nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2013. (I.31.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2013-11-06 - 2017-09-30
Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2013. (I.31.) önkormányzati rendelete
a településképi véleményezési eljárásról

Szerkesztés...

a 41/2013.(XI.5.)[1] önkormányzati rendelettel

módosított, egységes szerkezetbe foglalt hatályos szöveg


Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. § (6) bekezdésének 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 23. § (5) bekezdés 5. pontjában, az Étv. 6/A. § (1) bekezdés a) pontja aa) alpontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településképi véleményezési eljárásról a következőket rendeli el:



ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


A rendelet célja

1. §


A rendelet célja a Rákospalota, Pestújhely, Újpalota építészeti, városképi, valamint épített környezeti értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákkal kapcsolatban – a helyi adottságok figyelembevételével – a városépítészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények kiegyensúlyozott érvényesítése, összességében az épített környezet esztétikus kialakítása.


A rendelet hatálya

2. §


(1) A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – Budapest XV. kerület közigazgatási területére terjed ki.

(2)[2] A rendelet előírásai nem vonatkoznak az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott azon engedélyezési eljárásokra, amelyek esetében


a)[3] az építészeti-műszaki tervdokumentációk előzetes minősítése a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerint a központi, vagy a területi építészeti tervtanács hatáskörébe tartozik,

b) az építtető összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt kezdeményezett,

c) a tervpályázati eljárások szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó, továbbá a külön jogszabályban meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építmény terveinek készítésére eredményes tervpályázat került lefolytatásra,

d) az építmény építési engedéllyel végezhető olyan, belső tartószerkezetet érintő megváltoztatása, átalakítása, bontása, kicserélése, megerősítése, változatlan formában történő újjáépítése tervezett, amely nem érinti az épület külső homlokzati megjelenését,

e) új égéstermék-elvezető kémény létesül, a Budapest, XV. kerület építészeti és városszerkezeti értékeinek helyi védelméről szóló rendelettel egyedi védettségű épületek kivételével,

f) olyan felvonó létesül, amely az épület külső homlokzati megjelenését nem érinti.


(3) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki/amely Budapest XV. kerület közigazgatási területén jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít.


TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS


Az eljárás alkalmazási köre

3. §


(1) A polgármester az építési engedélyezési eljárást megelőzően a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. r. (továbbiakban Korm. r.) 21-22. §-ában meghatározott településképi véleményezési eljárást folytat le minden, a 2. § (2) bekezdésben fel nem sorolt esetben.

(2) A polgármester a véleményét a kerületi építészeti-műszaki tervtanács véleményére alapozza.

(3) Amennyiben a tervtanács határozatképessége  objektív okok miatt nem biztosítható, vagy a tervtanácsi rendeletben előírt határidők figyelembevételével nem lehetséges tervtanácsi ülés tartása, kivételes esetben a tervtanácsi véleményt a főépítész szakvéleménye helyettesítheti.


Az eljárás lefolytatása

4. §


(1) A településképi véleményezési eljárás díj- és illetékmentes.

(2)[4] A településképi véleményezési eljárás az építtető, vagy az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – kérelemre indul. A kérelmező legkésőbb a kérelem benyújtásáig a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában feltölti az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.

(3) A polgármester településképi véleményét – a 3. § (1) – (3) bekezdésében foglaltak alapján – a főépítész készíti elő.

(4) A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre

a) javasolja, vagy

b) feltétellel javasolja, vagy

c) nem javasolja.

(5) A településképi vélemény kérelemhez minden esetben csatolni kell a 3. § (2) – (3) bekezdése szerinti tervtanácsi véleményt, vagy főépítészi szakvéleményt.

(6) A településképi véleményt – a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül – meg kell küldeni a kérelmezőnek, és (pdf formátumban) a (2) bekezdés szerint megadott elektronikus tárhelyre is fel kell tölteni.


5. §


A 4. § (2) bekezdés szerinti építészeti-műszaki tervdokumentációnak a Korm. r. 22. § (3) bekezdésében foglaltakon túl a kerületi építészeti-műszaki tervtanács létrehozásáról, működési rendjéről és eljárási szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározott munkarészeket, dokumentumokat kell tartalmaznia.




A településképi véleményezés szempontjai

6. §


(1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

a) megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak,

b) ha volt, akkor figyelembe veszi-e az előzetes főépítészi írásbeli tájékoztatást.

(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a beépítés módja – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, vagy az átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását,

d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, vagy meglévő építmények bővítése esetén

da) biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,

db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, valamint az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-e, zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,

b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, homlokzatának településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését. 

(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,

b) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,

d) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy

e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkedik-e a domináns környezet adottságaihoz.

(5) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy

a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, ebből eredő használata

aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,

ab) korlátozza-e, zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,

ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, valamint ebből eredően

ad) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,

b) az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel, a térfigyelő kamera rendszerre, a meglévő, valamint a telepítendő fákra, fasorokra.

(6) Az (1) bekezdésben szereplő általános, valamint a (2)-(5) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a tervtanácsi, annak hiányában a főépítészi minősítés során egyaránt figyelembe kell venni.


ZÁRÓ RENDELKEZÉS

7. §


Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.



Juhászné dr. Baráth Márta s.k.

László Tamás s.k.

polgármester

jegyző





[1] Elfogadta a Képviselő-testület 2013. október 30-i ülésén. Hatályos 2013. november 6. napjától.

[2] c)-f) ponttal kiegészítette a 41/2013.(XI.5.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2013. november 6. napjától.

[3] Módosította a 41/2013.(XI.5.) önkormányzati rendelet 2. §. a) pontja. Hatályos 2013. november 6. napjától

[4] [4] Módosította a 41/2013.(XI.5.) önkormányzati rendelet 2. §. b) pontja. Hatályos 2013. november 6. napjától


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!