegyenlített működését biztosítani kell e földrészleteken az egyes terület-, tájhasználatokkal, a gazdálkodással.

30. Közutakra vonatkozó általános előírások


31. § (1) Országos közutak külterületi szakaszának védőtávolságán belül reklámhordozók nem helyezhetők el.

  1. Az országos közutak védőtávolsága a külterületi szakaszon az úttengelytől mért:
  1. főútvonal esetén 100-100 méter,
  2. mellékút esetén 50-50 méter.
  1. Országos közutak belterületi szakasza melletti építési telkek kereskedelmi, vendéglátói, szolgáltatói funkciójú beépítéséhez közútkezelői és közlekedés hatósági hozzájárulás szükséges.
  2. Országos közutak esetében közművek – külterületi szakasz esetén általánosan az út területén kívül (burkolt felület, padka) - a vonatkozó jogszabályok és szabványok figyelembevételével helyezhetők el.
  3. Helyi közutak esetében külterületen kerítés az úttengelyt 6m-nél jobban nem közelítheti meg. Sarokteleknél a saroktól számított 10-10m-es távolságon belül, belátást zavaró, új kerítés szakasz (pl.: tömör, sövény) nem létesíthető.
  4. Magánút belterületen csak tömbbelsők feltárására alakítható ki. A magánút műszaki kialakításának meg kell felelnie a közterületekre vonatkozó előírásoknak. Külterületen magánút minimum 4 méter szélességgel alakítható ki.


31. Parkolás általános előírásai


32. § Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges járműtároló épületeket, várakozó (parkoló) helyeket, rakodóhelyeket, a vonatkozó előírásoknak megfelelő módon, és mennyiségben kell biztosítani.


32. A közművekre vonatkozó előírások


33. § (1) A meglévő és a tervezett közüzemű:

  1. vízellátás,
  2. csapadékvíz elvezetés,
  3. energiaellátás (villamos energia ellátás, földgázellátás),
  4. elektronikus hírközlés

hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi, vezeték jogi bejegyzéssel kell fenntartani.

(2)  A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni. Közművesíteni csak közútról közvetlen kapcsolattal rendelkező telket lehet.

(3)  A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni

  1. településképi megjelenésre,
  2. környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),
  3. a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre
  1. Új út építése, út rekonstrukciója esetén (közforgalmú és magánút esetén egyaránt)
  1. a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
  2. a meglevő közművek szükséges felújításáról,
  3. a csapadékvizek elvezetéséről,
  4. lakott területen (illetve járdával rendelkező út esetén) a közvilágítás kiépítéséről gondoskodni kell.

(5)  A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor

  1. a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
  2. az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani,
  3. új közműrendszer szakaszos kiépítése esetén a meglevő (felszámolásra tervezett) és új rendszer kapcsolatát az átépítés ideje alatt biztosítani kell.

(6)  A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében

  1. az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,
  2. a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy

ba) 12 méter szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,

bb) 12 méter, illetve 12 métert meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.


33. Víziközművek


34. § (1) A helyi vízellátásra szolgáló fúrt kút körül 10 méteres területet belső hidrogeológiai védőterületként kell biztosítani.

(2)  Közterületen, új közüzemű vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál dn 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad,

(3)  Részleges közműellátásra javasolt területen keletkező szennyvizek kezelését telkenként létesítendő egyedi házi szennyvízkezelő létesítménnyel kell megoldani


34. Felszíni és csapadékvíz elvezetés


35.§ (1) A felszíni vizek mederkarbantartó parti sávját közterületként kell szabadon hagyni, amennyiben a karbantartó sávot közterületként nem lehet lejegyezni, úgy szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani.

(2)  A nyílt árokrendszerrel összegyűjtött csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése szükséges.

(3)  A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell

  1. minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás esetén,
  2. telekcsoport újra osztás esetén

csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(4)  Ha a csapadékvíz szállító hálózat, vagy a befogadó a többlet vizeket elvezetni nem tudja, akkor telken belül kell a többlet csapadékvizek visszatartását megoldani.

(5)  A 20 vagy annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, és vízzáró burkolattal ellátni, a parkoló felületekről és egyéb szénhidrogén szennyezésnek kitett felületekről összegyűlő csapadékvíz olajfogó műtárgyon keresztül vezethető be a befogadó árokba.

(6)  A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy

  1. az víz-visszaduzzasztást ne okozzon, és
  2. a vízszállítás akadálymentes legyen.


35. Villamosenergia-hálózatok


36. § (1) Belterületen és külterület beépítésre szánt területén új villamos energia főelosztó (132 kV-os) és elosztóhálózat (22 kV, 0,4 kV) közvilágítási táphálózat építése, üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is

  1. új fejlesztési területen
  2. helyi értékvédelmi, utca-képvédelmi területen
  3. tájképvédelmi területen

a hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

(2) Külterületi beépítésre nem szánt területen –erdőterület kivételével– egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

  1. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
  2. Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha föld feletti hálózat kiépítése miatt erdőirtás válik szükségessé, akkor a hálózatot fakivágás nélkül, úthálózat mentén, földalatti telepítéssel lehet építeni.

(3) Új villamos energia ingatlan-bekötést beépítésre szánt területen csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

(4) Közterületen a hálózat földalatti átépítésével együtt az ingatlanok csatlakozó bekötéseit is földalatti elhelyezésre át kell építeni.


36. Földgázhálózatok


37. § Földgázvezeték előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között csak földben építhető.


37. Energiatermelés és kapcsolódó létesítményei


38. § Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül:

  1. klímaberendezés, szellőző, kémény, bekötő földgázvezeték, házi földgáz nyomásszabályozó az épület utcai homlokzatára látható helyre nem helyezhető el, az csak az épület alárendeltebb homlokfalára telepíthető,
  2. háztartási méretű napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) a tetősíkba telepíthető,
  3. háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) telepítésének feltétele:

ca) hogy a magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített épület magasságot max. 3 m-en túl nem haladhatja meg,

cb) hogy a dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen;

d)   az előző két bekezdés teljesítésével sem telepíthető

da) helyi védelemre kijelölt területen belül

db) egyéb védelem alatt álló területeken

dc) tájképvédelmi területen

dd) ahol magasabb rendű területrendezési terv azt tiltja.




38. Elektronikus hírközlési hálózatok


39. § (1) A belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területeken, továbbá ahol a villamos energia ellátásra az új hálózatok építésére és a meglevő hálózatok rekonstrukciójára vonatkozóan a hálózatok földalatti elhelyezése javasolt, ott az elektronikus hírközlési hálózatokat is földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(2)  Belterület, már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, nem tartozik az (1) bekezdésben leírtakhoz, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(3)  Beépítésre nem szánt területen új elektronikus hírközlési hálózatokat a villamos energia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(4)  Új vezetékes hírközlési ingatlan-bekötést beépítésre szánt területen csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közterületen haladó hálózat oszlopsoron halad.

(5)  Közterületen haladó hálózat földalatti átépítésével együtt az ingatlanok csatlakozó bekötéseit is földalatti elhelyezésre át kell építeni.

(6)  Vezeték nélküli szolgáltatás antennáit belterületen, beépítésre szánt területen gazdasági területek kivételével, önálló tartószerkezetre telepíteni nem lehet az, csak meglevő építményre telepíthető,

(7)  Új antenna telepítésénél 300 m-es körzetben már meglevő antenna előfordulása esetén, azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni.

(8)  Beépítésre nem szánt nem szereplő területen új antennák csak multifunkcionális (hírközlési szolgáltatáson kívül pl kilátó, vendéglátó egység, stb funkcióval kiegészített) kialakítással telepíthetők.


V.Fejezet

Környezeti feltételek


39. A levegő védelme


40. § (1) Levegőterhelést okozó tevékenység kizárólag abban az esetben folytatható, ha nem okoz a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről VM rendelet mellékletében meghatározott levegőminőségi határértékeket meghaladó légszennyezettséget.

(2)  Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység kizárólag a gazdasági területeken és kizárólag a levegő védelméről szóló Korm. rendelet (a továbbiakban: Lr.) a levegő védelmének általános szabályairól szóló pontjában foglaltak figyelembevételével engedélyezhető, amely szerint „védelmi övezetet” úgy kell kijelölni, hogy abban nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a más működő légszennyező források működésével összefüggő építmény.

(3)  Diffúz forrás a lehető legkevesebb légszennyező anyag levegőbe juttatásával alakítható ki, működtethető és tartható fenn. A diffúz forrás működtetése, fenntartása során az üzemeltető a diffúz forrás környezete és az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodik.

(4)  Kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek kizárólag gazdasági területeken folytathatók, ha megfelelő technológiai alkalmazásával (pl. felület nedvesítése, elszívási technológia) a légszennyező anyagok, ill. a bűzanyagok külső légtérbe való kijutása, ill. terjedése megakadályozható. A lakosságot zavaró mértékű bűzt okozó létesítmény nem helyezhető el, nem üzemeltethető.


40. A felszíni- és felszín alatti vizek védelme


41. § (1) A település a felszín alatti vizek érzékenysége szempontjából érzékeny, illetve kiemelten érzékeny besorolású a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet alapján.

(2)  A település külterületének egy része a felszín alatti vizek és a földtani közeg szennyeződéssel szembeni érzékenysége szempontjából érzékeny, illetve kiemelten érzékeny besorolású a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló KvVM rendelet alapján.

A közigazgatási területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalmazhatók, amelyek során a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben előírt határértékek teljesíthetők.

  1. Új beépítésre szánt terület kizárólag abban az esetben alakítható ki, ha a területen csatornahálózat épül ki, vagy annak megépítéséig átmeneti jelleggel közműpótló berendezés (házi szennyvíztisztító, zárt szennyvíztároló) kiépíthető. Meglévő beépítésre szánt területeken létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha átmeneti jelleggel a szennyvizek közműpótló berendezésbe (házi szennyvíztisztító, zárt szennyvíztároló) illetve közcsatorna-hálózatba vezetése biztosítható. A szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető. A tisztított szennyvizek felszín alatti vízbe történő közvetett és közvetlen bevezetése tilos.
  2. A beépítésre nem szánt területeken, amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára történő csatlakozásra, bármely szennyvizet eredményező létesítmény építése csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, ill. egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén engedélyezhető.
  3. Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, ill. előkezelni kell. A közcsatornába kizárólag a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló kormányrendelet előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők.
  4. A 20 illetve annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba.
  5. Ásott kutakba, csapadékvíz-csatornákba, csapadékvíz-elvezető árkokba, továbbá élővízfolyásba szennyvizet, vagy az állattartás hulladékait tartalmazó csurgalékvizet még előtisztítás után, vagy tisztítottan sem szabad bevezetni.


  1.  § (1) A fokozottan érzékeny területen a tisztított szennyvizek felszín alatti vízbe történő közvetett vagy közvetlen bevezetése is tilos. A felszíni vizekbe a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló KvvM rendelet szerinti 4. általánosan védett vízminőség-védelmi területi kategóriának megfelelő minőségű csapadékvíz vezethető, amennyiben a befogadó időszakos vízfolyás, úgy a 3. kategóriára vonatkozó határértéket kell betartani.
  1. A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A vízfolyások környezetében nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a felszíni vizek, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak, így különösen

(3)Növényvédelmi tevékenység a vízfolyások környezetében a növényvédőszer veszélyességétől függően 5-200 m-en belül nem folytatható a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló FVM rendelet alapján.

  1. A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.
  2. A felszíni vízfolyások mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természetes élőhelyek védelmét a tervezés és kivitelezés során biztosítani kell. A rendezéssel megbontott árkok rézsűjét biológiai védelemmel kell ellátni.
  3. A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, tevékenység nem folytatható.
  4. A felszín alatti vizek szempontjából fokozottan érzékeny területen az érvényben lévő, vonatkozó jogszabályokban foglalt határértékeknek megfelelően kell a szennyvízkezelést megoldani.
  5. A felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területeken korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.


41. A talaj védelme


43. § (1) Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén-, stb. záró) aljzaton végezhetők. Mezőgazdasági területen trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyűjthető.

  1. A fejlesztési területek kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően kell végrehajtani, a művelés alóli kivonásig az eredeti művelési ágnak megfelelő területhasznosítást kell folytatni.
  2. Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell. A humuszos termőréteget lehetőség szerint a beruházással érintett területen kell elhelyezni, a felesleges humuszt értékesíteni, vagy más területen elhelyezni kizárólag a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján lehet. Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak, szennyező anyag a talajba ne kerülhessen.
  3. Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építésügyi hatóság illetve a talajvédelmi, vagy környezetvédelmi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.
  4. A telkeken belül rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága és a rézsűről lefolyó csapadékvíz összegyűjtése és elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható legyen.
  5. A település területének egy része vízeróziónak kitett terület. Ezen területek lehatárolását a településszerkezeti terv tartalmazza. A vízeróziónak kitett területeken a Balaton törvény vízeróziónak kitett terület övezet vonatkozó előírásait be kell tartani.
  6. A vízeróziónak kitett területek a 12%-nál meredekebb területén minden mezőgazdasági tevékenységet a lejtőre merőleges irányban, a szintvonalakkal párhuzamosan kell végezni.
  7. A vízeróziónak kitett területeken a lehullott csapadékot sáncok, vízelvezetők létesítésével kell a földterületen tartani. A meglévő vízelvezető rendszereket meg kell tartani, azok fenntartásáról gondoskodni kell.


42. Hulladék elhelyezés


44. § (1) A keletkező kommunális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és a szükséges időközönkénti elszállítását biztosítani kell. A keletkező hulladékok kizárólag kijelölt hulladéklerakó helyre szállíthatók.

  1. Lakó- és vegyes területen a hulladékjegyzékről szól VM rendelet szerinti veszélyes hulladékot eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén engedélyezhetők (pl.: fotólabor, gyógyszertár, fogorvos, javítószolgáltatások stb.). Veszélyes hulladékokat eredményező tevékenységek rekreációs célú különleges területeken nem folytathatók.

(3)A keletkező veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló kormányrendeletben előírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.

  1. A település közigazgatási területén kívül keletkezett veszélyes hulladékok a közigazgatási területen nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.


43. Környezeti zaj elleni védelem


45. § (1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, ill. környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló KvVM-EüM együttes rendeletben (a továbbiakban: Zajvédelmi rendelet) meghatározott, zajterhelési és rezgésterhelési, ill. a környezetvédelmi hatóság által a létesítményre megállapított zajkibocsátási határértékeket nem haladja meg.

  1. A közlekedéstől származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a Zajvédelmi rendeletben meghatározott határértékeket nem haladhatja meg.
  2. A települési zaj ellen védendő területei az alábbi Zajvédelmi rendeletben meghatározott zajvédelmi kategóriákba tartoznak:
    1. 1. zajvédelmi kategória K-sp, övezetbe sorolt területek,
    2. 2. zajvédelmi kategória: Lke, Lf, K-tu, Z övezetekbe sorolt területek,
    3. 3. zajvédelmi kategória: Vt övezetekbe sorolt területek,
    4. 4. zajvédelmi kategória: K-V, Gksz övezetekbe sorolt területek.


  1.  Az épített környezet és a településkép alakítására vonatkozó előírások


46. § (1) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó épületeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.

(2)  A telepengedély alapján gyakorolható tevékenységek - kivéve a környezetét nem zavaró hatású kézműipari tevékenységeket - kizárólag a gazdasági területeken folytathatók.

(3)  A helyi védelem alatt álló épületek felújításánál, korszerűsítésénél, átépítésénél az épület utcai formáját és a közterület felől látható homlokzatát a helyi építészeti hagyományoknak és az eredeti tömegformálásnak megfelelően kell kialakítani. A párkány magasság, a nyílászárók nagysága és aránya, a homlokzat festése, anyaga kövesse a helyi építészeti előzményeket.  Tetőfedés csak pikkelyes jellegű, vörös, barna, drapp színű fedés alkalmazható. Az épület teljes homlokzati kialakítása csak természetes, hagyományos, földszínek használatával kivitelezhető.  

(4)  A helyi védelem alatt épületeket csak a helyi védelem törlése után lehet lebontani. Elbontásuk esetén az épületet fel kell mérni és a terveket az önkormányzat számára át kell adni.


  1.  A táj és természeti környezet védelmére vonatkozó előírások


47.§ (1) A Településszerkezeti terven jelölt Natura 2000 terület által érintett övezetekben a természet védelméről szóló törvény előírásai betartandók.

(2)  A nemzeti ökológiai hálózatba (különösen az országosan védett és Natura 2000 természet-megőrzési területbe) tartozó földrészletek állapota, jellege elsősorban a természeti állapothoz közelítés érdekében változtatható meg, valamint indokolt esetben a terület agro-öko gazdálkodású fenntartása és különösen indokolt esetben terület, építmény funkcionális kezelés, fenntartás, üzemeltetés, működtetés és a Tvt. 1.§ a) pontban taglalt terület, természeti érték megismertetés érdekében (pl. tanösvény) vagy kiemelt fontosságú közérdekből változtatható meg.

(3)  A Btv. és az TSZT „térségi jelentőségű tájképvédelmi terület” jellel lehatárolt területbe a tájképi szempontból kiemelkedően értékes, érzékeny, tájképileg kitett területek tartoznak. A „térségi jelentőségű tájképvédelmi területen” a Btv-ben meghatározottak mellett az alábbi előírások érvényesek:

  1. a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez a vonatkozó jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni, továbbá az elhelyezhetőség igazolásához tájesztétikai értékelés készítendő.
  2. új távvezetékek (energia és hírközlő vezetékek) csak terepszint alatt helyezhetők el, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana
  3.  kialakult geomorfológiai formák hegygerinc,völgy stb. megjegyzendők
  4. az épületeket, építményeket a lehető legjobban terepre kell illeszteni. Egy tagban 1,0 m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 30 foknál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki. 1,0 m-nél magasabb szintkülönbségek esetén a rézsűt lépcsőzve (több tagban) kell kialakítani. Az egyes rézsűk között, legalább 1,0 m széles zöldfelület, növényekkel beültetett sáv alakítandó ki,
  5. zöldfelületek kialakítása, növénytelepítés során honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők,
  6. helyiséget tartalmazó új építmény engedélyezési (bejelentési) tervdokumentációjának részeként kertépítészeti terv készítendő,
  7. csarnok jellegű épület és reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.



  1.  Környezetvédelmi előírások


48. § (1) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenység megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. A környezeti hatásvizsgálat készítésére kötelezett tevékenység kizárólag a környezetvédelmi hatóságtól kapott környezetvédelmi engedély birtokában folytatható.

(2) A település területén keletkező, összegyűjtött kommunális szilárd és folyékony hulladékot csak közegészségügyi és környezetvédelmi hatóságok által engedélyezett lerakóhelyen szabad elhelyezni.

(3)  A keletkező szennyvizeket vízzáróan kialakított zárt szennyvíz-tárolóban vagy szakszerű közműpótlóban kell gyűjteni.

(4)  A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében kockázatos anyag, illetve ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vizekbe tilos.


47. Növények telepítési távolsága ingatlanhatártól


49. § (1) Belterületen és külterületen kertgazdasági övezetekben:

  1. szőlő és 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb bokor, élősövény esetében 0,5 méter,
  2. kifejlett korában 3 méternél magasabbra növő egyéb fa esetében 1,0 méter,
  3. 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa valamint bokor, élősövény esetében 2,00 méter.
  1. Külterületen kertgazdasági övezeten kívüli területen:
  1. gyümölcsfa-iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribiszke és málnabokor esetében 0,8 méter,
  2. minden egyéb gyümölcsbokor esetében 2,0 méter,
  3. birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,5 méter,
  4. törpealanyra oltott almafa, meggy, szilva és mandulafa esetében 3,5 méter,
  5. vadalanyra oltott alma és körtefa, kajszifa esetében 4,0 méter,
  6. cseresznyefa esetében 5,0 méter,
  7. dió és gesztenyefa és minden eddig fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 méter.
  1. Külterületen kertgazdasági övezeteken kívüli területen amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös, vagy kertgazdasági ingatlan, szőlőt és gyümölcsfát a (2) bekezdés szerinti ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni:
  1. 1 méternél magasabbra nem növő bokor, élősövény esetében 0,8 méter.
  2. 2 méternél magasabbra nem növő bokor, élősövény esetében 1,2 méter.
  3. 2 méternél magasabbra növő bokor, élősövény esetében 2,0 méter.
  4. fa esetében 8,0 méter.
  1. Közút területén – szőlőtől, gyümölcsöstől és kertgazdasági ingatlanhatártól – minden gyümölcs és egyéb fát, valamint bokrot legalább 1,5 méter, 3 méternél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 2,5 méter távolságra szabad ültetni.






  1. Fejezet

Kiemelten kezelt területek szabályozása


48. Belterületi határ megállapítása


50. § (1) A település belterületi határvonala csak a szabályozási tervlapon jelölt módon változtatható meg.

(2)  Belterületbe csatolásra szánt területen a becsatolás végrehajtásáig a terület művelési ágának megfelelően hasznosítandó, épület azonban nem helyezhető el.


49. Védőtávolságok szabályozása


51. § (1) Nagyfeszültségű elektromos vezetékek mentén történő épület-elhelyezéseknél a 18-18 méter védőtávolság betartandó.

(2)  Nagy és –középnyomású gázvezetékek mentén a 9-9 méter védőtávolság betartandó.

(3)  Országos közutak tengelyétől mért 50 méter távolságon belül külterületen épület csak a közút kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el.

(4)  Külterületen a természetes állapotú vízfolyások, tavak partvonalától mért 50 méter távolságon belül épület, építmény nem helyezhető el, a belterületen 10 méter távolságon belül épület, építmény nem helyezhető el.

(5)  Vízfolyások és árkok partvonala mentén 3-3 méter kezelési sáv biztosítandó.

(6)  A Balaton törvény előírásai alapján kijelölt Bábonymegyer - Nyim tervezett egyéb mellékút védőtávolságán belül, bármely építési tevékenység az érintett övezetre vonatkozó szabályozás és egyéb jogszabályokban foglaltak szerint csak az illetékes és érintett szakkérdés elbírálására jogosult szerv hozzájárulásával végezhető.


50. Általános földtani és talajvédelmi követelmények


52. § (1) A Bányafelügyelet szükséges a földtani felépítéssel és morfológiai viszonyokkal összefüggést mutató események jelentkezésekor, továbbá a mérnökgeológiai adottságok eredményeként fellépett és az épített környezetre hatást gyakorlóan észlelt változások esetén.

(2)  A termőföld védelme érdekében minden építési, közműépítési és tereprendezési munka során gondoskodni kell a termőréteg (humuszos termőtalaj) megmentéséről és más termőföldön való hasznosításáról.

(3)  Az építési, tereprendezési munkák során kitermelt ásványi nyersanyag deponálásához és elhelyezéséhez - amennyiben nem az építési engedéllyel összefüggésben kerül felhasználásra, hanem értékesítésre kerül - a Bányakapitányság hozzájárulása szükséges.




  1. Fejezet

Záró rendelkezések


53. § (1)   Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2)  A rendelet hatályba lépésével egy időben hatályát veszti Nyim Község helyi építési szabályozásáról szóló 6/2003. (IX. 26.) rendelet.





  Pistár Péter                                                                           Budainé Vajk Ildikó

  polgármester                                                                     jegyző




Kihirdetési záradék:


A rendelet a Ságvári Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel 2015. december 1. napján 10 óra 00 perckor kihirdetésre került. A kihirdetés időtartama 30 nap.



Ságvár, 2015. december 1.


                                                                                     Budainé Vajk Ildikó

                                                                                        jegyző






Csatolmányok

Megnevezés méret
1. számú
790.25 KB
2. számú
1.27 MB
3. számú
37.78 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!